Büntetőjogi felelősség önálló elbírálásaforrás főoldal vissza

kovacsz 2010.06.15. 13:51

Lehet hogy csak egy lesz a bizonyítékok sorában?

lewho 2010.06.15. 12:55

Abban az esetben azonban, ha ezen kérdések eldöntésének előfeltételére valamilyen előzetes kérdés más hatóság által történő elbírálása, a törvényben meghatározott esetekben a büntetőeljárás felfüggesztésére kerül sor.

nem értem a kommentárt...csak azért függesztené fel a saját eljárását, hogy helyette feltárja a bizonyítékokat az előkérdésben eljáró szerv, de a döntéshez nincs kötve?

lewho 2010.06.15. 12:50

hmmmm..

20/2007. BK véleménya hatályon kívül helyezett BK 45. számú állásfoglalás felülvizsgálatárólAz adócsalás (1978. évi IV. törvény 310. §), a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás (1978. évi IV. törvény 310/A. §), valamint a jövedékkel visszaélés (1978. évi IV. törvény 311. §) bűncselekményének az elbírálása során a büntetőbíróság az ügy eldöntése szempontjából lényeges tényeket az 1998. évi XIX. törvény szabályai szerint önállóan állapítja meg, az adóhatóság, illetve a társadalombiztosítási szerv jogerős határozatához nincs kötve.A büntetőbíróság a büntetőjogi felelősséget érintő lényeges tényeket - a bizonyítékok szabad értékelése alapján [1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 78. §] - a Be. 10. §-ával összhangban önállóan állapítja meg.A büntetőeljárás szempontjából az a kérdés, hogy az 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 310-311. §-aiban megjelölt fizetési kötelezettséget megsértették-e és a bevétel csökkenésének összege mennyit tesz ki, olyan előzetes kérdés, amelyet az ügyész, illetve a bíróság - szükség esetén szakértői vélemény beszerzése mellett - rendszerint maga bírál el [Be. 188. § (1) bek. d) pont, 266. § (1) bek. a) pont].Ebből következik, hogy a Btk. 310. §, 310/A. § és 311. §-ában foglalt bűncselekmények elbírálása során nincs kötve a közigazgatási szerveknek a bevételcsökkenés összegét megállapító határozatához, hanem azt a büntetőeljárás szabályai szerint, az irányadó alapjogszabályok előírásainak figyelembevételével önállóan állapítja meg.(Bírósági Határozatok 2008. évi 2. szám.)

Ez téged erősít, de akkor sem vágom...

ObudaFan 2010.06.15. 12:23

Mert a másik eljárás iratai fontos bizonyítékul szolgálnak. Ha nem is kötik a bíróságot.

lewho 2010.06.15. 12:00

Hogy néz az ki, hogy az eljárást felfüggeszti azon előkérdés elbírálásáig, hogy volt-e jogosulatlan igénybevétel, kiderül, hogy nem volt, aztán meg folytatja a saját eljárását, melyben megállapítja, hogy mégiscsak volt?

Pl. jogosulatlan gazdasági előny megszerzésénél a jogcímtől eltérő felhasználás kérdésében majd a büntetőbíróság megállapítani az eltérő felhasználást, annak ellenére, hogy pl. az LB szerint ilyen nem valósult meg?

Ha nincs az előkérdéshez kötve a bíróság, minek az eljárást felfüggeszteni?

ObudaFan 2010.06.15. 11:49

Miért ne hozhatna erről döntést a büntetőbíróság? Épp a Be. 10. § miatt.

lewho 2010.06.15. 09:10

Kedves büntetőjogban járatos kollegák!

Kérlek világosítsátok meg betűjogban eltompult elmémet.

A Be. 10. § szerintAbban a kérdésben, hogy a terhelt követett-e el és milyen bűncselekményt, a bíróságot, az ügyészt, a nyomozó hatóságot nem köti a más eljárásban, így különösen a polgári eljárásban, a szabálysértési vagy a fegyelmi eljárásban hozott határozat, illetőleg az abban megállapított tényállás.

A szakaszhoz fűzött kommentár cizellál:

A Be. 10. § azt jelenti, hogy a büntetőjogi felelősség ténybeli és jogi alapja felől csak az erre feljogosított és kötelezett bíróság határozhat jogerősen, vagyis azt a kérdést, hogy történt-e bűncselekmény és annak ki az elkövetője, kizárólag a bíróság a büntetőeljárása során jogosult eldönteni. Ez irányadó abban az esetben is, ha az ügyben más hatóság, akár a büntetőjogi felelősség alapjául szolgáló tényállás egészéről, akár annak egy részéről már érdemben határozott. Abban az esetben azonban, ha ezen kérdések eldöntésének előfeltételére valamilyen előzetes kérdés más hatóság által történő elbírálása, a törvényben meghatározott esetekben a büntetőeljárás felfüggesztésére kerül sor.

Ha az előkérdésben - valamilyen támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt - hozott hatósági döntést -az LB megsemmisíti (mondjuk eljárási hiba miatt, és nem utálja új eljárásra a hatóságot), azon büntetőügyben, ahol ezen döntés képezte az előkérdést hogy a macskába lehet bűnösséget megállapító ítéletet hozni az LB döntése ismeretében?

Illetve az ügyészség a vádemelésnél pl. egy csalásnál az előkérdésben született döntésben szereplő értéktől eltérhet-é, pro és kontra?

Nem vágom, hogy ha egyszer a jogosulatlan igénybevétel megállapítása egy közigszerv hatásköre (se polgári bíróság, se senkmi egyéb nem hozhat döntés az igénybevétel jogosságának kérdésében), egyrészt ilyen döntés hiányában hogyan lehet bűnösséget megállapítani, másrészt hogy lehet ezen előkérdésben hozott döntésben megállapítottaktól eltérni?