Kézizálogtárgy kiadása tulajdonosnakforrás főoldal vissza

Gabicsek 2012.02.23. 22:18

„Akkor itt ki tekinthető adósnak? A tulajdonos feltehetően még részesedett is az összegből, és utána visszakerül minden hozzá”

Az az adósod, akinek pénzt kölcsönöztél, rajta hajthatod be az adósságot. Az csak feltételezés, hogy a tulajdonos is részesedett a pénzből. Vele nem szerződtél.

limma 2012.02.23. 13:15

Nem vagyok egy nagy jogtudor, de szerintem a srác az adós továbbra is - igaz, hogy jelen pillanatban nincs fedezete a kölcsönének, de mondjuk egy Provident kölcsönnél sincs.

De az érdekes, hogy anonim zálogbaadásnál hogy derítették ki a srác kilétét? Vagy névre szóló kölcsön volt?És a lány honnan tudta, melyik fiókban van az ékszere?(Már ha pestiek, mert talán vidéken nincs olyan nagy választék :-))

guba" 2012.02.23. 13:11

„Úgy érzem azonban elsikkadt a lényeg, hogy nem került sor a bűncselekmény megállapítására”

Nem sikkadt el, csak nincsen jelentősége. A zálogház nem szerezte meg a zálogjogot, mert az adós nem volt tulajdonosa a zálogtárgynak. Ettől kezdve a dolog büntetőjogi vonala nem is releváns. Amit Gabicsek leírt, az egyébként helytálló, tehát a rendőrség nem sértett jogszabályt, amikor a tulajdonosnak adta ki a lefoglalt dolgot.„Simán rendelkezhetne szerintem úgy is, hogy az őrizetben tartó szolgáltassa ki azt a tulajdonosnak.”

Nem. Ha egyébként az eddigi okfejtésed helyes lett volna, itt akkor is megdőlne. A törvény nem "rendelkezést" ír, hanem "kiadást".

ObudaFan 2012.02.23. 13:11

Az egészen biztos, hogy a Be-nek ez a szabálya rengeteg hasonló problémát okoz, csak az a kérdés, hogy hogyan lehetne jobb szabályozást alkotni. A rendőrség nem fogja tudni elbírálni a kézizálogjoggal, haszonélvezettel, más hasonló jogokkal kapcsolatos használati vitákat. Esetleg még azt lehetne, hogy bírói letétbe helyezik, és pert indíthat, aki magát használatra jogosultnak véli. De az meg nem lenne olcsó megoldás.

DrxMarton 2012.02.23. 12:37

Kedves Fórumozók,

Először is köszönöm a válaszokat.

Úgy érzem azonban elsikkadt a lényeg, hogy nem került sor a bűncselekmény megállapítására.

Amennyiben a lopás miatt marasztalják a zálogba adót, akkor elfogadnám azt, hogy a tulajdonos visszakapja az ékszereit, és a tolvaj ellen pedig büntető és polgári igényt érvényesítek csalás miatt.

Ugyanakkor az a probléma, hogy a lopás nem került megállapításra és a srác marasztalásra, sőt nem is került vád előterjesztésre. Így a tulajdonos nem egy eltulajdonított dolgot kapott vissza, hanem mivel nem volt bűncselekény, így zálogtárgyat tart magánál, ami egy követelés fedezetére szolgál, tehát ő kvázi dologi zálogkötelezett lett ezáltal véleményem szerint.

Kedves Gabicsek: Lefoglalás: Az OK, hogy a rendőrség foglalta le az ékszereket, és ő is rendelkezik a kiadásról, de akkor ha korábban nem vitte el, akkor miért pont a kiadáshoz viszi el. Simán rendelkezhetne szerintem úgy is, hogy az őrizetben tartó szolgáltassa ki azt a tulajdonosnak.

Esetleg milyen jogkövetkezményei lehetnek a kiadás megtagadásának? Büntető következmény lehet? Büntetőben nem vagyok jártas.

Adóssal szemben érvényesíthetem: OK, hogy az adóssal szemben van kártérítési igényem, de ki az adósom ebben az esetben? A srác aki feltehetően a tulajdonos tudtával beadta zálogba az ékszert, vagy a tulajdonos, aki a zálogtárgyamat magánál tartja.

Kedve guba:

Ugyanaz áll itt is. OK, hogy nem volt tulajdonos, de a tulajdonos tudtával adja zálogba, aki utána ezt vitatja, de nem kerül megállapításra. Akkor itt ki tekinthető adósnak? A tulajdonos feltehetően még részesedett is az összegből, és utána visszakerül minden hozzá.

Ez így nekem továbbra is bántja a jogérzékemet, és elég aggályosnak tartom.

Üdvözlettel,Marci

guba" 2012.02.22. 10:35

„Ptk. 265.§ (1) alapján a jóhiszemű fél zálogjogot szerez akkor is, ha az aki a zálogtárgyat adta nem volt tulajdonos.”

Ez csak akkor igaz, ha kereskedő az, aki a zálogtárgyat adja. Az általad leírt esetben feltételezhetően nem erről van szó, tehát annak a kockázatát, hogy a zálogba adó esetleg nem volt tulajdonosa a zálogtárgynak, a jogosult (zálogház) viseli. Az adóst kell felszólítani, hogy a fedezetet egészítse ki. Ha ennek nem tesz eleget, akkor fel lehet mondani a kölcsönszerződést, és követelni rajta a tartozást. Immár biztosíték nélkül.

A kérdéseiden nem mennék végig, mert ezek után nagyrészt okafogyottá váltak, szerintem.

Gabicsek 2012.02.22. 10:35

1.) Jogos. A rendőrség foglalta le, így ő is adja ki a tulajdonosnak.A rendőrség nem birtokba veszi azi ékszereket, hanem lefoglalja, ez különbség.Azt a dolgot kell lefoglalni, amely bűncselekmény elkövetésének eszköze.

2.) A tulajdonosnak a lefoglalt dolgot ki KELL adni.A záloghitel behajtása polgári perben (vagy fmh) érvényesíthető az adóssal szemben. Semmi köze az ékszerek tulajdonosának a zálogház és az adós hitelügyletéhez, hiszen ő a lopás sértettje.

3.) Kártérítési igényed az adóssal szemben érvényesítsd, fent leírtam, hogy.

4.) A rendőrségnek ehhez az igényhez semmi köze. Az ékszereket nem önhatalmúlag vette birtokba, hanem a törvényes körülmények között lefoglalta, és ugyanígy, törvényben elírtaknak megfelelően adta ki a tulajdonosnak.

Tehát a zálogház perelje az adóst.

DrxMarton 2012.02.21. 22:07

Tisztelt Jogászok,Az alábbi tényállásban lennék kíváncsi az álláspontotokra:Ismerős zálogházban egy fiatalember záloghitelt vett fel arany ékszerre. Nem sokkal később megjelent a rendőrség egy lefoglalási határozattal, hogy az ékszereket egy lopás gyanúja alapján indult eljárásban lefoglalják - és a zálogház őrizetében hagyják - mivel a srác volt barátnője feljelentést tett, hogy a zálogba adott ékszerek az ő tulajdonát képezik.Egyszer csak megjelenik egy rendőr a lefoglalás feloldásáról rendelkező határozattal, és azzal, hogy az ékszereket a "sértett" hölgynek kell kiadni és ezért azokat elviszi. Az alkalmazott az ékszereket a feloldó határozat ellenében odaadja a rendőrnek. Ezután levél a gyanúsított srácnak, hogy fizesse meg a kárt, mert csalás gyanúja merülhet fel (tulajdonosi minőség tekintetében tévedésbe ejtés), aki azzal jelentkezik, hogy az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntették ellene, amelyik határozatot a rendőrség "elfelejtette" az ismerősömnek továbbítani. Erre csak ekkor derült fény, eddig az ismerősöm abban a tudatban volt, hogy a zálogba adó srácot elmarasztalták lopásban."Namármost:"Be 155.§ (2) alapján ugye a lefoglalt dolgot a tulajdonosnak kell kiadni.Ptk. 265.§ (1) alapján a jóhiszemű fél zálogjogot szerez akkor is, ha az aki a zálogtárgyat adta nem volt tulajdonos."Kérdéseim:"

Várom az észrevételeket, tapasztalatokat, ötleteket.Ez így elsőre csúnyán járható lehetőségnek tűnik egy kis "mellékes" keresetre, hiszen a pénz megvan, bcs miatt senkit nem vonnak felelősségre, a zálogháznál meg se pénz se zálogtárgy.Előre is köszönöm a válaszokat