Tárgyalásról kérdésforrás főoldal vissza

arikb 2013.07.30. 10:50

Köszönöm szépen mindenkinek a válaszokat. (Gabicsek köszönöm a válaszod, de egy megjegyzés: egyáltalán nem szabadkozom, de ebben az ügyben amúgy nem igazán vannak bizonyítékok, többek szerint is le kellett volna rég zárni vádem. nélkül, és sok a szubjektív tanúi vélekedés benne..)

Lajcsó : igen, én is így gondoltam, nem is az az érdekes, hogy mit gondol a tanú, szíve joga ezt gondolni.

" A tanú a bizonyítandó tényekről köteles a valóságnak megfelelően nyilatkozni. "Itt a bökkenő, mert bizonyíthatóan hazudott egy tényről és ebből vezette le a szubjektív vádaskodását.

lajcsó 2013.07.30. 09:46

"ezért azóta gondolja, hogy ő követhette el a bcs-t és őt gyanusította a rendőrségi szakaszban is emiatt."A tanú azt gondol amit akar. A tanú a bizonyítandó tényekről köteles a valóságnak megfelelően nyilatkozni. A tanú véleménye ez eljárás során nem releváns ezért bizonyítékként sem értékelhető.Egyébként sem a tanú gyanúsít, hanem a nyomozóhatóság.

Gabicsek 2013.07.29. 23:33

A tárgyaláson megtagadhatod a vallomást, mint vádlot. A rendőrségen ezek szerint viszont tettél, tehát gondolom, ezt felolvasta a bíró.Ha az ügyész vádat emelt, feltehetően volt bizonyíték arra, hogy a bűncselekményt elkövetted. A bíróság nem az alapján fog dönteni, hogy teszel, vagy nem teszel vallomást, hanem az összes bizonyítékot figyelembe veszi. Ha nem teszel vallomást, ebben az esetben viszont védekezni sem tudsz.

monalisa1 2013.07.29. 16:06

... történt.

monalisa1 2013.07.29. 16:05

Ne ködösíts, ha érdemi választ akarsz írd le mi is történyt.

arikb 2013.07.29. 15:36

Köszönöm szépen. Erről van vmi általános tájékoztató valahol, hogy mitől függ, hogy mikor értékelhető a terhére ?Jelen esetben egy kisebb bcs-ről van szó és kevés bizonyítékról, az az alapelv pedig, hogy nem értékelhető a vádlott terhére a hallgatása, azt sugallaná, hogy semleges dolog, szóval akkor nem tudom, hogy ez az elv mennyi igazságtartalommal bír..

És aki a gyanusítás alatt tesz vallomást,amit fenntart, a bíróságon meg nem tesz, azt mennyire értékelik ?

A tanús dolog egy példával szemléltetve: a tanú azt mondja, aki elkövette a bcs-t, az minden hétfőn paradicsomlevest eszik, és ez az ismeretségi körében kevés emberre jellemző . Mivel rájött, hogy a jelenlegi vádlott minden hétfőn paradicsomlevest eszik , ezért azóta gondolja, hogy ő követhette el a bcs-t és őt gyanusította a rendőrségi szakaszban is emiatt.

Mivel ez a tárgyaláson derült ki, a vádlott majd most tudja (egyértelműen ) bizonyítani a köv. tárgyalásra, hogy nem, ő nem szokott hétfőn paradicsomlevest enni.Önmagában az csak sejtetés, hogy azért gondolt a tanú rá, mert hétfőn paradicsomlevest eszik, az viszont véleményem szerint egyértelműen jelzi a burkolt hazugságot, hogy a tanú abból vezette le a gyanúját, hogy megtudta ezt a gyanusítottról, ugyanis nem tudhatta meg, mert nem igaz rá ez a dolog.

ObudaFan 2013.07.29. 11:45

„Tudom persze, hogy hivatalosan nem értékelhetik a vádlott terhére”

Rosszul tudod, adott esetben, tényállástól függően lehet a vádlott terhére értékelni.

„Ha egy tanú kamuzott egy olyan dologban, amivel a vádlott felé terelte a gyanút még jobban (első tárgyaláson nem, de utána kiderült,ezt a vádlott jelezte utána levélben a bírónak), akkor abból a tanúnak származhat baja ? Illetve a vádlottnak egy pici előnye ?”

Ehhez ismerni kellene a részleteket.

arikb 2013.07.28. 14:47

Tapasztalatok alapján mennyire szokott számítani bíróknál, ha egy vádlott nem tesz bírósági vallomást ?Azt gondolják magukban, hogy ha nem lenne takargatnivalója, vallomást tenne ? Tudom persze, hogy hivatalosan nem értékelhetik a vádlott terhére, de általában más az elmélet, más a gyakorlat.

Ha egy tanú kamuzott egy olyan dologban, amivel a vádlott felé terelte a gyanút még jobban (első tárgyaláson nem, de utána kiderült,ezt a vádlott jelezte utána levélben a bírónak), akkor abból a tanúnak származhat baja ? Illetve a vádlottnak egy pici előnye ? (A tanú a sértett rokona volt)