büntetések enyhítéseforrás főoldal vissza

david.berenyi 2006.01.12. 08:15

"azért ha nem bűnismétlő a vádlott, akkor a néhány hónapos szab.veszt.et indokolt általában felfüggeszteni."

Ez azt jelenti, hogyha még nem volt büntetve, vagy azt, hogy még ha nem állt bíróság elött?

ObudaFan 2006.01.09. 19:12

Két különböző dolog, hogy lehet-e felfüggeszteni, és hogy indokolt-e. Fel lehet függeszteni az egy évet meg nem haladó szabadságvesztést, és a pénzbüntetést, különös méltánylást érdemlő körülmények között a 2 évet meg nem haladó szabadságvesztést. Az, hogy indokolt-e, nem ennyire egyszerűen felsorolható körülményektől függ, minden körülményt figyelembe kell venni. Azért ha nem bűnismétlő a vádlott, akkor a néhány hónapos szab.veszt.et indokolt általában felfüggeszteni.

"a) Ha az elkövetô személyi körülményei kedvezôek, a bíróság általában csak jelentôs társadalomra veszélyességû bûncselekmény miatt szab ki szabadságvesztést, és a büntetés célja rendszerint az egy évet meg nem haladó büntetés végrehajtása felfüggesztésével is elérhetô.A társadalom értékítéletével összhangban azonban többnyire nem indokolt a büntetés végrehajtásának felfüggesztése,

A kifogásolható életvezetésû elkövetôt rendszerint indokolt pártfogó felügyelet alá helyezni. Az 1/3. pont iránymutatása megfelelôen alkalmazható.Általában nem függeszthetô fel a szabadságvesztés végrehajtása azokkal szemben, akik alkoholista életmódjukból vagy erkölcstelen szemléletükbôl fakadóan jelentôsebb társadalomra veszélyességû bûncselekményt avagy bûncselekmények sorozatát követték el, illetve személyi társadalomra veszélyességük egyébként kiemelkedô." (BK 153.)

david.berenyi 2006.01.09. 15:50

És ha felfüggeszthető az adott büntetés, akkor él is általában a bíró a lehetőséggel?

Vagyis olyan ritkán fordul elő, hogy felfüggesztés lenne indokolt és letöltendőt ítél meg a bíró?

julius 2006.01.08. 22:03

A felfüggesztésnek is komoly és még komolyabb feltételei vannak!A lényeg, hogy a bíró először a már említetteket figyelembe véve határozza meg a büntetést, majd megvizsgálja annak lehetőségét, hogy az felfüggeszthető-e?Fordítva nem történhet!

ObudaFan 2006.01.08. 11:12

Az adott cselekmény speciális társadalomra veszélyességétől, és az elkövető társadalomra veszélyességétől.

david.berenyi 2006.01.08. 09:43

ettöl még nem értem a dolgot.Minek köszönhető, hogy pl. valaki "csak" felfüggesztettet, kap ha olyan bűntettet követ el, ahol a büntetési tétel 2től 5 évig van megadva?

julius 2006.01.07. 21:12

Azt javasolom, ha konkrét bűncselekmény jön számításba, akkor üsd fel a Btk. Különös Részét. Ebben keresd meg a szóba jött bűncselekményt (törvényi tényállást). Ennek általában van alapesete és minősített esete(i). Mindegyikre más-más büntetés. A bűncselekmény minősítése - pl. több emberen elkövetett emberölés bűntette - alapján válaszd ki az adott cselekményre megfogalmazott büntetési tételt. Ez általában vagylagos: szabadságvesztés vagy közérdekű munka vagy pénzbüntetés. A bíróság a büntetéskiszabás elveit figyelembevéve fogja eldönteni a büntetés nemét és majd annak mértékét. Tól - ig határok között mozoghat + ha érdemesnek tartja, akkor az általad említett - Általános Részben - megfogalmazott enyhítésre vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazhatja.Egyébiránt az egész büntetőjogban a büntetés kiszabása a legnehezebb és legnagyobb felelősséggel járó feladat.Mindenekelőtt a büntetést a céljának szem előtt tartásával kell kiszabni. Btk. 37. §: generális és speciális prevenció, azaz annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más a jövőben bűncselekményt kövessen el.Ezt figyelembevéve úgy kell kiszabni, hogy az arányban álljon a bűncselekmény, valamint az elkövető társadalomra veszélyességével, a bűnösség fokával (szándékosság - egyenes, eshetőleges; gondatlanság - súlyos, hanyag), illetve figyelembe kell venni a súlyosító és enyhítő körülményeket (pl. brutális elkövetési mód; büntetlen előélet vagy a sértett közreható magatartása, stb).

Nick Name 2006.01.02. 05:43

A próbával kapcsoloatban az első értelmezés a helyes.

A megrovánál elméletileg nincs a büntetési tételhez vagy a cselekmény fajtájához kapcsolódó megkötés, perzse a konkrét esetnek ténylegesen meg kell felelni annak a feltételnek, hogy valami oknál fogva az egyébként tényállás-szerű cselekmény csak olyan csekély fokban legyen veszélyes a társadalomra, hogy még a legenyhébb büntteés kiszabása is szükségtelen legyen.

david.berenyi 2006.01.01. 20:53

72. § (1) A bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja így is elérhető.

Ezt úgy kell értelmezni, hogyha az adott paragrafus úgy szól hogy "3 évig történő sza...." vagy alkalmazható ez olyan esetben is, ha a büntetési paragfarus úgy szól, hogy "8 évig terjedő...", de maga az ítélet kevesebb mint 3 év?

28. § Nem büntethető az, akinek a cselekménye az elkövetéskor olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen.

Ez milyen esetekben alkalmazható?

ObudaFan 2005.12.27. 13:47

Két eset van: ha az adott bűncselekménynél a Btk. meghatározza a szabadsv. legkisebb kiszabható mértékét: ez a speciális minimum, ha nem , akkor a szabadságvesztésre irányadó generális minimum (2 hónap) az irányadó; pénzbüntetésre, köz.munk.ra, mellékbüntetésekre, intézkedésekre meg csak generális minimumok vannak, amit a Btk. az adott büntetési nem szabályozásánál rendez.

david.berenyi 2005.12.27. 12:14

és hogy kell a büntetési mimumot meghatározni? A jogszabályok ált. a maximumot irják csak le. Erre tudnál példákat írni?

ObudaFan 2005.12.27. 11:53

Nem a 88.§-nak, mert a pénzbüntetés nem mellékbüntetés, a pénzmellékbüntetést meg csak szabadságvesztés főbüntetés mellett lehet kiszabni. Hanem annak, hogy az enyhítő szakasz alkalmazásánál nem a büntetési maximumból, hanem a minimumból kell kiindulni; bűnsegély, illetve kísérlet esetén kétszeres enyhítésre is van lehetőség; továbbá a felf. szab.veszt+ pénzmellékb. is gyakran úgy értelmeződik laikusoknál, hogy kapott egy pénzbüntetést, ilyenkor pedig enyhítésről szó sem volt.

david.berenyi 2005.12.26. 17:53

Egy másik fórumon volt téma, hogy mely bűncselekmény esetében mit rendel el a bíróság. Irtátok, hogy gyakori pl. közokirat hamisítás, súlyos testi sértés bűntetténél a pénzbüntetés. Hogy működik a büntetés enyhítés?

Bemásolom a jogszabályt:A büntetés enyhítése

87. § (1) A büntetési tételnél enyhébb fõbüntetés szabható ki, ha annak legkisebb mértéke a 83. § rendelkezéseire figyelemmel túl szigorú.

(2) Az (1) bekezdés alapján, ha a büntetési tétel legkisebb mértéke:

lehet kiszabni.

(3) Kísérlet és bûnsegély esetében, ha a (2) bekezdés a) d) pontjai alapján kiszabható büntetés is túl szigorú, a büntetést a (2) bekezdés soron következõ pontja alapján kell kiszabni.

(4) Ha a törvény korlátlan enyhítést enged, bármely büntetési nem legkisebb mértéke is kiszabható.

Honnan lehet tudni hogy egy BTK törvényhez korlátlan enyhítés lehetősége jár?Van pl. ez a btk 87-es paragrafus 2 B és C. Itt irnak az enyhítésekről. Hogy lehet az, hogy a bíróság mégis sokszor pénzbüntetést adhat olyan bűncselekményekre, ahol a bűntetés felső határa amúgy 3 év? (mint pl. közokirat ham.)Vagy ezek a nagy enyhítések a 88 as paragrafusnak köszönhetőek, ahol ezt írják, hogy "88. § Mellékbüntetés fõbüntetés helyett önálló büntetésként akkor alkalmazható, ha a bûncselekmény büntetési tétele háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb, és a büntetés célja így is elérhetõ. Önálló büntetésként csak egy mellékbüntetést lehet kiszabni. "

Várom a hozzászólásokat, hogy hogyan is működik ez az enyhítés dolog.