Ügyész nem fogadforrás főoldal vissza

kismukk 2011.02.28. 19:51

Gabicsek:Jól gondolod.

Gabicsek 2011.02.26. 21:21

„Sőt, a vád nem is a sértettek feljelentését veszi alapul, hanem a vádlott egy két évvel későbbi cselekményét”

kismukk!Egyáltalán abban az ügyben emeltek vádat, amelyik ügy sértettjeiről írsz? Mert ez a korábbi bejegyzésed arra utal, hogy egy két évvel későbbi ügyről beszélsz.

lakatosviktor 2011.02.25. 12:15

A sértett jogait a Be. széleskörűen szabályozza. Ha ír egy beadványt a bíróságra, hogy kéri, hallgassák meg Önt tanúként (vagy bármi mást indítványoz, pl. más személy tanúkénti kihallgatását) és azt a bíróság elutasítja, az ítéletben ezt meg kell indokolnia.

A sértett nem fellebbezhet az ítélet ellen, de ha nem emelkedik jogerőre, azaz valaki fellebbez ellene, a másodfokú bíróság - néhány apró kivétellel - a fellebbezéssel megtámadott ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt felülbírálja. Az ítélet tényállásának megalapozottságára, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, valamint intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit a másodfokú bíróság arra tekintet nélkül bírálja felül, hogy ki, milyen okból fellebbezett. Hivatalból dönt a másodfokú bíróság az előbbiekhez kapcsolódó járulékos kérdésekben, így a polgári jogi igényre, a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezésekről is. - így a Be.

Ha a sértett vallomásának elmaradása miatt a tényállás megalapozatlan, a másodfokú bíróság minden valószínűség szerint hatályon kívül fogja helyezni az elsőfokú ítéletet és előírja az elsőfokú bíróságnak, hogy hallgassa ki a sértettet is.

kismukk 2011.02.25. 11:32

Kedves LV,és akkor mi fog történni? Van-e jogorvoslati lehetősége azoknak a sértetteknek, akik nem lettek perbe híva, sem nem tanúk, sem nem résztvevői a tárgyalásnak, sem nem róluk és nem nekik szól az ítélet? fellebbezhetnek-e másodfokra? (hacsak nem külön eljárásban, pótmagánváddal)

lakatosviktor 2011.02.25. 08:49

Kedves kismukk,

A rendfenntartó intézkedéseket is jegyzőkönyvbe kell foglalni, tehát elvileg észlelnie kell a másodfokú bíróságnak, hogy mi (nem) történt. A sértett írásban is tehet indítványt, javaslom ez esetben ezt tenni. Annak 100% nyoma marad.

Üdvözlettel,LV

kismukk 2011.02.24. 20:19

Kedves LV

„nem jellemző, hogy ne hallgatná meg a sértetteket a bíróság. Én még nem is láttam ilyet.”Most láthatnál. Ha érdekelne, szívesen értesítelek a következő tárgyalás időpontjáról.Maradt még kétségem:„a bíró akkor sem kénye-kedve szerint bírálja el az érkezett indítványokat”Nem is bírálja el. Ergo, fel sem vetődik a hogyan.„Indokolnia az elutasítást ott rögtön nem kell, de az ítéletben viszont igen. Ha ezt nem teszi, a másodfokú bíróság lesújt :-)”Mily szép is lenne... Kire sújt le? (...merthogy az igazság független bírája nem sújtható)Mit kezdjünk egy ítélettel post festa? Amikor a sértett nincs is perbe híva, nincs megidézve, nem résztvevője az ügynek, ha a tárgyaláson közbe mer szólni, egyből rendbírság és teremből kivezetés...

lakatosviktor 2011.02.24. 14:13

Kedves kismukk,

Már elhangzott, egyáltalán nem jellemző, hogy ne hallgatná meg a sértetteket a bíróság. Én még nem is láttam ilyet. De ha már előfordul, a bíró akkor sem kénye-kedve szerint bírálja el az érkezett indítványokat, hanem a jogszabályok alapján. Indokolnia az elutasítást ott rögtön nem kell, de az ítéletben viszont igen. Ha ezt nem teszi, a másodfokú bíróság lesújt :-)

LV

kismukk 2011.02.24. 11:45

„Tanúk kihallgatását a bírónál kell indítványozni. (ügyésznél nem) Vagy helyt ad az indítványnak, vagy nem.”Ahogy így végignézem a véleményeket, a sértett a bíró kényére-kedvére van kiszolgáltatva? Vagy meghallgatják vagy nem? vagy figyelembe veszik az indítványát vagy nem? Nota bene, a sértettek feljelentésére indult a bü, de a sértettek benne meg sincsenek idézve, meg sincsenek kérdezve, tárgyaláson meg sem szólalhatnak?Hogyan érvényesül akkor az audiatur et altera pars elve?

lakatosviktor 2011.02.19. 21:17

Kedves kismukk,

Én a kívánatos, ideális helyzetet írtam :-)

A Be. 23.§ (2) bekezdése értelmében kizárási indítványt a sértett is tehet. De jelen esetben nem erre van szükség.

A sértettek indítványozhatják a saját maguk tanúként történő meghallgatását. Ezt írásban célszerű bejelenteni. Egyébként a tárgyaláson jelen lévő sértett szóban is megteheti, ezt jegyzőkönyvezni kell. Azonban a bíróság ehhez nincs kötve, tehát ha úgy ítéli meg, hogy nem szükséges a tanúkénti meghallgatás, elutasíthatja az indítványt, de ezt már itt is megtárgyaltuk.

Javaslom tegyenek ilyen irányú indítványt a bíróságon.

kismukk 2011.02.19. 20:27

Kedves LV!

„A sértettet minden bírósági eljárásban meghallgatja a bíróság”

Itt nem így van! Sértettek meghallgatása a nyomozati szakaszban volt, most a bírósági szakaszban egyetlen sértettet sem (!) idéztek tanúként és nem hallgattak meg. Csak a vádlott javára, felmentésére irányuló tanúkat (köztük egyetlen sértett sincs). Sőt, a vád nem is a sértettek feljelentését veszi alapul, hanem a vádlott egy két évvel későbbi cselekményét. Ezért akarják a sértettek, hogy audiatur et altera pars.Hogyan érhetik el?Esetleg indítvány a bíró kizárására egyoldalú elfogultság miatt?

lakatosviktor 2011.02.19. 19:39

Kedves Kismukk!

Miért lenne erre szükség? A sértettet minden bírósági eljárásban meghallgatja a bíróság, általában az első személy, akit a vádlott kihallgatása után tanúként kihallgatnak.

A Be. 85.§ (5) bekezdése szabályozza az írásbeli vallomás tételét. Ez nem azonos az indítványozási és észrevételezési joggal. Utóbbiak azt jelentik, hogy a sértett pl. a vádlott, a tanúk kihallgatása után tehet észrevételeket, nyilatkozhat arról, hogy valamely elhangzott körülménnyel egyetért-e, vagy sem, és így tovább. Az indítványtételi jog azt jelenti, hogy -természetesen a teljesség igénye nélkül- indítványozhatja tanú kihallgatását, okirat beszerzését, szemle megtartását, stb.

Az írásbeli vallomást egyébként "nem szereti" senki, ha egy mód van rá, a tanút, amennyiben a tárgyaláson meg tud jelenni, személyesen hallgatja ki a bíróság, vagy más hatóság.

Üdvözlettel,

LV

kismukk 2011.02.19. 12:52

Valamely sértett felhívás, bírói megkeresés nélkül, tehet-e írásban vallomást (bírói szakaszban)? Ez azonos-e az 51.§ (2) bekezdésben biztosított indítvány, észrevétellel vagy más lenne?

guba 2011.02.18. 11:48

„Tárgyaláson bíró először megkérdezte vádlottat, kíván-e vallomást tenni. Nem kívánt. Ja, mondta a bíró, akkor nyilván már beszélt a nyomozáskor…,”

Ha a tárgyaláson nem kívánt, akkor feltehetően a nyomozásban sem kívánt. Ha viszont a nyomozati szakban tett vallomást, az nem jelenti azt, hogy akkor a bíróság előtt ne kellene tennie, úgyhogy ez a párbeszéd nem egészen így folyhatott le. (az hogy nem tett vallomást, persze nem egyenlő azzal, hogy nem hallgatták ki)

Taurus 2011.02.18. 11:29

Az ún. "távollétes eljárásról" A Be. XXV. fejezete rendelkezik. Eszerint a nyomozás is végezhető a terhelt távollétében (terhelt: a nyomozás során gyanúsított, a bírósági eljárás során vádlott, a jogerős elmarasztalást követően pedig elítélt).

Amennyiben a bírósági eljárás során "kerül elő" a terhelt, úgy a bírósági tárgyalás folytatható a vádlott távollétében történtek ismertetése után.

Be. 531. § (1) Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának meghozatala előtt eredményre vezettek, a bíróság a tárgyalást a korábbi tárgyalás anyagának ismertetésével folytatja, szükség esetén a bizonyítási eljárást újra megnyitja (320. §).

kismukk 2011.02.17. 23:04

„hacsak nem távollétében folytatták az eljárást.”Ez mit jelent?Tárgyaláson bíró először megkérdezte vádlottat, kíván-e vallomást tenni. Nem kívánt. Ja, mondta a bíró, akkor nyilván már beszélt a nyomozáskor..., nézzük csak, és belelapozott az aktába. Hát itt nincs! mondta meglepve.

Gabicsek 2011.02.17. 22:07

kismukk!Tanúk kihallgatását a bírónál kell indítványozni. (ügyésznél nem) Vagy helyt ad az indítványnak, vagy nem. De az ügyész is indítványozhat tanút megidéztetni, akit korábban a vádiratban nem idéztetett.

Olyan, hogy kapásból vádlott valaki gyanúsítotti kihallgatás nélkül, nincs, hacsak nem távollétében folytatták az eljárást.

kismukk 2011.02.17. 20:38

Köszönöm.Még egy kérdés: nem eljárási hiba, hogy a vádlottat nyomozati szakaszban nem hallgatták ki, csak a tárgyaláson jelent meg?

Taurus 2011.02.17. 18:26

A Büntetőeljárási törvény (Be.) szabályozza a sértett jogait.

Az 51.§ (2) bekezdése tételesen felsorolja azokat a jogokat, amelyeket a sértett gyakorolhat. A sértett az eljárás bármely szakában indítványokat, észrevételeket tehet. Ez alapján tehát tanú meghallgatását is indítványozhatja. Fontos tudni ugyanakkor, hogy amennyiben ezt a bíróság nem találja indokoltnak és elutasítja, e határozatát nem köteles megindokolnia. Az elutasítás indokairól az eljárást befejező határozatában (praktikusan az ítéletben) kell számot adnia. Ez ellen azonban a sértett (az általa indítványozott tanúk kihallgatásának mellőzése miatt) nem élhet fellebbezéssel.

Üdvözlettel,

kismukk 2011.02.16. 23:08

Nyomozás vádemelési javaslattal lezárult, bírói szakaszba került, első tárgyalás megvolt. Azonban, bíró a hozzá benyújtott indítványokat nem ismertette, azokra nem reagált, csak a vádlott felmentésére irányuló tanúkat idéztek be. Kinél lehet indítványozni újabb tanúk kihallgatását? Az ügyet felügyelő ügyésznél? vagy a bírónál?

Gabicsek 2011.02.16. 19:09

Még annyit: fogvatartott gyanúsítottat hallgat ki.

Gabicsek 2011.02.16. 19:08

Ha pedig a nyomozást a rendőrség már lezárta és vádemelési javaslattal adta át az ügyésznek, akkor az ő dolga dönteni, hogy vádat emel, visszaadja pótnyomozásra, és egyéb lehetőségei vannak. Mivel a nyomozás befejeződött, az ügyész nyomozati cselekményt nem végez (pl. tanúkihallgatás). Ha vádat emel, akkor a bíróságon kell indítványozni a tanú kihallgatását, ha nem idézik.

Gabicsek 2011.02.16. 19:06

Lehet ügyészségen is feljelentést tenni, de ha az ügyben nincs hatásköre eljárni, akkor átteszi oda (mondjuk rendőrség), ahova való. Ezért egyszerűbb, ha egyenesen az illetékes rendőrkapitányságon teszitek meg a feljelentést.

kismukk 2011.02.16. 11:00

Kérdezném a tisztelt Fórumozókat, a bü-ben eljáró ügyésztől kérhet-e meghallgatást, fordulhat-e hozzá vallomástételi kéréssel az ügyben érdekelt személy? (sértett, feljelentő, tanúskodni kívánó személy). Van-e olyan szabály, hogy az ügyész az érdekelt személyek szóbeli bejelentését köteles meghallgatni? Vagy olyan, hogy ez tilos neki?