Elévülés kezdete hűtlen kezelésnélforrás főoldal vissza

Immaculata (törölt felhasználó) 2014.11.15. 01:11

Ez a kérdés több sebből vérzik, ráadásul vissza is üthet.

A Kft. taggyűlésének hatáskörébe tartozik a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása.A beszámoló elfogadásáról a taggyűlés a felügyelőbizottság írásbeli jelentése alapján dönt.

Ha a felügyelőbizottság szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, vagy a létesítő okiratba ütközik, ellentétes a társaság legfőbb szerve határozataival vagy egyébként sérti a gazdasági társaság érdekeit, a felügyelőbizottság jogosult összehívni a társaság legfőbb szervének ülését e kérdés megtárgyalása és a szükséges határozatok meghozatala érdekében.

A felügyelőbizottság tagjai az e hatáskörükben kifejtett tevékenységgel a társaságnak okozott károkat a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint kötelesek megtéríteni.

Mivel az ügyvezetőt 5 évre választják, és a kérdésből látható, hogy ez alatt az idő alatt az ügyvezetőt újraválasztották, kérdés, hogy egy ilyen támadás nem minősül-e becsületsértésnek?

Ráadásul a taggyűlés ott is elkövette a hibát, hogy nem merítette ki a lehetőségeit, mindjárt feljelentéssel élt.(3) A gazdasági társaság legfőbb szerve dönt a taggal, a vezető tisztségviselővel, a felügyelőbizottsági taggal és a társasági könyvvizsgálóval szembeni kártérítési igény érvényesítéséről.

Stick Stack 2014.11.13. 17:12

Kedves Dr. Jégember!

Köszönöm a kimerítő választ, sokat segített a megértésben.

Dr. Jégember 2014.11.13. 14:10

Még egy dolog az elévüléshez:

Mivel a vázolt cselekmények 2012. előttiek, ezért az elkövetéskor hatályos Btk.-t kell alkalmazni, ott pedig még csak 3 év volt a minimális elévülési idő. (jelen esetben ha az okozott vagyoni hátrány 5.000.001 Ft-ot meghaladta, akkor nincs jelentőség mert akkor 5 év)

Szóval ha 2012-ben volt az utolsó teljesítés az előnytelen szerződés alapján és 2014-ben tették meg a feljelentést, akkor -a korábbiakban általam leírtakra tekintettel is, és arra hogy a 3 év nem telt el- az elévülés NEM következett be. (feltéve, hogy a tárgyban elrendelték a nyomozást......)

Más kérdés, hogy az idő múlása enyhítő körülményként értékelendő.....

Azt gondolom mindenre kiterjedő választ adtam.

Üdv:Dr. Jégember

Dr. Jégember 2014.11.12. 16:59

Kedves Stick Stack!

Kicsit jogászkodni fogok, de ez jelen esetben elengedhetetlen, hogy érthető legyek. (megpróbálom azért laikus számára is érthetően leírni)

Szóval:jogilag különbség van a befejezett és a bevégzett bűncselekmény között.

Befejezett: a törvényi tényállás teljes megvalósulásaBevégzett : a jogi tárgy elleni sérelem ténylegesen véget ér.

(hétköznapi példa = erőszakos közösülés. Jogilag befejezett ez a bcs., ha a nemi szervek pusztán összeérnek. Bevégzett ugye nem ekkor lesz a cselekmény.....)

Ezen kívül léteznek ún. tartós v. állapot bűncselekményekamelyeknél az elkövető viszonylag hosszú, vagy hosszabb időn át tartó jogellenes állapotot, helyzetet hoz létre. (ld. ön esetében az előnytelen szerződés)

Tartós bcs-nél a tényállás befejezésével (az első vagyoni hátrány bekövetkezésével) befejezett a bcs, de a tartós, előnytelen szerződésre tekintettel NEM bevégzett, ugyanis a jogi tárgy (vagyoni viszonyok) elleni támadás megújulhat, folytatható és olyan hosszú ideig tart, míg a szerződés által teremtett jogellenes helyzet, állapot fennmarad.

A fentieknek jelentősége van (többek között) az elévülési időnél is, ugyanis az nem a befejezetté, hanem a bevégzetté válással -a jogellenes állapot megszűnésével kezdődik el. (jelen esetben a szerződés alapján utolsó előnytelen gazdasági esemény v. szerződés lejárta)

Jelentősége van még egység-többségtani szempontból is, ugyanis a megvalósított cselekmény a befejezetti szaktól a bevégzésig terjedő időszakban egy bűncselekménynek minősül.

Mindezekre tekintettel írtam a témában az előzőeket.Remélem érthető volt a magyarázatom.

Üdv:Dr. Jégember

Kovács_Béla_Sándor 2014.11.12. 15:14

„az ügyvezető aki az előnytelen szerződést kötötte csak a 2009 és 2010 évre történt kifizetésért vonható felelősségre mert a korábbiak elévültek”Nem merek határozott véleményt formálni az elévülés kezdő időpontját illetően, de abban szinte biztos vagyok, hogy ilyen megosztás nincs. Vagy elévült a bűncselekmény vagy nem. (A bűncselekménnyel okozott kár elévülésében lehetséges ilyen részlegesség, ahogyan Agent Cooper utalt rá, de az más.)

Agent Cooper 2014.11.12. 15:07

Kedves Stick Stack!

Büntetőjogban más az elévülés, mint polgári jogban.

Üdvözlettel: Agent Cooper

Stick Stack 2014.11.12. 11:44

Kedves Dr. Jégember!

Csak egyetlen szerződésről beszélünk. Legyen szó például egy túlárazott takarításról, amit 2007-ben kötöttek 5 éves időtartamra (2007-2012). Minden évben (2007, 2008, 2009, 2010, 2011, 2012) történt kifizetés a takarító cég részére. Tegyük fel, csak most (2014) tett feljelentést a cég felügyelő bizottsága az ügyvezető ellen, azaz a szerződés megkötését (2007) követően 7 évvel, az utolsó teljesítést és kifizetést (2012) követően 2 évvel. Ebben az esetben az ügyvezető aki az előnytelen szerződést kötötte csak a 2009 és 2010 évre történt kifizetésért vonható felelősségre mert a korábbiak elévültek („2014 mínusz 5 év = 2009”) vagy ahogy Ön értelmezi, nem csak 2009-2010-re, de még az öt évnél régebbi számlázásokra is kiterjedhet az eljárás, egészen 2007-ig, a folytatólagos egység miatt?

Dr. Jégember 2014.11.12. 10:44

Tisztelt kérdező!

Így ez folytatólagos egységnek minősül, ahol a részcselekmények önálló elévülése kizárt.

Vagyis hiába több szerződésből ered a vagyoni hátrány, az összeadódik és egy rendbeli (annyi alkalommal ahány szerződés van elkövetett) befejezett bűncselekmény állapítható meg.

Az elévülés azon a napon kezdődik (valamennyi cselekmény esetében) ahol az utolsó részcselekmény megvalósult.

Üdv:Dr. Jégember

Stick Stack 2014.11.12. 09:52

„Btk. 27. § Az elévülés kezdő napja

Btk 376. §: (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.

Btk. értelmező rendelkezések: vagyoni hátrány: a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny;”

A kérdésem pedig a következő: ha egy ügyvezető a cég számára előnytelen, több évre szóló szerződést köt és ennek következtében a cég minden évben vagyoni hátrányt szenved, akkor az elévülés kezdő időpontja a szerződés aláírásának a napja, vagy csak a szerződés alapján történt utolsó kifizetés megtörténtének a napja? A két időpont között értelemszerűen évek teltek el... Köszönöm a véleményeket!