Jogszabályt a besúgás ellen!forrás főoldal vissza

wers 2013.07.09. 09:16

Tudom, piti eset, de megköszönném, ha valaki meg(be)súgná nekem, ki "segített" megszedni a veteményesem termését a múlt héten, amíg dolgoztam.

lajcsó 2013.07.09. 08:45

"aki "alapvető életkörülmények biztosításáért ideig-óráig vét a szabályok ellen", az a legritkább esetben kap letölthető szabadságvesztést." Egyetértek. Néhány ezer forintos adócsalásért nem szoktak letöltendőt adni. Aki nagyban utazik, az magára vessen, meg főleg ne ő papoljon etikáról meg erkölcsről!

Kovács_Béla_Sándor 2013.07.09. 08:26

Ja, a megélhetési bűnnözés... Ne fárasszuk már egymást.(Megjegyzem, aki "alapvető életkörülmények biztosításáért ideig-óráig vét a szabályok ellen", az a legritkább esetben kap letölthető szabadságvesztést.)

Gfarkas86 2013.07.09. 01:15

Értem. Még egyszer hangsúlyozom, nem akarom magam szakavatottként beállítani, mert nem a végzettségem. Természetesen maximálisan egyetértek azzal, hogy a tiszta, jogkövető életvitel a legsimább út - én csupán etikai szemszögből közelítettem meg a kérdést, mivel megesik, hogy az ember pusztán az alapvető életkörülmények biztosításáért kényszerül ideig-óráig véteni a szabályok ellen (én remélhetőleg soha nem fogok ilyen helyzetbe kerülni); de tudomásul veszem, ha véleményük szerint a felvetésemben nincs ráció.

Mindazonáltal úgy vélem, épp azért hasznos ez a fórum, hogy a magamfajta laikusok jobban képbe kerülhessenek a reális lehetőségeket illetően.

Egyjogász 2013.07.09. 00:35

Ki kell cseszni a "besúgókkal"!Nem kell semmi olyan jogszabálysértő dolgot csinálni amit besúghatna, és máris meg lesz lőve..:))

Agent Cooper 2013.07.09. 00:26

Kedves Gfarkas86!

Javasolnám nagy tisztelettel, hogy végezzen el egy jogi egyetemet, mielőtt hasonló ötletekkel előáll. Ugyanis az Ön unortodox büntetőjogi elképzeléséhez olyan paradigmaváltás szükséges, melynek megvalósulása - szerencsére - nem valószínűsíthető.Egyébiránt felhívnám a figyelmét, hogy a jogkövető magatartással a „problémájának” a veleje értelmét veszti.

Üdvözlettel: Agent Cooper

Gfarkas86 2013.07.09. 00:15

Alátámasztandó előzőekben felvázolt álláspontomat, mely szerint az önkényes besúgás akár súlyosan is sértheti az emberi méltóságot: egyik legáltalánosabb példa az az eset, mikor 'A' személy ellen régi rosszakarója, 'B', módszeresen azon mesterkedik, hogy végérvényesen szétdúlja 'A' családi életét és súlyos lelki sérülést okozzon neki. Ő természetesen nem hajlandó feláldozni saját erkölcsi tekintélyét, ezért csakis törvényi eszközökhöz hajlandó nyúlni, és szigorúan elhatárolódik mindenféle bűncselekménytől, vagy arra való felbujtástól 'A' ellen.

Példának okáért 'A', aggasztó anyagi körülményei (pl. eladósodás) miatt úgy dönt, nem ad számot minden befolyó jövedelméről, melyet saját vállalkozása hoz. Erre adott esetben a szúrópróba szerű adóellenőrzés nem is derítene fényt. 'B' azonban fogja az erről szóló, titokban feltárt bizonyítékokat, melyekről addig az adóhatóság mit sem tudott, s a bíróság letöltendő börtönre ítéli. Ezt az időt át tudná vészelni ép elmével, ha 'csak' önhibájából bukott volna le. Ám miután felesége elválik tőle, majd pedig 'A' szembesül azzal a fordulattal, hogy a nő épp az ő haragosa, 'B' karjaiban köt ki, + 'B' megszerzi ezzel a gyerekek nevelési jogát is, 'A' rájön, valójában kinek köszönheti lefülelését. Családjának ilyen módon való elvesztése akkora pszichikai sokként éri őt, hogy a büntetés letöltése után többé már nem képes visszailleszkedni a társadalomba, tehetetlenségének súlya alatt mentálisan végérvényesen felmorzsolódik. Hiszen jelenlegi állás szerint a törvény is a diadalittas besúgót fedezi.

Ehhez hasonló esetek indokolhatják azt, hogy - ugyan a bűnös személy törvény előtti felelősségét nem enyhítheti e körülmény (és ez természetesen továbbra is helyes) - az emberi méltóság védelme jegyében, a jog (legalább a polgári jog, de bizonyos részben talán a büntetőjog is) a kártékony megfontolásból történő besúgással szemben is valamelyest biztosítson jogorvoslati lehetőséget. Pl. amennyiben bizonyítható, hogy ennek köszönhetően válik szükségessé mentális/szociális rehabilitáció, az így károsulttá vált elítélt személy az ezzel járó anyagi fedezetnek legalább meghatározott részét a besúgó személyen hajthassa be.

Gfarkas86 2013.07.05. 16:58

Tisztelt Szakértők!

Olyan kérdésben szeretném kérni a véleményüket, hogy Önök szerint - egyelőre elméleti síkon - lenne-e lehetőség egy önálló büntetőjogi tényállás megfogalmazására a kifejezetten ártó szándékkal történő hatósági bejelentések szabályozására.

Ugyanis:A "besúgás", mint olyan, nem másra irányul, mint hogy 'A' személy 'B'-nek törvényi úton, a hatályos jogszabályokat kihasználva, nehezítse életkörülményeit, illetőleg csorbítsa hitelét, vélhető megbízhatóságát. Jelenleg törvényi szemszögből teljesen helyénvaló egymás be-, ill. följelentgetése; emberi, etikai oldalról azonban egy felettébb gusztustalan, alamuszi módja a másik személy "félreállításának", ezért úgy vélem, az emberi méltóságot ez a magatartás is jelentős mértékben sértheti.Természetesen ebben az esetben nem hamis, hanem kizárólag valós tartalommal bíró (!) bizonyítékok gyűjtéséről és hatóságnak való átadásáról beszélünk, mivel a bosszúálló, besúgó személy feltehetőleg nem akar rágalmazás, illetve hamis tanúzás miatt büntethetővé válni.

Én, személy szerint laikusként ennek elkövetési magatartását abban látnám megállapíthatónak, hogy a terhelő bizonyítékok által leírt bűncselekménynek a "besúgó" semmilyen vonatkozásban nem volt érintettje (vagyis sem elkövetője, sem sértettje, sem közvetlen szem- vagy fültanúja), és személyes indítéka fűződhetett ahhoz, hogy a terhelt személyt törvény elé állítsa, ebből a célból pedig magánnyomozók által, vagy önállóan megfigyeli és utólagosan bizonyítékokat gyűjt.

Természetesen a bizonyított szabálysértés/bűntett/stb. elkövetője ezt nem hozhatja fel saját mentségére ügyének tárgyalása során és a büntetési tétel megállapításában semmi esetre nem vehető figyelembe, hogy a hatóságok milyen úton-módon jutottak az őt terhelő bizonyítékok birtokába.

Én azt tartanám elképzelhetőnek, hogy nem hivatalból üldözendő, ám az emberi méltóság elleni bűntettként lehessen feljelentést tenni akár ismert, akár ismeretlen tettes ellen. Tehát a felelősségre vont személy tehetne feljelentést, amennyiben a körülmények alapján valószínűnek tartja, hogy valaki szándékosan az ő életkörülményeinek megnehezítéséért kutatta és használta fel az ominózus bizonyítékokat, vagy csak keltette fel az illetékes hatóságok gyanakvását.Pontosabban vagy büntető-, vagy polgárjogi eljárás lehetne indítható a besúgó személlyel szemben.

Ez a gyakorlatban nyilván több kérdést is fölvet, mint azt mi, laikusok gondolnánk, hiszen ez a tényállás nem szabad, hogy a közvetlen tanúkra, a sértettekre, vagy a bűntársakra visszatartó hatással legyen a tanúvallomás-tételtől.

Válaszukat előre is köszönöm.