Célhoz kötöttségforrás főoldal vissza

Nick Name 2005.07.08. 19:42

Pontosan, kizárólag arra. A Be 206.§-a a titkos adatszerzés körében szabályozza.

JuKids 2005.07.06. 21:07

Kulcsár-ügy:

„Csakhogy a szóban forgó lehallgatási jegyzőkönyvek zömét a bíróság előtt már nem használhatják fel a hatóságok. Egy részüknek már csak a leirata létezik, az eredeti hangfelvétel nem. Márpedig - egybehangzó rendőrségi és ügyészségi információk szerint - a bíróságok csak akkor fogadják el a lehallgatási jegyzőkönyveket bizonyítékként, ha azoknak az eredeti hanganyaga is rendelkezésre áll. Vannak azonban olyan gyanúsítottak is, akiknek az esetében akkor sem használhatók fel a titkosszolgálati anyagok, ha megvannak az eredeti hangfelvételek. A bírósági gyakorlat megköveteli ugyanis a célhoz kötöttséget. Ez azt jelenti, hogy például az objektumvédelemre kért lehallgatási engedélyt az ügyészség nem használhatja fel sikkasztás, pénzmosás vagy okirat-hamisítás bizonyítására.”

http://www.nol.hu/cikk/368896/

Nick, nem látom a különbséget: az én esetemben miért nem működik ez a célhoz kötöttség? (Ugyanígy a pécsi és egyéb ügyekben képek miatt vizsgált számítógépek szoftvereinek vizsgálatánál sem?) Hogy ha egy ismeretlen tettes ellen, tiltott pornográf felvétellel "visszaélés" (=valami) indított (később bűncselekmény hiányában megszüntetett) ügyben felhasználhatja az ügyészség bizonyítékként az irreleváns kérdéseket tartalmazó szakértői jelentést (ami egyébként nem is bizonyíték, mivel semmilyen körülmény nem derül ki belőle), akkor a fenti lehallgatási jegyzőkönyveket miért nem használhatják fel? Vagy másik oldalról: ha a jegyzőkönyveket nem használhatják fel, akkor az ügyhöz semmilyen módon nem kapcsolódó szakértői jelentést miért használhatják fel? Ez a célhoz kötöttség csak a titkos adatszerzésre vonatkozik?

Kösz,JuK