Bizonyíték - e a fényképforrás főoldal vissza

julius 2006.08.28. 22:11

Örülök, ha így van a gyakorlatban!Ugyanis véleményem szerint nagyon helyes, ha az így készült felvételeket - legyen az fénykép- vagy hangfelvétel - elfogadják a bíróságok a polgári perben is!

Örülök a témafelvetésnek!

ObudaFan 2006.08.28. 18:16

Polgári bíróságoktól egyébként gyakrabban láttam ilyen alapon bizonyítási indítványt elutasító határozatot, mint büntetőtől, de lehet, hogy az én mintavételem a hibás. Mindenesetre polgáris és büntetős BH is van az ilyen bizonyíték elfogadhatóságáról.

pocak 2006.08.28. 06:23

BH2001. 110

Nem jogszabálysértő a jogerős ítéletnek az az álláspontja, hogy a felperes által csatolt hangfelvétel tartalma a perben bizonyítékként felhasználható. A Pp. 3. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel, a Pp. 6. §-ának (1) bekezdése szerint, az eljáró bíróságok a polgári perben alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyító eszközök alkalmazásához nem voltak kötve, és az igazság kiderítése érdekében szabadon felhasználhattak minden egyéb olyan bizonyítékot, amely a tényállás kiderítésére alkalmas. Helyesen utalt arra a jogerős ítélet, hogy más nyilatkozatát tartalmazó hangfelvétel akkor is felhasználható a polgári perben bizonyítékként, ha esetleg a személyhez fűződő jogok megsértésével keletkezett, vagy jutott nyilvánosságra. Megalapozatlanul kifogásolta tehát az alperes, hogy tényállításai megállapításához az eljáró bíróságok a hangfelvételt, illetve annak leírt tartalmát bizonyítékként felhasználták.

Kovács_Béla_Sándor 2006.08.27. 22:26

Érdekes, hogy ugyanabból az idézetből mennyire ellentétes következtetésekre lehet jutni. Ti. magam is épp erre godoltam.Nos, Kengyel professzor úr ezt szerintem de lege ferenda írta.Másrészt az is kétséges, hogy amikor a "személyiségi jogok megsértéséről ír", akkor az összes személyhez fűződő jogra gondol-e vagy csak a Ptk. 76. §-ában "különösen" kitétellel megjelöltek.Harmadszor: az általad (szám nélkül, de felismerhetően) hivatkozott Ptk. 80. § (1) nem a felvétel jogellenes elkészítését deklarálja a személyhez fűződő jogok megsértéseként, hanem a vele való "bármilyen visszaélést". Az ObudaFan által citált BH-k pedig épp azt mondták ki, hogy a polgári perben való felhasználás nem visszaélés.

julius 2006.08.27. 21:08

Dr. Kengyel Miklós: Magyar Polgári EljárásjogOsiris Kiadó 2004."... a bíróságnak mérlegeléssel kell eldöntenie azt, hogy a bizonyíték megszerzésében megnyilvánuló jogellenesség összemérhető-e az ellenérdekű fél esetleges jogsértő magatartásával (viszonylagossági elv). A mérlegelés köréből azonban ki kell zárni a bűncselekmények elkövetését, valamint a személyiségi jogok megsértését, mivel az ily módon szerzett bizonyítékok semmilyen körülmények között sem használhatók fel.)"

Ptk: személyhez fűződő jog a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog.

Vadalma 2006.08.27. 17:04

szerintem sem, de azért szórakoztató felvetés volt :)

Kovács_Béla_Sándor 2006.08.27. 16:51

Igen, de ebből nem következik a jogsértő módon szerzett bizonyítási eszközök felhasználásának kategorikus tilalma.

Vadalma 2006.08.27. 16:29

szerintem erre gondolsz, Julius:

Pp. 1. § 2000. január 1 előtt:

Ennek a törvénynek az a célja, hogy a bíróságok előtti eljárásban az állampolgárok személyi és vagyoni jogaival, továbbá az állam és a jogi személyek vagyoni jogaival kapcsolatban felmerült jogviták eldöntését az igazság alapján biztosítsa.

Pp. 1. § 2000. január 1-től:

1. § Ennek a törvénynek az a célja, hogy a természetes személyek és más személyek vagyoni és személyi jogaival kapcsolatban felmerült jogviták bíróság előtti eljárásban való pártatlan eldöntését az e fejezetben meghatározott alapelvek érvényesítésével biztosítsa.

csak érdekességképpen bevágom a módosító 1999. CX. tv. vonatkozó indoklását:

„A törvény céljaként a Pp. hatályos 1. §-a a bíróság feladataként írja elő, hogy a felmerült jogviták eldöntését az igazság alapján biztosítsa. A Pp. 1. §-a a kódex hatálybalépésétől, vagyis 1953. január 1. óta változatlan. A Pp. célját, rendeltetését kijelölő 46 évvel ezelőtti megfogalmazás meghaladottá vált.Nyilvánvaló, hogy a bíróság és a törvényi igazság-fogalom viszonya a rendszerváltozással, az Alkotmány módosításával gyökeresen megváltozott és a változatlan szövegezés ellenére más olvasata van ma az 1. §-nak, mint volt korábban. Ugyanakkor a bíróságtól és magától a Pp.-től elvárható igazságosság-követelmény tartalma, mibenléte több vonatkozásban is elavult és ellentmondás mutatkozik az egyes alapelvi rendelkezések és a törvény tételes előírásai között. A törvény ezért újrafogalmazza a Pp. 1. §-át, egyértelművé téve, hogy a Kódex egészének éppúgy, mint az egyes törvényi rendelkezéseknek az a rendeltetése, hogy hozzásegítsen az első fejezetben rögzítésre kerülő alapelvek együttes érvényre juttatásához. ...A polgári per alapelvei ugyanakkor nem egy abszolút, anyagi jogi értelemben vett igazságosság elérését szolgálják, a bírói döntés köznapi értelemben elvárt igazságossága ugyanis mindenekelőtt a jogvita eldöntése során releváns, az adott jogviszonyra vonatkozó anyagi jogi normák tartalmán, szellemiségén múlik. A Polgári perrendtartásnak ehhez képest azt kell garantálnia, hogy a jogvita eldöntésének rendje, az a mód, ahogy a vitás ügy elbírálásra kerül, tisztességes legyen. ”

hát így vagyunk. a Pp. immáron kevésbé ambiciózus célok realizálására törekszik egy pár éve. o tempora, o mores :)

Kovács_Béla_Sándor 2006.08.27. 16:10

Tudsz erre jogszabályt vagy BH-t hivatkozni?

julius 2006.08.26. 21:19

A Pp. alapján 2000. január elseje óta a bíróságnak nem kell az igazság kiderítésére törekednie.Éppen ezért a titkokban vagy hozzájárulás nélkül készített felvételeket csak az érintett személyek hozzájárulásával lehet a polgári bírósági eljárásban felhasználni!

ObudaFan 2006.08.24. 18:56

A Legfelsőbb Bíróság EBH2000. 296 sz. állásfoglalásában a következőket hangsőlyozta.A bizonyítási eszközök kiválasztása nem lehet öncélú, és nem akadályozhatja az igazság megvalósítását. A törvény differenciál a bizonyítási eszköz és a bizonyíték fogalom között. Bizonyítási eszköz az, amibôl a bizonyító adat megismerhetô. Bizonyíték pedig minden tény, amely a bûncselekmény elkövetésének, az elkövetô személyének megállapításához és a büntetés helyes mértékének kiszabásához szükséges. A kifejtettekre tekintettel a rejtett kamerával készített kép- és hangfelvétel a szabad bizonyítás elve alapján a büntetôeljárásban felhasználható.A bíróságnak kell tehát eldönteni azt, hogy a felvétel szükséges-e a tényállás megállapításához vagy nem. Megjegyzi a Legfelsôbb Bíróság, hogy a jelen ügyben a vádlottak és a tanúk vallomása, valamint az orvos szakértôi vélemény elégséges bizonyítékot képeztek a tényállás megállapításához. A rejtett kamerával készült vágatlan felvételt a másodfokú bíróság is megtekintette. Megállapította, hogy az csupán támogatja a megállapítottakat, illetve az értékelt bizonyítékokat, miután a kölcsönös vitát és a dulakodást is szemlélteti.A Legfelsôbb Bíróság Polgári Kollégiuma több közzétett eseti döntésében kifejtette, hogy a személyhez fûzôdô jogok megsértése megvalósulhat a képmás vagy hangfelvétel visszaéléssel történô elkészítésével. Ugyanakkor arra is iránymutatást adott, hogy a képmás vagy hangfelvételnek bírósági vagy szabálysértési eljárásban bizonyítékként való elôterjesztése felhasználásnak minôsül, és a felhasználás tényének megállapítása szempontjából közömbös az, hogy a felvétel készítése a személyiségi jogok megsértésével történt. A bíróság vagy más hatóság elôtt folyó eljárásban az igazság érvényesülésének biztosítása közérdek, és a bizonyítás ezt a célt szolgálja. Ezért nem lehet a felvétel felhasználását visszaélésnek tekinteni.

julius 2006.08.24. 14:14

Bárcsak így lenne!

Kovács_Béla_Sándor 2006.08.24. 00:51

„Polgári jogban ilyen esetben egyáltalán nem használható fel.”

Ez így nem igaz. Vitatott a felhasználhatósága, és a gyakorlat nem egységes. Általában azt tekintik mércének, hogy a felvétellel megsértett jog és a bizonyítékként érvényesíteni kívánt jog hogyan viszonyul egymáshoz.

julius 2006.08.23. 23:02

Büntetőeljárásban, úgy tudom, hogy felhasználható a fénykép- illetve hangfelvétel bizonyítékként akkor is, ha azt nem megengedett módon készítették.

Polgári jogban ilyen esetben egyáltalán nem használható fel. Azért ezt nem feltétlenül tartom helyénvalónak, de a bírói gyakorlat jelen pillanatban ez. Viszont, véleményem szerint az nincs kizárva, hogy szakértő által okiratot készíttessek és mint okirati bizonyítékot használjak fel a bíróság előtt, mint hangfelvételt.

Közterületen, nyilvános helyen az engedélyed nélkül fényképezhetnek, csak a nyilvánosságra hozatalhoz, a felhasználáshoz kell engedélyt kérni az érintettől.

Így tudom.

Skinner 2006.08.22. 16:33

Ezt a kérdést feltettem már én is, a következő válasz érkezett rá Tisztelt ObudaFan-tól, de ez a kérdés második részére vonatkozik("sérti-e személyiségi jogaimat") :

"Az attól függ. Nyilvános közszereplésnek minősülő helyzetben igen, egyébként nem. Például egy közéleti személyiség esetében a gyakorlat ebben a körben a védelmet nem a nyilvános megjelenés tényéhez, hanem annak rendeltetéséhez köti.Amikor valaki nem aktív szereplôként, hanem nézôként, hallgatókéntvesz részt nyilvános társadalmi, politikai ,kulturális eseményen (például színházi elôadáson, sportrendezvényen, tömeggyûlésen stbazt kell vizsgálni, hogy az érintett valamely közfeladat ellátása érdekében van-e jelen vagy sem. Ha a részvétel célja az, hogy nyilvános tevékenységgel valamilyen értéket továbbítson mások számára, a nyilvános közszereplés feltételei fennállnak.Nyilvános eseményrôl szóló vagy nyilvános helyen készült tudósítás kapcsán sincs mindig lehetôség arra, hogy a felvétel - hozzájárulás nélkül - a tömegbôl egy-egy résztvevôt külön is kiemelve (egyéniesítve) mutasson be, viszont az egyéniesített ábrázolási módnak sincs akadálya, ha a felvétel olyan nyilvános közéleti eseményrôl készült, amelyen szokásos a film, illetve fénykép készítése, mellyel tehát minden résztvevô alappal számolhatott."

Kovács_Béla_Sándor 2006.08.22. 16:17

Igen.Nem. (Nem feltétlenül.)

No Name 2006.08.22. 16:14

Azt szeretném megkérdezni, hogy fényképet, videó felvételt lehet-e bizonyítékként felhasználni ? És az sérti-e a személyiségi jogaimat, hogy közterületen tudtom nélkül fényképezgetnek? Előre is köszönöm