munkaegészségügyforrás főoldal vissza

websas 2012.09.07. 09:00

Tisztelt fórumozók!

Az alábbi kérdésre kérnék választ, vagy egy linket ahol megnézhetem:

Egyéni vállalkozó,saját (telken) lévő üzletében lakás textilt árul azt is főleg katalógusból, kell e neki munkaegészségügyi papír? (8-kategóriára érvényes hivatásos jogosítványa van).Alkalmazott nincs.

27-m2.-es üzlet szőnyegpadlóval az ANTSZ-es hölgy kért tőle vegyszerkönyvet a felhasznált tisztítószerekről.

Kell ilyennek lennie?

Köszönöm a válaszokat.

horgosii 2011.12.10. 16:54

Kedves Monalisa 1. Látja? Egy újabb munkaadóbűnözőbe(véleményem szerint) botlottam. Az meg belém.

Horgosi Imre vagyok, 51 éves székesfehérvári munkás.A Magyar Parlament most készül az eddigieknél is elviselhetetlenebb mértékű

kiszolgáltatottságba kényszeríteni a munkásokat magyarországon, az új megszavazandó

munka törvénykönyvvel. A munkástársaim és a magam érdekében , az utóbbi kilenc

évben nem féltem fellépni a jogsértő, a munkás életét, testi épségét, illetve a

Nemzeti Ünnep pihenőnapon történő megünneplését korlátozó munkaadóbűnözők ellen.munkasmeltosag weboldalak, jelen pillanatban a munkasmeltosag.blogspot.com

oldal"él". Ezen az oldalon olvashatóak a szorgalmam során eddig keletkezett

újságcikkek, hallgathatóak a rádióriportok, nézhetők televízióriportok a

közreműködésemmel. Szeretném ha minnél több tisztességes ember ismerné meg a

történteket és ha tud segítene törekvésemben!

Tudnak és akarnak-e segítséget nyújtani az alábbi , általam felvállalt a társadalmi felelőségvállalást érintő ügyekben?Az ügyek feldolgozása során az alábbi akat kívánom tenni:

8.Egy videofolyóirat sorozatot kívánok indítani Munkasmeltosag címen amelyben több részbne ismertetni kívánom az alábbiakban említett három munkahelyvesztésemnek történetét. You-tube, Videa stb.9.A magyarországon fellelhető televízió-rádió csatornáknak újságoknak fel kívánom ajánlani bemutatásra az ügyeket azért, hogy a közvélemény valós képet kapjon a magyarországi viszonyokról. ( a már megszületett tv-rádió újság riportok megtelálhatóak a munkasmeltosag.blog.com oldalon)

Többszöri, saját káromon szerzett tapasztalataim szerint, ma magyarországon a

munkás vagy cinkosságot vállal a munkaadóbűnözőkkel és akkor nagyon szerény keretek

között eléldegél, vagy kiáll a törvényekben foglalt jogaiért és munkástársai

jogaiért, de akkor megélhetési gondjai támadnak, mert munkahelye nem lesz!

Három alkalommal is véleményem szerint azért veszítettem el a munkámat, mert a

társadalmi felelőségvállalás területén, három munkáltatómnál felléptem,

rákényszerítettem a jogkövető magatartásra a munkaadókat, igaz a munkaviszonyom

bánta. (a munkaadóbűnözők virágkora magyaországon 2002-2011)

> Az alábbiakban röviden leírom az utolsó történetet(2010-ben történt, 2011-ben

bocsátottak el), utánna a másik kettőt is ismertetem. Érdeklődés esetén az

érdekérvényesítő tevékenységeim során keletkezett iratok (rengeteg) fényképeit

csatolt fájlként a történtek megerősítéseként el tudom küldeni. Ez az ügy is a szükséges védőeszközök hiányában, ebben az esetben az OMF zöld

számának tájékoztatása szerint közvetlen életveszélyben végeztetett munka miatti

veszélyeztetésről szól az ügy. A kazánok belső vegyszeres kezeléséhez vizsgázott

szakaember kell, valamint előzetesen be kell jelenteni a kazánbiztosi hivatalhoz

még a munka megkezdése előtt, a kazánbiztosi hivatal tájékoztatása alapján előzetes

engedélykérelem ,bejelentés nem történ a munkavégzés megkezdése előtt, valamint a

széphő székesfehérvár nem rendelkezett a vegyi kezelés elvégzésére vizsgázott

szakemberrel és ilyennel szerződést nem kötött.> Röviden az Ügy és a bizonyító iratok(csatolt fájlkét a frisslevegős

légzőkészüléket előíró beszállási engedély másolata) .

> Tisztelt Cím!> A szakmai tanácsukat kérem!> Horgosi Imre vagyok, munkahelyemen (székesfehérvári Széphő ZRT.) szedreskerti

kazánházában 3db HF-4/12 tip. földgázüzemű forróvizes kazán tűztér és vízoldali

mechanikus és vegyszeres tisztítását, valamint a későbbiekben a gáztalanítós

táptartály tisztítását végezzük.> A rendelkezésre álló Beszállási engedélyben a tevékenység kockázatai között

(többek között ) be van ikszelve:> Veszélyes koncentrációjú egészségre ártalmas gőzök Megnev: triso-amonszóda> .......................................................................... porok

............... rozsdapor> A védőeszközök között (többek között) be van ikszelve:> FLK tip. friss levegős légzésvédő> védőbakancs> A munkákat a múlt héttől végezzük, eddig végeztünk a három kazán tűzterének belső

tisztításával, én kettő kazán tűzterének mosását végeztem belülről, magasnyomású

mosóval.> Ma, 2010 Máj 17.-én a feladatra kijelölt munkatársunk (aki a vízoldali

bebúvónyíláson befér) a trisós-amonszódás mosóoldat részleges leeresztése után

magasnyomású mosóval a víztérbe bemászva végezte a tűzcsövek mosását. A beszállási

engedélyben beikszelt friss levegős légzésvédő nem állt rendelkezésre, egyszerű

fehér por állarc van. Személyes véleményem szerint állatot nem küldenek dolgozni

ilyen gőzölgő trisós-amonszódás légtérbe megfelelő friss levegős légzésvédő nélkül.> Mivel ezt szóvá tettem a munka vezetésével megbízott nyugdíjból a munka idejére

visszahívott kollégának és az üzemeltető mérnöknek, azt az ígéretet kaptam, hogy

holnap először leeresztjük a következő kazánt feltöltő trisós-amonszódás mosóvíz

teljes mennyiségét, valamint a belső mosás megkezdése előtt a víztér mindhárom

bebúvónyílásáról leszereljük a fedelet és befúvó ventilátort alkalmazunk.> Az a kérdésem, vajon ebben az esetben eltekinthetünk-e a Beszállási engedélyben

beikszelt FLK tip. friss levegős légzésvédő berendezés használatától (ami a mai

napon még nem állt rendelkezésre) és elegendőek-e a fent sorolt biztonsági

intézkedések?> Holnap Máj. 18.-án a munkaidő reggel 7 órakor kezdődik.> Mellékesen tájékoztatom önöket arról hogy az OMMF Zöld számán általam

megkérdezett szakember szerint a belső terek mosását végzők a munka végzése

folyamán közvetlen életveszélyben voltak a friss levegős légzésvédő hiányában.> Az Szfvár.-ra a neten megadott 22/510-960, 22/512-870, +36/88/590-349,

+36/34/512-475 telefonszámokon ismételt hívásaimat senki sem fogadta, így valós

időben tanácsot kérni nem tudok (Máj. 17 18.00-ig)>> Aztán jóval az események után főnököm aláíratott velem egy más tartalmú

beszállási engedélyt-amiben már nem szerepelt a friss levegős légzőberendezés

szükségessége, ami nem volt abban a pillanatban dátumozva, (tehát visszadatálhatták

volna akár a munka megkezdése előtti dátumra,így azt állítva, hogy az lenne az

eredetileg érvényes beszállási engedély) de természetesen én az aláírásom mellett

feltüntettem az aláírásom dátumát is.>> Kérem válaszoljak kérdéseimre!>> Tisztelettel!> Horgosi Imre Szfvár. Deák Ferenc u. 46. mob: 30/263-99-35> A Ket. 54. par. 4. bekezdése alapján kérem adataim zárt kezelését!>

hecsa 2009.04.28. 07:54

De ami érdekel,és ez a fontos:Lehetőséget ad e a dolgozó részéről a rendkívüli felmondásra,(jár-e végkielégítés,fel­mondási idő…)ha veszélyezteti a munkáltatója az egészségét,függe­tlenül attól,hogy létrejött-e nehézfémterhe­lés?köszi

hecsa 2009.04.27. 11:55

Bocsi,de nagyon fontos lenne....köszönöm

hecsa 2009.04.20. 17:31

De ami érdekel,és ez a fontos:Lehetőséget ad e a dolgozó részéről a rendkívüli felmondásra,(jár-e végkielégítés,fel­mondási idő…)ha veszélyezteti a munkáltatója az egészségét,függe­tlenül attól,hogy létrejött-e nehézfémterhe­lés?köszi

hecsa 2009.04.15. 14:54

sajnos nem így van,az antsz vizsgálja vérből,átfutási idelye kb 30 nap,költsége is magas...nekem magánúton nem sikerült elintézni....

monalisa1 2009.04.07. 18:14

Tudtommal nem több mint vizeletvizsgálat melyből az esetleges ólomártalom akár pár hónapra visszamenőleg is kimutatható.

hecsa 2009.04.07. 16:50

köszi!!!monalisa1nekem a második egy ppt-t tölt le hibásan többször is próbáltam....nem jött össze

véső (törölt felhasználó) 2009.04.07. 00:10

el is kísérhetnéd neked se ártana egy kis vizsgálat...

monalisa1 2009.04.06. 23:57

Megvan:Országos Munkaegészségügyi Intézetmelyről bővebbet megtudsz ha a Google keresőbe beírod ezt a kifejezést, és a megjelenő x találat közül mindjárt a 2. találatra klinkelsz. Valamint ugyanott egyébb olvasnivalók még.

monalisa1 2009.04.06. 23:29

hecsa,

Én itt csak annyiban, hogy rokonságunkban az egyik unokaöccs hosszabb ideig akkumulátor-szerelő üzemben dolgozott., évente kötelező volt orvosi vizsgálatra menniük és akit "ólmosnak" találtak azt cégen belül 6-12 hónapra más munkakörbe helyezték. Ezen kívül naponta járt nekik 1/2 lit. tej mint védőital vagy 2 db kockasajt. És csak napi 7 órás munkaidőt dolgoztak.

Amúgy a kérdésedre néhány napja a másik topicban véső érdemben megválaszolt: megadta annak az intézetnek a pontos nevét ahová kell ill. lehet fordulni.

Monalisalaikus hozzászóló

hecsa 2009.04.06. 09:20

Tisztelt Fórumozók!Szeretném megtudni milyen kötelezettségekkel jár a munkáltatóra nézve,ha ólmos ötvözettel forrasztunk naponta.Tartalmaz gyantaféléket is.Többmint 9 éve használtuk az ötvözetet (forrasztoón)Március elejétől befejeződött az olmos technológia,de a mostani is sok gyantát tartalmaz.Alkalmat ad e a dolgozó részéről a rendkívüli felmondásra,(jár-e végkielégítés,fel­mondási idő…)ha veszélyezteti a munkáltatója az egészségét,függe­tlenül attól,hogy létrejött-e a megengedettnél nagyobb nehézfémterhe­lés?Pláne így pár héttel később.Válaszukat köszömöm!üdvözlet

hecsa 2009.04.03. 19:40

nem teszem fel máshol,de úgy látom,hogy itt a helye...eddíg rossz helyen érdeklődtem,ha zavar..bocs!De kímélj meg magadtól,ha érdemben nem tudsz hozzászólni!!Véss máshol.kösz

véső (törölt felhasználó) 2009.04.03. 18:23

a te locsogásod sokkal megterhelőbb

monalisa1 2009.04.03. 18:20

horgosii

Dicséret jár annak aki a panaszáradatodat elolvassa - méghozzá végig...

véső (törölt felhasználó) 2009.04.03. 17:13

négy nap múlva ugyanezt a családjognál fogod megkérdezni ?

hecsa 2009.04.03. 15:46

Tisztelt Fórumozók!Szeretném megtudni milyen kötelezettségekkel jár a munkáltatóra nézve,ha ólmos ötvözettel forrasztunk naponta.Tartalmaz gyantaféléket is.Többmint 9 éve használtuk az ötvözetet (forrasztoón)Március elejétől befejeződött az olmos technológia,de a mostani is sok gyantát tartalmaz.Alkalmat ad e a dolgozó részéről a rendkívüli felmondásra,(jár-e végkielégítés,felmondási idő...)ha veszélyezteti a munkáltatója az egészségét,függetlenül attól,hogy létrejött-e a megengedettnél nagyobb nehézfémterhelés?Pláne így pár héttel később.Válaszukat köszömöm!üdvözlet

horgosii 2008.04.18. 20:35

Tisztelt Szárazné dr. Zara Andrea, Mr. Ole Enger Sapa Group President, OrszágosMunkavédelmi és Munkaügyi Föfelügyelőség!

2008. Március 15.-én a Sapa székesfehérvári ADD-FAB, CNCmegmunkálással foglalkozó üzemében információm szerint, aszokásos munkarend szerinti munkavégzés történt.Tudomásom szerint a Nemzeti Ünnepen csak akkor szabad(törvényesen) a dolgozót munkavégzésre beosztani, ha:

1. a munkáltató társadalmai közszükségletet kielégítőalapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan, vagy2. a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés – ATERMELÉSI TECHNOLÓGIÁKBÓL FAKADÓ OBJEKTÍV KÖRÜLMÉNYEK MIATT

3. a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja.Kérem az Országos Munkavédelmi és MunkaügyiFőfelügyelőséget, vizsgálja ki panaszomat és a vizsgálateredményéről értesítsen!

Március 15-én térségünknek társadalmi, politikai fordulatothozó eseménysorozatáról szoktunk megemlékezni. Ünnepiszózatokban, magasztos szavakkal lelkesen idôzzük a márciusiifjakat, nemzeti azonosságunk meghatározó tényezôit, aszabadság, a testvériség, az egyenlôség hozzánk iselérkezett(?) “valóságát”.

Az ünnep kétségkívül emberi szükséglet. Felemelő éslelkesítő. Sajnos nagy történelmi eseményekről valómegemlékezéseink, ünnepléseink sokszor válnak a napipolitika eszközévé, ifjúságot, népeket manipulálódemonstrációvá, mítosszá.

Az 1848-as forradalom évfordulója minket nemcsaklelkesedésre kötelez, hanem múltunknak fennkölt szólamoknélküli, reálisabb szemlélésére, a csupasz tények ésproblémák felidézésére is ösztönöz, hogy képet alkotva mégjobban megértsük nemcsak múltunkat, hanem a jelenünket is.Jó volna már tanulnunk régi nemes küzdelmünkbôl, hiáinkból,mulasztásainkból, s azok szomorú következményeibôl is.Március 15.-én a magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük.Március 15.-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét,szabadság utáni vágyát fejezi ki.Horgosi Imre Székesfehérvár Deák Ferenc u. 46/3/1

Válasz az OMMF.-től:

Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Közép-dunántúli Munkaügyi Felügyelősége Igazgató8002 Székesfehérvár, Mátyás király krt. 6. Pf. 373. Telefon: 22-511-000, Telefax: 22-316-577E-mail: kdmu@ommf.gov.hu

Horgosi Imre Ügyiratszám: 2037-23 /2008-2207 Tárgy: tájékoztatás

e-mail: horgosii@freemail.hu

SzékesfehérvárDeák F. u. 46/3/1.8000

Tisztelt Horgosi Úr !

Hivatkozva a OMMF-hez 2008- március 18-án elküldött e-mailen tett bejelentésével kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adom:

2008. április 07-én és április 11-én helyszíni munkaügy ellenőrzésre került sor. Az ellenőrzés során a panaszbejelentésben foglaltak – miszerint a technológiai előírás nem indokolja az ünnepnapi munkavégzéseket – bebizonyosodott.

Az ellenőrzés bizonyítási szakaszban van, tanúmeghallgatások folyamatban vannak.Az ügy lezárását követően várhatóan bírság kiszabására kerül sor.

Székesfehérvár, 2008. április 15.

Tisztelettel:

Jankó Zoltán igazgató

horgosii 2007.11.11. 15:04

A hozzászólás második része:Azt, hogy a munkáltató tudott arról, hogy milyenvédőkesztyűt kellett volna adni a dolgozónak, mivel azt abiztonsági adatlap is tartalmazta, a munkáltató megbízásaalapján elkészített 2002. március 18-i keltezésűmeghallgatási jegyzőkönyv is rögzíti; annak utolsó oldalánugyanis az alábbi kijelentés olvasható:

Hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések:

Azonnal intézkedések:Negyedik típusú kesztyű került beszerzésre, melyet azadatlap lehetséges védelemként javasolt.

Egyszóval a munkáltató végig tudta, hogy az alkalmazandóvegyszer adatlapja milyen védőeszközt javasol, ennekellenére mégis kipróbált a dolgozón 3 másikat, egyértelműenamiatt, mert azok olcsóbak voltak, mint a megfelelővédőkesztyű. Eszerint viszont fennáll a gondatlan elkövetéstudati feltétele is, a bűncselekmény elkövetése megállapítható.

Vitatom továbbá a Fejér Megyei Főügyészség határozata 2.oldal 3. bekezdésének 2. mondatát, de cáfolom azt is, hogybármilyen védőkesztyű alkalmazása az elvárható éselőrelátható gondosság követelményeinek megfelelt. Ez azutóbbi megállapítás azért sem igaz, mert – ahogy már mondtam

hogy a védőkesztyűnek butilgumi alapúnak kell lennie, ezt amunkáltató tudta, tehát tudata átfogta, hogyjogszabálysértést követ el minden olyan esetben, amikor nemaz előírt védőeszközt adja a dolgozónak. De azért sem igaz,mert feltéve, de meg nem engedve, hogy a munkáltató nemismerte a konkrét oldószerhez alkalmazandó konkrétanyag-összetételű védőkesztyűt, akkor ugyanis nemkísérletezgetnie kellett volna a kesztyűkkel, ráadásul úgy,hogy azok a dolgozó kezén voltak, hanem tesztelhette volna akesztyűket ember bevonása nélkül egy oldószerrel teliedényben, de utána is érdeklődhetett volna a veszélyes anyaggyártójánál, hogy milyen védőkesztyű alkalmas az oldószerhez.

Ez utóbb annál is inkább feladta lett volna a munkáltatónak,mert a 2000. évi XXV. tv. és a 44/2000. EüM r. alapjánfelelős személyt kellett kinevezni a veszélyes anyagokkaltörténő munkavégzésre. Ez egyébként meg is történt amunkavédelmi mérnök személyében, aki azonban elmulasztottateljesíteni jogszabály ból fakadó kötelezettségét, és amegfelelő védőeszközt adni a dolgozónak.

És akkor a pótmagánvád teljes szövege:

Székesfehérvári Városi Ügyészségen keresztül

Székesfehérvári Városi BíróságDózsa György út. 1.Székesfehérvár8000

Tárgy: foglalkozás körében elkövezett veszélyeztetésÜgyszám: Fejér Megyei Főügyészség NF.318/2005.

Tisztelt Székesfehérvári Városi Bíróság!

Alulírott Horgosi Imre (8000 Székesfehérvár, Deák Ferenc u.46.) pótmagánvádló jogi képviselőm útján a Be. 229. §-aalapján az alábbi

v á d i n d í t v á n y t

terjesztem elő és kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy az ügybena büntetőeljárást lefolytatni szíveskedjék.

Indokolás:

2005. március 10. napján ügyfelem feljelentés tett a VisteonKft. ellen foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésmiatt egy 2002. március 12. napján történt eset miatt.

2005. szeptember 13. napján a SzékesfehérváriRendőrkapitányság 07010-1133/2005.bü. számú határozatával anyomozást megszüntette bűncselekmény hiánya miatt.

2005. szeptember 21. napján ügyfelem a határozat ellenpanaszt terjesztett elő az ügyészséghez, amelyre válaszul2005. október 17. napján a Székesfehérvári Városi ÜgyészségB.2339/2005/3. számú határozatával a panaszt elutasította ésa nyomozást megtagadta. Megállapította határozatában,miszerint tény, hogy ügyfelemnek sérülései keletkeztek, deezek nem valaki által gondatlanul megvalósított munkavédelmivagy foglalkozási szabályok megsértése miatt jöttek létre.

2006. január 11. napján a Fejér Megyei FőügyészségNF.3018/2005/4/I. számú határozatával hatályon kívülhelyezte a Székesfehérvári Városi Ügyészség határozatát éselrendelte a nyomozást, mert a nyomozás megszüntetésemegalapozatlan volt, mivel álláspontja szerint nemgondoskodtak valamennyi szükséges és lehetséges bizonyítékbeszerzéséről.

2006. május 25. napján a Fejér Megyei FőügyészségNF.318/2005/5. számú határozatával a panaszt ismételtenelutasította, mivel álláspontja szerint a nyomozástmegszüntető határozat megalapozott.

Ezzel szemben álláspontunk szerint a bűncselekménymegállapításának feltételei fennállnak, ezértpótmagánvádlóként a jelen vádindítványt terjesztjük elő.

1. A vádlottak személyi adatai

Arra tekintettel, hogy vádindítvány csak azzal szembenterjeszthető elő, akivel szemben a feljelentéstelőterjesztették és a büntetőeljárás folyt, valamittekintettel arra, hogy végig az eljárás teljes tartama alatta Visteon Kft.-nél dolgozó ismeretlen tettes ellen folyt azeljárás, csak az alábbi adatokat adjuk meg:

Név: Visteon Kft.Születési hely és idő:Anyja neve:Lakóhelye: 8000 Székesfehérvár, Aszalvölgyi út 9-11.Állampolgársága:Személyi igazolvány száma:

2. A vád tárgyává tett cselekmény leírása

2002. március 12. napján 10:00 órakor (egy március 12. és16. között 3 munkanapon keresztül zajló próbasorozat során)Horgosi Imre dolgozó a kompresszorgyártó soron a kompresszorteflonozó kísérleti működtetésekor a technológiaifolyamatban egyébként nem szereplő Solutin C6 oldószerrelecsettel és védőkesztyűben mosta le a munkadarabokat. Háromkülönböző típusú védőkesztyűben (Petro 170, Vitoject és MapaTechnics márkájúak) kötelezték munkavégzésre (a munkadarabokecsettel történő lemosására), azonban egyik sem volt akívánt célra megfelelő. Az oldószer mindhárom kesztyűnáthatolt, az első kettő típust mechanikai értelemben isszétmarta, a harmadik típus anyagának folytonosságamegmaradt, de a vegyszer áthatolt rajta. A legutoljárakipróbált kesztyűn áthatoló oldószer mindkét kézen kimarásossérülést okozott. Az üzemorvos a sérüléseket ellátta. Mégaznap éjjel a beteg igen erős fejfájással jelentkezett azorvosi ügyeleten, ahol ellátásban részesült, majd másnapszakorvoshoz fordult, ahol szintén ellátták a sérülését.

3. A vád tárgyává tett cselekménynek a Btk. szerinti minősítése

Álláspontunk szerint ez a cselekmény megvalósítja a Btk.-nakaz elkövetéskor hatályos szövege szerinti 171. §-át(foglalkozás körében elkövezett gondatlan veszélyeztetés),miszerint

171. § (1) Aki foglalkozása szabályainak megszegésével másvagy mások életét, testi épségét vagy egészségétgondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testisértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedőszabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetésselbüntetendő.(2) A büntetés

maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagytömegszerencsétlenséget,

bűncselekmény halált,

bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagyhalálos tömegszerencsétlenséget okoz.(3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézielő, bűntettet követ el, és az (1) bekezdés esetén háromévig, a (2) bekezdés esetén - az ott tettmegkülönböztetéshez képest - öt évig, két évtől nyolc évig,illetőleg öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztésselbüntetendő.(4) E § alkalmazásában foglalkozási szabályok a lőfegyverhasználatára és kezelésére vonatkozó szabályok is.

4. A bejelentett polgári jogi igény, továbbá az egyébindítványok

Polgári jogi igényünk nincs.

Indítványozzuk, hogy a Tisztelt Bíróság az ügyről értesítse ….

5. A tárgyalásra idézendők és az arról értesítendőkindítványozása

Indítványozzuk tanúként megidézni a tárgyalásra:

… (…)

6. Azok az indokok, amelyek alapján a nyomozás megszüntetéseellenére a bírósági eljárás lefolytatását indítványozzuk

Ténykérdés, és ez a nyomozás során sem volt vitatott, hogy aszóban forgó esetben Horgosi Imre munkát végzett, őtmunkavégzés közben érte sérülés nem megfelelő védőkesztyűalkalmazása miatt.

Ténykérdés, és ez sem volt vitatott a nyomozás során, hogyHorgosi Imre munkáltatói utasítására járt el.

E fenti két tényező együttesen arra mutat, hogy az alapulfekvő életviszonyra a foglalkozás szabályai, méghozzá aveszélyes vegyi anyagokkal való munkavégzés szabályaivonatkoztak.

A tényt, hogy a védőkesztyű nem volt megfelelő, objektívenigazolja egyfelől az, hogy sérülés következett be,következésképpen nem lehetett megfelelő az a védőkesztyű,amelyik a védelmi funkcióját nem töltötte be, az oldószerrelszemben nem állt ellen, és lehetővé tette a dolgozó sérülését.

Igazolja az alkalmatlanság tényét továbbá a 2002. május 14-ikeltezésű munkabaleseti jegyzőkönyv is, amelyben az alábbikitétel található: „Mindkét kéz sérülése, 1-3 naposmunkakiesés, alkalmatlan egyéni védőeszköz, nemrendeltetésszerűen használták.”

Végül a tényt, hogy Horgosi Imrénél testi sértés állt elő,igazolja az előbb említett 2002. május 14-i keltezésűmunkabaleseti jegyzőkönyv, de a 2002. március 18-i keltezésűmeghallgatási jegyzőkönyv is, amely szerint miután a dolgozószámára adott kesztyű szintén alkalmatlan volt és égetőérzést érzett a kézfején, és érezte, hogy oldószerszagú,továbbá hogy a kesztyű belső fele elszíneződött, orvoshozküldték, aki fél óra múlvára hívta vissza. Visszament ésellátásban részesült. Otthon éjjel fejfájása lett, ami nemszűnt, és elment az ügyeletre. Injekciót kapott,idegrendszeri sérülése nem volt az orvos szerint.Bőrgyógyászhoz is ment, ott igazolást és receptet kapott.

Mindenekelőtt vitatom a Fejér Megyei Főügyészség határozata2. oldal 3. bekezdésének 1. mondatát, és utalok arra, hogyugyanez a Főügyészség 2006. január 11-i NF.3018/2005/4/I.számú határozatával azért helyezte hatályon kívül aSzékesfehérvári Városi Ügyészség határozatát és rendelte elismét a nyomozást, mert álláspontja szerint nem gondoskodtakvalamennyi szükséges és lehetséges bizonyíték beszerzéséről.Erre azonban most sem került sor, amire legszemléletesebbbizonyíték az, hogy a jelen határozat csak utal az ÁNTSZFejér Megyei Intézetének tájékoztatására: eszerint atájékoztatás szerint a Solutin C6 veszélyes anyag biztonságiadatlapja nem jelölt meg konkrét védőkesztyű típust. AFőügyészség tehát ismét nem vizsgálta a biztonságiadatlapot, vagyis nem győződött meg annak ténylegestartalmáról, csupán fenntartások nélkül elfogadta az ÁNTSZtájékoztatását. Ez két okból is jogszabálysértő:egyfelől mert sérti a bizonyítás közvetlenségénekbüntetőeljárási elvét,másfelől mert sérti a Be. 75. § (1) bekezdését, miszerint abizonyítás során a tényállás alapos és hiánytalan, avalóságnak megfelelő tisztázására kell törekedni, ugyanis abiztonsági adatlap igenis tartalmaz arra való utalást, hogya védőkesztyűnek butilgumi alapúnak kell lennie – bármelynem butilgumi alapú kesztyű a kívánt célra objektívealkalmatlan.

Azt, hogy a munkáltató tudott arról, hogy milyenvédőkesztyűt kellett volna adni a dolgozónak, mivel azt abiztonsági adatlap is tartalmazta, a munkáltató megbízásaalapján elkészített 2002. március 18-i keltezésűmeghallgatási jegyzőkönyv is rögzíti; annak utolsó oldalánugyanis az alábbi kijelentés olvasható:

Hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések:

Azonnal intézkedések:

[…]Negyedik típusú kesztyű került beszerzésre, melyet azadatlap lehetséges védelemként javasolt.

Egyszóval a munkáltató végig tudta, hogy az alkalmazandóvegyszer adatlapja milyen védőeszközt javasol, ennekellenére mégis kipróbált a dolgozón 3 másikat, egyértelműenamiatt, mert azok olcsóbak voltak, mint a megfelelővédőkesztyű. Eszerint viszont fennáll a gondatlan elkövetéstudati feltétele is, a bűncselekmény elkövetése megállapítható.

Vitatom továbbá a Fejér Megyei Főügyészség határozata 2.oldal 3. bekezdésének 2. mondatát, de cáfolom azt is, hogybármilyen védőkesztyű alkalmazása az elvárható éselőrelátható gondosság követelményeinek megfelelt. Ez azutóbbi megállapítás azért sem igaz, mert – ahogy már mondtam

hogy a védőkesztyűnek butilgumi alapúnak kell lennie, ezt amunkáltató tudta, tehát tudata átfogta, hogyjogszabálysértést követ el minden olyan esetben, amikor nemaz előírt védőeszközt adja a dolgozónak. De azért sem igaz,mert feltéve, de meg nem engedve, hogy a munkáltató nemismerte a konkrét oldószerhez alkalmazandó konkrétanyag-összetételű védőkesztyűt, akkor ugyanis nemkísérletezgetnie kellett volna a kesztyűkkel, ráadásul úgy,hogy azok a dolgozó kezén voltak, hanem tesztelhette volna akesztyűket ember bevonása nélkül egy oldószerrel teliedényben, de utána is érdeklődhetett volna a veszélyes anyaggyártójánál, hogy milyen védőkesztyű alkalmas az oldószerhez.

Ez utóbb annál is inkább feladta lett volna a munkáltatónak,mert a 2000. évi XXV. tv. és a 44/2000. EüM r. alapjánfelelős személyt kellett kinevezni a veszélyes anyagokkaltörténő munkavégzésre. Ez egyébként meg is történt amunkavédelmi mérnök személyében, aki azonban elmulasztottateljesíteni jogszabály ból fakadó kötelezettségét, és amegfelelő védőeszközt adni a dolgozónak.

Mindezen okok alapján álláspontunk szerint megvalósult afoglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés.

Kérem a Tisztelt Székesfehérvári Városi Bíróságot, hogy avádindítványt fogadja el.

Tisztelettel,Budapest, 2006. július 3.

Horgosi Imre

Melléklet:ügyvédi meghatalmazás

Augusztus 15.-én átvettem a szfvári városi bírósághatározatát, amelyben a vádindítvány elutasítását azzalindokolják, nem adtuk meg ................ munkavédelmimérnök személyi adatait. Nyílván nem juthatunk hozzá csakha............ önként megadja, ö pedig nemigen érdekeltebben. Mindenesetre a nevezett személy egyértelműenazonosítható, mert leírják azt hogy a gyár címéről idézhető,és az nyilvánvaló hogy ki volt az események időpontjában amunkavédelemért felelős. Így gyakorlatilag a vádolt személyegyértelműen azonosítható, de a számunkra nem hozzáférhetőeka személyi adatai. A nyolc napon belüli határidőben kellettvalamit reagálnunk, beleértve azt, hogy egyetlen eddigielutasító határozatban sem említik a balaseti meghallgatásijegyzőkönyv azon részét, amelyből kitűnik az, hogy abiztonsági adatlap tartalmazott az anyag kezeléséhezmegfelelő kesztyűről információt. Az elutasítások azttartalmazzák, hogy a vizsgáló szervek nem találtak ilyenadatot a vizsgálatuk során. Tehát valótlan az ügyészségállítása! Hogyan lehet a nyomozás ilyen hiányosságánakpótlására késztetni a nyomozó szerveket? Azt gondolom, mivelminden rendelkezésére álló tényt körülményt figyelembe kellvennie az ügyészségnek, azt hogy a meglevő bizonyítékokkalellentétes állításra alapozva szüntetnek meg egy nyomozást,nem lehet törvényes. Talán valamilyen felügyeleti szerve vanaz ügyészségnek, oda kellene fordulni.A vádindítvánnyal kapcsolatban pedig ez egy lehetetlenállapot, hiszen minden magánvádban megvádolt személyellenérdekelt a személyi adatainak megadásában a vádló felé.A nyomozás ismeretlen tettes ellen folyt, tehát a munkaadómunkavédelmi mérnökének adatai a hozzánk került iratokbannem lelhetök fel. Még csak nem is említik a beosztását,személyét, ill. bármilyen konkrét adatot azon kívül, hogyismeretlen tettes ellen folytattak nyomozást. Így apótmagánvád megtételének gyakorlati lehetőségét látomkétségesnek, hiszen a személyes adatait senki sem köteleskiszolgáltani magánszemélynek.Gondolom ez egy tudatos magatartás volt a nyomozó szervekrészéről, mert ugyan leírják azt hogy talált hiányosságokataz ÁNTSZ és a fellebbezések után már említést tesznek azáltalunk bizonyítékul mellékelt jegyzőkönyvekről, de nemmindegyikről. Azt a jegyzőkönyvet nem említik amelyben amunkáltató elismeri azt hogy volt a birtokában olyanmunkabiztonsági adatlap amelyik javasolt megfelelővédőeszközt. Az Orsz Főügyészség egyszer már felszólította anyomozó hatóságot arra, hogy mivel nem vett figyelembeminden szükséges és rendelkezésre álló bizonyítékot, adatotfolytassa a nyomozást. Ennek ellenére az ezutánielutasításban pontosan erről a jegyzőkönyvről nem esikemlítés- ez tartalmazza azt a tényt, ami ellentmond anyomozás megállapításának, mármint hogy nem álltrendelkezésére a munkáltatónak megfelelő információ amunkabiztonsági adatlapon!Azt mondják meg kell indokolni a rendelkezésre állóbizonyítékok mellőzését az elutasításban, jó taktika, mertha nem vesznek tudomást egy rendelkezésre állóbizonyítékról, nem kell megindokolni miért mellőzték.Most továbbra is az a kérdésem: ha fellebbezésnek helyenincsen a határozat szerint, van-e lehetőségem arra, hogyvalamilyen kérvénnyel arra késztessem a nyomozó hatóságokat,hogy a létező bizonyítékot tudomásul vegyék a nyomozás és ahatározathozatal során? Az, hogy indoklás nélkül mellőzték abizonyítékot, nyílván törvénytelen.Milyen szervhez kell fordulnom, azért, hogy tudomásul vegyéka bizonyíték létezését?A következöt már megtettem: beküldtem az ügyészség címére azemlített jegyzőkönyv fénymásolatát, amire az a válasz jött,pótmagánvádra került sor, idézem: beadványa nyomán továbbiügyészi intézkedés nem indokolt, mivel ezen ügybenmeghatalmazott jogi képviselője ............. ügyvéd útjánpótmagánvádlóként lépett fel. idézet vége.Tehát ügyesen, a lehetetlen feltételek nem teljesítése miattnem kerülhet sor a pótmagánvádas eljárásra, így annak sorána bizonyíték terítékre kerülésére. Mivel fellebbezésnekhelye nincs, így egyszerűen nem vesz tudomást a nyomozóhatóság a meglevő bizonyítékról, ennek következtében nemkell megindokolnia miért mellőzte.Mivel a pótmagánvád feltételeit szerintem ebben az esetbenés általában nem lehet teljesíteni az ilyen esetekben , ajoghoz jutás lehetősége nem adott véleményem szerint.Vajon mi a módja és hová kell küldeni azt a kérvényt amivela bizonyíték tudomásulvételére késztetheti az ember ahatóságot?

A konkrét személy ellen kell afeljelentést megtenni, mégpedig ha a neve nem ismert, akkora pontos körülírással (az X munkáltató Y szervezetiegységéhez beosztott Z beosztású munkavállaló) úgy, hogy azegyértelműen azonosítható legyen. Ha azonosítható, éslegalább a feljelentésben leírt magatartás bűncselekmény,akkor már annyit meg fog tenni a nyomozó hatóság/ügyészség,hogy az illetőt azonosítja._________________Quidquid latine dictum sit, altum viditur.

Megkaptam az általam beadott panaszelutasítását, röviden a tartalma:........ezúton értesítem arról hogy ....beadványa nyomántovábbi ügyészi intézkedés megtételére nincs lehetőség,mivel olyan újabb adatot tényt nem tartalmaz amelyet a fejérmegyei főügyészség az NF.3018/2005/5. sz. panasz elutasítóhatározatának meghozatalakor nem vett volna figyelembe.Ezzel az a bajom, hogy a nyomozás során egyetlen veszélyesanyag adatlapját vizsgálták és említették aziratokban(gondolom tudatosan) pedig többfélével dolgoztattakés az elutasításban csak ennek az egy solutin anyagnakemlítik az adatlapját, holott az ÁNTSZ jegyzőkönyvbőlnyilvánvaló az, hogy többféle veszélyes anyaggal dolgoztam abaleset időpontjában. Ha valamennyi bizonyítékot beszereztekvolna, vizsgálták volna abaleset során jelen levő összes olyan veszélyes anyag biztonságiadatlapját, amelyekkel abban a munkafolyamatban dolgoznomkellett,amelyik munkafolyamat során engem sérülés ért. Ugyanakkor ameghallgatási jegyzőkönyv a mi állításunkat alátámasztó ésaz ügyészség állítását cáfoló tartalmáról (mármint hogy azügyészség szerint nem tartalmazott az adatlap adatot aszükséges védőeszközről) eddig egyetlen határozatban semesett szó és ebből következően nem indokolták meg azt hogymiért mellőzték a nyomozás során. Úgy tudom hogy azindoklásban meg kell említeniük minden bizonyítékot, azt isamelyet nem vettek figyelembe.Most úgy állunk szerintem, hogy a jogszolgáltató szerv,kötelezettségével ellentétesen szelektál a rendelkezéséreálló bizonyítékok között és egyoldalúan kedvez a vád alávont félnek!Arra kérem gondolja át, milyen lehetőség van ajogorvoslatra, ha a jogszolgáltató ilyen szelektív módonveszi figyelembe a bizonyítékőkat. Állampolgárként elváromazt, hogy a jogszolgáltató minden rendelkezésre állóbizonyítékot figyelembe vegyen amit a tudomására hoztam és ahatározataiban azokról említést tegyen.Ezenkívül még a főügyészség leírja azt hogy a pótmagánvádelutasítása elleni panaszt továbbítja a fejér megyeibírósághoz ahol a másodfokú eljárás Bkf.214/2006. szám alattvan jelenleg folyamatban.Van itt véleményem szerint egy másik probléma is. Apótmagánvád elfogadásához az ügyészség azt a feltételtszabja többek között, adjam meg a pótmagánvádban megnevezettszemély (a vállalat munkabiztonsági mérnöke) személyiigazolványszámát, anyja nevét, születési adatait. Ezekhez azadatokhoz törvényes úton nem juthatok hozzá, tehát az eljárószerv teljesíthetetlen feltételhez köti a joghoz jutást. Ezlehet-e törvényes egy jogállamban?Tehát vajon mit tehet az állampolgár, ha a jogszolgáltatóbizonyíthatóan nem megfelelően jár el, teljesíthetetlenfeltételeket szab, hol hogyan lehet jogorvoslatot kérni azügyészség jogszabálysértése miatt?Tisztelettel! Horgosi Imre horgosii@freemail.hu

Az a olvastam, hogy az MVT 63.par./2 azt írja: aveszélyeztetés megvalósul, ha a védőeszköz védelmi képességenem megfelelő.Ezt tudjuk bizonyítani ( a munka során használt háromkülönböző fajt védőeszköz nem megfelelő védelmi képességét), mert maga a munkáltató adta ki azt a munkabalesetijegyzőkönyvet, amiben elismeri azt hogy három különbözőtípusú általa biztosított és a munkában általam használtvédőeszköz nem volt megfelelő.Tehát ez tény.Az ügyészség ellenben azt állítja, hogy a munkáltatóbármilyen védőeszközt biztosíthatott a munkához és ezmegfelelt az előre elvárható gondosság követelményének.Ez az állítás nyílvánvalóan ellentmond az MVT63/2tartalmának! És persze gyakorlatilag jogszerűen lehetővéteszi a kisérletezést a dolgozó beleegyezése nélkül. Én nemvagyok kisérleti egér. A jogegység elve szerint ez aztjelenti, hogy ezt bármelyik munkáltató, bármelyikmunkavállalóval megteheti Magyarországon!Tehát, törvényesen jár-e el az ügyészség akkor, ha egyérvényes MVT63/2 törvény tartalmának ellenkezője szerint jár el?A veszélyeztetés fogalma a törvény szerint pedig az, hatermészetes személy életét egészségét veszélybe hozzák.Én úgy gondolom, hogy állampolgárként elvárhatom ajogszolgáltató szervektől azt, hogy az érvényes törvények,rendelkezések szerint, azokat nem sértve járjanak el!Önhöz a kérdésem az, hogy hogyan szerezhetek érvényt ennek acivilizált államokban nyilvánvaló jognak? A továbbiakban azügyészség felügyeleti szervéhez célszerű fordulnom, vagyvalamelyik uniós jogyszolgáltatóhoz?A következő kérdésem is érvényes továbbra is: A pótmagánvádelfogadásához az ügyészség azt a feltételt szabja többekközött, adjam meg a pótmagánvádban megnevezett személy (avállalat munkabiztonsági mérnöke) személyi igazolványszámát,anyja nevét, születési adatait. Ezekhez az adatokhoztörvényes úton nem juthatok hozzá, tehát az eljáró szervteljesíthetetlen feltételhez köti a joghoz jutást. Ezlehet-e törvényes egy jogállamban?Ha válaszol előre is köszönöm.

Afeljelentésben elegendő természetesen körülírni egyértelműenaz adott személyt (XY cég Z beosztású munkavállalója) - haaz egyértelműen azonosítható. Persze névvel még jobb, ésazért egy ember nevét még ki lehet deríteni. Ezek után abíróság által kért adatok magából a megszüntető határozatbólki kell, hogy derüljenek._________________Quidquid latine dictum sit, altum viditur

z ügyészség kérdést intézett hozzánk, azt kérdezik, vajonmiért vádoljuk a pótmagánvádban a munkáltató munkavédelmimérnökét? Azért mert:A munkáltatónál .......... volt a felelős és munkakörébőlkövetkezőenjogosult - kötelezett szakember védőeszközök kiválasztásánakelvégzésében. Ezt a tevékenységet munkaköri kötelességkéntvégezte, önállóan, nem mások utasítására. Tehát felelősként.Az nemvitatható, hogy a munkáltató által biztosított védőeszközökalkalmatlanok voltak. (elismerték a jegyzőkönyvben) Az semvitatható,hogy a veszélyhelyzet a valóságban kialakult, így aveszélyeztetésmegvalósult (három egymásutáni alkalommal). A bíróság abban azesetben tekintheti (szerintem megfordult a fejükben az hogyvisszatámadjanak) rágalmazásnak a pótmagánvád indítványt, haannak nincsen bizonyított alapja. Rendelkezésünkre állnak abizonyítékok a történtekről és más alkalmazottnak avállalatnál nincsenmunkaköri kötelezettsége a védőeszközök kiválasztásánakmenetében. Így ........... megnevezése problémamentes, ezért isvállalom a személyes felelősséget.Továbbra is az a véleményem, hogy hatóság nem kérhet a joghozjutás feltételeként olyan adatokat az álampolgártól amihez aztörvényesen nem juthat hozzá.

Meg kívánom támadni azt az álláspontot is, amely szerintbármilyenvédőeszköz adható abban az esetben, ha nincsen a bizt. adatlaponkonkrét típus megjelölve. (ez a kísérletezés az alany ill.veszélyhelyzetbe hozott személy előzetes tájékoztatása éshozzájárulása nélkül, aminek vállalása nem várható el egymunkaszerződés alapján) Ez az összes magyarországi munkavállalóalapvető emberi jogait csorbítáná, mert minden felelősségetlevenneaz ehez hasonló esetekben a munkáltatóról! Nyilvánvalóan, amunkavédelem szakma szabályai szerint -és ez bármely másszakmában igaz, ahol életet egészséget veszélyeztető helyzetjöhetlétre a tevékenység során- az alkalmazott védőeszközökkiválasztásának procedúráját nem szabad mások életét testiépségétveszélybe hozva végezni, mert ez a cselekmény aveszélyeztetés. MVT62/3. (hapéldául egy aútószerelő fékjavítást végez alkatrészcserével,amelyalkatrész lehet bármilyen gyártmányú, az ügyfélnek nemadhatja átanélkül a járművet, hogy előtte meggyőződik az alkatrészalkalmasságáról, arról hogy betölti-e a funkcióját,megfelelően működik-e. A mi esetünknek az analógiája a példa szerint: elküldi azügyfelet aforgalomba, azzal hogy hozza vissza a kocsit, ha azttapasztalja, hogynem megfelelő a fék és ezt megismétli többször egymás után.Ha azügyfelet az alkalmatlan fék miatt baleset-sérülés éri,veszéjhelyzetbekerül nyilvánvaló az, hogy a javítást végző követte el aveszélyeztetést, megszegte szakmálya szabályait.Az sem lehet törvényes, ha a bizonyítottan tudomásukra jutottbizonyítékot nem veszik figyelembe - a meghallgatásijegyzőkönyv avédőeszközre vonatkozó része(a fénymásolatát a két utóbbibeadványomhoz csatoltam), ami bizonyítja azt, hogy az elutasítóhatározat állítása ellenére a balesetet okozó egyikveszélyes anyagadatlapján meg volt nevezve az alkalmas védőkesztyű. Ebből azkövetkezik, hogy a munkáltatónak a baleset időpontjában tudomásavolt arról hogy milyen védőeszközt kell biztosítania amunkavégzéshez.Erre a tényre hivatkozva kell a továbbiakban panaszt tenni,mert birtokunkban van egy a nyomozás megszüntetését fellfüggesztő határozat, ami utasítja a nyomozó szervet minden fellelhető és lehetőséges bizonyítékfigyelembevételére.Véleményem szerint, mivel a nyomozást nem végezték el a felettesszerv utasításának megfelelően, azt kellene hangsúlyoznunk,hogy a pótmagánvád időszaka még nem érkezett el, mert a nyomozás nemteljes a jelen pillanatban. Ezért kértem a Fejér megyeiFőügyészség NF.3018/2005/4/1 B2339/2005. határozat indoklásában foglaltaknakmegfelelően a "valamennyi szükséges és lehetséges bizonyítékbeszerzését" . Mellékeltem az eddig általuk nem értékeltmeghallgatási jegyzőkönyv másolatát.Ha valamennyi bizonyítékot beszereztek volna, vizsgálták volna abaleset során jelen levő összes olyan veszélyes anyag biztonságiadatlapját, amelyekkel abban a munkafolyamatban dolgoznom kellett, amely munkafolyamat során engem sérülés ért. Kértem a nyomozásfolytatását a fentiek miatt Aug. 21.-én. A Fejér megyei főügyészségNF.3018/2005/6 Júli. 26.-i levelében azzal utasította el további ügyészi intézkedés megtételét, mivel ezen ügyben pótmagánvádlóként léptem fel. Azt viszont ők is tudják, hogy az általuk támasztott feltételeket(adatok:szem.ig szám, anyja neve, születés ideje) törvényes útonnem szerezhetem be. Ez egy jogállamban nem lehet törvényes.Azt írták, a személyt elegendő -természetesen- körülírni. Aztmegtettem, hiszen megadtam melyik munkáltató milyenbeosztásában áll és a nevét, lakáscímét is leírtam.Továbbra is kérdésem: az ügyészség eltekinthet-e aMunkavédelmi törvény 62/3 par. tartalmától? Mert jelenlegsemmibe veszi, mintha nem is létezne!

Mvt. 63. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges védőberendezések, az egyéni védőeszközök működőképtelensége, illetve hiánya.

Egy munkás törvények által biztosított jogai nem érvényesülnek maguktól. Egyetlen munkás sem rendelkezhet ezekkel a jogokkal addig, amig azok védelmét az állam , a jogszolgáltató hatóságai által nem garantálja. Véleményem szerint ebben az ügyben a Magyar állam választhat a becsület és a becstelenség között.Ezekben az időkben is lehetetlenné teszi a hallgatást az emberi tisztesség.Nem adom fel a reményt, az eddig történtek ellenére ragaszkodom a törvényességhez, mert az eddigi határozatok álláspontom szerint nem jogkövetőek.Elképzelhetünk olyan munkásokat akiket megfosztottak törvényes jogaiktól. Ezek a munkások egy idő után legalábbis a legtöbbjük, elveszítik a méltóságukatmert elveszítik önmagukat is.Olyanfüggő viszonyban álló alkalmazottá válnak, akiknek testi, mentális épsége felől emberi érzelmek nélkül, a törvények mellőzésével dönthetnek egyszerűen profitérdek alapján.Rendkívül fontos, hogy rámutassunk arra, mi történt a törvényességgel a jogszolgáltatói magatartás támaszával ma Magyarországon!Ma a hatalom nem tekint a munkásokra úgy mint egyénekre.

Meghívok minden érdeklődőt A Székesfehérvári Munkaügyi Bíróságra 2007.11.08-i. Horgosi - Visteon tárgyalásra 14óra 30 percre.

horgosii 2007.11.07. 19:39

Tisztelt Cím!Horgosi Imre vagyok, 47 éves, székesfehérvári munkás.mob:06/30/263 99-35

Email:horgosii@freemail.huFel kívánom hívni a figyelmét arra, Véleményem szerintmunkaegészségügyi és

és az annak kapcsán folytatott eddigi hatósági eljárásokrészleteit írom le

ebben a levélben. Amiről írok, tudomásom szerint az első,lépésről lépésre

dokumentált, a Magyar állam utólagos egyetértésével (hiszenaz állam akaratát

képviselő igazságszolgáltatás azt állítja: ami történt, nemütközik a ma

érvényes törvényekbe) megtörtént illegális kísérletsorozat.Nincsen tudomásom

arról, hogy Európában törvényeslehet manapság az általamelszenvedett és

mert kaptam egy többszáz darabos Email címlistát, amelycímekre szintén el

akarom küldeni ezt az írást! Mindenesetre a Magyar címlistánszereplő

újságokon kívül elküldöm Magyar nyelven - hiszen hivatalosEU nyelv a Magyar-az EU munkabiztonsággal,munkavédelemmel foglalkozófőosztályának arra kérve

őket, foglaljanak állást, ezek a jogi lépések, amelyekszerintem csak egy

rémálomhoz hasonlíthatóak, összeegyeztethetőek-e az EUjoggyakorlatával.

illegálisan alkalmazott veszélyesanyaggal, sorozatosantechnológiai kísérlet

során alkalmatlan védőeszközben végeztetett munka és ahatározatlan idejü

munkaszerződéssel rendelkező dolgozók kölcsönzöttekre valókicserélésének

szolgál Az ÁNTSZ 2002.04.03.-án készült 1118-2/02 számoniktatott

jegyzőkönyve, a Visteon által kiadott 2002.Május 14.-imunkabaleseti

jegyzőkönyv, a Visteon által 2002.03.18.-án készítettmeghallgatási

többször is előzetes figyelmeztetés nélkül törölték!! Ezekaz anyagok, és az

ügyben született hatósági iratok, az én lakásomon ismegtekinthetőek mobil: 06/30/263-99-35

is, akkor is , ha a Visteon multinacionális vállalat követiel azokat, fel

kell tárni, közzé kell tenni, el kellítélni. Az a veszély, hogy ezeket a jogsértéseket manapságmár természetesnek

tekintjük. Azt is el akarom érni, hogy a Magyar jogrend,igazságszolgáltatás

Nürnbergben került sor az ún. „orvosperre”, amely a náciorvosok

holokausztban végzett tevékenységét volt hivatva tárgyalni.Robert H. Jackson amerikai bíró a vád nevében a következőketmondta: „A

bűnök, amiket elbírálnunk és büntetnünk vagyunk hivatva, olyördögien

kiterveltek, megfogalmazottak, oly gyűlöletesek éspusztítóak voltak, hogy

civilizációnk nem engedheti meg azok ignorálását, mertmegismétlődésüket nem

élné túl”. Az első tárgyaláson huszonhárom vádlott állott abíróság előtt.

Tizenhatot találtak bűnösnek, hetet halálra, ötötéletfogytiglani, kettőt

huszonöt évi, egyet tizenöt évi és egyet tízévi börtönreítéltek.A tárgyalások tanulságaként a bíróság a hippokratészikötelezettséget nem

találta elegendőnek az orvosi kísérletek alanyainakvédelmében. Ehhez a

kísérleti alanyok emberi jogainak védelmét szolgáló különetikai törvénytár

megalapozását tartotta szükségesnek. Tíz vezérelvetfogalmaztak meg,

mindegyikük középpontjában a kísérleti alany állt. A tízalapelv a

következőkben foglalható össze:

1. A kísérleti alany teljes tájékoztatása és a kísérlethezvaló önkéntes

hozzájárulása elengedhetetlen.

2. A kísérlet eredménye a társadalom számára hasznos és másmódon el nem

érhető kell legyen.

3. A kísérleteket állatkísérletek előzzék meg.

4. Azok nem okozhatnak sem fizikai, sem mentális ártalmat.

5. Nem vezethetnek a kísérleti alany halálára vagymegnyomorítására.

6. Esetleges veszélyük nem haladhatja meg a várható pozitíveredmény értékét.

7. Az esetleges ártalom kezelésére előre fel kell készülni,

8. A kísérleteket csak tudományosan kellően felkészültkutatók végezhetik

9. Az alany kívánságára a kísérletet bármikor azonnal abbakell hagyni.

10. Ha a kísérlet közben, annak folytatását a kutatóveszélyesnek tartja, azt

azonnal be kell szüntetnie.

Ez a nürnbergi perből született kódex örökre megváltoztattaaz embereken

végzett orvosi kísérletek gyakorlatát, azok elvárásait ésmegítélését.A Nürnbergi Kódex elveit nem foglalták nemzetköziszerződésbe, kivéve annak

első pontját, mely az Egyesült Nemzetek állampolgári éspolitikai jogokról

multinacionális vállalat alkalmazásában technológiai kísérletek

végrehajtására kötelezett Magyar munkásra? A hatóságokszerint a

bejelentetlen veszélyes anyaggal, alkalmatlanvédőeszközökben végeztetett

kísérlet manapság jogszerű! (határozatuk szövege szerint: azelőzetesen

elvárható gondosság elvének megfelel. -a határozat nálam

megtekinthető-Horgosi Imre) a bejelentetlen veszélyesanyagokkal, három,

különböző fajta, később a Visteon által munkabalesetijegyzőkönyvben

elismerten alkalmatlan védőeszközben végrehajtatotttechnológiai kísérlet!

Úgy, hogy ÁNTSZ jegyzőkönyvvel bizonyítottan nem végezték ela kötelező

előzetes kockázatfelmérést. Nem volt előzetesen, amúgyjogszabály szerint

kötelező munkavédelmi oktatás. Talán e bizonytalan jogistátus teszi

lehetővé, hogy a Visteon multinacionális vállalat bennünketMagyar munkásokat

csak egy személytelen tárgyként kezelt, nem adta meg atörvényes

szabadságnapjainkat sem ( a törvényesen járószabadságnapokért vívott

eredményes harcomat ,levelezésemet elolvashatják amunkasmeltosag honlapon)A Magyar állam véleményem, szerint nem egycsapásra pusztítjael a demokráciát hanem lépésről lépésre. Amikor már többenis rádöbbennek a veszélyre, akkor már késő.Ezek a lépések azidőhúzást szolgálják, a figyelemelterelést. Felmentik agondolkodás alól azokat, akik amúgy sem akarnakgondolkodni.Véleményemszerint a törvényes jogokat háttérbeszorító Magyar állam tudatosan törekedik arra,hogy kiküszöbölje a a gondolkodást.Hangsúlyozom, az egyetlen dolog amitől félnem kell, az azindokolatlan félelem ami sok más munkástársamban megbénítminden szükséges erőfeszítést! Véleményem szerint ahatóságok a történtek szisztematikus tagadásában, atörvények elvetésében érdekeltek . Arra a következtetésrejutottam,azt gondolják, az emberek nem kitartóak,nem elkötelezettek, egyoldalúvá kell tenni őket, akik elviselik,ha a hatóságok a törvényeket gátlástalanul figyelmen kívülhagyják.

A Magyar hatóságok ezen eljárása szerint szerintemmegszüntek azok azegészség és emberi jogok megóvásához szükséges jogokamelyeket alkotmányunk ma garantál.A Vasas szakszervezet részéről (amelynek a történtekidejében tagja voltanm)

ezeket a lépéseket ahallgatás bátorítja. Nem tanultak semmit a történelemből, haazt hiszik, az eszméket meg lehet semmisíteni. Atapasztalatok az emberek tetteiből származnak, de csak akkorlesz valódi értelmük, ha az emberek a saját életükben agyakorlatba is átültetik amit helyesnek tartanak. A vágy,hogy az ember olyan jól élhesse az életét ahogy tudja,biztonságban végezhesse a munkáját , nem ítélhető el. Akisemberekről beszélek, a munkások tömegeiről, akiketfelmentenek a gondolkodás terhe alól, mert képviseletiszerveik passzívak. A munkások többsége nem akar jelenlegalapvető dolgokról gondolkodni. Lefoglalja őket a folyamatosváltozásokkal,válsághelyzetekkel való küzdés,nemgondolkodnak azokról a negatív folyamatokról , amelyekkörülöttük történnek.Nem tudják pontosan hogyan és mittegyenek.A sorban tapasztalt változások mindíg rosszabbhelyzetbe sodorják őket, de csak egy kicsit rosszabba azelőzőhöz képest. Egyedül nem akarnak cselekedni, de mégbeszélni sem.Kint az utcán a nagy közösségben mindenki boldog? Bizalmasanbeszélgetnek kollégáikkal, ismerőseikkel, akik hasonlóanéreznek: de mit tesznek? Mondhatod, hogy ezek a változásokide vagy oda fognak vezetni, de nem tudod bizonyítani. Ez akezdet, igen, de nem tudod a végét. Az pedig világos,amunkások számára, ha tenni akarnak valamit, már felforgatóelemnek számítanak. Ezért csak várnak, várnak. De azönbecsapás terhe számomra már túl nagy lett. Rájöttem, hogysokminden elromlott és minden az orrom előtt történt. Mostegy olyan rendszerben élek, amely véleményem szerint nemfelel a tetteiért.Most már napról napra könnyebben élünk együtt az újtörvénytelenséggel?Még nem késő! Nem kell megalkudnunk!Felelősség terheli az egyént abban hogy mikor emeli fel aszavát? Milyen módon? A történtek szerint a Magyar állam tudakkora erőt gyakorolni a Visteon vállalat érdekében, hogy afennálló törvények ,és az alapvető emberi jogok háttérbeszoruljanak? Véleményem szerint igen. Meg kell mutatnomfenntartásaimat,

mégpedig nema jövőben, hanem most. Véleményem szerintvisszataszító dolgot próbálnak takarosan a szőnyeg alá söpörni.Legtöbben a munkaadójuk érdekeire hivatkozva hárítanak elmaguktól mindenféle személyes felelősségeta cselekedeteikért, amelyeket egy olyan szervezet nevébenkövettek el amelynek természetét megtapasztalhatták már.Ezzel válnak véleményem szerint személyükben becstelenné. Haa munkaadó érdekeinek megfelelően cselekednek, megtartjákállásukat,de véleményem szerint a Visteon ügy szereplőineknincsen joguk a törvényeket semmibe venni. Nem szabadna bűntelkövetni a Visteon gazdasági hatékonysága, a technológiaikísérletek gyors elvégzése érdekében.Az a véleményem, ezeknek az emberekenek a nézőpontja szerinta szerintük kissebbik rosszat kell választani, nem lehet akísérleteket hátráltatni azzal, hogy előzetesen a dolgozóegészségének veszélyeztetése nélkül elvégezzék a védőeszközökkiválasztását szolgáló kísérleteket és ugyancsak törvényeskötelezettségeiknek megfelelve, elvégezzék a dolgozóelőzetes tájékoztatását a munkabaleseti oktatás során,valamint az előzetes kockázatfelmérést. Ha az ügy szereplőimegtagadták volna a bejelentetlen, tehát illegálisanalkalmazott veszélyes anyaggal végrehajtott kísérletekelvégeztetését, érte volna őket hátrány? Ha a Magyarjogiszervezetek a törvények figyelembevételével vizsgáltákvolna meg az ügyet és hozták volna meg állásfoglalásaikat,érte volna azokat hátrány? Véleményem szerint nyilvánvalóanabban bíztak ésbiznak a mai napig, szőnyeg alá tudják söpörni atörvénysértéseket.Amit a jelenlegi állam számunkra munkások számára előír azszámomra nem fogadható el- a passzív, beletörődő gyengemunkás felel meg céljaiknak. Ez lojális egyetértést kívánnaegy olyan irányvonallal, amellyel demokráciában hívőtisztességes ember nem érthet egyet.Mi a kissebbik rossz problémája? Milyen megfontolásokszándékok befolyásolták a hatóságok döntéseit? Lehet-e atörvényekben megfogalmazott elveket szembeállítani a Visteonmulti profitérdekeivel? Ez lenne a pozitív törvénysértés amiindokolt?Franklin D. Roosewelt mondta az amerikaiaknak az 1930-asévekben, hogy az egyetlen dolog amitől félnünk kell,az afélelem maga.Miért fontos kiállni a jogainkért? Vajonmindíg meglesz a hatalom mámora amely növekedni fog és egyrekifinumoltabbá válik? A munkások tömegeiben férfiak és nőkállnak, különbözőek és különfélék, néhányan közülük bátrak,néhányan gyávák, néhány már csak úgy tud gondolkodni,ahogyan hagyják neki. Az a véleményem: Magyarország atotalitáriús állam irányába halad ismét. Ha egyállampolgár tisztességes akar maradni maga és mások előtt,válhat-e passzív cinkossá? A mai rendszer bármelyik döntése,cselekedete a munkások jogainak csorbítására, véleményemszerint nagyon kevésellenállásra talál, így a rendszer a következő lépésselmindíg egykicsit messzebbre mehet.Az egyén kötelességeleírni az eseményeket, bírálni azokat. Látszólagjelentéktelen kicsijogsértésekt is bírálni kell, mert később nagyobbakhozvezethetnek.

Az elvégzett vizsgálat alapján megállapítható volt, hogy abejelentés idején az ügy a magyar törvények szerint márelévült,( a munkaügyi bíroság eljárása azóta is folyik, ígymivel ez az eljárás az elévülést halasztja, az ügy nem évültel -Horgosi Imre) továbbá az, hogy a baleset idején avállalat középvezetői

nem jártak el atényleges veszélyhelyzetnek megfelelő legnagyobbgondossággal, körültekintéssel a gépsor kísérletibeüzemelése során( nem végeztek előzetes egyébként kötelezőmunkabaleseti oktatást ahol előzetes beleegyezésemet kellettvolna írásban kérniük arról, hogy hozzájárulok ahoz, hogyelőzetes kockázatfelmérés nélkül, bejelentetlenveszélyesanyaggal, különböző típusú alkalmatlanvédőeszközökkel kell munkát végeznem! -Horgosi Imre ) , nohaaz érvényben lévő előírásokatigyekeztek betartani. Általuk nem rutinszerűen használt ésnem jólismert veszélyes anyaggal végeztettek munkát( a veszélyes anyag a munka megkezdése előtti bejelentésételmulasztották az

ÁNTSZfelé, azóta sem tudtam kideríteni azt, hogy honosítvavolt-e, a Fodor József intézet megtagadta az erről szólóinfó kiadását. A Magyar munkavállaló elő el lehet-etörvényesen zárni az általa a munkavégzés során a munkáltatóáltal beszerzett veszélyesanyag honosításáról, vagy annakelmaradásáról szóló információt? Ez a kérdésem magához,Péterrfalvi Attila adatvédelmi biztos adatved@obh.hu

és ennek során nem vettek figyelembe minden kockázatotjelentő tényezőt, illetve ezeket nem kísérelték meg a lehetőlegkisebbre csökkenteni figyelemmel a nem-kötelező,( nyilvánvalóan tilos az MVT 63. ban leírt jogsértőtevékenység tehát nem erkölcsi,morális kötelességek, hanem aMunkavédelmi törvény rendelkezéseinek megsértéséről van szó,egy jogállamban, a bizonyított jogsértéseknek még akkor isha azokat multinacionális vállalat a Visteon követi el,Bírósági ítélet kel legyen a következménye. -Horgosi Imre)de mindenki által elvárt erkölcsi, moráliskötelezettségekre.(A munkavédelmi törvény betartása viszontA Visteon multi számára is kötelező, tehát nem csakerkölcsi, morális

kötelezettség-Horgosi Imre)>>A vállalat középvezetői a kísérleti idő alatt az akkorrendelkezésükreálló információk alapján jártak el ( haelvégezték volna a kötelező előzetes kockázatfelmérést,kiválaszthatták volna a munkavégzés megkezdése előtt azalkalmas védőeszközt). A SolutinC6 szerves oldószer Biztonsági adatlapja nem tartalmazta azalkalmazandó védőkesztyűtípusát.(Megjegyzés: a munkasmeltosag honlapon elolvasható abaleseti meghallgatási

jegyzőkönyv, amelyben leírják azt, hogy be kell szerezni aveszélyes anyag

biztonsági adatlapján szereplő anyagú védőkesztyűt.! Ezt ajegyzőkönyvet is

elküldtem a nyomozó hatósághoz, de nem vesz róla tudomást.Joga lehet-e a

hatóságnak egy bizonyítékot önkényesen kizárni abizonyítékok köréből? Hogyan

keletkezhetett a vizsgáló hatóságok következő véleménye?)Bizonyítható, hogy

a veszélyes kémiaianyagok biztonsági adatlapjai nem tartalmaznak semmiféleutalást a védőkesztyű anyagára, használati idejére, avegyszerekkel szembeni ellenálló képességére. Ezértkerülhetett sor az általuk ismert kesztyűkkiadására. (azért került sor a három különböző fajtaalkalmatlan védöeszköz

kiadására, mert meg akarták találni az alkalmasat. Ezek apróbák emberen

történtek, tehát veszélyhelyzetet okoztak.-Horgosi Imre) Avezetők célja nem

"emberkísérletek" végzésevolt (mégis végrehajtották-Horgosi Imre), hanem megfelelőeszközzel végzett

feladatvégrehajtatása. A kesztyűket kipróbálva vásárolták ( nemigaz, hiszen akkor kiderült volna a kesztyűkalkalmatlansága, a kesztyüket a dolgozót veszélyeztetvepróbálták ki normál munkavégzés közben, nem tudom honnanveszik azt, hogy a kesztyűket kipróbálva vásárolták, hiszenha kipróbálták volna a munkavégzés előtt, kiderült volna azalkalmatlanságuk -Horgosi Imre) meg a negyedik típusú(Butoject 898) kesztyűt,amely 480 perces használatra voltalkalmas az adott vegyszerkeverék esetében.) Az üggyelkapcsolatban a szándékos veszélyeztetés amegismert dokumentáció alapján nem volt kimutatható.( a gondatlan veszélyeztetés is törvénysértő tehát amunkavállaló érdeke az, hogy a gondatlan veszélyeztetésellen is védelmet élvezzen. A törvény megvan erre az esetre!

>> A dolgozó által a hivatalos magyar szervezeteknél(beleértve a VasasSzakszervezeti Szövetséget is) kezdeményezett vizsgálatoklezárultakés nem állapítottak meg jogszabályellenes működést.(Az Mvt.63. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottveszélyeztetésnekminősül különösen a szükséges védőberendezések, az egyénivédőeszközök működőképtelensége, illetve hiánya. Az MVT 63.megsértése miért nem jogszabályellenes? Nem vontak be avizsgálatokba munkavédelmi szakértőt, kíváncsi vagyok,akad-e olyan munkavédelmi szakértő aki ezeket acselekményeket jogszabályba nem ütközönek tartja. -HorgosiImre) A Magyar Nemzeti Kapcsolattartó Pont asaját

hatáskörben végzett vizsgálatok alapján megállapította, hogya vállalat

technológia folyamatáhozrendelt munkavédelmi szabályzatok (Védőkesztyűk minősítőbizonyítványai, Egyéni védőeszközökre vonatkozó szabályzat,Kézvédelemre vonatkozószabályzat stb.) nem tartalmazták a gyorsteszt előírását, (Az MVT 63. viszont tiltja, ill veszélyeztetésnek minősíti azalkalmatlan védőeszközökkel való kísérletezést a dolgozókezén , a munkavégzés közben. Mi számít erősebbnek ebben azországban? Egy multinacionális vállalat belső szabályzata,vagy a hatályos törvények? -Horgosi Imre) amelyet alkalmazvaa kockázatok jelentékenyen csökkenthetők lettek volna. Agyorsteszt azonban a vizsgálat idején Magyarországon nemvolt kötelezően előírva, nem ad 100%-os biztonságot, miveleltérőmódszerekkel lehet végrehajtani, eltérő körülmények között,miközben akesztyűk mintapéldányai is eltérő minőségűek, tulajdonságúaklehetnek.>(>Mvt. 63. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottveszélyeztetésnek minősül különösen a szükségesvédőberendezések, az egyéni védőeszközök működőképtelensége,illetve hiánya . -Horgosi Imre)>> Fentiekre tekintettel a Magyar NKP felhívta a vállalatvezetőinek figyelmét arra, hogy módosítsák a balesetvédelmi,munkavédelmielőírásokat különös tekintettel a kockázatokat csökkentőgyorstesztre, és a dolgozók veszélyes kémiai anyagokkalkapcsolatos képzésére, valamint tartsák be az anyavállalatírásban is kidolgozott ésérvényben lévő erkölcsi normáit, továbbá az OECD Irányelvekvonatkozó rendelkezéseit.

>> Az esetről a két fél által aláírt Nyilatkozat kerültközzétételre.

(Én nem írtam alá semmiféle nyilatkozatot! -Horgosi Imre)

>> Kapcsolódó anyagok>> Letölthető dokumentumok

>> * Az OECD Magyar Nemzeti Kapcsolattartó Pont Nyilatkozataa Horgosi Imre kontra Visteon Hungary Kft. ügyében (1161KB)

> From: dr. .............> Sent: Saturday, May 19, 2007 5:44 PM> To: Tejnóra Tibor; Horgosi Imre> Subject: Re: http://www.gkm.gov.hu/…cd/mnkp.html>Tisztelt Tejnóra Tibor Úr!Nagyon köszönöm a tájékoztatást a közzétételről, és bárrészletesen nem olvastam el a nyilatkozatot (gondolom, nemsokban különbözik az ön általmár egyszer megküldött végleges változattól), egy mondatmegragadta a figyelmemet:

> "Az esetről a két fél által aláírt Nyilatkozat kerültközzétételre."

> Mint talán emlékszik, ügyfelem a nyilatkozatot nem írtaalá, így ez a mondat a GKM honlapján félrevezető. Kérem,hogy a szöveget a tényeknek megfelelően módosítani szíveskedjék.> Tisztelettel,> .dr. Kiss Csaba EMLA................>>> Tisztelt Címzettek!>>>> A mai napon közzétételre került az OECD Magyar NemzetiKapcsolattartó Ponthoz benyújtott kérelemmel kapcsolatbankészült sajtó közlemény és Nyilatkozat.>> Üdvözlettel:

Tejnóra Tibor vezető főtanácsos

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

1055 Budapest, Honvéd u. 13-15.

Tel: 00-(36-1)-374-2877 Fax:00-(36-1)-374-2764>>>> e-mail: tejnora.tibor@gkm.gov.hu>>Dátum: Mon, 21 May 2007 13:04:03 +0200

Kérdésem: A Magyar igazságszolgáltatás kötelezettségi körébenem tartozik bele a Magyar munkás? Nem köteles a Magyarigazságszolgáltatás orvosolni a munkások elszenvedettsérelmeit? Mvt. 63. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottveszélyeztetésnek minősül különösen a szükségesvédőberendezések, az egyéni védőeszközök működőképtelensége,illetve hiánya.Véleményem szerint a Magyar állam egy tudatos, fokozatoscselekménysorozatot hajt végre a Magyar munkások fokozódókiszolgáltatására a multinacionális vállalatok érdekében. Haa legsúlyosabb

tette rögtön az első és legkissebb után következne, milliókdöbbennének meg.

De hátpersze nem ez történik. A legelső és a legutolsó közöttszámtalan kicsi lépésre kerül sor, némelyik alig érzékelhető,mégis mindegyik kis lépés felkészít a következőre, apránkéntsegít eloszlatni a sokkhatást.Ha az A lépés nemsokkal rosszabb a B-nél és ha már a B-né sem tiltakoztál,miért tennéd a C-nél?Borzasztó következményekkel jár, ha a jogszolgáltató szervekkívül kerülnek a kötelezettségek világán. A Munkásnak csakakkor vannak jogai, ha azokat a jog védelméhez szükségeshatalommal rendelkező szervezet garantálja. A 21. századbana Magyar köztársaság hatóságai hajlandóak-e a munkásoktörvényes jogait garantálni?Az eddig történtek alapján véleményem szerint a Visteonmultinacionális vállalat és a többi is, -hiszen amit azegyiknek szabad, azt a másiknak is-, bejelentetlenveszélyesanyagokkal, alkalmatlan védőeszközökkel, azelőzetesen kötelező kockázatfelmérést, az előzetesen szinténkötelező, a munkavégzés veszélyeiről tájékoztatómunkabaleseti oktatást mellőzve kísérletezhet az újonnanalkalmazandó technológiákkal, veszélyesanyagokkal,alkalmatlan védőeszközökkel!Bénultan várjak,vagy tegyek valamit a megtörtént jogfosztásokellen? Szeretném meggyőzni az embereket arról, hogy abénultságot meg lehet törni, a tehetetlenség érzése csakillúzió. Az értelem és a bátorság elegendőek a negatívfolyamatok megfordításához! Az embereket morálisítéletalkotásra kell késztetni, mert jelenleg passzívak, nemtudnak a törvénysértésekre megfelelően reagálni.Mi az ítélkezés célja? A törvénysértő cselekedetekmegtorlása és figyelmeztetés a jövendö tettesei számára.Az illegális technológiai kísérlet alanya ha ráerőszakoltszerepét betöltötte (függő viszonyban volt a munkaadóVisteontól) kívül kerül a Magyar igazságszolgáltatásfelelősségi körén?

A pótmagánvád tárgylását a Székesfehérvári Városi Bíróságvisszautasította:

feltételül szabta számomra: adjam meg a megvádolt személyszemélyi

igazolványszámát(Székesfehérvári Városi Bíróság6Bp.944/2006/3. végzés), ehez

az adathoz, törvényesen nem juthatok hozzá. Az a véleményem,hogy hatóság nem

kérhet a joghoz jutás feltételeként olyan adatokat azálampolgártól amihez az

állampolgár törvényesen nem juthat hozzá, ez egyjogállamban nem fogadható

el.Az ügyészség kérdést intézett hozzánk, azt kérdezik, vajonmiért vádoljuk a pótmagánvádban a munkáltató munkavédelmimérnökét? Azért mert: A munkáltatónál a Visteonnál volt afelelős és

munkakörébőlkövetkezően jogosult - kötelezett szakember védőeszközökkiválasztásánakelvégzésében. Ezt a tevékenységet munkaköri kötelességkéntvégezte, önállóan, nem mások utasítására. Tehát felelősként.Az nem vitatható, hogy a munkáltató által biztosítottvédőeszközökalkalmatlanok voltak. (elismerték a jegyzőkönyvben) Az semvitatható, hogy a veszélyhelyzet a valóságban kialakult, így aveszélyeztetésmegvalósult (három egymásutáni alkalommal). A bíróság abban azesetben tekintheti (szerintem megfordult a fejükben az hogyvisszatámadjanak) rágalmazásnak a pótmagánvád indítványt, haannak nincsen bizonyított alapja. Rendelkezésünkre állnak abizonyítékok a történtekről és más alkalmazottnak avállalatnál nincsenmunkaköri kötelezettsége a védőeszközök kiválasztásánakmenetében. Így a munkavédelmi mérnök megnevezéseproblémamentes, ezért is vállalom a személyes felelősséget.Továbbra is az a véleményem, hogy hatóság nem kérhet a joghozjutás feltételeként olyan adatokat az álampolgártól amihez aztörvényesen nem juthat hozzá, például a megvádolt személyez egy jogállamban

után illetve eljárást kezdeményezek EU bíróságon.Az ügy állása: nagyjából végeztem a magyar hatóságokmindegyikének megkeresésével, ahogyan terveztem ezek utánmár úniós szervekhez fordulok.Tehát, jelenleg folyik egy munkaügyi per, várok-ha jólszámolom- az ötödik tárgyalásra. Ebben a perben az a kérdés:jogszerű-e határozatlan idejű dolgozót létszámleépítésrehivatkozva elbocsátani, akkor amikor ugyanannál amunkáltatónál, ugyanabban a beosztásban alkalmaznakkölcsönzött dolgozót.A munkáltató számára kedvezőbbkölcsönzött dolgozó foglalkoztatni. Ez év (2007) márc.1.-én lettvolna az utolsó tárgyalás, de sajnos a munkaügyi szakértőmeghalt. Érdekes az, hogy nem értesített az én ügyvédem semerről az esetről, meglepődve kérdezte amikor felhívtam: énnem kaptam értesítést a tárgyalás elmaradásáról?Mindenesetre azóta kaptam levelet arról, hogy az orsz.igazságügyi szakértő int.-től bíztak meg egy másikszakértőt, aki 45 napot kapott az új szakvéleményelkészítésére. Az már régen letelt, de én nem kaptamsemmiféle értesítést, pedig kíváncsi vagyok az újszakvéleményre. Az előző, elhunyt szakértő véleményeszámomra kedvező volt. Ugyanazon adatok alapján persze amásik sem juthat nagyon eltérő véleményre, de vannak csodák,mindenképpen nemzetközi bíróságra szeretném vinni azügyet. Nem ez az egy eset történt. Meggyőződésem az, hogy amagyar joggyakorlat nem egyeztethető őssze a jó erkölccsel!A másik, a vegyi anyag ügy: ebben terveimhez hűenmegkerestem az összes létező magyar joghatóságot,Akkor szépen sorjában vázlatosan, aztán részletesen.Az ügyben szereplő hatóságok határozatairól.

1. A szfvári városi ÁNTSZ megállapítja, hogy bejelentetlenveszélyes anyaggal, alkalmatlan védőeszközzel dolgoztattakegy kísérleti gyártás során. Erről jegyzőkönyv készül.2. a munkáltató munkabaleseti jegyzőkönyvben elismeri azthogy három különböző féle alkalmatlan védőeszközöket adott amunkavégzéshez.3. az ügyészség határozatában megállapítja: az előreelvárható gondosság elvének megfelelt a munkáltató eljárása.Ez nevezhetem fasiszta erkölcsnek ill.joggyakorlatnak?????, mert az éntudomásom szerit csak a nácik erkölcseivel és törvényeivelvolt összeegyeztethető az, hogy függő helyzetben levőszemélyt annak előzetes beleegyezése nélkül kísérletben valórészvételre készerítsenek.5. Jelentkezett az EMLA jogvédő szervezet, mert apótmagánvád megtételéhez jogi képviselő kell. Apótmagánvádat a bíróság elutasítja, azzal az indokkal,hogynem adtam meg a pótmagánvád alá vont személy ( a vállalatmunkavédelmi mérnöke) bizonyos adatait, pl: személyiigazolványszám, stb. ) Ezekhez egy állampolgárnem juthat hozzá törvényes úton, tehát ilyet követelniajoghoz jutás érdekében? Ez nonszensz!6. az előző munkaügyi miniszter megállapítja: nem orvosikísérlet volt. Szerintem sem, mert ipari kísérlet volt, amitszintén nem szabad elvégezni a résztvevő munkás,és amegfelelő hatóságok előzetes tájékoztatása és hozzájárulásanélkül. Azaz a miniszter szerint törvényes a munkás kezénkikisérletezni a megfelelő védőeszközt. Véleményem szerintez nem erkölcsös joggyakorlat!7. Az EMLA kezdeményez egy vizsgálatot GKM nél , a GKM ahonlapján közzéteszi az eredményt, ami már részletesenfeltárja történteket, de semmi kivetnivalót nem talál benne.A GKM szerint a védőeszközök védelmi képességét szolgálókísérleteknek nem a védőeszközöket gyártók laborjaiban,hanem a munkahelyeken van a helye? Véleményem szerint ezelfogadhatatlan.Ráadásul a GKM. honlapján azt a látszatot kelti, mintha én ishozzájárultam volna az ő közleményük közreadásához.Az EMLA ügyvéd ezt sérelmezi, ez a menet még folyik.Mindenesetre időhiányra hivatkozva az EMLA ügyvéd nem segítaz EU-s bírósághoz történő folyamodványmegírásában. Itt tartaz ügy.Ezek után most bemásolok ide egy csomó levelet, neharagudjon, de nagyon sok anyag, egy kicsit részletesebbképet kap, ha valóban érdekli, elolvassa.

Tehát a levelezés:Büntetőfeljelentést is tervezek a volt munkáltatóm ellen azalábbiak miatt. A munkáltató által adott Munkabalesetijegyzőkönyvel bizonyíthatóan háromféle alkalmatlanvédőkesztyűt próbált ki rajtam a gyakorlati munkavégzéssorán a munkáltató. Annak tudatában, hogy a veszélyes anyaggyártója , az egyébként kötelezően mellékelt un.biztonságtechnikai adatlapon megadta a megfelelővédőkesztyűt. Egyik kipróbált sem volt olyan anyagú! A gyármunkavédelmise egyébként vegyészmérnök, tehát szerintemrendelkezett a megfelelő köteles tudással. Birtokomban vanaz ÁNTSZ által az eset után felvett jegyzőkönyv másolata.Abban az alábbiak olvashatóak: A technológiát telepítéselőtt nem egyeztették az ÁNTSZ székesfehérvári városiintézetével.Telepítésre hatósági hozzájárulást nem kértek.Tervdokumentációt nem adtak be. Az újonnan, használt veszélyesanyagra bejelentést nem tettek. Akkoriban azOrsz.Munkvéd.Felügyelőségen tudtam beszélni egyszakemberrel, aki elmondta, hogy akkor már voltak újberuházásba nem vonható veszélyes anyagok. ahol már régebbenhasználták őket, záros határidőn belül ki kellett váltanikevésbé veszélyes anyaggal. Talán arról lehet szó, hogybepróbálkoztak olyan veszélyes anyaggal itt a világ végén abennszülöttek között, ami nyugaton már aggályos lett volna.

Ha valaki fogalkozási szabály megszegésével (ilyen amunkaegészségügyi szabály is) valakit közvetlen veszélybesodor, akkor követi el a gondatlan (vagy szándékos, mert vanilyen is) veszélyeztetést, ha pedig ennek következményei isvannak, akkor mindkét cselekménynek vannak súlyosabbanminősülő esetei is.

Közvetlen veszélyről akkor beszélünk, ha a károsodás reálislehetősége már fennáll. Egy durva példa: közvetettenveszélyes, ha autót vezetsz, mert az egy veszélyestevékenység. Közvetlenül veszélyes, ha 140-nel kivágsz azáróvonalon át.

Végül megkaptam a nyomozás megszüntetése határozatot arendőrségtől, azt állapították meg hogy nem történtbűncselekmény. Az indoklásban viszont az szerepel atényekkel bizonyíthatóan ellentétesen: három napon keresztülegy újonnan alkalmazott veszélyes anyag kezelésére ALKALMASvédőeszközt tesztelt..... Én a feljelentéshez csatoltam amunkáltató által kiadott munkabaleseti jegyzőkönyvet,amelyben a munkáltató elismeri azt, hogy mind a háromkülönböző fajta védőeszköz alkalmatlan az adott veszélyesanyag kezelésére! Persze benyújtottam az elutasító határozatelleni panaszt, mert ez a tények meghamisítása - mármint azhogy a rendőrség azt állítja hogy a védőeszközök alkalmasak.Megteheti-e a rendőrség jogszerűen azt hogy ilyenbizonyíthatóan (munkabaleseti jegyzőkönyvel ellentétes)valótlan állításra alapozva tagadja meg a nyomozásfolytatását? Az én tudomásom szerint Magyarországon aVisteon multinacionálismunkáltató sem teszteltetheti a munkavállalóval a munkájavégzése közben az alkalmatlan védőeszközöket, hanem márelsőre az alkalmas védőeszközt kell biztosítani amunkavállaló számára. (nem kísérletezgethet a munkavállalóegészségét veszélyeztetve) Ha ezt szabad egyszer a MagyarKöztársaság rendőrsége szerint, akkor szabad kétszer, szabadtízszer, szabad százszor, szabad bárhányszor! (Nem szabadmegengednünk azt hogy a világ egyik legnagyobb autóiparibeszállítója a VISTEON bejelentetlen vegyszerrel, alkamatlanvédőeszközökkel kísérletezzen Magyarországon!) Ha nem azalkalmas védőeszközt biztosítja a munakvégzéshez már amunkavégzés megkezdésekor , az a 171. pragrafusnak megfelelőjogsértés, mert foglalkozása szabályainak megszegésével amunkavállaló egészségét, testi épségét gondatlanságbólközvetlen veszélynek teszi ki. Ebben az esetbennyilvánvalóan ez történt. Hogyan kényszeríthetem rá a Magyarigazságszolgáltatást hogy az érvényes jogszabályokat vegyefigyelembe és azoknak megfelelően járjon el ebben azesetben? Milyen határidővel kell válaszolnia a rendőrségneka panaszra? A panasz elutasítása esetén van-e Magyarországontovábbi fellebbezési lehetőség, vagy fordulhatok-e az Unióvalamelyik jogi szervezetéhez egyenesen?

Részlet a Székesfehérvári városi ügyészség 2006 ápr. 3.-ihatározatából:az OMF és az ÁNTSZ is vizsgálatot folytatott le, amelybenmegállapították, hogy munkabiztonsági szabálytalanságot nemtapasztaltak..............az ügyészség további nyomozaticselekményeket végeztetett el............a további nyomozássorán három körülmény vizsgálatára került sor, amelyekesetlegesen a munkáltató részéről bizonyos -nem feltétlenülmunkavédelmi- szabálytalanságokat vethettek fel.Ezek a munkavédelmi oktatás megtartása, a megfelelővédőkesztyű kiválasztása, illetőleg a Solutin C6-al valómunkavégzés ÁNTSZ-nek való előzetes bejelentése volt.(nem volt előzetes oktatás, háromféle alkalmatlanvédőkesztyűt próbáltattak ki velem a normál munkavégzésközben, nem volt bejelentve az anyag a munkavégzés időpontjában,

Ha egy kicsit továbbgondolom, a gondatlan veszélyeztetéspar. azt mondja ki, az követi el, aki más egészségét, testiépségét, életét, veszélybe hozza. Ez egyértelműnek tűnikbármilyen értelmezés esetén!Ha még egy kicsit továbbgondolom, az jut eszembe, hogy azAlkotmány garantálja az egészséges munkahelyhez valójogot.Lehet-e egészséges az a munkahely ahol sorozatosan,nem egy alkalommal,nem egy fajta, alkalmatlan védőeszközbenkötelezik munkavégzésre a dolgozót? Tehát elsőre ez a kétkérdés érdekel.Újból átnéztem a keletkezett rengeteg iratot és szerintem fontosrészletet találtam. Ugyebár az ügyészség azzal az indokkalutasítja eltöbbek között a vádemelést, hogy a biztonsági adatlap nemtartalmazutalást a megfelelő védőkesztyűre.Szerintem bebizonyíthatjuk, hiteles, a munkáltató általkállított és aláírtirattal, hogy ez nem valós állítás. A munkáltatónakrendelkezésére állta baleset időpontjában olyan biztonsági adattlap, amelyikjavasoltmegfelelő védőkesztyűt!

munkasmeltosag honlap: Egyéni védőeszköz(xylol ügy)almenűjének , ha jólszámolom, a 13. oldalát.(a lap alján a jobb oldalra mutatónyíllal kell 13-at lépni és előjön a megfelelő iratmásolata) Ott található a munkabaleseti jegyzőkönyv(megvan az eredeti példány) A vizsgálóbizottságmegállapításai címűoldalán : azonnali intézkedések

* -második bekezdés: Negyedik típusú

kesztyű került beszerzésre, amelyet az adatlap lehetőségesvédelemre javasolt. !!!!!!!!!!!!!!!!!!Tehát itt említést tesz a munkáltató arról, hogy volt olyanadatlap abirtokában a baleset időpontjában, amelyik megfelelővédőkesztyűtjavasolt, egyébként az a sorban a negyedik típus bizonyult végülmegfelelőnek, az előzőleg kipróbáltatottak nem, ezt pedig amunkabaleseti jegyzőkönyvben elismerik.Azt, hogy a munkáltató tudott arról, hogy milyenvédőkesztyűt kellett volna adni a dolgozónak, mivel azt abiztonsági adatlap is tartalmazta, a munkáltató megbízásaalapján elkészített 2002. március 18-i keltezésűmeghallgatási jegyzőkönyv is rögzíti; annak utolsó oldalánugyanis az alábbi kijelentés olvasható:

Hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések:

Azonnal intézkedések:Negyedik típusú kesztyű került beszerzésre, melyet azadatlap lehetséges védelemként javasolt.

Egyszóval a munkáltató végig tudta, hogy az alkalmazandóvegyszer adatlapja milyen védőeszközt javasol, ennekellenére mégis kipróbált a dolgozón 3 másikat, egyértelműenamiatt, mert azok olcsóbak voltak, mint a megfelelővédőkesztyű. Eszerint viszont fennáll a gondatlan elkövetéstudati feltétele is, a bűncselekmény elkövetése megállapítható.

Vitatom továbbá a Fejér Megyei Főügyészség határozata 2.oldal 3. bekezdésének 2. mondatát, de cáfolom azt is, hogybármilyen védőkesztyű alkalmazása az elvárható éselőrelátható gondosság követelményeinek megfelelt. Ez azutóbbi megállapítás azért sem igaz, mert – ahogy már mondtam

hogy a védőkesztyűnek butilgumi alapúnak kell lennie, ezt amunkáltató tudta, tehát tudata átfogta, hogyjogszabálysértést követ el minden olyan esetben, amikor nemaz előírt védőeszközt adja a dolgozónak. De azért sem igaz,mert feltéve, de meg nem engedve, hogy a munkáltató nemismerte a konkrét oldószerhez alkalmazandó konkrétanyag-összetételű védőkesztyűt, akkor ugyanis nemkísérletezgetnie kellett volna a kesztyűkkel, ráadásul úgy,hogy azok a dolgozó kezén voltak, hanem tesztelhette volna akesztyűket ember bevonása nélkül egy oldószerrel teliedényben, de utána is érdeklődhetett volna a veszélyes anyaggyártójánál, hogy milyen védőkesztyű alkalmas az oldószerhez.

Ez utóbb annál is inkább feladta lett volna a munkáltatónak,mert a 2000. évi XXV. tv. és a 44/2000. EüM r. alapjánfelelős személyt kellett kinevezni a veszélyes anyagokkaltörténő munkavégzésre. Ez egyébként meg is történt amunkavédelmi mérnök személyében, aki azonban elmulasztottateljesíteni jogszabály ból fakadó kötelezettségét, és amegfelelő védőeszközt adni a dolgozónak.

És akkor a pótmagánvád teljes szövege:

Székesfehérvári Városi Ügyészségen keresztül

Székesfehérvári Városi BíróságDózsa György út. 1.Székesfehérvár8000

Tárgy: foglalkozás körében elkövezett veszélyeztetésÜgyszám: Fejér Megyei Főügyészség NF.318/2005.

Tisztelt Székesfehérvári Városi Bíróság!

Alulírott Horgosi Imre (8000 Székesfehérvár, Deák Ferenc u.46.) pótmagánvádló jogi képviselőm útján a Be. 229. §-aalapján az alábbi

v á d i n d í t v á n y t

terjesztem elő és kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy az ügybena büntetőeljárást lefolytatni szíveskedjék.

Indokolás:

2005. március 10. napján ügyfelem feljelentés tett a VisteonKft. ellen foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésmiatt egy 2002. március 12. napján történt eset miatt.

2005. szeptember 13. napján a SzékesfehérváriRendőrkapitányság 07010-1133/2005.bü. számú határozatával anyomozást megszüntette bűncselekmény hiánya miatt.

2005. szeptember 21. napján ügyfelem a határozat ellenpanaszt terjesztett elő az ügyészséghez, amelyre válaszul2005. október 17. napján a Székesfehérvári Városi ÜgyészségB.2339/2005/3. számú határozatával a panaszt elutasította ésa nyomozást megtagadta. Megállapította határozatában,miszerint tény, hogy ügyfelemnek sérülései keletkeztek, deezek nem valaki által gondatlanul megvalósított munkavédelmivagy foglalkozási szabályok megsértése miatt jöttek létre.

2006. január 11. napján a Fejér Megyei FőügyészségNF.3018/2005/4/I. számú határozatával hatályon kívülhelyezte a Székesfehérvári Városi Ügyészség határozatát éselrendelte a nyomozást, mert a nyomozás megszüntetésemegalapozatlan volt, mivel álláspontja szerint nemgondoskodtak valamennyi szükséges és lehetséges bizonyítékbeszerzéséről.

2006. május 25. napján a Fejér Megyei FőügyészségNF.318/2005/5. számú határozatával a panaszt ismételtenelutasította, mivel álláspontja szerint a nyomozástmegszüntető határozat megalapozott.

Ezzel szemben álláspontunk szerint a bűncselekménymegállapításának feltételei fennállnak, ezértpótmagánvádlóként a jelen vádindítványt terjesztjük elő.

1. A vádlottak személyi adatai

Arra tekintettel, hogy vádindítvány csak azzal szembenterjeszthető elő, akivel szemben a feljelentéstelőterjesztették és a büntetőeljárás folyt, valamittekintettel arra, hogy végig az eljárás teljes tartama alatta Visteon Kft.-nél dolgozó ismeretlen tettes ellen folyt azeljárás, csak az alábbi adatokat adjuk meg:

Név: Visteon Kft.Születési hely és idő:Anyja neve:Lakóhelye: 8000 Székesfehérvár, Aszalvölgyi út 9-11.Állampolgársága:Személyi igazolvány száma:

2. A vád tárgyává tett cselekmény leírása

2002. március 12. napján 10:00 órakor (egy március 12. és16. között 3 munkanapon keresztül zajló próbasorozat során)Horgosi Imre dolgozó a kompresszorgyártó soron a kompresszorteflonozó kísérleti működtetésekor a technológiaifolyamatban egyébként nem szereplő Solutin C6 oldószerrelecsettel és védőkesztyűben mosta le a munkadarabokat. Háromkülönböző típusú védőkesztyűben (Petro 170, Vitoject és MapaTechnics márkájúak) kötelezték munkavégzésre (a munkadarabokecsettel történő lemosására), azonban egyik sem volt akívánt célra megfelelő. Az oldószer mindhárom kesztyűnáthatolt, az első kettő típust mechanikai értelemben isszétmarta, a harmadik típus anyagának folytonosságamegmaradt, de a vegyszer áthatolt rajta. A legutoljárakipróbált kesztyűn áthatoló oldószer mindkét kézen kimarásossérülést okozott. Az üzemorvos a sérüléseket ellátta. Mégaznap éjjel a beteg igen erős fejfájással jelentkezett azorvosi ügyeleten, ahol ellátásban részesült, majd másnapszakorvoshoz fordult, ahol szintén ellátták a sérülését.

3. A vád tárgyává tett cselekménynek a Btk. szerinti minősítése

Álláspontunk szerint ez a cselekmény megvalósítja a Btk.-nakaz elkövetéskor hatályos szövege szerinti 171. §-át(foglalkozás körében elkövezett gondatlan veszélyeztetés),miszerint

171. § (1) Aki foglalkozása szabályainak megszegésével másvagy mások életét, testi épségét vagy egészségétgondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testisértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedőszabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetésselbüntetendő.(2) A büntetés

maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagytömegszerencsétlenséget,

bűncselekmény halált,

bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagyhalálos tömegszerencsétlenséget okoz.(3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézielő, bűntettet követ el, és az (1) bekezdés esetén háromévig, a (2) bekezdés esetén - az ott tettmegkülönböztetéshez képest - öt évig, két évtől nyolc évig,illetőleg öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztésselbüntetendő.(4) E § alkalmazásában foglalkozási szabályok a lőfegyverhasználatára és kezelésére vonatkozó szabályok is.

4. A bejelentett polgári jogi igény, továbbá az egyébindítványok

Polgári jogi igényünk nincs.

Indítványozzuk, hogy a Tisztelt Bíróság az ügyről értesítse ….

5. A tárgyalásra idézendők és az arról értesítendőkindítványozása

Indítványozzuk tanúként megidézni a tárgyalásra:

… (…)

6. Azok az indokok, amelyek alapján a nyomozás megszüntetéseellenére a bírósági eljárás lefolytatását indítványozzuk

Ténykérdés, és ez a nyomozás során sem volt vitatott, hogy aszóban forgó esetben Horgosi Imre munkát végzett, őtmunkavégzés közben érte sérülés nem megfelelő védőkesztyűalkalmazása miatt.

Ténykérdés, és ez sem volt vitatott a nyomozás során, hogyHorgosi Imre munkáltatói utasítására járt el.

E fenti két tényező együttesen arra mutat, hogy az alapulfekvő életviszonyra a foglalkozás szabályai, méghozzá aveszélyes vegyi anyagokkal való munkavégzés szabályaivonatkoztak.

A tényt, hogy a védőkesztyű nem volt megfelelő, objektívenigazolja egyfelől az, hogy sérülés következett be,következésképpen nem lehetett megfelelő az a védőkesztyű,amelyik a védelmi funkcióját nem töltötte be, az oldószerrelszemben nem állt ellen, és lehetővé tette a dolgozó sérülését.

Igazolja az alkalmatlanság tényét továbbá a 2002. május 14-ikeltezésű munkabaleseti jegyzőkönyv is, amelyben az alábbikitétel található: „Mindkét kéz sérülése, 1-3 naposmunkakiesés, alkalmatlan egyéni védőeszköz, nemrendeltetésszerűen használták.”

Végül a tényt, hogy Horgosi Imrénél testi sértés állt elő,igazolja az előbb említett 2002. május 14-i keltezésűmunkabaleseti jegyzőkönyv, de a 2002. március 18-i keltezésűmeghallgatási jegyzőkönyv is, amely szerint miután a dolgozószámára adott kesztyű szintén alkalmatlan volt és égetőérzést érzett a kézfején, és érezte, hogy oldószerszagú,továbbá hogy a kesztyű belső fele elszíneződött, orvoshozküldték, aki fél óra múlvára hívta vissza. Visszament ésellátásban részesült. Otthon éjjel fejfájása lett, ami nemszűnt, és elment az ügyeletre. Injekciót kapott,idegrendszeri sérülése nem volt az orvos szerint.Bőrgyógyászhoz is ment, ott igazolást és receptet kapott.

Mindenekelőtt vitatom a Fejér Megyei Főügyészség határozata2. oldal 3. bekezdésének 1. mondatát, és utalok arra, hogyugyanez a Főügyészség 2006. január 11-i NF.3018/2005/4/I.számú határozatával azért helyezte hatályon kívül aSzékesfehérvári Városi Ügyészség határozatát és rendelte elismét a nyomozást, mert álláspontja szerint nem gondoskodtakvalamennyi szükséges és lehetséges bizonyíték beszerzéséről.Erre azonban most sem került sor, amire legszemléletesebbbizonyíték az, hogy a jelen határozat csak utal az ÁNTSZFejér Megyei Intézetének tájékoztatására: eszerint atájékoztatás szerint a Solutin C6 veszélyes anyag biztonságiadatlapja nem jelölt meg konkrét védőkesztyű típust. AFőügyészség tehát ismét nem vizsgálta a biztonságiadatlapot, vagyis nem győződött meg annak ténylegestartalmáról, csupán fenntartások nélkül elfogadta az ÁNTSZtájékoztatását. Ez két okból is jogszabálysértő:egyfelől mert sérti a bizonyítás közvetlenségénekbüntetőeljárási elvét,másfelől mert sérti a Be. 75. § (1) bekezdését, miszerint abizonyítás során a tényállás alapos és hiánytalan, avalóságnak megfelelő tisztázására kell törekedni, ugyanis abiztonsági adatlap igenis tartalmaz arra való utalást, hogya védőkesztyűnek butilgumi alapúnak kell lennie – bármelynem butilgumi alapú kesztyű a kívánt célra objektívealkalmatlan.

Azt, hogy a munkáltató tudott arról, hogy milyenvédőkesztyűt kellett volna adni a dolgozónak, mivel az

horgosii 2007.05.22. 18:21

A Magyar Nemzeti Kapcsolattartó Pont vizsgálata 2007.05.14. hétfő 11:34

2006. április 20-án Dr. ........... ügyvéd úr, környezetvédelmi szakjogász, kérelmet nyújtott be ügyfele, Horgosi Imre úr, a VisteonHungary Kft volt dolgozója képviseletében az OECD Magyar Nemzeti Kapcsolattartó Ponthoz. Kérelmében azt állította, hogy a vállalat megsértette az OECD Multinacionális vállalatok számára készültIrányelvek 4.b pontját.>>>> Ügyvéd úr által átadott dokumentumok leírása szerint ügyfele 2002. márciusában ún. piston lemosást végzett napi 3x10-15 perces időtartammal kompresszor gyártó gépsor három napon át zajló kísérleti üzeme során. Az alkalmazott védőkesztyűk (három különböző típusú védőkesztyű. Horgosi Imre) a használat során alkalmatlanná váltak munkavégzésre. Ezt követően egy harmadik pár kesztyű került kiválasztásra, amelynekharminc percen át ellent kellett volna állnia az oldószer hatásának. A munkafolyamat vége felé a dolgozó enyhe bőrirritációt szenvedett el. Az enyhe bőrsérülést a járó-beteg ellátásban szakorvos látta el. Adolgozó sérülése begyógyult, a sérülésből eredően betegállományban nem volt. A dolgozót nem kényszerítették hasonló művelet elvégzésére a vállalatnál töltött további idő alatt. A dolgozó kárigényt nemjelentett be, illetve nem érvényesített.

Az elvégzett vizsgálat alapján megállapítható volt, hogy a bejelentés idején az ügy a magyar törvények szerint már elévült, továbbá az, hogy a baleset idején a vállalat középvezetői nem jártak el a tényleges veszélyhelyzetnek megfelelő legnagyobb gondossággal, körültekintéssel a gépsor kísérleti beüzemelése során, noha az érvényben lévő előírásokat igyekeztek betartani. Általuk nem rutinszerűen használt és nem jólismert veszélyes anyaggal végeztettek munkát ( a veszélyes anyag bejelentését elmulasztották az ÁNTSZ felé, azóta sem tudtam kideríteni azt, hogy honosítva volt-e, a Fodor József intézet megtagadta az erről szóló infó kiadását. Horgosi Imre) és ennek során nem vettek figyelembe minden kockázatot jelentő tényezőt, illetve ezeketnem kísérelték meg a lehető legkisebbre csökkenteni figyelemmel a nem-kötelező,( nyilvánvalóan tilos az MVT 63 nak megfelelő jogsértő tevékenység Horgosi Imre) de mindenki által elvárt erkölcsi, morális kötelezettségekre.>>A vállalat középvezetői a kísérleti idő alatt az akkor rendelkezésükreálló információk alapján jártak el. A Solutin C6 szerves oldószer Biztonsági adatlapja nem tartalmazta az alkalmazandó védőkesztyű típusát. (Megjegyzés: Bizonyítható, hogy a veszélyes kémiai anyagok biztonsági adatlapjai nem tartalmaznak semmiféle utalást a védőkesztyű anyagára, használati idejére, a vegyszerekkel szembeni ellenálló képességére. Ezért kerülhetett sor az általuk ismert kesztyűk kiadására. A vezetők célja nem "emberkísérletek" végzése volt, hanem megfelelő eszközzel végzett feladat végrehajtatása. A kesztyűket kipróbálva vásárolták ( a kesztyüket a dolgozót veszélyeztetve próbálták ki normál munkavégzés közben, nem tudom honnan veszik azt, hogy a kesztyűket kipróbálva vásárolták, hiszen ha kipróbálták volna a munkavégzés előtt, kiderült volna az alkalmatlanságuk Horgosi Imre) meg a negyedik típusú (Butoject 898) kesztyűt,amely 480 perces használatra volt alkalmas az adott vegyszerkeverék esetében.) Az üggyel kapcsolatban a szándékos veszélyeztetés a megismert dokumentáció alapján nem volt kimutatható. ( a gondatlan veszélyeztetés is törvénysértő. Horgosi Imre)

>> A dolgozó által a hivatalos magyar szervezeteknél (beleértve a Vasas Szakszervezeti Szövetséget is) ( hallgatnak, mint az a bűzös kupac a gazban. Horgosi Imre) kezdeményezett vizsgálatok lezárultak és nem állapítottak meg jogszabályellenes működést. (Az MVT 63. megsértése miért nem jogszabályellenes? Horgosi Imre) A Magyar Nemzeti Kapcsolattartó Pont a saját hatáskörben végzett vizsgálatok alapján megállapította, hogy a vállalat technológia folyamatához rendelt munkavédelmi szabályzatok (Védőkesztyűk minősítő bizonyítványai, Egyéni védőeszközökre vonatkozó szabályzat, Kézvédelemre vonatkozó szabályzat stb.) nem tartalmazták a gyorsteszt előírását, ( Az MVT 63. viszont tiltja, ill veszélyeztetésnek minősíti az alkalmatlan védőeszközökkel való kísérletezést a dolgozó kezén , a munkavégzés közben. Mi számít erősebbnek ebben az országban? Egy multinacionális vállalat belső szabályzata, vagy a hatályos törvények? Horgosi Imre) amelyet alkalmazva a kockázatok jelentékenyen csökkenthetők lettek volna. A gyorsteszt azonban a vizsgálat idején Magyarországon nem volt kötelezően előírva, nem ad 100%-os biztonságot, mivel eltérő módszerekkel lehet végrehajtani, eltérő körülmények között, miközben a kesztyűk mintapéldányai is eltérő minőségűek, tulajdonságúak lehetnek.>>>> Fentiekre tekintettel a Magyar NKP felhívta a vállalat vezetőinek figyelmét arra, hogy módosítsák a balesetvédelmi, munkavédelmi előírásokat különös tekintettel a kockázatokat csökkentő gyorstesztre, és a dolgozók veszélyes kémiai anyagokkal kapcsolatos képzésére, valamint tartsák be az anyavállalat írásban is kidolgozott és érvényben lévő erkölcsi normáit, továbbá az OECD Irányelvek vonatkozó rendelkezéseit.

>> Az esetről a két fél által aláírt Nyilatkozat került közzétételre.

(Én nem írtam alá semmiféle nyilatkozatot! Horgosi Imre)

>> Kapcsolódó anyagok>> Letölthető dokumentumok

Tejnóra Tibor vezető főtanácsos

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

1055 Budapest, Honvéd u. 13-15.

Tel: 00-(36-1)-374-2877 Fax:00-(36-1)-374-2764>>>> e-mail: tejnora.tibor@gkm.gov.hu>>Dátum: Mon, 21 May 2007 13:04:03 +0200Feladó: .......................................Címzett: "Tejnóra Tibor" , "Horgosi Imre"Tárgy: Re: http://www.gkm.gov.hu/…cd/mnkp.html

Tisztelt Tejnóra Tibor Úr!Köszönöm a válaszát, azt elfogadni azonban nem tudom. Mivel a honlaponolvasható mondat szerint a nyilatkozatot a két fél aláírta, márpedig azügyben nem az NKP és a cég a két fél, hanem a kérelmező és akérelmezett, vagyis Horgosi úr és a cég, ezért változatlanulfélrevezetőnek tartok egy olyan szöveget, amely a nyilatkozatkompromisszumos jellegét sugallja. Egyebekben az, hogy egy más, linkalatt megnyitható dokumentum (a Nyilatkozat) átolvasása után a valóshelyzetre is fény derül, még nem teszi indokolttá a honlapon egy avalóságnak meg nem felelő szövegű sajtóközlemény elhelyezését. Üdvözlettel,......................> Tisztelt .................. ügyvéd úr!>> A Nyilatkozat a két aláíró felet illetően világos helyzetet rögzít. Aláírások (intézményi névvel kiegészítve) és hivatalos pecsétek vannak elhelyezve a Nyilatkozat végén. Az eredeti magyar dokumentumot tette közzé a Magyar Nemzeti kapcsolattartó Pont. A Nyilatkozat és a sajtóközlemény egyidőben és egy helyen lett közzétéve, így nem tartjuk indokoltnak és szükségesnek sem módosítás megjelentetését.>> Tisztelettel:>> Tejnóra Tibor vezető főtanácsos> Gazdasági és Közlekedési Minisztérium> 1055 Budapest, Honvéd u. 13-15.> Tel: 00-(36-1)-374-2877 Fax:00-(36-1)-374-2764> e-mail: tejnora.tibor@gkm.gov.hu

> Mvt. 63. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges védőberendezések, az egyéni védőeszközök működőképtelensége, illetve hiánya. Továbbra is az a kérdésem: érvényben van-e az Mvt 63. ha igen, köteles-e ennek megfelelően eljárni a jogszolgáltató? További kérdésem : hogyan érhetem el azt, hogy megfelelő szövegű sajtóközlemény jelenjen meg a minisztérium honlapján?Horgosi Imre 06/30/ 263-99-35

horgosii 2006.09.18. 22:01

Mvt. 63. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges védőberendezések, az egyéni védőeszközök működőképtelensége, illetve hiánya.

horgosii 2006.09.18. 21:43

Kedves ObudaFan!Az ügyészség kérdést intézett hozzánk, azt kérdezik, vajon miért vádoljuk a pótmagánvádban a munkáltató munkavédelmi mérnökét? Azért mert:A munkáltatónál .......... volt a felelős és munkaköréből következőenjogosult - kötelezett szakember védőeszközök kiválasztásánakelvégzésében. Ezt a tevékenységet munkaköri kötelességkéntvégezte, önállóan, nem mások utasítására. Tehát felelősként. Az nemvitatható, hogy a munkáltató által biztosított védőeszközökalkalmatlanok voltak. (elismerték a jegyzőkönyvben) Az sem vitatható,hogy a veszélyhelyzet a valóságban kialakult, így a veszélyeztetésmegvalósult (három egymásutáni alkalommal). A bíróság abban azesetben tekintheti (szerintem megfordult a fejükben az hogyvisszatámadjanak) rágalmazásnak a pótmagánvád indítványt, haannak nincsen bizonyított alapja. Rendelkezésünkre állnak abizonyítékok a történtekről és más alkalmazottnak a vállalatnál nincsenmunkaköri kötelezettsége a védőeszközök kiválasztásánakmenetében. Így ........... megnevezése problémamentes, ezért isvállalom a személyes felelősséget.Továbbra is az a véleményem, hogy hatóság nem kérhet a joghozjutás feltételeként olyan adatokat az álampolgártól amihez aztörvényesen nem juthat hozzá. Abban az esetben ha nem fogadják el a pótmagánvádat azadatok hiányosságára hivatkozva, kérem segítsen megfogalmazni egypanaszt, mert ez egy jogállamban nem fogadható el. Gondolom azalkotmánybírósághoz kell beadnom ezt a beadványt, vagy a bíróságfelettes szervéhez.Meg kívánom támadni azt az álláspontot is, amely szerint bármilyenvédőeszköz adható abban az esetben, ha nincsen a bizt. adatlaponkonkrét típus megjelölve. (ez a kísérletezés az alany ill.veszélyhelyzetbe hozott személy előzetes tájékoztatása éshozzájárulása nélkül, aminek vállalása nem várható el egymunkaszerződés alapján) Ez az összes magyarországi munkavállalóalapvető emberi jogait csorbítáná, mert minden felelősséget levenneaz ehez hasonló esetekben a munkáltatóról! Nyilvánvalóan, amunkavédelem szakma szabályai szerint -és ez bármely másszakmában igaz, ahol életet egészséget veszélyeztető helyzet jöhetlétre a tevékenység során- az alkalmazott védőeszközökkiválasztásának procedúráját nem szabad mások életét testi épségétveszélybe hozva végezni, mert ez a cselekmény a veszélyeztetés. MVT62/3. (hapéldául egy aútószerelő fékjavítást végez alkatrészcserével, amelyalkatrész lehet bármilyen gyártmányú, az ügyfélnek nem adhatja átanélkül a járművet, hogy előtte meggyőződik az alkatrészalkalmasságáról, arról hogy betölti-e a funkcióját, megfelelően működik-e. A mi esetünknek az analógiája a példa szerint: elküldi az ügyfelet aforgalomba, azzal hogy hozza vissza a kocsit, ha azt tapasztalja, hogynem megfelelő a fék és ezt megismétli többször egymás után. Ha azügyfelet az alkalmatlan fék miatt baleset-sérülés éri, veszéjhelyzetbekerül nyilvánvaló az, hogy a javítást végző követte el aveszélyeztetést, megszegte szakmálya szabályait.Az sem lehet törvényes, ha a bizonyítottan tudomásukra jutottbizonyítékot nem veszik figyelembe - a meghallgatási jegyzőkönyv avédőeszközre vonatkozó része(a fénymásolatát a két utóbbibeadványomhoz csatoltam), ami bizonyítja azt, hogy az elutasítóhatározat állítása ellenére a balesetet okozó egyik veszélyes anyagadatlapján meg volt nevezve az alkalmas védőkesztyű. Ebből azkövetkezik, hogy a munkáltatónak a baleset időpontjában tudomásavolt arról hogy milyen védőeszközt kell biztosítania a munkavégzéshez.Erre a tényre hivatkozva kell a továbbiakban panaszt tenni, mert birtokunkban van egy a nyomozásmegszüntetését fellfüggesztő határozat, ami utasítja a nyomozószervet minden fellelhető és lehetőséges bizonyítékfigyelembevételére.Véleményem szerint, mivel a nyomozást nem végezték el a felettesszerv utasításának megfelelően, azt kellene hangsúlyoznunk, hogy apótmagánvád időszaka még nem érkezett el, mert a nyomozás nemteljes a jelen pillanatban. Ezért kértem a Fejér megyei FőügyészségNF.3018/2005/4/1 B2339/2005. határozat indoklásában foglaltaknakmegfelelően a "valamennyi szükséges és lehetséges bizonyítékbeszerzését" . Mellékeltem az eddig általuk nem értékelt meghallgatásijegyzőkönyv másolatát.Ha valamennyi bizonyítékot beszereztek volna, vizsgálták volna abaleset során jelen levő összes olyan veszélyes anyag biztonságiadatlapját, amelyekkel abban a munkafolyamatban dolgoznom kellett,amely munkafolyamat során engem sérülés ért. Kértem a nyomozásfolytatását a fentiek miatt Aug. 21.-én. Trükkösfiúk véleményem szerint, mert Fejér megyei főügyészség NF.3018/2005/6 Júli. 26.-ilevelében azzal utasította el további ügyészi intézkedés megtételét,mivel ezen ügyben pótmagánvádlóként léptem fel. Azt viszont ők istudják, hogy az általuk támasztott feltételeket(adatok: szem.ig szám, anyja neve, születés ideje) törvényes útonnem szerezhetem be. Ez egy jogállamban nem lehet törvényes. Azt írod, a személyt elegendő -természetesen- körülírni. Azt megtettem, hiszen megadtam melyik munkáltató milyen beosztásában áll és a nevét, lakáscímét is leírtam.Továbbra is kérdésem: az ügyészség eltekinthet-e a Munkavédelmi törvény 62/3 par. tartalmától? Mert jelenleg semmibe veszi, mintha nem is létezne!

Hardi Panka 2006.09.16. 07:10

Felülvizsgálat, vagy valami más lehetőség nem adott, hogy egy bírói tévedést korrigálni lehessen és a bűnösöket felelősségre lehessen vonni? Vagy ez a határozat /I.fok/ szent és sérthetetlen?

Hardi Panka 2006.09.16. 06:57

Köszönöm, a kártalanítási hercehurca megindult még tavaly.


ObudaFan 2006.09.14. 20:08

Csak új bizonyíték felmerülése esetén van esély, ugyanis ebben az esetben - elévülési időn belül - el kell rendelni újra a nyomozást.

Ugyanakkor az előzetesben töltött idő miatt kártalanítást lehet kérni a magyar államtól.

Hardi Panka 2006.09.14. 09:12

Üdvözlet mindenkinek....Nekem szintén egy pótmagánvádas "problémám" van.

Büntető eljárás indult ellenem, melynek során 62 napig voltam előzetesben. Ezt követően megszüntették a nyomozást. A jogerőre emelkedés napján feljelentést tettem az állítólagos sértettek ellen 2 rb. hamis vád illetve hamis tanuzás miatt.

Végigjártam a törvényben meghatározott utat, /Bp-i Nyomozó Ügyészség, Fővárosi Főügyészség/ végül képviselő útján vádindítványt terjesztettem elő a PKKB-nál.Elutasítottak, és a fellebbezés lehetősége sem adott.

Az alapügy vádpontjainak valótlanságát és ezek szándékosságát sorra bizonyítottuk, /az un. sértetteknek saját tanúik ellent mondanak, kézzel fogható dokumentumok, tények állnak mellettem/ de ezek ellenére a T.Bíróság csak "aggályos"-nak találta az ellenem tett feljelentést, nem pedig ténybelileg valótlannak.Vádpontok és cáfolatok:http://www.tehertaxi2000.hu/vadak.doc

A Fügyészség pl. arra hivatkozott anno, hogy "csak" egy -sértetteké- tanú mondott homlok egyenest ellen egy perdöntő fontosságú vádpontnak. Ellenben a második tanút, -szintén a sértetteké- aki jelen volt a történésnél, ki sem hallgatták! Pedig idézést azt kapott és nagyon fontos lett volna a meghallgatása, ez mégsem történt meg.

A nyomozó -jegyzőkönyvileg rögzítve- közli a kihallgatás során az egyik sértettel, hogy a tények ismeretében azok feltehetően nem mondanak igazat.

..........

Szeretném megtudni Öntől, hogy létezik-e még valamilyen jogorvoslat a "fellebbezésnek helye nincs" határozat ellenére.

Válaszát előre is megköszönöm.

ObudaFan 2006.09.12. 23:54

Az ügyészség "felügyeleti szerve" a felettes ügyészség. Pótmagánvádat pedig eleve csak meghatározott személy ellen benyújtott feljelentés elutasítás esetén lehet tenni. A feljelentésben elegendő természetesen körülírni egyértelműen az adott személyt (XY cég Z beosztású munkavállalója) - ha az egyértelműen azonosítható. Persze névvel még jobb, és azért egy ember nevét még ki lehet deríteni. Ezek után a bíróság által kért adatok magából a megszüntető határozatból ki kell, hogy derüljenek.

horgosii 2006.09.12. 19:14

Kedves ObudaFan!Az a olvastam, hogy az MVT 63.par./2 azt írja: a veszélyeztetés megvalósul, ha a védőeszköz védelmi képessége nem megfelelő.Ezt tudjuk bizonyítani ( a munka során használt három különböző fajt védőeszköz nem megfelelő védelmi képességét) , mert maga a munkáltató adta ki azt a munkabaleseti jegyzőkönyvet, amiben elismeri azt hogy három különböző típusú általa biztosított és a munkában általam használt védőeszköz nem volt megfelelő.Tehát ez tény.Az ügyészség ellenben azt állítja, hogy a munkáltató bármilyen védőeszközt biztosíthatott a munkához és ez megfelelt az előre elvárható gondosság követelményének.Ez az állítás nyílvánvalóan ellentmond az MVT63/2 tartalmának! És persze gyakorlatilag jogszerűen lehetővé teszi a kisérletezést a dolgozó beleegyezése nélkül. Én nem vagyok kisérleti egér. A jogegység elve szerint ez azt jelenti, hogy ezt bármelyik munkáltató, bármelyik munkavállalóval megteheti Magyarországon!Tehát, törvényesen jár-e el az ügyészség akkor, ha egy érvényes MVT63/2 törvény tartalmának ellenkezője szerint jár el?A veszélyeztetés fogalma a törvény szerint pedig az, ha természetes személy életét egészségét veszélybe hozzák.Én úgy gondolom, hogy állampolgárként elvárhatom a jogszolgáltató szervektől azt, hogy az érvényes törvények, rendelkezések szerint, azokat nem sértve járjanak el!Önhöz a kérdésem az, hogy hogyan szerezhetek érvényt ennek a civilizált államokban nyilvánvaló jognak? A továbbiakban az ügyészség felügyeleti szervéhez célszerű fordulnom, vagy valamelyik uniós jogyszolgáltatóhoz?A következő kérdésem is érvényes továbbra is: A pótmagánvád elfogadásához az ügyészség azt a feltételt szabja többek között, adjam meg a pótmagánvádban megnevezett személy (a vállalat munkabiztonsági mérnöke) személyi igazolványszámát, anyja nevét, születési adatait. Ezekhez az adatokhoz törvényes úton nem juthatok hozzá, tehát az eljáró szerv teljesíthetetlen feltételhez köti a joghoz jutást. Ez lehet-e törvényes egy jogállamban?Ha válaszol előre is köszönöm.horgosii@freemail.hu

ObudaFan 2006.09.06. 17:05

És mit csinál a bíróság másodfokon, ha egyszer van egy elutasított pótmagánvád?

Esetleg meg lehet próbálni a felettes ügyészséghez írni, de nem sok reményt látok arra, hogy érdemben akarnak majd vele foglalkozni.

horgosii 2006.09.06. 13:45

Kedves ObudaFan!A mai napon kaptam meg az általam beadott panasz elutasítását, röviden a tartalma:........ezúton értesítem arról hogy ....beadványa nyomán további ügyészi intézkedés megtételére nincs lehetőség, mivel olyan újabb adatot tényt nem tartalmaz amelyet a fejér megyei főügyészség az NF.3018/2005/5. sz. panasz elutasító határozatának meghozatalakor nem vett volna figyelembe.Ezzel az a bajom, hogy a nyomozás során egyetlen veszélyes anyag adatlapját vizsgálták és említették az iratokban(gondolom tudatosan) pedig többfélével dolgoztattak és az elutasításban csak ennek az egy solutin anyagnak említik az adatlapját, holott az ÁNTSZ jegyzőkönyvből nyilvánvaló az, hogy többféle veszélyes anyaggal dolgoztam a baleset időpontjában. Ha valamennyi bizonyítékot beszereztek volna, vizsgálták volna abaleset során jelen levő összes olyan veszélyes anyag biztonságiadatlapját, amelyekkel abban a munkafolyamatban dolgoznom kellett,amelyik munkafolyamat során engem sérülés ért. Ugyanakkor a meghallgatási jegyzőkönyv a mi állításunkat alátámasztó és az ügyészség állítását cáfoló tartalmáról (mármint hogy az ügyészség szerint nem tartalmazott az adatlap adatot a szükséges védőeszközről) eddig egyetlen határozatban sem esett szó és ebből következően nem indokolták meg azt hogy miért mellőzték a nyomozás során. Úgy tudom hogy az indoklásban meg kell említeniük minden bizonyítékot, azt is amelyet nem vettek figyelembe.Most úgy állunk szerintem, hogy a jogszolgáltató szerv, kötelezettségével ellentétesen szelektál a rendelkezésére álló bizonyítékok között és egyoldalúan kedvez a vád alá vont félnek!Arra kérem gondolja át, milyen lehetőség van a jogorvoslatra, ha a jogszolgáltató ilyen szelektív módon veszi figyelembe a bizonyítékőkat. Állampolgárként elvárom azt, hogy a jogszolgáltató minden rendelkezésre álló bizonyítékot figyelembe vegyen amit a tudomására hoztam és a határozataiban azokról említést tegyen.Ezenkívül még a főügyészség leírja azt hogy a pótmagánvád elutasítása elleni panaszt továbbítja a fejér megyei bírósághoz ahol a másodfokú eljárás Bkf.214/2006. szám alatt van jelenleg folyamatban.Van itt véleményem szerint egy másik probléma is. A pótmagánvád elfogadásához az ügyészség azt a feltételt szabja többek között, adjam meg a pótmagánvádban megnevezett személy (a vállalat munkabiztonsági mérnöke) személyi igazolványszámát, anyja nevét, születési adatait. Ezekhez az adatokhoz törvényes úton nem juthatok hozzá, tehát az eljáró szerv teljesíthetetlen feltételhez köti a joghoz jutást. Ez lehet-e törvényes egy jogállamban?Tehát vajon mit tehet az állampolgár, ha a jogszolgáltató bizonyíthatóan nem megfelelően jár el, teljesíthetetlen feltételeket szab, hol hogyan lehet jogorvoslatot kérni az ügyészség jogszabálysértése miatt?Tisztelettel! Horgosi Imre horgosii@freemail.hu

horgosii 2006.08.16. 21:45

Kedves ObudaFan!Akkor összefoglalva és a teendők, ha jól gondolom.A pótmagánváddal a továbbiakban nem érdemes foglalkoznom.Viszont az orsz. főügyészséghez kell újból fordulnom azzal, hogy a nyomozás folytatását ugyan már egyszer elrendelte, azzal az indokkal hogy nem gondoskodott a nyomozó szerv minden rendelkezésre álló adat, irat, bizonyíték beszerzéséről.Ennek ellenére, az orsz főügyészség utasítása ellenére is elmulasztották a nyomozás során, az amúgy rendelkezésre álló bizonyíték beszerzését-értékelését és az elutasító határozatukban megemlítését. Sőt ezen bizonyítékul szolgáló irat tartalmának pontosan az ellenkezőjét állítják az elutasítás indoklásában. Fellebbezésnek helye nincsen ugyan, de van-e lehetőség a nyomozó szerv ebben az esetben bizonyítható mulasztásának a korrigáltatására? Mert véleményem szerint egyértelmű a mulasztás. Ebben az újabb az orsz főügyészséghez küldött kérvényben célszerű-e megneveznem a munkáltató által alkalmazott munkavédelmi mérnököt, mert amúgy az ő feladata a munkahelyi biztonsággal kapcsolatos feladatok ellátása a szakmája szabályai szerint. Ha újjab feljelentést teszek , már az illetőt megnevezve és körülírva, az az eddigi eljárással összefüggésbe hozható, vagy egy teljesen külön ügy?Azt pedig nagyon szépen köszönöm, hogy ilyen gyorsan reagálsz, segítesz.

ObudaFan 2006.08.16. 20:03

Így pótmagánvádnak nem is volt helye, mert annak csak konkrét személy ellen tett feljelentés elutasítása után lehet helye. Mivel nem láttam a papírokat ebben az ügyben , nem tudom, mit sikerült eddig alkotni, de a következő lenne ilyen esetben a szabályos. A konkrét személy ellen kell a feljelentést megtenni, mégpedig ha a neve nem ismert, akkor a pontos körülírással (az X munkáltató Y szervezeti egységéhez beosztott Z beosztású munkavállaló) úgy, hogy az egyértelműen azonosítható legyen. Ha azonosítható, és legalább a feljelentésben leírt magatartás bűncselekmény, akkor már annyit meg fog tenni a nyomozó hatóság/ügyészség, hogy az illetőt azonosítja.

horgosii 2006.08.16. 12:40

Kedves ObudaFan!A nyomozás ismeretlen tettes ellen folyt, tehát a munkaadó munkavédelmi mérnökének adatai a hozzánk került iratokban nem lelhetök fel. Még csak nem is említik a beosztását, személyét, ill. bármilyen konkrét adatot azon kívül, hogy ismeretlen tettes ellen folytattak nyomozást. Így a pótmagánvád megtételének gyakorlati lehetőségét látom kétségesnek, hiszen a személyes adatait senki sem köteles kiszolgáltani magánszemélynek.Gondolom ez egy tudatos magatartás volt a nyomozó szervek részéről, mert ugyan leírják azt hogy talált hiányosságokat az ÁNTSZ és a fellebbezések után már említést tesznek az általunk bizonyítékul mellékelt jegyzőkönyvekről, de nem mindegyikről. Azt a jegyzőkönyvet nem említik amelyben a munkáltató elismeri azt hogy volt a birtokában olyan munkabiztonsági adatlap amelyik javasolt megfelelő védőeszközt. Az Orsz Főügyészség egyszer már felszólította a nyomozó hatóságot arra, hogy mivel nem vett figyelembe minden szükséges és rendelkezésre álló bizonyítékot, adatot folytassa a nyomozást. Ennek ellenére az ezutáni elutasításban pontosan erről a jegyzőkönyvről nem esik említés- ez tartalmazza azt a tényt, ami ellentmond a nyomozás megállapításának, mármint hogy nem állt rendelkezésére a munkáltatónak megfelelő információ a munkabiztonsági adatlapon!Azt mondják meg kell indokolni a rendelkezésre álló bizonyítékok mellőzését az elutasításban, jó taktika, mert ha nem vesznek tudomást egy rendelkezésre álló bizonyítékról, nem kell megindokolni miért mellőzték.Most továbbra is az a kérdésem: ha fellebbezésnek helye nincsen a határozat szerint, van-e lehetőségem arra, hogy valamilyen kérvénnyel arra késztessem a nyomozó hatóságokat, hogy a létező bizonyítékot tudomásul vegyék a nyomozás és a határozathozatal során? Az, hogy indoklás nélkül mellőzték a bizonyítékot, nyílván törvénytelen.Milyen szervhez kell fordulnom, azért, hogy tudomásul vegyék a bizonyíték létezését?A következöt már megtettem: beküldtem az ügyészség címére az említett jegyzőkönyv fénymásolatát, amire az a válasz jött, pótmagánvádra került sor, idézem: beadványa nyomán további ügyészi intézkedés nem indokolt, mivel ezen ügyben meghatalmazott jogi képviselője ............. ügyvéd útján pótmagánvádlóként lépett fel. idézet vége.Tehát ügyesen, a lehetetlen feltételek nem teljesítése miatt nem kerülhet sor a pótmagánvádas eljárásra, így annak során a bizonyíték terítékre kerülésére. Mivel fellebbezésnek helye nincs, így egyszerűen nem vesz tudomást a nyomozó hatóság a meglevő bizonyítékról, ennek következtében nem kell megindokolnia miért mellőzte.Mivel a pótmagánvád feltételeit szerintem ebben az esetben és általában nem lehet teljesíteni az ilyen esetekben , a joghoz jutás lehetősége nem adott véleményem szerint.Vajon mi a módja és hová kell küldeni azt a kérvényt amivel a bizonyíték tudomásulvételére késztetheti az ember a hatóságot?

ObudaFan 2006.08.15. 18:58

Itt valami nem stimmel egészen. Egyrészt csak feljelentést elutasító, nyomozást megszüntető határozat, vagy vádelejtés esetén lehet pótmagánváddal élni. Viszont ezekben az esetekben már ismertnek kellene lennie a személyes adatoknak, hiszen ezek a határozatok azt tartalmazzák.

horgosii 2006.08.15. 12:20

Kedves ObudaFAugusztus 15.-én átvettem a szfvári városi bíróság határozatát, amelyben a vádindítvány elutasítását azzal indokolják, nem adtuk meg ................ munkavédelmi mérnök személyi adatait. Nyílván nem juthatunk hozzá csak ha............ önként megadja, ö pedig nemigen érdekelt ebben. Mindenesetre a nevezett személy egyértelműen azonosítható, mert leírják azt hogy a gyár címéről idézhető, és az nyilvánvaló hogy ki volt az események időpontjában a munkavédelemért felelős. Így gyakorlatilag a vádolt személy egyértelműen azonosítható, de a számunkra nem hozzáférhetőek a személyi adatai. A nyolc napon belüli határidőben kellene valamit reagálnunk, beleértve azt, hogy egyetlen eddigi elutasító határozatban sem említik a balaseti meghallgatási jegyzőkönyv azon részét, amelyből kitűnik az, hogy a biztonsági adatlap tartalmazott az anyag kezeléséhez megfelelő kesztyűről információt. Az elutasítások azt tartalmazzák, hogy a vizsgáló szervek nem találtak ilyen adatot a vizsgálatuk során. Tehát valótlan az ügyészség állítása! Hogyan lehet a nyomozás ilyen hiányosságának pótlására késztetni a nyomozó szerveket? Azt gondolom, mivel minden rendelkezésére álló tényt körülményt figyelembe kell vennie az ügyészségnek, azt hogy a meglevő bizonyítékokkal ellentétes állításra alapozva szüntetnek meg egy nyomozást, nem lehet törvényes. Talán valamilyen felügyeleti szerve van az ügyészségnek, oda kellene fordulni.A vádindítvánnyal kapcsolatban pedig ez egy lehetetlen állapot, hiszen minden magánvádban megvádolt személy ellenérdekelt a személyi adatainak megadásában a vádló felé.Valamit a továbbiakban is tenni kellene, a 8 napon belüli határidőben, ami Aug.22.-én jár le.

ObudaFan 2006.07.11. 18:36

Az a helyzet, hogy ez alapján a pótmagánvád alapján véleményem szerint nem indulhat bírósági eljárás, mert nincs vádlott megnevezve benne. Pótmagánvádat csak konkrét személy ellen lehet előterjeszteni. A cég ellen polgári pert lehet indítani kártérítésért.

horgosii 2006.07.06. 20:18

Kedves ObudaFan!Jelentkezett egy jogvédő szervezet és közlése szerint bevállalta a pótmagánvád során az ügyem jogászi képviseletét.Az érdekesség kedvéért bemásolom ide alább a pótmagánvád szövegét. Állításuk szerint jogvesztő határidőn belül postára adták.Ez a segítőm biztosan tudja mit miért írt le, de én némi fejtágításra szorulok jogi alapműveltségem gyengesége miatt.

1. Elősször is meg kellene határozni a veszély fogalmát. Abszolut módon és abban az összefüggésben, mivel a munkáltatóm maga által is beismerten alkalmatlan védőkesztyűkben (3 különböző típus) dolgoztatott az én hétköznapi gondolatmenetem alapján veszélyeztette az egészségemet. (Jegyzőkönyv tanúsága szerint sérülést szenvedtem) Tehát egyértelmű-e az hogy az alkalmatlan védőeszközben történt munkavégzés során az egészségem veszélyben volt?Ha egy kicsit továbbgondolom, a gondatlan veszélyeztetés par. azt mondja ki, az követi el, aki más egészségét, testi épségét, életét, veszélybe hozza. Ez egyértelműnek tűnik bármilyen értelmezés esetén!2.Ha még egy kicsit továbbgondolom, az jut eszembe, hogy az Alkotmány garantálja az egészséges munkahelyhez való jogot.Lehet-e egészséges az a munkahely ahol sorozatosan, nem egy alkalommal,nem egy fajta, alkalmatlan védőeszközben kötelezik munkavégzésre a dolgozót? Tehát elsőre ez a két kérdés érdekel. Ha egykicsit helyretennéd a fogalmakat, sokat segítenél nekem. Előre is köszönöm!

Hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések:

Azonnal intézkedések:Negyedik típusú kesztyű került beszerzésre, melyet az adatlap lehetséges védelemként javasolt.

Egyszóval a munkáltató végig tudta, hogy az alkalmazandó vegyszer adatlapja milyen védőeszközt javasol, ennek ellenére mégis kipróbált a dolgozón 3 másikat, egyértelműen amiatt, mert azok olcsóbak voltak, mint a megfelelő védőkesztyű. Eszerint viszont fennáll a gondatlan elkövetés tudati feltétele is, a bűncselekmény elkövetése megállapítható.

Vitatom továbbá a Fejér Megyei Főügyészség határozata 2. oldal 3. bekezdésének 2. mondatát, de cáfolom azt is, hogy bármilyen védőkesztyű alkalmazása az elvárható és előrelátható gondosság követelményeinek megfelelt. Ez az utóbbi megállapítás azért sem igaz, mert – ahogy már mondtam – a biztonsági adatlap igenis tartalmaz arra való utalást, hogy a védőkesztyűnek butilgumi alapúnak kell lennie, ezt a munkáltató tudta, tehát tudata átfogta, hogy jogszabálysértést követ el minden olyan esetben, amikor nem az előírt védőeszközt adja a dolgozónak. De azért sem igaz, mert feltéve, de meg nem engedve, hogy a munkáltató nem ismerte a konkrét oldószerhez alkalmazandó konkrét anyag-összetételű védőkesztyűt, akkor ugyanis nem kísérletezgetnie kellett volna a kesztyűkkel, ráadásul úgy, hogy azok a dolgozó kezén voltak, hanem tesztelhette volna a kesztyűket ember bevonása nélkül egy oldószerrel teli edényben, de utána is érdeklődhetett volna a veszélyes anyag gyártójánál, hogy milyen védőkesztyű alkalmas az oldószerhez.

Ez utóbb annál is inkább feladta lett volna a munkáltatónak, mert a 2000. évi XXV. tv. és a 44/2000. EüM r. alapján felelős személyt kellett kinevezni a veszélyes anyagokkal történő munkavégzésre. Ez egyébként meg is történt a munkavédelmi mérnök személyében, aki azonban elmulasztotta teljesíteni jogszabály ból fakadó kötelezettségét, és a megfelelő védőeszközt adni a dolgozónak.

És akkor a pótmagánvád teljes szövege:

Székesfehérvári Városi Ügyészségen keresztül

Székesfehérvári Városi BíróságDózsa György út. 1.Székesfehérvár8000

Tárgy: foglalkozás körében elkövezett veszélyeztetésÜgyszám: Fejér Megyei Főügyészség NF.318/2005.

Tisztelt Székesfehérvári Városi Bíróság!

Alulírott Horgosi Imre (8000 Székesfehérvár, Deák Ferenc u. 46.) pótmagánvádló jogi képviselőm útján a Be. 229. §-a alapján az alábbi

v á d i n d í t v á n y t

terjesztem elő és kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy az ügyben a büntetőeljárást lefolytatni szíveskedjék.

Indokolás:

2005. március 10. napján ügyfelem feljelentés tett a Visteon Kft. ellen foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt egy 2002. március 12. napján történt eset miatt.

2005. szeptember 13. napján a Székesfehérvári Rendőrkapitányság 07010-1133/2005.bü. számú határozatával a nyomozást megszüntette bűncselekmény hiánya miatt.

2005. szeptember 21. napján ügyfelem a határozat ellen panaszt terjesztett elő az ügyészséghez, amelyre válaszul 2005. október 17. napján a Székesfehérvári Városi Ügyészség B.2339/2005/3. számú határozatával a panaszt elutasította és a nyomozást megtagadta. Megállapította határozatában, miszerint tény, hogy ügyfelemnek sérülései keletkeztek, de ezek nem valaki által gondatlanul megvalósított munkavédelmi vagy foglalkozási szabályok megsértése miatt jöttek létre.

2006. január 11. napján a Fejér Megyei Főügyészség NF.3018/2005/4/I. számú határozatával hatályon kívül helyezte a Székesfehérvári Városi Ügyészség határozatát és elrendelte a nyomozást, mert a nyomozás megszüntetése megalapozatlan volt, mivel álláspontja szerint nem gondoskodtak valamennyi szükséges és lehetséges bizonyíték beszerzéséről.

2006. május 25. napján a Fejér Megyei Főügyészség NF.318/2005/5. számú határozatával a panaszt ismételten elutasította, mivel álláspontja szerint a nyomozást megszüntető határozat megalapozott.

Ezzel szemben álláspontunk szerint a bűncselekmény megállapításának feltételei fennállnak, ezért pótmagánvádlóként a jelen vádindítványt terjesztjük elő.

1. A vádlottak személyi adatai

Arra tekintettel, hogy vádindítvány csak azzal szemben terjeszthető elő, akivel szemben a feljelentést előterjesztették és a büntetőeljárás folyt, valamit tekintettel arra, hogy végig az eljárás teljes tartama alatt a Visteon Kft.-nél dolgozó ismeretlen tettes ellen folyt az eljárás, csak az alábbi adatokat adjuk meg:

Név: Visteon Kft.Születési hely és idő:Anyja neve:Lakóhelye: 8000 Székesfehérvár, Aszalvölgyi út 9-11.Állampolgársága:Személyi igazolvány száma:

2. A vád tárgyává tett cselekmény leírása

2002. március 12. napján 10:00 órakor (egy március 12. és 16. között 3 munkanapon keresztül zajló próbasorozat során) Horgosi Imre dolgozó a kompresszorgyártó soron a kompresszor teflonozó kísérleti működtetésekor a technológiai folyamatban egyébként nem szereplő Solutin C6 oldószerrel ecsettel és védőkesztyűben mosta le a munkadarabokat. Három különböző típusú védőkesztyűben (Petro 170, Vitoject és Mapa Technics márkájúak) kötelezték munkavégzésre (a munkadarabok ecsettel történő lemosására), azonban egyik sem volt a kívánt célra megfelelő. Az oldószer mindhárom kesztyűn áthatolt, az első kettő típust mechanikai értelemben is szétmarta, a harmadik típus anyagának folytonossága megmaradt, de a vegyszer áthatolt rajta. A legutoljára kipróbált kesztyűn áthatoló oldószer mindkét kézen kimarásos sérülést okozott. Az üzemorvos a sérüléseket ellátta. Még aznap éjjel a beteg igen erős fejfájással jelentkezett az orvosi ügyeleten, ahol ellátásban részesült, majd másnap szakorvoshoz fordult, ahol szintén ellátták a sérülését.

3. A vád tárgyává tett cselekménynek a Btk. szerinti minősítése

Álláspontunk szerint ez a cselekmény megvalósítja a Btk.-nak az elkövetéskor hatályos szövege szerinti 171. §-át (foglalkozás körében elkövezett gondatlan veszélyeztetés), miszerint

171. § (1) Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.(2) A büntetés

(3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntettet követ el, és az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén - az ott tett megkülönböztetéshez képest - öt évig, két évtől nyolc évig, illetőleg öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.(4) E § alkalmazásában foglalkozási szabályok a lőfegyver használatára és kezelésére vonatkozó szabályok is.

4. A bejelentett polgári jogi igény, továbbá az egyéb indítványok

Polgári jogi igényünk nincs.

Indítványozzuk, hogy a Tisztelt Bíróság az ügyről értesítse ….

5. A tárgyalásra idézendők és az arról értesítendők indítványozása

Indítványozzuk tanúként megidézni a tárgyalásra:

… (…)

6. Azok az indokok, amelyek alapján a nyomozás megszüntetése ellenére a bírósági eljárás lefolytatását indítványozzuk

Ténykérdés, és ez a nyomozás során sem volt vitatott, hogy a szóban forgó esetben Horgosi Imre munkát végzett, őt munkavégzés közben érte sérülés nem megfelelő védőkesztyű alkalmazása miatt.

Ténykérdés, és ez sem volt vitatott a nyomozás során, hogy Horgosi Imre munkáltatói utasítására járt el.

E fenti két tényező együttesen arra mutat, hogy az alapul fekvő életviszonyra a foglalkozás szabályai, méghozzá a veszélyes vegyi anyagokkal való munkavégzés szabályai vonatkoztak.

A tényt, hogy a védőkesztyű nem volt megfelelő, objektíven igazolja egyfelől az, hogy sérülés következett be, következésképpen nem lehetett megfelelő az a védőkesztyű, amelyik a védelmi funkcióját nem töltötte be, az oldószerrel szemben nem állt ellen, és lehetővé tette a dolgozó sérülését.

Igazolja az alkalmatlanság tényét továbbá a 2002. május 14-i keltezésű munkabaleseti jegyzőkönyv is, amelyben az alábbi kitétel található: „Mindkét kéz sérülése, 1-3 napos munkakiesés, alkalmatlan egyéni védőeszköz, nem rendeltetésszerűen használták.”

Végül a tényt, hogy Horgosi Imrénél testi sértés állt elő, igazolja az előbb említett 2002. május 14-i keltezésű munkabaleseti jegyzőkönyv, de a 2002. március 18-i keltezésű meghallgatási jegyzőkönyv is, amely szerint miután a dolgozó számára adott kesztyű szintén alkalmatlan volt és égető érzést érzett a kézfején, és érezte, hogy oldószerszagú, továbbá hogy a kesztyű belső fele elszíneződött, orvoshoz küldték, aki fél óra múlvára hívta vissza. Visszament és ellátásban részesült. Otthon éjjel fejfájása lett, ami nem szűnt, és elment az ügyeletre. Injekciót kapott, idegrendszeri sérülése nem volt az orvos szerint. Bőrgyógyászhoz is ment, ott igazolást és receptet kapott.

Mindenekelőtt vitatom a Fejér Megyei Főügyészség határozata 2. oldal 3. bekezdésének 1. mondatát, és utalok arra, hogy ugyanez a Főügyészség 2006. január 11-i NF.3018/2005/4/I. számú határozatával azért helyezte hatályon kívül a Székesfehérvári Városi Ügyészség határozatát és rendelte el ismét a nyomozást, mert álláspontja szerint nem gondoskodtak valamennyi szükséges és lehetséges bizonyíték beszerzéséről. Erre azonban most sem került sor, amire legszemléletesebb bizonyíték az, hogy a jelen határozat csak utal az ÁNTSZ Fejér Megyei Intézetének tájékoztatására: eszerint a tájékoztatás szerint a Solutin C6 veszélyes anyag biztonsági adatlapja nem jelölt meg konkrét védőkesztyű típust. A Főügyészség tehát ismét nem vizsgálta a biztonsági adatlapot, vagyis nem győződött meg annak tényleges tartalmáról, csupán fenntartások nélkül elfogadta az ÁNTSZ tájékoztatását. Ez két okból is jogszabálysértő:egyfelől mert sérti a bizonyítás közvetlenségének büntetőeljárási elvét,másfelől mert sérti a Be. 75. § (1) bekezdését, miszerint a bizonyítás során a tényállás alapos és hiánytalan, a valóságnak megfelelő tisztázására kell törekedni, ugyanis a biztonsági adatlap igenis tartalmaz arra való utalást, hogy a védőkesztyűnek butilgumi alapúnak kell lennie – bármely nem butilgumi alapú kesztyű a kívánt célra objektíve alkalmatlan.

Azt, hogy a munkáltató tudott arról, hogy milyen védőkesztyűt kellett volna adni a dolgozónak, mivel azt a biztonsági adatlap is tartalmazta, a munkáltató megbízása alapján elkészített 2002. március 18-i keltezésű meghallgatási jegyzőkönyv is rögzíti; annak utolsó oldalán ugyanis az alábbi kijelentés olvasható:

Hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések:

Azonnal intézkedések:

[…]Negyedik típusú kesztyű került beszerzésre, melyet az adatlap lehetséges védelemként javasolt.

Egyszóval a munkáltató végig tudta, hogy az alkalmazandó vegyszer adatlapja milyen védőeszközt javasol, ennek ellenére mégis kipróbált a dolgozón 3 másikat, egyértelműen amiatt, mert azok olcsóbak voltak, mint a megfelelő védőkesztyű. Eszerint viszont fennáll a gondatlan elkövetés tudati feltétele is, a bűncselekmény elkövetése megállapítható.

Vitatom továbbá a Fejér Megyei Főügyészség határozata 2. oldal 3. bekezdésének 2. mondatát, de cáfolom azt is, hogy bármilyen védőkesztyű alkalmazása az elvárható és előrelátható gondosság követelményeinek megfelelt. Ez az utóbbi megállapítás azért sem igaz, mert – ahogy már mondtam – a biztonsági adatlap igenis tartalmaz arra való utalást, hogy a védőkesztyűnek butilgumi alapúnak kell lennie, ezt a munkáltató tudta, tehát tudata átfogta, hogy jogszabálysértést követ el minden olyan esetben, amikor nem az előírt védőeszközt adja a dolgozónak. De azért sem igaz, mert feltéve, de meg nem engedve, hogy a munkáltató nem ismerte a konkrét oldószerhez alkalmazandó konkrét anyag-összetételű védőkesztyűt, akkor ugyanis nem kísérletezgetnie kellett volna a kesztyűkkel, ráadásul úgy, hogy azok a dolgozó kezén voltak, hanem tesztelhette volna a kesztyűket ember bevonása nélkül egy oldószerrel teli edényben, de utána is érdeklődhetett volna a veszélyes anyag gyártójánál, hogy milyen védőkesztyű alkalmas az oldószerhez.

Ez utóbb annál is inkább feladta lett volna a munkáltatónak, mert a 2000. évi XXV. tv. és a 44/2000. EüM r. alapján felelős személyt kellett kinevezni a veszélyes anyagokkal történő munkavégzésre. Ez egyébként meg is történt a munkavédelmi mérnök személyében, aki azonban elmulasztotta teljesíteni jogszabály ból fakadó kötelezettségét, és a megfelelő védőeszközt adni a dolgozónak.

Mindezen okok alapján álláspontunk szerint megvalósult a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés.

Kérem a Tisztelt Székesfehérvári Városi Bíróságot, hogy a vádindítványt fogadja el.

Tisztelettel,Budapest, 2006. július 3.

Horgosi Imre

Melléklet:ügyvédi meghatalmazás

ObudaFan 2006.06.04. 09:40

Csak kérdés, hogy az adott anyag vonatkozásában jogszabály, vagy legalább valamilyen szabvány rendezi-e a védőkesztyű kérdését. Ha ugyanis a munkáltató számára kötelező előírás nem volt, a munkáltató pedig okkal feltételezhette, hogy a védőkesztyűk megfelelőek, akkor bűncselekmény nem valósult meg.

horgosii 2006.06.03. 08:24
horgosii 2005.09.30. 10:14

Szevasztok!Végre megkaptam a nyomozás megszüntetése határozatot a rendőrségtől, azt állapították meg hogy nem történt bűncselekmény. Az indoklásban viszont az szerepel a tényekkel bizonyíthatóan ellentétesen: három napon keresztül egy újonnan alkalmazott veszélyes anyag kezelésére ALKALMAS védőeszközt tesztelt..... Én a feljelentéshez csatoltam a munkáltató által kiadott munkabaleseti jegyzőkönyvet, amelyben a munkáltató elismeri azt, hogy mind a három különböző fajta védőeszköz alkalmatlan az adott veszélyes anyag kezelésére! Persze benyújtottam az elutasító határozat elleni panaszt, mert ez a tények meghamisítása - mármint az hogy a rendőrség azt állítja hogy a védőeszközök alkalmasak. Megteheti-e a rendőrség jogszerűen azt hogy ilyen bizonyíthatóan (munkabaleseti jegyzőkönyvel ellentétes) valótlan állításra alapozva tagadja meg a nyomozás folytatását? Az én tudomásom szerint Magyarországon a munkáltató nem teszteltetheti a munkavállalóval a munkája végzése közben az alkalmatlan védőeszközöket, hanem már elsőre az alkalmas védőeszközt kell biztosítani a munkavállaló számára. (nem kísérletezgethet a munkavállaló egészségét veszélyeztetve) Ha ezt szabad egyszer a Magyar Köztársaság rendőrsége szerint, akkor szabad kétszer, szabad tízszer, szabad százszor, szabad bárhányszor! (Nem szabad megengednünk azt hogy a világ egyik legnagyobb autóipari beszállítója a VISTEON bejelentetlen vegyszerrel, alkamatlan védőeszközökkel kísérletezzen Magyarországon!) Ha nem az alkalmas védőeszközt biztosítja a munakvégzéshez már a munkavégzés megkezdésekor , az a 171. pragrafusnak megfelelő jogsértés, mert foglalkozása szabályainak megszegésével a munkavállaló egészségét, testi épségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki. Ebben az esetben nyilvánvalóan ez történt. Hogyan kényszeríthetem rá a Magyar igazságszolgáltatást hogy az érvényes jogszabályokat vegye figyelembe és azoknak megfelelően járjon el ebben az esetben? Milyen határidővel kell válaszolnia a rendőrségnek a panaszra? A panasz elutasítása esetén van-e Magyarországon további fellebbezési lehetőség, vagy fordulhatok-e az Unió valamelyik jogi szervezetéhez egyenesen?

Nick Name 2005.01.13. 18:53

Kedves Imre,

ez itt a büntetőjog topic, és én büntetőjogász vagyok, a Te kérdésedben viszont felmerülnek olyan elemek is, amelyek inkább a polgári jog vagy a munkajog területére tartoznak (pl az emberi méltóság megsértése miatti perre vonatkozó kérdésed). Ezeket inkább a megfelelő topicban kellene feltenned, én nem értek hozzá.

Büntetőjogi szempontból, ugyan léteznek ún. szabadság és emberi méltóság elleni bűncselekmények, azonban úgy érzem, a Te esetedben nem ezek kerülnek szóba, tévedésed az okozza, hogy jogi fogalmakat - értelemszerűen - a köznapi jelentésük szerint értelmezel.

Büntetőjogi szempontból a helyzet talán egyszerűbb. Először is tán azt kellene tisztázni, károsodott-e valakinek az egészsége valakinek a munkáltató eljárása folytán, és ha igen, milyen mértékben.

A következő lépés, hogy a munkáltató akarta-e kifejezetten, hogy ilyen károsodás legyen (ide tartozik az eshetőleges szándék is, azaz, ha nem ez volt a cél, de tudták, hogy lesz, és ebbe belenyugodtak). Ebben az esetben szándékos testi sértés valósul meg. Ha látták az egészségkárosodást, de könnyelműen bíztak annak elmaradásában, vagy hanyagságuk miatt nem is látták előre a bekövetkező károsodást, akkor 8 napon túl gyógyuló sérülés esetén gondatlan testi sértés valósul meg.

Ha a munkáltató ugyan nem akarta a testi sértést, vagy nem is kellett ezzel számolnia, de szándékosan vagy gondatlanul az egészségkárosodás veszélyét létrehozták, akkor a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés állapítható meg. Ha ezen veszélyből aztán tényleges sérülés vagy egészségromlás is kialakul, akkor a cselekmény súlyosabban büntetendő. E cselekménynek azonban feltétele, hogy valamilyen kifejezett foglalkozási szabály (pl. munkavédelmi előírás) megszegésre kerüljön. Úgy érzem, a Te esetedben inkább ez utóbbiak kerülhetnek szóba.

A Complex CD Jogtárban a Btk-hoz elég jó Kommentár található, ott tájékozódhatsz, de itt annyira összetett és szakmai kérdésekről van szó, hogy egy eredményes feljelentés esélyéhez feltételenül javaslom ügyvéd igénybe vételét.

Nick Name 2005.01.13. 05:50

Kedves Imre,

fogok válaszolni, csak a Te kérdésed kicsit összetettebb, talán ma délután-este lesz időm.

horgosii 2005.01.11. 14:15

Kedves Nick Name! Köszönöm eddigi tanácsaidat. A következő kérdés arról az általam nemigen megfogható fogalomról szól, ami így hangzik: emberi méltóság. Elősször is szeretném tudni azt, hogy a CD-jogtárban találok-e valamit erről a fogalomról? Ha igen, hol? Az általános közfelfogás szerinti fogalmaim vannak, de vajon a jog meghatározza-e ezt a fogalmat (emberi méltóság), intézkedik-e valós jogszabályokkal a védelméről? Létezik-e valamilyen joganyag, amely az illegális kisérletekel foglalkozik? A laikus jogérzékem szerint, ha valakit az előzetes tájékoztatása, engedélye nélkül, a függő viszonyát kihasználva(alkalmazott), egy illegálisan alkalmazott vegyszert , technológiát alkalmazva (mivel adott időpontban szakhatósági engedéllyel az alkalmazásra nem rendelkeztek), egy sorozatos próbába(kisérletbe?) kényszerítenek (a veszélyes anyag gyártója által megadottnál olcsóbb védőeszköz megtalálása céljából?), annak tudatában hogy az általuk keresett információt (az anyag kezelésére megfelelő védőeszköz) a vegyi anyag gyártója egyértelműen megadta (itt kérdés lehet akár a szándékosság is?) , tehát az én laikus jogérzékem szerint ezzel az emberi méltóságomat megsértették. Jól gondolom-e? Tudsz-e nekem erről a témáról valamilyen tájékoztatást nyújtani? Vajon hol találok erről a témáról értekező szakirodalmat? Van-e, volt-e ismert per Magyarországon, hasonló témában? Válaszodat előre is köszönöm! Imre

Nick Name 2005.01.10. 05:48

Kedves Imre!

Itt szívesen válaszolok, ha van kérdésed, többre sajnos nem futja a kapacításomból.

Testi sértést az követ el, aki (a mi esetünkben szándékosan) valaki másnak az egészségét vagy testi épségét sérti. A szándék egyik fajtája az eshetőleges szándék, tehát nemcsak az követi el a szándékosan a bűncselekményt, aki azért cselekszik, mert tettének következményeit felismeri és azt kifejezetten akarja, hanem az is, aki látja a következményeket és abba belenyugszik. Testi sértéshez azonban létrejött egészségkárosodás szükséges. Ilyet nem láttam az írásodban.

Ha valaki fogalkozási szabály megszegésével (ilyen a munkaegészségügyi szabály is) valakit közvetlen veszélybe sodor, akkor követi el a gondatlan (vagy szándékos, mert van ilyen is) veszélyeztetést, ha pedig ennek következményei is vannak, akkor mindkét cselekménynek vannak súlyosabban minősülő esetei is.

Közvetlen veszélyről akkor beszélünk, ha a károsodás reális lehetősége már fennáll. Egy durva példa: közvetetten veszélyes, ha autót vezetsz, mert az egy veszélyes tevékenység. Közvetlenül veszélyes, ha 140-nel kivágsz a záróvonalon át.

Ja, még annyit, hogy átfutottam a honlapodat, ha jól látom, ez a bizonyos eset 2002-ben történt. Alapesetben így már igen közel van az elévülési idő, erre légy figyelemmel.

horgosii 2005.01.09. 14:29

T. NIck Name! Érvelésedet elfogadom. Lehetséges hogy aggályos lenne nyílt levélben meghívni a főmuftit. További kérdéseim is vannak. Büntetőfeljelentést is tervezek a volt munkáltatóm ellen az alábbiak miatt. A munkáltató által adott Munkabaleseti jegyzőkönyvel bizonyíthatóan háromféle alkalmatlan védőkesztyűt próbált ki rajtam a gyakorlati munkavégzés során a munkáltató. Annak tudatában, hogy a veszélyes anyag gyártója , az egyébként kötelezően mellékelt un. biztonságtechnikai adatlapon megadta a megfelelő védőkesztyűt. Egyik kipróbált sem volt olyan anyagú! A gyár munkavédelmise egyébkényt vegyészmérnök, tehát szerintem rendelkezett a megfelelő köteles tudással. Birtokomban van az ÁNTSZ által az eset után felvett jegyzőkönyv másolata. Abban az alábbiak olvashatóak: A technológiát telepítés előtt nem egyeztették az ÁNTSZ......városi intézetével. Telepítésre hatósági hozzájárulást nem kértek. Tervdokumentációt nem adtak be. Az új, hasznélt veszélyes anyagra bejelentést nem tettek. Akkoriban az Orsz.Munkvéd.Felügyelőségen tudtam beszélni egy szakemberrel, aki elmondta, hogy akkor már voltak új beruházásba nem vonható veszélyes anyagok. ahol már régebben használták őket, záros határidőn belül ki kellett váltani kevésbé veszélyes anyaggal. Talán arról lehet szó, hogy bepróbálkoztak olyan veszélyes anyaggal itt a világ végén a bennszülöttek között, ami nyugaton már aggályos lett volna? Az a szakember már nem akar emlékezni az akkori beszélgetésünkre, -védd a segged efektus? Talán foglalkozás terén elkövetett gondatlan veszélyeztetés lehetne a vád? The Big Cat említett még egy érdekes fogalmat: eshetőleges szándékkal elkövetett testi sértés kisérlete. Mit jelent ez? BTK.171 1.bekezdés: közvetett, vagy közvetlen veszélyhelyzet valósult meg az eset során? 2.pont kommentár: ki a felelős? Mert az ugye, csak természetes személy lehet?Alkalmasak lehetnek ezek a fogalmak egy vád megfogalmazására? Idén márc.12.-ig van időm a feljelentést beadni. Segítenétek tanácsaitokkal a beadvány megfogalmazásában? Tisztelettel: Horgosi Imre emil:horgosii@freemail.hu web-lap: munkasmeltosag.fw.hu mob: 30/263-99-35

Nick Name 2005.01.09. 10:28

Bizony, visszatámadhatnak.

Az csak az egyik, de korántsem az első kérdés, hogy állításaid tényszerűen igazak-e. Te azt mondod, hogy mindent bizonyítani tudsz, hát ez az eljárásban derülne ki. De ahhoz, hogy kiderüljön, egy nagyon fontos törvényi feltételnek teljesülnie kell: nevezetesen, a bíróság akkor vizsgálhatja egyáltalán, hogy az általad állított tények igazak-e, ha azoknak az állítását közérdek vagy nyomós magánérdek indokolta. Ha ez nem áll fenn, akkor bizony még igaz dologgal is lehet rágalmazni.

Mivel az ügyben bírósági eljárás van folyamatban, én annak tartama alatt nem látom, hogy a sajtónyilvánosságot a peres lejárás mellett milyen közérdek vagy nyomós magánérdek indokolná.

horgosii 2005.01.09. 00:39

A munkajog fórumbeli MUNKAEGÉSZSÉGÜGY téma folytatása. Web-lap a témáról, részletesen: munkasmeltosag.fw.hu Sok kérdésem lesz, ha kapok válaszokat, előre is köszönöm. A tárgyalás a Fejér megyei Munkaügyi Bíróságon február elsején 8.30-kor lesz. Az első kérdés ezzel kapcsolatos. Azt tervezem írok egy angol nyelvű nyílt levelet valami hasonló tartalommmal a multicég amerikai igazgatójának: szívesen látnám a tárgyaláson azért hogy szembesüljön azokkal a jogsértésekkel, amelyeket az általa irányított cég elkövetett a dolgozóival szemben. Röviden ismertetném az egyértelműen bizonyítható jogsértéseket. Ezt a nyílt levelet , meghívót lefordíttatnám angolra és az összes általam ismert európai és amerikai hírügynökségnek , nagytekintéjű lapnak elküldeném emilben. A Magyar politikai és gazdasági lapoknak is. És itt jön a kérdés hozzátok: minősülhet-e ez a nyílt levél a cég jó hírnevének megsértésére irányuló rágalmazásnak? Abban az esetben természetesen, ha minden állításomat a bíróság előtt bizonyítani tudom! Visszatámadhatnak-e egy rágalmazási perrel? Segitenétek a válaszotokkal! Imre