Vádirati bizonyíték bemutatásaforrás főoldal vissza

BataG 2015.11.06. 21:31

:)OK, bocs.

(Konkrét, értelmezhető kérdésre viszont köszönöm, ha kaphatok választ.)

Kovács_Béla_Sándor 2015.11.06. 19:01

Ne kezdjük elölről...

BataG 2015.11.06. 16:23

Becsületsértési ügyeknél pl. (BH) meg kell adni a konkrét kifejezést (le kell írni),nem elég az, hogy "becsület sértésére alkalmas kifejezést használt".Gondolom, hogy a vádlott tudja, hogy pontosan mi ellen kell védekeznie. Ennek ~analógiáján kérdeztem.A "védekezéshez szükséges (...) eszköz" nem egyfelöl annak pontos ismerete, hogy konkrétan mi a vád tartalma, másfelől meg, hogy az azt bizonyító akármi micsoda - hogy lehessen vele szemben próbálni védekezni? Szóval azt gondolnám, ezt (az 'eszközt') a vádlott elé kéne tárni, nemde ?

Kovács_Béla_Sándor 2015.11.06. 13:23

Nem. És nem is pisztolyra vagy viperára.(Nem tudom, milyen ügyben küszködsz, de szerintem a tizedét se éri meg.)

BataG 2015.11.06. 12:46

?

BataG 2015.11.02. 11:43

Folyami géb:1993. évi XXXI. tv. (2.§) 6. cikk 3/b.) pontja„ "rendelkezzés a védekezéséhez szükséges idővel és eszközökkel ”

Az "eszközökkel" szó itt nemm erre utal?

folyami géb 2015.10.17. 09:39

Kedves BataG!

Részemről utoljára: általánosságban olyan szabály, ami azt írná elő, hogy a "vádiratban megjelölt okirati bizonyíték (közokirat hamisítás "elkövető-irata") bemutatása a tárgyaláson; a vádlottnak a nevezett okirati bizonyíték felmutatása, elé tárása mellett megvalósuló kihallgatása kötelező" - nincs. Tehát így nem is hibázik a bíróság.

Ettől függetlenül ez még lehet olyan hiba, ami az ítélet megalapozatlanságát is eredményezheti. Erre azonban senki nem fog tudni Önnek válaszolni, amíg nevezett, szóban forgó, bizonyos, egyéb hatósági stb. okiratról tudunk csak.

BataG 2015.10.17. 08:57

Lajcsó:Köszönöm.A kérdésem arra szeretne irányulni, hogy hibázik-e a hatóság, akár a bíróság, ha ezt nem teszi meg ? Nem teszi lehetővé ?(És milyen jogszab. szakasz alapján?)Másodlagosan - lényegében ugyanerre, de máshonnan közelítve - arra szeretnék kérdezni, hogy a hatóság, akár a bíróság hibázik-e, ha a gyanúsított, majd a vádlott számára - kérése ellenére - nem biztosítja a szóban forgó kérelem (mint szerintem alap ("elkövető") irat) jelenlétében, (a gyanúsított, majd vádlott) elé tárása mellett történő vallomástétel lehetőségét ?(És milyen jogszab. szakasz alapján?)

lajcsó 2015.10.16. 22:26

Amennyiben a védő úgy ítéli meg, hogy a kérelem megtekintése a védence érdekét szolgálja, abban az esetben bizonyítási indítvány keretében kérheti a bíróságtól az irat beszerzését!

Kovács_Béla_Sándor 2015.10.16. 16:00

OFFElképesztő, ahogyan fogalmazol. Talán ha próbálnád kerülni a bonyolult szószerkezeteket, mindenek előtt a többszörös birtokos és szenvedő viszonyokat, továbbá ha a jogi szaknyelv helyett egyszerű köznyelvet használnál.ON

Kovács_Béla_Sándor 2015.10.16. 15:57

Egyrészt nem értem, mit titkolódzol, miért nem akarsz a megismételt kérdésemre sem felelni.Másrészt védői oldalról az öntökönszúrás tipikus esete, ha felhívod a vád figyelmét arra, hogy milyen bizonyítékot kellene még a bíróság elé terjeszteni ahhoz, hogy meggyőzőbben bizonyítsa a vádlott bűnösségét.

BataG 2015.10.16. 14:21

Válaszok köszönése mellett:

„Tehát a kérdező azt a hamis magánokiratot hiányolja, ami alapján - a vád szerint - a hamis adat a közhiteles nyilvántartásba bekerült.”Tulajdonképpen igen.A 'vita' ennek a magánokiratnak az értelmezésén van. Mi az? Minek minősül az? Mi volt a delikvens célja azzal, annak előterjesztésekor?Mindennek büntetőjogi értékelése során a vád az említett beadvány egyéb hatósági határozatban meglévő értékelésére hagyatkozik (alapoz) - ami (tehát az egyéb hatósági határozat indokolásában elhelyezett megállapítás) úgy vélem téves, vagy részben téves. Ezért úgy gondolom, hogy az a tisztességes eljárás, ha a vádlott meghallgatásán ezt az iratot a vádlott elé tárják, s úgy kérdezik, ezen körülmények közt adják meg neki a nyilatkozati, vallomástételi lehetőséget. Mindezidáig ez nem így történt (két érdemi tárgyalás).Jkv. szerint tárgyaláson is kérte a vádlott, hogy ha elé tárnák az iratot..., s ekkor derült ki, hogy az nincs az ügyiratok között.Vádlottnak szerintem célja lehet, hogy a vád tárgyává tett lépését nem egyéb szerv döntése alapján ítélje meg a bíróság, hanem ... a tiszta forrás alapul vételével - azt közvetlenül értékelve - ítéljen.Ezrét a korábbi kérdéseim.

Egyéb terhelő bizonyíték - vádirati hivatkozás szerint - az említett egyéb hatósági határozat.

lajcsó 2015.10.15. 23:16

Csak ez volna az egyetlen terhelő bizonyíték a vádlott ellen? Ha igen, akkor nem értem, hogy védőként miért kifogásolod a bizonyíték hiányát? Egyébként a vádlottat akkor lehet kérdezni ha vallomást kíván tenni. Amennyiben a vádlott él a hallgatás jogával akkor nincs tovább miről diskurálni!

folyami géb 2015.10.15. 21:02

Nocsak, már megint jófelé kapisgáltam (csak hogy meggdícsérhessem magam). :) Tehát a kérdező azt a hamis magánokiratot hiányolja, ami alapján - a vád szerint - a hamis adat a közhiteles nyilvántartásba bekerült.

Bár még mindig nem mondta el az alapadaokat, de annyira már szűkíthető a válasz:

Nyilván az elkövetési magatartásnak a vádlott általi tanúsítását bizonyítani kell. Erre a legkézenfekvőbb a beolvadó eszközcselekmény alapját képező hamis magánokirat lenne. Viszont a szabad bizonítás elve alappján lehet bármi más is, ami a bizonyítani kívánt tény bizonyítáásra alkalmas.

Kovács_Béla_Sándor 2015.10.15. 17:51

Konkrétabban: milyen kérelem, milyen nyilvántartás?

BataG 2015.10.15. 17:48

A vád szerinti valótlan tartalmú kérelem benyújtása.

Érkeztetés idejével megjelölten.Maga a beadvány az iratok közt nem szerepel.

Kovács_Béla_Sándor 2015.10.15. 17:35

„Mi volt a konkrét elkövetési magatartás”

BataG 2015.10.15. 17:21

Intellektuális közokirat-hamisítás.

Közhiteles nyilvántartási adatot másolaton (pl. tulajdoni lapon, annak másolatán) úgy vélem ki lehet kérni, be lehet szerezni.

Hogy az adat bekerüljön a rendszerbe, az egy eljárás keretében zajlik, és végül egy határozattal zárul. Amit hiányolok, az annak a kérelemnek az aktában (büntető-eljárási bírósági aktában) léte-, be-/felmutatása hiánya, ami - mint bemenő adat - állítólag alkalmas volt a vád tárgyává tett cselekmény elkövetésére.

Kérdésem arra próbál irányulni, hogy ennek (a vád szerint) a lényegében a közokirat-hamisítást célzó kérelemnek szabályszerűen a bírósági aktában e a helye (ha másolatban is); be kell-e szereznie azt a nyomozó hatóságnak, vagy akár a bíróságnak, vagy sem; s előírás-e a vádlott ezen irat közvetlen ismeretében való kihallgatása, megnyilatkoztatása. (Tehát, hogy elé tárják, és nyilatkozzon rá, ha akar. Előírás-e ilyen helyzetet teremteni, lehetővé tenni, s az efféle körülmények közötti nyilatkozási lehetőséget biztosítani a vádlottnak? Ha igen, mi alapján ?)

folyami géb 2015.10.14. 21:18

Vélhetően most Attika dokinak igaza van abban, hogy ha intellektuális közokirat-hamisításról van szó, és valamilyen közhiteles (pl. ingatlan-, cég- vagy gépjármű-) nyilvántartásba került be a valótlan adat, azt nehéz fizikailag kikérni és bemutatni.

Az a baj, hogy a tisztelt kérdező kategorikus választ akar kicsikarni, és ccsak nagyon visszafogottan pötygteti az infókat. Pedig így a kérdésére csak egy korrekt válasz van: esete válogatja.

Kovács_Béla_Sándor 2015.10.14. 20:47

„A tárgyaláson kiderül, hogy ez az irat nem része a nyomozati iratoknak sem, és a bírósági aktának sem.”

Dr.Attika 2015.10.14. 20:24

Vélhetőleg intellektuális közokirat-hamisításról van szó. benne van az a nyomozati anyagban csak a védelem vagy a vádlott nem kérte ki.

Kovács_Béla_Sándor 2015.10.14. 20:03

Az a baj, hogy a kérdésed burkoltan egy olyan állítást is tartalmaz, amelynek a valóságossága kétséges.

Mi volt a konkrét elkövetési magatartás, és a közokirat-hamisítás melyik alakzatával vádolják a delikvenst? Mi az az irat, amely szerinted az elkövetés tárgya, de nincs a bizonyítékok között?

(Olyan bizonyítékot, amelyre a vád nem hivatkozik, nem alapoz, és amely nem része a nyomozati anyagnak, mégis hogyan lehetne "megmutatni" a vádlottnak?)

BataG 2015.10.14. 19:15

KBS, Lajcsó:(türelmet, vesződést köszönve)

Vádlottat - gyanúsítotti kihallgatása után - meghallgatja a bíróság is.Vádlott kérte a nyomozati szakaszban is, és a bírósági tárgyaláson is, hogy azt az iratot amivel a vád szerint a terhére rótt közokirat-hamisítást elkövette, mutassák fel, tárják elé, hogy láthassa, ... s annak ismeretében nyilatkozhasson.A tárgyaláson kiderül, hogy ez az irat nem része a nyomozati iratoknak sem, és a bírósági aktának sem.Kérdésem:Hiba e ez ? Elvárható-e az, hogy egy büntetőeljárás során a vádlott terhére rótt cselekményt közvetlenül tanúsító/bizonyító iratot felmutassák, és a vádlott elé tárják - különösen ha kéri is a vádlott ? ... de ha nem kéri, akkor is elvárható-e, hogy az (az "elkövető"-irat, vagy annak másolata) része legyen az aktának ?Mi alapján ?

Joga van-e a vádlottnak ahhoz, hogy (közokirat-hamisítás vád esetében) az "elkövető"-iratra vonatkozóan annak elé tárása mellet nyilatkozhasson ?

Dr.Attika 2015.10.14. 18:42

Fizetni csak a második vagy többedik másolat után kell.Célszerű azonnal papír alapú másolatot kérni a teljes nyomozati anyagról. Legyen már a védelemnél is ugyanaz az akta halmaz, amelyik a bíróságnál és az ügyésznél is ott van. Pont most tapasztaltam egy másodfokon "átvett" büntetőügyben, hogy az előző kolléga nem kérte ki a nyomozati anyagot. Én kikértem. Mondjuk a kezelő irodán lévő hölgy nem volt túlzottan oda. Megkérdezte, hogy tudom-e, hogy ez neki mennyi munkát jelent. Közöltem, hogy tudom és viszont közöltem, hogy talán ezen iratok birtokában és ismeretében a védencem "puttonyából" éveket, hónapokat vehetek ki a szabadságvesztés büntetésből.

lajcsó 2015.10.14. 18:30

"Az aktába a későbbiekben is betekinthet"Ez így igaz. Viszont az iratbetekintés jogát nem a tárgyaláson kell/lehet gyakorolni. Ha a kérdező erre gondolt egyáltalán.


Kovács_Béla_Sándor 2015.10.14. 17:26

A vádlottnak természetesen joga van az összes bizonyítékot megismerni, ezt már az iratismertetéskor lehetővé is teszik a számára. Az aktába a későbbiekben is betekinthet, másolatot is kaphat - legfeljebb fizetnie kell érte.

(Ne haragudj, megint olyan körülményes vagy, olyan nyakatekerten fogalmazol, hogy nem vagyok benne biztos, hogy értem, mit kérdezel. Ahogy a lajcsó bejegyzését nézem, nem vagyok egyedül ezzel a problémával.)

lajcsó 2015.10.14. 16:26

Ha arra gondolsz, hogy köti-e a bíróságot a vádlott bizonyítási indítványa? Akkor a válasz nemleges.

BataG 2015.10.14. 12:59

Bocs.Vádlottra kérdezek.

Kovács_Béla_Sándor 2015.10.14. 12:56

Ne keverd a dolgokat! A gyanúsított és a vádlott joga pont a bizonyítékok megismerése terén nagyon eltérő.

BataG 2015.10.14. 12:52

Kérdezni szeretném, hogyvádiratban megjelölt okirati bizonyíték (közokirat hamisítás "elkövető-irata") bemutatása a tárgyaláson; egyáltalán, a vádlottnak a nevezett okirati bizonyíték felmutatása, elé tárása mellett megvalósuló kihallgatása mennyiben kötelező? Kötelező-e egyáltalán?Ha elmarad ez (esetleg a vádlott, vagy még gyanúsítottkénti határozott kérése ellenére) - az mulasztás-e, s mi alapján ?