Ál - igazgató, - hogyan nevesitsük?forrás főoldal vissza

kismukk 2006.05.16. 17:01

Egyetértek KBS-sel, mivel a mostani közgyűlés elhatározta az átalakulást, ergo post festum már nem lehet ELÕZETES hozzájárulás. Annak az átalakulás szavazásra bocsátása előtt kellett megtörténnie. Hogy megtörtént-e és hogyan, azt a jegyzőkönyv nélkül nem tudhatom.Azonban!Az átalakulásra leadtak709.786 igen szavazatot2872 ellenszavazatot338 tartózkodássalMármost, az 5 fő szavazóképes részvényes közül egyről biztosan tudom,hogy nemmel szavazott , az ő szavazatszáma kb. 300 db. Ezt levonva az ellenszavazatok számából, még mindig 2500 nem szavazat volt, tehát rajta kivül még valaki illetve mások is ellene szavaztak, plusz az igennek nem minősithető tartózkodók.Feltételezhetjük tehát, hogy legalább ketten az átalakulás ellen voltak.A szavazás előtti szakaszban, vagyis a hozzájárulás megkérésekor az 5 szavazóképes részvényesből eleve kiesik a többségi (mivel az ő szavazatrészaránya jóval a megengedett 1% fölött van), a maradék négy főnek a háromnegyedes egyetértése, vagyis HÁROM főnek az igenje lenne szükséges(,hogy aztán az átalakulást szavazásra bocsássák). Valószinű, hogy a négyből KETTÕ már ekkor nemet mondott , - mert a későbbi szavazati számok szerint legalább KETTEN később nemmel szavaztak, és igy az egyetértés megkérésekor nem lehetett meg a három igen, a háromnegyedes többség. Ha ugyanis már ekkor igent mondtak volna, akkor a szavazáskor hirtelen miért váltottak volna nemre illetve tartózkodásra?!

„mondtad már, hogy te mit is szeretnél tulajdonképpen? ”Nagyapám és apám 50.000 aranykorona megtakaritott pénzét fektette abba a 16 hold földbe, amelyért kárpótlási jegyeket kaptam és amelyeket a City Rt-re biztam. Most látnom kell, hogy elveszett! Keserűséggel tölt el, hogy nem tudom kiharcolni apám igazát. Forogna sirjában, ha látná amint az ügyeskedő csalók eltüntették nehezen megtakaritott pénzét és ezt a CB milyen elnézően kezeli.

Kovács_Béla_Sándor 2006.05.16. 00:23

Meglehet, de én ezt nem nevezném "előzetes hozzájárulásnak".Ismét hozzáteszem, a cégjogi gyakorlat ismeretlen előttem.

ObudaFan 2006.05.15. 21:07

Azért néhány dolgot tegyünk tisztába. Átalakulásnál már az első határozat döntés magáról az átalakulásról és annak határnapjáról. A második döntés pedig az ezzel kapcsolatos mérlegek elfogadását jelenti. A kisrészvényesek szavazati arányára vonatkozó rendelkezés álláspontom szerint a megjelent kisrészvényesekre vonatkozik, mint ahogy a Gt. többi hasonló szavazati száma is.Az átalakulásról természetesen nem csak a kisrészvényesek döntenek. A működési forma (nyilvános - zárt körű) megváltoztatására vonatkozó szabályok kérdés, hogy vonatkoztathatóak-e egyáltalán a kft-vé alakulásra. Ha vonatkoznak is, akkor is természetesen valamennyi részvényes szavazhat, csak a kisrészvényesek 3/4-ének hozzájárulása nélkül nem lehet elfogadni a határozatot. Viszont szerintem elegendő erről egyszer szavazni, és megnézni, megvan-e az összes részvényes tekintetében a kívánt arány és a kisrészvényesek tekintetében is megvan-e.

Kovács_Béla_Sándor 2006.05.15. 16:53

Stimmel. „"Az elhatározta a kft-vé alakulást”" szöveg jelentheti azt, hogy döntöttek arról, milyen formájú társasággá alakuljanak át. Ugyanakkor maga a tényleges átalakulásról egy újabb közgyűlési határozat dönt majd. Ahogy elnézem, ahhoz szükséges a kisrészvényesek (hadd mondjam így az egyszerűség kedvéért) háromnegyedének előzetes hozzájárulása. Nem ismerem a gyakorlatot, de el tudom képzelni, hogy ez a "kíván-e az új formájú társaságban tag lenni" érdeklődés a hozzájárulás kikérésének számít.

Jut eszembe: mondtad már, hogy te mit is szeretnél tulajdonképpen?

kismukk 2006.05.15. 14:55

Talán ez lesz a megoldás:első alkalommal (az első közgyűlésen) kikérni az előzetes hozzájárulást és elhatározni hogy kft-vé alakuljon az rt

a következő közgyűlésen megtörténik maga az átalakulás és létrejön a kft.

Igy?

Hogy volt-e háromnegyedes előzetes hozzájárulás, az csak a jegyzőkönyvből lenne kiderithető.

kismukk 2006.05.15. 14:41

Akkor most az a tisztázandó: mi az előzetes hozzájárulás?Sorrendben úgy lenne,hogy először kell az előzetes hozzájárulás, ennek birtokában hozható meg az átalakulási határozat (feltehetőleg a többségi részvényes szavazati részvételével, ahogy szokott lenni)

A közleményben csak az átalakulási határozat van, a végén pedig: a részvényesek irásban közöljék, hogy a kft-nek tagjai akarnak-e lenni. (ez tehát nem az előzetes hozzájárulás kérése, az átalakulást már elhatározottnak tekinti).

Mikor kell megkérni az előzetes hozzájárulást? Az átalakulást elhatározó közgyűlés előtt? A közgyűlésen, az átalakulási határozat szavazásra bocsátása előtt?

Lássuk a Gt mit mond erről!

62. § (1) A gazdasági társaság legfőbb szerve az átalakulásról két alkalommal határoz.

(2) A gazdasági társaság legfőbb szerve első ízben a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottság előterjesztése alapján azt állapítja meg, hogy a gazdasági társaság tagjai (részvényesei) egyetértenek-e az átalakulás szándékával, illetve előzetesen felméri, hogy a társaság tagjai (részvényesei) közül ki kíván a jogutód gazdasági társaság tagjává (részvényesévé) válni, továbbá dönt arról, hogy a gazdasági társaság milyen formájú gazdasági társasággá alakuljon.

(3) Ha a gazdasági társaság legfőbb szerve egyetért az átalakulással, a vezető tisztségviselők - a gazdasági társaság legfőbb szerve által meghatározott fordulónapra - elkészítik az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét stb.

Vagyis: KÉT ALKALOMMAL, azaz KÉT KÖZGYÛLÉS ALKALMÁVAL?Az elsőn megkéri a részvényesek előzetes hozzájárulását, - gondolhatnánk.De, az első izben (2) homályos, mert: itt már dönt arról, hogy a gazdasági társaság milyen formájú gazdasági társasággá alakuljon.

Hogyan értendő a dönt?! Már első izben HATÁROZ? Vagy, csak felméri a részvényesek hozzájárulását és azt mondja, na akkor legyünk kft, - de erről legközelebb határozunk?

A napvilágot látott közlemény határozottan fogalmaz: "a közgyűlés elhatározta... a kft-vé alakulást" Punktum!

Kovács_Béla_Sándor 2006.05.15. 13:06

Ha így se, úgy se volt meg a kisrészvényesek előzetes hozzájárulása, akkor nincs jelentősége, hogy hogyan kell a háromnegyedüket számítani.

Azzel együtt, szerintem: az egyeként legfeljebb 1% szavazattal rendelkező részvényeseket megillető összes szavazatnak a háromnegyede szükséges.

kismukk 2006.05.15. 12:40

Köszönöm az észrevételeket!Számok tekintetében: pardon, pardon!Egy oldallal arrébb néztem, és mivel a szöveg ott is teljesen azonos volt, onnan vettem a számokat (azok egy másik rt-re vonatkoztak).A helyes számok:709.786 db igen szavazat2872 db ellenszavazat338 db tartózkodásösszesen: 712.996 db leadott szavazat.

Kérdezed a létező szavazatokat, ezt is ideirom:"A" sorozatú normál részvényből 678.176 db került kibocsátásra, egyenként 1 szavazattal, vagyis a kisrészvényeseknél van 678.176 db szavazat."B" sorozatú elsőbbségi részvényekből kibocsátásra került 5.000 db, egyenként 136-szoros szavazattal, - ez összesen: 680.000 db szavazatot jelent. A többségi részvényes tehát az elvileg létező, 1,358.176 db szavazatnak az 50,1%-ával rendelkezik.

Mármost, mennyi az 1%?Az elvileg létező összesnek 1%-a: 13.581 db szavazat.Ha a közgyűlésen megjelentek szavazatszámának 1%-át veszem, az: 7.130 db.

A többségi részvényes által birtokolt 680.000 db szavazat messze meghaladja akár az egyik, akár a másik 1%-ot, - tehát az ő egyetértése NEM kérhető ki az átalakuláshoz.EDDIG HELYES SZERINTED?

A további fejtegetéseimet alapvetően tévesnek tartod, - megköszönném a saját értelmezésedet!Vagyis, milyen részvényeseknek a milyen HÁROMNEGYEDE szükséges? A szavazatszámuk? Azaz, az össz-szavazatok 1%-ánál nem nagyobb szavazatrészt birtokló részvényesek által az átalakitásra leadott SZAVAZATOK háromnegyede? Avagy az ilyen részvényesek létszámának a háromnegyede? - ami nem szavazatszám, hanem emberfő (de ugyanúgy, százalékosan kifejezhető)? Szerinted?

Jegyzőkönyv: nem egyszerű!Már a közgyűlés végén sem nézhettek bele a részvényesek, - az ál-igazgató megtiltotta! (a Gt szerint minden részvényesnek van iratbetekintési joga, csakhát az őrző-védő fiúk nem a részvényesi jogokat védték...)Megpróbálhatjuk megnézni a cég irodájában, de ezekután nem sok az esély.A Cégbiróságra a közgyűlést követő 30 napon belül kell benyújtania a cégnek, - biztos nem fogja elsietni.

Kovács_Béla_Sándor 2006.05.15. 10:13

Cégjogban kevéssé vagyok otthon. De.:

A jegyzőkönyvet a cégbíróságon is megnézheted; de a 30 nap ketyeg.

kismukk 2006.05.15. 10:00

Közben megnéztem a közgyűlésen leadott szavazatokat az rt-nek kft-vé alakulására.Erre ugye a Gt-nek a következő helye vonatkozik: "A közgyűlés olyan határozata, amely a nyilvánosan működő részvénytársaság működési formájának megváltoztatására irányul, akkor hozható meg, ha ahhoz a szavazatok EGYENKÉNT LEGFELJEBB EGY SZÁZALÉKÁT képviselő részvényesek legalább háromnegyedes többsége előzetesen hozzájárult." Vagyis: azok a megjelentek szavazhatnak, akiknek egyenkénti részük az összes szavazatok számában nem több mint EGY százalék. Továbbá, az ilyen részvényesek háromnegyede kell hogy hozzájáruljon.

A közölt adatok szerint: 353.104 szavazat lett leadva, ezek közül 1 db ellenszavazat csupán.A szavazatok 1%-a 3531 db, ugye? Az a részvényes tehát, akinek ennél több szavazata van, nem nyilvánithat véleményt az átalakulásról! - jól értem?

Jelen volt 5 fő részvényes, egyikük nemmel szavazott. Ha most az igennel szavazó 4 főnek egyenként nem több mint 3531 db szavazata volt, akkor az összesen 4x3531 azaz legfeljebb 14.124 db szavazat lenne. Ha az 5 fő közül egy a fiktiv többségi részvényes és az ő része 1%-nál több, akkor eleve kiesik, a maradék három igennel szavazó összesen 3x3531 db , azaz legfeljebb 10.593 db szavazatot adhatna le.

SEGITSETEK: eddig jól értem-e?Illetve, ha jól, akkor hogyan szerepelhet 353.103 db igen szavazat?! (...csak azt ne mondjátok, hogy kérdezzem meg az rt-t , mert azok semmire nem válaszolnak)Szerintem, ne törjétek fejeteket, mert az átalakuláshoz az igent nem a szavazatszám, hanem az igent mondó részvényesek LÉTSZÁMA dönti el! Mert ugyanis,

TOVÁBBÁ:ha sikerült tisztáznunk, hogy hányan is vannak azok, akiknek szavazati részük nem nagyobb 1%-nál, ezután meg kell néznünk, hogy ezen részvényeseknek HÁROMNEGYEDE egyetértett-e, ugye? NEM a szavazatok háromnegyede kell tehát e második lépcsőben, hanem azon RÉSZVÉNYESEKNEK a száma, emberfőben számolva, akik az átalakulással egyetértenek.Amikor a határozat azt irja, hogy a közgyűlés 353.103 igen szavazattal elhatározta a társaságnak kft-vé alakulását, akkor elrugaszkodik a Gt vonatkozó jogszabályhelyétől, hiszen az a LÉTSZÁM HÁROMNEGYEDÉT köti ki egyetértésként!Vagyis, a közleményben olyasmit lehetne várni, hogy: az átalakuláshoz hozzájárult az egyenként 1%-os szavazati résznél nem többel rendelkező 4 fő részvényes közül 3 fő, ami a szükséges 75%-nak megfelel, igy a közgyűlés elhatározta az átalakulást.

VÁROM HOZZÁSZÓLÁSOTOKAT!

Kovács_Béla_Sándor 2006.05.14. 18:33
kismukk 2006.05.14. 15:02

„Más kérdés, hogy a jogsértô társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránti keresetet a határozatról való tudomásszerzéstôl számított harminc napon belül a gazdasági társaság ellen kell megindítani.”

Miért, különben mi ellen lehetne vagy kellene, ha nem az rt ellen?Szerinted hogyan bizonyitsam a jegyzőkönyv hamisitott voltát?Tudsz-e hasonló cég-ügyről, amelyet a megyei biróság eredményesen megoldott?Mi van, ha a m.biróság felfüggeszti a közgyűlési határozatot? Akkor nem alakulhat át kft-vé? Hiszen akkorra az átalakulási okmányokra már a Cégbiróság rá fogja ütni a pecsétet, - ezt a m.biróság felülirja?

ObudaFan 2006.05.14. 13:55

Nem feje fölött, ez egy külön hatáskör. Nem lehet átteni a cégbírósághoz, mert peres eljárás. Más kérdés, hogy a jogsértô társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránti keresetet a határozatról való tudomásszerzéstôl számított harminc napon belül a gazdasági társaság ellen kell megindítani. A határozat meghozatalától számított kilencvennapos jogvesztô határidô elteltével a határozatot akkor sem lehet megtámadni, ha a perlésre jogosulttal azt nem közölték, illetve arról addig nem szerzett tudomást.

kismukk 2006.05.14. 13:06

Mi a valószinűsége annak, hogy a megyei biróság ezt a közgyűlési ügyet nem utalja illetékességből mégis a CB-nek?Tudsz konkrétan ilyen esetről, hogy a megyei a CB feje fölött döntött?

ObudaFan 2006.05.14. 13:00

Sokkal gyorsabb, emellett a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

Az igazgatóságot "kilőni" nem lehet, mert a többségi tulajdonos olyan igazgatóságot választ, amilyet akar.

kismukk 2006.05.14. 12:56

ObudaFan

„a határozatot kell(ett volna) megtámadni a megyei bíróságon. ”Hogyan? Hiszen ahhoz előszöris a határozat jogszerűtlenségét, alátámasztva a jegyzőkönyvvel (amely szintén nem a valóságot tükrözi) kellene bizonyitani.Aztán: a megyei biróság mennyivel gyorsabb a CB-nél?És ha a megyei biróság netalántán érvényteleniti a határozatot, akkor mi van?Azzal kilőhető az ál-igazgató?Vagy a háttérben meglapuló igazgatóság?

ObudaFan 2006.05.14. 12:49

Akkor a kisrészvényesek 3/4-ének előzetes hozzájárulása hiányára tekintettel kell(ett volna) az egyes határozatokat megtámadni. A törvényességi felügyeleti eljárás valóban kínkeserves lesz, ezért lett volna az jobb megoldás.

kismukk 2006.05.14. 12:46

ObudaFan

Az rt-t 1995-ben alapitották, ezért:

301. §(3) A 185. § (1) bekezdésének a többszörös szavazati jog mértékére vonatkozó rendelkezését akkor kell alkalmazni, ha a többszörös szavazati jog megállapítására a törvény hatálybalépését követően került sor.

ObudaFan 2006.05.14. 12:38

Mert nem ezt kell csinálni. Ebben az esetben magát a határozatot kell(ett volna) megtámadni a megyei bíróságon.

kismukk 2006.05.14. 12:14

KBS-nek:igy igaz: a Gt 243.§(2) bekezdésének értelmében: "A közgyűlés olyan határozata, amely a nyilvánosan működő részvénytársaság működési formájának megváltoztatására irányul, akkor hozható meg, ha ahhoz a szavazatok egyenként legfeljebb egy százalékát képviselő részvényesek LEGALÁBB HÁROMNEGYEDES többsége ELÕZETESEN hozzájárult."

Csakhogy az ördög a részletekben van!Hogyan értendő az "egy százalékát képviselő részvényesek"? - azok-e, akik az átalakulást elhatározandó közgyűlésen megjelennek, vagy azok-e, akik lejegyezték a részvényeket, azaz az összes LÉTEZÕ részvényes-e? És mit jelent az "előzetesen"? a közgyűlés előtt? Ha jól érzékelem, két lépésben kell megtenni, az első közgyűlésen megkérdezik a részvényeseket, akarják-e az átalakulást, ha igen akkor az igazgatóság kidolgozza a hozzá szükséges iratokat, aztán a következőn jóváhagyják.

Továbbá, közbejött a Tpt, amelynek értelmében csak azok a részvényesek vehetnek részt a közgyűlésen, akik letéti igazolást visznek az értékpapir-számla kezelőtől. Ezért az rt azt csinálta, hogy az őrző-védő keménylegényeivel nem engedte be a letéti igazolást felmutatni nem tudókat, - emiatt a bejárat előtt hatalmas felzúdulás tört ki (lásd a Magyar Nemzet beszámolóját: "Botrány a City Rt közgyűlésen", a május 9-i számban).

Bejutott 5 fő részvényes, egyikük a fiktiv többségi volt, aki a Gt paragrafusa szerint nem is kérdezendő meg, hiszen az ő részaránya jóval az egy százalék fölött van. Marad tehát négy fő. Négynek a háromnegyede három. Azt biztosan tudom, hogy a négy közül egy NEM-et mondott.

A többi majd kiderül a jegyzőkönyvből. Ha kiderül egyáltalán. Mert, a közgyűlés után a részvényesek látni akarták, mi került be abból, amit a törvénysértő eljárásról belevetettek, de - az ál-igazgató nem engedte meg nekik! Dehát ez is smafu, legfeljebb a részvényeseknek a Gt-ben rögzitett iratbetekintési jogának megsértése, ugyebár. És ha meghamisitják a jegyzőkönyvet? Hogyan bizonyitom be, hiszen én nem csináltam hangfelvételt? Dehát, ez is apróság, ugyebár.

Bepanaszolhatom a dolgot a Cégbiróságon, - az is végeláthatatlan. (A tavaly decemberben beadott törvényességi felügyeleti eljárást inditványozó beadványra két és fél hónap elteltével mozdult a CB és még mindig nincs döntése.) Mire a CB döntene, addigra a hamisitott jegyzőkönyv és törvénytelen határozatok alapján az rt-ből rég kft lesz, sőt már a kft is megszűnik majd, mostanra eltűnt a cég egész igazgatósága, addigra meg az ál-igazgatónak is hűlt helye lesz...

Mármost, ilyenkor nem tudom elhessegetni a gondolatot: a CB tehetetlen időhúzása esetleg mégiscsak kimeritené a "hivatali bűnpártolás" Btk-ban körülhatárolt fogalmát?

ObudaFan 2006.05.14. 11:03

136 szavazata a Gt. szerint nem lehet, mert a szavazatelsőbbségi részvény vagy vétójogot biztosít, vagy legfeljebb 10X-es szavazati jogot a törzsrészvényhez képest. Ez viszont a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörébe tartozik, ugyanakkor az így elfogadott határozatok bármelyike pusztán ezért véleményem szerint bíróságon sikerrel megtámadható.

Kovács_Béla_Sándor 2006.05.14. 07:25

Egyébiránt a működési forma megváltoztatásához egyrészt háromnegyedes többség kell, másrészt a szavazatok egyenként legfeljebb egy százalékát képviselő részvényesek legalább háromnegyedes többségének - az alapító okiratban (alapszabályban) meghatározott módon - előzetes hozzájárulása. Ez is adott?

Kovács_Béla_Sándor 2006.05.14. 07:10

Értem. Nos, akkor hívhatod azt a többséget bármiyennek, a lényeg a lényeg: az a többség. Vagyis módjában áll meghozni az összes olyan határozatot, amelyhez elegendő az összes szavazat többsége. Ezek között igazán apróság a közgyűlés levezető elnökének megválasztása.

Egyébiránt a GT. 47. § biztosítja a jogot, hogy a megehozott határozatok bírósági felülvizsgálatát kérd, ha úgy véled, jogszabályba vagy az alapszabályba ütközik.

kismukk 2006.05.14. 01:16

„fiktiv többségi részvényes”Az rt alapitáskor kibocsátott ún. szavazatelsőbbségi részvényeket: 1 részvény 136 szavazattal vesz részt (mig a normál részvények 1 szavazattal), miáltal ha az összes részvényes jelen is lenne, ő birtokolja a szavazatok több mint 51%-át. A kibocsátó először magának tartotta ezeket az elsőbbségi részvényeket, aztán "átjátszotta" egy bizonyos kft-nek, azóta a kft hallgatag meghatalmazottja van jelen a közgyűléseken. Hogy miért fiktiv? Előszöris: nem bizonyitott hogy ő készpénzért vagy a többi részvényessel azonos módon (kárpótlási jegyért) jegyezte a részvényeket. Másodszor: egyetlen napirendhez nem szól hozzá, őt nem zavarja hogy az rt 10 éve egy fillér osztalékot sem fizet és hogy a vagyont kiürítik, ha gondolván hogy ő mégiscsak érdekelt és felajánlod neki megvételre részvényeidet, nem válaszol (nota bene, a bejegyzett székhelyét névtábla sem jelzi), szerepe csupán a kézfelemelés a szavazáskor. Szerinted mi lenne a "fiktiv többségi" szükséges ismérve?

Közgyűlés összehivása:Meghivót sem kell kapnod, az igazgatóságnak csupán közzé kell tennie a Magyar Tőkepiacban. (A Gt. nem is szankcionálja a részvényesek értesitését, noha ők a demat után már névszerint be vannak jegyezve lakcimeikkel együtt az rt részvénykönyvébe. De, mivel a részvény szabadon átruházható, csupán a közgyűlési közlemény közzététele a kötelező.) A MT szerkesztőségében vajon leellenőrzik, hogy valóban az igazgatósági elnök vagy valamely cégjegyzékben bejegyzett vezetőségi tag küldte a közlemény közlésének kérését? Ad absurdum: ha maga az igazgatósági elnök saját kézirásával ellátott ilyen kérést kapna a MT, akkor azonnal hatósági irásszakértővel ellenőrizteti-e az aláirás hitelességét?

De tételezzük fel, valóban az igazgatóság hivta össze, a közgyűlést bárki levezetheti az elmondott módon? (Persze tudható, hogy a bárki az nem "bárki", hanem az igazgatóság küldte oda, hogy elkerüljék a részvényesekkel a konfrontálódást.)

Sajnos, a Gt-vel nem megyünk sokra: az nem irja elő, hogy az igazgatósági elnöknek, vezető tisztségviselőknek JELEN kell lenniük. Eleinte a közgyűléseket az igazgatósági elnök nyitotta meg és bemutatta a jelenlévő vezető tisztségviselőket, - a részvényesek legalább ekkor láthatták, hogy van igazgatóság. Ha azonban ez nem törvényes előirás, akkor nem is kötelező, mint most volt. A Gt nem ir elő intézkedést arra, ha valaki illetéktelen kisajátitja magának az elnöki funkciót (különben is értelmetlen lenne, ha mint most az őrző-védő keménylegények az ál-igazgatónak engedelmeskednek és nem a részvényeseknek)

Az elnök megválasztásánál is érvényes a többségi tulaj szavazatelsőbbsége (elég nagy hiányossága a Gt.-nek, hogy ebben nem irja elő az elsőbbségi jog lefokozását csupán 1 szavazatra), ergó-morgó-vigyorgó: "ki szavaz rám hogy én legyek az elnök?" és mondhat az összes részvényes bármit, ha ő felemeli a kezét.

Kovács_Béla_Sándor 2006.05.13. 18:04

Ez a „fiktiv többségi részvényes” némi kifejtésre szorulna.

Hogy érted azt, hogy „bárki” hívta össze a közgyűlést? Nem az arra jogosult igazgatóságtól kaptátok a meghívókat?


kismukk 2006.05.13. 14:46

Meglehet, bohóckodás, - de a részvényesek kárára.Részleteiben:a közgyűlés összehívása: ezt az igazgatóság végzi (amelynek most egyetlen tagja sem volt jelen, - ők tehát nem interpellálhatók, sem a helyszinen, sem azóta a cég székhelyén nincsenek)

a közgy.vezetése:az alapszabály szerint a közgyűlés választja meg a levezető elnököt.Ez igy folyik:Bejön az ál-igazgató, üdvözli a megjelenteket és bejelenti: "javaslatot teszek magamra, mint a közgyűlés elnökére" Mire a részvényesek: ki maga? Hogy jött ide? Hol a megbizása az igazgatóságtól?!

Az ál-igazgató szemrebbenés nélkül folytatja: akkor szavazásra bocsátom a jelen közgyűlés elnökére javaslatomat!És a fiktiv többségi részvényes persze egyetért, - háttérben az őrző-védő keménylegények (akik nyilván nem a Cégbiróság törvényességet felügyelő emberei).

Ismétlem: a helyszinen senki rt-vezetőségi embert nem lehet megkérdezni, apellálni, mert senki sincs jelen közülük, a felügyelőbizottsági tagok úgyszintén távol. Az ál-igazgató pedig "semmiről sem tud", az előterjesztett beszámolóra, az rt-nek kft-vé alakulására (milyen fontos kérdés pedig!) vonatkozó kérdések egyikére sem "tud" válaszolni, - ez legfeljebb a Gt.27.§(2) bekezdésében körülirt tájékoztatási kötelezettség megsértésének minősül.

Vagyis akkor, BÁRKI összehivhatja és levezetheti egy rt közgyűlését egy őrző-védő társaság felbérlésével és a fiktiv többségi tulaj támogatásával törvénytelen döntéseket hozhat?

„"itt csak az egyik fél olvasatát ismertük meg”"rendben, auditur et altera pars! - ha kéred, szivesen megadom a cég telefonját, faxát, e-mailjét. Nekem sem a közgyűlés előtt, sem azóta egyetlen kérdésemre sem válaszolnak, hátha neked sikerül.

Kovács_Béla_Sándor 2006.05.12. 07:53

Bohóckodás.Ha valóban nincs jogalapja a közgyűlés összehívására, vezetésére, akkor minden ezirányú cselekménye hatálytalan.

De attól tartok, valójában nem ilyen egyértelmű az eset, mi itt csak az egyik fél olvasatát ismertük meg.

kismukk 2006.05.11. 21:51

Az ismeretlen ál-igazgató betelepszik az elnöki székbe és őrző-védő emberek biztositásával levezényli a közgyűlést. (Az eset a Cégügyek topikban: "Ál-igazgató 2.")

Most itt is felvetem, hátha a Btk alapján beazonositható ez az abszurd helyzet, mivel a Gt nem pontos.

Az ál-igazgató nem tud felmutatni megbizást a törvényesen megválasztott rt-igazgatóságtól, az igazgatóság egyetlen tagja sincs jelen különben.Mi ez tehát? Funkció kisajátitása? Hatalommal való visszaélés? Megtévesztés? A részvényesek becsapása? Szinlelés? Becsapás? Erőszakos cselekmény? A részvényesek jogának korlátozása?

Tudnátok mondani néhány paragrafust, amellyel ki lehet lőni ezt az ál-igazgatót?