Ez az ügyészségi osztály mit csinál?forrás főoldal vissza

Buborék2 2010.07.03. 15:20

Hát, tisztelt Doktor Úr, nagyon szépen köszönöm ezt a kimerítő választ, ilyen sokra nem is számítottam, de ez nagyszerű.

Köszönöm.

Egyjogász 2010.07.03. 08:20

Nem lehet azzal vádolni, hogy ez volt a Fórum történetében a lerövidebb válasz:))))

Dr.Attika 2010.07.03. 07:49

A KÖZIGAZGATÁSI JOGI FELADATOKAT ELLÁTÓ ÜGYÉSZ

Az Alkotmány 51. §-ának (3) bekezdése értelmében "az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén - törvényben meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség védelmében".

A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 3. §-a (2) bekezdésének g) pontja alapján az ügyészség - törvényességi felügyeleti jogkörében - elősegíti a jogszabályok rendelkezéseinek megtartását.

Az ügyészi törvényességi felügyelet részletes szabályait az Ütv. V. fejezete tartalmazza.

Az Ütv. 13. §-ának (1) bekezdése értelmében az ügyészi törvényességi felügyelet a Kormánynál alacsonyabb szintű közigazgatási szervek által kibocsátott jogszabályokra, illetőleg az állami irányítás egyéb jogi eszközeire, e szervek más általános érvényű rendelkezéseire és a jogalkalmazás körébe tartozó egyedi döntéseire terjed ki. Kiterjed ezen túlmenően a bíróságon kívüli, jogvitát intéző vagy hatósági jogkört gyakorló szervek és személyek ez irányú eljárásaira és egyedi döntéseire, a gazdálkodó és egyéb szerveknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek a munkaviszonnyal és a szövetkezeti tagsági viszonnyal összefüggő egyedi döntéseire, továbbá a jogszabályok felhatalmazása alapján kiadott általános érvényű intézkedéseire. Törvény az ügyészi törvényességi felügyelet hatályát más szervekre is kiterjesztheti.

Fentiekből következően az ügyészség alkotmányos kötelezettsége az ügyészi törvényességi felügyelet hatálya alá tartozó jogszabálysértés észlelése esetén intézkedéseket tenni a jogszabálysértés megszüntetésére.

Az ügyészség kizárólag abból a szempontból gyakorol felügyeletet a hatáskörébe tartozó szervek felett, hogy azok működése megfelel-e a hatályos jogszabályoknak, eljárásaik és döntéseik törvényesek-e. A döntések célszerűségi, vagy gazdaságossági vizsgálata nem tartozik a törvényességi felügyelet körébe.

A megkeresett szervek a törvényességi felügyeleti feladatok teljesítésének elősegítése érdekében kötelesek a kért felvilágosítást, adatokat, iratokat az ügyész rendelkezésére bocsátani.

Az ügyészi törvényességi felügyeleti tevékenység megvalósulhat országos, területi, vagy helyi vizsgálatok keretében, a közigazgatási és más szervek eljárásai és döntései törvényességének ellenőrzésével, de alapulhat az állampolgárok, különböző szervezetek, felügyeleti jogkörrel rendelkező hatóságok törvényességi kérelmén, bejelentésén is.

A törvényességi kérelmeket, bejelentéseket a törvényességi felügyeleti hatáskört gyakorló illetékes ügyészi szerv bírálja el. Megállapításairól, megtett intézkedéseiről értesíti a kérelmezőt. A kérelem érdemi vizsgálata mellőzhető, ha a kérelmező az általa sérelmezett eljárásban jogorvoslati jogával az erre vonatkozó tájékoztatás ellenére nem élt, hanem a jogorvoslati határidő letelte után az ügyészséghez nyújtott be törvényességi kérelmet.

Az egyedi ügyben benyújtott törvényességi kérelmet az ügyész általában akkor bírálja el saját hatáskörében, ha az jogerős döntés ellen irányul, a törvénysértés elhárítása érdekében azonnali ügyészi intézkedésre van szükség, vagy az ügyésznek az eljárásban való részvétele látszik indokoltnak. Egyéb esetekben a beadványt - a kérelmező tájékoztatásával egyidejűleg - az annak elbírálására jogosult szervhez teszi át, illetve ha feltételei fennállnak, felhívja az ügyfél figyelmét a keresetindítás lehetőségére.

A törvényességi felügyeleti tevékenység során az ügyész az Ütv-ben meghatározott intézkedéseket teheti meg.

A törvénysértő egyedi döntések ellen óvás benyújtásának van helye, amelyben - a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - a kifogásolt döntés hatályon kívül helyezése is indítványozható.

A hatóság eljárásában észlelt mulasztás, vagy törvénysértő gyakorlat kiküszöbölése érdekében az ügyész felszólalással élhet, jövőbeni törvénysértés veszélyére pedig figyelmeztetésben hívhatja fel az eljáró szerv vezetőjének figyelmét.

Kisebb súlyú törvénysértés, vagy törvénysértésnek nem minősülő hiányosság észlelése esetén jelzést nyújthat be.

Az intézkedés indítványát az ügyész - törvényi keretek között - a jogsérelem súlyának és jellegének, a törvénysértés összes körülményének figyelembevételével fogalmazza meg a törvénysértés orvoslása, a hatóság helyes joggyakorlatának kialakítása, illetve az elmulasztott intézkedések utólagos megtétele érdekében.

Az ügyész az ellenőrzési vagy felügyeleti joggal felruházott, illetőleg állami törvényességi felügyeletet ellátó szervet is felkérheti vizsgálat tartására, ha az nem tett eleget a jogszabályban meghatározott ellenőrzési kötelességének, olyan jellegű törvénysértés gyanúja áll fenn, amelynek megnyugtató megállapítása kizárólag jogi szakértelemmel nem lehetséges, vagy az ügyészi törvényességi felügyeleti vizsgálat által feltárt törvénysértő gyakorlat miatt szükségesnek mutatkozik, hogy a felettes szerv hasonló tárgykörben a többi alárendelt szervénél is tartson vizsgálatot.

Az ügyészség a jogszabálysértést elkövető személyek ellen büntető, szabálysértési, vagy fegyelmi felelősségre vonás iránti, illetve kártérítési eljárást kezdeményezhet. Az arra illetékes szerv az eljárást köteles megindítani és az érdemi határozat egy példányát az ügyészségnek megküldeni.

Egyes hatósági kényszerintézkedések, így az elővezetés, a lezárt épület, vagy helyiség felnyitásával járó, vagy az ott tartózkodó személy akarata ellenére tartandó helyszíni szemle, illetve a helyszín, helyiség, gépjármű adóhatósági átvizsgálása - halaszthatatlan eseteket kivéve - csak előzetes ügyészi jóváhagyással foganatosíthatók.

A pénzügyi vállalkozásokkal, valamint a tőkepiaci és biztosítási tevékenységgel összefüggő piacfelügyeleti eljárásokban a hatóság a személyes adatok meghatározott körét csak előzetes ügyészi jóváhagyással ismerheti meg.

A közigazgatási jogi szakterület ügyészei közreműködnek a legfőbb ügyész előzetes jogszabály-észrevételezési tevékenységében, és figyelemmel kísérik az ügyészi törvényességi felügyelet tárgykörét érintő jogszabályok hatályosulását. Indokolt esetben javaslatot tesznek jogszabály kibocsátásának, módosításának vagy hatályon kívül helyezésének, valamint utasítás, irányelv és tájékoztató kiadásának kezdeményezésére.

A közigazgatási tevékenység kiemelt területei:

a környezetvédelem,a fogyasztóvédelem,a szabálysértési ügyek.KörnyezetvédelemKörnyezetünk érdekeinek védelmében az ügyészi közreműködés a törvényességi felügyeleti, a büntetőjogi és a magánjogi szakágak együttműködésével valósul meg.

A környezethez való jog védelmének eszközei között a megelőzésnek elsőbbsége van, hiszen a visszafordíthatatlan károk utólagos szankcionálása nem tudja helyreállítani az eredeti állapotot. Ezért az ügyészi intézkedések is elsődlegesen azt célozzák, hogy az esetleges károsodás elkerülhető legyen.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény és az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény rendelkezései értelmében az ügyész

törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva közreműködik a környezetvédelmi hatóságok eljárásai és döntései törvényességének biztosításában, ennek során a már ismertetett általános ügyészi törvényességi felügyeleti eszközöket veheti igénybe,a környezeti elemek Btk.-ban tilalmazott módon való megsértése esetén a Be.-ben meghatározottak szerint jár el,a környezet veszélyeztetése esetén keresetet indít a tevékenységtől eltiltás, illetőleg a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott kár megtérítése iránt.Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény rendelkezései értelmében a közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében az építésügyi hatóság másodfokú határozatát - a felek számára nyitva álló keresetindítási határidőn belül - az ügyész is megtámadhatja keresettel.

FogyasztóvédelemAz ügyész a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 39. §-a értelmében az ellen, akinek jogszabályba ütköző tevékenysége a fogyasztók széles körét érinti, vagy jelentős nagyságú hátrányt okoz, a jogsérelem bekövetkezését követő egy éven belül pert indíthat a fogyasztók széles körének védelme, illetve a jelentős nagyságú hátrány kiküszöbölése érdekében. Ilyen per akkor is indítható, ha a sérelmet szenvedett fogyasztók személye nem állapítható meg.

A bíróság jogerős ítéletében feljogosíthatja az ügyészt arra, hogy a jogsértő költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye.

Az ügyész a kereset benyújtására okot adó körülményekről elsődlegesen a törvényességi felügyeleti tevékenysége (törvényességi kérelmek elbírálása, vizsgálatok végzése), valamint a fogyasztóvédelmi hatóságok intézkedései alapján szerez tudomást.

Szabálysértési ügyekA szabálysértési ügyekben az ügyészi jogköröket az Ütv. és a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (Sztv.) határozzák meg. Ezek alapján az ügyészt a törvényességi felügyelet során gyakorolható általános jogosítványain (vizsgálat tartása, óvás, felszólalás benyújtása stb.) felül a következő jogok illetik meg:

dönt a szabálysértés miatt eljárás alá vont személy, vagy a tanú elővezetésének jóváhagyásáról,hivatalból vizsgálja a szabálysértési eljárást megszüntető határozatok egyes fajtáinak jogszerűségét,a felettes szervnek az Sztv. 37. §-án alapuló jelzése esetén vizsgálja az érdemi határozatok törvényességét,a törvény által meghatározott esetekben jogorvoslati fórumként elbírálja a hozzá benyújtott panaszokat (az alaptalan panaszt elutasítja, vagy a határozatot hatályon kívül helyezi és indokolt esetben a szabálysértési hatóságot az eljárás folytatására utasítja),kérdésfeltevési, nyilatkozattételi és indítványtételi joggal vehet részt a szabálysértési ügyben tartott meghallgatáson,nyomozás elrendelését kezdeményezi, ha a hatóság bűncselekményt bírált el szabálysértésként,szabálysértési ügyekben ellátja a mentelmi joggal és a nemzetközi jogsegéllyel kapcsolatos ügyészi feladatokat.

A MAGÁNJOGI FELADATOKAT ELLÁTÓ ÜGYÉSZ

Az Alkotmánybíróság 1/1994. (I. 7.) AB határozatában foglaltak szerint az ügyészség - a kontinentális jogrendszerekben általában véve elfogadott helyzetének megfelelően - a Magyar Köztársaságban is elsősorban az ún. vádfunkciót ellátó szervezet. Az Alkotmány 51. §_ának (3) bekezdése értelmében azonban az ügyészség fő funkciója mellett más feladatokat is ellát. Az alkotmányos rend, az állampolgárok (és szervezeteik) jogainak és törvényes érdekeinek védelmével kapcsolatos feladatait a törvény keretei között, törvényben meghatározott esetekben és módon teljesíti, illetőleg látja el.

Az Alkotmány 51. §-ának (3) bekezdése értelmében az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén - törvényben meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség védelmében.

A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény (Ütv.) 3. §-a (2) bekezdésének f) pontja alapján az ügyészség közreműködik abban, hogy a bírósági eljárásban a törvényeket helyesen alkalmazzák (magánjogi tevékenység), a g) pont szerint pedig elősegíti, hogy az állami szervek, a bíróságon kívüli jogalkalmazó szervek, a társadalom valamennyi szervezete, valamint az állampolgárok a jogszabályok rendelkezéseit megtartsák (törvényességi felügyelet).

Az ügyész magánjogi tevékenységének részletes szabályait a 7/1996. (ÜK. 7.) LÜ utasítás (a továbbiakban: Utasítás) tartalmazza.

Az ügyész a magánjogi tevékenysége során:

a jogszabályokban meghatározott keretek között részt vesz a polgári peres és nemperes eljárásban, és elvégzi az eljárási törvényekben meghatározott percselekményeket (keresetindítás, fizetési meghagyás kibocsátásának indítványozása, közhasznú szervezetekkel, alapítványokkal kapcsolatos egyéb bírósági eljárások kezdeményezése, cégtörvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése, cégtörlési eljárás kezdeményezése, fellépés, perbelépés, fellebbezés, perújítás, felülvizsgálati kérelem benyújtása),elbírálja a magánjogi tárgyú és egyéb kérelmeket, felügyeleti kérelmeket és teljesíti a megkereséseket,meghívás alapján részt vesz a megyei bíróság, az ítélőtábla és a Legfelsőbb Bíróság kollégiumainak ülésein,előterjesztést tehet a legfőbb ügyészhez a Legfelsőbb Bíróságnál jogegységi eljárás indítványozása iránt,előterjesztést tehet a legfőbb ügyészhez az Ütv. 5. § (2) bekezdés j) pontja szerinti eljárás Alkotmánybíróság előtti kezdeményezése iránt,törvényességi szempontból előzetesen észrevételeket tesz a magánjogi tárgyú jogszabálytervezetekre, illetve ilyen tárgyú jogszabályokat kezdeményez, kezdeményezheti a törvénysértést elkövető személyek felelősségre vonását, jelzéssel élhet (Utasítás 6. §).Az ügyész a polgári peres eljárásokban:részt vehet felperesként vagy alperesként,mások között folyó perben felléphet, vagya más által indított perben - ha a per megindítására külön jogszabály alapján az ügyész is jogosult lett volna - az első fokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig a felperes pertársaként perbe léphet.Keresetindítás előtt az ügyész összegyűjti és ellenőrzi a bizonyítékokat. Ennek során meghallgathatja az anyagi jogosultat, a jogosult képviselőjét, az alperesként perbevonandó személyt, jogi személy (pl. alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, gazdálkodó szervezet stb.) képviselőjét, illetőleg jogi képviselőjét, megtekintheti a helyszínt, okiratot, szakértői véleményt szerezhet be és tájékozódhat arról, hogy a tanúvallomásokkal milyen tényeket lehet bizonyítani. Ez az előkészítő eljárás azonban nem jelenthet bizonyítási eljárást a bíróság eljárása helyett, ezért az előkészítés során tanúkihallgatásra nem kerülhet sor. A keresetindítás célszerű előkészítésével kapcsolatos költséget az ügyész a keresetében érvényesíti.A keresetindítást megelőzően a kötelezettet, illetve az alperest - amennyiben az ügy jellege ezt indokolttá teszi - az ügyész teljesítésre hívja fel. Nincs szükség külön felhívásra, ha a keresetindítást törvényességi felügyeleti jogkörben tett ügyészi intézkedés eredménytelensége indokolja.

Az ügyész keresetet indíthat, ha jogszabály erre kizárólag, vagy más jogosult mellett feljogosítja. Jelenleg kb. 44 különböző jogszabály jogosítja fel az ügyészt keresetindításra. Nem indíthat azonban az ügyész keresetet olyan jog iránt, amelyet csak jogszabályban meghatározott személy vagy szervezet érvényesíthet [Pp. 9. § (1) bekezdés], a keresetindítási jognak ezen kívül az anyagi jogszabályokban meghatározott korlátokra is figyelemmel kell lennie. Nem indítható kereset olyan esetben sem, amikor az igény egyszerűbb, illetőleg rövidebb időtartamú eljárás (pl. Pp. 313. §) útján érvényesíthető.

A magánjogi ügyészi tevékenység egyik fontos területe a non-profit szervezetek (egyesületek, alapítványok és ezek közhasznú szervezetei) nyilvántartásba vételi eljárásban való részvétel, s a szervezetek működése törvényességének helyreállítása érdekében történő keresetindítás. A kereset benyújtására fő szabályként akkor kerül sor, ha a törvényességi felügyelet gyakorlása során tehető ügyészi intézkedések nem vezetnek eredményre. A keresetindítás előtt ügyészi intézkedéssel (óvás, felszólalás, figyelmeztetés, jelzés) meg kell kísérelni a törvénysértés orvoslását, s csak ennek eredménytelensége után fordulhat az ügyész a bírósághoz.

Társadalmi szervezetek esetében a keresetindítási lehetőségről az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (Etv.) 14. §-ának (1) bekezdése rendelkezik. E szerint a párt kivételével a társadalmi szervezet működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat. Ez a rendelkezés irányadó azokra a köztestületekre is, amelyek felett az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol.

Az Etv. 16. §-ának (2) bekezdése szerint a bíróság az ügyész keresete alapján:

megsemmisítheti a társadalmi szervezet törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el,a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a társadalmi szervezet legfelsőbb szervét,ha a társadalmi szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, tevékenységét felfüggesztheti, ellenőrzésére felügyelő biztost rendelhet ki,feloszlathatja a társadalmi szervezetet, ha annak működése sérti az Alkotmány 2. §-ának (3) bekezdését, bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósít meg, vagy mások jogainak és szabadságának sérelmével jár. [Az Alkotmány 2. §-ának (3) bekezdése szerint a társadalom egyetlen szervezetének, egyetlen állami szervnek vagy állampolgárnak a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.],megállapítja a társadalmi szervezet megszűnését, ha legalább egy éve nem működik vagy tagjainak száma tartósan az e törvény által megkívánt létszám alatt van.A Ptk. 74/F. §-ának (1) bekezdése értelmében az ügyészség az alapítványok működése felett is - a reá irányadó szabályok szerint - törvényességi felügyeletet gyakorol. A (2) bekezdés szerint, ha az alapítvány működésének törvényessége másképp nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat. A bíróság határidő kitűzésével kötelezi az alapítvány kezelőjét, hogy az alapítvány jogszabálynak megfelelő működését állítsa helyre. A határidő eredménytelen eltelte után a bíróság az alapítványt megszünteti. A közalapítványok elleni keresetindításra a Ptk. 74/G. §-a (10) bekezdésének utaló szabálya alapján az alapítványokra vonatkozó fenti rendelkezések alkalmazandók.Az alapítványok és a közalapítványok esetében a Ptk. 74/E. §-ának (3) bekezdése értelmében a bíróság az ügyész keresete alapján az alapítványt akkor is megszüntetheti, ha céljának megvalósítása lehetetlenné vált, illetőleg ha jogszabály-változás folytán a bejegyzést meg kellene tagadnia.

A hatályos jogszabályi rendelkezések azonban sem az ügyészségnek, sem a bíróságnak nem biztosítanak intézkedési lehetőséget azokban az esetekben, ha a működési nehézségek, illetve a törvénysértő működés vagy mulasztás az alapító(k) magatartására vezethető vissza. Az ügyészi törvényességi felügyelet nem terjed ki az alapítóra, és a Ptk. 74/F. § (2) bekezdése alapján a működés törvényességének helyreállítása iránt indított ügyészi kereset alapján a bíróság is csupán a kezelő szervezet kötelezheti a törvényes működés helyreállítására.

A Polgári Perrendtartás (Pp.) 9. §-ának (1) bekezdése az ügyésznek általános keresetindítási jogot biztosít mindazokban az esetekben, ha a jogosult jogainak védelmére bármely okból nem képes . Erre ekkor kerülhet sor, ha a természetes személy személyi körülményei vagy más ok miatt az alapvető jogait érintő pert maga nem tudja megindítani, vagy igényének érvényesítése nagyobb nehézségbe ütközik. Azt, hogy a keresetindítás törvényi feltétele megvan-e, az ügyész az eset összes körülményeit és a helyi viszonyokat is mérlegelve bírálja el.

A Ptké. 36/A. §-a alapján az ügyész szerződés semmisségének megállapítása iránt a semmis szerződéssel a közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében indíthat keresetet. A keresetindítás alapjául a társadalom egészének vagy csoportjának sérelme szolgálhat.

Az ügyész a Ptk. 237. §-ának (4) bekezdése, valamint 361. §-ának (3) bekezdése alapján keresetet indíthat az állam javára marasztalás iránt. Keresetindításra akkor kerülhet sor, ha az ügyész olyan ügyről szerez tudomást, amelyben az állam javára marasztalás törvényi feltételei megvannak, de a felek bírósági eljárást nem kezdeményeztek, vagy ha az ügyben a bíróság eljárt ugyan, de az állam javára marasztalás iránti ügyészi indítványra bármely okból nem került sor.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) alapján az ügyészt az alábbi esetekben illeti meg keresetindítási jog:

Ctv. 65. §-ának (1) bekezdése alapján: cégbejegyző (vagy változásbejegyző) végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt perindítás a cég ellen a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt,Ctv. 69. § (1) bekezdés: a jogerős cégbejegyzést követően a cég alapítása érvénytelenségének megállapítása iránt a cég ellen a cég bejegyzését elrendelő végzés Cégközlönyben történő közzétételétől számított 6 hónapos jogvesztő határidőn belül a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt,Ctv. 70. § (1) bekezdés: a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti perindítás.Ha a perbeli részvételt megalapozó körülmények a per folyamán állnak be, az ügyész jogosult a polgári perben, annak bármely szakában fellépni [Pp. 9. § (2) bekezdés]. Ha a fellépés törvényes feltételeinek fennállásáról a bíróság értesíti az ügyészt, az ügyész a fellépést csak kivételesen és kellően indokolt esetben mellőzheti.Az ügyész a más által indított perbe - amennyiben a per megindítására külön jogszabály alapján jogosult lett volna - a felperes pertársaként perbe léphet [Pp. 64. § (3) bekezdés].

Ha az ügyész a perben részt vett (Utasítás 7. §) az első fokú bíróság határozata ellen - amennyiben a törvény nem zárja ki - fellebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel) élhet. Az ügyész a határozat ellen törvénysértés, megalapozatlanság esetében, továbbá akkor élhet fellebbezéssel, ha a bíróság a bizonyítékokat tévesen mérlegelte.

Csatlakozó fellebbezésben az ügyész is indítványozhatja a fellebbezéssel megtámadott ítéletnek a fellebbező fél terhére való megváltoztatását.

A jogerős ítélet ellen az ügyész, ha az alapeljárásban részt vett - a Pp. 260. §-ában meghatározott okok alapján a 261. § (1) bekezdésében meghatározott idő alatt - perújítási kérelmet terjeszthet elő.

Az eljárásban részt nem vett ügyészt a perújítási kérelem előterjesztésére való jogosultság - a felek rendelkezésére álló határidőben - akkor illeti meg, ha a perbeli részvételét egyébként a törvény szerint [Pp. 9. § (1) bekezdés] megalapozó körülmények fennállnak.

Az ügyész azokban az ügyekben, melyekben félként vett részt, vagy fellépett, a jogerős ítélet és jogerős végzés felülvizsgálatát kérheti a Legfelsőbb Bíróságtól. Az ügyész csatlakozó felülvizsgálati kérelemmel is élhet. Ennek előterjesztésére a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 244. § rendelkezései szerint irányadó határidőt a fél felülvizsgálati kérelmének az ügyész részére történt kézbesítésétől kell számítani.

Az ügyész polgári nemperes eljárásban való részvételének formái:

ha az ügyészt külön jogszabály feljogosítja, nemperes eljárást kezdeményezhet,ha valamely jog a jogszabály értelmében nemcsak személyesen érvényesíthető, az Utasítás 8. és 15. §-aiban foglalt esetben az ügyész nemperes eljárást indíthat, illetve a más által indított nemperes eljárásban felléphet.Az 1958. évi 5. tvr. 17. §-ának (2) bekezdése értelmében az ügyészt a nemperes eljárásban hozott határozatok közül azokkal szemben, amelyeket vele törvény alapján bármely módon közölni kell, a féllel azonos jogorvoslati jogosultság illeti meg. Fellebbezéssel élhet az ügyész akkor is, ha az eljárásban nem vett részt, illetve, ha a határozatot az ügyésszel közölni nem kell, de az ügyészt ez a jog külön jogszabály alapján megilleti.A társadalmi szervezetek, az alapítványok, a közalapítványok, a köztestületek, valamint a közhasznú társaságok nyilvántartásba vételéről rendelkező végzéseket a külön jogszabályok - az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (Etv.) 15. § (4), a Ptk. 74/A. § (5), a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLV. törvény (Ksztv.) 22. § (3) bekezdésének - rendelkezései szerint az ügyészségnek is kézbesíteni kell, ezekben az ügyekben, ezért az ügyészt a kézbesítéstől számított 15 napon belül önálló fellebbezési jog illeti meg. A fellebbezések benyújtására a megyei bíróságok és a Fővárosi Bíróság területén működő megyei főügyészségek illetékesek.

A Ksztv. 23. §-a szerint ha a közhasznú szervezet működése és vagyonfelhasználása a közhasznú szervezetekről szóló törvényben, a létesítő okiratban vagy az ennek alapján készített belső szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg, és ezen a szervezet az ügyészi felhívás után sem változtat a közhasznú nyilvántartásba vételre illetékes bíróságnál indítványozhatja a közhasznú jogállás törlését, illetőleg az alacsonyabb közhasznúsági fokozatba történő átsorolást.

Az ügyész a végrehajtó törvénysértő intézkedése ellen, illetőleg intézkedésének elmulasztása esetén végrehajtási kifogást terjeszthet elő a végrehajtást foganatosító bírósághoz. Az ügyész a végrehajtási kifogást a végrehajtó intézkedésétől számított 6 hónapon belül bármikor előterjesztheti [Vht. 217. § (1) bekezdés, 223. §].

Az ügyész a nemperes eljárás kezdeményezése, a más által indított nemperes eljárásban való fellépés, a végrehajtási kifogás előterjesztésének szükségességéről elsősorban a jogosult, a fél vagy más érdekelt kérelme alapján szerez tudomást.

A legfőbb ügyész az 1977. évi LXVI. törvény 31. §-a (1) bekezdésének a) pontja, valamint a (2) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróságon az egységes ítélkezési gyakorlat kialakítása érdekében jogegységi eljárás lefolytatását és jogegységi határozat hozatalát indítványozhatja, ha

az elvi kérdés olyan eljárásban merül fel, amelynek megindítására, vagy az abban való részvételre az ügyészt külön jogszabály feljogosítja, ésa jogegységi határozat meghozatala a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében szükséges.A jogegységi eljárást kezdeményező indítvány tervezetét a Legfőbb Ügyészség készíti el.Az ügyész magánjogi tevékenysége során azok ellen, akik a törvényt megsértették, a jogszabályban megállapított feltételek fennállása esetén kezdeményezheti büntető, fegyelmi, szabálysértési vagy kártérítési eljárás indítását [Ütv. 26. § (1)-(3) bekezdés].

Buborék2 2010.07.03. 00:12

Tisztelt hozzáértők

Azt szeretném megkérdezni, hogy mi a feladata, mit csinál, milyen ügyeket visz, vádat emel avagy valami mást csinál, nyomozást elrendel vagy valami mást csinál, egyáltalán büntetőügyekkel foglalkozik-e, és ha igen, akkor milyenekkel, szóval az az osztály, aminek az a neve, hogy:

Magánjogi és Közigazgatási Jogi Szakág

Tehát ők kik, mit csinálnak, milyen célból idézhetnek embereket.

Tisztelettel és köszönettel:

Buborék