Ha minősítet, és privilégizált is, melyik számít?forrás főoldal vissza

fekete mamba 2016.10.10. 15:25

Az enyhébb büntetés biztos nem járul hozzá az ilyen esetek megelőzéséhez. Persze én sem azt mondom, hogy a büntetőjog elég önmagában, de nem értek egyet azzal a nézettel, hogy ilyen esetekben alapvetően a gyilkos nőt kelljen sajnálni, és áldozatként feltüntetni. Persze, a környezetnek is lehet felelőssége abban, hogy valaki gyilkossá válik, de ez más típusú gyilkosságokra is igaz, és ettől még a gyilkosságot a gyilkos követi el.

Dr.Attika 2016.10.10. 15:10

Azért valamilyen szinten foglalkoznia kellene a jogalkotásnak az ilyen esetek megelőzése érdekében.A 70-es évek közepén olyan gimnáziumban tanultam, mely a háború előtt katolikus leány gimnázium volt, apácák vezetésével. A tanulmányaim alatt a pince bővítése során 9 csecsemő csontvázát találták meg. Nyilván eltitkolt terhesség következményeként kerültek oda. Tehát ez a probléma régen is fennállt és fennáll a mai napig is.

fekete mamba 2016.10.10. 12:17

Igen, valóban a "számonkérés" Szabó Tímeával szemben nem jó kifejezés annyiból, hogy nincsenek kormányon, így HÁL'ISTENNEK tényleg annyi ráhatása van Szabó Tímeának a büntető jogalkotásra, mint a lepkefing.:) De 2018 ugye még messze van, és akkor akár ez változhat is... Én mindenesetre nagyon örülök, hogy eltörölték 2002-ben ezt a privilégizált tényállást, be sem lett volna szabad vezetni. Remélem nem is fogják visszaállítani 2018 után sem. Sőt szerintem inkább olyan módosításra lenne szükség, ami kizárja azt a jelenleg sajnos így is az általad bemásolt logika szerint létező gyakorlatot, hogy az ilyen esetekben általános az enyhítés, annak ellenére, hogy ma már ez minősített, 14 éven aluli sérelmére elkövetett emberölés. Szerintem olyan törvényjavaslatot kéne benyújtani, hogy 14 éven aluli sérelmére elkövetett emberölésnél egyáltalán ne legyen helye enyhítésnek, SOHA. Ha a gyilkos elég beszámítható ahhoz, hogy felelősségre lehessen vonni, akkor onnantól kezdve a sértettből kell kiindulni, nem abból, hogy az elkövetőnek milyen volt a hormonháztartása. És 14 éven aluli megölésének nem lehet erkölcsileg kicsit is menthető indoka sem. Még előre kitervelt gyilkosságnál is nagyon ritkán, de elképzelhető olyan indíték, amire az ember azt mondja, hogy van némi erkölcsi alapja. Pl. mikor az amcsi filmekben a főhős megbosszulja a hozzátartozója halálát. Gyerekgyilkosságra NINCS mentség, SOHA, úgyhogy ott a minimum 10 év az legyen már szó szerint értendő, a gyilkos hormonháztartásától függetlenül...

Egyébként meg az általad bemásolt esetben is az van, hogy már a szülés ELŐTT arra készült, hogy magára hagyja az erdőben. Márpedig az erdőben magára hagyás úgy gondolom, hogy egy baba esetében eleve gyilkossági kísérlet lenne. A nő erre már készült, így bennem legalábbis erősen felmerül, hogy ez lehetne előre kitervelt is.

"Azt az adott esetben az újszülöttel kapcsolatban kifejezetten negatív irányú lelki viszonyulás jellemezte."

Tehát akkor az enyhítő körülmény lenne, hogy valaki gyűlöletet érez egy ártatlan kisbaba ellen? Jól értem?

"A vádlott mindenképpen el akarta titkolni, hogy az újszülöttet nem kórházban szüli, félt hogy lelepleződik. Ezért valóban rideg elszántsággal igyekezett kiérni az erdőbe, ahol végül az ölési cselekményt végre is hajtotta."

Ez is arra utal, hogy itt inkább előre kiterveltnek kellett volna minősíteni...

"Figyelemmel a bűncselekmény tárgyi súlyára és a vádlott alanyi bűnössége fokára, a Legfelsőbb Bíróság úgy találta, hogy a büntetési tétel középmértékének megfelelő - az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztéssel azonos - 5 év börtönbüntetés a büntetési célokat kellően szolgálja."

Igen, aztán öt év után újra teherbe eshet, és akár felügyeleti jogot is kaphat a saját gyereke felett...Legalább olyat be kéne vezetni, hogy aki ilyet tesz, attól a később született gyerekeit is automatikusan elveszik, a szabadulás után is. Nem hiszem, hogy aki egyszer "az újszülöttet a méhlepénnyel együtt, a köldökzsinór elvágása nélkül a földre helyezte, kétszer közepes erővel fejbe ütötte, majd megfojtotta. Miután avart és földet szórt rá hazament, ruházatát kimosta, lepihent, majd este elhíresztelte, hogy gyermekét kórházban szülte meg", abban a továbbiakban bízni kéne annyira, hogy a következő gyerekét nem fogja bántalmazni.

Mindenesetre azért az a bírói gyakorlat ellenére is rendjén van, hogy az ilyen cselekmények jelenleg minősített emberölésnek minősülnek, és remélem ez így is marad.

Dr.Attika 2016.10.10. 09:04

Szabó Tímeának a büntető jogalkotásra kb. annyi ráhatása van, mint lepkefingnak a levegőben, tehát rajta ne kérjen számon semmit.Az alábbiakat olvassa el:

390/2001. számú büntető elvi határozatNyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

390

Az anya által az újszülött sérelmére néhány perccel a szülés után elkövetett emberölés értékelése során a szülő nő különleges testi és lelki állapotának részletes vizsgálata általában nem szükséges, az ilyen cselekményt "közvetlenül a szülés után elkövetettnek" kell tekinteni, és újszülött megölése bűntettének minősül [Btk. 166. §, 166/A. §, 24. §].

A megyei bíróság B-né K. I. vádlott bűnösségét emberölés bűntettében állapította meg, s ezért őt 5 évi börtönbüntetésre és 4 évi közügyektől eltiltásra ítélte.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére a tényállás részbeni megalapozatlansága miatt, illetve a büntetés súlyosítása végett; a vádlott enyhítés érdekében; védője téves minősítés miatt, a cselekmény újszülött megölése bűntettekénti értékelése és enyhítés céljából fellebbezett.

A Legfőbb Ügyészség átiratában - és a másodfokú tárgyaláson felszólaló képviselője - az ügyészi fellebbezést fenntartotta. A tényállást a sértettet ért erőbehatások számát illetően szükségesnek látta kiegészíteni, míg a cselekmény emberölés bűntettekénti minősítésével egyetértve, a börtönbüntetés tartamának felemelését indítványozta.

A védelmi fellebbezés a cselekmény jogi értékelését támadó részében alaposnak bizonyult.

Az irányadó tényállás alapján a megyei bíróság okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, tévedett azonban amikor a vádlott cselekményét a Btk. 166. § (1) bekezdésében meghatározott emberölés bűntetteként értékelte.

A tényállás lényege szerint az ötödik alkalommal szülő vádlott lakásáról elindulva a közeli kiserdőben szándékozta gyermekét megszülni, s magára hagyni. A szülés rohamos jellege folytán azonban ez már útközben megtörtént, így az újszülöttet kezével a nadrágjában fogva, majd a méhlepényt is megszülve, kb. 800 métert megtéve ért ki az erdős részre. Ott az újszülöttet a méhlepénnyel együtt, a köldökzsinór elvágása nélkül a földre helyezte, kétszer közepes erővel fejbe ütötte, majd megfojtotta. Miután avart és földet szórt rá hazament, ruházatát kimosta, lepihent, majd este elhíresztelte, hogy gyermekét kórházban szülte meg és ott is hagyta.

Az elsőfokú bíróság okfejtése szerint a vádlott fizikai, testi állapota a könnyű, spontán szülést követően már néhány perc elteltével helyreállt, és semmiféle a normálistól eltérő, pathológiás irányú lelkiállapot, vagy tudatzavart állapot nem volt feltárható. Mindezekből arra a következtetésre jutott, hogy a vádlott az ölési tevékenység idején nem volt kivételes testi és lelki állapotban, így a közvetlen szülés utáni elkövetési időt javára nem látta megállapíthatónak. Ezért bűnösségének az enyhébb megítélésű újszülött megölése bűntettében történő felrovására sem látott lehetőséget.

Az 1999. március 1. napján hatályba lépett, a Btk.-t módosító 1998. évi LXXXVII. törvény új tényállást alkotott, a Btk. 166/A. §-ában foglalt újszülött megölése bűntettét. E törvényhely szerint az a nő, aki születő gyermekét a szülés alatt, vagy megszületett gyermekét közvetlenül a szülés után megöli, bűntettet követ el, és 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az emberölés bűntettének alapesetére előírtnál mérsékeltebb büntetési tételkeret ez által elismerte az ilyen ügyekben követett enyhébb ítélkezési gyakorlatot.

Ugyanakkor a fenti módosítás új minősített emberölésként határozza meg, és súlyosabban bünteti a tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére történt élet elleni cselekményt. Jóllehet ennek alkalmazása az adott ügyben kizárt, azonban megemlítését az új szabályozás tükrében, az 1999. március 1. napja előtt és után elkövetett hasonló ölési magatartások azonos szempontok szerinti megítélése mégis indokolja.

Az erre vonatkozó miniszteri indokolásból kitűnően az újszülött megölésének privilegizált esetként való megjelenítése nem a sértett személyének eltérő megítéléséből fakad, hanem a szülő nőnek a szüléskori állapotából indul ki. Az enyhébb megítélést arra építi, hogy a szülő nő a szülési folyamat során kivételes testi és lelki állapotban van.

Ennek élettani okai általánosan elismertek. A terhesség ideje alatt az anyai szervezet működési egyensúlyának megtartása mellett biztosítja a magzat zavartalan fejlődését, és ez többek között a hormonháztartás, az anyagcsere, a keringés megváltozását, egyes szervek fokozott megterhelését jelenti. Az emberi szervezet egységes működése folytán az idegrendszer bizonyos labilitása, pozitív, vagy akár elutasító lelki megnyilvánulások is természetes velejárói ennek az állapotnak. Ebből fakadóan a terhesség több hónapját követő szülés alatt és az azt közvetlenül követő időszakban az anya különleges testi és lelki állapota egyértelműen elismert biológiai és jogi szempontból egyaránt.

A szülés folyamán a méhmagzatnak az anya testével szerves élettani összefüggése az újszülött megszületése után a köldökzsinór elvágásával szakad meg, azonban a teljes szülési folyamat csak a méhlepény több-kevesebb vérzéssel járó leválását és megszületését követően fejeződik be.

Kétségtelen, hogy a testi, lelki adottságok, a szülés első, vagy többedik volta, az eltérő élethelyzetek különböző lefolyású, más és más lelki élménnyel párosuló szülést eredményezhetnek. Mindezekből azonban csak az a következtetés vonható le, hogy bizonyos körülmények különböző személyeknél fokozottabb vagy kisebb mértékben jelentkeznek.

A privilegizált gyermekölés esetében megkívánt, közvetlenül a szülés utáni elkövetési idő nem jelöl meg biztos időhatárt, amely alatt a gyermek megölésének be kell következnie. A törvényi szabályozás ilyen módosítása a jelenlegi biológiai ismeretekre alapozottan mintegy vélelmezi, hogy ebben az időszakban az anya testi és pszichés állapota rendkívüli, az a szüléssel összefüggésben a szokásos működésétől mindenképpen eltérő.

A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint ezért percekkel a szülés lezajlása után nem helytálló, egyben szükségtelen a különleges testi és lelki állapot meglétének vizsgálata és megkérdőjelezése.

Az ügyben elfogadott igazságügyi orvosszakértői vélemény is tartalmazza, hogy a szüléshez kapcsolódó periódus általában 72 órára tehető, amikor még a szülés által befolyásolt biológiai mechanizmusok működnek. A méhlepény leválásakor vérveszteség keletkezik, relatív oxigénhiányos állapot alakul ki, és néhány órát igényel a keringés átállása is, ez pedig mindenképpen a szülés utáni időszak.

Jóllehet a vádlott a könnyű, spontán szülés után percekkel fizikailag már jól érezhette magát, azonban a megváltozott biológiai helyzetben a szervezet helyreállása néhány perc elteltével még csak megkezdődött. Ilyen rövid idővel a szülés után a törvény mindenképpen privilegizálja az újszülött megölését, és nem tehető különbség az első, vagy sokadik szülés, illetve a szülés menetének egyéni adottságoktól is függő lefolyásából adódó eltérések alapján.

Emellett az sem kétséges, hogy a vádlott az elkövetéskor felfokozott lelki állapotban volt. Az igazságügyi elmeorvosszakértő a pathológiás irányú lelki állapot, vagy tudatzavart állapot fennállását ugyan kizárta, ez azonban csupán a Btk. 24. §-ának alkalmazhatósága szempontjából bír jelentőséggel.

A testi és lelki jelenségek kölcsönhatására utaláson túlmenően a vádlott különös pszichés állapota sem vitatható. Azt az adott esetben az újszülöttel kapcsolatban kifejezetten negatív irányú lelki viszonyulás jellemezte. A vádlott mindenképpen el akarta titkolni, hogy az újszülöttet nem kórházban szüli, félt hogy lelepleződik. Ezért valóban rideg elszántsággal igyekezett kiérni az erdőbe, ahol végül az ölési cselekményt végre is hajtotta. Ez pedig a fizikai megterhelés mellett nyilvánvalóan jelentős pszichikai nyomást rótt a vádlottra. Az elmeorvos-szakértői véleményből is kitűnik, hogy a vádlott nem kóros szintű személyiségzavara és a megindult szellemi hanyatlásos folyamata a cselekmény létrejöttét elősegíthette.

Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a vádlott javára a Btk. 2. §-ának megfelelően az új jogszabályi rendelkezések alkalmazása indokolt. Ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a cselekmény minősítése körében a Be. 260. §-a alapján megváltoztatta, és a vádlott bűnősségét a Btk. 166/A. §-ában meghatározott újszülött megölése bűntettében állapította meg.

A büntetés kiszabása során jelentőséggel bíró körülményeket az elsőfokú bíróság nagyrészt helyesen tárta fel. Az enyhítő körülmények közül azonban mellőzte a Legfelsőbb Bíróság a vádlott személyiségszerkezetének figyelembevételét, miután az a Btk. 24. §-ában szereplő korlátozó tényezőként nem értékelhető. Ugyanakkor enyhítő hatást tulajdonított a vádlott hátrányos neveltetésének és aktuálisan nehéz élethelyzetének.

Figyelemmel a bűncselekmény tárgyi súlyára és a vádlott alanyi bűnössége fokára, a Legfelsőbb Bíróság úgy találta, hogy a büntetési tétel középmértékének megfelelő - az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztéssel azonos - 5 év börtönbüntetés a büntetési célokat kellően szolgálja. Ezért annak sem a súlyosítását, sem pedig enyhítését nem látta indokoltnak.

(Legf. Bír. Bf. IV. 1467/1999. sz.)

Burn Out 2016.10.10. 08:50

Istenem... Szabó Tímeán számon kérni...

fekete mamba 2016.10.10. 08:21

Öreg Tölgy, nem biztos, hogy így volt, konkrét ügyben, de LEHET.

Dr. Attika,tehát akkor 1998 és 2002 között, ha jól értem, hiába volt előre kitervelt egy ilyen eset, akkor is csak nyolc évet kaphatott. Sajnos nekem is ezt tűnt logikusnak, csak biztos akartam lenni benne. Amúgy azért kérdeztem, mert a PM-nek lesz holnap lakossági fóruma, és mivel Szabó Tímea korábban javasolta ennek a privilégizált esetnek a visszaállítását, arra készülök, én ezt holnap számon kérem rajta, de semmiképp nem akartam hülyeséggel érvelni.

Dr.Attika 2016.10.09. 21:01

Azért van a törvényi tényállás végén a privilegizált.

Öreg Tölgy 2016.10.09. 17:00

Most túl azon, hogy a példa teljesen rossz - abból, ha egy szülő nő közvetlenül a szülés után megöli a gyerekét, a legkevésbé sem következik, hogy azt előre kitervelte - de a válasz egyszerű: a privilegizált esetre az alapeset minősítő körülményei nem vonatkoznak, fel sem merül.

fekete mamba 2016.10.09. 13:40

Szóval értelmes válasz a szerintem egyértelmű kérdésre?

fekete mamba 2016.10.09. 13:39

Mi a probléma ezzel a kérdéssel? Szerintem teljesen értelmes, világos kérdés, és mivel én sem tudom rá a választ, szeretnék valakitől választ kapni rá.

Attila111111 (törölt felhasználó) 2016.10.09. 10:01

Neked az agyad melyik sarkából jönnek ezek elő ezek a kérdések??? :)

fekete mamba 2016.10.09. 08:50

Ha egy bűncselekmény a tényállás minősített, és priilégizált alakja szerint IS minősül, mi alapján kell a büntetést kiszabni?

Következőre gondolok.: Ugye hál'Istennek már nincs olyan privilégizált tényállás, hogy "újszülött megölése", de amíg volt, illetve ha újra bevezetnék, akkor mi lenne, ha egy konkrét ügyben megvalósulna a privilégizált eset(a szülő nő ölné meg a babát a szülés után közvetlenül), ÉS a minősített eset, mert a konkrét ügyben egyértelmű lenne, hogy a cselekményt jóval előre kitervelte? Ilyenkor a privilégizált, vagy a minősített büntetési tétel lenne érvényes?