Megalapozott a gyanú - tanúkénti kihallgatás?forrás főoldal vissza

Dr.Attika 2015.05.30. 18:00

köszönjük.

ius latratus 2015.05.30. 14:52

Örülök, hogy összehoztalak titeket.:)

folyami géb 2015.05.30. 07:42

Na látod, ezúttal teljes az egyetértés. "Polt beszéd" nélkül is teljesen nyilvánvaló, hogy ez törvénysértő, az így felvett tanúvallomás egészen biztosan nem használható fel, de a gyanúsítotti vallomás tartalmát is többszörösen óvatosan kell vizsgálni.

Dr.Attika 2015.05.29. 23:23

Nekem meg arról van tudomásom, hogy a "Polt beszédre" hivatkozva április 29-én védőbeszédemben ennek hangot adtam ( védencemet is tanúként hallgatták ki délután fél 3-kor, gyanúsítottként meg 3 órakor) a bíróság ítéletének szóbeli indoklásában még csak említést sem tett róla. Nem jött még meg a teljes írásba foglalt indoklás, de kíváncsi leszek, hogy abban benne lesz-e, hogy ezzel védencem emberi jogait megsértették. ( Polt Péter is arra hivatkozott, hogy emberi jogot sért ha a potenciális gyanúsítottat tanúként hallgatják ki.)Érdekességképpen: védencemet őrizetbe vételét követően hallgatták ki először tanúként majd gyanúsítottként.

ius latratus 2015.05.29. 21:35

Kicsit Off

"Polt Péter: aki potenciális gyanúsított, az nem hallgatható ki előzőleg tanúként, ez mindenfajta emberi jognak ellentmond".

Khm. Pár pillanat után:

"Összességében a konkrét ügyek vizsgálatának eredménye arra utalt, hogy a gyanúsítottaknak tanúként történő kihallgatására a nyomozóhatóság helytelen gyakorlata alapján került sor. A törvénysértő tanúkihallgatások kiküszöbölése érdekében a Legfőbb Ügyészség irányító intézkedés kiadását tervezi" – közölte az ügyészség. A tájékoztatás szerint ugyanakkor olyan ügyről nincs a Legfőbb Ügyészségnek tudomása, amellyel kapcsolatban a bíróság kifogásolta volna a vádlott korábbi tanúkénti kihallgatását."

Ejnye...

On

Dr.Attika 2015.05.29. 15:41

Be. 85.§(4) A tanú kihallgatásánál jelen lehet az érdekében eljáró ügyvéd, aki a tanúnak felvilágosítást adhat a jogairól, de más tevékenységet nem végezhet, és a vallomást nem befolyásolhatja. A kihallgatást követően az arról készült jegyzőkönyvet megtekintheti, és észrevételeit írásban vagy szóban előterjesztheti.

Nincs mérlegelési lehetősége a rendőrségnek, hogy engedi vagy sem. Ha nem engedi, akkor törvénysértést követ el. Ha nem engedi, akkor nem kell vallomást tenni.

bokros 2015.05.29. 14:59

" Lehetősége van arra, hogy tanúsegítő ügyvéddel menjen a kihallgatásra"- ha a nyomozóhatóság megengedi az ügyvéd részvételét a kihallgatáson

lajcsó 2015.05.26. 22:22

"nekem ez úgy jön le, hogy nem szabályos így eljárniuk."Más a terhelt(gyanúsított) eljárási helyzete és megint más a tanúé. Eljárási hibának számít ha a gyanúsítottat a tanúra vonatkozó szabályok szerint hallgatják ki vagy fordítva. Gondoljunk itt elsősorban arra, hogy kihallgatás előtt teljes terjedelmében ismertetni kell a gyanúsított, illetve a tanú jogait és kötelességeit. (A kettő tartalmilag lényegesen eltérő.) Az ismertetés elmaradása vagy hiányos ismertetés esetén a jegyzőkönyv bizonyítékként nem vehető figyelembe.

Dr.Attika 2015.05.26. 18:46

Lehetősége van arra, hogy tanúsegítő ügyvéddel menjen a kihallgatásra. szerintem nem is ártana, mert ebből úgyis meggyanúsítás lesz rabosítással fűszerezve.

premike 2015.05.26. 17:29

Ettől nem lesz érvénytelen a "Jegyzőkönyv"?Ez nem számít eljárási hibának?Hogyan tudja ez esetben a tanú érvényesíteni a jogait?Hogyan lehet valahogy emiatt "rápirítani" az eljáróra?

Előre is köszönöm a válaszaitokat!

folyami géb 2015.05.25. 20:18

Olyan törvényi rendelkezést nem fogsz találni, hogy a terhelt nem lehet tanú. Ez okszerűen következik abból, hogy a Be 43.§ (1) bekezdése szerint terhelt az, akivel szemben büntetőeljárást folytatnak, a tanú pedig a Be 79.§ (1) bekezdése alapján az, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet. Ez két különböző, egymást kizáró eljárási pozíció.

premike 2015.05.25. 20:13

Igen, ugyanaz a személy.

premike 2015.05.25. 20:11

Igen, így van, ahogy írtam: a jegyzőkönyv első mondatában nem ismeretlen tettes van írva, hanem X.Y., ráadásul "megalapozott" gyanúval.Aztán 1 sorral lejjebb, már tanú a jogállás.

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényben nem találok semmit erre vonatkozóan, nekem ez úgy jön le, hogy nem szabályos így eljárniuk.

Tudtok segíteni, vagy hol tudok utána nézni annak, hogy ezt "megalapozott gyanú" esetén is jogszerűen, illetve jogszerűtlenül teszi-e az eljáró, mely jogszabály, mely szakasza vonatkozik erre?

Előre is köszönöm a válaszaitokat!

folyami géb 2015.05.25. 17:02

Nem törvényes, de legtöbbször úgy csinálják, hogy gyanúsítottként ismeretlen tettest tüntetnek fel.

Ebben az esetben a fejlécben szereplő gyanúsítottként írt X.Y. és a tanú X.Y. ugyanaz a személy?

Ennyire nem lehetnek ... ügyetlenek.

premike 2015.05.25. 16:03

Üdvözlet!

Szeretném kérdezni, hogy megalapozott gyanú esetén szabályszerű tanúként kihallgatni azt, aki ellen folyamatban van az eljárás?

A Jegyzőkönyv így szól:

"A Jegyzőkönyv készült a Btk. 999.§ (999)bekezdésébe ütköző bűntett megalapozott gyanúja miatt X. Y. ellen folyamatban levő eljárásban X. Y. tanú kihallgatása alkalmával.Jelen vannak:Nyomozóhatóság részéről: A. S. r.őrgy.Eljárásban résztvevők és jogállásuk: X. Y. tanú"

A nyomozó hatóságnak nyilván kedvezőbb, ha a feltételezett bűnelkövetőnek a jogállását minél hosszabb ideg "tanú" státuszban tartják, mivel így a "gyanúsítottnak" sokkal kevesebb joga van.