A kétséget ki nem zárható bizonyítás ügyészi teendőiforrás főoldal vissza

andrew86 2009.08.19. 10:10

Tisztelt Fórumozók!

Kérdésem az lenne, hogy ha van rám egy terhelő vallomás egy gyanúsítottól, és ez alapján én is gyanúsított lettem, de semmilyen más bizonyíték nincs ellenem és tagadom a bűncselekményt akkor el lehet e engem ítélni egy terhelő vallomás alapján?Előre is köszön a választ!

Kócoska 2003.03.02. 20:33

Kedves Nick!'Jogerős ítéletig az újságok egyébként is csak kezdőbetüket írhatnak.'Ez sajnos a gyakorlatban nem így van.Még tárgyalás sem volt és öles betükkel hozták a nevemet az újságok. A televíziópedig elsőnek közölte a híradóban a nevemet. Egy hír fontosabb az igazságnál!

Nick Name 2003.02.18. 22:28

Jogi jelentősége nincs. Így ha panaszjog is lenne a vádirat ellen, mi alapján lehetne eldönteni, hogy ki legyen az I., II. stb rendű vádlott?

Az alapján, hogy ki a legbűnösebb? Azt az ügyészség nem döntheti el. Jogerős ítéletig az újságok egyébként is csak kezdőbetüket írhatnak.

t.á. 2003.02.18. 08:02

Nick Name írta - 2003.02.17 19:09„Nem lép. Azon kívül egyébként, hogy mi az ügy megnevezése, az ég adta egy világon semmi jelentősége sincs, ki hanyadrendű vádlott.”

Az, hogy kinek a nevét közlik az újságok hónapokig, azért nem mindegy.

Nick Name 2003.02.17. 19:09

Nem lép. Azon kívül egyébként, hogy mi az ügy megnevezése, az ég adta egy világon semmi jelentősége sincs, ki hanyadrendű vádlott.

t.á. 2003.02.17. 17:29

bandi írta - 2002.11.2 20:00„Pénz, pénz...

nemcsak pénzről van szó. Az angolszász egyetemi oktatásban fontos elem a bizonyitás elmélete és gyakorlata, nálunk ez legfeljebb pletykaszinten müködik. Ki tud olyan jogi egyetemi/szakvizsgára felkészítö jegyzetről, ahol kifejezetten, nemcsak érintölegesen a bizonyitékok értékeléséről, ütköztetéséröl van szó, elvekröl, stb?. Maguk a birók is esetleges érveket használnak az itéletekben bizonyítékok értékelésére. Nemcsak pénzröl van szó, hanem az elméleti terület alacsony szinvonaláról. A Be-tanszékek jobban bedobhatnák magukat.”

Itt, Szegeden most lett főkollégium a Kriminalisztika, egy rendőrtiszt okosít minket, egyelőre egészen használható dolgokat mondott.

t.á. 2003.02.17. 17:28

Rosental Józsefné írta - 2002.11.3 18:57„Én nem vagyok szakmabeli, de az a tapasztalatom, hogy az ügyész szinte kizárólag a rendőri jelentés alapján állitja össze a vádat, talán túlterheltségük miatt, nem olvassák el az egész anyagot. Igy előfordulhat - és elő is fordul -, hogy a vád nem megalapozott és a vádlott ártatlanul tölt el hónapokat előzetes letartóztatásban a bírósági tárgyalásig. Ilyenkor hol lehet panaszt emelni? Másik kérdésem a szakmabeliekhez:Ha már nyomozati iratok alapján bizonyitani lehet, hogy a vád alapját képező terhelő vallomás hamis, kinél kell ezt jelezni, ha a vádemelés már megtörtént?  ”

A Be. szerint a vádemelés ellen nincs jogorvoslat (a nyomozásban a jogorvoslat neve panasz, ezt bizonyos határozatok ellen nem lehet tenni, ilyen a vádemelés is). A koncepció: a vád ellen a bíróságon lehet majd védekezni, a bíróság dönti el a kérdést, éppen ezért csak az eljárás elhúzására lenne jó a panasz, ez tehát kivétel a jogorvoslati jogosultság alapelve alól. Az esetek nagy többségében ez működik is. Azonban pl. ezért nem élhetett jogorvoslattal egy ügyben az I. rendű vádlott, amiért ő volt az I. rendű. Ugyanis ezt az urat kapták el legelőször, társait - akik sokkal súlyosabb bcs-ket követtek el - később. Az illető nevét hónapokig lehetett olvasni az újságban, mert az ügy 'X.Y. és társai' néven futott. Jó lenne ezért átgondolni a panaszjog szabályozását, nem tudom, az új Be lép-e majd ebben a kérdésben.

t.á. 2003.02.17. 17:27

Rosental Józsefné írta - 2002.11.3 18:57„Én nem vagyok szakmabeli, de az a tapasztalatom, hogy az ügyész szinte kizárólag a rendőri jelentés alapján állitja össze a vádat, talán túlterheltségük miatt, nem olvassák el az egész anyagot. Igy előfordulhat - és elő is fordul -, hogy a vád nem megalapozott és a vádlott ártatlanul tölt el hónapokat előzetes letartóztatásban a bírósági tárgyalásig. Ilyenkor hol lehet panaszt emelni? Másik kérdésem a szakmabeliekhez:Ha már nyomozati iratok alapján bizonyitani lehet, hogy a vád alapját képező terhelő vallomás hamis, kinél kell ezt jelezni, ha a vádemelés már megtörtént?  ”

A Be. szerint a vádemelés ellen nincs jogorvoslat (a nyomozásban a jogorvoslat neve panasz, ezt bizonyos határozatok ellen nem lehet tenni, ilyen a vádemelés is). A koncepció: a vád ellen a bíróságon lehet majd védekezni, a bíróság dönti el a kérdést, éppen ezért csak az eljárás elhúzására lenne jó a panasz, ez tehát kivétel a jogorvoslati jogosultság alapelve alól. Az esetek nagy többségében ez működik is. Azonban pl. ezért nem élhetett jogorvoslattal egy ügyben az I. rendű vádlott, amiért ő volt az I. rendű. Ugyanis ezt az urat kapták el legelőször, társait - akik sokkal súlyosabb bcs-ket követtek el - később. Az illető nevét hónapokig lehetett olvasni az újságban, mert az ügy 'X.Y. és társai' néven futott. Jó lenne ezért átgondolni a panaszjog szabályozását, nem tudom, az új Be lép-e majd ebben a kérdésben.

lujza 2002.11.04. 08:47

Mégvalami. Ha bebizonyosodik, hogy valaki ártatlanul ült, akkor az állam kárpótolja ?t el?bb vagy utóbb.....

lujza 2002.11.04. 08:45

Haaat...Ezzel a kérdéssel csínján kell bánni. Ha ugyanis valakit megvádolnak és a vád hamis, akkor ez a hamis vád tényállását jelentené. Ezzel azonban a már megkezdett eljárás alatt el?rukkolni szerintem nagyon húzós. Be kell ugyanis bizonyítani. Akkor pedig, ha már koholt bizonyítékai vannak a sértettnek, akkor ez igencsak nehéz.Érdemes inkább minden lehetséges bizonyítékot beszerezni az ártatlanság bizonyítsára az eljárás alatt.

Rosental Józsefné 2002.11.03. 18:57

Én nem vagyok szakmabeli, de az a tapasztalatom, hogy az ügyész szinte kizárólag a rendőri jelentés alapján állitja össze a vádat, talán túlterheltségük miatt, nem olvassák el az egész anyagot. Igy előfordulhat - és elő is fordul -, hogy a vád nem megalapozott és a vádlott ártatlanul tölt el hónapokat előzetes letartóztatásban a bírósági tárgyalásig. Ilyenkor hol lehet panaszt emelni? Másik kérdésem a szakmabeliekhez:Ha már nyomozati iratok alapján bizonyitani lehet, hogy a vád alapját képező terhelő vallomás hamis, kinél kell ezt jelezni, ha a vádemelés már megtörtént?  

bandi (törölt felhasználó) 2002.11.02. 20:00

Pénz, pénz...

nemcsak pénzről van szó. Az angolszász egyetemi oktatásban fontos elem a bizonyitás elmélete és gyakorlata, nálunk ez legfeljebb pletykaszinten müködik. Ki tud olyan jogi egyetemi/szakvizsgára felkészítö jegyzetről, ahol kifejezetten, nemcsak érintölegesen a bizonyitékok értékeléséről, ütköztetéséröl van szó, elvekröl, stb?. Maguk a birók is esetleges érveket használnak az itéletekben bizonyítékok értékelésére. Nemcsak pénzröl van szó, hanem az elméleti terület alacsony szinvonaláról. A Be-tanszékek jobban bedobhatnák magukat.

ider (törölt felhasználó) 2002.11.02. 12:25

lujza írta - 2002.10.31 9:32„Jaj, Kócoska!Nehéz dolog ez az egész és annyira elszomorító. Pont a jogászoktól várja el a kisember a segítséget és nézd meg pl. a lakásmaffia ügyeket. Nagyrészt az ügyvédek tehetnek arról, hogy ilyenek megtörténhettek. Én jogász vagyok, és igyekszem legjobb tudásom szerint mindenkinek segíteni, rosszul esik, ha valaki szidja ezt a rétegét a társadalomnak, de meg kell hogy mondjam: az embereknek igazuk van, hogy nem néznek jó szemmel ránk. Ezen változtatni kell, hacsak már nem kés?. Annyi új jogászt termel a társadalom minden évben és egyik olyan mint a másik....Money, money, money”Lujza !Mindenféle filozófálgatás nélkül osztom a véleményed abban, hogy pénz,pénz,pénz. Ha születnek is uj jogászok, Õk már EBBE  felfogásba születnek bele. Így aztán a rőzseszedegető mama-papa is el fog veszni  / ha bűnös, ha nem / annak az ügyésznek a jogi útvesztőjében, akiről fentebb olvastam. Hiába ártatlan, de az ügyész vádja volt a döntő és a 'független' mitől is ? bíróság ítélete, akinek kiváltotta az unszimpátiáját a tárgyalás során a vádlott.NNNNNNNNa most: ha ez a feltételezés igaz, akkor hogy helyezzem ezzel szembe azt, hogy önzetlenül és köszönet nélkül folytassa a munkályát Kócoska, akinek még meg sem köszönték, hogy  segített ?Ûdv:ider.

lujza 2002.10.31. 09:32

Jaj, Kócoska!Nehéz dolog ez az egész és annyira elszomorító. Pont a jogászoktól várja el a kisember a segítséget és nézd meg pl. a lakásmaffia ügyeket. Nagyrészt az ügyvédek tehetnek arról, hogy ilyenek megtörténhettek. Én jogász vagyok, és igyekszem legjobb tudásom szerint mindenkinek segíteni, rosszul esik, ha valaki szidja ezt a rétegét a társadalomnak, de meg kell hogy mondjam: az embereknek igazuk van, hogy nem néznek jó szemmel ránk. Ezen változtatni kell, hacsak már nem kés?. Annyi új jogászt termel a társadalom minden évben és egyik olyan mint a másik....Money, money, money

Kócoska 2002.10.30. 22:18

Lujza!

Velem sok minden történt az utóbbi időben. Politikusként célkeresztben vagyok. Elismerem, hogy Magyarországon jogszolgáltatás van, és nem igazságszolgáltatás.

Nem adom fel, küzdök az igazságomért, a becsületemért! Másoknak is ezt javaslom.

Gondom csak az, hogy mindenki a piacról él, ami számomra azt is jelenti, hogy az egyszerű, szegény kisember nem találhatja meg az igazságát, mert nem tudja megfizetni az ügyvédi költségeket.

Nem véletlen, hogy a fehér galléros bűnözőket nehéz elítélni.  A kisember aki munkanélküli és gallyat szed az erdőben, azt elkapják és börtönbe zárják.

Hol itt az igazság?

lujza 2002.10.30. 08:27

Kócoska!Szerintem nem tud a vádlott ilyenkor sehova sem fordulni: valószín?leg már csak a tárgyalás során tudja bizonyítani ártatlanságát. Ebben az esetben (mármint ha nincs bizonyíték, de vádat emel az ügyész, tehát koholt)ez igen nehéz...Volt ismer?söm, akit elítélt az els?fokú bíróság, pedig 100% nem ? követte el. Persze, ha beismerte volna a b?nt, amit nem ? követett el, akkor az enyhít? körülmény, de miért ismerjen be olyat, amit nem követett el?Baromi nehéz ez a dolog, ha már egyszer megvádolnak valakit. Sajnos a tapasztalatom az, hogy a bíró ellenszenve a vádlott irányába is már eldönti az ügyet. Szerencsére a másodfokú bíróság már 'észnél volt' és enyhébb büntetést kapott(de persze ez is sok, ahhoz képest, hogy ártatlan!)Úgy érzem, hogy túl sok a papírmunka a bíróságokon, nincs idejük tényleg átnézni az aktákat és így lényeges dolgok felett elsiklanak. Az ügyészeknek pedig szerintem a vérében van az, hogy állandóan súlyosbítást kérnek. Lehet, hogy rosszul lárom, de nem jó ez így...

Kócoska 2002.10.29. 22:16

Lujza!

Igazad van. Ha tudsz válaszolj arra is, hogy hová fordulhat valaki, ha az ügyész még is tévesen dönt. Melyik szervhez lehet fordulni?

Kócoska

lujza 2002.10.29. 09:32

Sajnos az ügyészek is gyakran tévednek (nemegyszer hallottam már olyan vádról, amely egyszer?en értelmetlen és nincs is). Szerintem ha már egyszer valaki ellen nincs annyi bizonyíték, hogy kétséget kizáróan gyanúsítható legyen, akkor ne induljon ellene eljárás.Inkább így legyen, minthogy egy csomo ártatlan ember kerüljön esetleg a bírósági ítélet meghozataláig el?zetesbe.Ezt senkinek nem kívánhatjuk.

Kócoska 2002.10.29. 00:24

Újra elolvastam az írásokat és nem hagy nyugodni egy gondolat.

Kócoska

Kócoska 2002.09.21. 00:43

Kedves Gabi!Igazad van. Az ügyésznek a dolga, hogy bizonyítsa valakinek a bűnösségét, vagy ártatlanságát. Ezt azonban íróasztal mögül elfogulatlanul nem tudja megtenni, ezért egyre gyakoribb az igazságtalan, részre hajló vádindítvány.

Érdemes lenne az ügyészeknek is időnként alkalmassági vizsgát tenni.Remélem Bárándi Miniszter Úr is olvassa és átgondolja a javaslatomat.

Kócoska

takacs gabi 2001.11.14. 23:10

Az ügyésznek is, tevőlegesen részt kellene venni, a nyomozó hatóságok felderítő és vizsgálati munkájában.Elképzelhető, hogy másképp itélné meg a közvetett bizonyítékokat, ha neki is végig kellene szenvedni egy több elkövetős bűncselekményt, ahol az elkövetők  alacsonyan kvalifikáltak.  

julius 2001.06.17. 22:10

Valóban a legtisztább a közvetlen bizonyítás! Azonban, az esetek többségében, nem áll rendelkezésre a nyomozó hatóság részére közvetlen személyi- vagy tárgyi bizonyíték. Mindennek ellenére a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy lehet bűnös, tehát az igazság és az igazságszolgáltatás, valamint a kétséget kizáró módon történő bizonyítás nem feltétlenül esik egybe!Úgy vélem, minden olyan esetben, amikor a nyomozás során összegyűjtött anyagokból az ügyészben az a belső meggyőződés alakul ki, hogy a gyanúsított elkövette vagy elkövethette a terhére rótt bűncselekményt, akkor élnie kellene a vádemelés intézményével, hogy a bíróság dönthessen afelől, számára mik a kétséget kizáró bizonyítékok!

Dr Bubó 2001.05.28. 03:03

Közvetlen bizonyítékokkal...

nem tudom mi a konkrét eset, de ezt nem a bűnözők védelmében találták ki, hanem az ártatlanokért.

Legyenkedves beavatni a részletekbe!

julius 2001.05.08. 22:06

A büntetőjog és büntetőeljárásjog gyakorlati alkalmazása során, az eljáró nyomozó hatóságok részéről (rendőrség, vám- és pénzügyőrség, stb.),  gyakran merül fel problémaként, hogy az ügyész nem emel vádat olyan bűncselekmények gyanúsítottjaival kapcsolatban, akik esetében az elkövetés kétséget kizáróan nem bizonyított, holott az adott elkövető bűnösségét közvetett bizonyítékok alátámasztják. Nem 'viszik az ügyet' független bíróság elé, hogy az dönthessen az elkövető büntetőjogi felelősségéről. Minden olyan eseben, amikor az ügyész kétséget ki nem zárható bizonyításra hivatkozva szünteti meg a büntetőeljárást, ítéletet hoz, amely a társadalom számára nem mindig igazságos. Az esetek többségében azért nem kerül sor vádemelésre, mert az ügyész félti saját maga, valamint az ügyészség presztízsét, váderedményességi statisztikáját. Mi a véleményetek erről a gyakorlatban igen gyakran felmerülő problémáról; hogyan lenne ez áthidalható?