Fellebbezés törvénysértő elutasítása.forrás főoldal vissza

Norbert M Sziraki Design 2012.11.15. 19:57

Sherlock!

Egyébként én mindössszesen azért ágáltam ObudaFan véleménye ellen, mert nem tudom összeegyeztetni az esetlegesen jogba nem ütközö erkölcsi vélemény alapján jogszerűsített jogtalanság melletti állásfoglalást a törvényes eljárással szemben.

De mégegyszer köszönöm a rám fordított energiát és időt. Mindenkinek.

Ha úgy véli valaki, hogy ki akarom "rabolni" az alperes céget, akkor azt törvényesen is lehet intézni.

Különben véleménye mindenkinek lehet, de azt nem törvénysértő módon kell kinyílvánítani.

És nem utolsó sorban a pótmagánvádas eljárásban a pótmagánvádló ismerteti a vádat az ügyészi jogkörére tekintettel. Ha nem akkor is. Azaz akkor egyben a sértetti tanú vallomás felolvasása is megtörténik. Új Be. ide, új Be. oda a vád egyébként törvényes és a szükséges kellékeket tartalmazza.Különben milyen nonszensz ötlet lenne, hogy a sértett nem tehet tanúvallomást. Jelen esetben a vádirat bűncselekményt ismertető része pont az.

Norbert M Sziraki Design 2012.11.15. 19:08

Sherlock!

A köszönet nyílvánítással kapcsolatban valóban igazad van. És köszönöm is neki. De a rám szánt idő nem kötelez arra, hogy feltétlenül egyet értsek a véleményével, mint ahogy őt sem kötelezi arra, hogy engyet értsen az enyémmel.

Végtére azért is vannak a bírók, a tanácsok, a bíróságok, hogy tisztességes és pártatlan eljárásban igazságot szolgáltassanak. Nem pedig hivatali pozíciójával visszaélve, bűnt pártolva.

Rendbírság: ez sem, az sem ügydöntő végzés. Ha az ez ügyben az ügyészségi nyomozó hivatalon keresztül benyújtott fellebbezésed elutasítaná a végzést hozó bíróság az ügydöntő végzésekre vonatkozó jogszabájokra hivatkozva, nem tudom mit szolnál. Ráadásul csak azért kaptál rendbírságot, mert a zöldgalléros talárhoz sárga zoknit húztál.

Sherlock 2012.11.15. 14:14

„(Be. 400. §) Persze, hogy nem, de jogot biztosít nem ügydöntő végzések tekintetében fellebbezésre, amennyiben ugyan azon ügyben arra első fokú eljárásban is lehetőség van/volt.”

Ez nagyjából azt jelenti, hogy ha mondjuk kapsz egy rendbírságot másodfokon, akkor legyen hova fellebbezned.

Mondjuk szerintem Obudafan már így is túl sok időt szánt rád, ezt megköszönnöd kéne, nem okoskodni.

Norbert M Sziraki Design 2012.11.15. 12:42

Hogy lehet pl.: azt elfogadni, amikor bűnpártolás bűntette miatt kap az elkövető egy tábla csokit? [Btk. 244. § (3) bekezdés b) pontja]

Nem ügydöntő végzés tekintetében ugyan milyen alapon jár el valaki ügydöntő végzésre vonatkozó jog szerint, amikor arra megvan a rá vonatkozó jog. Ilyen esetben, hogy lehet a valószínűleg nem is létező joggyakorlatot "szentesíteni"?

ObudaFan 2012.11.15. 11:10

„Elfogadok ez ügyben dogmatikai, logikai felviládosítást.”

Megkaptad. Viszont láthatóan nem fogadod el.

Norbert M Sziraki Design 2012.11.14. 22:49

www.echr.coe.int/…n+documents/

Ajánlom az 50 kérdés című ismertető 5. pontját.

Norbert M Sziraki Design 2012.11.14. 22:40

A hivatali visszaélés miatt, vagy a büntető eljárási jogszabályok szószerinti értelmezése miatt?

Elfogadok ez ügyben dogmatikai, logikai felviládosítást.

ObudaFan 2012.11.14. 22:13

Sok mindent olvasol, aztán levonsz belőlük levonhatatlan következtetéseket.

Norbert M Sziraki Design 2012.11.14. 20:15

Nem jogászkodni akarok, de úgy fest, hogy erősen idevág a magyar jognak is számító Európai Emberi Jogi Egyezmény 13. Cikke, továbbá a 6. Cikk (1) bekezdése különös tekintettel a személyhezfűződő polgári jogok tekintetében a bűnösség megállapításának követelhetőségére személyhez fűződő jog megsértése esetén (szerzői és formatervezési minta oltalmi jog).

Norbert M Sziraki Design 2012.11.14. 18:43

(Be. 400. §) Persze, hogy nem, de jogot biztosít nem ügydöntő végzések tekintetében fellebbezésre, amennyiben ugyan azon ügyben arra első fokú eljárásban is lehetőség van/volt.

Norbert M Sziraki Design 2012.11.14. 18:37

Az említett Alaptörvényi cikkek pont idevágóak, leginkább a XXVIII. Cikk (7) bekezdése és a XXIV. Cikk (1) bekezdése.

A kérelem tekintetében olvastam néhány dolgot az ügyész törvényben és a Legfőbb Ügyészség hivatalos oldalán is. Természetesen tudom, hogy legfelsőbb ügyészi jogkör a törvényesség érdekében benyújtott vizsgálat, de gondolom szükség esetén nekem kellene értesítenem/kérvényeznem a jogértés/törvénysértés miatt. Vagy a Kúria hivatalból értesíti? Pláne, hogy ez egy bizonyos fajta perújítás.

ObudaFan 2012.11.14. 18:30

A Be. 400. § nem olyan határozatokra vonatkozik, amelyeket már eleve fellebbezés eredményeként hoztak.És önmagában az, hogy egy másodfokú határozat ellen már nincs helye további fellebbezésnek, az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint semmilyen alkotmányos jogot sem sért.

A fellebbezés kiegészítésére írásban van lehetőség, de nem akármikor és nem akármeddig. Tekintettel az írásbeliségre, nem is értelmezhető, hogy nem volt rá lehetőséged.

Ezt megnyerni nem fogod.

Norbert M Sziraki Design 2012.11.14. 18:14

A Be. 383. §-a és a 400. §-a alapján - mivel sem ítéletnek, sem egyéb más ügydöntő végzésnek nem lehet tekinteni az elutasító végzést, mivel a vádról nem határozott; vagyis a tényállást jogilag nem bírálta el - nem jogkövető az elutasítás. Attól még nem jogszerű a nem ügydöntő végzés elleni másodfellebbezés elutasítása - azt ügydöntő végzésként kezelve - mert előrébb van az ügydöntő végzésről szóló rész a Be.-ben, mint a nem ügydöntőekkel kapcsolatos fellebbezési jog lehetőségeinek ismertetése. Másrészt az elsőfokú végzés ellen ugyan azon okból nyüjtottam be fellebbezést, imígyen ha első fokon lehetett ez ügyben fellebbezni, akkor a fent említett §-ok alapján jogszerű lett volna a másodfellebbezés is, ugyanazon törvényi okból.Az megint egy más dolog, hogy törvénysértően nem adott a másodfokú bíróság tanácsa lehetőséget a fellebezés kiegészitésére sem.

Mindösszesen azért, mert sérült a tiszességes és pártatlan bírósági eljáráshoz való jogom.

Azt egyébként megértem, hogy nem ügydöntő végzés ellen akkor sincs helye felülvizsgálatnak, ha a büntető anyagi jogot sértő a végzés, vagy ha a Be. 373. § II. pontjának c), e) pontját sérti. Egyébként ez ügyben utasította el a nyomozó ügyészség által továbbított fellebbezést a másodfokú tanács. Csak azt nem értem, hogy mégis mi köze a 386. §-hoz mindennek, amikor semmi köze ítélethez. Ha az lett volna tényleg törvényben kizárt lett volna. De mivel nem az, így mégsem.

Másrészt a törvénysértő eljárás szintén alkotmány sértő. Ha más jogorvoslat nincs lehet/kell vele élni. Bocs, de én nem megúszni akarom az eljárást, hanem megnyerni.

ObudaFan 2012.11.13. 22:41

A jogorvoslat a törvényesség érdekében nem téged megillető jogorvoslat, mert nincs alanyi jogod arra, hogy az ügyészség a kérelmedre előterjesszen ilyen jogorvoslatot.De hogy egyáltalán miért élnél alkotmányjogi panasszal, az megint nem derül ki, így arra válaszolni, hogy mikor kezdődött volna a határideje, aligha lehet.

Eddig összesen annyi derült ki, hogy teljesen jogszerűen elutasították egy törvényben kizárt másodfellebbezésedet.

Norbert M Sziraki Design 2012.11.13. 22:32

Lenne még egy kérdésem. Ha a Be. mind a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat, mind pedig az alkotmányjogi panasz tekintetében azt a feltételt szabja, hogy nincs más jogorvoslati lehetőség, akkor melyik az előrébb való?A Legfőbb Ügyészség hivatalos weboldalán azt olvastam, hogy kérelemfüggő a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat.

Van ez ügyben joggyakorlat?

Minden esetre érdekes sorrend.

Norbert M Sziraki Design 2012.11.13. 21:24

Akkor hagy kérdezzek valami mást. Hogy kell a törvényesség érdekében történő eljárást kezdeményezni? A Legfelsőbb Ügyészségre benyújtott kérelem formályában? De akkor biztos kifutok az igazolási kérelemmel benyújtható alkotmányjogi panasz benyújtására nyitvaálló határidőből. Meg lehet oldani, hogy az Abt. 27. § szerint az utolsó jogorvoslati lehetőség kihasználása után, de az alkotmánysértő bírósági határozat meghozatalát követő 180 nap után nyújtson be valaki panaszt a 27. § b) pontjára hivatkozva? Számomra önellentmondásosnak tűnik a határidők figyelembe vételével, mivel minden feltételnek meg kell felelni, de az egyébként rendelkezésre álló hatvan napos határidőn bellűl szerintem ritkán lehet minden jogorvoslatot kimeríteni egy másodfokú nem ügydöntő végzés után, de ügydöntő végzés után sem.

Norbert M Sziraki Design 2012.11.13. 20:47

Vagyis akartam volna de sajnos a másodfellebbezést a másodfokú bíróság elutasította törvényellenesen, mivel az előző nem ügydöntő végzését ügydöntőként kezelte.

Én elmentem a nyomozó ügyészségre, a másodfokú bíróság vádindítványt elutasító végzése után, amin keresztül benyújtottam a másodfellebbezést. Ezt utasította el a Be. 386. §-ára hivatkozva és "szerintem" törvénytelenűl. Ezt a véleményt támasztja alá a felülvizsgálati indítvány ügyében hozott végzés indoklásának idézett részlete is.

Tehát akkor meg is válaszoltam az első posztban a saját kérdésem? Vagyis, hogy a Be. 400. §-a a releváns jogszabály és nem a 386. §?

Kicsit megzavartak az alkotmányjogi panasszal kapcsolatos határidők, mivel ezzel kapcsolatban semmi sincs a Be.-ben. Még törvényre utalás sem. Ami jellemző a magyar törvényekre. Vagyis jobb esetben is csak annyi, hogy külön jogszabályban meghatározott. De itt még az sem.

ObudaFan 2012.11.13. 19:21

Eddig másodfellebbezni akartál. Most már nem csak a tényállás változik minden hozzászólásoddal, hanem a kérdésed is visszamenőlegesen.Én feladtam.

Norbert M Sziraki Design 2012.11.13. 19:16

ObudaFan!

"Aszerint meg végképp nincs." De mi? Én nem azt írtam, hogy felülvizsgálati indítványt akarok az alkotmányjogi panasz alapján benyújtani.

"Ügydöntőek pedig az első fokú bíróság határozatai közül - a Be. 257. § (1) bekezdésére is figyelemmel - a 329. § és a 332. § (1) bekezdése alpján csak az ítélet, az eljárást megszüntető végzés, valamint a Be. 544. § (3) bekezdésére tekintettel a külön eljárásban tárgyalás mellőzésével hozott végzés minősül."

(saját ügyben hozott végzés részlet)

Azaz kizárásos alapon nem vonatkozhat az elutasító végzésben hivatkozott Be. 386. §, hanem a 400. § az alkalmazandó.

Ebből kifolyólag nem igen tudom értelmezni, hogy miért is ne lehetne panaszt előterjeszteni az Alkotmány Bírósághoz.

ObudaFan 2012.11.13. 15:03

Aszerint meg végképp nincs. A Kúria az ügyedben határozatot hozott és úgy találta, hogy van helye fellebbezésnek? Akkor valamit megint nem írtál le. Vagy nem az ügyedben hozta a határozatot, csak valamiért alkalmazhatónak tartod az ügyedre.

Norbert M Sziraki Design 2012.11.13. 13:36

Jut eszembe, ez a Kúria véleménye is.

Norbert M Sziraki Design 2012.11.13. 12:43

ObudaFan!

A Be. 386. §-a értelmében. De mivel ez nem ügydöntő végzés volt a Be. 400. § a releváns jog, nem pedig fordítva.

ObudaFan 2012.11.13. 11:53

Teljesen egyértelmű, hogy nincs helye másodfellebbezésnek, mert ezek szerint az első- és másodfokú döntés megegyezett. A többinek semmi jelentősége.

Norbert M Sziraki Design 2012.11.13. 11:33

kbs!

Felhívnám a figyelmet a Be. 232. § (1) és (2) bekezdésére, továbbá a 267. § (1) bekezdés j) és k) potjára.

Norbert M Sziraki Design 2012.11.13. 11:18

kbs!

Erről létezik egy felszólítás a befogadó városi bíróság részéről, miszerint elutasítja a vádindítványt ha nem mutatok be jogi képviselői meghatalmazást. Bemutattam és elfogadta.

Másrészt törvény szerint jogsértő.

Harmadrémszt az Alaptörvény XXIV. Cikk (1) bekezdését, XXVIII. Cikk (1), (7) bekezdését sérti a fellebbezést elutasító végzés (is). Minek következtében alkotmányossági panasznak van helye az Alkotmány Bírósághoz.

Ha viszont igazad lenne, akkor jön az Európai Emberi Jogi Bíróság.


Kovács_Béla_Sándor 2012.11.13. 07:23

Ez még annál is egyszerűbb. Amit te "elfogadásnak" mondasz, az áttétel volt. A vádindítványodat első fokon és másodfokon is elutasították. Hogy "törvénysértően", az csak a te véleményed. További jogorvoslati lehetőség nincs.

Norbert M Sziraki Design 2012.11.13. 00:05

ObudaFan!

Ebben az esetben egyszerű lenne a helyzet. De igaz, tényleg nem írtam le mindent.

Megyeszékhely városi bírósága elfogadta a vádindítványt, majd áthelyezte az ügyet a megyei bíróságra, ami hatáskörrel rendelkezett. Az áthelyezte a Fővárosi Törvényszékhez, ami illetékességgel rendelkezett. Az átküldte a Kúriához a hatáskör és illetékesség megállapítása érdekében. A Kúria visszaküldte a Fővárosi Ítélőtábűához, ami eljárásra utasította a Törvényszéket. Ezt követően elutasította törvénysértően a vádindítványt [Be. 267 (1) j), k)]. Fellebbezés. Másodfok. Szintén jogsértő elutasítás. Pl.: Btk. 4. § (1), (3) bekezdés, mintha nem lenne Be. 11. § és nem lenne jogos a pótmagánvád.

Vagyis ugyanaz mint elsőfokon, nem ügydöntő végzés. Amit a Kúria felülvizsgálati indítványra adott válasza egyértelműen alátámaszt. Tehát nem vonatkozik a végzésre a Be. 386. §-a.

Tehát a másodfokú végzést a Központi Nyomozó Ügyészségen keresztül megfellebbeztem (mivel a végzés megállapította, hogy nincs fellebbezésnek helye), amit a Be. 341. § (1) bekezdésére hivatkozva elutasított az Ítémlőtábla.

"A Be. 382. §-a, valamint a Be. 386. § (1) bekezdése egyértelműen meghatározza, hogy mely másodfokú döntések ellen van helye továbbifellebbezésnek; a pótmagánvádló vádindítványa elutasításának tárgyában hozott elsőfokú végzést felülbíráló másodfokú határozat azonban nem tartozik ezek közé."

___________________________________________________________________________________

www . AB mindenek felett . hu

ObudaFan 2012.11.12. 22:55

Gondolom, bár a leírásból nem egyértelmű, de arra utalhatsz, hogy első fokon megállapították pótmagánvádas eljárásban a bűnösséget, másodfokon meg elutasították a vádindítványt. Ha ez van, akkor szerintem nincs helye fellebbezésnek, mert a 386. § ezt az esetet nem sorolja fel, a 400. § (2) meg szerintem nem vonatkozik azokra a végzésekre, amik már jogorvoslat eredményeképp születtek.De persze lehet, hogy én értettem félre a kérdést, mert azt nem igazán írtad le, hogy mi ellen fellebbeztél.

Norbert M Sziraki Design 2012.11.12. 21:25

Tisztelt jogász Hölgyek és Urak!

A kérdés az, hogy van-e joga elutasítani a nem ügydöntő végzés ellen benyújtott fellebbezést a másodfokon eljáró ítélőtáblának, ha az a Be. 341. § (1) bekezdése szerint nem volt elutasítható.

Egyéb részletek. A Be. 383. § alapján nem ügydöntő végzés tekintetében fellebbezésnek van helye a vádindítvány jogtalan elutasítása esetén elsőfokú eljárásban. Következés képpen jogot biztosít nem ügydöntő végzés tekintetében fellebbezésre harmadfokú eljárás lefolytatása érdekében.

A fellebbezést elutasító végzés a Be. 386. § (1) bekezdésére hivatkozik ez ügyben, holott se nem ítélet, se nem ügydöntő végzés a Be. 267. § (1) bekezdés j) és k) pontja tekintetében törvénysértő elutasítás.

Másrészt a 400. § (2) bekezdése a 383. §-al összhangban lehetőséget nyújt a fellebbezésre.

Ha van ez ügyben Bkv. vagy jogegységi határozat, annak a számát nagyon szépen megköszönném.