Bírói "függetlenség", eljárás kezdeményezéseforrás főoldal vissza

ObudaFan 2009.03.12. 21:54

Nincs mit.

Iustitia, -ae f 2009.03.12. 18:53

Köszönöm szépen!

ObudaFan 2009.03.12. 16:14

A bíró kizárásaBe. 21. § (1) Bíróként nem járhat el,

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései a nyomozási bíróra is irányadók.(3) Az (1) bekezdésben szabályozott eseteken kívül

(4) A (3) bekezdés esetén az ügy elbírálásából ki van zárva az a bíró is, akinek hozzátartozója vett részt a megtámadott határozat meghozatalában.(5) A (3) bekezdés c) pontja esetén a megismételt eljárás alapján hozott ítélet felülbírálatából nincs kizárva az a bíró, aki a hatályon kívül helyező határozat meghozatalában részt vett.67(6) A (3) bekezdés e) pontja esetén nem kizárási ok, ha az alapügyben a bíró olyan határozat meghozatalában vett részt, amelyet a rendkívüli jogorvoslati indítvány nem érint.6822. § Nem járhat el az ügyben - a Legfelsőbb Bíróság kivételével - az a bíróság, amelynek elnökével, illetőleg elnökhelyettesével szemben a 21. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott kizárási ok merült fel.69 7023. § (1) A bíró a vele szemben felmerült kizárási okot, a tanács elnöke a tanács tagjával szemben felmerült és a tudomására jutott kizárási okot köteles a bíróság elnökének haladéktalanul bejelenteni.(2) A kizárási okot az ügyész, a terhelt, a védő, továbbá a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél, valamint ezek képviselője is bejelentheti.(3) A (2) bekezdésben megjelölt személy a 21. § (1) bekezdésének e) pontjában szabályozott kizárási okot a tárgyalás megkezdése után csak akkor érvényesítheti, ha valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást, és ha azt nyomban bejelenti.71(4) A bíróság elnöke a tudomására jutott kizárási ok miatt a bíró kizárását hivatalból kezdeményezi.(5) A 21. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott kizárási ok fennállása esetén a külön törvény szerinti titoktartási kötelezettség a bírót az ügyelosztást végző vezetőjével szemben nem köti.7224. § (1) A bíró az ügyben a kizárási ok bejelentésétől kezdve nem járhat el, ha a kizárási okot maga vagy rá vonatkozóan a tanács elnöke jelenti be.73(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kivéve a bíró a bejelentés elintézéséig az ügyben eljárhat, de az ügydöntő határozat meghozatalában nem vehet részt.(3) A bíró a (2) bekezdésben meghatározott korlátozás nélkül járhat el, ha a bejelentő a kizárás megtagadása után a 21. § (1) és (3) bekezdésének ugyanazon pontjára alapított újabb bejelentést tesz a bíró kizárása iránt.(4) A bíróság elnöke intézkedik más bíró kijelölése iránt, ha a bíró a kizárási okot maga vagy rá vonatkozóan a tanács elnöke jelentette be, vagy a bíró a kizárásához hozzájárult. Ebben az esetben a kizárásról nem kell külön határozatot hozni.(5) A kizárás iránti bejelentés a (4) bekezdésben szabályozott módon nem intézhető el, ha76

bírálja el.(6) A 22. §-ban szabályozott esetben, vagy ha a bíróságnak nincs olyan tanácsa, amelyre a kizárási ok nem vonatkozik, a kizárásról a másodfokú bíróság, ha pedig a kizárás iránti bejelentés a másodfokú bíróságra, vagy arra is vonatkozik, a harmadfokú bíróság határoz. Ha a kizárási ok az ítélőtáblára mint harmadfokú bíróságra, vagy arra is vonatkozik, a kizárásról a Legfelsőbb Bíróság határoz. Ha a kizárás iránti bejelentésnek helyt adnak, az eljáró bíróság kijelölésére a 20. § irányadó.78(7) A kizárásról a bíróság tanácsülésen határoz. Ha a kizárás iránti bejelentést nem a bíró tette, vagy a kizárásához nem járult hozzá, be kell szerezni a bíró nyilatkozatát.79(8) A kizárást kimondó határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye, a kizárás megtagadását az ügydöntő határozat elleni jogorvoslatban lehet sérelmezni.(9) A külön törvény szerinti közvetítői eljárás során előterjesztett, a közvetítő kizárását megtagadó határozat elleni fellebbezésről a bíróság az (1)-(8) bekezdés értelemszerű alkalmazásával határoz.8025. § Ha a védő, a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél vagy a képviselőjük az ügyben ugyanazon bíró ellen ismételten alaptalanul jelent be kizárási okot, a kizárást megtagadó határozatban rendbírsággal sújtható.26. § (1) A bíró kizárására vonatkozó rendelkezések az ülnökre is irányadók.(2) A nyomozási bíró kizárására a 23-25. § rendelkezéseit kell alkalmazni; a nyomozási bíró azonban, ha a vele szemben bejelentett ok alapján a kizárásához nem járult hozzá, az ügyben a bejelentés elintézéséig eljárhat.27. § A bíró kizárására vonatkozó szabályok irányadók a bírósági titkár, a jegyzőkönyvvezető és a bírósági ügyintéző kizárására is.81

Iustitia, -ae f 2009.03.12. 14:30

Meg egyébként is, az ember szeret a saját városában tárgyalásra járni, nem többszáz km-rel odébb. Van erre valami megoldás?

Iustitia, -ae f 2009.03.12. 14:29

Az ok: elfogultság...

Iustitia, -ae f 2009.03.12. 14:28

Üdv mindenkinek!

Tudja valaki, hogy át lehet-e helyeztetni a tárgyalást, ill a komplett ügyet egyik városból a másikba? Büntetőeljárásról van szó...nem csak másik város lenne, hanem másik megye is.

Van erre valami szabály valahol? Próbáltam keresgélni a neten, de nem találtam semmi hasznosat.

Előre is köszönöm a választ!

ObudaFan 2009.01.11. 23:03

Egy kicsit konkrétabb kérdést kellene feltenni.

liza54 2009.01.11. 16:08

ha valaki tud segiteni kérem segítsenjakaberzsebet36@citromail.hu

liza54 2009.01.11. 16:06

sziasztokaz én lányom ügyében az elfogultságra nézve elég nagy gondok voltak azt állítják nincs panasz szegedi itélő tábla ellen pedig mi is tettünk.a nyomozók teljesen valótlan dolgokat állítottak és bízonyiték nélkül elítélték őket sőt, az o bv parancsnokság leirta hogy bv körülmények között a lányom nem gyógyítható és a kezelések felügyelete sem megoldott. holott fenn áll a közvetlen életveszély ennek ellenére aaz itélőtábla megvonta a halsztásátmegjegyzem romák vagyunk!!ez nagyon fontos mert ha valaki roma akkor biztos hazudik is pedig a tanuk is elmondták hogy nem az állt a rendőrségi jegyző konyvben amit elmondtakde senki nem vette figyelembea mai bírói döntések érdekesek!csak az a lényeg hogy legyen 1 bűnös hogy valóban elkövette e? az már lényegtelen jolenne ha valaki tudna segíteni mert elég komoly az ügy és 1 kemény ügyvéd tudná mit kell tenni de erre sajna nincs keret mert nagyon szegények vagyunk sajnos

v e s z p r é m i 2008.03.13. 08:51

Rendben! :)

darrenfan 2008.03.13. 08:45

nem tudom min vitatkozunk. az előző hsz-omban leírtam én is, hogy szükséges annak valószínűsítése is hogy az elfogultság okáró csak akkor szerzett tudomást. (tehát nyomban bejelenti)Az én értelmezésemben ez azt jelenti, mivel az eljárás során bármikor tudomására juthat olyan tény ami elfogultság alapjául szolgálhat, ezért ugymond bármikor bejelenthet elfogultságot csak valószínűsítenie kell a fenti dolgot.De szerintem felesleges ezt tovább ragozni mert mindketten isemrjük a be.-t...

v e s z p r é m i 2008.03.13. 08:08

„Viszont elfogultságot bármikor be lehet jelenteni.”

Nem lehet bármikor bejelenteni, sem a büntető, sem a polgári eljárásban.A Be. szerint „egyéb” okból való elfogultságot a tárgyalás megkezdése után lehet bejelenteni, kivéve, ha valószínűsíti, hogy az alapul szolgáló tényről a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást, és ha azt nyomban bejelenti.

darrenfan 2008.03.12. 10:35

egyetértőleg, a részrehajlás valóban értelmezhetetlen a büntetö eljárásban. Viszont elfogultságot bármikor be lehet jelenteni. Más kérdés, hogy az ismételt indoklatlan kifogás pénzbírsággal "honorálható" és egyébként is meglehetősen ritka, hogy eredményre vezet.

v e s z p r é m i 2008.03.12. 07:57

Egyetértek! A részrehajlás nem egyenlő az elfogultsággal, annak egyik megnyilvánulása lehet. Elfogultságra hivatkozni nem lehet bármikor, elfogultsági kifogást főszabály szerint a tárgyalás megkezdése előtt lehet tenni, ez tehát nem is tekintendő egy jogorvoslatnak, mert nem egy alakszerű határozat ellen nyújtható be.A kérdés ugyan a büntetőjogba került, de feltételezem, hogy nem büntetőeljárás során feltételez részrehajlást a kérdező.A „részrehajlás” szerintem teljesen megfoghatatlan, önmagában nem is értelmezhető fogalom az eljárásban. Mert, ha bármilyen bírói hiba kapcsán születik egy megalapozatlan, jogszerűtlen határozat, akkor arra máris rá lehet fogni, hogy a bíró részrehajló volt. A hibás döntéssel ui. az ellenérdekű felet hozta jogszerűtlenül előnyösebb helyzetbe. Ennyiben tehát minden sikerrel megtámadott bírói határozat egyben „részrehajlónak” is lenne minősíthető.

Egyjogász 2008.03.12. 05:10

Maga az a tény, hogy a bíró megalapozatlan, esetleg jogszabálysértő ítéletet hoz, nem jelenti automatikusan azt, hogy elfogult volt, hanem pl. hogy rosszul látja az adott jogkérdést. Ennek orvoslására találták ki a fellebbezés intézményét. (Érdekes is lenne, ha minden bíró elfogult lenne, akinek az ítéletetét eredményesen fellebbezik.)

Az elfogultság megítélése meg eléggé szubjektív dolog, akinek a hátrányára dönt a bíró, az sokszor úgy érzi, hogy a kárára elfogult volt.

Egyébként érdemes elolvasni Dr. Frech Ágnes tanulmányát erről a témáról, ugyanis manapság büntetőperekben az eljárás elhúzásának egyik eszköze, hogy a bíró ellen elfoguktsági kifogást jelentenek be. (Lsd. a bírót leköpő vádlott ügyvédje a bíró ellen jelent be elfogultsági kifogást.)

Végül is így elég annyi, hogy a vádlott azt mondja a bírónak, hogy "Te Barom", majd bejelenti az elfogultsági kifogást azzal, hogy akit én lebarmoztam, az a továbbiakban úgyis elfogult lesz velem szemben.

darrenfan 2008.03.11. 21:45

solicitor:bejelenthetsz elfogultság miatt kizárási indítványt (ami annyit tesz hogy másik bírót szeretnél mert a mostanitól az ügy elfogulatlan megítélése nem várható, tehát nem járhat el az ügyedben) de ilyenkor szükséges valamilyen konkrét ok megjelölése, hogy miért lenne elfogult a bíró. Továbbá a tárgyalás megkezdése után szükséges annak valószínűsítése is a részedről, hogy az ok csak most jutott a tudomásodra. Amugy az indítványodat a bíróság egy másik tanácsa fogja elbírálni. Ha azt állapítják meg, hogy nincs szó elfogultságról akkor ezt a döntést a fellebbezésben támadhatod meg.Ennyi volna, de tényleg nem érdemes széllel szemben... :)

v e s z p r é m i 2008.03.11. 21:23

A bíró elkövethet anyagi jogi, eljárási jogszabálysértést, illetve hozhat megalapozatlan ítéletet, ha nem kellően tisztázta a tényállást, vagy okszerűtlen következtetésre jutott az egyébként bizonyított tényekből.A részrehajlás ezek bármelyikében megnyilvánulhat, orvoslására alkalmas a fellebbezés.

monalisa1 2008.03.11. 20:34

Na, le lett már itt a fórumban írva többször is: a bíróság jogot szolgáltat és nem igazságot.

monalisa1 2008.03.11. 20:33

A bíró a saját pultipusán maga "az" atyaúristen, olyan marha meg nem lehet, hogy az esetleges kenőpénzt tanuk jelenlétében veszi át...

Tehát nem tudsz bizonyítani semmit. (A jegyzőkönyvet is lehet akkért "szerkeszteni", hogy utóbb abba ne tudjon senki belekötni.)

Tudod: széllel szemben...

solicitor 2008.03.11. 20:08

Igen, ezt értem és nem is vitatom mert ahogy írtam

„A fellebbezés-system adja a lehetőséget az állampolgárnak a jogorvoslatra (no meg a pénztárcája) így akár a Legfelsőbb Bíróságig is el lehet zongorázni”.

Azonban én magára a bíró felelősségrevonására koncentrálok ha jogszabálysértést követett el (például részrehajlás, korrupció, elfogadott 30 millió Ft-ot és úgy hozott ítéletet, stb.).

„Azonban egyértelmű bírói részrehajlás miatt (és nem elfogultság, meg "biztoshogyigazavoltmertabírónakmindigigazavan" elv)hol lehet panaszt tenni ill. milyen jogszabályok alapján? Megfellebbezve a döntést a folyamattal párhuzamosan megtehető e a panasz -ami csak a bírói részrehajlásra- fókuszál?”

A bíró valóban szakmai tapasztalata és lelkiismerete alapján dönt - ez kipipálva. Azonban amint részrehajlóvá, elfogulttá vagy korrupttá válik nem vonatkozna rá se Isten akarata, se törvény?

monalisa1 2008.03.11. 19:56

A bíró a szakmai tapasztalata és a lelkiismerete alapján dönt. (Az hogy ezek egyike-másika adott esetben netán vitatható, nos egy jogvita nemigen végződik "döntetlenre".)

solicitor 2008.03.11. 19:37

A részrehajlás azaz elfogultság nem jogszabálysértés?

Kovács_Béla_Sándor 2008.03.11. 19:35

Mit értesz részrehajláson? Ha nem elfogultságot.

Egyébként eredményesen fellebbezni, felülvizsgálatot kérni csak jogszabálysértésre alapozva lehet.

solicitor 2008.03.11. 19:02

Sziasztok!

A fórumkereső rengeteg gázos bírói döntéses topicot hozott fel (vajon mi miatt?) és így szúrópróbaszerűn választottam ezt -elkerülvén a fórummotor felesleges terhelését.

Kérdésemim a következőek:

1. A fellebbezés-system adja a lehetőséget az állampolgárnak a jogorvoslatra (no meg a pénztárcája) így akár a Legfelsőbb Bíróságig is el lehet zongorázni. Azonban egyértelmű bírói részrehajlás miatt (és nem elfogultság, meg "biztoshogyigazavoltmertabírónakmindigigazavan" elv)hol lehet panaszt tenni ill. milyen jogszabályok alapján? Megfellebbezve a döntést a folyamattal párhuzamosan megtehető e a panasz -ami csak a bírói részrehajlásra- fókuszál?

Bónuszkérdés: Ha megtehető, kik vizsgálják meg a részrehajlást (vagy az esetleges korrupciót)? Van e ennek jogkövetkezménye a bíróra nézve (értsd: érdemes e elindítani)?

Zoltán György 2005.08.26. 17:37

Miért ne írhatnám le a nevét?

Egyéni vélemény még írott formában sem meríti ki a becsületsértést...

Ha ki lehet mondani, hogy véleményem szerint évek óta falábúakból áll a nemzeti 11, akik nem képesek kijutni a VB-re...

... akkor a véleménynyílvánitás eme formája meg sem közelíti a Bácsfi Diannát... :-)))


Legislator 2005.08.26. 14:14

Szia, Nick; szia, Zoltán György!Nehéz konkrétum nélkül mit mondani. Talán a bírónő nevét nem célszerű leírni.

Nick Name 2005.08.26. 13:57

Nézd, kedves György, tényleg nem akarlak megbántani, de sok éves tapasztalatom alapján szinte biztos vagyok benne, hogy azokról csak Te hiszed, hogy bűncselekmények vagy szabálysértések. Azt hiszem, már korábban javasoltam: próbáld meg a konkrét peredet megnyerni, az nem célravezető taktika, hogy más eljárásokból próbálsz (eleve reménytelenül) olyan határozatokat kicsikarni, amikről azt hiszed (tévesen), hogy azokkal arra lehet kényszeríteni a bíróságot, hogy neked kedvező döntést hozzanak.

Egyébként kérdésedre válaszolva csak a hamis vád és a hamis tanúzás esetében van az, hogy az alapügy lezárásáig csak az abban eljáró hatóság tehet feljelentést. Minden más esetben Te is megteheted.

HE0222 2005.08.26. 11:12

Ki a sértettje a bcs-nek?

Zoltán György 2005.08.26. 11:08

Valaki?

Nagymacska;

Nick Name;

Ju Kids;

Szakbarbár???

Zoltán György 2005.08.25. 22:13

Peremben a bírónő (márkus ágnes), több esetben is elmulasztott eljárást indítani különböző szabálysértések és bűncselekmények miatt.

Ezt írásban több alkalommal is sérelmeztem, de nem történt semmi.

Szerettem volna elindítani a rendőrségen az ügyeket, de közölték, hogy a bíróságnak hivatalból kötelessége lett volna, de én nem tehetek semmit, mert a bíróság sem tett!

Ez tényleg így van?!?!