gyanúsított kihallgatásaforrás főoldal vissza

Kovács_Béla_Sándor 2007.02.12. 15:46

Szvsz ez nem kijavítás kérdése, hiszen nem számítási hibáról van szó.

RDani 2007.02.12. 10:16

Kedves fórumA polgári pereknél, polgári törvényben - ha jól értem a 224.§ pont a határozatok kijavítására határidő nélküli, azaz bármikor benyújtható. A másodfokú itélet hibás, mivel tartásdíj elmaradást állapit meg, de rosszul számolták ki, a hibás számítás (15 hónapi igazolható gyt. fizetéseket nem vettek figyelembe) a határozat indoklásában részeletezettek szerint ez fekete-fehéren kiderül.Hova kell egy ilyen kérelmet benyújtani másod v. első fokra, illetve, mik a formai követelmények: mi ez: Kérelem, ki a címzett : és milyen minőségben nyújtanám be. Lehetséges ez, mi várható ?Köszönettel

ObudaFan 2006.11.27. 22:49

Egyetérteni, egyet nem érteni lehet, kijavításra a Be. nem határoz meg határidőt, ez viszont tény.

Főlökött 2006.11.27. 16:54

Tisztelettel

Azért nincs határidő, ezzel alapvetően nem értek egyet, mivel bcs. elévülés után előterjesztett módosítás kapcsán, lenne probléma a bíróságon, s vélelmezem, nem is kerülne módosításra az ítélet, vagy határozat. Max kérelmező kapna egy elutasítást, a módosításról.

A kérdésből nem derül ki, hogy milyen irányú a kérelem, tényleges, véletlenszerű elirás, vagy az ítélet elleni, tekintettel a kárérték összegének el nem ismerésére tekintetében.

II.fokú ítéletben vélelmezem nem írnak el semmit, ha csak nem, az a valós kárértték. Azért véletlenek lehetnek, azaz, aki dolgozik, hibázhat is. Ki tudja.

Tisztelettel

ObudaFan 2006.11.26. 11:32

Büntetőügyben a kijavításra nincs határidő.Nyilvánvaló név-, számelírás, számítási hiba és más hasonló elírás esetén a bíróság a határozat kijavítását mind indítványra, mind hivatalból elrendelheti. A kijavítást elrendelô végzés ellen az ügyész és az élhet fellebbezéssel, akire a határozat vagy kijavítása rendelkezést tartalmaz, a vádlott esetén a védô is.A kijavítást a határozatra és a kiadmányaira fel kell jegyezni. Ha a határozat kijavítását megelôzôen a hibás kiadmányt már kézbesítették, a kijavító végzést azoknak kell kézbesíteni, akiknek a részére a bíróság a hibás kiadmányt megküldte.

Főlökött 2006.11.26. 07:40

Tisztelt RDani

Először is köszönöm, a megtisztelő szavakat.

Kérdés nem teljes, így számomra magas, mint lónak a hátúszás, az alábbiak miatt.

Tisztelettel

RDani 2006.11.25. 22:02

Főlökött ! Cool a stilusod. I dig it. (olvasom a többit is). Thx., a jobban látom hogyan megy ez az egész. Gondolom van még esélyem a igazam bizonyítására. Van-e olyan, hogy másodfokú bírósági ítélet helyreigazításának kérése. Olyan esteben amikor egy számítási hibát követtek el vagy elírást mondjuk pl. 200 000 helyett 2 000 000 írnak véletlenül. Ha van ilyen, van -e határideje?

Főlökött 2006.11.25. 08:05

Elnézést, nem húzta alá :

(4) bekezdés..........

Főlökött 2006.11.25. 08:03

Tisztelettel

Véleményem szerint, azért nem jön azonnal a vádemelés. A nyomozó hatóság, bíróság nem egy végrehajtó szerv, mely ledarálja a volt férjet, az ex kénye - kedve szerint, csak úgy.

Bünti eljárásban, a nyomozó hatóságnak minden momentumot meg KELL vizsgálnia, dokumentálnia kell, hogy a gyanúsított mindent megtett-e annak érdekében, hogy fizessen. Indítványozni kell, észrevételt kell tenni. Át kell olvasni az aláírandó jegyzőkönyvet, azt tartalmazza-e, amit elmondtunk, s csak utána aláírni.

Amiről beszélünk :

Btk. 196. § (1) 151 Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával 152 vagy pénzbüntetéssel büntetendő.(2) 153(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a tartás elmulasztása a jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki.(4) Az (1) és (2) 154 bekezdés alapján az elkövető nem büntethető, a (3) bekezdés esetén pedig büntetése korlátlanul enyhíthető, ha kötelezettségének az első fokú ítélet meghozataláig eleget tesz.

Szóval az aláhúzott szövegre felhívnám a figyelmet.

A gyanúsított kihallgatása, még nem lezárása a nyomozó hatóság eljárásának. Iratismertetés megtartásakor kerül át az ügyészségre, a keletkezett iratanyag.Az ügyész pedig a rendelkezésre álló iratanyag alapján dönt a vádemelésről, vádelhalasztásról, megszüntetésről. Ezért írtam, hogy nem mindegy, mi szerepel a büntetőügyben, a dokumentumokban.

Hozzáteszem, hogy a Btk. magyarázatában is szerepel, milyen tényállási elemek megléte esetén valósul meg, ezen bűncselekmény. Így a hatóság vizsgálja a gyanúsított bevételeit, körülményeit, általa fenntartott személyeket, tehát összességében az önhibát.

Remélem valamit tudtam segíteni.

Kovács_Béla_Sándor 2006.11.25. 00:55

Mintha ezt mondtam volna előre... Átadják az ügyészségnek, az meg valószínűleg vádat fog emelni. Akkor pedig megint jön a bíróság. De most büntető ügyben.

RDani 2006.11.24. 22:12

Hát megtörtént a kihallgatás és megkaptam egy levelet a rendőrségtől, hogy elutasították az ellenvetésemet. Az ellenvetés elutasítása ellen további panasznak nincs helye. Tehát a rendőrség nem vizsgálta azt, hogy valójában mennyi gyerektartást fizettem be a kérdéses időszakra, hanem csak azt, hogy a bírósági határozat után mennyit. (mivel a másodfokú ítélet csökkentette a gyt.a korábbi magasabb befizetések miat túlfizetésem keletkezett). Sőt azt sem vizsgálta, hogy az exem által megadott szám valós-e vagy sem. Ugyanis az akkor sem igaz, ha csak a bírósági határozat utáni befizetéseimet veszik csak figyelem, mert akkor is 100 000 Ft kevesebb a tartozásom mint, amit az exem feljelentése tartalmaz. Gyakorlatilag semmi nyomozás nem történt, egyszerűen végrehajtják a bírósági ítéletet.Azt írják, hogy az eljárás során rendelkezésre álló adatok alapján, a bírósági ítéletek tekintetében megalapozott a gyanú, hogy a terhemre rótt cselekmény elkövettem.Ez azt jelenti, hogy a rendőrség részéről lezárta a nyomozást? Mi következik ez után, hogyan folytatódik az eljárás

RDani 2006.11.11. 13:49

Nagyon, nagyon köszönöm a válaszokat! !!!, De ténylegKülönösen Thomas neked ! Ez a paragrafus nagyon sokat jelent nekem. Köszönöm a reményt, (már két napja nem alszom), hogy talán mégis néha igazság tud győzni. (Azért nem iszom előre a medve bőrére). Meglehetősen pesszimista vagyok az exem mindent megpróbál, és sajnos többnyire sikerrel, mert a bíróság abszolút partner ebben. Csak a kép teljességért az exem havi nettó jövedelme (480 000 Ft), az élettársáé meg hasonló. Akkor a vagyont még nem is említettem, vagy azt mit művel a láthatások körül, hogy vagyonomból próbál teljesen kiforgatni, noha egy fillért sem tett bele.No ennyi. Elnézést eegy kicsit kipakoltam ,csak úgy kijött, már elég frusztrált vagyok. Köszönöm megint !

Valóban, kétségtelen az is igaz, hogy én csináltam neki gyereket, ahogy erre KBS felhívta a figyelmem.

Főlökött 2006.11.11. 12:46

Tisztelettel

1 valamit le kell tisztázni, teljesen mindegy, mennyi a gyerektartás összege, az illetékes munkaügyi központban regisztrált munkanélkülinek kell lenni, a kérdéses időszakban és ideiglenes munkavállalói könyvecske nélkül, azaz nem végzünk munkát. Folyósított segélyből nem vonható a gyerektartás, de keresetből igen.

Végrehajtás létezik, csak nincs mit, amit megállapít a vgrehajtó.

Állambácsi megelőlegezi ( gyámügyi határozattal ) a gyerektartás költségét ( havonta ), s az illetékes gyámügyi szolgálat feljelentést tesz a hatóságnál, annak kiderítése érdekében, hogy a paciens rendelkezik-e munkából származó jövedelemmel, tehát felelősségre vonható-e, hogy önhibából nem fizeti az összeget.

Szokás, hogy a nevelő szülő a bíróságon indítványozza a gyerektartási díj megemelését, melyet meg is itélnek, majd végrehajtás és megelőlegezés. Kuncsaftnak pedig bünti eljárás. No comment.........

Összefoglalva : bünti eljárás során, bizonyításra kerül, hogy "Én" mindent megtettem, annak érdekében, hogy fizessek, csak nem jött össze, akkor egy jó típusú megszüntető határozatra várhatunk, mivel az elkövetett cselekmény nem bűncselekmény. Ha nem vagyunk regisztrált munkanélküliek, vizsgálják az életvitelünket, bevételeinket, járunk-e dolgozni-esetleg feketén......stb. Ezen esetben nem jó a helyzet.

tomas64 2006.11.11. 11:38

És még egy mondat az előzőekhez: ha a a tartási jogosult végrehajtási eljárást kér a jogerős bírói határozatra, akkor valóban nem lenne apelláta, így azonban a szabad védekezés elve alapján a terhelt azt bizonyít (iletve ellenbizonyít) amit tud, és amit akar.

tomas64 2006.11.11. 11:30

KBS!

" A büntetőjogi felelősség önálló elbírálása

10. § Abban a kérdésben, hogy a terhelt követett-e el és milyen bűncselekményt, a bíróságot, az ügyészt, a nyomozó hatóságot nem köti a más eljárásban, így különösen a polgári eljárásban, a szabálysértési vagy a fegyelmi eljárásban hozott határozat, illetőleg az abban megállapított tényállás. "

Szerintem ez az alapelv alkalmazandó ebben az esetben is! Egyebekben igazad van, de én erre gondoltam, amikor azt írtam néhány napja, hogy a büntetőeljárás nem a polgári bíróság döntésének végrehajtási eljárása!

RDani 2006.11.10. 22:01

Ez számomra még mindig nem jelenti azt, hogy új ténynek kell lennie??Az új tény tudomásomra jutása ebben esetben sajnos nem releváns. Arra kéne alapozni ,hogy ....hibáján kívül nem érvényesíthettte".Ezt sem igen tudom hogyan. Mi az hogy hibáján kívül

A fő porobléma viszont az ,hogy eltelt a 6 hónap és vagy akadályozatatást vagy a új tényt kelle produkálni. Az hogy a kötelezettség be lett fizetve nem minősülhet új ténynek. Mi lehet akadályozatatás, gondolom :betegség, külföldi tartozkodás,...

Kovács_Béla_Sándor 2006.11.10. 15:50

Ugyanazon szakasz (2) bekezdésében.„2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján a felek bármelyike csak akkor élhet perújítással, ha az ott említett tényt, bizonyítékot vagy határozatot a korábbi eljárás során hibáján kívül nem érvényesíthette.”A hat hónapot az új tény tudomásra jutásától kell számítani.

RDani 2006.11.10. 14:22

Kedves KBS!

Eszerint a jogerős ítélet ellen akkor van helye perújításnak, ha

1. a fél olyan tényre vagy bizonyítékra vagy jogerős bírósági vagy hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság nem bírált el, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - rá nézve kedvezőbb döntést eredményezett volna ...

Itt nincs szó arról, hogy új ténynek kell lenni, ami a per alatt nem állt rendelkezésre, de lehet hogy máshol igen ?

Egyébkén pont eltelt a 6 hónap , tehát most ez is gond, hogy mivel indokolható, hogy míért nem lett beadva korábban?Mi lehet indok ebben az esteben ? Esteleg pont a remndőrségi feljelentés?

RDani 2006.11.10. 11:59

Nagyon hálás vagyok (ugyan csak szavakban de talán az is valami), és köszönöm a hozzászólásokat, de továbbra is töprengek. Minden hozzászóló megegyezett a következő tényekben:

Mit tehet az ügyészség? A rendőrség nyomoz, felterjeszti az ügyészségre a feltárt tényeket, bizonyítékokat. Leírja, hogy a gyanúsított igazolta, hogy nincs tartásdíjtartozása, mert befizette a kötelezettségét, de mégis bűnös, mert nem fizette be még egyszer az ítélet szerinti amúgy már befizetett hátralékát? Az ügyészség felülbírálhatja a másodfokú bíróság ítéletét?Nem értem, hogy miért nincs mit tenni. Mondok egy analógiát, mi lenne akkor, ha mondjuk a bírósági ítéletben elírják, és a hátralék mértékére nem 300 000 Ft-ot hanem 3 000 000 Ft-ot írnak. Ekkor sem lehet tenni semmit, csak szépen leperkálni 3 millt vagy dutyiba menni. (Lényegében ez este is pont ez.)A másodfokú bíróság nem az elétárt tények alpján hozta meg az ítéletét, mert pontosan tudta, hogy az elsőfokú bíróság ugyanerre az időszakra nem állapított meg hátralékot, és azt is megállapította, hogy az elsőfokú ítélet óta sem volt hátralék, sőt jelentős túlfizetés keletkezett (a td. csökkentés miatt), akkor honnan keletkezett a hátralék?

ObudaFan 2006.11.09. 22:34

Az a gyakorlat, hogy ha remény van arra, hogy a tartásra kötelezett megfizeti a tartozást, akkor egy évre elhalasztják a vádemelést, erre itt is igen jó esély van.

mancs 2006.11.09. 21:34

ha tudod, miért kérded?

RDani 2006.11.09. 21:10

És utána feljelentés tesznek az ügyészségen és bíróság dönt az ítéletről ?

Kovács_Béla_Sándor 2006.11.09. 20:53

A rendőrésg nem hirdethet ítéletet, ők csak nyomoznak.

RDani 2006.11.09. 20:44

Ha fizetni kéne mikor kell a kihallgtás előtt vagy utána ? Mit kérdeznek a kihallgatáson ? Mi lesz a kihallgatás után , rögtön ítéletet hirdetnek ?Mikor van az első fokú ítélet ?(4) Az (1) és (2) bekezdés alapján az elkövető nem büntethető, a (3) bekezdés esetén pedig büntetése korlátlanul enyhíthető, ha kötelezettségének az első fokú ítélet meghozataláig eleget tesz.

Kovács_Béla_Sándor 2006.11.09. 18:30

Thomas. A rendőrségnek nincs joga azt megállapítani, hogy a bíróság ítélete téves. Márpedig abban az szerepel, hogy az alperes az ítélet meghozatalának időpontjában x forint gyerektartással tartozik.

Felülvizsgálatra nem látok módot, hiszen a bíróság az elétárt tények alapján hozta meg az ítéletét, nem sértett jogszabályt. Az alperesnek a perben kellett volna felhoznia a korábban eszközölt fizetéseket. Még perújításra se nagyon van esély, hiszen a felhozni kívánt új tényt már az alapeljárás idején is ismerte - bár megpróbálhatja kimenteni, miért nem adta elő a bíróságon.


tomas64 2006.11.09. 15:17

A hátralék meg nem fizetett tartásdíjból keletkezett, tehát meg nem fizetett tartásdíjnak számít.Továbbra is az a véleményem, ha utólag befizetést tudsz bizonyítani, azt a hátralék összegéből le kell vonni, egyébként kétszeres teljesítés történik.

RDani 2006.11.09. 15:11

Volt egy elsőfokú ítélet, ami a gyerektartás mértékét duplájára emelte, és a felemelés folytán a kereset beadás napjától 6 hónapra visszamenőleg összesen 14 havi elmaradást állapított meg.Az ítéletet a kötelezett fellebbezte. A másodfokú bíróság a gyerektatás mértékét csökkentette, de az ítéletben tartásdíj hátralékot is megállapított. Az ítélet indoklásában megállapította, hogy az elsőfokú kereset benyújtástól 6 hónapra visszamenőleg a másodfokú ítélet hatályáig eltelt 30 hónap alatt a kötelezettség 30 x a csökkentett gyt. Figyelembe véve ugyanezen időszak alatti befizetéseket, a kötelezettnek nincs hátraléka. A per során a bíróság csak azt a kérdést tette fel, hogy mennyit fizetett a kötelezett az elsőfokú ítélet óta. Az indoklásban pedig a teljes kötelezettségből vonta ki az elsőfokú ítélet óta történt befizetéseket, tehát nyilván hátralék keletkezett. Nem is merült fel a per során, hogy mennyi az összes befizetés csak indoklásban ezért nem is volt mód per során ezt érvényesíteni. Arra nem kérdezett, hogy mennyit fizetett az ítélet előtti 14 hó alatt visszamenőleg.Tehát szerintem, ha a hátralék nem fizetést is vizgálják akkor muszáj vizsgálni a másodfokú ítélet előtti befizetéseket, is mivel hátralékról van szó, ami a hibás (mondhatnám önkényes) elszámolás miatt keletkezett.KBS azt mondod - ha jól értem-, hogy csak azokat az igazolásokat nézik majd, amit a másodfokú ítélet után fizettem?Pontosan azért tettem fel a fórumon a kérdésem, mert én is gondoltam arra, hogy rendőrség majd csak a szavakat nézi, de ez mégsem állja meg valahogy helyét. Az egyik megközelítés az, hogy az adott időszakban mennyi befizetés történt és mennyi volt a kötelezettség. Ekkor nincs tartásdíjmulasztás.A másik megközelítés, hogy a bíróság megállapított egy hátralékot, amit akkor a bíróság – helytelen kalkuláció alapján ugyan, de - megítélt, és azóta ez a tartozás nem lett rendezve.Az is világos, ha a második eset lesz is, az igazságtalan. Utólag lehet-e kérni a másodfokú ítélet felülvizsgálatát (2006.april 21-i) és valahogy érvényt szerezni az igazamnak???Olvasva szó szerint a törvény btk.196. § 1., mit szóltok ahhoz, hogy a hátralék fizetés mulsztása nem, csak a tartásdíj fizetés elmulasztása bűncselekmény, mert ugye így szól a törvény.

RDani 2006.11.09. 00:07

Ha nem tudja kifizetni az összeget, akkor börtönbe zárják, noha ártatlan mert nem igaz, hogy elmulasztotta volna a gyermektartásdíj fizetési kötelezettségét.Mi a fontos annak eldöntése, hogy károsodott-e valaki, történt-e sérelem és így bűn vagy csak az, hogy paragrafusokat vakon végrehajtsunk, és így ártatlan embereket meghurcoljunk ?A bírósági határozat hibás, mert 30 hónapfizetési kötelezettséget vizsgált de csak 16 hónap fizetést. A per során az kérdés nem hangzott el, hogy mennyi gyerektartást fizetett a kötelezett az 30 hónapban csak az hogy 16 hónapban.Ennek hol és hogyan lehet orvoslatot szerezni. Egyértelmű és világos hogy téves alapokból indult ki a bíróság az ítéletben. Ha ennek ilyen súlyos következményei lehetnek, akkor ez nem maradhat így. Kérnem kell az ítélet felülvizsgálatát?

Kovács_Béla_Sándor 2006.11.08. 22:26

Azt mondtad, a bíróság 400 Ft* gyerektartás megfizetésére kötelezte. Ha ez jogerőre emelkedett, akkor ennyi a tartozása (plusz a kamatok). A rendőrség csak azt vizsgálja, hogy ezt megfizette-e. Korábbi befizetések nem játszanak, azokat a perben kellett volna érvényesíteni.

*Továbbra sem értem, miért nem írsz valós - vagy legalább hihető - összegeket, de ez csak az én személyes nyűgöm.

RDani 2006.11.08. 21:00

Kedves KBS!

Mit kérdeznek a kihallgatáson? Vizsgálja a rendőrség valójában mennyi gyerektartást fizetett akötelezett? A kötelezett befizette azt a gyrekterást amit a bíróság itéletében hozott, akkor hol a mulasztás ?

Kovács_Béla_Sándor 2006.11.08. 19:39

Ami azt illeti, Dani a 14 hónap alatt összesen fizetett 600 (hatszáz) forintokat nem értem, meg a 400 (négyszáz) forintos gyerektartást. Meg azt, hogy milyen alapon fizetett az az apa egyszer ennyit, máskor annyit, és főleg miért nem annyit fizetett, amennyit kötelessége lett volna.Azzel együtt ObudaFannak nagyon igaza van, itt már nincs mit tenni. A gyerektartás címén a tartozás pontosan annyi, amennyi a jogerős bírósági ítéletben szerepel. Ha a kötelezett azt nem fizeti meg, büntetőeljárásban is marasztalni fogják. A rendőrségenek arra nincs hatásköre, hogy a bírósági ítélet megalapozottságát vizsgálja. Ezzel kár is lenne próbálkozni.

RDani 2006.11.08. 19:31

Most vettem észre, hogy az eredeti postingomban az utólsó mondatban elírtam nem ...400 Ft gyerktartásdíj hátralék...Egyébkén mi büntető ügyekben az eljárás, miért van kihallgatás, és mi van utána? Ott helyben döntenek és, ha nem tudok fizetni már megyek is a dutyiba ?

RDani 2006.11.08. 19:17

Kedves ObudaFan !Köszönöm válaszod !Amit írsz az azt jelenti, hogy semmilyen bizonyítási eljárás nem lesz a váddal szemben a kihallgatás során? Nem tudom- mert nem közölte a rendőrség- mi a vád, de felzeszem az, hogy elmulasztotta a kötelezett a tartásdíj fizetést. Ha ezt megcáfolja a fizetési bizonylatokkal akkor is áll továbbra is a vád ? Persze lehetséges az is, hogy a vád a bírósági határozat be nem tartása akkor viszont ez talán nem a btk. 196. § 1. bekezdése alapján. Bizonyára valamilyen bizonyítékkal szolgált a feljelentő, ami alpján a rendőrség megfogalmazta az alapos gyanúját. Mi lehet ez a bizonyíték?

Kedves Kovács_Béla_Sándor !Köszönöm az idő, amit a soraim olvasására fordítottál. Szeretném, ha érthető lenne, amit írok. Sajnálom, ha nem elég szabatos, légyszi mondd meg mit nem értesz ?

ObudaFan 2006.11.08. 17:58

A bíróság jogerős ítéletében foglalt tartásdíj az alapja a büntetőeljárásnak is, mert a tartásdíj elmulasztását elköveti az, aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban elôírt tartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti.Éppen ezért véleményem szerint csak akkor lehet az eljárást megszüntetni, ha RDani a vádirat benyújtásáig megfizeti ezt az elmaradást. A nyomozó hatóságnak ugyanis nincs hatásköre a tartásdíj megállapítására.

tomas64 2006.11.08. 16:54

A bíróság megemelte a tratásdíjat úgy, hogy rdani nem fejtette ki álláspontját, miszerint nem annyi az ennyi!

Az új ítélet alapján megállapított hátralék miatt meg dani fel lett jelentve!Rosszul gondolnám?A részleteket valóban nem tanulmányoztam alaposan.

Kovács_Béla_Sándor 2006.11.08. 16:33

Thomas! Te értetted miről van szó? Irigyellek...

RDani 2006.11.08. 16:23

Kedves tomas64!

Köszönöm a gyors válaszod!!!Igen, csak sajnos nem mertem ügyvéd nélkül ,az pedig pénz (amiben éppen nem dúskálok), nem gondolatam, hogy ez lehet belőle.Szerencsére minden bizonylat megvan, csak attól tartottam, hogy nem lesz rá módom bemutatni, vagy nem érdekli a redörséget. A lényeg, amit írtál, hogy a büntető eljárás nem azonos a bírói itélet végrehajtásával.Mégegyszer nagyon köszönöm, a fáradságod és segítseged.

tomas64 2006.11.08. 15:48

A bíróság ítéletét kellett volna megtámadni, illetve a bíróság előtt folyamatban lévő eljárás során kellett voln a bizonyítani a kifizetést. De a büntető szakban is lehet bizonyítani a befizetéseket, hiszen a büntetőeljárás nem azonos a biírói ítélet végrehajtásával.

RDani 2006.11.08. 13:55

Kérném a tisztelt Forum szakembereit segítsenek válaszukkal az alábbi ügyben.Nem tudom hogy ez elsősorban családjogi ügyvéd, vagy büntetőjogi ügyvéd kompetenciája.Van egy bírósági ítélet egy felemelt gyerektartás díj összegéről, valamint az gyerektartásdíj hátralékról. A határozat pontosan leírja, hogy a gyerektartásra kötelezett összes kötelezettsége 30 hónapra visszamenőleg 30 x (havi gyerektartás) = 1 000 Ft. A határozat szerint a felek egyetértettek abban, hogy a 16. hónaptól a kötelezett összesen 600 Ft-ot fizetett (mert a bíróság ettől a naptól kérdezte). A határozat indoklása azonban figyelmen kívül hagyta, hogy 30 és 16 hónap közötti időszakban is fizetett a kötelezett 380 Ft gyerektartást, (összesen: 980) tehát a tartozása csak 20 Ft és nem 400, ami a határozatban áll. Tehát amikor a tartozást számolták akkor összesen 30 hónapot vettek figyelembe, amikor viszont a tartásdíj fizetéseket, akkor csak 16 hónapot. A kötelezett ezt a fiktív tartásdíj hátralékot nem fizette ki, mert nyilvánvaló volta a hiba. Az ítélet óta a kötelezett elvesztette állást és van 10 Ft tényleges elmaradása.A tartásra kötelezettnek minden befizetési bizonylata megvan 30 hónapra visszamenőleg, tehát igazolni tudja pontosan a befizetéseit.A tartásdíjra jogosult rendőrségi feljelentést tett a Btk. 196. §. 1 bekezdés szerint, kiskorú sérelemére elkövetett tartás elmulasztása vétségével. Az idézést a rendőrség a vétség megalapozott gyanúja miatt ki is küldte.Van-e lehetőség a kihallgatáson igazolni a tényleges befizetéseket, és így tisztázni az ügyet, vagy a rendőrség ragaszkodni fog az ítéletben leírt 40 Ft gyerektartásdíj hátralék kifizetésének elmulasztáshoz a bizonyítékok ellenére?

Kovács_Béla_Sándor 2006.11.08. 12:56

Mivel a bíróság előtt bizonyítási eszközként nem használható fel, így nem is vallomás. Mindamellett én sem látom okát, jogalapját az ellenvetés oka firtatásának. Sőt, magára az ellenvetésre való rákérdezést is fölösleges tiszteletkörnek, túlbiztosításnak tartom.

Zewa 2006.11.08. 11:34

Üdv!

Az lenne a kérdésem, hogy a gyanúsított kihallgatásakor, a gyanúsítás közlését követően a gyanúsított válaszában kötelezően kell-e nyilatkoztatni, hogy miért tesz vagy nem tesz ellenvetést a gyanúsítás ellen.

Véleményem szerint az, hogy pl. "ellenvetést nem teszek, mert a bűncselekményt elkövettem." már magában vallomásnak minősül. A gyanúsítotti jogokra történő figyelmeztetés (pl. a vallomás megtagadási jogra való figyelmeztetés) csak ezt követően kerül közlésre - a jelenlegi rendszeresített kihallgatási jkv. szerint - ezért ha agyanúsított mégis él a vallomásmegtagadás jogával, akkor a fentebb említett -jeles esetleges vallomás törvénytelenül került beszerzésre, legalábbis a később hivatkozhat erre a gyanúsított.

Nekem legalábbis ez a véleményem, de a feletteseim szerint kell nyilatkoztani az elenvetési jog megtételeének, vagy meg nem tételének okára. Állítólag valami ügyészi állásfoglalás alapján kell ez. Valóban igaz?

Tisztelettel: zewa