halált okozó s.t.s, vagy emerölésforrás főoldal vissza

Nick Name 2005.07.14. 20:44

Nos, akkor leírom:

Az ittasság nem egyenló a tudatzavarral, önhibából ittas támadóval szemben nincs kitérési kötelezettség (BH 1997/428., 2003/140).

Nick Name 2005.07.13. 20:42

Nem igazán erre gondoltam, hanem arra, hogy mi volt az egyetlen pötty calpurnia levezetésében.

Határidő holnap du., utána beírom a megfejtést! :))

TomSecret! 2005.07.13. 14:51

Tényleg, mi volt szerintük a megoldás?

Nick Name 2005.07.13. 06:56

Na, szabad a gazda? Ha nincs megfejtés, este vagy holnap beírom! :))

Nick Name 2005.07.11. 19:26

Kedves calpurnia,

egyetértve Big-gel, azért annyit megjegyzek, hogy nem írtad, mi lett volna a megoldás, illetve annak ellenére, hogy nem az volt odaírva, elfogadták-e az egyébként nagyon szép és részletes levezetésedet (én is csak egy kis hibát találtam benne). :)

the big cat 2005.07.11. 10:16

A te államvizsgádon nem te szerepeltél rosszul, hanem megint a jogi oktatás rendszere.

calpurnia 2005.07.11. 08:41

Kedves Nick Name!Nagyon köszönöm, hogy válaszoltál. Képzeld, ez volt az államvizsga gyakorlati példám, és ugyanezeket mondtam el. Felvázoltam az alternatívákat, és végül az erős felindulásban elkövetett emberölés mellett voksoltam (elsősorban a célzott szúrás miatt, de beidéztem az irányelvből jónéhány tényezőt, elhatároltam a jogos védelemtől (hiszem megütötték az elkövetőt), sőt még megemlítettem a kitérési kötelezettséget is két okból: az apja volt, és láthatóan nem beszámítható, részeg állapotban volt a sértett). Elég érdekes volt a helyzet: a tanácsvezető bíró, a tanszékvezető asszony, meg az államvizsgabizottság elnöke összehajolt a papír felett, és kijelentették, hogy ide NEM EZ VAN MEGOLDÁSNAK ÍRVA! Hát könyörgöm: nem az a lényeg, hogy logikusan meg tudjam indokolni? Az ítéletnél is előre fel van írva a megoldás???A nagynéném ügyvéd, elkeseredésemben őt is felhívtam a jogesettel kapcsolatban, és ő is ugyanezeket mondta el.Az államvizsgám ugyan nem sikerült rosszul, de mégis nagyon rossz szájízzel távoztam. Ezért kértelek meg, mint büntetőjogban verhetetlenül jártas profit, hogy reagálj rá: te mit mondtál volna.Elnézést, hogy a fontosabb ügyektől elvontalak egy válasz erejéig, és nagyon köszönöm a reagálást.

Nick Name 2005.07.08. 19:49

Kedves calpurnia,

azért ha megnézed az Irányelvet, itt még elég sok adat hiányzik. A legfontosabb talán a szúrás ereje és irányultsága (célzott vagy kaszáló jellegű). A mellkasra történő célzott, nagyerejű szúrás mindenképp az emberölés, illetve az emberölés kísérlete, az adott esetben esetleg az erős felindulásban elkövetett emberölés irányába hat.

Kisebb erejű, kaszáló jellegű szúrás esetén inkább a halált okozó vagy az életveszélyt okozó testi sértés kerül előtérbe.

calpurnia 2005.07.06. 14:23

Kérem Nicket, hogy világítsa meg az alábbi példán a (hibásan leírt :-) ) címbeli kérdést. Ez egy iskolai példa, és jó sokat vitatkoztunk rajta.A tényállás: Az apa - a sértett - ittasan megy haza. A fia - az elkövető - a konyhában tartózkodik. Mikor kérdőre vonja az apját, az apa ököllel arcon üti. A fia kést ragad, és mellkason szúrja az apját. Aztán kirohan a helyiségből. Minősítse a tényállást, haa.) az apa belehal sérüléseibeb.) az apa 8 napon túl gyógyuló sérülést szenved.Várom a válaszod, Nick, és előre is köszönöm.

TomSecret! 2005.07.05. 10:33

és akkor mi az emerölés? csak jólenne tudni, nehogy elkövessen szándékosan vagy gondatlanul akár egy bekezdésen belül is ...

Nick Name 2005.07.01. 13:32

Pocaké a virtuális pezsgő! :))

Csaba, ezt a BK 1. állásfoglalás egyértelműen szabályozza, úgyhogy semmi jelentősége, külön szakaszokban vannak-e vagy csak külön bekezdésben.

dr Zákányi Csaba 2005.07.01. 12:43

Bááár! nyilván a nomenklaturát Ti tudjátok, de igazából akkor lenne jogos a bírálat, ha a súlyos testi sértés, a könnyű testi sértés és a halált okozó testi sértés mind külön szakaszokban lenne, de hát csak különböző bekezdések. Nem?

dr Zákányi Csaba 2005.07.01. 12:33

Aháá...., húú, mennyire igazad van!Köszi, és mi az hogy oximoron?

pocak 2005.07.01. 08:18

Nem éppen.Nick nem helyesírási hibára gondolt, hanem jogi tévedésre.Van súlyos testi sértés és halált okozó testi sértés.

Halált okozó súlyos testi sértés nincs, mert akkor lehetne halált okozó könnyű testi sértés is, ami viszont oximoron.

bootmaker 2005.07.01. 07:40

Talán az sts közötti pontok?Ugyan ez csak tipp, furcsán mutatnak :)

B

Nick Name 2005.07.01. 05:32

Én a gyakorlatban a szakértelem megjelenését ritkán látom, inkább csak egyes szélsőséges esetekben. Pl. egy orvos elkövetőnél a halált okozó testi sértés köre nagyon szűk, mert ő nehezen hivatkozhat arra, hogy egy adott magatartás esetleges halálos eredményét nem látta előre. Ilyen előfordult pl. lábra irányuló szúrásnál.

A címbéli hiba még mindig nem jött be senkinek? :)

dr Zákányi Csaba 2005.06.30. 10:45

Köszönöm szépen a kimerítő válszokat!Nick!A 2. bekezdésben tárgyalt szubjektiv elemek közé szvsz. befér a szakértelem is, hiszen ez alapvetően meghatározza az elkövetéskori tudattartalmat. Én úgy gondolom, hogy az állásfoglalás szűkítő értelmezése lenne, ha csak az ún. pszichés állapotot (ezen belül is csak az indulati elemeit) ill. a cui prodest kérdését vennénk figyelembe a feltételezett tudattartalom vizsgálatánál.

bootmaker 2005.06.30. 08:34

"Különben mit csinálsz, csizmát, csomagtartót, vagy telefonfülkét? "Anyakönyv szerint cipőt, csizmát :)

B

Nick Name 2005.06.30. 05:43

Csaba eredeti kérdésére visszatérve, a kérdéssel a Legfelsőbb Bíróság 15. számú irányelve foglalkozik, és a következőt mondja:

I. Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektőlAz élet elleni bűncselekmények körében kiemelkedő veszélyességű a szándékos emberölés, amelynek közvetlen tárgya: az emberi élet.

1. A gyakorlatban a szándékos emberölés kísérlete és az életveszélyt okozó testi sértés; a halálos következmény beállása esetén pedig a szándékos emberölés és a halált okozó testi sértés elhatárolása okoz nehézséget.Az említett bűncselekmények szándékos elkövetési magatartással valósulnak meg. Elhatárolásuk az elkövetőnek a cselekmény véghezvitele időpontjában fennálló konkrét tudattartalma alapján történhet.Az emberölés, illetőleg ennek kísérlete esetén az elkövető tudata átfogja a sértett halála bekövetkezésének lehetőségét, és ezt kívánja, vagy ebbe belenyugszik. Ezzel szemben az életveszélyt okozó testi sértés, valamint a halált okozó testi sértés esetében az elkövető szándéka csupán testi sérülés előidézésére irányul. Az életveszélyt okozó testi sértés esetén a szándéknak nem feltétlenül kell az eredményre kiterjednie; a halált okozó testi sértés esetén pedig az eredmény tekintetében gondatlanság áll fenn. Az elkövető tudatában fel sem merül a halálos eredmény bekövetkezésének a lehetősége, vagy ha ez felmerül, azt nem kívánja, nem nyugszik bele abba, hanem könnyelműen bízik elmaradásában.Az elkövetés időpontjában fennálló tudati állapot megállapításánál, illetve annak megítélésénél, hogy az elkövető szándéka ölésre avagy bántalmazásra, illetőleg egészségsértésre irányult-e: jelentős mértékben a külvilágban megnyilvánult és így megismerhető tényekből kell visszakövetkeztetni.2. Az emberölésre, illetőleg a testi sértésre irányuló szándék megállapításánál az elkövetéskori tudattartalomra a tárgyi (objektív) és alanyi (szubjektív) tényezőkből lehet következtetni. Ezeknek az alábbi - példálódzó jellegű - felsorolása segítséget ad az elkövetéskori tudattartalom, a szándék jellegének a helyes megítéléséhez.

Vannak olyan veszélyes eszközök, amelyek megfelelő irányítottsággal, illetve megfelelő erővel történő alkalmazásuk esetén - jellegüknél fogva - általában az emberölésre irányuló szándék fennforgására engednek következtetni (pl. lőfegyver, hosszú nyelű balta, nagy pengehosszúságú kés, jelentős adag méreg stb.). Ezekben az esetekben is vizsgálni kell azonban, hogy nincsenek-e olyan körülmények, amelyek az emberölésre irányuló szándékot kizárják.

A nem irányzott, ismétlés nélkül leadott, kapkodva, vaktában, hadonászva végrehajtott ütés, szúrás, vágás stb. önmagában rendszerint a testi sértés okozására irányuló szándékra utal. Az egyéb objektív és szubjektív körülmények azonban az élet kioltására irányuló elkövetői szándék megállapítását is eredményezhetik.

Az elkövetési magatartás eredménye, vagyis az, hogy a sértett milyen sérülést szenvedett, szintén következtetési alap lehet, de egymagában nem igazít el az emberölés kísérlete és az életveszélyt okozó testi sértés, illetőleg az emberölés és a halált okozó testi sértés elhatárolása kérdésében.

Az ilyen kijelentések azonban gyakran az elkövetést megelőző veszekedés, verekedés során - vagyis indulati állapotban - hangzanak el. Ezért körültekintő értékelésre van szükség, hogy a szándékra utaló kijelentésnek megfelelt-e a tanúsított magatartás.

Rendszerint az élet kioltására irányuló szándék fennállására utal, ha az elkövető a sértett előreláthatólag bekövetkező halálával szemben közömbösséget tanúsít. Abból a körülményből azonban, hogy az elkövető a sértettet segítségnyújtás nélkül hagyta, egymagában még nem lehet az ölési szándékra következtetni.A véghezvitel után a cselekmény nyomainak, eszközeinek, bizonyítékainak stb. eltüntetésére, az eredmény elhárítására irányuló törekvés szintén támpontként szolgálhat az elkövető tudattartalmának és a szándék jellegének a megállapításánál.

A tudattartalom kialakulását befolyásoló külső körülményekből következtetni lehet az elkövetéskori személyiségre is, vagyis ezek a bizonyító tények egyben a szubjektív tényezők közrehatásának a bizonyítására is szolgálhatnak.

Amikor az akaratelhatározás és az elkövetés között alig van időköz (hirtelen kialakult szándék), gyakran hiányzik a halálos eredmény bekövetkezésének előrelátása. Ebből a szempontból jelentősége lehet a tevékenység indító okának is, nevezetesen, hogy a véghezvitel támadás, védekezés vagy elhárítás céljából történt-e.Az egyenes szándékkal elkövetett ölési cselekmények esetében csaknem kizárt, hogy az elkövetőt valamilyen külső vagy belső - rendszerint felismerhető - tényező ne motiválta volna. Ezzel kapcsolatban elsődlegesen az elkövető és a sértett közötti viszonynak van jelentősége.Az indítóok ismerete segítséget nyújthat az eshetőleges szándékkal elkövetett emberölés kísérletének a testi sértéstől való elhatárolásához. Az elkövetéskori konkrét tudattartalomra vonható következtetés a legkülönbözőbb indítóokokból, amilyenek pl.: az ellenséges, haragos érzület, a féltékenység, az indulat, a félelem, a szégyenérzet, az elkeseredettség stb. Mindenkor lényeges az indítóok és a konkrét elkövetési cselekmény közötti kapcsolat feltárása és bizonyítása.Másfelől azonban a szándékra utaló szubjektív körülményeknek vagy más, korábban fennállott konkrét indítóoknak a hiánya még nem zárja ki az emberölésre irányuló eshetőleges szándék megállapítását.

3. Az alanyi és tárgyi körülmények feltárása és elemzése, valamint összhatásukban, kölcsönös összefüggésükben való sokoldalú mérlegelése során, az elkövetés konkrét körülményei között vizsgálni kell egyfelől az elkövető, másfelől a sértett életkorát, egészségi és fizikai állapotát is. Ezeknek nemcsak az emberölés, illetőleg a testi sértés megállapítása, hanem az említett bűncselekmény minősített eseteinek a megítélése szempontjából is jelentősége lehet. Igy az az elkövetési magatartás, amely az erős testi felépítésű sértett esetében legfeljebb testi sértés megállapítását eredményezheti, kisgyermek, törődött, idős ember vagy magatehetetlen sértett esetében megalapozhatja pl.: a cselekménynek emberölés kísérleteként való értékelését.

Nick Name 2005.06.30. 05:38

Na most megfogtatok, mert az "m" hiányát észre se vettem, illetve átsiklottam rajta. Azon kívül találtam egy SÚLYOS hibát.

dr Zákányi Csaba 2005.06.29. 21:56

Különben mit csinálsz, csizmát, csomagtartót, vagy telefonfülkét?

bootmaker 2005.06.29. 21:22

Minek, jó ez igy ahogy van.

B

dr Zákányi Csaba 2005.06.29. 21:20

Lehet ezen változtatni? ti. a "b" betűt utólag belesuvasztani?

bootmaker 2005.06.29. 21:17

Tulajdonképpen semmi, csak azon morfondiroztam, amit Nick megjegyzett, hiányzik a B betü a topic ciméből.EMBER vagy emer volt e az áldozat :(

B

dr Zákányi Csaba 2005.06.29. 21:10

Olyannyira igaz, amit mondsz, hogy még egy tudományág is foglalkozik ezzel: victimologia.De mi köze van ennek a témánkhoz?


bootmaker 2005.06.29. 20:48

Na jó, "m" helyett "b" :(

B

bootmaker 2005.06.29. 20:47

Na jó lehet hogy mocsok vagyok, de talán nincs is hiba a címben, lehet hogy nem is hiányzik onnan az az "m".Csak arra gondolok amiket az áldozatról lehettet hallani, a viselkedése a modora stb.Persze tudom hogy ölni bűn, de itt is fennáll az a tétel, hogy az áldozatok jelentősen hozzájárulnak ahoz, hogy azok legyenek.B

dr Zákányi Csaba 2005.06.29. 20:44

Hát... nekem doloressa magyarázata nem volt érthető - persze ez engem minősít, jól tudom én azt.Utolsó mondatában azonban a tettestől "elvárható" körültekintést említi, mely nyilván nem ugyanaz az általam vázolt példában a két elkövető esetében. A kérdésem pont erre vonatkozott.Az izomagyú egyébként sok esetben nem tudja, hogy mit csinál, ő csak "befenyít" - mondjuk, ahogy a filmekben látta. Vagy olyan aljas, hogy nem zavarja akár a halálos következmény.Én azt szeretném tudni tehát, hogyan dönti el a bíró egy ilyen esetben, hogy a dolog szándékon túlterjedve, vagy eshetőleges szándékkal történt. Hisz ez nagyon nem mindegy.

Nick Name 2005.06.29. 19:39

Alapvetően egyetértek doloressaval. Viszont észrevettem egy "súlyos" hibát a címben! :))

doloressa (törölt felhasználó) 2005.06.29. 17:08

A hozzászólás a felhasználó kérésére törölve

dr Zákányi Csaba 2005.06.29. 16:50

A Simon Tibor féle ügy kapcsán jutot eszembe:Úgy tudom, szándékos emberölés akkor állapítható meg, ha bebizonyosodik, hogy az elkövető tudatában volt annak, hogy cselekménye akár a sértett halálát is okozhatja. A Simont agyonverő hong-kongi karatefilmeken szocializálódott baromagyúaknál ez erősen kétséges.Ha mondjuk egy agysebész rúg fejbe valakit, akkor tehát megáll az emberölés, ha az előbbiek, akkor meg halált okozó súlyos testi?Figyelembe veheti a bíróság ilyen esetben az IQ-t, vagy szakképzettséget?