kölcsönös testi sértésforrás főoldal vissza

kaméleon 2009.10.18. 14:09

Köszönöm a nekem adott válaszokat, eddig nem akartam Jack4 kérdéseit elnyomni a „ráírással”. Megint figyelmetlen voltam persze, az okirat-hamisítás nem magánindítványos. Köszönöm a figyelmeztetést. Egészen megzavart, hogy a bíró a magánvádlót faggatta arról, tett-e az ügyben feljelentést, miért nem tett, majd a vádlottat (aki ráadásul hozzátartozó is), csak jegyzőkönyvön kívül kérdezte meg arról, elismeri-e a hamisítást és tudja-e, milyen csúnya dolog az. (Mint egy gyerektől.)

jack4 2009.10.17. 10:24

Nem hozhat így itéletet, mert egy közvádas bcs.-t figyelmen kívül hagyna. Meg kell küldenie az iratokat az ügyésznek aki megvizsgálja és ha a garázdaság megállapítható, akkor a nyomozást elrendeli garázdaság halmazatban kts-el) majd váddal visszaküldi az iratokat (persze ha bizonyítható, ha nem ,ő szünteti meg).Legalábbis erről rendelkezik a Be. 501.§-a.

guba 2009.10.16. 21:20

Óriási valószínűséggel nem fog feljelentést tenni. Leírtam már miért nem. Ha a tényállás egyértelmű, akkor kts-ben meghozza az ítéletet, ha pedig nem lehet bizonyítani - mint a jelen példában sem - akkor a garázdaságot sem lehet ráhúzni egyikre sem, tehát nem fogja szaporítani a gondjait, hanem opportunista szemlélettel lehetőleg gyorsan igyekszik lezárni az ügyet. Soha senki nem fog neki szemrehányást tenni ezért. (Ha csak te nem. :))

jack4 2009.10.16. 10:06

Ez a példa teljesen másról szól. Amiről én beszélek az a következő:

Kts. miatt a bíróságon indul eljárás, a bíró észleli, hogy a cselekmény garázdaság vétségét megvalósítja meg, amivel halmazatban áll a kts. Milyen lehetőségei vannak?

guba 2009.10.16. 09:07

„A példánál maradva, vagyis kts. miatt indult eljárásban, ha felmerül a garázdaság gyanuja, nincs más lehetősége, mint elrendeltetni a nyomozást.”

Mindig sérti a fülemet az ilyen kategorikus fogalmazás. Dehogy nincsen más lehetősége. A bíró mindig gyorsan be szeretné fejezni az ügyet, nem felleges köröket futni és futtatni. A saját praxisomban is volt olyan eset, amikor egy elkövetési cselekménnyel valósult meg a könnyű testi sértés és a garázdaság, az ügyészség súlyos testi sértés kísérletében emelt vádat, magánindítvány nem volt. Közvetítői eljárásra utaltattam, vádlott meg sem jelent, visszakerült a bíróságra, a sts. kísérletet nem sikerült bizonyítani, más bcs-ben pedig nem lehetett elítélni, felmentették.A garázdaság simán megállt volna, ítélet után megkérdezetem az ügyészt, miért nem ebben emelt vádat, a válasz az volt, örüljek neki.

ObudaFan 2009.10.15. 13:32

A büntetőügyben akkor az állam állja.

izett 2009.10.15. 08:12

Köszi a hozzászólásokat.Amennyiben -várhatóan így lesz-nem bizonyítható,ki generálta a támadást,a perköltséget a vádlottakra terhelik,vagy csak a feljelentőre?Hozzávetőlegesen mennyibe kerülhet ez a feleknek?

jack4 2009.10.14. 20:59

A példánál maradva, vagyis kts. miatt indult eljárásban, ha felmerül a garázdaság gyanuja, nincs más lehetősége, mint elrendeltetni a nyomozást.

guba 2009.10.14. 20:10

A bírók kellően leterheltek ahhoz, hogy kisebb gondjuk is nagyobb attól, mint hogy feljelentgessenek. Ha meg úgy gondolja, hogy az adott tényállásba egy másik bűncselekmény is belefér, akkor jelzi a vádtól eltérő minősítés lehetőségét, ha pedig erre nincsen mód, akkor még mindig sok mindent figyelembe vehet a büntetés kiszabásakor, amit nem feltétlenül említ meg az ítélet indoklásában. Én sem hallottam még olyat, hogy bíró jelentett volna fel bárkit, de a tapasztaltabb kollégák biztos többet tudnak erről.

jack4 2009.10.14. 19:46

Pedig ha felmerült a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gyanúja, kellett volna. Lehet, hogy úgy ítélte meg, nem valósult meg a foglalkozási szabályszegés.

dr Zákányi Csaba 2009.10.14. 19:22

Én egyszer megkérdeztem egy bírótól, aki sok "orvosi műhiba" pert (nem büntető, hanem kártérítési) tárgyal, tett-e feljelentést valaha is bármely érintett eü. dolgozó ellen, amikor esetleg felmerült benne a "foglalkozási szabályszegés" fogalma. Azt válaszolta, hogy ilyesmi eszébe sem jutott.

ObudaFan 2009.10.14. 15:27

És mégcsak nem is magánindítványos.

jack4 2009.10.14. 15:01

Mivel a bíró hivatalos személy és a hatáskörén belül jut a tudomására, kellett volna intézkednie. Már csak azért is, mert a magánokirat hamisítás közvádas bűncselekmény és hivatalból üldözendő.

kaméleon 2009.10.14. 13:15

„Sokszor előfordul, persze csak akkor, ha a közvádas bcs. gyanuja felmerül a bírói eljárás során”

Erről eszembe jutott egy kérdés, amin (kizárólag laikusok) sokat gondolkodtunk:a bíró akkor is köteles a tudomására jutott közvádas bűncselekmény miatt feljelentést tenni, ha az egyébként magánindítványos (okirat hamisítás)?

(A konkrét esetben, egy büntetőperben arról volt szó, hogy a magánvádló az elkövető szavahihetőségének kétségbe vonására benyújtott egy magánokiratot, amit a vádlott a két tárgyalás között, a magánvádló nevében hamisított. A magánvádló nem jelentette fel a hamísítót, a bíró pedig jegyzőkönyvön kívül kérdezte meg a vádlottat, elismeri-e a hamisítást. Ő elismerte. Ezen kívül, kb. 6 hónapja semmi nem történt. Vonatkozik az ilyen esetekre a büntetőeljárásról szóló törvény 171.§ (2) bek.?)

jack4 2009.10.13. 19:55

Sokszor előfordul, persze csak akkor, ha a közvádas bcs. gyanuja felmerül a bírói eljárás során. Az itt írtakból ez nem igen állapítható meg.

guba 2009.10.13. 19:25

Na, ez az ami a gyakorlatban soha nem fog előfordulni. :)

_Wasp_ 2009.10.13. 18:45

(worst case scenario)

_Wasp_ 2009.10.13. 18:44

a bíróság hivatalból

guba 2009.10.13. 18:36

Persze, de szerinted ebben az esetben ugyan mi által lépne be? A bíró fog feljelentést tenni, vagy valamelyik elkövető?

_Wasp_ 2009.10.13. 18:31

közvádló bármikor beléphet...

guba 2009.10.13. 18:09

Igen, de az már közvádas lenne, vád hiányában pedig nem lehet elítélni senkit.

_Wasp_ 2009.10.13. 18:07

„Ha nem sikerül bizonyítani, hogy ki volt támadó és ki jogos védelmi helyzetben, akkor szerintem mindkét vádlottat fel kell menteni.”

vagy a körülményekhez képest akár garázdaságot is állapíthatnak meg.

Ami mondjuk nem annyira szuper...

guba 2009.10.13. 18:03

Ha nem sikerül bizonyítani, hogy ki volt támadó és ki jogos védelmi helyzetben, akkor szerintem mindkét vádlottat fel kell menteni.

ObudaFan 2009.10.13. 11:20

Hogy mikor lesz ítélet, azt innen megmondani nem lehet. Megrovás, vagy próbára bocsátás várható.

izett 2009.10.13. 08:54

Tisztelt Fórumozók!Az alábbi ügyben szeretnék segítséget kérni:Adott két alany,mindkettő azt állítja,a másik támadott rá.Az atrocitást nem látta senki.Mindkét részről készült látlelet.A feljelentő fél sérülései elenyészőek.A vádlott viszonváddal élt,az ő sérülései komolyabbak.(Mindkettő 8 napon belüli.)Az első tárgyaláson egyik fél sem tudta bizonyítékokkal alátámasztani a történteket.A bíró többször kísérletet tett az ügy lezárására megegyezéssel,ám a feljelentő fél-másodrendű vádlott-ragaszkodik az eljárás lefolytatásához.A bíró azt is közölte,ebben az esetben mindkét felet meg kell bűntetnie.Nem valószínű,hogy újabb bizonyítás történik.A kérdéseim:a köv. tárgyaláson-szembesítések-ítéletet hoz a bíró?Milyen bűntetésre számíthat az elsőrendű,ill. a másodrendű vádlott? A válaszokat előre is köszönöm!