Be. kérdésekforrás főoldal vissza

ObudaFan 2012.12.01. 11:17

Pont azt írja, hogy megvan már az új.

Dr.Attika 2012.12.01. 11:02

Mert "lecserélte" az ügyvédjét. Most jövünk mi akiknek "skandináv gombjuk " nincs az ügyről.

ObudaFan 2012.12.01. 10:28

Nem befolyásol egy bírót az ilyesmi, de miért nem az ügyvédedtől kérdezed?

naja 2012.11.30. 18:50

Sziasztok!

A kérdésem az lenne, hogy hogy befolyásol egy bírót az ügyben az, ha a rendőrségi szakasz után lecserélem az ügyvédet.

(az ügyvéd azt mondta ez az ügy nem tud elkerülni a bíróságig, mert egyértelmű. A rendőrök rengeteg(!) eljárási hibát vétettek, de nem tett semmit, sőt jelenleg gyanúsított lettem)

Eljárási hibák alatt ilyenekre gondolok:

(mindezekkel az ügyvéd nem akart foglalkozni, míg a másik ezt szorgalmazza)

Szóval ügyvéd csere?

ObudaFan 2012.11.30. 16:53

Ez leginkább elírás lehet, de nagy jelentősége nincs.

kispali2 2012.11.30. 14:54

Jogszerűen lehet olyan, hogy a gyanusítottal közölnek egy gyanusítást (tényállást + minősítést), adott Btk §-ra való hivatkozással, ugyanakkor a gyanusítás elleni panaszról felvett jkv fejlécében olyasmit írnak, hogy a nyomozás ismeretlen tettes ellen folyik, a Btk. egy másik §-a alapjáni alapos gyanú okán, és az ehhez kapcsolódó (megalapozó) tényállásról egy szó sem esik, és a fejlécben megemlített Btk. helyről sem.Ez lehet jogszerű?

guba" 2012.11.30. 11:25

Vádlott alatt a nőt kell érteni, mert ugye mindhárman vádlottak.

guba" 2012.11.30. 11:23

„A történeti tényállás nem lehet bonyolult. Vagy megtörtént vagy nem. ”

Akkor egy aktuális példát erre hadd mondjak:ittas társaságban valaki megüt egy nőt. A támadó előtte életveszélyes fenyegetéseket tesz. A nő erős fizikumú, nem tér ki, hanem kétszer megüti a támadót, aki ettől elesik és még kétszer belerúg, egy másik férfi szintén belerúg a már fekvő támadóba. Magánindítvány nincs, első fokon elítélik őket csoportos garázdaságért.Egyáltalán nem egyszerű és egyértelmű tényállás, apróságokon múlik a megítélése. Mivel a nyomozati szakban azonnal vallomást tett mindenki, még mielőtt védővel konzultált volna, nem véletlen, hogy a bűnösítő ítélet tényállását a bíróság a vádlott nyomozati vallomására alapította. A legterhelőbb éppen a saját vallomása volt.

Dr.Attika 2012.11.30. 11:05

A történeti tényállás nem lehet bonyolult. Vagy megtörtént vagy nem. Ugye pontos történeti tényállás hiányában nem lehet szubszumáció a törvényi tényállásra vonatkozóan, ezért a bíróságnak előkészítő ülést kell tartania.

Rafina67 2012.11.30. 10:28

Vannak egyes ügycsoportok, amikben a történeti tényállás bonyolult, a gyanúsítás szövege is zavaros első alkalommal, láthatóan a nyomozóhatóság nem áll a helyzet magaslatán, ilyenkor jobb első alkalommal megtagadni a vallomástételt, majd minden lehetséges anyagot kikérni (nem mindent kell kiadni) azokat alaposan tanulmányozni és így tenni egy kerek lehetőleg ellentmondásmentes vallomást.Más ügyekben ahol a bizonyítékok ugyancsak nem épp meggyőzőek azért nem tesznek vallomást, mert valóban lehetséges, hogy el sem jut az ügy a vádiratig.Megint más ügyekben - ahol a bizonyítékok többségét a gyanúsított nem ismerheti meg csak az iratismertetéskor - ugyancsak célszerű lehet a megtagadás az első alkalommal.Vannak ügyek, ahol lehetséges a mediáció és a bizonyítékok is egyértelműek, vagy a gyanúsított is pontosan tudja, hogy nem sok esélye van, mert maga is tisztában van azzal, hogy mi minden bizonyítékot hagyott, ezekben az esetekben a részletes, feltáró vallomás jobb taktika.

Kedves kérdező! nem jelenthetjük ki azt, hogy ez, vagy az a gyakoribb. Szakmai érvek szerint kell a védőnek eldöntenie, milyen tanácsot ad.

ObudaFan 2012.11.30. 10:02

Ez így ugyanolyan hamis állítás maradt, mint az előző.Iratismertetésre az iratoknak a vádhatósághoz való megküldése előtt, a nyomozás befejezése után kerül sor.Iratismertetéskor minden addig felmerült bizonyíték megismerhető, de akár még bírói szakban is keletkezhet új bizonyíték.A bűncselekmény minősítése pedig végképp csak a jogerős ítéletben dől el.

kispali2 2012.11.30. 08:59

Igen, valójában én is az iratismertetést akartam mondani, csak nem találtam a szót.Szóval a kérdésem úgy hangzana eredeti szándék szerint, hogy:aki védővel van, az jellemzően - ahogyan én tapasztalom - miért passzol, és kap olyan tanácsot, hogy nem teszünk vallomást, majd az iratismertetés után meglátjuk...De Guba - úgy érzem - megadta a választ.

Nekem mondjuk mindössze 4 eseti saját tapasztalatom van, meg amit közben hallottam, a párhuzamosan megidézettek (+ védőjük) csevelyéből.Hogy mi lehet a jellemző, arról gondolom a nyomozó szerv lát a legtöbbet.(De KBS-sel szemben én ténylegesen úgy érzékeltem, hogy védővel az iratismertetésig a passzoltatás a jellemző - amibe én beleláthattam, kivétel nélkül (7-8 eset).)

Egyébként, a Guba + Attika válaszában írottakon túl van egyéb érv a vallomás mellőzése mellett ?

És egyébként iratismertetésre mikor kerül sor? Ahhoz vádemelés, vádemelési szándék, vagy a már megírt (és benyújtott) vádirat kell ?

Iratismertetéskor köteles a nyomozó szerv valamennyi iratot (és iratnak minősülő egyéb bármit) megmutatni, feltárni ami az üggyel kapcsolatos - vagy ez nem így van ? (Esetleg kell-e érte küzdeni?)

Iratismertetés után is bővülhet a nyomozó szerv által felhasználható bizonyíték-paletta?

Az iratismertetés korlátozza-e bármiben a nyomozó/vádemelő szervet?

A kvázi jogcím, vagy bűncselekmény-minősítés változtat(gat)ása mennyire gyakori? vagy esetleg az a kihallgatási taktika része is lehet? Tehát lehet olyan, hogy tudatosan félreminősít első körben, és pl. az arra tett vallomás fényében (esetleg abból összegereblyézett kieg. bizivel együtt) már alátámasztható egyéb minősítéssel (amit egyébként már előzetesen is célzott) csak utóbb áll elő a t. nyomozó szerv ?

Dr.Attika 2012.11.30. 07:24

Igen, mert van amikor az iratok ismertetésnél derül ki, hogy társtettes is van.

guba" 2012.11.29. 19:16

Ha a gyanúsított nem követett el bűncselekményt, vagy ha teljesen nyilvánvaló hogy elkövette, akkor jobban járhat, ha vallomást tesz már a nyomozati szakban, a többi esetben viszont célszerűbb lehet az iratismertetésig várni a vallomással. Mikor a védő teljes körűen megismeri a nyomozati anyagot, akkor tudja meghatározni a védtaktikát.

Dr.Attika 2012.11.29. 18:31

Jellemző, nem jellemző? Több vádlottas ügyekben Te is tapasztalhatod, hogy mennyire jellemző. Én is a vallomástétel mellett állok ki, főleg, ha ártatlannak vallja magát a védenc. Valljuk be, hogy a vallomás megtagadás a bíróban többnyire beismerés képzetét kelti. Egészséges az, ha a vádlott előadja az üggyel kapcsolatos álláspontját.

Kovács_Béla_Sándor 2012.11.29. 18:16

De nem is jellemző. És azt sem lehetne mondani, hogy gyakoribb azok között, akiknek vádője van.

Dr.Attika 2012.11.29. 16:05

Vádat módosítani, kiterjeszteni a bírói szakban is lehet. tehát ez nem indokolja.csatlakozom Obudafanhoz. Nem szerencsés a vallomás megtagadása "mindenáron".

kispali2 2012.11.29. 14:31

Köszönöm a válaszokat.

KBS:Úgy látom gyakorta előfordul, hogy akit megidéznek, - pláne, ha mint terheltet, gyanusítottat - esetleg védővel jelenik meg. Ilyenkor - én úgy látom -

gyakori, hogy (ha van gyanusítás, akkor is) a védői tanács az, hogy vallomást pedig nem teszünk, majd a vádemeléskor. (Ha lesz.)

Ezért kérdeztem, hogy ennek mia az oka, jól látom-e, és főképp, hogy ha vádemelésig jut a dolog, utána alakíthatja-e az ügyészség a vádat, és annak tálalását.

ObudaFan 2012.11.29. 11:58

Az a védői hozzáállás, hogy bármi is legyen a tényállás, ne tegyen a gyanúsított vallomást a vádemelésig, ugyanolyan hibás, mint az, hogy mindenképp tegyen.Most a taktikai megfontolásokat nem is érintve, egyes esetekben eleve lehet látni, hogy a gyanúsított egy közvetítői eljárással jár a legjobban, ahhoz viszont kell a vallomás.

Kovács_Béla_Sándor 2012.11.29. 11:17

„akit védővel hallgatnának ki, az jellemzően nem tesz vallomást a vádiratig. ”Az a baj, hogy ez a tételmondat eleve nem igaz. Akkor pedig miről is beszélünk?

Dr.Attika 2012.11.29. 10:05

Azért, mert a gyanúsítotti idézésen derül ki, hogy mi is a gyanú. Általában azzal kezdi a nyomozó, hogy "Akkor mondjon el mindent!" Ilyenkor a védői tanács az, hogy nem mondunk semmit, majd ha tanulmányoztuk a történeti tényállást, azt követően döntünk a vallomás tétel kérdésében.

kispali2 2012.11.29. 09:00

Büntetőeljárásnak mi a menete, és taktikai szempontból miért van az, hogy akit védővel hallgatnának ki, az jellemzően nem tesz vallomást a vádiratig. Legalább is az első idézésén.

Vádiart után a a nyomozó hatóságnak van módja bővíteni, alakítani a bizonyítékain, indokolásán?

Egy Be. tárgykörében szerzendő phd. kb. mennyi idő ?