Adatokkal történt visszaélésforrás főoldal vissza

Nick Name 2005.12.30. 12:15

Ezért kellene valahonnan a fegyelmi felelősség felől közelíteni, és de majd megnézem az adtvédelmi részét is, ha egy picit több időm lesz. Kizárt dolognak tartom, hogy nincs megoldás.

Abacs 2005.12.30. 12:05

Megjött a válasz a BM-től:

"amennyiben a lekérdező személyének ismerete is szükséges, az hatósági eljárás folyamán az arra jogosult hatóságnak (bíróság, rendőrség) megadható. Ez azonban a magánszemély részére nem megadható információ."

Szóval zsákutcának tűnik.

Nick Name 2005.12.30. 11:40

Nos ezt meg azért nem értem, mert ismeretlen tettes ellen nincs pótmagánvád. Most valóban csak abba az irányba lehet elmozdulni, hogy valahogy megtudd, konkrétan ki nézett bele az adataidba.

Abacs 2005.12.30. 08:25

Az elutasításban azt írták, hogy pótmagánváddal élhetek.Konkrétan ez mit jelentene? Azt,hogy beperelhetem a konkrét személyt,ha tudom ki az és van rá bizonyítékom?Most léptem egyet megint és megpróbálom kideríteni,hogy név szerint ki volt.Az Okmányirodáknak is van felügyeleti szervük,hátha ők megmondják.

Köszönöm,hogy foglalkozol az üggyel.

Nick Name 2005.12.30. 06:22

Az a baj ezzel, hogy ha ismeretlen tettes ellen folyt az eljárás, nem élhetsz pótmagánváddal. A továbblépés lehetőségét abban látom, hogy az ügyészség által említett fegyelmi eljárást kellene kezedeményezni, abban ugyanis kiderülne a lekérdező személye. Annak, hogy ezt Te, mint a munkaviszonyon kívülálló személy hogyan tudod kezdeményezni, talán a munkajog kategóriában lenne érdemes utána nézni.

Abacs 2005.12.29. 21:54

A BM-től kapott levélben is csak a ...város Okmányiroda szerepel és dátumok,hogy mikor történtek az adatlekérdezések (2 alkalom).Név szerint abban sem.

Abacs 2005.12.29. 21:47

Nem.Nem voltak hajlandóak utánanézni.Amit megtudtam, azt én kértem a BM Központi Adatfeldolgozó,Nyilvántartó és Választási Hivataltól.A beadványomban csatoltam a BM-től kapott papírt,mint bizonyítékot.

Nick Name 2005.12.29. 18:29

Kedves Abacs!

Még egy kérdés: az kiderült az eljárás során (vagy bárhogy) hogy személy szerint ki nézte meg az adataid?

Abacs 2005.12.29. 17:29

Kedves Nick Name!

Ismeretlen tettes ellen folyt az ügy, hiszen azt nem tudom,hogy ő személyesen tette vagy megkérte a munkatársát, aki gondolom 2 méterrel mellette ül,hiszen egy helyiségben van a két ügyintézés(mármint a gépjármű és az igazolványok).A volt nejem nem volt soha megemlítve.Azt sem értem,hogy ha elfogultságot jelentettem és kértem hogy más város rendőrkapitánysága foglalkozzon az ügyemmel, miért nem vették figyelembe(?), egy szóval sincs említve,hogy kértem vagy hogy azt is elutasították.Érthetetlen.

Nick Name 2005.12.29. 15:19

Kedves Abacs,

botrányos a dolog, mert üvöltő a törvénysértés: még ha el is fogadjuk, hogy a jogosulatlan adatkezeléshez szükséges jelentős érdeksérelem nincs, a hivatali helyzetből fakadó jogtalan előny vitán felül megáll. Ugyanis ha a volt nejed mondjuk tanítónő lett volna egy iskolában, ezt az adatot nem tudta volna megszerezni. Azért tudta megszerezni, mert volt egy olyan ismerőse, aki hivatali helyzeténél fogva hozzáfért a nyilvántartáshoz, azonban ez a jogosultsága nyilván nem abból a célból állt fenn, hogy a barátnője polgári peréhez adatokat szerezzen be. Mondom, konkrét jogerős ítéletet ismerek, ahol hasonló tényállás miatt felfüggezstett szabadságvesztést szabtak ki az elkövetővel szemben. Ha azonban az ügyész nem emel vádat, az ügy nem nagyon kerülhet bíróság elé.

kérdésem, hogy ismeretlen tettes ellen folyt-e az ügy, és a nejed bármilyen módon személy szerint említésre került-e a határozat indokolásában?

Abacs 2005.12.27. 09:37

Kedves Nick Name és Kedves Mekkmester!

Ha nem tartalak fel benneteket,akkor mesélnék a fejleményekről:

A "hivatali visszaélés" elutasítás megpanaszolását is elutasították.A panasszal együtt benyújtott elfogultság kérésemet figyelembe sem vették,meg sem említették a határozatukban.Viszont elismerték a vétséget.

Idézek:"...számon iktatott ügyben hozott nyomozást elutasító határozatában nem vitatta a jogosulatlan adatkezelésnek illetve a hivatali helyzettel visszaélésnek,hatáskörtúllépésnek mint cselekménynek az esetleges megtörténtét. Azonban egyértelműen megállapítható volt,hogy sem jelentős érdeksérelem,sem jogtalan hátrány vagy előny nem merült fel.Megállapítást nyert,hogy alapvető tényálláselemek hiányában bűncselekményt nem követhettek el,a büntetőeljárás megindításához szükséges alapos gyanú hiányzik.Az adatvédelmi biztos levelében említett esetleges fegyelmi vétség valóban megállapíthatónak látszik,azonban közalkalmazotti/köztisztviselői fegyelmi eljárás lefolytatására a munkáltató rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel."

Hát ennyi a történet.Akkor most vége? Ha a kezek elérnek a rendőrségig,akkor kár vergődnöm a munkáltatóval is,hiszen az házon belül van,tehát nevetnek egyet rajta.Ti mit tennétek? Hagynátok,hogy állandóan kutathasson büntetlenül az adataitok között egy rosszindulatú hivatali dolgozó?Ebben a városban a jegyző mindent el tud intézni,ha a dolgozójáról van szó.

Abacs 2005.12.08. 07:41

Megtettem.

Köszönöm.

Nick Name 2005.12.08. 06:18

Egészen botrányos. Számos jogerős bírósági ítéletet láttam, ahol önmagában a betekintés ténye miatt ítéltek el valakit hivatali visszaélés miatt, ami helyes is, hiszen az is jogtalan előny, ha hozzájut ojan adatokhoz, amihez hivatali helyzetével való visszaélés nélkül nem tudna (arról nem is beszélve, hogy ezt aztán rögtön realizálni is tudta a polgári perben).

Azonnal panaszold meg.

Abacs 2005.12.07. 07:29

Kedves Mekkmester és Kedves Nick Name!

A "hivatali visszaélés büntettének gyanújá"-t elutasította az ottani nyomozóhatóság. Az én városom nyomozóhatósága velem együtt értetlenül áll,hogy miért.Valószínűleg mivel okmányirodai dolgozó,az ottani jegyző megkérte(vagy utasította) a nyomozókat,hogy találjanak ki indokot és utasítsák el.Ugyanis épkézláb magyarázatot nem tudtak leírni indoklásnak.Hihetetlen a dolog.

"-mivel a cselekmény nem bűncselekmény- elutasítom"

"A BTK 225.§-ban írt hivatali visszaélés bűncselekmény célzatos bűncselekmény,azaz az elkövetési magatartásnak jogtalan hátrány okozására, vagy jogtalan előny szerzésére kell irányulnia.A feljelentésben semmiféle olyan adat, információ nem szerepel,hogy az abban szereplő cselekménnyel bárkinek jogtalan előnyt akartak volna szerezni,illetve jogtalan hátrányt akartak volna okozni,illetve ténylegesen bekövetkezett volna."

Ennyi. Pedig tálaltam a BM által küldött bizonyítékokat.

Abacs 2005.11.30. 08:45

Kedves igazság!

Hát te bőven nem az igazságot képviseled.Elítélem az ilyen alakokat, akik beleszólnak a dolgokba anélkül, hogy ismernék a részleteket.

Milyen anya az ilyen szerinted?3.Abszolút ellenem nevelte a lányomat ezalatt az idő alatt. A lányom mesélte,hogy a gyerekeimet fattyúnak nevezi és a feleségemet k....nak. (jó nevelés a gyereknek,ugye?).A lányom úgy viselkedik,ahogy az anyja példát mutat neki.Rossz példát.Ha majd egyszer felnő,akkor rádöbben hogy az anyja mennyire félrenevelte őt,és akkor szerintem meg is fogja utálni.4.Számoljunk is egy kicsit.Ha már belekeveredtél a 25 eFt-ba. Az a 25 az 30 havonta. Ehhez jönnek hozzá: kiemelt családi támogatás 15eFt,családi pótlék 8eFt,anyuka fizujának 20%-a 15eFt. Összesen kb. 68eFt netto.(Vesd össze a minimálbérrel!) Szegény gyerek!! Az én 2 gyermekemre összesen jut 60eFt havonta. Az hogy anyuka elba....a a pénzt magára (kozmetika,fodrász,ruhák,taxi,utazgatások) és nem a gyerekre költi,az nem lényeg?A tankönyv persze ingyenes,iskoláztatási támogatás van minden évben,közgyógyellátott igazolványt is szerzett már(a munkahelyén elintézte magának),ja és az én szüleim is rendszeresen segítik természetben(kaja,ruha).4.A gyerek valóban nem tehet róla hogy elváltak a szülők,DE! Hogy van az,hogy a gyerek egyedül van otthon (tudom),felhívom telefonon és kinyomja a telefont.pedig ismeri a számom és benne van a telefonban,hogy "Apa",és mégis kinyomja 3. hívás után is. Ez most történt hétvégén. Az ok csak ennyi: anya azt mondta,hogy ne vedd fel a telefont,mégha apád hív,akkor sem.Te milyen lelki érzésekkel tartanád a kapcsolatot a gyermekeddel,ha a másik fél eltaszítja tőled. Még akkor is,ha közösen csináltuk azt a gyereket és tudja az anyja,hogy én mentettem meg a 2 éves gyerek életét,amikor lázgörcsöt kapott az ő felelőtlensége miatt.5. Végezetül van a jog.Ami kimondja a törvényeket.Köztük azt (lefordítva egyszerű nyelvre),hogy ha valaki olyan munkahelyen dolgozik,ahol szigorú szabályok vonatkoznak az adatokra,akkor ne lehessen visszaélni ezzel,és a saját érdekeire felhasználni. Ha tudja,hogy ez a szabály a munkájára és mégis megszegi,akkor büncslekményt követ el,aminek vállalnia kell a következményeit is.Aki pedig segít neki ebben az bűnrészes.Ugyanúgy megérdemli a büntetést. Én úgy mondanám,hogy cinkostárs. Ha nem volt annyi esze,hogy megmondja neki,hogy azt nem szabad,akkor vállalja ő is amit tett.Ezt tartom igazságosnak.6.Ui.: 1 évvel ezelőtt feljelentett az Apeh-nál.Az unokatestvérem volt benn jogsit újítani és dicsekedett ex: "..-át feljelentettem ám az Apeh-nál".Kaptam is egy ellenőrzést és megtudtam azt is,hogy valóban ő volt. Nehezen,de elfelejtettem,úgymond megbocsájtottam neki.Húsvétkor nem adta ide láthatásra a lányomat, a rendőröket kellett megkérni,hogy intézkedjenek,de akkor sem adta oda. Gyámügyes dolog lett belőle.Végül nem tettem feljelentést,nem akartam cirkuszt,azt hittem meg tudjuk beszélni normálisan.Amikor kijöttünk a megyei gyámügyről,lek...-ázta a feleségemet,lafattyúzta a gyermekeimet,és én csak álltam ott,hogy ez a nő nem normális.

igazság 2005.11.26. 22:41

Mivel nem dolgozom a jogban, ezért jogilag nem nagyon tudok hozzászólni a kérdéshez. De etikailag igen! A volt feleséged a gyereke és egyben a TE gyereked érdekében nézett bele az adataidba. Nyílván valamikor szerettétek egymást. A gyerek attól, hogy a volt feleségedet már nem szereted, még a gyereked, és ővele foglalkoznod kellene! Próbálj meg te egy gyereket havi 25e Ft-ból eltartani! Nem tudom, hogy a gyerekedet látogatod-e vagy sem, de van egy olyan erős érzésem, hogy nem! Pedig ő nem tehet arról, hogy a szülei elváltak! Ezen kéne elgondolkodnod, és nem feljelentgetni azt a nőt, akivel valamikor az életedet osztottad meg! Én ezt undorítónak találom!

Abacs 2005.11.12. 20:16

Köszönöm.

mekkmester 2005.11.12. 19:19

Szia Abacs!

Mindegy, hogy hol teszed meg a feljelentést, úgyis át fogják tenni az illetékes nyomozóhatósághoz, a Te esetedben pedig ez a "feleséged városa" lesz. Ettől függetlenül nyugodtan tedd meg a lakóhelyeden a feljelentést. Üdv

Abacs 2005.11.09. 07:45

Ja, egy kérdés:Hová címezzem? (Lentebb írtam róla,azért kérdezem.)

Abacs 2005.11.09. 07:45

Nick Name!

Köszönöm! Ezt teszem.

Nick Name 2005.11.08. 19:49

Büntetőjogi szempontból szinte bizonyos egy hivatali visszaélés annak a részéről, aki a volt feleséged munkahelyéről lekérdezte az adatokat. Az könnyen felderíthető, ki kérdezte le, most már csak őt kéne meghallgatni, miért. Nem valószínű, hogy képes lenne épkézláb magyarázattal szolgálni.

Ha jól értettem, a személyes adatokkal visszaélés miatt az eljárás már meg lett szüntetve és most semmilyen büntetőeljárás nem folyik ez ügyben. Ám a lekérdezés adatainak ismeretében én azonnal feljelentést tennék ismeretlen tettes ellen hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt.

Abacs 2005.11.08. 09:35

Kedves Mekkmester!

"mindenképpen újra meg kell tenni a feljelentést" A kérdésem,hogy hová intézzem(?).Ugyanis az ő városában elutasítanák amaitt, hogy Okmányirodai dolgozó.Az én városomban?Itt arról tájékoztattak,hogy ők szívesen intéznék,de az ügy átkerül az ő városába és akkor az olyan,mintha ott tettem volna a feljelentést(vagyis jön az elutasítás).A megyeszékhelyre küldjem?Van javaslatod?

Abacs 2005.11.08. 07:55

Időközben megérkezett Dr.Péterfalvi Attila állásfoglalása is az ügyben,amit külön köszönök.

A személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 2. § 1. pontja szerint „személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés”.

Amennyiben volt felesége akár közvetlen, akár közvetett módon, foglalkozása szabályainak megszegésével jutott hozzá személyes adataihoz, nyilvánvalóan jogosulatlan adatkezelés történt, mely felvetheti akár a büntetõ, akár a fegyelmi felelõsségre vonás lehetõségét.

Akit személyhez fûzõdõ jogában megsértenek a Ptk.-ban meghatározott polgári jogi igényeket támaszthatja a jogsértõvel szemben, illetõleg jogait az Avtv.-ben szabályozott módokon érvényesítheti, függetlenül attól, hogy a cselekmény fegyelmi vagy büntetõeljárás megindításának alapjául szolgál-e.

mekkmester 2005.11.07. 18:00

Szia Abacs!

Én még megvárnám a helyedben a további fejleményeket, bár azt kétlem, hogy név szerint meg fogod tudni, hogy ki kérte le az adataidat. Mindenesetre az ellenőrzést követő tájékoztatás után mindenképpen újra meg kell tenni a feljelentést (ha az adatkezelő nevét is megtudod, akkor vele szemben). Az tetszik, hogy tényleg úgy tűnik, komolyan foglalkoznak az üggyel. Kiváncsian várom a fejleményeket!

Abacs 2005.11.07. 17:22

Kedves Nick Name és Kedves Mekkmester!

Változás történt az ügyben.

A kérdésem az lenne,hogy a kezemben lévő bizonyítékokkal Ti mit tennétek most?(Feljelentés konkrét személy ellen?)


Nick Name 2005.10.05. 20:31

Oppala, tényleg benne van. Figyelmetlen voltam. :(

Ezzel együtt csatlakozom mekkmester hozzászólásához, sőt felvetek még egy dolgot: ha az adathoz a közhiteles nyivántartásból hivatalos személy fért hozzá magáncéból (és ki más tehette volna), akkor felmerül a hivatali visszaélés bűntette, amit részesként nem hivatalos személy is elkövethet. Ismerek olyan jogerős ítéletet, ami hasonló tényállásra a személyes adatokkal való visszaélés tekintetében felmentést, a hivatali visszaélésre marasztaló rendelkezést tartalmaz.

mekkmester 2005.10.05. 18:27

Igen, a jelentős érdeksérelem tényleg benne van. De ahogy korábban Nick irta: ne a rendőrség (ügyészség) döntse el, mi a jelentős érdeksérelem!Szerintem itt a dolog megfeneklett, hiába foglalkoztunk vele ennyit. Mondjuk, ha megkapjátok az infokat a z adat-lekérésről, és ott szerpel olyan adatkezelés, ami indokolatlannak tűnik, és azt nem az exfeleséged követte el, az ismét megér egy feljelentést. Bár már látom annak is az eredményét: ott sem lesz jelentős az érdeksérelem. Hát, ebből is tanultunk!

HE0222 2005.10.05. 16:29

Benne van, Nick, a jelentős érdeksérelem, 2003. márc 1-től hatályosan.

Abacs 2005.10.05. 14:53

Valaki ezt írta régebben:" ne a rendőrség döntse el,hogy történt-e érdeksérelem.Ez nem az ő feladatuk."

Én is ezt tudnám elfogadni.Mellémagyaráznak,elutasítanak,de hogy történt-e "céltól eltérő adatkezelés" arról nem írnak egy szót sem.Sőt megvédik az illetőt,mert az Okmányirodában dolgozik,azzal az indokkal hogy jogosan nyomoz utánam.Neki ezt lehet.

Nick Name 2005.10.05. 14:17

Én csak egyet nem értek. Azt, hogy a Btk 177/A.§-ában írt cselekménynek hol a nyavalyában tényállási eleme a jelentős érdeksérelem!

Abacs 2005.10.05. 08:18

Kedves Mekkmester és Kedves Nick Name!

Megkaptam az elutasítást a benyújtott panaszomra az ügyemben.

Indoklás: (idézek)"A panasz nem alapos.A nyomozó hatóság feljelentést elutasító határozata helytálló,azonban annak indoklása kiegészítésre szorul.A jelentős érdeksérelem -mint tényálláselem-valóban nem állapítható meg,ha a feljelentő nevén szereplő személygépkocsi adataihoz esetlegesen a volt feleség vagy más személy a munkahelyén céltól eltérő személyes adatkezelés útján vagy más módon jutott hozzá.Jelen bűncselekmény kapcsán a jelentős érdeksérelem a feljelentő oldalán merülhetne fel,ugyanis abban az esetben ,ha a tartásdíj felemelése iránti polgári peres eljárásban az az információ,hogy a feljelentő nagy értékű személygépkocsit vásárolt,a bíróság tudomására jut,a feljelentő számára kedvezőtlen bírósági döntést eredményezhet.Jelentős érdeksérelem azonban jelen ügyben nem történhetett,ugyanis a tartásdíj megállapítása és felemelése iránti perekben a bíróságnak a 4/1987. (VI.14.) IM rendelet alapján a bíróságnak be kell szereznie mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat.A feljelentőnek kötelessége valós képet nyújtani vagyoni helyzetéről.A polgári eljárás során tehát alaphelyzetben ki kellett volna derülnie,hogy a feljelentő nagy értékű autóval rendelkezik.Ehhez képest az a körülmény,hogy erre nem a bíróság,hanem a volt feleség tárta fel,az alphelyzetben elvárható törvényes helyzethez képest nem jelent érdeksérelmet,jelentős érdeksérelmet különösen nem.Így annak vizsgálata,hogy esetlegesen valaki jogosulatlanul ,vagy céltól eltérően kezelt adatot,nem a büntetőeljárás feladata.dr.X.Y. városi vezető ügyész"

Nos, ez a levél. Sokmindent nem értek.

Lehet valamit tenni? Vagy széllel szemben állok?(Viszont éltem a lehetőséggel és lekértük feleségemmel,hogy ki,mire és mikor kérte le az adatainkat a nyilvántartásból.Csak azt nem tudom,hogy ha kezemben is lesz a bizonyíték,akkor mit kezdjek vele ezek után.)

Azt látom,hogy ebben a városban ha egy okmányirodás személy vétett valamit,akkor mivel "okmányirodai dolgozó", ki kell menteni minden alól.

Kíváncsi lennék a véleményetekre.Tudom piti ügy egy kissé,de ha a ti adataitokat nézegetné minden nap valaki büntetlenül több éven keresztül és kiteregetné mások számára,ti pedig tehetetlenül néznétek,akkor ti is dühösek lennétek.Nem?

mekkmester 2005.09.23. 09:37

Kedves Nick!

Nagyon érdekes a jogeset, amit leirtál. Nem lehet tudni, hogyan alakult a megismételt másodfokú eljárás. Nagyon kiváncsi lennék!

Abacs 2005.09.22. 12:09

Sziasztok,

Kaptam egy levelet a BM adatfeldolgozó Központtól.(Ugyanis kikértem az állásfoglalásukat.)A következőket írták: (idézek belőle)

"A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 3.§-a értelmében személyes adat akkor kezelhető – vagyis többek között szolgáltatható a nyilvántartó által az adatigénylő részére – ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény elrendeli. "

"Fent ismertetett jogszabályi rendelkezésekből látható, hogy a közlekedési nyilvántartásból bármely állampolgár – akár okmányirodai dolgozó is – igényelhet adatot a korábban felsorolt feltételek teljesítése esetén. Amennyiben az adatigénylés jogszabályban meghatározott feltételei nem teljesülnek, vagyis a kérelmező nem igazolja az igényelt adatok felhasználásának célját és jogalapját, a kérelem teljesítését meg kell tagadni. "

"..a BM Központi Hivatal a közúti közlekedési nyilvántartásból történő adatszolgáltatásokról adattovábbítási nyilvántartást vezet, mely tartalmazza az adatigénylőre vonatkozó adatokat, valamint a továbbított adatok körének megnevezését és az adattovábbítás időpontját, az adatszolgáltatás célját és jogalapját, valamint az adatszolgáltatás alanyának nevét. "

"Az adatszolgáltatással érintett személy az adattovábbítási nyilvántartásból jogosult megismerni, hogy mely adatszolgáltatások alanya volt. A tájékoztatás adott naptári évben egyszer ingyenes"

...és persze van hozzá cím is,hogy kinek kell címezni a "tájékoztatás" kérést.

Abacs 2005.09.16. 09:16

Világos.

Köszönöm.

Tegnap feladtam a "Panasz" levelet.Várom a folytatást.

Nick Name 2005.09.16. 09:14

Kedves Abacs,

még egy dolog: aki viszont a közhiteles nyilvántartásba betekinteni jogosult, az mindenképpen adatkezelő. Tehát ha ő bármilyen, a hivatalostól eltérő célból megszerez egy adatot, a bűncselekmény elkövetője lehet, aki pedig erre felhívta, az a a felbújtója. A részesnek pedig már nem kell megfelelni a tettesi elkövetéshez szükséges speciális alany feltételeinek, tehát magyarul: az lehet nem adatkezelő is.

Abacs 2005.09.16. 08:29

Kedves Nick Name,

Köszönöm a példát.Tanulságos.Bonyolult,de ki lehet igazodni rajta és meg is értettem a lényeget belőle.(azthiszem)Ezek szerint meg kell különböztetnünk két esetet:

1. "személyes adatok vonatkozásában csupán az adatok birtokosának, de nem kezelőjének minősül" -ezeket az adatokat csak alapos indokkal hozhatja nyilvánosságra.Viszont kijátszható,ha nem ő,hanem törvényes képviselője hozza nyilvánosságra indokkal.De vitatható,hogy amikor az elkövető közli az adatokat a képviselőjével az már bcs.Szerintem igen.

2."a jogosulatlan adatkezelés vétségét az az adatkezelő vagy adatfeldolgozó követi el, aki - egyebek mellett - személyes adatot jogellenesen továbbít vagy nyilvánosságra hoz.A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 2. §-ának (1) pontja akként rendelkezik, hogy személyes adat a meghatározott természetes személlyel kapcsolatban hozható adat, az abból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés." Tehát a mi esetünkben erről van szó egyértelműen.Ez tulajdonképpen egy foglalkozás körében elkövetett bcs.

Javíts ki,ha nem jól gondolom.

Nick Name 2005.09.15. 18:45

Ajánlom figyelmedbe a következő jogesetet (nem lesz könnyű):

EBH2003. 926A magántitok megsértésének vétsége szempontjából a magántitok fogalma, s annak alapos ok nélkül történt felfedése (Btk. 177. §).A jogosulatlan adatkezelés vétségének alanya (Btk. 177/A. §).A városi bíróság a 2002. január 23-án meghozott - és a megyei bíróság végzése folytán 2002. április 2-án jogerőre emelkedett - ítéletével dr. B. Á. I. r. és B. L. II. r. terheltet a magántitok jelentős érdeksérelmet okozó megsértésének vétsége miatt emelt vád alól felmentette.A megállapított tényállás a következő:Sz. J. magánvádló és B. L. II. r. terhelt korábban házastársak voltak, a bontópert követően pedig közöttük - döntően a gyermektartásdíj összegének megállapítása iránt - több per is indult. Legutóbb Sz. J. kezdeményezése alapján a városi bíróság járt el, s a 2000. szeptember 7-én meghozott ítéletével B. L.-t magasabb összegű gyermektartásdíj fizetésére kötelezte.2000. augusztus 10-én Sz. J. második házastársa végintézkedés hátrahagyása nélkül elhunyt. A közjegyzői eljárásban az örökhagyó előző házasságából származó gyermekei nem ismerték el Sz. J.-nek az egyik ingatlanra vonatkozó tulajdoni igényét, ezért Sz. J. keresetet nyújtott be a városi bírósághoz. Ebben annak megállapítását kérte, hogy a közös gazdálkodásra, illetve különvagyonából történt befektetéseire figyelemmel megszerezte az említett ingatlan 64/100-ad tulajdoni hányadát.Az így indult per I. r. és II. r. alpereseinek jogi képviselője dr. B. A. ügyvéd, I. r. terhelt volt.B. L. 2001. június 11-én - egy közös ismerős közvetítése révén - megjelent dr. B. Á. ügyvédi irodájában, s említést tett a tartásdíj felemelése iránti perekről, hangsúlyozva, hogy azokban Sz. J. a rászorultságát igyekezett bizonyítani, közelebbről azt, miszerint önálló vagyonnal nem rendelkezik, a lakásingatlan is a házastársáé.Ennek igazolásául B. L. átadta dr. B. Á.-nak a városi bíróság ítéletének 3. oldalát, amely rögzíti a magánvádló munkahelyi beosztását, korábbi és jelenlegi átlagkeresetének összegét, gyermekeinek nevét, a gyermekek tanulmányaira vonatkozó adatokat, továbbá a magánvádló lakásviszonyait, ezen túlmenően pedig házastársának jövedelmi körülményeit is.Dr. B. A. ugyanakkor - ügyfeleinek hozzájárulásával - azt a 2001. május 28-i keltezésű beadványt és annak mellékleteit bocsátotta fénymásolatban B. L. rendelkezésére, amelyet Sz. J. - előkészítő iratként - részben neki, részben a bíróságnak postázott. Ebben szerepel Sz. J. különvagyoni ingatlanának hasznosításával kapcsolatos elszámolás, valamint havi bontásban az ingatlant érintő bérleti díjakra vonatkozó elismervények, a felperes (Sz. J.) által vásárolt gépkocsi kifizetésével összefüggő banki kivonat, a magánkölcsönről szóló elismervény, banki kivonat a devizaszámlán kezelt pénzről, továbbá Sz. J. munkaviszonyból származó jövedelmének adatai is.Dr. B. Á. a 2001. június 13-án tartott tárgyaláson az ítélet kivonatát felhasználta. Sz. J. a 2001. június 29-i tárgyaláson szerzett tudomást arról, hogy dr. B. Á. és B. L. az említett okiratokat egymásnak átadták. Ezért 2001. július 10-én nevezettek ellen magánindítványt terjesztett elő.Az elsőfokú bíróság jogi álláspontja az volt, hogy a nyilvános tárgyalás alapján meghozott ítélet és annak megállapításai nem vonhatók a magántitok fogalma alá. A polgári perben hozott ítélet 3. oldalán rögzített adatok nem bizalmas tények, miként Sz. J. - törvényen, tehát bárki számára hozzáférhető jogszabályon alapuló - havi illetményének összege sem. Ugyanakkor a 2001. május 28-i beadványt Sz. J. az alpereseket képviselő dr. B. Á. terheltnek is megküldte, ezáltal az abban foglaltakat maga hozta nyilvánosságra. Ezen indokokra tekintettel a terhelteket a vád alól bűncselekmény hiányában mentette fel.A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság álláspontjával egyetértve kifejtette, hogy dr. B. Á. a magánvádló által sérelmezett adatok birtokába jogi képviselőként jutott, s azokat a rendelkezésre bocsátó személy, illetve megbízói felhatalmazása alapján használta fel. Függetlenül tehát attól, hogy magántitokról nincs szó, az adatok felhasználása nem is alapos ok nélkül történt.A másodfokú bíróság határozata ellen 2002. július 17-én Sz. J. magánvádló terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a terheltek terhére.Ebben sérelmezi, hogy a másodfokú bíróság a tényállás megalapozatlanságát nem küszöbölte ki, nem rendelt el további bizonyítást, s őt törvényes jogainak gyakorlásában korlátozta. Álláspontja szerint a terheltek nem csupán a magántitok megsértésének vétségét, hanem a jogosulatlan adatkezelés vétségét is elkövették.Tekintettel arra, hogy a magánvádló felülvizsgálati indítványa 2003. július hó 1. napját megelőzően érkezett a Legfelsőbb Bírósághoz, annak elbírálására az 1998. évi XIX. törvény 603. §-ának (6) bekezdése értelmében az 1973. évi I. törvény XII. Fejezetében foglalt szabályok az irányadók.A Be. 284/A. §-ának (2) bekezdése eljárásjogi okból kizárólag az ott részletezett szabálysértések esetén teszi lehetővé a bíróság ügydöntő határozatának felülvizsgálatát. Minthogy a magánvádló perjogi - az ítélet megalapozatlanságára, az indokolás hiányosságára, a további bizonyítás felvételének mellőzésére vonatkozó - kifogásai az említett körön kívül esnek, azokra épülően felülvizsgálatnak nincs helye.A Be. 250. § III. pontjában megjelölt törvényes vád hiánya viszont a Be. 284/A. §-ának (2) bekezdéséből kitűnően felülvizsgálati ok, ezért a Legfelsőbb Bíróság vizsgálta, hogy a vád tárgyává tett cselekmény alkalmas-e a Btk. 177/A. §-ában írt - közvádra üldözendő - jogosulatlan adatkezelés vétségének megállapítására.A 2003. március hó 1. napjáig hatályban volt büntető anyagi jogi rendelkezés, a Btk. 177/A. §-a értelmében a jogosulatlan adatkezelés vétségét az az adatkezelő vagy adatfeldolgozó követi el, aki - egyebek mellett - személyes adatot jogellenesen továbbít vagy nyilvánosságra hoz.A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 2. §-ának (1) pontja akként rendelkezik, hogy személyes adat a meghatározott természetes személlyel kapcsolatban hozható adat, az abból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. E rendelkezést alapul véve pedig nem kétséges, hogy a városi bíróság polgári perben meghozott ítéletének 3. oldala és Sz. J. 2001. május 28-i keltezésű, mellékletekkel ellátott beadványa - részint a magánvádlóra, részint családtagjaira vonatkozóan - személyes adatokat tartalmazott.A jogosulatlan adatkezelés vétségének alanya azonban kizárólag az adatkezelő vagy adatfeldolgozó lehet. Adatkezelőnek viszont az Avtv. 2. §-ának 7. pontja szerint az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet minősül, aki (vagy amely) a személyes adatok kezelésének célját - azaz a személyes adatok célhoz rendelt gyűjtését, felvételét, tárolását, feldolgozását, hasznosítását - meghatározza, az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, illetőleg a végrehajtással adatfeldolgozót bíz meg. Az adatkezelés ilyen módon nem azonos a más vagy mások személyi adatainak puszta birtoklásával, azzal tehát, hogy valaki más vagy mások személyi adatainak birtokába jut, korántsem válik adatkezelővé.Ehhez képest B. L. II. r. terhelt a polgári peres ítélet birtokosaként az abban foglalt személyes adatok tekintetében nem volt adatkezelő. Mindez érvényes - Sz. J. és családtagjainak személyes adatait érintően - dr. B. Á. I. r. terheltre is. Az ügyvéd ugyanis az ügyfélkapcsolat keretein túllépő, az ügyfeleivel nem összefüggő személyes adatok vonatkozásában csupán az adatok birtokosának, de nem kezelőjének minősül.A kifejtettekre figyelemmel a terheltek cselekménye a Btk. - elkövetéskor hatályos - 177/A. §-ában írt törvényi tényállás kimerítésére nem volt alkalmas, ekként a törvényes vád hiányáról sem lehet szó.A Btk. 177. §-ának (1) bekezdése értelmében a magántitok megsértésének vétségét az valósítja meg, aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva tudomására jutott magántitkot alapos ok nélkül felfedi. Magántitok minden olyan bizalmas, csak szűk körben, illetve beavatottak előtt ismert - személyi, családi, vagyoni helyzetre, egészségi állapotra, sajátos szokásokra vonatkozó - tény vagy adat, amelynek nyilvánosságra kerülése a sértettre nézve érdeksérelemmel járna, ezért a büntetőjog által védett igénye fűződik ahhoz, hogy mindazok, akik arról foglalkozásuk vagy közmegbízatásuk révén tudomást szereznek, azt - amennyiben nincs ez ellen ható nyomatékosabb érdek - meg is őrizzék.A jelen ügyben alappal nem vitatható, hogy mind a polgári peres ítélet 3. oldala, mindpedig Sz. J. 2001. május 28-i beadványa olyan - Sz. J. családi, vagyoni és kereseti viszonyaira vonatkozó - adatokat tartalmaz, amelyek a magántitok körébe vonandók. Ide kapcsolódóan az a bírósági álláspont, amely szerint Sz. J. illetménye - mert azt bárki számára hozzáférhető jogszabály, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény rendezi - nem bizalmas adat, merőben téves. A hivatkozott törvény ugyanis csupán a - beosztástól, rendfokozattól, kiegészítésre és pótlékra jogosultságtól függő - járandóság meghatározására vonatkozó szabályokat rögzíti, ám abból - a megfelelő kiinduló adatok hiányában - Sz. J. tényleges havi illetménye nem számolható ki.A magántitok megsértésének vétségét azonban tettesként csak az követheti el, aki valamely foglalkozást gyakorol vagy közmegbízatást teljesít, s ennélfogva jut tudomására a magántitok. B. L. II. r. terhelt esetében ez a feltétel nyilvánvalóan nem áll fenn, az ügyvédi tevékenységet folytató dr. B. Á. I. r. terhelt tekintetében azonban igen. Dr. B. Á. a foglalkozása körében - jogi képviselőként - eljárva vette át B. L-től a szóban lévő (magántitkot tartalmazó) ítéletkivonatot. A tudomására jutott magántitkot azonban a perben, ügyfelei érdekében, jogi képviselői minőségéből fakadó kötelezettségét teljesítve, következésképpen alapos okkal fedte fel. E cselekménye tehát a Btk. 177. §-ának (1) bekezdésében írt vétség elkövetési magatartását nem meríti ki.Más a helyzet ellenben Sz. J. 2001. május 28-i keltezéssel ellátott beadványa tekintetében. Ahhoz és az abban foglalt, magántitkot képező adatokhoz dr. B. A. I. r. terhelt jogszerűen, az alperesek jogi képviselőjeként jutott. A magántitoknak minősülő adatok B. L. részére történő átadása, vagyis nevezett előtti felfedése viszont nélkülözte az alapos okot. Az I. r. és II. r. terhelt között ugyanis megbízási jogviszony nem állt fenn, sőt - a tényállásból kitűnően - Sz. J. és B. L. között az átadás időpontjában polgári per sem volt folyamatban.Nem teszi jogszerűvé dr. B. Á. cselekményét az sem, hogy megbízói - F. E. és F. K. - hozzájárulásával bocsátotta B. L. rendelkezésére a magánvádló által sérelmezett adatokat.A kérdéses beadványt Sz. J. készítette, az az ő bizalmas jellegű adatait tartalmazta, s nem állt szándékában, hogy azok - a hagyatéki per kereteit meghaladóan - más előtt is ismertté váljanak. F. E. és F. K. értelemszerűen csupán a saját személyét érintő körülmények felfedésére adhat engedélyt, az ellenérdekű féllel kapcsolatos bizalmas tények sorsáról viszont nem rendelkezhet. Ehhez képest a dr. B. Á. részére adott felhatalmazásuk az ügy büntetőjogi megítélése szempontjából közömbös.A kifejtettekre tekintettel tehát a Legfelsőbb Bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy B. L. II. r. terhelt esetében Be. 284. § (1) bekezdésének a) pontjára alapozott felülvizsgálati ok sem alapos, ellenben dr. B. Á. I. r. terhelt tekintetében a másodfokon eljárt megyei bíróság a büntető anyagi jog szabályai megsértésének eredményeként hagyta helyben az első fokú bíróság - bűncselekmény hiányán alapuló - felmentő ítéletét.Ezért B. L. II. r. terheltre vonatkozóan - nem adva helyt a felülvizsgálati indítványnak - a megyei bíróság végzését a Be. 291. §-ának (7) bekezdése értelmében hatályában fenntartotta, míg dr. B. Á. I. r. terhelttel kapcsolatosan azt a régi Be. 291. § (1) bekezdésének a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, s e terheltet érintően a megyei bíróságot új másodfokú eljárásra utasította. (Legf. Bír. Bfv. III. 2535/2002. sz.).(Megjelent: Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteménye 2003/2.)

Abacs 2005.09.15. 09:06

Kedves Mekkmester,

Küldtem privát levélben panasz beadványomat.Ha ráérnél és van hozzá kedved,akkor kérlek szépen nézz bele.

kiábrándult 2005.09.14. 15:19

Szerintem is az az eset áll fent, hogy a nyomozóhatóság kicsit felületesen olvasta el a beadványodat, mivel abban nem az állt, hogy az exed visszaélt volna az adataiddal, hanem az, hogy rólad a hivatali állásával viszaélve szerzett adatokat, és erről a határozatban mintha nem esne szó... A panaszodban szerintem erre kéne rávilágítani.

Abacs 2005.09.14. 13:45

Mindenről beszámolok majd az üggyel kapcsolatban.Köszönöm a segítséget.Rávilágítottál azokra a dolgokra,amiket én csak úgy éreztem,hogy nincs rendben,igazságtalan.

Köszönöm.

mekkmester 2005.09.14. 13:06

A panaszt a nyomozóhatóságnak (rendőrség) kell cimezni. Ha a rendőrség a panasznak 3 napon belül nem ad helyt, köteles haladéktalanul felterjeszteni az ügyészséghez. Õk 30 napon belül birálják el. Majd értesits!

Abacs 2005.09.14. 12:50

Már 2001-ben elváltunk.Én azóta újranösültem és van 2 pici gyermekünk.Gyermekelhelyzési perről nincs szó.Jelenleg 25eFt-ot fizetek és többet szeretne,erről van szó.Még autó vásárlás előtt véget ért az elsőfokú per és született határozat,amit megfellebbeztem augusztusban.

Kinek kell címeznem a "Panaszt"?

mekkmester 2005.09.14. 12:40

Kedves Abacs!Tehát, ha jól értem, folyamatban van köztetek egy gyermekelhelyezési per, és a rendőrség szerint a volt feleséged a birósági eljárás során szerzett tudomást vagyoni helyzetedről. A határozat szerint úgy tűnik, mintha a biróság a te vagyoni helyzetedről a volt feleséged megkeresésével tájékozódott volna. Érdekes!!! Szerintem teljesen rossz a határozat indokolása: Ha mint ügyintézőt kereste volna meg az exet a biróság adatok szolgáltatására, akkor tényleg nem lenne megállapitható a bűncselekmény. Csak nem értem, miért kell belevonni a kiskorú érdekét. Hiszen, ha nem a biróság megkeresésére történt az adatkezelés, akkor ez akkor is bcs., ha a gyermeketek érdekében követte el. Én a helyedben panasszal élnék ( 8 napon belül) a határozat ellen. A határozat szerint uis. nem állapitható meg, hogy milyen módon jutott az adatokhoz, de tényként állitja, hogy nem a saját érdekében történt. Ez elég ellentmondásos! Vagy nincs bizonyiték arra, hogy bcs. történt, vagy bizonyitható, hogy az adatkezelés jogszerű volt. Ráadásul nem valószinű, hogy a biróság pont a volt feleségedet kereste volna meg adatszolgáltatásra.

Abacs 2005.09.14. 12:18

Ezek szerint igen.Nem tudom megérteni,hogy ez ma Magyarországon jogszerű?

JuKids 2005.09.14. 12:15

Jól értem: ha valaki nem a saját, hanem a gyermeke "érdekében" él vissza az illetéktelenül tudtára jutott adatokkal, akkor nem követ el bűncselekményt?

JuK

Abacs 2005.09.14. 11:34

Tisztelt Nick Name és Tisztelt mekkmester!(és persze aki kedvet érez hozzá)

Kérlek kommentáljátok a dolgot:

Megjött a Határozat a feljelentés elutasításáról.

Idézek:"..a feljelentés adatai alapján nem állípítható meg az,hogy az adat milyen módon jutott a tudomására, - így az adat felhasználásával más érdekét nem sértette,mert azt nem más vagy mások érdekei sérelmére,nem a saját célja érdekében,hanem a közös gyermekük érdekében folyamatban lévő bírósági eljárás során közölte,amely eljárásban egyébként a bíróság kötelessége a felek vagyoni helyzetének feltárása is.A feljelentés adatai alapján megállapítható,hogy az abban szereplő cselekmény nem büncselekmény."

Igaza van az illetőnek,aki a határozatot írta?Bármit elkövethet egy Ományirodai dolgozó?

Abacs 2005.09.01. 07:37

Értem.Köszönöm mindkettőtöknek.

Ha érdekel benneteket,akkor beszámolok a fejleményekről.

Nick Name 2005.09.01. 05:46

Egyetértek, hogy csak akkor fogható meg a volt feleség bűnössége, ha tettenérhető, hogy ő, vagy valaki az ő megbízásából belenézett a nyilvántartásba.

Mondjuk az pontosan naplózva van, hogy egy adott adatot ki mikor nézett meg, így elvileg kiszűrhető, ki az, akinek nem volt tényleges, hivatalos indoka a belenézésre.Az már más kérdés, összefüggésbe hozható-e személy a volt feleséggel.

Ha tehát az illetéktelen betekintést lehet bizonyítani, akkor lehet valami az ügyből, de ha azt nem, akkor mondhatja akár az asszony, hogy a szél súgta meg, akkor sem.

mekkmester 2005.08.31. 22:19

Természetesen meg fogják kérdezni, hogy kitől hallotta, de azzal, ha pl. azt mondja, hogy arra nem emlékszik, az még nem jelenti azt, hogy a számitógépes adatbázis útján jutott hozzá. Ahhoz az kell, hogy ténylegesen bebizonyosodjon, az Okmányirodán belül történt a jogosulatlan adat-kutatás. Ha nem ő, hanem vki más szerezte meg az adatokat, akkor csak egy nagyon alapos nyomozás derithet rá fényt. Ez pedig tapasztalataim szerint nem jellemző. De az már önmagában biztató, hogy a rendőrségen ilyen korrekt módon álltak hozzá. Úgyhogy bizakodjunk. Sok sikert!

Abacs 2005.08.31. 12:19

Pontosan fogalmazva:

céltól eltérően használta fel az adatokat.

Abacs 2005.08.31. 12:16

Köszönöm Mekkmeter!

"Az eljárás során elegendő lesz, ha az ex azt állitja, hogy csak hallomásból szerzett tudomást róla."

Nos, nem tartjuk a kapcsolatot,más megyében lakunk,nincs olyan közös ismerős,aki tudott volna az autó vásárlásról.Tehát ha hallomásból szerzett tudomást,akkor meg kellene neveznie hogy kitől.(beidézés,kihallgatás,szembesítés)Vagy nem kérheti a rendőrség hogy nevezze meg?

Amúgy én is megtudtam,hogy le tudják kérni azt,hogy lehívta-e az adatainkat.Ha pedig megkérte az egyik kollégáját,akkor annak is meg kell mondania az igazat,mert akkor ő kérte le jogosulatlanul.Nem?

Ráadásul itt nem arról van szó,hogy jó kapcsolat lenne közöttünk és csak megnézte,hanem arról hogy nincs jó kapcsolat és a saját érdekeire felhasználja az adatainkat.(A jelenlegi feleségemét is!)Visszaél a munkaköre adta lehetőségekkel.

Szerintem ez jogtalan és etikátlan.

mekkmester 2005.08.31. 11:13

Tisztelt Abacs!

Véleményem szerint ebben a z ügyben rendkivül kicsi az esélye annak, hogy bizonyitható legyen, a volt felesége munkakörének felhasználásával jutott a gépjármű vásárlás adataihoz. Az eljárás során elegendő lesz, ha az ex azt állitja, hogy csak hallomásból szerzett tudomást róla. Az adatvédelmi szabályok elég szigorúak, igy ha saját belépési jelszavával fért hozzá az adatokhoz, akkor nem nagyon tudják eltussolni. Valószinű azonban, hogy vmelyik kollégáját kérte meg, nézzen utána az emlitett adatoknak.Ha bebizonyosodik az illetéktelen adatkezelés, akkor az a Btk. 177/A. §-ba ütközik (visszaélés személyes adattal), és akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

Abacs 2005.08.30. 07:43

Tisztelt Szakértők!

4 éve elváltam a volt feleségemtől.Okmányirodában dolgozik egy városban.Jelenlegi feleségemmel együtt 1 hónapja eladtuk a régi autónkat és vettünk hitelre egy 2 éveset.A szüleimnek elszólta magát a volt feleségem,hogy: "na eladta a régi autót, több tartásdíjat nem hajlandó fizetni,bezzeg 2 éves milliós autóra meg telik,az asszonynak meg vett tavaly egy új autót"(asszony=jelenlegi feleségem)Az autó vásárlásról senki nem tudott,a szüleim sem.70km-re lakom a volt feleségemtől,nem is láthatta az autót.Szinte nem is használtuk az autót,mert hibái vannak és javításra szorul.Bementem a mi városunk Aljegyzőjéhez,aki csak ennyit mondott: "rendőrség,feljelentés".Ezután bementem a rendőrségre,ahol elmondták,hogy ez büncselekmény.Megtettem a feljelentést.Azt is elmondták,hogy ha bármilyen adataimat lehívta,azt gyorsan ellenőrizhetik.

Kérdéseim: