Mit tehet a polgárőr, mit tehet a csendőr?forrás főoldal vissza

Dr.Attika 2011.04.28. 15:42

Leg!Ha figyelted akkoriban a közleményt, akkor hallhattad, hogy nem igazi csendőrségről van szó.Pintér belügyérünknek kellene a törvényhozás elé terjeszteni a csendőrségről szóló törvényt. A csendőrség működik ma is Ausztriában, Olaszországban, Franciaországban stb. Nem véletlenül. A falusi rend fenntartása más szervezetet igényel, mint a városi rend fenntartása. magyarországon is hatékonyan működött a csendőrség, de zsidó honfitársaink elhurcolásában játszott "parancsszerinti" tevékenysége miatt 20 éve nem merik felállítani. A csendőrök a korábbi rendszerben a falusi gazdák olyan nőtlen gyermekeiből álltak, akik a birtokot nem művelhették (örökösjogi helyzetük miatt), de volt tulajdonosi szemléletük és az adott település részre vonatkozó személyi és helyi ismeretük. Fegyverzetük: puska szuronnyal, kard és pisztoly. Lóval járőröztek naponta és bejárták a tanyákat és a községeket, falvakat. Rendbontást észlelve azonnal intézkedtek, ha kellett puskatussal és kardlappal. Ezért volt rend azokban az időkben vidéken. Ha elő kellett állítani valakit, azt nem légkondis rendőrautókkal tették, hanem a ló mögé kötéssel. már ez is visszatartó erő volt a szabálysértők, bűnelkövetők körében.

Legislator 2011.04.28. 15:02

Komolyan, egyáltalán tudják, mi az a csendőr? Ha nem, akkor miért hoznak létre olyan névvel valamit, ami jogilag nem is létezik?

guba 2011.04.28. 13:17

A rendőr miért akadályozná s polgárőrt a jogszerű tevékenységének az ellátása közben? Nem akadályozza. Normális esetben a rendőr és a polgárőr partnerek a rend fenntartásában. Amikor meg mások próbálnak polgárőrként feltűnni és más célokat szolgálni, akkor meg immár jogszerűen, tisztítják meg tőlük a közterületeket.

Csabi700517 2011.04.28. 11:21

A 67/2011. (IV. 22.) Korm. rendelettel módosított, az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet új 10/C. § (1) bekezdése szerint „Ha a polgárőr a polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény 2. §-ában meghatározott együttműködési kötelezettség teljesítése nélkül látja el a polgárőrség törvényben meghatározott feladatait, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható”, mely szabálysértés miatt az eljárás a Rendőrség hatáskörébe tartozik. Az új 10/D. § (1) bekezdése alapján pedig „aki közterületen vagy nyilvános helyen olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenységet végez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, vagy ilyen tevékenység látszatát kelti, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható” mely szabálysértés elkövetése miatt szintén a Rendőrség jár el.

1. A polgárőr tevékenységéről egyértelműen elmondható, hogy azt a rá vonatkozó, polgárőrségről szóló törvény 1. §-a alapján törvényi felhatalmazással látja el (a törvény szövege szerint közreműködik az „ország közrendje és közbiztonsága fenntartásának segítésében”, vagyis a 10/D §-ban meghatározott szabálysértést eleve nem tudja elkövetni.A polgárőrség továbbá „az önkormányzatok és a lakosság közötti bizalom erősítésében, továbbá a helyi közbiztonság közösségi védelme érdekében a lakosok közösségei által meghatározott feladatok ellátásában közreműködő” szerv, vagyis feladatait elsődlegesen a helyi lakosokat megtestesítő, és az őket képviselő helyi önkormányzattól kapja.Itt érkezünk el ahhoz a ponthoz, hogy mely esetben követheti el a polgárőr a 10/C. §-ban meghatározott szabálysértést, mikor teljesíti a polgárőr a feladatát az együttműködési kötelezettség nélkül? Ennek megállapításához először is azt kell vizsgálnunk, hogy egyáltalán kivel kell egy polgárőrségnek együttműködnie?A már idézett, polgárőrségről szóló törvény 2. §-a szerint a polgárőrség együttműködik „a helyi önkormányzatokkal, az állami és önkormányzati szervezetekkel, a rendőrség, a katasztrófavédelem, illetve a vám- és pénzügyőrség szerveivel, a környezet- és természetvédelmi szervezetekkel, a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságokkal, a mezei- és természetvédelmi őrszolgálattal, valamint a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarával.”Itt jutunk el az említett Korm. rendeletben megtestesülő első jogalkotási abszurditáshoz:Mindenkivel együtt kell-e működnie a polgárőrnek, illetve mi van abban az esetben, ha ahhoz, hogy az egyik szervvel történő maradéktalan együttműködést biztosítani tudja, a másikkal fennálló együttműködési kötelezettségét meg kell, hogy szegje?Ismeretes, hogy ………. polgármestere a napokban ………hívta a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet, hogy az vegyen részt a helyi közbiztonság megteremtésében. Nyilván az együttműködés részleteit a felek együttműködési megállapodásban rögzítik majd (legyen az szóbeli vagy írásbeli), azzal a könnyen kitalálható tartalommal, hogy a polgárőrség utcai jelenlétével működjön közre a helyi közrend, közbiztonság fenntartásában. Mi történik akkor, ha a Rendőrség – a vele szemben fennálló együttműködési kötelezettségre hivatkozással – egyszerűen „leparancsolja” a polgárőröket az utcáról, és ennek a felszólításnak a polgárőr eleget tesz?Az történik, hogy a fentiek alapján elköveti az együttműködési kötelezettség megsértésének szabálysértését, hiszen nem működött együtt az önkormányzattal, mert nem teljesítette az önkormányzattal szemben vállalt feladatait, és emiatt ………. teljesen jogosan jelenti őt fel épp annál a rendőrségnél, amely a polgárőrség tevékenységét megtiltotta!A felületes szemlélőnek is nyilvánvaló lehet, hogy ebben az esetben olyan jogalkotási bravúrt sikerült a BM-nek elkövetnie, amelynek következményeként a polgárőr számára nincs jogszerű eljárás. Persze ennél azért többről van szó. Mi ebben az esetben a jogszerű eljárás a polgárőr számára?Ahogy látjuk, a helyzet az, hogy a rendelet ezen §-a rendkívül pontatlan, mert a tételes rendelkezés alapján elvileg mindenkinek egyformán meg kellene felelni, de EZ bizonyos esetekben – ahogy fent is – a polgárőr számára egyszerűen lehetetlen. Ilyenkor választani kell.Amennyiben a helyi közrend, közbiztonság fenntartásáról van szó, polgárőrség számára elsődlegesen a helyi önkormányzat szabhat feladatot - vagyis amely feladatot az önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás meghatároz, azt a polgárőrségnek el kell végeznie. Ha tehát a helyi közrend, közbiztonság fenntartásáról van szó, a polgárőrségnek elsődlegesen a helyi önkormányzattal kell együttműködnie.A közrend fenntartásának mikéntjében, hogy még világosabb legyen, a konkrét feladatok végrehajtásának módjában kell a polgárőrségnek együttműködnie a Rendőrséggel, de ez nem jelentheti azt, hogy

Amennyiben a Rendőrség ezzel ellentétesen, az elmúlt hetekben látott módon, de ezután már a Korm. rendelet „felhatalmazása” alapján jár el, és ennek keretében pl. a polgárőr módszeres vegzálásába kezd, vagy a polgárőr feladatellátását indokolatlanul akadályozza, úgy egyrészt a polgárőrt szabálysértés elkövetésére – pl. a ……… esetben az önkormányzattal fennálló együttműködési megállapodásának megszegésére – kényszerítheti, másrészt megsérti a polgárőr törvényben biztosított jogát arra, hogy a közbiztonság fenntartásában közreműködjön.Mindez pedig bűncselekmény, konkrétan a Btk. 225. §-a szerinti hivatali visszaélés bűntette, így nem lennénk meglepve, ha az ilyen, „vegzáló jellegű” tevékenységet folytató rendőrök ellen a közeljövőben több feljelentés érkezne az illetékes ügyészségekre.A jogszerű tevékenységet folytató polgárőr ellen erőszakosan fellépő személyek ezen túl megvalósítják a Btk. 230. §-a szerinti közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettét, amennyiben mindez hivatalos eljárásban történik, akkor – bírói gyakorlattól függően – ez a Btk. 226. §-a szerinti bántalmazás hivatalos eljárásban bűntettét is jelentheti.Mit tehet tehát az egyszeri polgárőr a mindennapokban? A rá vonatkozó törvény által meghatározott keretek között, közterületen megjelenve ellátja a feladatait úgy, hogy amennyiben tevékenysége során bűncselekményt, szabálysértést vagy a helyi közrendet, közbiztonságot sértő vagy veszélyeztető egyéb helyzetet tapasztal, akkor hatáskörét nem túllépve természetesen együttműködik a rendőrséggel.A rendőri intézkedés alól természetesen maga sem vonhatja ki magát, de amennyiben ilyen alá esik, úgy a polgárőrségi törvényben számára biztosított jogaira hivatkozhat, ha pedig ennek ellenére szabálysértési eljárás indul ellene, akkor végső soron igénybe veheti a bírósági utat, amely jelen sorok írójának szakmai álláspontja szerint a polgárőröknek kedvez majd.2. A csendőr – fordított módon – a 10/C. §-ában foglalt szabálysértést nem tudja eleve elkövetni, hiszen a 10/C. § csak a polgárőrökre terjed ki, a csendőr pedig nem polgárőr.A ………. Csendőrséget a helyi önkormányzat alapította törvényi felhatalmazás alapján, hiszen a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, 8. § (1) bekezdése alapján a közbiztonság helyi feladatairól a helyi önkormányzat gondoskodik.A helyi önkormányzat a feladatait az egyes szervein keresztül látja el, ilyen pl. – a sok más városban már korábban megalapított – városőrség, amelyet a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § 15. pontja, vagyis törvényi felhatalmazás alapján, mint közhasznú szervezetet hoznak létre az egyes helyi önkormányzatok. A ………. városőrséget konkrétan Csendőrségnek nevezték el, de közterületi feladatait ettől még minden …….. csendőr jogszerűen, törvényi felhatalmazása alapján, a helyi önkormányzat képviseletében, annak önkormányzáshoz való jogát megtestesítve látja el.Ebből következően a csendőrt nem lehet a Korm. rendelet 10/D. §-ára hivatkozással megakadályozni a tevékenységének végzésében, vagy a közbiztonság fenntartásáért végzett munkáját indokolatlanul zavarni.Mit tehet tehát az egyszeri csendőr a mindennapokban? A helyi önkormányzatokra vonatkozó törvény és a városőrségre vonatkozó önkormányzati szabályozás adta keretek között közterületen megjelenve ellátja feladatait úgy, hogy amennyiben tevékenysége során bűncselekményt, szabálysértést vagy a helyi közrendet, közbiztonságot sértő, illetve veszélyeztető egyéb helyzetet tapasztal, akkor hatáskörét nem lépi túl, és természetesen együttműködik a rendőrséggel.Amennyiben pedig a rendőr – úgymond a Korm rendelet „felhatalmazása” alapján – a csendőrt jogszerű tevékenységének végzésében megakadályozza, vagy a csendőr feladatellátását indokolatlanul zavarja, úgy megsérti a csendőr törvényben, önkormányzati szabályozásban biztosított jogát arra nézve, hogy a közbiztonság fenntartásában közreműködjön.Mindez pedig – csakúgy, mint a polgárőr ellen, hivatalos szervek által kifejtett tevékenység esetében – ugyanúgy hivatali visszaélés bűntettének minősülhet, így azon sem lennénk meglepve, ha az ilyen, „vegzáló jellegű” tevékenységet folytató rendőrök ellen szintén több feljelentés érkezne az illetékes ügyészségekre a közeljövőben.A jogszerű tevékenységet folytató csendőr ellen erőszakosan fellépő személyek ráadásul megvalósítják a Btk. 229. §-a szerinti hivatalos személy elleni erőszak bűntettét is, mivel a Btk. 137. § 1. pontjának l) alpontja szerint a „jogszabály alapján közhatalmi, államigazgatási feladatokkal megbízott szervnél, testületnél” foglalkoztatott „közhatalmi, államigazgatási feladatot” ellátó személyek hivatalos személynek minősülnek, és a csendőr a „hivatalos személyiség” minden kritériumának megfelel.Amennyiben a csendőr sérelmére elkövetett valamely erőszakos bűncselekményre hivatalos eljárásban kerül sor, akkor ez – bírói gyakorlattól függően – a Btk. 226. §-a szerinti bántalmazás hivatalos eljárásban bűntettét is jelentheti.A rendőri intézkedés alól természetesen a csendőr sem vonhatja ki magát, de amennyiben ilyen alá esik, úgy akár önkormányzati törvényre, akár a közhasznú szervezetekről szóló törvényre, vagy az ezek alapján városőrséget létrehozó önkormányzati szabályozásra is hivatkozhat, ha pedig ennek ellenére szabálysértési eljárás indul ellene, akkor végső soron igénybe veheti a bírósági utat, amely jelen sorok írójának szakmai álláspontja szerint egyértelműen a csendőröknek kedvez majd.Adódik a kérdés, hogy amennyiben akár a polgárőrök, akár a csendőrök jogszerű tevékenysége ellen a Pintér-féle szabályozás alapján nem lehetséges fellépni, sőt, a Korm. rendeletre hivatkozással történő fellépés egyben bűncselekmény elkövetését is jelenti, mit tehet az ilyen fellépésre utasított3. rendőr? A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 69. § (1) bekezdése alapján a bűncselekményre utasító parancsot a rendőr nem hajthatja végre. Amennyiben mégis megteszi, maga is bűncselekményt követ el.Természetesen semmilyen illúziónk sincs afelől, hogy nincs ma Magyarországon olyan rendőr, aki e paragrafusra hivatkozással a felettesétől kapott parancsot megtagadná. A rendőri állomány a fentebb elemzett jogalkotási szörnyszülöttben foglalt rendelkezéseket kritika és visszakérdezés nélkül végrehajtja majd.Ez a határozottság azonban a bíróságon érhet csúfos véget, ahol manapság - az újabb és újabb elbukott szabálysértési ügy láttán - a Rendőrség jogi képviselői már csak kifejezéstelen tekintettel pislognak fel a valóságra.Mindezek felvetésével azt kívánjuk jelezni, hogy hebehurgya módon összetákolt kormányrendeletekkel kiiktatni évtizedek óta meggyökeresedett és jól működő társadalmi intézményeket nem lehet, és az ilyen jogalkotásból eredő jogalkalmazás könnyen visszafelé sülhet el, amely végső soron a jogalkalmazó szervek (jelesül a Rendőrség) egyedi ügyben eljáró tagjainak felelősségre vonását vonhatja maga után.4. Mit tehet az egyszerű állampolgár?Tekintettel arra, hogy a ……… Kormánytöbbség elmulasztotta a hatályos Alkotmány utólagos alkotmánybírósági normakontrollra vonatkozó szakaszát, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 21. (2) bekezdését 2011. január 1. – azúj Alaptörvény hatálybalépése – előtt hatályon kívül helyezni, az Alkotmánybírósághoz (AB) még bárki fordulhat annak érdekében, hogy az AB a Korm. rendelet kérdéses rendelkezéseit alkotmányossági szempontból felülvizsgálja.Ahogy a fentiekből is látszik, van mit vizsgálni, ennek megfelelően a ………. országgyűlési képviselő által pénteken bejelentett alkotmánybírósági beadvány – amely kilenc oldalon sorolja a Korm. rendelet két új szakaszának alkotmányossági, jogalkotási hibáit – már el is készült, és a csütörtöki napon benyújtásra kerül.

A 67/2011. (IV. 22.) Korm. rendelettel módosított, az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet új 10/C. § (1) bekezdése szerint „Ha a polgárőr a polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény 2. §-ában meghatározott együttműködési kötelezettség teljesítése nélkül látja el a polgárőrség törvényben meghatározott feladatait, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható”, mely szabálysértés miatt az eljárás a Rendőrség hatáskörébe tartozik. Az új 10/D. § (1) bekezdése alapján pedig „aki közterületen vagy nyilvános helyen olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenységet végez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, vagy ilyen tevékenység látszatát kelti, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható” mely szabálysértés elkövetése miatt szintén a Rendőrség jár el.

1. A polgárőr tevékenységéről egyértelműen elmondható, hogy azt a rá vonatkozó, polgárőrségről szóló törvény 1. §-a alapján törvényi felhatalmazással látja el (a törvény szövege szerint közreműködik az „ország közrendje és közbiztonsága fenntartásának segítésében”, vagyis a 10/D §-ban meghatározott szabálysértést eleve nem tudja elkövetni.A polgárőrség továbbá „az önkormányzatok és a lakosság közötti bizalom erősítésében, továbbá a helyi közbiztonság közösségi védelme érdekében a lakosok közösségei által meghatározott feladatok ellátásában közreműködő” szerv, vagyis feladatait elsődlegesen a helyi lakosokat megtestesítő, és az őket képviselő helyi önkormányzattól kapja.Itt érkezünk el ahhoz a ponthoz, hogy mely esetben követheti el a polgárőr a 10/C. §-ban meghatározott szabálysértést, mikor teljesíti a polgárőr a feladatát az együttműködési kötelezettség nélkül? Ennek megállapításához először is azt kell vizsgálnunk, hogy egyáltalán kivel kell egy polgárőrségnek együttműködnie?A már idézett, polgárőrségről szóló törvény 2. §-a szerint a polgárőrség együttműködik „a helyi önkormányzatokkal, az állami és önkormányzati szervezetekkel, a rendőrség, a katasztrófavédelem, illetve a vám- és pénzügyőrség szerveivel, a környezet- és természetvédelmi szervezetekkel, a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságokkal, a mezei- és természetvédelmi őrszolgálattal, valamint a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarával.”Itt jutunk el az említett Korm. rendeletben megtestesülő első jogalkotási abszurditáshoz:Mindenkivel együtt kell-e működnie a polgárőrnek, illetve mi van abban az esetben, ha ahhoz, hogy az egyik szervvel történő maradéktalan együttműködést biztosítani tudja, a másikkal fennálló együttműködési kötelezettségét meg kell, hogy szegje?Ismeretes, hogy …. …. ……… polgármestere a napokban ………. hívta a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet, hogy az vegyen részt a helyi közbiztonság megteremtésében. Nyilván az együttműködés részleteit a felek együttműködési megállapodásban rögzítik majd (legyen az szóbeli vagy írásbeli), azzal a könnyen kitalálható tartalommal, hogy a polgárőrség utcai jelenlétével működjön közre a helyi közrend, közbiztonság fenntartásában. Mi történik akkor, ha a Rendőrség – a vele szemben fennálló együttműködési kötelezettségre hivatkozással – egyszerűen „leparancsolja” a polgárőröket az utcáról, és ennek a felszólításnak a polgárőr eleget tesz?Az történik, hogy a fentiek alapján elköveti az együttműködési kötelezettség megsértésének szabálysértését, hiszen nem működött együtt az önkormányzattal, mert nem teljesítette az önkormányzattal szemben vállalt feladatait, és emiatt ……….. teljesen jogosan jelenti őt fel épp annál a rendőrségnél, amely a polgárőrség tevékenységét megtiltotta!A felületes szemlélőnek is nyilvánvaló lehet, hogy ebben az esetben olyan jogalkotási bravúrt sikerült a BM-nek elkövetnie, amelynek következményeként a polgárőr számára nincs jogszerű eljárás. Persze ennél azért többről van szó. Mi ebben az esetben a jogszerű eljárás a polgárőr számára?Ahogy látjuk, a helyzet az, hogy a rendelet ezen §-a rendkívül pontatlan, mert a tételes rendelkezés alapján elvileg mindenkinek egyformán meg kellene felelni, de EZ bizonyos esetekben – ahogy fent is – a polgárőr számára egyszerűen lehetetlen. Ilyenkor választani kell.Amennyiben a helyi közrend, közbiztonság fenntartásáról van szó, polgárőrség számára elsődlegesen a helyi önkormányzat szabhat feladatot - vagyis amely feladatot az önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás meghatároz, azt a polgárőrségnek el kell végeznie. Ha tehát a helyi közrend, közbiztonság fenntartásáról van szó, a polgárőrségnek elsődlegesen a helyi önkormányzattal kell együttműködnie.A közrend fenntartásának mikéntjében, hogy még világosabb legyen, a konkrét feladatok végrehajtásának módjában kell a polgárőrségnek együttműködnie a Rendőrséggel, de ez nem jelentheti azt, hogy

Amennyiben a Rendőrség ezzel ellentétesen, az elmúlt hetekben látott módon, de ezután már a Korm. rendelet „felhatalmazása” alapján jár el, és ennek keretében pl. a polgárőr módszeres vegzálásába kezd, vagy a polgárőr feladatellátását indokolatlanul akadályozza, úgy egyrészt a polgárőrt szabálysértés elkövetésére – pl. a …….. esetben az önkormányzattal fennálló együttműködési megállapodásának megszegésére – kényszerítheti, másrészt megsérti a polgárőr törvényben biztosított jogát arra, hogy a közbiztonság fenntartásában közreműködjön.Mindez pedig bűncselekmény, konkrétan a Btk. 225. §-a szerinti hivatali visszaélés bűntette, így nem lennénk meglepve, ha az ilyen, „vegzáló jellegű” tevékenységet folytató rendőrök ellen a közeljövőben több feljelentés érkezne az illetékes ügyészségekre.A jogszerű tevékenységet folytató polgárőr ellen erőszakosan fellépő személyek ezen túl megvalósítják a Btk. 230. §-a szerinti közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettét, amennyiben mindez hivatalos eljárásban történik, akkor – bírói gyakorlattól függően – ez a Btk. 226. §-a szerinti bántalmazás hivatalos eljárásban bűntettét is jelentheti.Mit tehet tehát az egyszeri polgárőr a mindennapokban? A rá vonatkozó törvény által meghatározott keretek között, közterületen megjelenve ellátja a feladatait úgy, hogy amennyiben tevékenysége során bűncselekményt, szabálysértést vagy a helyi közrendet, közbiztonságot sértő vagy veszélyeztető egyéb helyzetet tapasztal, akkor hatáskörét nem túllépve természetesen együttműködik a rendőrséggel.A rendőri intézkedés alól természetesen maga sem vonhatja ki magát, de amennyiben ilyen alá esik, úgy a polgárőrségi törvényben számára biztosított jogaira hivatkozhat, ha pedig ennek ellenére szabálysértési eljárás indul ellene, akkor végső soron igénybe veheti a bírósági utat, amely jelen sorok írójának szakmai álláspontja szerint a polgárőröknek kedvez majd.2. A csendőr – fordított módon – a 10/C. §-ában foglalt szabálysértést nem tudja eleve elkövetni, hiszen a 10/C. § csak a polgárőrökre terjed ki, a csendőr pedig nem polgárőr.A ……….. Csendőrséget a helyi önkormányzat alapította törvényi felhatalmazás alapján, hiszen a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, 8. § (1) bekezdése alapján a közbiztonság helyi feladatairól a helyi önkormányzat gondoskodik.A helyi önkormányzat a feladatait az egyes szervein keresztül látja el, ilyen pl. – a sok más városban már korábban megalapított – városőrség, amelyet a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § 15. pontja, vagyis törvényi felhatalmazás alapján, mint közhasznú szervezetet hoznak létre az egyes helyi önkormányzatok. A ………. városőrséget konkrétan Csendőrségnek nevezték el, de közterületi feladatait ettől még minden …….. csendőr jogszerűen, törvényi felhatalmazása alapján, a helyi önkormányzat képviseletében, annak önkormányzáshoz való jogát megtestesítve látja el.Ebből következően a csendőrt nem lehet a Korm. rendelet 10/D. §-ára hivatkozással megakadályozni a tevékenységének végzésében, vagy a közbiztonság fenntartásáért végzett munkáját indokolatlanul zavarni.Mit tehet tehát az egyszeri csendőr a mindennapokban? A helyi önkormányzatokra vonatkozó törvény és a városőrségre vonatkozó önkormányzati szabályozás adta keretek között közterületen megjelenve ellátja feladatait úgy, hogy amennyiben tevékenysége során bűncselekményt, szabálysértést vagy a helyi közrendet, közbiztonságot sértő, illetve veszélyeztető egyéb helyzetet tapasztal, akkor hatáskörét nem lépi túl, és természetesen együttműködik a rendőrséggel.Amennyiben pedig a rendőr – úgymond a Korm rendelet „felhatalmazása” alapján – a csendőrt jogszerű tevékenységének végzésében megakadályozza, vagy a csendőr feladatellátását indokolatlanul zavarja, úgy megsérti a csendőr törvényben, önkormányzati szabályozásban biztosított jogát arra nézve, hogy a közbiztonság fenntartásában közreműködjön.Mindez pedig – csakúgy, mint a polgárőr ellen, hivatalos szervek által kifejtett tevékenység esetében – ugyanúgy hivatali visszaélés bűntettének minősülhet, így azon sem lennénk meglepve, ha az ilyen, „vegzáló jellegű” tevékenységet folytató rendőrök ellen szintén több feljelentés érkezne az illetékes ügyészségekre a közeljövőben.A jogszerű tevékenységet folytató csendőr ellen erőszakosan fellépő személyek ráadásul megvalósítják a Btk. 229. §-a szerinti hivatalos személy elleni erőszak bűntettét is, mivel a Btk. 137. § 1. pontjának l) alpontja szerint a „jogszabály alapján közhatalmi, államigazgatási feladatokkal megbízott szervnél, testületnél” foglalkoztatott „közhatalmi, államigazgatási feladatot” ellátó személyek hivatalos személynek minősülnek, és a csendőr a „hivatalos személyiség” minden kritériumának megfelel.Amennyiben a csendőr sérelmére elkövetett valamely erőszakos bűncselekményre hivatalos eljárásban kerül sor, akkor ez – bírói gyakorlattól függően – a Btk. 226. §-a szerinti bántalmazás hivatalos eljárásban bűntettét is jelentheti.A rendőri intézkedés alól természetesen a csendőr sem vonhatja ki magát, de amennyiben ilyen alá esik, úgy akár önkormányzati törvényre, akár a közhasznú szervezetekről szóló törvényre, vagy az ezek alapján városőrséget létrehozó önkormányzati szabályozásra is hivatkozhat, ha pedig ennek ellenére szabálysértési eljárás indul ellene, akkor végső soron igénybe veheti a bírósági utat, amely jelen sorok írójának szakmai álláspontja szerint egyértelműen a csendőröknek kedvez majd.Adódik a kérdés, hogy amennyiben akár a polgárőrök, akár a csendőrök jogszerű tevékenysége ellen a Pintér-féle szabályozás alapján nem lehetséges fellépni, sőt, a Korm. rendeletre hivatkozással történő fellépés egyben bűncselekmény elkövetését is jelenti, mit tehet az ilyen fellépésre utasított3. rendőr? A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 69. § (1) bekezdése alapján a bűncselekményre utasító parancsot a rendőr nem hajthatja végre. Amennyiben mégis megteszi, maga is bűncselekményt követ el.Természetesen semmilyen illúziónk sincs afelől, hogy nincs ma Magyarországon olyan rendőr, aki e paragrafusra hivatkozással a felettesétől kapott parancsot megtagadná. A rendőri állomány a fentebb elemzett jogalkotási szörnyszülöttben foglalt rendelkezéseket kritika és visszakérdezés nélkül végrehajtja majd.Ez a határozottság azonban a bíróságon érhet csúfos véget, ahol manapság - az újabb és újabb elbukott szabálysértési ügy láttán - a Rendőrség jogi képviselői már csak kifejezéstelen tekintettel pislognak fel a valóságra.Mindezek felvetésével azt kívánjuk jelezni, hogy hebehurgya módon összetákolt kormányrendeletekkel kiiktatni évtizedek óta meggyökeresedett és jól működő társadalmi intézményeket nem lehet, és az ilyen jogalkotásból eredő jogalkalmazás könnyen visszafelé sülhet el, amely végső soron a jogalkalmazó szervek (jelesül a Rendőrség) egyedi ügyben eljáró tagjainak felelősségre vonását vonhatja maga után.4. Mit tehet az egyszerű állampolgár?Tekintettel arra, hogy a ......... Kormánytöbbség elmulasztotta a hatályos Alkotmány utólagos alkotmánybírósági normakontrollra vonatkozó szakaszát, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 21. (2) bekezdését 2011. január 1. – azúj Alaptörvény hatálybalépése – előtt hatályon kívül helyezni, az Alkotmánybírósághoz (AB) még bárki fordulhat annak érdekében, hogy az AB a Korm. rendelet kérdéses rendelkezéseit alkotmányossági szempontból felülvizsgálja.Ahogy a fentiekből is látszik, van mit vizsgálni, ennek megfelelően a ….. …… ….. országgyűlési képviselő által pénteken bejelentett alkotmánybírósági beadvány - amelykilenc oldalon sorolja a Korm. rendelet két új szakaszának alkotmányossági, jogalkotási hibáit – már el is készült, és a csütörtöki napon benyújtásra kerül.