Ügyészi feladat - mulasztás?forrás főoldal vissza

wers 2015.12.04. 19:17

na tetőzik a péntek esti agyam állapota: saját nevet = saját nevemet

wers 2015.12.04. 19:13

na, azért csak kifelejtődött kedves groszfater@gmail.com, hogy azzal leptél meg, hogy emlékszel rá

wers 2015.12.04. 19:10

OFFgroszfater@gmail.com hát, őőő.. megleptél

egyszer lehet, leírtam ide (az jó régen lehetett) az erős felindulásból elkövetett, vaktában bepüfölt betűkből összeálló nickem történetét (valahogy ő választott engem) , aminek semmi jelentése sincs, azon kívül, hogy itt ez a nevem. A saját nevet azért jobban szeretem.ON

folyami géb 2015.12.04. 18:47

Hát vesszek meg, ha értem.

„ Mivel az elévülés a büntetőeljárás folytatásának akadálya,”Egyáltalán nem akadálya!"

Mondod te. A Be. meg szó szerint az ellenkezőjét.

"A büntethetőséget megszüntető okok a ténylegesen létrejött bűncselekmény után keletkeznek és akadályozzák meg az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását".

Így van. De ez nem cáfolja, hanem megerősíti a fenti mondatomat.

groszfater@gmail.com 2015.12.04. 18:47

„ már bocs, de ki gondolt volna arra, hogy az általad választott nick név nem azt jelent, ami a rendes jelentése?”

Egy nick névnek van rendes jelentése és nem rendes jelentése.?

Amikor te nick nevet választottál beírtál az általd jónak tartottat, foglalt, beírtál egy másikat, foglalt és így tovább. Jobb ötleted nem volt leütötted a W és lám elfogatta. Így lettél Wers aminek persze van rendes jelentése :)))

wers 2015.12.04. 18:33

groszfater@gmail.com, már bocs, de ki gondolt volna arra, hogy az általad választott nick név nem azt jelent, ami a rendes jelentése? Így már értem, hogy miért akadtál ki egyszer, mikor le Großi-ztalak.

groszfater@gmail.com 2015.12.04. 18:32

„Amit leírtam, az pontosan helytálló.”

Ezt is Te írtad le: „ Addig természetesen folyik, folyhat az eljárás.”

Ebben teljesen igazad van.

És ezt is Te írtad le: „ Mivel az elévülés a büntetőeljárás folytatásának akadálya,”

Egyáltalán nem akadálya!

A büntethetőséget megszüntető okok a ténylegesen létrejött bűncselekmény után keletkeznek és akadályozzák meg az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását.

folyami géb 2015.12.04. 18:08

Oké, kössünk egy kompromisszumot: én nem idétlenkedek a te nickneveddel, te meg nem kavarod itt a témát. Ezt már jelentőségén túl messze túltárgyaltuk, rajtad kívül mindenki érti, de szerintem te is, csak szórakozol.

Amit leírtam, az pontosan helytálló.

groszfater@gmail.com 2015.12.04. 17:08

„ Addig természetesen folyik, folyhat az eljárás.”

„ Mivel az elévülés a büntetőeljárás folytatásának akadálya,”

Akkor mégsem akadálya ?!

(És ha kérhetem ne idétlenkedj a nik nevemmel.Elárulom neked Nagy-fa-tér, egy fakereskedésnek lett-volna az email címe, de szerencsére nem valósult meg.)

folyami géb 2015.12.04. 16:45

Hát ez rém egyszerű, még csak nem is kusza, hiába próbálja Nagypapi összekuszálni.

A Be. 6. § (3) bekezdése szerint a büntetőeljárási akadály jogkövetkezménye, hogy ha még nem indult büntetőeljárás, akkor nem lehet indítani, ha meg igen, akkor vagy meg kell szüntetni, vagy felmentő ítéletet kell hozni.

Vagyis először az eljárás megindításáról döntő szerv nézi meg, elévült-e a bűncselekmény. Ha igen, nem indít eljárást. Ha az eljárás során évül el, megszünteti azt. Ha változik a mniősítés, megint megnézi, és ha az új minősítéshez képest elévült, megint csak megszünteti. Addig természetesen folyik, folyhat az eljárás.

groszfater@gmail.com 2015.12.04. 12:51

„Nyilván az elkövetéskor, de utólag állapíttatik meg.”

Nyilván itt az " utólag állapittatik meg-el a büntetőeljárásra gondolsz.

De ha „az elévülés a büntetőeljárás folytatásának akadálya,””

Akkor hogy-is van ez ?

folyami géb 2015.12.04. 11:34

groszfater: most meg már majd én nem alszom. Akkor rákerdezek: nem úgy van (az a félmondat)?

lajcsó 2015.12.04. 09:53

"Ez így kicsit ~kusza, de lehetséges ilyesmi ?"Igen. Ha jól emlékszem nemrégen is előfordult ilyen eset. Talán még a sajtóban is lehetett róla olvasni. A vádhoz képest a bíróság enyhébb minősítést állapított meg. Az enyhébb minősítésű cselekmény viszont már elévült.

groszfater@gmail.com 2015.12.04. 08:57

Jó, ez világos, csak nem magyarázat a Te fél mondatodra...

folyami géb 2015.12.04. 07:55

Atyaúristen!!

Az én Be.-mben a 6. § alcíme: "A hivatalból való eljárás, a büntetőeljárás megindítása és a BÜNTETŐELJÁRÁS AKADÁLYAI" (kiemelés tőlem - F. G.).

A (3)bekezdés c) pontja pedig így szól: "Büntetőeljárást nem lehet indítani, a már megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, vagy felmentő ítéletet kell hozni, ha - az e törvényben meghatározott kivételekkel - büntethetőséget kizáró vagy MEGSZÜNTETŐ ok áll fenn" (kiemelés tőlem - F.G.).

A Btk-m 25. § b) pontjában pedig büntethetőséget megszüntető okként szerepel az elévülés. Lehet, hogy rossz példányt kaptam?

groszfater@gmail.com 2015.12.04. 07:09

„ Mivel az elévülés a büntetőeljárás folytatásának akadálya,”

Ez a fél- mondat okoz "gondot".

folyami géb 2015.12.04. 06:44

Nyilván az elkövetéskor, de utólag állapíttatik meg. Nem igazán értem a derű okát. Milyen ellentétben áll ez az általam írtakkal?

mosza (törölt felhasználó) 2015.12.04. 04:58

A bűnt Ádám és Éva követte el.

groszfater@gmail.com 2015.12.03. 21:39

Azt hiszem nem fogok jól aludni . :))))

„ Mivel az elévülés a büntetőeljárás folytatásának akadálya, minden hatóság és bíróság köteles vizsgálni, hogy - az általa alkalmazott minősítés alapul vételével - elévült-e a cselekmény vagy sem. Ha úgy látja, hogy igen, akkor azonnal meg kell szüntenie az eljárást.”

Vajon mikor jön létre egy bűncselekmény , elkövetéskor ?Vagy ha a bíróság , az ügyészség a vizsgálat során megállapítja ?

BataG 2015.12.03. 18:06

Köszönöm.

groszfater@gmail.com 2015.12.02. 22:56

11/1992 sz. Alkotmánybírósági határozat.A büntethetőséget megszüntető okok a ténylegesen létrejött bűncselekmény után keletkeznek és akadályozzák meg az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását. A büntethetőséget megszüntető okok nem csupán a nyomozati, de tárgyalási szakban is az eljárás megszüntetését eredményezik.

BataG 2015.12.02. 22:30

Kösz.(Furcsaságérzésként csak annyi merül fel még bennem, hogy ... akkor ... mintha egy picirit prejudikálna az elévülés 'belövésével' az eljáró hatóság (akár bíróság), amikor az elévülési időt megalapozó (végső, ügydöntő) döntését megelőzően végülis alkalmazza, érvényesíti a határozati úton csak utóbb megalapozott elévülési időt, amikor érdemben tárgyalásba bocsátkozik, egyes esetekben.)

folyami géb 2015.12.02. 21:51

Lehetséges, de nem jelent gondot. A minősítés egészen a jogerős ítéletig, sőt bizonyos feltételeekkel akár később, a rendkívüli perorvoslatok során is változhat. Mivel az elévülés a büntetőeljárás folytatásának akadálya, minden hatóság és bíróság köteles vizsgálni, hogy - az általa alkalmazott minősítés alapul vételével - elévült-e a cselekmény vagy sem. Ha úgy látja, hogy igen, akkor azonnal meg kell szüntenie az eljárást.

BataG 2015.12.02. 21:38

OK, csak nekem az a furcsa (újszerű) ebben, hogy ... ha igaz az, hogy egyes bűncselekmények elévülési ideje más-és-más, és az elévülési idő (jellemzően, vagy többségüknél)a büntetési tétel valamilyen mértéke, - tehát ha az elévülési idő a minősítéstől erősen függ - akkor igen furcsa, hogy (ha jól feltételezem) előállhat olyan szituáció, hogy esetleg úgy kezd tárgyalni egy ügyet a bíróság érdemben (úgy fogad be), hogy az elévülési idő teljesen nem tisztázott, és ez azért némi rizikót jelenthet arra, hogy a bíróság egy elévült ügyben vizsgálódik (ami meg esetleg később derül csak ki).Ez így kicsit ~kusza, de lehetséges ilyesmi ?

folyami géb 2015.12.02. 19:32

A törvény szövege (28. § /1/ bek.). Egyébként elévülése csak bűncselekménynek lehet, ami nem bűncselekmény, ott nem is elévülés címén mentesül a terhet a felelősség alől, hanem bűncselekmény hiányában.


BataG 2015.12.02. 19:25

folyami géb:Kösz.

„ "mert azok nyilvánvalóan a bíróság által a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménynek minősülnek [Btk. 28. § (1) bek.], akkor is, ha a vád nem felelt meg a Be. 2. § (2) bekezdésében írt rendelkezéseknek." ”Ebben -számomra- az a furcsa, hogy ... honnan lehet tudni, hogy az adott cselekmény egyáltalán "bűncselekmény" - ítélet hiányában.

folyami géb 2015.12.02. 18:58

Linket sajnos nem tudok adni,CD Jogtárban benne van.

Az utolsó - az elévülésre vonatkozó - bekezdést ide másolom:

BH 2015. 186. "[77] A Kúria utal rá, hogy jelen határozata nem képezi akadályát annak, miszerint - elévülési időn belül - az ügyész az azzal érintett cselekmények tekintetében ismételten vádat emeljen. Amennyiben ugyanis az eljárást megszüntető határozat alapja a törvényes vád hiánya, abból az is következik, hogy az eljárás tárgyát képező cselekmény(ek) érdemi elbírálására e határozattal nem került sor [1/2007. BK vélemény II/4/c) pont, BH2012. 278., 33/2013. (XI. 22.) AB határozat]. Az eddig lefolytatott bírósági eljárás egyes cselekményei - utoljára a jogerős ítélet meghozatala - az elévülést megszakította, mert azok nyilvánvalóan a bíróság által a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménynek minősülnek [Btk. 28. § (1) bek.], akkor is, ha a vád nem felelt meg a Be. 2. § (2) bekezdésében írt rendelkezéseknek."

Egyébként az analógia a büntetőjogban kizárt, főképp a Pp.-vel.

BataG 2015.12.02. 18:03

folyami géb:Ha tudsz, egy linket adj már meg légy szíves a nevezett (BH 2015. évi 186.) BH-hoz.Köszönet.

BataG 2015.12.02. 17:59

Akkor büntetőügyi elévülésre a Pp. 130.§ ~analógia nem OK ?

Szóval ... büntetőügyben a törvénytelen vád is megszakítja az elévülést ?Illetve: pontosan mi szakítja meg az elévülést törvénytelen vád esetében?, és az mikor minősül megszakítottnak (pontosan) ?

Büntetőper felfüggesztése esetén az elévüléssel mi a helyzet ?

folyami géb 2015.12.02. 17:39

BH 2015. évi 186.

folyami géb 2015.12.02. 16:55

Kedves noilar,

nos igen, ez az egy módja van, viszont az nem visszavágás, hanem ahogy te is írtad, egy új ügy.

groszfater: büntetőügyben nehéz lenne bírságolni rosszhiszemű pervitelért. Viszont nyilvánvvalóan az ilyennek nem ad helyt a bíróság.

groszfater@gmail.com 2015.12.02. 13:49

igen, ha partner ebben a bíró is és nem kezd el bírságolni rosszhiszemű pervitelért.

noilar 2015.12.02. 13:38

egyetlen komoly előnye van ennek az időhúzós történetnek, éspedig az időmúlás miatti enyhítő körülmény.

noilar 2015.12.02. 13:36

úgy gondoltam a nyomozási szakba visszavágást, hogy vád törvénytelen -> büntetőper megszűnik -> ügyészség új nyomozást elrendeli és pótoltatja a hiányokat -> majd lesz új büntetőper

Elévülést szerintem megszakít minden nyomozati cselekmény, meg a vádemelés is és azért 5 évet kihúzni perben elévülésre játszva az azért egy szép történet.

folyami géb 2015.12.02. 13:34

Kedves BataG,

dehogy kérdezel botorságot, a laikusnak mindent szabad! Én azon szoktam néha prüszkölni, ha kollégák mondanak "botorságot".

Kérdéseidre a válaszok:

BataG 2015.12.02. 13:05

noilar, Dr Attika:„„folyami géb 2015.12.01. 06:25Azt meg már sosem fogom megtudni, hogy repül vissza az ügy nyomozati szakba? :(””Erre a kérdésre mi a precíz jogi válasz ?

folyami géb:Ha ... botorságot kérdezek véleményed szerint, semmi gond (mármint Véleményedet tisztelem), csak írd meg légy szíves, hogy kérdésem miért ~sületlenség.

folyami géb 2015.12.02. 12:29

Attika doki,

nosza rajta, ha annyi törvénytelen vád alapján lefolytatott ügyet látsz, felülvizsgáltasd meg, a törvényes vád hiánya törvényes felülvizsgálati ok. Aztán majd tedd közzé az eredményt. Csak nehogy azokat a határozatokat se sikerüljön anonimizálni. :)

Dr.Attika 2015.12.02. 11:34

Sok bíróság siklott át azon, hogy nem törvényes a vád. Többek között ez a védő dolga, hogy erre felhívja a figyelmet. Igaz a bíróságnak ezt hivatalból kellene figyelembe vennie.

Krigi 2015.12.02. 11:08

Valóban "csak" a védő veheti észre, hogy "törvénytelen" a vád?! Ha addig a fázisig eljutott a "törvénytelen vád", hogy büntetőper szakaszban legyen mennyire valószinűsíthető az a feltételezés, hogy a védőnek kell jelezni a tényeket. Eddig hány ember siklott át a dolgokon?! (csak kérdezem)

BataG 2015.12.02. 09:45

noilar, Dr Attika:„folyami géb 2015.12.01. 06:25Azt meg már sosem fogom megtudni, hogy repül vissza az ügy nyomozati szakba? :(”?

Ha elévülési idő közel, akkor is indifferens, hogy felmentés, vádejtés, vaagy a vád törvényességének hiánya kimutatása az elsődleges cél ? (Hogy melyik szolgálja jobban (méginkább) a vádlott érdekeit?)Pl. ha védő lát egy (általa ~biztosnak vélt) okot arra, hogy a vád nem-törvényessége megállapítható legyen, elképzelhető - szakmailag korrektnek mondhatóan - hogy elévülési idő lejártáig igyekszik tárgyalási szakban tartani az ügyet, s -csak- az elévülési idő lejárta után kezdi el hangoztatni a vád törvénytelenségét ?

Egyáltalán, ha megállapítást nyer, hogy a vád törvénytelen, akkor az ezzel záruló eljárás megszakította az elévülést, vagy sem ... vagy ... a vád törvényessége hiányának a megállapításával záruló büntetőper hogyan hat ki az elévülésre ?

folyami géb 2015.12.01. 20:40

De.

BataG 2015.12.01. 14:14

folyami géb:Kérdezés: Ha megállapításra kerül, hogy nem törvényes a vád, ugyebár végeredményében ~ejtődik azt ügy, ... ugyanakkor ítélet híján az ügyészség nekifuthat újból, ha megvan a szándéka, ... nemde ?

folyami géb 2015.12.01. 06:26

Meg azt sem, miéert az ügyészt kell meggyőzni, miért nem a bírót?

folyami géb 2015.12.01. 06:25

Azt meg már sosem fogom megtudni, hogy repül vissza az ügy nyomozati szakba? :(

Dr.Attika 2015.11.30. 16:27

"bunugyi, Attika:Adott esetben mérlegelendő-e a védő részéről, hogy felmentésre, a vád ejtésére, avagy arra hajt, hogy a vád nem törvényes volta kerüljön megállapításra ?"

A védő arra "hajt", hogy a védence "minél kedvezőbben jöjjön ki" a dologból.

folyami géb 2015.11.30. 15:40

"Ezzel esetleg visszavágják nyomozati szakba az ügyet"

Azt hogy csinálják??????????????????

noilar 2015.11.30. 11:04

Következőket lehet tenni szerintem:

Nyomozati szakban elkövetett mulasztásként és ezáltal eljárási hibaként előadni a hibát.Ezzel esetleg visszavágják nyomozati szakba az ügyet, de attól még nem lesz jobb a terheltnek.

Másik rész, hogy egy személyiségi jog sérelem per az ügyészséggel szemben, mert a jogsértéssel a terhelt jogait sértették meg a tisztességes eljáráshoz való jog keretein belül.

Ha megáll az személyiségi jogi ügy akkor fegyelmi az ügyész ellen, mivel bizonyított a mulasztása (egyébként elsikálják házon belül).

BataG 2015.11.30. 10:48

?

BataG 2015.11.27. 22:11

Be. 50.§-re inthet/felhívhat a bíró, kirendelt védő esetében, hogy legyen érdemlegesnek tekinthető védelem ?

bunugyi:OK, értem -asszem- mit írsz, meg kösz,

de mégis:azt próbálom kérdezni, hogy akár a vádlói, akár a védői oldalon (pl.ha kötelező a védő, s csak kirendelt van) azt gondolnám, hogy a bírónak azért 'érdeke' hogy legyen érdemi védelem, és a vádlói oldalon is ~'méltányos' (jogszerű, a mentő körülmények feltárásában is jogszerű) eljárás (Be. 50., 28/1), mert a vádlottnak ehhez joga, jogosultsága van, ... s ha ez nem teljesül, ... akkor ... ha más nem, Strasbourg marasztalhat... (Meg hát esetleg megfekszi a lelkét..)Botorság ez is ?

BataG 2015.11.27. 21:47

„Amit Te írsz a másik oldalról azt is jelentené, hogy a védőt is leszúrhatná a bíróság, hogy nem védi jól a vádlottat, mert ne felejtsük el, hogy a Be. azt is kimondja, hogy a védő köteles a terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt felhasználni, időben és jól védekezni...”Ilyen van, vagy lehet ? ... hogy a védőt - ha pl kirendelt - ~felkéri a bíróság, hogy ... ~tühtigebben lássa el a védelmet ? Ha pl. nyilvánvalóan nem tesz semmit?

BataG 2015.11.27. 21:15

bunugyi, Attika:Adott esetben mérlegelendő-e a védő részéről, hogy felmentésre, a vád ejtésére, avagy arra hajt, hogy a vád nem törvényes volta kerüljön megállapításra ?Éppen t. "Bunugyi" alábbi fölvetésed, a nuanszoikban azért eltérő jogkövetkezmények miatt ?

BataG 2015.11.27. 21:10

bunugyi:OK, válaszokat kösz.

Ha a mentő körülmények feltárására van jogszabályi kötelezettsége az ügyészségnek, akkor ez (gondolom) nem véletlen. Valaminek az érvényesülését biztosítani hivatott e kötelezettség (feltételezem). Ez az elem sérül, ha ügyész e körben mulaszt, s ha ez ~garanciális elem, érintheti a tárgyalás ~jogszerűségét, ezért kérdeztem. Bíró nyilván nem főnöke az ügyésznek, de a tárgyalás jogszerűsége (megtartása, kialakítása) érdeke (feladata) lehet a bírónak - ezért volt a kérdés.

Dr.Attika 2015.11.27. 21:02

"Védőként fokozott sikernek számít-e, ha védői érvelésre nemhogy felmentik a vádlottat, hanem az ügyész ejti a vádat. Védői szempontból van-e különbség a kettő között ?" Igen fokozott siker. Saját példám. regisztrációs adóra elkövetett adócsalás miatt a csepeli bíróságon folyt az ügy 4 évee. (Közben volt egy elsőfokú ítélet, hatályon kívül helyezés új eljárás.) Vagy 4 ügyész váltotta egymást.Mind a 4 ügyésszel beszéltem a szünetekben és kértem, hogy ejtsék már a vádat, mert teljességgel tarthatatlan. "Oh, mit képzel az ügyvéd úr, hogy mi ejtsük a vádat."Utolsó tárgyalási napon egy fiatal ügyész jelenik meg és a vádbeszédben indítványt tesz a vádlottak felmentésére bűncselekmény hiánya miatt. Felmentő ítélet is született. A tárgyalás végén odajött hozzám az ügyész és mondta, hogy "Ügyvéd úr, kár, hogy kollégáim korábban nem akarták megérteni az érvelését." Nos igen, ez fokozott sikervolt.

BataG 2015.11.27. 20:49

Nagyon laikus kérdés:Lehet olyan, hogy bíró megkérdezi tárgyaláson (vagy akár az előkészítő szakaszban) az ügyészt, hogy a Be. 28.§ (1)-nek megfelelően eleget tett-e ? Vagy valamiféle hiánypótlásra visszaadja az adott szakaszra hivatkozással ?

Elvben lehet-e olyan, hogy ordítóan nyilvánvalóan mulaszt e körben, a mentő körülmények feltárása, figyelembe vétele körében az ügyészség ?Ha lehet ilyen (elvben) - tehát ha vádat sem kellett volna emelni, adott esetben - arra ki szokott-e térni a felmentő ítélet indokolása ?

Védőként fokozott sikernek számít-e, ha védői érvelésre nemhogy felmentik a vádlottat, hanem az ügyész ejti a vádat. Védői szempontból van-e különbség a kettő között ?Védőként van-e különbség a sikerben a között, hogy a) a vádlottat felmentik, b) ügyész (védői érvelés után) ejti a vádat, vagy c) bíróság megállapítja, hogy a vád nem törvényes ?

BataG 2015.11.27. 20:22

A védői mulasztás ha megállapíttatik, ha jól értem, kártérítési alap lehet. Ennyiben ez a vádlott érdeke lehet, nem ?

Előfordul az, hogy ha védő (vagy a vádlott) hivatkozik az ügyész (vélt) mulasztására, akkor 'beindul' erre az ügyész, és ... többet feccol bele az ügybe ? Ezt azért kérdezem, mert ha ilyen van, akkor azt (e hatás elkerülését) esetleg érdemes lehet bekalkulálni, mérlegelni ? Ilyen tényező van (hogy adott esetben jobb lapítani, 'nemszóvátenni'), hogy nehogy bepöccenjen az ügyész? vagy ez lükeség?

Ez a típusú ügyészi mulasztás (ha fennáll) érinti-e az eljárás tisztességességét ?

Dr.Attika 2015.11.27. 19:47

Pont egy hete egy másodfokú ítélet szóbeli indoklásában fogalmazta meg a tanács elnöke, hogy ezen ügyészi mulasztás (nem tárta fel az enyhítő körülményeket) megítélése nem a bíróság feladata. Remélhetőleg az ügyészség vezetője fogja ezt megtenni. Egyébként ebben a perben Dr. Bánáti János kollégám, mint az egyik vádlott védője fogalmazta meg, hogy mi védők csak a vádlott érdekében érvelhetünk, tehetünk lépéseket, viszont az ügyészségnek ez törvény szerinti kötelezettsége, amennyiben mentő körülmény fennáll.

Ehhez az ügyhöz tartozik: Az ügyész másodfokú vádbeszédében úgy nyilatkozott, hogy kisebb fokú szabálysértése az elsőfokú ítéletnek, hogy az egyik vádlott esetében tévesen állapította meg a korábbi 1 év 6 hónap felfüggesztett börtön büntetés végrehajtását. Védőkollégák néztünk egymásra, mint Rozi a moziban. Egyik kolléga megjegyezte, hogy : mi lenne, ha ilyen kisebb tévedésből neked (ügyésznőnek) kellene másfél évre bevonulni a kóterba?

folyami géb 2015.11.27. 19:35

Az ügy érdemében a bíróság dönt. Egyszerűen nem értem, te miért az ügyészt akarod meggyőzni mindenáron, miért nem a bírót.

BataG 2015.11.27. 19:16

Bíróság megteheti, hogy (mint Attika írja alább) ~rutinszerűen nem foglakozik e kérdéssel, jóllehet a védő fölveti, szívá teszi ?Fellebbvitel során ebben lehet előrelépést elérni ?

BataG 2015.11.27. 19:13

Ha fennáll ilyen típusú ügyészi mulasztás, azt az ítélet megállapíthatja-e ? Akár kérelemre. (Van-e rá eljárásjogi lehetősége, s ha igen, mi (mely jogszabhely) alapján ?

(Jobb, ha az ítélet kompenzál ? Eljárásjogileg ez OK, rendben van ? Van a ítéletben erre valós és jogszerű jogi lehetőség ?)

BataG 2015.11.27. 19:09

Védőbeszéd után ügyész kap viszontválasz lehetőséget?

BataG 2015.11.27. 19:07

Felmentő ítélet esetén sem ?

Védők fel szokták-e ezt a kérdést hozni ? Vád, vagy az eljárás törvényességét érinti-e ez ? Hiszen - ha ezt, mint kötelezettséget rója a Be.az ügyészségre - akkor ez is ~kalkulált része az eljárásnak, a tisztességesnek, a jog szerintinek, nem?

Lehet-e olyan, hogy valakit ilyen típusú mulasztás miatt rángatnak meg, és vádolnak meg, vagy állítanak bíróság elé, tévesen ? Ilyenféle esetben sem reális valamiféle kártérítés, sérelemdíj ?

Dr.Attika 2015.11.27. 19:01

Igen fel szokott merülni. A védőbeszédben hivatkozunk is rendre, ha ez fennáll. A bíróság nem foglalkozik vele. Az érintett ügyészek a viszontválaszukban az erre vonatkozó magyarázatukat rendre elsumákolják. valóban az lenne a megoldás ha ezen kötelezettség elmulasztását a büntetőítélet kompenzálná.

BataG 2015.11.27. 18:45

„Dr.Attika 2015.11.27. 11:17(...)Tisztelve ügyészeinket, a végzett tevékenységüket megállapítható, hogy nem végzik a törvényeknek megfelelő munkájukat. A Be. kötelezi őket, hogy a terheltet mentő körülményeket is tárják fel. Soha nem teszik. Ha tud valaki erre ellen példát azt szívesen fogadom.”

Be. melyik szakasza kötelezi őket ?Bíró - ha fennáll -megállapíthatja ezt a típusú ügyészi mulasztást ? Mi a gyakorlat, fel szokott ez merülni? Ítéletben kitérnek rá? Van ennek kialakult ~esetjoga, konzekvens bírói gyakorlata ?Ad absurdum lehet ilyenért kártérítést/sérelemdíjat kapni ?