polgári perben büntetendő cselekményforrás főoldal vissza

Lhotse 2006.09.12. 10:18

Bárki tehet feljelentést ha jogerősen lezárult az ügy. Ha nem, akkor fellebbezni kell a polgári ügyben, hivatkozni az okirati bizonyíték hamis voltára. Ha ismerté válik, ki hamisított, illetve, ha a fél tudva az okirat hamis voltáról (ha nem tudott róla, nem büntethető) használta fel azt, akkor a II. fokú eljárásban is feljelentést tehet a bíróság. Amennyiben jogerősen befejezést nyert, az okirat (a bizonyítékként becsatolt, nem az ítélet, természetesen)hamis voltára hivatkozással perújításnak van helye, a tudomásszerzéstől számított 1/2 éven belül. Ezeket már KBS Kolléga leírta...

gondok 2006.09.12. 09:56

Tegyük föl, hogy a Főlökött által leírtak történtek, azzal a különbséggel, hogy maga a bíró használta föl a (mellékesen elutasító) végzés indoklásában azt a bizonyos okiratot. Így ő nyilván nem fog hivatalból feljelentést tenni. De ki tehet ilyenkor feljelentést és hol, hogy "megmaradjon" a hivatalból üldözendő jelleg - vagy ez tök mindegy?

julius 2006.09.10. 22:25

Amennyiben hamis magánokirattal járulnak hozzá ahhoz, hogy a bíróság annak tartalmát közokiratba foglalja, akkor véleményem szerint az ún. intellektuális közokirat-hamisítás megvalósul.

Kovács_Béla_Sándor 2006.09.09. 00:10

A magánokirat lehet bizonyatási eszköz, de ettől még nem kap közokirati minőséget. De ez a kérdés szempontjából lényegtelen.

Főlökött 2006.09.08. 19:53

Tisztelettel

Ha valótlan tartalmú magánokiratot felhasznál valaki az eljárás során, s erre fény derül, akkor a Bíróság megteszi a büntetőfeljelentését hivatalból. Hivatalból üldözendő cselekményről van szó.

Akkor van a probléma, ha az eljárásban használta fel a személy, azt a hamis magánokiratot pl. ítéletbe foglalták, eljárás során, keletkezett aktákhoz csatolták, akkor nem magán, hanem közokirat - hamisításról beszélünk.

Olyan, mintha egy büntetőeljárásban, a hatóság elött, hamis magánokiratot használt volna fel, mely eljárás során keletkezett okmányokhoz becsatolásra kerül, ezzel közokirattá válik, mely minden olyan irat, mely az eljárás során keletkezik, s a vádemelés során a Bírósághoz eljut.

Kovács_Béla_Sándor 2006.09.07. 09:57

Okirathamisítást természetesen a fél is elkövethet. Ha ezt a bíróság jogerősen megállapította, akkor a büntetőítéletre perújítás alapozható. Feltéve, hogy a polágri perbéli ítélet a hamis okirat nélkül más lett volna.

gondok 2006.09.07. 09:41

és a hamis okirat?

Kovács_Béla_Sándor 2006.09.07. 08:44

Egyébként mindaddig, amíg az alapügy be nem fejeződik, csak az ott eljáró hatóság (itt a polgári per bírósága) feljelentésére indul eljárás a hamis tanúzás miatt. Utána nyilván más is feljelentést tehet - lévén ez egy közvádas bűncselekmény.A hamis tanúvallomásból nyert bizonyítékokat - ha már a polgári perben bebizonyosodott a valótlanságuk - figyelmen kívül hagyják. Egyébként pedig perújítási ok.

Kovács_Béla_Sándor 2006.09.07. 08:33

A fél nem tanú, így a hamis tanúzást nem követheti el. Ha a per során olyan tényt állít, amelyről bebizonyosodik, hogy hamis, illetve tagad olyat, amelyről bebizonyosodik hogy igaz, a bíróság rendbírsággal sújthatja - feltéve, hogy a szándékosság vagy a nagyfokú gondatlanság is megállapítható. Nagyjából ugyanez áll az ügy eldöntése szempontjából fontos tény elhallgatására illetve a bizonyítékra való nyilvánvalóan alaptalan hivatkozásra is.

(De rémlik, mintha azt mondta volna itt valahol egy gyakorló jogász, hogy még nem találkozott olyannal, hogy ezt a szabályt alkalmazták, és bírsággal sújtották a hazudozó felet.)

gondok 2006.09.07. 08:15

Ez csak egy gyakorlati jellegű kérdés arról, hogy miként kell kezelni egy polgári per során esetlegesen előforduló - egyébként büntetendő - cselekményt. Gondolok itt pl. a hamis tanúzásra vagy okirathamisításra. Külön szabály vonatkozik-e az alperesre és-vagy felperesre (pl. hogy ő nem lehet hamis tanú?) - vagy ilyesmi nincs. Ki bizonyít, ki indítja a följelentést, mikor (per után vagy alatt?) stb. Szóval hogy zajlik le egy ilyesmi?Hogyan veendő ez vigyelembe a polgári per során?