Hamis tanúzás - igazságügyi szakértőforrás főoldal vissza

folyami géb 2016.01.05. 07:03

Köszönöm, azért nem tűnök el, folytatom, amennyire módomban áll. Nekem sem árt egy kis "mozgatás". Szép napot!

folyami géb 2016.01.04. 22:00

Ja, a totó:

Sajnos, nem tudok a megfelelő sorszámmal válaszolni, de egy mondatan fogok:

Azzal egyetéértek, hogy a hamis tanúzás sértettje soha nem lehet személy, hanem anyagi jogi értelemben mindig az igazságszolgáltatás rendje a sértett, eljárásjogi értelemben pedig nincs sértettje.

folyami géb 2016.01.04. 21:56

Kedves Fórumtársak,

köszönöm a kedves szavakat. Valójában nem vagyok sértődős, és nincs is rá okom: Zsóka bár valóban kissé fárasztó, de kétségkívül méltó vitapartner. Egyszerűen arról van szó, hogy - ahogy az e témában első hozzászólásomban is írtam - nem mindig van rá kapacitásom. Amióta vége a téli szünetnek, és napi 10-14 órában lényegében ugyanezt csinálom (csak azért fizetnek is), akkor már nehézkes az esti ingyen-túlóra. Egyszerűen néha fizikailag sem tudom megoldani, de majd időnként beszállok!

Jó éjszakát mindenkinek!

Kelvin (törölt felhasználó) 2016.01.04. 20:56

capisca: ne vezesd le. valamikor már tényleg meg kell húzni egy vonalat és azt kell mondani, hogy SzemeZsoka menjen inkább a homokozóba játszani és szórakoztassa az ott játszó ötéveseket.

capisca 2016.01.04. 19:33

De a hamis tanuzás esetében maga az eljárás ahol történt a hamis tanuzás elkülön attól az esettől ami az eljáráshoz vezetett. Tehát egy polgári per esetében, aki hamisan tanuzik a tárgyaláson az esettel összefüggésben teszi vallomását, de az a hamis vallomás onnan elkülönül az alapügytől.

Kelvin (törölt felhasználó) 2016.01.04. 19:22

rettentően vicces vagy....

Kelvin (törölt felhasználó) 2016.01.04. 19:06

Zsóka: Géb már annyiszor leírta az álláspontját, hogy az szinte már hihetetlen. Miért szeretnél visszaélni a jóindulatával és a türelmével? Ő az egyik olyan szakember itt a fórumon, akitől tanulni is lehet. Ha lehet, ne üldözd már el innen...

capisca 2016.01.04. 18:54

Nem.

Röviden:

A sértett maga az igazságszolgáltatás rendjébe vetett bizalom, hogy megfelelő (jogszerű) ítélet születik az ügyben. Hamis tanúzással ez sérül, nem pedig egy személy konkrét érdeke.

capisca 2016.01.04. 18:40

Zsoka mit akarsz mondani? Mert olvasom, olvasom amit írsz, de nem értem. Nem látom a fától az erdőt?

capisca 2016.01.04. 18:32

Hamis tanúzás sértettje nem a társadalom rendje, hanem maga az igazságszolgáltatás.

folyami géb 2016.01.04. 18:12

Akkor halál helyett vegyél lebénulást, emberölés helyett pedig maradandó fogyatékosságot okozó testi sértést, minden más ugyanaz a teljes zagyvaság az irományodban.

Ha a hamis tanúvallomással szándékosan vagy gondatllanul bénította le az elkövető a sértettet, akkor maradandó fogyatékosságot okozó testi sértésért felelne (nehezne tudnám elképzelni).Ha a sértettnek a hamis tanúvallomása folytán való lebénulááért sem szándékosság, sem gondatlanság nem terhelné, akkor azért nem felelne. Amit a magyar jogrendszeren számon kérsz, azt úgy hívják: objektíív felelősség. Talán a saríja alkalmazza, más jogrendszer a középkor óta nem nagyon. Ne nevettesd már ki magad.

folyami géb 2016.01.04. 17:44

Nagyon röviden, mert erre tényleg nincs kapacításom:

Ha a 30 évvel ezelőtti sértett-fogalmat tanultam volna meg, történetesen a mai napig tökéletesen tudnám használni, mert véletlenül az 1973. évi I. törvény is szó szerint ugyanúgy határozta meg azt, ahogy a ma hatályos 1998. évi XIX. törvény 51. § (1) bekezdése (csak az 53. § /1/ bekezdésében). Ugyanakkor jogi óvoda felett nyilvánvaló, hogy egy jogásznak egy jogintézmény mmegtanulása nem csak az éppen aktuális szabályozás, hanem a jogintézmény dogmatikájának, történetének, és összefüggéseinek a megtanulását, majd a reá vonatkozó szabályozás esetleges változásának folyamatos megismerését takarja.

A példát meg nagyon köszönöm, mert végleg meggyőzzött arról, hogy tökéletesen felesleges beszélgetést folytatok.

Kedves Zsóka: abból, hogy a hamis tanúvallomás eredményként sikerült belecsempészned a tényállásba az ügyfél halálát, a következő gondok adódnak:

Egyébként úgy látom, mágiscsak kell eredmény ahhoz a fránya pótmagánvádlói legitimációhoz, azért gyártottál te egyet. Csak mi nem azt a Btk-t használjuk. :)

Immaculata 2016.01.04. 11:08

Ne vegyünk újabb példát. Szerintem azt fontold át alaposan, amit eddig megtudtál.

Immaculata 2016.01.04. 09:08

Zsóka,

de, nagyon hülye kérdéseket feszegettek, állj le, nincs erre senkinek kapacitása.

folyami géb 2016.01.04. 07:31

Hát tényleg nem tudom, érdemes-e erőlködnöm, amikor láthatóan csak írsz-írsz, de olvasásra még csak véletlenül sem adod a fejed.

Köszi a kioktatást, hogy az alapügy lehet polgári ügy is, ugyan ezt szó szerint leírtam a 17:34-es hozzászólásomban, és máshol is utaltam rá, de sebaj, jól hangzik.

Azt elhiszem, hogy jó lenne megkerülni a topicindító kérdést, mert arra hangzott el válaszul az a nettó sületlenség, amiből ez a kilátástalan elvi diskurzus fakad.

Engem egyébként nem is zavarna, de azt a kérdést még a legnagyobb absztrakció mellett sem lehet megkerülni, hogy a hamis tanúzás (szerintetek való) sértettje az alapeljárásban milyen eljárási pozíciót tölt be. Ki és hogyan szenved el jog- vagy jogos érdeksérelmet a hamis tanúzás folytán, hogy aztán - ennek eredményeképp, szerinted - sértett lehessen. Sajnáom, hogy a 17.34 -es posztomra a sérelem keletkezésének módja kapcsán sem érkezett észrevétel.

Azt nem tudom, hogy pl. a kábítószer-fogyasztásnak miért lenne sértettje az állam. Erre a kérdésre a 20.25-ös hozzászólásomban leírtam a részletes választ, kár, hogy arra sem volt reakció.

Erről a kérdésfeltevésedről egyébként üvölt, hogy gőzöd sincs és mondatonként kevered az anyagi jogi és az eljárási értelemben vett sértett-fogalmat, meg kellene próbálni legalább azt elolvasni.

És még annyit kérek, a Be. 51. § (1) bekezdését még egyszer ne másold be. Már megtanultam 30 éve, bár ezt a rövid egy mondatot már egy jobb képességű papagáj is megtanulta volna. Kár, hogy nektek is csak ennyit sikerült.

folyami géb 2016.01.03. 20:25

Az előző hozzászólásom előtt még nem ismert békülékeny szavaidra tekintetel a pikírtebb megjegyzésekért elnézést kérek.

"Szerintem a sértett is fontos, elengedhetetlen szereplője a büntetőeljárásnak. Van büntetőeljárás sértett nélkül?"

Eljárásjogi értelemben: tömegével. Ki lenne a sértettje mondjuk egy fogyasztással vagy tartással elkövetett kábítószer-birtoklásnak, egy balesetet nem okozó ittas járművezetésnek, vagy egy olyan közokirat-hamisításnak, ahol mondjuk egy körözött bűnöző egy fiktív személy nevére kiállíított személyi igazovánnyal igazolja magát? De tömegével sorolhatnék fel hasonló cselekmnyeket szinte a Btk. Különös Rész összes fejezetéből.

Anyagi jogi értelemben persze ezeknek a cselekmlényeknek is van sértettjük: pl. az egészség, a közlekedés biztonásga vagy az okiratokba vetett közbizalom, de nevezetteket büntetőügyekben az ügyészség képviseli.

Most már tényleg jó éjszakát!

folyami géb 2016.01.03. 20:14

A bíztató szavakat köszönüm, és azokra tekintettel még egy menet:

" Neked mindegy lenne, hogy azt mondanák rólad, hogy egy bűncselekményt elkövettél, vagy "állítólag elkövettél" "

Nekem mindegy, mivel ismerem a Be-t, és tudom, hogy az ártatlanság vélelme az egész eljáráást meghatározó alapelv, amita jogerős ítéletig akkor is oda kell érteni, ha nincs külön jelezve. Kb. még 300 paragrafust tudnék csak a Be-ből, aminél valamilyen rendelkezéshez valamiféle bizonytalanságot kifejező jelzőt kellene írnunk, csak azért, hogy a lelked rendben legyen, pl. nem lehetne elkövetőt vagy sértettet sem írni, csak állítlagos elkövetőt vagy sértettet.

De sebaj, vitatkoztam én már olyannak is, aki szerint a tárgyalási jegyzőkönyv fejlécébe nem szabad azt írni, hogy készült a Gipsz Jakab ellen (pl.) csalás bűntette miatt indult ügyben, hanem azt kell írni, hogy csalás gyanúja miatt indult ügyben.

Az utolsó kérdésed ritka gyöngyszem, mert külön öröm olyanról vitakozni, amiről moszt már pontosan látom, hogy lövésed sincs.

Egy hamis tanúzás miatti ügy legalább két eljárást feltételez:

1.) Van egy alapeljárás, amiben a hamis tanúvallomást megteszi a tanú. A tanú lehet az alapcselekmény sértettje vagy más személy, egy valaki biztosan nem lehet: az alapügy terheltje.2.) És van egy második eljárás, amit az alapeljárásban tett hamis vallomás miatt indít a közvádló. Ennek az ügynek a terheltje az alapeljárásban tanú volt, és ennek (a hamis tanúzásnak) a sértettje - a ti logikátok szerint - (büntetőügyben) az, aki az alapeljárásban terhelt volt.Ez volt a kérdésben leírt alapszituáció. Érvelésetek súlyát nagyban növeli,hogy még ezt sem tudjátok.

Jó éjszakát!

Kelvin (törölt felhasználó) 2016.01.03. 19:32

Ez így igaz :)

Immaculata 2016.01.03. 19:21

Kitartás Géb, olyan szépen indokolsz, öröm olvasni. Mindannyian egyetértünk veled.

folyami géb 2016.01.03. 18:22

Koöszi, Kelvin: a határán vagyok.

folyami géb 2016.01.03. 18:20

Nem. A terheltet értettem. A büntetőeljárásnak a terhelt az alanya, róla - és nem a sértettről - szól. A hamis tanúzás sértettje - a ti logikátok szerint - a terhelt, ő részesülhet jobb vagy rosszabb ítéletben. Sejthettem volna, hogy azt sem tudjátok, miről beszéltek.

Újradefiniálni pedig nem kell semmit, a meglévő definíciókat kellene megtanulni.

Az utolsó kérdés pedig annyira primitív, hogy az már sértő. Igaza van K.B.S.-nek.

Kelvin (törölt felhasználó) 2016.01.03. 18:15

folyami géb: csodálom az elhivatottságod és a türelmed.

folyami géb 2016.01.03. 17:34

Bár a parádés bullshit, mint jogi érv, és több tonnányi saját bullshit összehordása után túl sok kedvem már nincs, de még egy utolsó ksérletet teszek.

Ahogy a Kúria nagyon helyesen rámutatott, a hamis tanúvallomás nem szükségképpen sérelmes az eljárás terheltjére. Pl. ha valaki hamis alibit biztosít vallomásában a terheltnek, és ezért a bűnelkövetőt felmentik, az számára - aligha vitatóan - kifejezetten előnyös (a t. laikus gárda szerint ilyenkor biztosan az ügyész lehetne a pótmagánvádló).

Az nem vitás, hogy lehet persze hátrányos is: pl. ha az ártartlant a hamis vallomás alapján elítélik. És persze számtalan átmenet van, nem is szólva a polgári ügyekről, ahol az egyik fél száámára hátrányos hamis vallomás általában előny a másik félnek.

Azonban ahhoz, hogy a hamis tanúvallomásból bármiféle következmény (akár előny, akár hátrány) háruljon bárkire, szükséges egy elengedhetetlen feltétel: az, hogy a bíróságok a tanúvallomás hamis voltát ne ismerjék fel, hanme azt valónak fogadják el és tényállást alapítsanak rá. Ha ez nem történik meg, és a bíróság elveti a hamis tanúvallomást, akkor az ártatlant felmentik és abból a legkisebb hátránya sem fakad a hamis vallomással érintett személynek sem.

Ezért a törvényhozó azt mondja: a hamis tanúskodó engem, az igazságszolgáltatást sértett, mert jóhiszeműen téves ítéletet kellett hoztam, ami miatt helyt kell állnom. Te fordulhatsz kártérítési igénnyel ellenem, vagy a hamis tanú ellen is, de azt én döntöm el (a törvény keretei között) élek-e a bünteő hatalmammal a hamisnak vélt tanúval szemben.

Aztn még egy lehetőség van, ha ez sem elég: akkor tudomásul kell vennetek, hogy ez van, remélem, az már nem is kérdés, hogy ha Magyarországon benyomsz egy vádindítványt hamis tanúzás miatt, akkor - ha teszik, ha nem - a Kúriáig bezárólag el fogják utasítani. Csodálom, hogy eddig az Alkotmánybíróságra való hivatkozás kimaradt, de ezt megelőzendő:

http://debreceniitelotabla.birosag.hu/…anaszrol.pdf

8. oldal végétől, a 3014/2013. AB végzés

Aztén persze Strassbourgban lehet reménykedni, főleg, ha valakinek pl. mindegy, hogy terhelti vagy sértetti jogokról beszél-e.

Kovács_Béla_Sándor 2016.01.03. 17:34

Régebben azt hittem, hogy csak a focihoz ért minden hülye...

elfmage999 2016.01.03. 14:40

Be 199§ és utána a Be 229§-tól


elfmage999 2016.01.03. 13:24

"OK, most pedig induljuk ki abból, hogy a hamis tanúzás sértettje egy személy. Mi garantálja az a jogot, hogy sértettként büntetőeljárást tudjunk foganatosítani a vádlottal szemben?"

A Be, sértettként van jogod pótmagánvádlónak lenni.

A kulcs az, hogy sértetti jogállást tudod-e érvényesíteni. Mert a törvény elvben biztosítja, de az ügyészség, bíróság elveszi a jogot a BH és egyéb indokokkal (töretlen bírósági gyakorlat pl).

elfmage999 2016.01.03. 11:52

A Magyarorszag a sértett dologgal csak annyiban vitatkoznék, hogy természetesen.

Amit vitatok, az az, hogy csak és kizárólag Magyarország a sértett, ugyanis, ha mint ország az intézményrendszerének jogsérelme okán sértett az rendben van.De e mellett mindenki más is sértett akinek jogát, jogos érdekét sérti, veszélyezteti.

Az a dogma ami azt mondja ki, hogy az igazságszolgáltatás mint jogi tárgy a sértett csak és kizárólag, ez a Be 51§-be ütközik.A kúria is csak relativizál, és nincs konkrét másik jogszabály amiből levezethető, hogy miért nem sértett az akinek a hamis tanúzás a jogos érdekét sérti.

Persze írjak a kúriának, strassburgnak vagy akinek gondolom, de nem hiszem el hogy nem értitek hogy miért gondolom ezt az egész dogmarendszert parasztvakításnak.

Másik dolog, hogy egy sértetti csoport nevében csak a csoport járhat el. Miért is?

Ha a jogaimat sértik mint kisebbség, akkor miért is nem járhatok el a kisebbségi jogom sérelme miatt mint egyén?Miért nem léphetek fel a magyarországot ért sérelem miatt mint sértett magyar állampolgárként?

Csak egy oka van hogy miért nem. Nehogy túl sok ügy legyen.Szintén törvényt sért ez a hozzáállás is, persze ezt sem lehet magyarországon érvényesíteni.

elfmage999 2016.01.03. 11:36

Kedves Géb!

írod, hogy a Btk. 272. § (1) szűkíti a sértetti jogállást.

Pedig semmi olyat nem ír, mint ahogy a Be51§ sem ír passzív alanyról, eredményről, illetve nem differenciál a bűncselekmény fajták között.

Ezek a fogalmak passzív alany és tsai, már jogtudományi fogalmak, amik a törvényben nincsenek definiálva.

Ez az egész dogmatikus gondolkodás próbál valamilyen rendszerezést létrehozni, hogy a jogászoknak ne kelljen egyenként vizsgálódni, hanem lehessen sematizálni.

Mondhatni azért szűkítik a törvény adta jogokat, hogy csökkentsék a munkát, csak közben pont a törvényt szegik meg.

Az egyszeri laikusnak pedig esélye sincs ezzel szembe menni, hiába sért törvényt.

így alakulnak ki a törvények feletti kasztok (pl bíróság), akik már nem csupán jogalkalmazók, hanem maguk is formálják a törvényt kedvük szerint.

írod, hogy polgárjogilag felelősségre vonható a terhelt kártérítés ügyben.Persze, de a sértett joga az is hogy a sérelmére elkövetett bűncselekményért felelősségre vonás megtörténjen.Az ügyész lusta és lezárja az ügyet, és a sértettnek a pótmagánvád jogát pedig a kúria veszi el a BH-jával.Dupla jogsértés, ami ellen jogorvoslat nincs (strassburgot kivéve).

Ha így van ahogy írod, akkor az az alaptézis, hogy a törvény nem ismerete nem mentesít annak következményei alól eleve erkölcstelen, hiszen egy laikusnak szavaid szerint eleve esélytelen bármilyen törvény megismerése annak rendszere, dogmái, stb nélkül.Ez egyfajta elefántcsonttorony építés hasonlóan az orvostudomány, teológia, tudományos világ, stb bezárkózásához, mert aki a megfelelő felkentséggel, végzettséggel nem rendelkezik az eleve nem vitapartner.

folyami géb 2016.01.03. 10:48

Sajnálom, hogy nem az előző posztodban elkezdett módon és színvonalon folytattad az érvelésed, de el kell ismernem, ez is brilliáns:

"Article 6 § 1 – Right to a fair hearing:“In the determination of his civil rights and obligations …, everyone is entitled to a fair and public hearingwithin a reasonable time by an independent and impartial tribunal established by law. Judgment shall bepronounced publicly but the press and public may be excluded from all or part of the trial in the interests ofmorals, public order or national security in a democratic society, where the interests of juveniles or theprotection of the private life of the parties so require, or to the extent strictly necessary in the opinion of thecourt in special circumstances where publicity would prejudice the interests of justice.”

Amint látszik: a hosszú szövegből mindössze néhény szó van kipontozva, amiről aztán magyarázat sincs. Az elsőő mondat a kipontozott résszel együtt így szól:

"In the determination of his civil rights and obligations or ofany criminal charge against him, everyone is entitled to a fairand public hearing within a reasonable time by an independentand impartial tribunal established by law."

Vagyis az "or of any criminal charge against him" szövegrész maradt ki, azaz, ami büntetőjogi szempontból releváns. Látod, ezért kellene ismerni, amről beszélsz.

folyami géb 2016.01.03. 09:22

Hűű, de mennyi más dolgom lenne...

Viszont a mostani kérdésfeltevésed (is) nagyon jó, mert valami ilyesmit akartam még én is írni:

Ahogy a BK vélemény is utal rá, a sértetti jogállás hiánya csak a pótmagánvádas eljárásban való büntetőjogi felelősségre vonást zárja ki, azt nem, hogy a hamis vallomás folytán valós sérelmet szenvedő fél pl. polgári jogi perben követeljen kártérítést azért (már csak ezért sem lehet szó a tisztességes eljárás hiányáról).

Csakhogy, ha visszanézel a topic elejáre, itt nem a kártérítés a cél. A kérdezőt feltehetően elítélték, amit nem tud - feltehetően a tényálláshoz kötöttség folytán - sem felülvizsgálattal, sem - új bizonyíték hiányában - perújítással támadni. Ezért a következőt gondolta ki (szerinte) nagy ravaszsággal:

Feljelenti az ügyben eljárt szakértőt. Mivel azt tudja, hogy egy jogerős ítélettel szemben az ügyész nem fogja azzt mondani, hogy a vádját alátámasztó szakvélemény hamis, és nem fog vádat emelni, eleve pótmagánvádra rendezkedik be. Ha pedig abban az eljárásban a szakértőt elítélik (bár azt nem tudom, erre mi alapján számít), akkor megvalósul a Be. 408. § (2) bekezdése szerinti feltétel, és a Be. 408. § (1) bekezdés c) pontja alapján már perújítással élhet a saját ügyében.

Na, többek között ez sem célja a pótmagánvádnak. Ezért is akartam rámutatni arra, hogy ez már eljárásjogilag sem megy (és nem menne anyagi jogi alapon sem).

folyami géb 2016.01.03. 09:03

Kedves Zsóka és elfi,

ennyi időm továbbra sincs, de azt muszáj leírnom: olyan jogrendszer nem volt, nincs és nem is lesz soha, ahol csak elég elolvasni a jogszabályt, és abból mindenkinek, az adott jogtárgyra vonatkozó egyetlen jogszabály elolvasása után nyilvánnvaló és egyértelmű, értelemzést nem igénylő lesz a jogi helyzet. Továbbra is azt kell, hogy mondjam: a jognak vannak összefüggései, rendzsre és alrendszerei, van története és vannak értelmezési szabályai. Ha nem így lenne, nem is lenne szükség jogászra.

Ezek a szabályok pedig - ahogy bunugyi is írta - egyértelműek, átláthatóak minden jogász számára. Mit gondoltok, mégis mit tanul egy joghallgató tíz féléven át az egyetemen (és utána jó eséllyel egész életén át)? Szerintem csak valai olyan ismeretet szerez meg, amit azok nem, akik másra fordítják ezt az időt.

Persze, egy jogi iránymutatásban úgy kell leírni egy álláspontot, hogy az akár a laikusnak is érthető legyen.Aki viszont a rendszert nem ismeri, nem látja át, és nem is hajlandó elfogadni, amit a hozzáértő mond neki - nos annak rém egyszerű lesz a kérdés, ahogy elfi is írta (végül is az agysebészet is egy egyszerű dolog, csak nyeszetelni kell egy késsel).

Csak esetleg épp olyan nettó marhaságot ír, mint a "sértett tisztességes eljáráshoz való joga", miközben az azért nem lehet vitás, hogy az EJEE 6. Cikke és az Alaptörvény XXVIII. cikke alapján is a tisztességes eljáráshoz való jog kifejezetten terhelti jog.

Azért, hogy a fő kérdésre válaszoljak: azt, hogy a hamis tanúzás "sértettjére" miért nem vonatkozik a Be. 51. § (1) bekezdése, a Btk. 272. § (1) bekezdése szúkíti le, amikor a hamis tanúzás törvényi tényállását úgy szerkesztette meg, hogy abba sem eredményt, sem passzív alanyt nem tüntetett fel, ráadásul az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény között helyezte el. Azt pedig, hogy ebből miért következik a pótmagánvádlói legitimáció hiánya, nos ehhez kellene vagy tanulni, vagy elfogadni, amit a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) leírt.

elfmage999 2016.01.02. 23:07

"A Kúria pedig azt fejti ki, hogy a törvény egészéből milyen korlátok fakadnak, én ezt sem védeni, sem jobban körülírni nem tudom. Ha vitatkozni akarsz vele, írd le, hogy a Kúria melyik okfejtése téves, és miért, de ne úgy, hogy azért, mert nincs benne a Be. 51. § (1) bekezdésében."

Meg tudod mondani, hogy melyik jogszabály melyik paragrafusa szűkíti a Be 51§(1)-et?

E szerint bárki sértett akinek jogát jogos érdekét sérti, veszélyezteti a cselekmény.

A bírósági gyakorlat a kúriával az élen, pedig okkal, de törvénnyel szemben zár ki bizonyos embereket a pótmagánvád törvényileg biztosított lehetőségéből.Ez szerintem sérti tisztességes eljáráshoz való jogot.

Az okfejtés nagyon szépen hangzik, de a végeredmény mégis az, hogy Be51§ szerinti sértettek megfosztódnak a sértetti jogállásukból fakadó joguktól.

Ha nincs törvényi alapja a sértetti jogok szűkítésének akkor lehet azt dogmának tekinteni, de a törvény bő sértetti kereteit szűkíteni törvény ellenes.

folyami géb 2016.01.02. 20:25

Kedves Zsóka,

először is köszi a kultúrált és jelentős háttérismeretekről árulkodó kérdésfeltevést, de én ilyen átfogó táma-megvitatásra nem rendelkezem kapacítással. Inkább küldök némi olvasni valót:

http://www.ugyvedvilag.hu/…is-tanuzasra

http://www.lb.hu/…vi-hatarozat

http://midra.uni-miskolc.hu/…ion_7683.pdf

Amint látni fogod, a konkrét kérdés megítélése lényegében egységes a joggyakorlatban és a jogtudpományban is. Az viszon tényleg érdekelne, hogy az első hozzászólásodban idézett állítással mi a gondod.

groszfater@gmail.com 2016.01.02. 20:08

„Én a következő huszárvágást ajánlom, mindössze a "polgár" szót kell újradefiniálni”

Nevezheted elvtársnak, proletárnak. dolgozó népnek, bárminek, attól még a jog eszköze továbbra is a nyelv marad...

folyami géb 2016.01.02. 15:40

Hát persze. Lehetne itt még foglalkozni az anyagi jogi és az eljárásjogi értelemben vett sértett különbözőségével, és számos más dogmatikai kérdéssel is, de pont ezért nem akartam.

folyami géb 2016.01.02. 14:45

Ne haragudj, de én sem logikát, sem levezetést nem láttam a hozzászólásodban, azon kívül, hogy mivel a Be. 51. § (1) bekezdése (az az egy mondat) nem tartalmaz semmiféle megszorítást, ezért ha bármely bűncselekménnyel összefüggésben bárkinek bármilyen joga vagy jogos érdeke sérül, az sértett és jogosult pótmagánvádlóként fellépni.

A Kúria pedig azt fejti ki, hogy a törvény egészéből milyen korlátok fakadnak, én ezt sem védeni, sem jobban körülírni nem tudom. Ha vitatkozni akatrsz vele, írd le, hoy a Kúria melyik okfejtése téves, és miért, de ne úgy, hogy azért, mert nincs benne a Be. 51. § (1) bekezdésében.

Persze még az sem változtatna azon, hogy adott esetben a bíróságok a BKv.-nak megfelelően járnak el.

elfmage999 2016.01.02. 13:53

elegánsan kikerülted, a logikai levezetés megcáfolását, valamint azt hogy a kúria a törvénnyel szemben alakítja a bírói gyakorlatot.

Egyszerű a kérdés:

Van egy törvény, szabad-e azt úgy magyarázni hogy ne kelljen betratani?

folyami géb 2016.01.02. 11:39

Nézd, az jogi handabanda, az nem szakmai érv, hanem minősítés. Akkor hadd mondjam én a Te szövegedre, hogy handabanda, mert joginak nehéz lenne nevezni.

Az, hogy a vonatkozó joganyag egészének és összefüggéseinek ismerete nélkül szajkózod egy kiragadott, igen tömör rendelkezés általad vélt értelmét, az nem jogi érv. Azért ezt már magasabb szinten, némileg sokrétübb értelmezéssel és magasabb fokő absztrakcióval is eldöntötte már a Kúria (csak azért írtam a BH-t, mert az kifejezetten a hamis tanúzásra vonatkozik):

http://www.lb.hu/…llvel/90-bkv

II/1. pont. Tetszik, nem tetszik, ez van: tehát nem éri meg ilyen tanácsot adni a kérdezőnek, mert az eredmény a vádindítvány érdemi vizsgálat nélküli elutasítása lesz. Strassbourg álláspontját meg hagyjuk addigra, ha mér ismerjük, mert nem hiszem, hogy bármelyikünket felhatalmazták volna annak előzetes közlésére.

elfmage999 2015.12.31. 17:43

Köszi a bemásolást!

Azért kicsit inog a léc az igen tisztelt jogalkalmazókba vetett hit ügyét illetően.

Ugyanis:51. § (1) Sértett az, akinek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette.

Ez egy törvényi §.

Ezzel szemben ez:"Az adott ügy jellegétől függően a hamis tanúvallomás az érintett számára előnyös, de hátrányos határozat meghozatalára is vezethet. Ez utóbbi esetben azonban a természetes vagy jogi személyt ért jog vagy érdeksérelem nem közvetlen, hanem áttételes, amely pótmagánvádlói fellépést nem alapoz meg."

Egy jogi handabanda, de semmiképpen nem törvény.

Ráadásul ellentétes a törvénnyel, mert az azt mondja ki hogy jogát, vagy jogos érdekét sértette vagy veszélyeztette. Ha hamis tanúzás történik akkor az igazság kiderülésének mint az eljárásban lévő félnek jogos érdeke, ezt veszélyezteti a cselekmény mert a valótlanság miatt az igazság kiderülése mint eljárási cél van veszélyeztetve. Ezért bármelyik fél mondhatná hogy veszélyeztetve volt az igazság felderítése, ezért minden fél sértett is automatikusan.Viszont ha e mellett még az is kiderül hogy adott esetben az ítéletben megfogalmazható hátrány is ér valakit akkor meg pláne sértett.

Ezzel szemben a tisztelt bírói kar krémje kijelenti hogy nem sértett senki csak az igazságszolgáltatás.

Ez minimum egy strassburgos ügy lenne szerintem, és az egész közokirat hamisítás, hamis tanúzás, stb. témakörökben előadott bírói gyakorlat csak a Büntetőeljárásról szóló törvénybe ütközik...

folyami géb 2015.12.31. 15:02

A véletlen duplázásért elnézést kérek.

Amint látod, foglalkozik az előnyösség kérdésével is.

folyami géb 2015.12.31. 15:01

BH2010. 242

Az elsőfokú bíróság a 2009. május 15. napján kihirdetett ítéletével a terheltet az ellene a pótmagánvádló által hamis tanúzás bűntette [1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 238. § (2) bekezdés a) pontja] miatt emelt vád alól felmentette.Az ítélet ellen a pótmagánvádló és jogi képviselője jelentettek be fellebbezést a terhelt bűnösségének megállapítása érdekében.A fellebbezéssel megtámadott ítéletet az azt megelőző eljárással együtt felülbírálva, a másodfokú bíróság 2009. június 30. napján meghozott végzésével a kerületi bíróság felmentő ítéletét hatályon kívül helyezte és a büntetőeljárást megszüntette.Indokolásában kifejtette, hogy a sértett az ügyészségnek azon határozatát, amellyel a nyomozás megszüntetése miatti panaszát elutasította, 2006. május 4-én vette kézhez. A határozat tartalmazta, hogy a közléstől számított harminc napon belül léphet fel a sértett pótmagánvádlóként. Ehhez képest a jogi képviselőjét 2006. június 2-án hatalmazta meg a pótmagánvádas eljárásban való képviseletre, a vádindítványt pedig csak 2006. június 6-án adták postára.Minthogy a sértettnek pótmagánvádlóként történő fellépésére 2006. június 5. (hétfő) napjáig volt lehetősége, és a postára adásra a jogvesztő határidő lejárta után került sor, a vádindítvány elkésett, következésképpen azt már az elsőfokú bíróságnak az 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 231. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt okból el kellett volna utasítania. Utalt a másodfokú bíróság arra is, hogy a Be. szabályai visszaható hatállyal nem bírnak. A másodfokú felülbírálat idején hatályos Be. 229. §-ának (1) bekezdése egyébként - ami a vádindítvány benyújtására lényegesen kedvezőbb hatvan napos határidőt állapít meg -, amiatt sem alkalmazható, mert ez a határidő még a módosító rendelkezések hatályba lépése előtt letelt.A másodfokú bíróság megítélése szerint a vádindítvány a Be. 2. § (2) bekezdésében meghatározott törvényes vád kritériumainak, ezen belül a Be. 230. §-ának (2) bekezdésében felsorolt követelményeknek sem felelt meg mindenben. Az ugyanis a terhelt lakcímén kívül más, a terhelt azonosításához szükséges - a Be. 117. § (1) bekezdése szerinti - személyi adatokat sem tartalmazza.Továbbá annak indítványozása is elmaradt, hogy tárgyalás tartása esetére a pótmagánvádló kiket kíván megidézni, illetve értesíteni.Ennélfogva a vádindítvány a [Be. 231. § (2) bekezdés, d) pontjának] második fordulatában megkívánt törvényes vád kellékeinek sem mindenben felel meg, amely miatt ugyancsak a vádindítvány elutasításának van helye.Mindezekre figyelemmel a Be. 373. § (1) bekezdésének I. c) pontjában írt okból - mivel az elsőfokú bíróság törvényes vád hiányában járt el - került sor a fellebbezési eljárásban az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére és a büntetőeljárás megszüntetésére.A másodfokú bíróság eljárást megszüntető határozata ellen, annak hatályon kívül helyezése, és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében - 2009. október 21-én - jogi képviselője útján a pótmagánvádló nyújtott be felülvizsgálati indítványt.Ebben konkrét felülvizsgálati ok megjelölése nélkül arra hivatkozott, hogy a vádindítványa határidőben benyújtásra került, hiszen - az indítványhoz mellékelt okiratból megállapíthatóan - 2006. június 4-e és 5-e egyaránt ünnep (Pünkösdvasárnap és Pünkösdhétfő) volt, amelyre tekintettel az eljárási cselekményre nyitva álló határidő csak e munkaszüneti napokat követő első munkanapon, tehát 2006. június 6-án járt le. Törvényt sértett tehát a másodfokú bíróság, amikor a vádindítvány elkésettsége miatt a büntetőeljárást megszüntette, és az elsőfokú ítéletet érdemben nem bírálta felül, elzárva a pótmagánvádlót attól a lehetőségtől, hogy fellebbezését megindokolja.A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelynek csak a Be. 416. §-ának (1) bekezdésében meghatározott büntető anyagi jogi és a büntető eljárásjogi jogsértések fennállása esetén van helye.A Be. 417. § (1) bekezdésének I. b) pontja szerint a pótmagánvádló a terhelt terhére felülvizsgálati indítványt nyújthat be a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, felmentés, vagy az eljárás megszüntetése esetén, még pedig a törvényes határidőn, a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon belül [Be. 418. § (1) bekezdés].Leszögezhető: a pótmagánvádló ezzel a lehetőséggel élve a törvényes határidőn belül élt felülvizsgálati indítvánnyal, amelyben azonban felülvizsgálati okot nem jelölt meg.A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja értelmében felülvizsgálati okot jelent, ha a bíróság jogerős ügydöntő határozatának a meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdésének I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.Figyelemmel arra, hogy az indítványozó tartalmilag az indítványát a Be. 373. § (1) bekezdésének I. c) pontjára alapozta, vagyis a törvényes vád hiányának megállapítását tartotta törvénysértőnek, a Legfelsőbb Bíróság a támadott másodfokú határozatot ebből a szempontból vizsgálta felül. A felülvizsgálat a Be. 424. § (1) bekezdésének c) pontja alapján tanácsülésen történt.Az indítvány helytállóan hivatkozik arra; a másodfokú bíróság figyelmét elkerülte az - az okirattal igazolt - tény, miszerint a vádindítvány benyújtására a munkaszüneti napot követő első munkanapon sor került, így az elkésettnek - a Be. 64. §-ának (3) és (4) bekezdésében írtakra figyelemmel - nem volt tekinthető.A támadott másodfokú határozat idevonatkozó indokolása valóban téves, s egyetértett a Legfelsőbb Bíróság az indítványozó álláspontjával abban is, a határidő elmulasztás szempontjából az a körülmény, hogy a pótmagánvádló mikor adott meghatalmazást a jogi képviseletére, közömbös tényezőnek tekinthető.Ugyanakkor a másodfokú bíróság nemcsak az elkésettségre, hanem másik elutasítást eredményező okra, a Be. 231. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatára, vagyis a vádindítvány kellékhiányaira is hivatkozott.Ezzel az elutasítási okkal szemben azonban a felülvizsgálati indítvány nem hozott fel semmilyen ellenérvet vagy kifogást. A másodfokú határozatban hivatkozott kellékhiány a vádindítvánnyal kapcsolatban tényszerűen megállapítható.A támadott határozat tehát ebben a részében mindenképpen törvényes, és hatályon kívül helyezésére nincs alap.A felülvizsgálati indítvány mindezen felül más indokokból is alaptalan.A büntetőeljárásban főszabályként az állam büntető igényét az ügyész, mint közvádló képviseli, amelyhez képest a pótmagánvád (és magánvád egyaránt) kisegítő jellegű jogintézmény. A Be. - szemben a magánvádra üldözendő bűncselekményekkel - nem sorolja fel azokat a közvádas bűncselekményeket, amelyek a sértett számára a pótmagánvádra lehetőséget biztosítanak. Bűncselekményenként kell ezért vizsgálni, hogy annak van-e pótmagánindítvány előterjesztésére jogosult sértettje.Általában kizárt a pótmagánvád akkor, ha a közvádas bűncselekmény alapvetően az állami, társadalmi vagy gazdasági rendet sérti, veszélyezteti s a természetes, vagy jogi személyt érintő sérelem csak áttételesen következik be (Legfelsőbb Bíróság EBH2009. 1942. sz.).A jelen eljárás tárgyát képező, a Btk. 238. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hamis tanúzás bűntettének jogi tárgya: az igazságszolgáltatás rendje, a hatóságok törvényes működése.Az ügy lényeges körülményére nézve tett hamis tanúvallomás közvetlenül ezt a jogi tárgyat sérti.Az adott ügy jellegétől függően a hamis tanúvallomás az érintett számára előnyös, de hátrányos határozat meghozatalára is vezethet. Ez utóbbi esetben azonban a természetes vagy jogi személyt ért jog vagy érdeksérelem nem közvetlen, hanem áttételes, amely pótmagánvádlói fellépést nem alapoz meg.Mindebből következően érdemben helyesen döntött a másodfokú bíróság, amikor a törvényes vád hiánya miatt az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a büntetőeljárást megszüntette, mivel a sértett - az ügyészi tájékoztatás ellenére - vádlói jogosultsággal nem rendelkezett.A Legfelsőbb Bíróság ezért a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt; a megtámadott másodfokú határozatot a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Bfv. I. 1045/2009.)

folyami géb 2015.12.31. 15:01

BH2010. 242

Az elsőfokú bíróság a 2009. május 15. napján kihirdetett ítéletével a terheltet az ellene a pótmagánvádló által hamis tanúzás bűntette [1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 238. § (2) bekezdés a) pontja] miatt emelt vád alól felmentette.Az ítélet ellen a pótmagánvádló és jogi képviselője jelentettek be fellebbezést a terhelt bűnösségének megállapítása érdekében.A fellebbezéssel megtámadott ítéletet az azt megelőző eljárással együtt felülbírálva, a másodfokú bíróság 2009. június 30. napján meghozott végzésével a kerületi bíróság felmentő ítéletét hatályon kívül helyezte és a büntetőeljárást megszüntette.Indokolásában kifejtette, hogy a sértett az ügyészségnek azon határozatát, amellyel a nyomozás megszüntetése miatti panaszát elutasította, 2006. május 4-én vette kézhez. A határozat tartalmazta, hogy a közléstől számított harminc napon belül léphet fel a sértett pótmagánvádlóként. Ehhez képest a jogi képviselőjét 2006. június 2-án hatalmazta meg a pótmagánvádas eljárásban való képviseletre, a vádindítványt pedig csak 2006. június 6-án adták postára.Minthogy a sértettnek pótmagánvádlóként történő fellépésére 2006. június 5. (hétfő) napjáig volt lehetősége, és a postára adásra a jogvesztő határidő lejárta után került sor, a vádindítvány elkésett, következésképpen azt már az elsőfokú bíróságnak az 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 231. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt okból el kellett volna utasítania. Utalt a másodfokú bíróság arra is, hogy a Be. szabályai visszaható hatállyal nem bírnak. A másodfokú felülbírálat idején hatályos Be. 229. §-ának (1) bekezdése egyébként - ami a vádindítvány benyújtására lényegesen kedvezőbb hatvan napos határidőt állapít meg -, amiatt sem alkalmazható, mert ez a határidő még a módosító rendelkezések hatályba lépése előtt letelt.A másodfokú bíróság megítélése szerint a vádindítvány a Be. 2. § (2) bekezdésében meghatározott törvényes vád kritériumainak, ezen belül a Be. 230. §-ának (2) bekezdésében felsorolt követelményeknek sem felelt meg mindenben. Az ugyanis a terhelt lakcímén kívül más, a terhelt azonosításához szükséges - a Be. 117. § (1) bekezdése szerinti - személyi adatokat sem tartalmazza.Továbbá annak indítványozása is elmaradt, hogy tárgyalás tartása esetére a pótmagánvádló kiket kíván megidézni, illetve értesíteni.Ennélfogva a vádindítvány a [Be. 231. § (2) bekezdés, d) pontjának] második fordulatában megkívánt törvényes vád kellékeinek sem mindenben felel meg, amely miatt ugyancsak a vádindítvány elutasításának van helye.Mindezekre figyelemmel a Be. 373. § (1) bekezdésének I. c) pontjában írt okból - mivel az elsőfokú bíróság törvényes vád hiányában járt el - került sor a fellebbezési eljárásban az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére és a büntetőeljárás megszüntetésére.A másodfokú bíróság eljárást megszüntető határozata ellen, annak hatályon kívül helyezése, és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében - 2009. október 21-én - jogi képviselője útján a pótmagánvádló nyújtott be felülvizsgálati indítványt.Ebben konkrét felülvizsgálati ok megjelölése nélkül arra hivatkozott, hogy a vádindítványa határidőben benyújtásra került, hiszen - az indítványhoz mellékelt okiratból megállapíthatóan - 2006. június 4-e és 5-e egyaránt ünnep (Pünkösdvasárnap és Pünkösdhétfő) volt, amelyre tekintettel az eljárási cselekményre nyitva álló határidő csak e munkaszüneti napokat követő első munkanapon, tehát 2006. június 6-án járt le. Törvényt sértett tehát a másodfokú bíróság, amikor a vádindítvány elkésettsége miatt a büntetőeljárást megszüntette, és az elsőfokú ítéletet érdemben nem bírálta felül, elzárva a pótmagánvádlót attól a lehetőségtől, hogy fellebbezését megindokolja.A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelynek csak a Be. 416. §-ának (1) bekezdésében meghatározott büntető anyagi jogi és a büntető eljárásjogi jogsértések fennállása esetén van helye.A Be. 417. § (1) bekezdésének I. b) pontja szerint a pótmagánvádló a terhelt terhére felülvizsgálati indítványt nyújthat be a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, felmentés, vagy az eljárás megszüntetése esetén, még pedig a törvényes határidőn, a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon belül [Be. 418. § (1) bekezdés].Leszögezhető: a pótmagánvádló ezzel a lehetőséggel élve a törvényes határidőn belül élt felülvizsgálati indítvánnyal, amelyben azonban felülvizsgálati okot nem jelölt meg.A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja értelmében felülvizsgálati okot jelent, ha a bíróság jogerős ügydöntő határozatának a meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdésének I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.Figyelemmel arra, hogy az indítványozó tartalmilag az indítványát a Be. 373. § (1) bekezdésének I. c) pontjára alapozta, vagyis a törvényes vád hiányának megállapítását tartotta törvénysértőnek, a Legfelsőbb Bíróság a támadott másodfokú határozatot ebből a szempontból vizsgálta felül. A felülvizsgálat a Be. 424. § (1) bekezdésének c) pontja alapján tanácsülésen történt.Az indítvány helytállóan hivatkozik arra; a másodfokú bíróság figyelmét elkerülte az - az okirattal igazolt - tény, miszerint a vádindítvány benyújtására a munkaszüneti napot követő első munkanapon sor került, így az elkésettnek - a Be. 64. §-ának (3) és (4) bekezdésében írtakra figyelemmel - nem volt tekinthető.A támadott másodfokú határozat idevonatkozó indokolása valóban téves, s egyetértett a Legfelsőbb Bíróság az indítványozó álláspontjával abban is, a határidő elmulasztás szempontjából az a körülmény, hogy a pótmagánvádló mikor adott meghatalmazást a jogi képviseletére, közömbös tényezőnek tekinthető.Ugyanakkor a másodfokú bíróság nemcsak az elkésettségre, hanem másik elutasítást eredményező okra, a Be. 231. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatára, vagyis a vádindítvány kellékhiányaira is hivatkozott.Ezzel az elutasítási okkal szemben azonban a felülvizsgálati indítvány nem hozott fel semmilyen ellenérvet vagy kifogást. A másodfokú határozatban hivatkozott kellékhiány a vádindítvánnyal kapcsolatban tényszerűen megállapítható.A támadott határozat tehát ebben a részében mindenképpen törvényes, és hatályon kívül helyezésére nincs alap.A felülvizsgálati indítvány mindezen felül más indokokból is alaptalan.A büntetőeljárásban főszabályként az állam büntető igényét az ügyész, mint közvádló képviseli, amelyhez képest a pótmagánvád (és magánvád egyaránt) kisegítő jellegű jogintézmény. A Be. - szemben a magánvádra üldözendő bűncselekményekkel - nem sorolja fel azokat a közvádas bűncselekményeket, amelyek a sértett számára a pótmagánvádra lehetőséget biztosítanak. Bűncselekményenként kell ezért vizsgálni, hogy annak van-e pótmagánindítvány előterjesztésére jogosult sértettje.Általában kizárt a pótmagánvád akkor, ha a közvádas bűncselekmény alapvetően az állami, társadalmi vagy gazdasági rendet sérti, veszélyezteti s a természetes, vagy jogi személyt érintő sérelem csak áttételesen következik be (Legfelsőbb Bíróság EBH2009. 1942. sz.).A jelen eljárás tárgyát képező, a Btk. 238. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hamis tanúzás bűntettének jogi tárgya: az igazságszolgáltatás rendje, a hatóságok törvényes működése.Az ügy lényeges körülményére nézve tett hamis tanúvallomás közvetlenül ezt a jogi tárgyat sérti.Az adott ügy jellegétől függően a hamis tanúvallomás az érintett számára előnyös, de hátrányos határozat meghozatalára is vezethet. Ez utóbbi esetben azonban a természetes vagy jogi személyt ért jog vagy érdeksérelem nem közvetlen, hanem áttételes, amely pótmagánvádlói fellépést nem alapoz meg.Mindebből következően érdemben helyesen döntött a másodfokú bíróság, amikor a törvényes vád hiánya miatt az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a büntetőeljárást megszüntette, mivel a sértett - az ügyészi tájékoztatás ellenére - vádlói jogosultsággal nem rendelkezett.A Legfelsőbb Bíróság ezért a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt; a megtámadott másodfokú határozatot a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Bfv. I. 1045/2009.)

elfmage999 2015.12.31. 12:51

Bocs valóban összekevertem a vádat a tanúzással.

Van egy linked ehhez a BH-hoz? Mert égen földön google-ztam, de nem jön ki semmi ide vágó.

Másik kérdés, mert részben sikerült beleolvasnom abba ami itt a jogifórumon kint van ebből.

Attól, hogy a hamis tanúzás általában lehet pozitív és negatív is a magát sértettnek gondolóra, nos ettől még lehet hogy a konkrét ügyben a sértett jogai valóban sérültek?Ha ki tudja mutatni hogy így van akkor sem élhet a sértetti jogaival amit a Be biztosít?

Ez nem bukik meg mondjuk Strasbourg előtt, mert a magyar bírósági gyakorlat több ponton is sérti az írott jogot.

folyami géb 2015.12.30. 11:12

Azért ennél némileg bonyolultabb a kérdés. Ezt fejti ki a BH, érdemes elolvasni.. Persze annak nem, akinek a hamis tanúzás és a hamis vád ugyanaz.

A BH valóban nem törvény, csak próbálj az ellenében ítélni.

elfmage999 2015.12.30. 01:08

Ez a [BH 2010. 242.] mit szól a Be 51. § (1)-ról?

Ami szerint akinek a jogos érdekét sérti a cselekmény az sértett?Aki hamis vád miatt feljelentést tesz (magánszemélyként), az valószínűleg hamisan lett vádolva, azaz sértett.

Mielőtt nagyon belemélyednénk a BH ecsetelésébe azért azt leszögezném, hogy az nem törvény bármennyire szeretnék a bíróságok azt előadni...

folyami géb 2015.12.27. 19:27

Azt meg még el is felejtettem mondani - mivel én még a meg sem tett feljelentésnél járok - hogy annak elutasítása esetén pótmagánvád fel sem merülhet:

Sértetti jogállás hiányában a hamis tanúzás miatt benyújtott vádindítvány nem törvényes vád, s ez a vádindítvány elutasítását, illetőleg, ha a törvényes vád hiányát a másodfokú bíróság észleli, az elsőfokú érdemi határozat hatályon kívül helyezése mellett a büntetőeljárás megszüntetését eredményezi [BH 2010. 242.].

folyami géb 2015.12.26. 14:51

Elevulni majd 2019-ben fog a cselekmény, ha addig nem történik érdemi hatósági intézkedés.

elfmage999 2015.12.26. 11:14

Ha megkapod a rendőrség levelét, hogy lezárják a nyomozást (bűncselekmény hiányában, bizonyíthatatlanság hiányában, stb), akkor 8 napon belül kell panaszolni hogy ott a bcs nyomozzák ki, stb.

Erre jön az ügyészség válasza, hogy miért van igaza a rendőrségnek, illetve hogy miért nem vagy sértett és ezért jogod sincs semmire. További jogorvoslatnak helye nincs...

Ekkor van 60 napod, hogy ügyvéddel (jogi képviselet kötelező), pótmagánvádat nyújts be.

Ebben az eljárásban elvileg te az ügyvéded útján az ügyész szerepében működhetsz, tehát ti képviselitek a vádat. Lehet mindenféléket indítványozni a bizonyítás céljából, stb.

xita 2015.12.26. 11:06

Köszönöm. Abban még tudsz segíteni, mennyi időm van rá?

elfmage999 2015.12.26. 10:59

Tehetsz, jogerőtől számít az elévülés (ami 2014 januárban lehetett meg).

Érdemes már most készülni a pótmagánvádra ügyvédddel, már amennyiben biztos vagy a dolgodban.

xita 2015.12.26. 08:33

Ügyemben 2013. januárjában első fokon, 2014. januárjában másodfokon született ítélet.Tehetek feljelentést hamis tanúzásért most, 2015. decemberében vagy 2016. januárjában? Elévülés kapcsán kérdezem.Köszönöm.

bower 2012.10.14. 19:23

Tisztelt Fórumozók!Segítségüket kérném egy igen furcsa esetben.Van egy kalasszikus zsarolós történet. Van egy állítólagos sértett, akire a nyomozóhatóság készítetett egy igazságügyi pszichológus sz. vélemény melyben kimondja a szakértő, hogy élményszerű, átélt a sértett előadása. Mi tudtuk, hogy nem igaz, így a szakértő is tévedhet sokmindenben, amire majd mi is rájövünk.Csakhogy bizonyítási szakaszra elhalálozott a sértett, így másikat sem tudtunk kérni-nyomozati szakban meg nem is ismerhettük az eredményét. Megtörtént a szakértő meghallgatása aki iszonyat sok hibát vétett. Rengeteg olyan állítást tett amiket számos szakirodalom másként definiál. Pl. azt mondja, hogy a szorongásnak van tárgya , ezzel szemben sem Csernus, sem Popper sőtt még a szorongást kutató,Tringer-aki ezen témából írt könyvből tanulnak a pszichológusok- sőtt még Bagdy Emőke a szakértő képzés egyik anyja, és a "Zsanett Ügy"-ben vált talán leginkább a média figyelmére is "méltó", mindenk másként gondolja . Szóval megírtam egy beadványban ezeket a hibákat, és tettem ezt 15. oldalon keresztül, és még rövid is voltam. Ezek után a Tisztelt Bíróság most már úgy néz ki, hogy csak kirendel egy másik szakértőt. Csakhogy ezen szakértői vélemény már a meglévőt nem ismételheti meg, ugyanis elhalálozott a sértett. Ilyet egy szakértp sem csinál, de ahogy a bírónő titkárője fogalmazott, csak talált egyet aki megcsinálja.Mit tehetek ilyenkor?Most várnunk kell egy olyan véleményezésre ami el sem készülhetne.Nekünk az lenne a fontos, hogy ami a tárgyalláson elhangzott azok, hazugságok és nem csak a szakirodalommal állnak szemben, hanem a szakértő saját allításaival. kb. így:valami piros, aztán fekete, majd megint piros, és újra fekete.Szóval azt szeretném szakértetni, hogy ami elhangzott a tárgyalláson azok igazak-e vagy sem, mert a vizsgálat körülményeire a sértett viselkedését stb. már nem lehet rekonstruálni... Ezt lehetséges-e?Mi van akkor, ha olyanra kéri fel a szakértőt a bíróság amit nem lehet megcsinálni és a szakértő azhelyet, hogy visszautasítaná-ami kötelessége- meg is csinálja a munkát?

info@vigore.hu (törölt felhasználó) 2012.03.22. 10:11

Persze Gabicsek, de itt egy 3 évig tartó operáció sorozatról és lassan egy térd cseréről van szó. Az ügy alapja foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés. Meg hát itt nemcsak a szakértő mondta, hogy a csavarok stabilak volta, hanem a kórház osztályvezető főorvosa is!

Gabicsek 2012.03.21. 22:42

Stohl-ügyben is ellentmondásosak voltak a szakértői vélemények, mégsem követett el egyik sem hamis tanúzást. Nem egyedi eset, hogy nem egyeznek a vélemények a szakértők részéről.

info@vigore.hu (törölt felhasználó) 2012.03.21. 13:24

Az igazságügyi orvos szakértő 3 irányú röntgenfelvételt készített majd ezek alapján mondta, hogy a csavarok helyzete az azonnali műtéti helyzet utánival megegyezett, azaz a veszprémi orvosok nem hibáztak. Ezt azután tették meg miután Dr. Majzik megröntgenezett és azonnal kiírt csavareltávolító műtétre.

Dr.Majzik azt nyilatkozta tanúvallomásában, hogy azért kellett újra műteni (háromszor!!) mert a csavar elmozdult...

Na erre kellene gombot varrni...Akkor most ki mond igazat??? Gondolom Dr.Majzik nem hobbiból műtött meg azóta háromszor is.

lajcsó 2012.03.21. 07:52

A szakértői vélemény eredménye a vizsgálati módszertől is függ. Tehát ha a szakvéleményekben eltérés mutatkozik, azt kell legelőször kideríteni, hogy a szakérők azonos vizsgálati módszert alkalmaztak-e vagy nem.

Véleményem 2012.03.20. 23:55

Szerintem nem számít ez hamis tanúzásnak. Ha esetleg úgy hozza a pereskedés akkor kell kérni másik orvosszakértőt hogy több vélemény is legyen.

info@vigore.hu (törölt felhasználó) 2012.03.20. 23:42

Kérdés:

Ha az igazságügyi orvosszakértő azt mondja, hogy a műtött térdben lévő csavar nem mozdult el, valamint ezt mondja a műtétet végző orvos is, de a az "új" sebész (aki azóta 3-szor műtött meg) azt mondta, hogy a csavar el volt mozdulva és azért műtött meg...

Akkor ez azért hamis tanúzás - gondolom -. Persze csak most vettem észre, miután a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéses feljelentésemet "elsikálta" veszprémi rendőrség és az ügyészség is. Ezt azért most nem tudom, hogy fogják... Pár napja megtettem a feljelentést hamis tanúzásért, így hogy elolvastam a tanúvallomásokat...

dorka11 2012.03.18. 20:29

T. ObudaFan!

Kérném szives válaszodat a 2012.03.12. 19:06 - kor feltett kérdésemre (ha lehet).

Előre is köszönöm.

dorka11 2012.03.13. 18:59

Igen - ObudaFan - a szakvélemény szándékosan tartalmaz hamis adatot, nem tévedésről van szó.A tárgyaláson bizonyitást nyert.

Ezért szeretnék pontos választ kapni a kérdéseimre.

Válaszodat előre is köszönöm.

ObudaFan 2012.03.13. 07:22

A szakvélemény akkor hamis, ha szándékosan tartalmaz hamis adatot, véleményt. Az egyszerű tévedéstől még nem hamis, csak téves. Biztos vagy benne, hogy ez hamis?

dorka11 2012.03.12. 22:33

lajcsó!

Nem arról van szó, hogy nekem nem tetszik a szakvélemény, hanem arról, hogy az valóban hamis. A tárgyaláson bizonyitást nyert. Én nem kereshetek szakértőt, mert azt a biróság rendeli ki.Amit irtam az valóban igy is van.

lajcsó 2012.03.12. 21:36

A szakvélemény valóban hamis vagy csak neked nem tetszik? A kettő nem ugyanaz a kategória. Ha nem vagy megelégedve a szakértővel, akkor keressél egy másikat és azzal készíttesd el a szakvéleményt. Utána (ha számodra kedvező), nyújtsd be a bíróságra bizonyítékként.

dorka11 2012.03.12. 19:06

Tisztelt Fórumozók!

Polgári peres ügyemben igazságügyi ingatlanszakértő lett kirendelve, aki hamis szakvéleményt készitett. E tény a tárgylaláson be lett bizonyitva. A szakértő mosakszik, uj szakértői véleményt szeretne késziteni. Valószinü, hogy a biró ennek helyt fog adni annak ellenére, hogy én jogszabályra hivatkozva uj szakértőt kértem.

Kérdés:

1./Köteles vagyok-e a hamis szakvélemény után ettől a szakértőtől az uj szakvéleményt elfogadni, vagy ragaszkodhatok továbbra is uj szakértő kirendeléséhez?

2./Indoknak elég-e annyi, hogy ebben a szakértőben megrendült a bizalmam, vagy még egyéb indokokkal is alá kell támasztanom, hogy miért nem fogadom el a második szakvéleményét?

Elsősorban ügyvédektől szeretnék választ kapni. Köszönöm szépen előre is.

ObudaFan 2011.08.23. 16:47

A bizonyítás is sarkalatos kérdés lesz, meg az is, hogy ezeknek van-e jelentőségük a polgári ügyben, mert a hamis tanúzás csak akkor áll meg. De azt is figyelembe kell venni, hogy amíg az alapügy folyamatban van, csak a bíróság tehet feljelentést. Te csak az alapügy (a polgári per) jogerős befejezése után.

KöZsö 2011.08.23. 16:02

Tisztelt Szakértő!

83 éves vagyok, 3 évvel ezelőtt költöztem Budapestről vidékre. Abban az időben költözött a környékre az akkori szomszédom,illetve az anyja. Polgári peres ügyem van a fiatalokkal,és az anyja is eljött tanúskodni. Most olyan dolgokat állítanak, hogy én akkor ott Pesten vertem az 40 éves lányomat,késsel,fejszével hajtottam a volt uramat, és, hogy több embert feljelentettem,egyet pedig börtönbe is jutattam. Mondják, hogy régebben kutyasétáltatás közben egy műanyag szájkosárral megrongálta egy több milliós autót, és nekem ezért kellett menekülnöm Budapestről. Ezeket a dolgokat most hallottam életembe először. Úgy beszéltek rólam a mostani barátaim előtt,mintha egy elvetemült öregasszony lennék,pedig a bírósági perig összejártunk jó viszonyban voltunk.1975 óta voltunk szomszédok, persze hazudnék,ha nem lettek volna összezördülések. A lányom,valamint a volt férjem már nem él,ők már nem tudják elmondani az igazságot. Mit tehetek,feljelenthetem-e őket hamis tanúzásért? Vagy ezt már ott kellett volna kérnem a bíróságon? Hogyan tudom bizonyítani, hogy mindez nem igaz?Köszönöm válaszát.

ObudaFan 2011.08.18. 22:44

Arról nem is beszélve, hogy a szándékosság hogyan lenne bizonyítható. Nincs az a férj, aki ne keverné össze a felesége összes barátnőjével kapcsolatos összes pletykát, amit a felesége rázúdít.

Kovács_Béla_Sándor 2011.08.18. 22:09

Mivel az a tény, amelyről esetleg hamisan vallottatok, nem befolyásolja érdemben az ítéletet, nem is bűncselekmény a magatartás.Őszintén szólva nem értem, ilyen kérdést miért is tesznek fel? Nem valószínű, hogy múljon rajta valami.

dzsazo 2011.08.18. 21:20

Egy olyan kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy egy pár hete tanúként voltunk beidézve egy váláshoz,és ott a férjemmel egy tényezőt ellentétesen vallottunk.A férjem azt mondta, hogy én mondtam neki, hogy láttuk csókolózni a felséget egy férfival, én pedig azt mondtam ,hogy ilyet én nem mondtam neki. Erre a bíró szembesített minket. Ebből lehet problémánk, feljelenthetnek minket hamis tanúzásért,és ha igen ez mivel büntethető?A feleség azt mondta feljelent minket. Súlyos az amit tettünk?Tényleg ilyenekkel foglalkozik a magyar igazságszolgáltatás?

xita 2011.08.05. 14:41

Köszönöm!

Dr.Attika 2011.08.05. 14:33

Jól gondolja. Ezen alaki hiányosságok miatt nem tekinthető igazságügyi szakértői véleménynek.

xita 2011.08.05. 14:30

Nemrég kitűzték a tárgyalás időpontját (büntetőügy), bementem, és kikértem a nyomozati (vádemelési) anyag teljes másolatát.

A vádemelést 2 igazságügyi szakértő anyagára alapozzák, amivel nekem problémám van: leginkább az, hogy a bíróság elé kerülő szakértői anyagról hiányzik a szakértő bélyegzője.

Márpedig a 2005. évi XLVII. törvény az igazságügyi szakértői tevékenységről 16. § (4) pontja a szakértői véleményről az alábbiakat mondja ki:(4) Az igazságügyi szakértő az írásbeli szakvéleményt aláírásával köteles ellátni, és köteles azon feltüntetni a nyilvántartási számát. A szakvéleményt az igazságügyi szakértő ellátja bélyegzőjével is. A bélyegző feltünteti az igazságügyi szakértő nevét, az igazságügyi szakértői igazolványában meghatározott szakterületét és a nyilvántartási számát. A bélyegzőn az állami címer nem használható.

Jól gondolom-e azt, hogy a szakértői vélemények bélyegző nélkül nem tekinthetőek szakértői véleménynek? Hiszen hiányzik róluk a törvény által megkövetelt bélyegző!

Kovács_Béla_Sándor 2011.05.03. 08:18

OFFNe aggódj. Egyszerűen csak ne írj és ne tégy olyat, amit jó érzésű ember ne tenne. Szerintem neked van hozzá érzéked, ahogyan a legtöbb ép elméjű és erkölcsű embernek van.Az például, amit rólam írtál, belefér, ha nem is igaz.ON

huncut Inci 2011.05.03. 01:09

Ezért lehet hogy most megkapom a magamét, de nekem eddig teljesen egyértelműnek tűnt hogy Kroko tanárur és Marcsi-bukta nevek mögött ugyanaz a személy van. Azt hittem ez nem titok. Kovács Béla Sándor eddig mindenkibe énszerintem alaptalaniul és ok nélkül csak belekötött,ahelyett hogy egyetlen embernek is segitett vagy segiteni akart volna, igy ugy voltam vele hogy az utobbiakban minden irását levegőnek néztem, átsiklottam felettük, de most az egyszer igaza van. Persze segitő szándékot most sem látok de abban igaza van hogy Nem szép dolog ha valaki saját magát igy dicséri. Az öndicséret az büdös. :)) Itt is van tiltás?? Egy e-mail cimröl lehet több nicknév is? Hogyan? Ha tiltanak az e-mail cimet is tiltsák? Miért jár tiltás és hol a szabályzat? Jó lenne tudni hogy mi az amit véletlenül se irjak vagy tegyek.Nem régóta van internetük és nem vagyok jártas az ilyesmiben.

tehénmérnök (törölt felhasználó) 2011.05.02. 22:06

Sőt!

Laci úr (Kroko tanár úr) mindazokat kisujjból csinálta, afféle hobbija neki némely jogászok leiskolázása, hiszen a tanár úr főállásban tanárként dolgozott.

Kovács_Béla_Sándor 2011.05.01. 11:54

De szép, amikor valaki saját magát dicsőíti. Persze, ha más nem teszi, akkor muszáj. Az már csak hab a tortán, hogy amit állítasz, annak a töredéke sem igaz.

Marcsi-bukta (törölt felhasználó) 2011.05.01. 03:39

Tényleg te vagy a hülye kovacsz:

1 anyuka az kroko tanár úr szerintem... Ha kicsit meg akarsz lepődni, nézd meg a szerény eredményeit...

Elhozott Strasbourgból egyszer 2,5 milliót, egyszer meg 5.4 milliót a magyar Állammal szemben ügyvéd nélkül, csak úgy passzióból.

Ez a tanár úr hétszer nyert kártérítési pert rendőrkapitányságokkal szemben, megverte a somogy megyei és a tolna megyei bíróságot, és első fokon nyert félmilliót a Fővárosi Bírósággal szemben is. Ja, meg a Legfőbb Ügyészséget is elverte eddig kétszer, igaz, csak 220.000Ft kártérítésre.Meg ugye pert nyert az MSZP-vel, a Klubrádióval, a Népszabadsággal, a Hírszerzővel, stb...

És képviselte a 199 civilt a Gyurcsány elleni politikai perben...

Nézd meg a http://krokotanarur.hu oldalon a peres eljárások rovatot. Egy kis ízelítő:

http://krokotanarur.hu/…t-Simits.wmv (Népszabi)http://krokotanarur.hu/…lubradio.pdfhttp://krokotanarur.hu/…6-Itelet.pdfhttp://krokotanarur.hu/…6-MSZPII.wmvhttp://krokotanarur.hu/…0HUNGARY.htm (2,5 millió!)http://krokotanarur.hu/2009/Orosz.html (A buzeránst is elítéltette!)http://krokotanarur.hu/…rszerzo.htmlhttp://krokotanarur.hu/uj/PestMB.html (A Legfőbb Ügyészség veresége!)http://krokotanarur.hu/…MNB2006.htmlhttp://krokotanarur.hu/…_HUNGARY.htm (5,4 millió!!!)http://krokotanarur.hu/2011/MSZP.jpg (bocsánatkérés!)http://krokotanarur.hu/2010/KO-FB.html (Bukott a Fővárosi Bíróság is a tanárúrral szemben!)

Szóval nem szabad fantáziálni, előbb utána kell nézni a dolgoknak.

A honlapján a szerkesztőség linken el is éred. Ezerből ezer ügyvédet megfektet.

tehénmérnök (törölt felhasználó) 2011.04.28. 19:17

Kedves Kovacsz!

Tévedsz. Mindig a saját nevemen szoktam írogatni Csiza Csaba), kivéve, ha letiltják, így most kénytelen vagyok ezen írni.

Meg néha derill néven írkálok.

kovacsz 2011.04.23. 18:02

Bocsának én vagyok hülye... :-)1 anyuka = Csiza Csaba = még sokan mások.

kovacsz 2011.04.23. 17:58

1 anyuga:Ne becsüld le, főleg ne általánosságban az iü. szakértőket, ill. a pártatlanságukat, mivel ezek szerint nem is ismered a kirendelésük és a díjazásuk módját...Egyébként pedig valószínűleg kivitelezhetetlen lenne állami alkalmazottként mindenféle szakértőt tartani...

1 anyuka 2011.04.22. 23:02

Kiigazítalak Csiza Csaba:

Pál Enikő igazságügyi pszichológus szakértő ugyan az, aminek mondtad - most indul vele szemben büntető eljárás a Budapesti Nyomozó Ügyészségen okirathamisítás, különleges személyes adattal visszaélés, és lényegében elhallgatás révén megvalósított hamis tanúzás miatt, továbbá magántitok védelmének megsértése (bizalmas beszélgetés idézetekben történő nyilvánosságra hozatala) miatt polgári eljárás és etikai vizsgálat is, viszont NEM DR!

Egyszerűen Pál Enikő! Ezeknek a többsége semmiféle doktorátussal nem rendelkezik. Ez nem valódi tudomány eleve.

A megvehető szakértőket amúgy döntően arról lehet megismerni, hogy nem szakértői intézetekben dolgoznak, hanem magáncégek formájában, többnyire egyszemélyes, max kétszemélyes formációban. (Enikő a férjével csinálja...) Ezeknek létérdeke megfelelni a kirendelő igényeinek, ha pedig a kirendelő gyámhivatal - mondjuk a II. kerületi, ahol napbarnított SZDSZ tag a vezető asszony -, akkor mindig pontosan tudtukra adják, hogy milyen választ várnak tőlük, irányított, sugalmazott kérdések formájában. Ha szépen befekszenek, akkor legközelebb is őket rendelik ki, és már ezért is érdekük befeküdni.

Szerintem eleve nem lehetne megengedni, hogy egy iü szakértő úgy dolgozzon, hogy bármilyen formában érdekelt legyen a válaszok mikéntjében! Csakis állami intézetekben, fix fizetéssel! (És max. az intézet kapja a díjat, de abból maga a szakértő ne részesedhessen.) Nem véletlen, hogy a Transparency International szerint a hazai korrupció egyik kiemelkedő területe éppen a gyámügy, illetve azon belül a szakértés.

Tisztességes kirendelő intézetet rendel ki, és nem konkrét személyt, hogy a látszatát is el lehessen kerülni a korrupciónak... (Persze a gyámügyben ma is 80%-ban MSZP-SZDSZ vezetés van, számukra a tisztesség mint olyan, ismeretlen fogalom. Amúgy az MSZP még hagyján, de az SZDSZ???!!! Mit keres egy gyámhivatal élén egy SZDSZ-es??? Aki aláírta az abortusztörvényt, támogatta a művi meddővé tételt, szimpatizált az összes SZDSZ elvvel? (drogliberalizáció, magyartalanítás, stb.) Ott a Kendermagegyesület, menjen az ilyen oda! "Együtt szívunk, együtt nevetünk!" Nem igaz?! De ne a gyámügyben! (Liberalizmus egy végrehajtásban? Hihetetlen!)

Csiza_Csaba 2011.04.19. 22:08

Továbbá kérdezted még kedves Gabicsek, hogy miért nem teszem meg ellenük a feljelentést.

Az előző hozzászólásomban erre részben választ is adtam, hogy már megtettem vagy pedig megírva, a fiókban hever, és az alapügyek jogerős lezárását követően már viszem is beadni.

De van még egy dolog, amit fontosnak tartok, ami kapcsolódik a kérdésedhez, hoyg "miért nem jelentem felé őket"

Nézd! Az én ügyeimben ezidáig a GAZSÁGszolgáltatás kb. 20-25 bűnözője (bírók, ügyészek, rendőri vezetők, GAZSÁGügyi pszichológus "szakértők") követtek el bűncselekményeket. (bűnpártolás, hivatali visszaélés, hamis vád, hamis szakvélemény készítése) És akkor még nem is beszéltem a gyámhivatal bűnözőiről.

Továbbá kérdezted még kedves Gabicsek, hogy miért nem teszem meg ellenük a feljelentést.

Az előző hozzászólásomban erre részben választ is adtam, hogy már megtettem, - vagy megírva, a fiókban hever, és az alapügyek jogerős lezárását követően már viszem is beadni.

De van még egy dolog, amit fontosnak tartok, ami kapcsolódik a kérdésedhez, hoyg "miért nem jelentem felé őket"

Nézd! Az én ügyeimben ezidáig a GAZSÁGszolgáltatás kb. 20-25 bűnözője (bírók, ügyészek, rendőri vezetők, GAZSÁGügyi pszichológus "szakértők") követtek el bűncselekményeket. (bűnpártolás, hivatali visszaélés, hamis vád, hamis szakvélemény készítése) És akkor még nem is beszéltem a gyámhivatal bűnözőiről, ők szinte pitiáner bűnözők az ügyeimben, persze ez nem jelenti azt, hogy nem követték el a bűnpártolás, hivatali visszaélés bűntetteket.

De amit ki akartam hozni a fentiekből, hogy miért is nem jelentek fel mindenkit.

Egyik oka az, hogy dolgoznom is kell járni, és emelett még a GAZSÁGszolgáltatás 20-25 bűnözőjével pereskedni, -na ehhez egy napnak legalább 50 órából kellene állnia, valamint ennyi szabadságom nincs is egy évben, a fizetetlen szabadságot meg nem engedhetem meg magamnak.

A másik, és egyben a legfőbb ok pedig az, hogy teljesen értelmetlen feljelenteni triviálisan bűnöző bírót, hiszen bűnszervezetről van szó, ahol holló a hollónak nem vájja ki a szemét, kéz kezet mos. Triviálisan bűnöző bíró ellen még elfogultsági kérelemnek sincs értelme, talán tudjátok, hogy miként működik az elfogultsági kérelem elbírálása.

Ezért választottam azt a megoldást, hogy akire van energiám, időm, és némi halovány reményt látok az elítéléséért, na nem azért, mintha a 20-25 mindegyike nem lenne bűnöző, hanem amit előbb írtam, hogy bűnöző bíró ellen nulla az esély. Erről dr. Kende Péter is ír, csak ő udvariasan hibáknak nevezi a bírók triviális bűncselekményeit. (ennek - hibának -kellett neveznie, hiszen a teljes nevükön ír róluk a könyveiben)

De rövidesen elkezdek egy új, nagy volumenű weboldalt, amin eléggé tényszerűen le fogom írni az elmúlt öt év eseményeit, és egyesével, mind a 20-25 bűnözőről (bírók, ügyészek, rendőri vezetők, GAZSÁGügyi pszichológus "szakértők") be fogom BIZONYÍTANI, hogy a Btk-ban definiált bűncselekményeket elkövették. Ez egy olyan egyértelmű, és erősen bizonyított weboldal lesz, hogy még az utca átlagembere számára is teljesen világos lesz, hogy valóban ELKÖVETTE A BŰNCSELEKMÉNYT a GAZSÁGszolgáltatás 20-25 bűnözője.

Természetesen ismerem a magyar Köztársaság Alkotmányának 57. § (2) bekezdését az ártatlanság vélelméről, de ez engem túlzottan nem hat meg, hiszen hazánk olyan messze van a jogállamtól, mint Makó Jeruzsálemtől.

AKI MINDEN KÉTSÉGET KIZÁRÓAN, HITELT ÉRDEMLŐEN BIZONYÍTOTTAN ELKÖVET BÁRMELY, A BTK-BAN DEFINIÁLT BŰNCSELEKMÉNYT, AZ BŰNÖZŐ. (aki mást mond, az hazudik)

A fenti, 57. § (2) bekezdését pedig nagy ívben le kell t ... jni a GAZSÁGszolgáltatás bűnözőivel szemben, az majd akkor lesz igaz, ha hazánk valaha jogállam lesz.

www.csiza-csaba.hu

Gabicsek 2011.04.19. 21:52

Kedves Csiza_Csaba!Ha elutasítják a feljelentést, mert a sértett a jogerő előtt teszi meg, nem veszik újra elő, irattárba kerül. Amennyiben jogerőssé válik az ítélet, a sértettnek új feljelentést kell tennie, ezzel csak azt akarom mondani, nem automatikus a dolog, az új feljelentés új ügy lesz.Más kérdés, ha a bíróság a jogerős ítéletében részben a szakértői véleményre is támaszkodik, a hamis tanúzás miatti nyomozásban sok esélyt nem látok, hogy az megállapításra kerüljön a szakértő bűnössége. (erről írt már lejjebb lakatosviktor)

Csiza_Csaba 2011.04.19. 21:27

Kedves Gabicsek!

Számomra is teljesen evidens, hogy hamis tanúzűs / hamis szakvélemény készítése miatti feljelentést az alapügy jogerős lezárását követően lehet megtenni.

Per pillanat 5 db. hamis tanúzás/hamis szakvélemény készítése feljelentésem van.

Eszem ágában sem volt félrevezetni Xitát, a feljelentés megtételének időpontjára vonatkozó kérdését nem olvastam, amúgy bármikor meg lehet tenni a feljelentést, a hatóság válaszolni fog, és az alapügy befejezését követően elő fogja venni a már benyújtott feljelentést.

Gabicsek 2011.04.19. 18:06

És még valami: Ha szerinted bűnözők az általad név szerint megjelölt szakértők, miért nem teszel hatóságnál név szerint ellenük feljelentést? Igen merész ember vagy hogy közhírré teszed olyan emberek nevét azzal, hogy bűnözők, de viseld is majd ennek következményeit!

Gabicsek 2011.04.19. 18:02

Csiza Csaba!

Ne hergelt Xitát. Mint itt korábban is leírták, NEM TEHET FELJELENTÉST hamis tanúzás miatt addig, ameddig az alapügy JOGERŐSEN be nem fejeződött.Ha nem érted a helyzeted, idemásolom a Btk. idevonatkozó részét, de ezt egyébként már megírta neki korábban ObudaFan, de meg is magyarázom Neked a Btk-val, hátha elhiszed, amit írt:Btk.240. § Hamis tanúzás miatt mindaddig, amíg az az ügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették (alapügy) nem fejeződik be, büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis tanúzás elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik.

Tehát Xita nem tehet feljelentést, illetve megteheti, de a feljelentését - a feljelentés hiányzik - el fogják utasítani. Ha a bíróság észleli a hamis szakvélemény adását, kötelessége hivatalból megtenni a feljelentést, akkor le lehet az eljárást folytatni.Xita majd megteheti akkor, ha már az ügy jogerősen lezáródott.Nem ajánlom Xitának továbbá azt sem, amit tanácsolsz, hogy hozza nyilvánosságra a szakértő nevét és bizonyítékait mindaddig, amíg le nem folytatták a szakértő ellen az eljárást, és ki nem mondták a szakértőt bűnösnek. Ne hajtsd bele egy esetleges bűncselekménybe!

Csiza Csaba 2011.04.18. 23:07

Annyi kiegészítésem még lenne az alábbihoz Xita, hogy nem leszel egyszerű helyzetben egy bűnöző GAZSÁGügyi pszichológus "szakértő" feljelentésénél, ugyanis a bírók nem kis hányada is bűnöző, hiszen a bűnszervezet egy és ugyanaz, maga az állami bűnszervezet és érvényes a holló a hollónak ...

A saját ügyemből három bűnöző GAZSÁGügyi pszichológus "szakértő":

magyarné dr. zsombor julianna (Tánczos Gábor ügy is) Íme:

dr. pál enikő: http://www.pszichologus.info.hu/

facsarné dr. werner mária

Tisztában vagyok a bűnözésük bűnszövetségi jellegével is, csak azt baromi nehéz bizonyítani, indirekt bizonyítása lehet csupán, mégpedig az, hogy annyi barom nem létezik a GAZSÁGszolgáltatásban, kivéve, ha összebeszélnek.

Csiza Csaba 2011.04.18. 22:57

Kedves Xita!

Túl enyhén fogalmaztál azzal, hogy az ügyedben kirendelt GAZSÁGigyi pszichológus. Nyugodtan nevezzük nevén a dolgokat, bűncselekményt követett el, hamis szakvélemény készítését (hamis tanúzás)

Javaslom, hogy mindenképp jelentsd fel, de nem leszel könnyű helyzetben, ugyanis a GAZSÁGügyi pszichológus szakértők nem kis része bűnszervezeti bűnöző, akik megrendelésre és/vagy jó pénzért bármiféle szakvéleményt elkészítenek. Különösképp javaslom, hogy hozd nyilvánosságra a bűnöző teljes nevét is, mellékelve azokkal a bizonyítékokkal, hogy mely dolgokban hazudott, azaz követett el bűncselekményt.

ObudaFan 2011.04.18. 11:41

Nem tette rosszul, de a helyében én az eljárás elhúzódása miatti kifogást is megtenném.

Csabi700517 2011.04.18. 11:19

A páromnál 7 év után a vagyonmegosztás során a ami a volt férj és közte zajlik egy szakértőt rendelt ki a bíróság a szekértő már 2 éve nem hajlandó válaszolni 10 kérdésünkre.

Az igazságügyi kamarával elkezdtünk levelezni, ahol arról tájékoztattak, hogy a kijelölt szakértőnek nem is lett volna kompetenciája elvégezni a bíróság kérésére a szakértői vizsgálatot mert nincs megfelelő végzettsége a bíróságnak joga van kirendelni eseti szakértőt akkor ha nincs az adott feladatra megfelelő szakértő. Nos a kamara szakértői adatbázisban rengeteg olyan szakértő van akinek lett volna megfelelő végzettsége az adott munkára.

A párom most a szakértői kamara elnökével folytatott levelezést egyszerűen elküldte 2 év után a bíróságra a döntést pedig a bíróságra bízza hogy elfognak e fogadni egy olyan szakértői véleményt ami szakmailag nem lehet megfelelő hiszen a szakértőnek nincs megfelelő végzetsége.

A kérdésem az lenne, hogy rosszul tette a párom hogy jelezte ezt a dolgot a bíróságon?

Ezzel is magára haragította a bíróságot?

Üdv : Csaba

Csabi700517 2011.04.18. 11:18

A páromnál 7 év után a vagyonmegosztás során a ami a volt férj és közte zajlik egy szakértőt rendelt ki a bíróság a szekértő már 2 éve nem hajlandó válaszolni 10 kérdésünkre.

Az igazságügyi kamarával elkezdtünk levelezni, ahol arról tájékoztattak, hogy a kijelölt szakértőnek nem is lett volna kompetenciája elvégezni a bíróság kérésére a szakértői vizsgálatot mert nincs megfelelő végzettsége a bíróságnak joga van kirendelni eseti szakértőt akkor ha nincs az adott feladatra megfelelő szakértő. Nos a kamara szakértői adatbázisban rengeteg olyan szakértő van akinek lett volna megfelelő végzettsége az adott munkára.

A párom most a szakértői kamara elnökével folytatott levelezést egyszerűen elküldte 3 év után a bíróságra a döntést pedig a bíróságra bízza hogy elfognak e fogadni egy olyan szakértői véleményt ami szakmailag nem lehet megfelelő hiszen a szakértőnek nincs megfelelő végzetsége.

A kérdésem az lenne, hogy rosszul tette a párom hogy jelezte ezt a dolgot a bíróságon?

Ezzel is magára haragította a bíróságot?

Üdv : Csaba

lakatosviktor 2011.04.18. 09:13

Kedves xita!

Nem viccből írok a Jogi Fórumra, arra vannak más, általam kedvelt blog oldalak :-)

Rosszul gondolja, a szakértő az szakértő, a tanú pedig tanú. Más kérdés, hogy a hamis szakvélemény adása ugyanúgy bűncselekmény, mint a hamis tanúzás.

Nem azt mondtam, hogy elméletileg nem lehetséges a szakértő felelősségre vonása. Természetesen, amennyiben hamis szakvéleményt ad, megáll a felelőssége.

Én a gyakorlati oldalára utalva írtam, hogy a szakértőket időnként feljelentik, aztán nem nagyon van belőle semmi. Csak akkor érdemes a szakértőt támadni, ha ezer százalékig biztos az ügy sikere. Egyébként csak magára haragítja az ember a hatóságokat, bíróságot, stb...

Üdvözlettel,LV

xita 2011.04.18. 08:49

lakatosviktor,

ezt azért nem gondolod komolyan? Az igazságügyi szakértő a büntetőeljárásban (ha jól gondolom) ugyanolyan tanú, mint bárki más (legfeljebb: speciális szakértelemmel bíró). Ha az egyértelműen cáfolható szakértői véleménye nem igaz adatokat, megállapításokat tartalmaz, neki ugyanúgy hamis tanúzásért kell felelnie.

lakatosviktor 2011.04.16. 23:44

Kedves xita,

Sok jóra semmiképpen sem számítson ezügyben. A hamis szakvélemény adása miatti feljelentés nem ritka, ugyanakkor eredményességének esélye -extrém esetektől eltekintve- a nullával egyenlő.

Üdvözlettel,LV

ObudaFan 2011.04.16. 12:12

Amíg az alapügy folyamatban van, addig nem tudsz hamis tanúzás miatt feljelentést tenni.

guba 2011.04.16. 11:10

Nem, inkább egy védőt lenne praktikus megbíznod. Ki lehet, vagy lehetett volna rendeltetni más szakértőt is, ilyen esetben.

(4) Ha az ügyész vagy a nyomozó hatóság a nyomozás során szakértőt rendelt ki, és a vádlott vagy a védő a vádirat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül indítványozza [263. § (2) bek.], a bíróságnak ugyanazon tényre más szakértőt is ki kell rendelnie. E rendelkezés alkalmazásának nincs helye, ha az ügyben a bíróság is kirendelt szakértőt, vagy a terhelt, illetve a védő által felkért személy (gazdasági társaság, szakértői intézmény, szervezet, szakértői testület) szakértőként való bevonását a bíróság, illetőleg az ügyész engedélyezte.

xita 2011.04.16. 10:08

A vádemelésem alapját képező írásos igazságügyi szakértői véleményben hazug illetve jelentősen pontatlan állítások vannak.

Még nincs kitűzve a tárgyalás időpontja: praktikus feljelentenem hamis tanúzás miatt az igazságügyi szakértőt?