ügyészség panaszt elutasit. Van még remény?forrás főoldal vissza

tudomany 2009.05.22. 10:36

köszönöm szépen a segitségeket és tanácsokat. :)))

Sz.Márton 2009.05.17. 23:57

A rossz pap pedig már fiatalon agyhalott....

Feri29 2009.05.17. 19:25

Nem baj az! A jó pap is holtig tanul.

Sz.Márton 2009.05.17. 13:18

Helyesbitek: B:Biztos t:tud k:kérdezni...de még mennyit.

Sz.Márton 2009.05.17. 13:15

Azt is válaszoljátok meg, hogy a Btk. az ilyen "tudomány" részére minek a rövidítése B:Biztos m:még k:kérdez...

jack4 2009.05.17. 12:12

A Btk. 176. §. a magánlaksértés tényállását tartalmazza. A nincs utána §. megjelölés, akkor is. Lehet, hogy csak lemaradt.

Feri29 2009.05.17. 12:12

Ez a paragrafus jel: § , az előbb rosszat nyomtam.

Feri29 2009.05.17. 12:11

A Btk. az a Büntető Törvénykönyv függetlenül attól, hogy a 176. után ki van írva a paragrafus jel (&) vagy sem.

tudomany 2009.05.17. 11:53

köszönöm szépen Jack4! Amit még szeretnék kérdezni egy törvénnyle kapcsolatban: Btk. 176 ez mi lenne?nem tudom, hogy kell e a § jel vagy sem. Ha kell akkor azt tudom, hogy magánlaksértés. És ha nem kell? akkromilyen törvény lenne?

jack4 2009.05.17. 11:23

Általában az írásban megküldött feljelentések nem tartalmaznak minden adatot ahhoz, hogy az abban foglaltak alapján - pusztán a gyanúsított kihallgatásával - be lehessen fejezni a nyomozást. Szinte mindig szükség van írásos dokumentumok bekérésére, esetleg lefoglalásra, valamint a cég vezető tisztségviselőjének, vagy annak a személynek a kihallgatására, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet. Ezeket - a korábban már irtak szerint - vagy megkeresés vagy személyes megjelenés útján szerzik be.

tudomany 2009.05.17. 08:40

és ha a cég irásban tette a feljelentést akkor a hatóság is irásban keresi meg?

Feri29 2009.05.17. 00:15

Ha szükséges akkor megkeresik, ha nem, akkor nem.

tudomany 2009.05.16. 22:10

és utána ismételten megkeresik azt a céget aki feljelentette az embert?

Feri29 2009.05.16. 21:47

Az, hogy a gyanúsítottat kihallgatják, az már a nyomozás része.

tudomany 2009.05.16. 21:35

azt már tudom, hogy a cég képveselőjét meghallgatták tanuként. egyébként a nyomozás az azonnal indul ahogy a gyanusitottat kihallgatták vagy várnak vele még egy jó időt?

Feri29 2009.05.16. 21:25

Az, hogy hányszor hallgatják ki a gyanúsítottat az az adott ügytől függ, de szerintem jellemzőbb a több kihallgatás. A sértettet is meg szokták hallgatni, és ha szükséges szembesíteni a gyanúsítottal.Az iratismertetésre már nem kell vinni bizonyítékokat, ha a nyomozás már lezárult akkor elvileg ott van minden, de észrevételeket még lehet tenni.

tudomany 2009.05.16. 20:45

kedves Jack köszönöm!

Amit még szeretnék megtudni.Ha van egyy cég aki irásban feljelentést tesz egy illető ellen. Az illető elmondja az Ő álláspontját természetesen bizonyitékokkal együtt.Ezek után a nyomozó még megkeresi a feljelentést tevő céget is vagy hogyan zajlik ennek a menete?

Mennyire képzelhető el az hogy a gyanusitottnak nem kell többször mennie kihallgatásra csak iratismertetésre? itt ugy értem, hogy egyzser volt kihallatáson utána meg csak iratismertetésre kell mennie?Oda kell még bizonyitékokat vinnie vagy már nem?

jack4 2009.05.16. 08:36

Amennyire a tényállás felderítése, a bizonyítékok összegyűjtése érdekében szükséges. Nyomozásonként változik.

tudomany 2009.05.16. 08:29

és ez mennyire szokott gyakori lenni ha pl. több helyről is kérnek infót? mondjuk 2 vagy 3?

jack4 2009.05.15. 17:24

Elmehetnek személyesen is a kért adatokért. De mindenképpen iratként kerülnek ezek az ügybe, nem pedig csak szóban közlik a nyomozóval.

tudomany 2009.05.15. 14:03

köszönöm szépem eolovastam, de ez nekem nagyon magas. ezért is próbáltam ugy kérdezni, hogy ha egy üyfélről akarnak adatokat kikérni akkor azt leveleéz utján teszik meg vagy pedig személyesen mennek el a nyomozok.

jack4 2009.05.15. 11:54

Figyelmedbe ajánlom a Be. (1998. évi XIX. törvény) 71.§., 178-178/A.§. rendelkezéseit.

tudomany 2009.05.15. 09:10

a megkeresés akkor minden esetben a leveleézs jeletni? pl. ügyfeléről akarnak adatot megtudni.

jack4 2009.05.14. 21:55

"Levelezés" vagyis megkeresés akkor történik, ha valamilyen adatot információt kell beszerezni, amit a cég vagy szerv nyilvántart, rendelkezésre áll. Tanúkihallgatás esetén azt idézik be, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet. Személyesen akkor mennek, ha olyan cselekményt kell foganatosítani, amit csak a helyszínen lehet (pl: házkutatás, lefoglalás).

tudomany 2009.05.14. 21:46

az már megtörtént azt tudom. utána már csak levelezés szinten megy a nyomozás?


ObudaFan 2009.05.14. 21:34

Nyilván a cég képviselőjét tanúként meg is idézhetik.

tudomany 2009.05.14. 21:22

bocsánat kimaradt hogy cégről beszélek. tehaát a hatóság ahol feljelentés érkezett és amelyik cég feljetelentette az is ott van a közelben. ekkor is levelezés utján vagy irásban megy?

tudomany 2009.05.14. 20:26

akkor is levelezés utján, ha egy adott helyen van a hatóság és akik feljelentették?köszönöm szépen a választ

ObudaFan 2009.05.14. 19:19

Általában levelezés útján.

tudomany 2009.05.14. 16:46

értem. és ilyenkor ha nyomoznak pl. egy szolgáltatónál vagy pénzintézetnél (csak példának irtam) akkor személyesen megy vagy mennek el a nyomozók vagy pedig levelezés utján történik minden ha egy ügyfélről akarnak kideriteni valamit?Itt arra gondolok, hogy ha egy cégnek van egy központja és sok fiókja.

jack4 2009.05.14. 10:49

Kicsit bonyolultabb. Függ attól is, hogy a nyomozást végző szerv felépítése milyen. Egy kapitányságon a bűnügyi osztály keretében általában van nyomozó alosztály és vizsgálati alosztály. Az ismeretlen tettes ellen indult nyomozás a gyanúsított első kihallgatásáig a nyomozóknál van, majd átkerül a vizsgálatra, ahol lényegében befejezik a nyomozást. Ez azt jelenti, hogy egy-egy előadója van az ügynek. Ettől eltérhet a felépítés és az is lehetséges, hogy egy "Nagy Tamás" viszi végig az ügyet. Bárhogy is van, az ügy előadójának mások is besegíthetnek, attól függően, hogy mennyire bonyolult az ügy, milyen sok nyomozási cselekményt kell elvégezni. Az ügy felelőse azonban az lesz, akinek a nevére ki van osztva az ügy.

tudomany 2009.05.14. 10:35

Kedves Jack4!

Akkor ez azt jelenti, hogy ha pl. az előadót Nagy Tamásnak hdgy-nak hivják akkor Ő fog nyomozni egyedül az ügyben és Ő jár utána az adott ügynek?

Köszönöm szépen előre is hogy válaszolsz

jack4 2009.05.13. 19:28

A nyomozás elrendelése után kiosztják az ügyet egy előadónak, aki a nyomozást végzi (nyomozó vagy vizsgáló). Nyilván a főnöke elveheti az ügyet és előadónak átadhatja. Van olyan szerv is ahol két szakaszban folyik le a nyomozás, és mindegyikben egy-egy előadója van, ez a szervtől függ.

tudomany 2009.05.13. 17:36

a nyomozásra visszatérve azt szeretném még megtudni és megkérdezni, hogy az az illető végzi a nyomozást aki a Rendrőségen az előadó volt? Vagy hogyan müködnek ezek a dolgok?

jack4 2009.05.13. 14:17

Az ujjnyomat és a fénykép minden gyanúsítottról készül a nyilvántartás számára. Írásmintát a nyomozás során rögzítenek, ha írott szövegek összehasonlításáról, származásáról kell állást foglalni.A tárgyalások száma változó, attól is függ, hogy mennyire bonyolult az ügy, hány tanút, vádlottat, szakértőt stb. hallgat meg a bíróság. Lehet egy is, de több is.Nem kell azonnal bevonulni.

ObudaFan 2009.05.13. 13:59

„és mennyi tárgyalás szokott lenni általában? egy vagy több is szokott lenni?”

Amennyi a bizonyítási eljárás lefolytatásához szükséges.

„Ha valaki ellen hoznak egy letöltendő itéletet és fellebbez akkor azonnal be kell vonulni a börtönbe vagy kint maradhat?”

Ha beteszik előzetesbe, bent marad, ha nem, akkor kint maradhat.

tudomany 2009.05.13. 12:51

köszönöm szépen a sok hasznos informáciot. amit még nem tudok pontosan, hogy minden gyanusitottol kérnek akár irás mintát ujj és tenyérlenyomat és fénykép felvételt?

illetve:

és mennyi tárgyalás szokott lenni általában? egy vagy több is szokott lenni?Ha valaki ellen hoznak egy letöltendő itéletet és fellebbez akkor azonnal be kell vonulni a börtönbe vagy kint maradhat?

jack4 2009.05.13. 11:14

Az iratismertetésen történő őrizetbe vételt én szinte kizártnak tartom. Ekkor ugyanis a nyomozást már befejezik, a szükséges bizonyítékok rendelkezésre állnak, a büntető eljárás sikerének meghiusítása a terhelt részéről nehezen állapítható meg. Különösen akkor, ha a nyomozás során nem tanúsított erre utaló magatartást. Szökése, elrejtőzése sem valószínűsíthető, pláne, ha minden idézésre megjelent. A cselekmény tárgyi súlya sem lehet ebben az esetben olyan, hiszen akkor már a nyomozás során előzetesbe teszik az elkövetőt. Ez azonban nem zárja ki a lehetőséget.

jack4 2009.05.13. 11:02

A gyanusítás elleni panaszt gyakran elutasítják. Ez azért van, mert sok gyanusított a panasz jogát úgy értelmezi, hogy ha tagadja a bcs. elkövetését, vagy nem követte el a bcs.-t, akkor panaszt kell tennie. A panasztételi jog nem erre vonatkozik, hanem arra, hogy megvolt-e a jogalapja a nyomozó hatóságnak a gyanusításhoz, azaz a terheltel szemben a bcs. gyanúja megállapítható-e. Egyszerűbben: ha valaki feljelent, akkor a gyanú már megállapítható és az eljárásban gyanusítottként leszel kihallgatva. De ez nem jelenti azt, hogy te követted el a cselekményt, vagy hogy lehet-e bizonyítani. De a panasz a nyomozó hatóság jogalapjához kapcsolódik, ezért van az, hogy a döntő többségét elutasítja az ügyészség.

tudomany 2009.05.12. 21:48

és mennyi tárgyalás szokott lenni általában? egy vagy több is szokott lenni?Ha valaki ellen hoznak egy letöltendő itéletet és fellebbez akkor azonnal be kell vonulni a börtönbe vagy kint maradhat?

Feri29 2009.05.12. 21:23

Azt a panaszt szerintem sokszor elutasítják, de ahogy ObudaFan is írta a nyomozás során feltárt adatok a döntőek.

ObudaFan 2009.05.12. 21:18

Ha a nyomozás későbbi adatai szerint mégsem állapítható meg bűncselekmény, vagy hogy azt a terhelt követte el, akkor nem lesz vádemelés, ha továbbra is megállapítható, akkor lesz.

tudomany 2009.05.12. 21:16

Igen ara a panaszra gondolok ami a gyanusitás ellen lett téve. Ezt sokszor elutasitják? Utána elképzelhető, hogy mégsem emelnek vádat a gyanusitott ellen?

Feri29 2009.05.12. 21:10

Akár az is előfordulhat, hogy a rendőrség vádemelési javaslattal továbbítja az ügyet az ügyészségre, de az ügyész mégsem emel vádat, hanem megszünteti a nyomozást.

Feri29 2009.05.12. 21:08

Jól értelmezed a dolgokat.Őrizetbe elvileg bármikor vehet a rendőrség, de szerintem az nem jellemző, hogy az iratismertetésen történjen ilyesmi. Ha őrizetbe akartak volna venni, akkor azt szerintem már megtették volna korábban, persze mint előbb is említettem semmi sem kizárt.

Milyen panaszra gondolsz? Amit a gyanúsítás ellen tettél?

tudomany 2009.05.12. 19:06

üdvözletem!

akkor ez azt jelenti, hogy ha a nyomozás befejeződött utána a gyanusitottnak és a védőjének meg kell jelenie a rendőrségen és akkor ott tudatják Velük az összes iratot? Ilyenkor ehetik még az embert fogdába vagy előzetesbe?Ezek után a hatóság átadja az ügyésznek és Ő pedig továbbitja a biróságnak a papirokat? Jól értelmezem?

Másik fontos kérdésem az lenne, hogy ha valaki panasszal él azt a ügyészség gyakori, hogy elutasithatja?

előre is köszönöm szépen a válaszokat.

ObudaFan 2009.05.12. 13:29

Be. 263. § (2) Legkésőbb az (1) bekezdésben meghatározott határidő letelte után a tanács elnöke a vádiratot haladéktalanul megküldi a vádlottnak és a védőnek; a vádlottat és a védőt felhívja, hogy tizenöt napon belül jelölje meg bizonyítási eszközeit.

Feri29 2009.05.12. 12:41

jack4, a vádiratot az ügyészség küldi el a vádlottnak és a bíróságnak vagy csak a bíróságnak küldi meg és a bíróság továbbítja a vádlott részére?

jack4 2009.05.12. 12:01

Ha a nyomozást befejezték - megvolt az iratismertetés is - akkor napokon belül megküldik vádemelési javaslattal az ügyészségnek. Az ügyész nem fog idézgetni, hanem a vádíratot készíti el, melyet az elkészültét követően megküld a terheltnek is. (Meg a bíróságnak.) Az ügyész egy egyszerű megítélésű ügyben, ha minden nyomozási cselekmény megfelelően el van végezve, 30 napon belül elkészíti a vádíratot. Majd a bíró fogja küldeni az idézéseket, arra a napra, amikorra beütemezi az első tárgyalást. Hogy ez mikor lesz, nagyban függ a bíróság leterheltségétől is.

Feri29 2009.05.11. 20:58

A hatóságok nem arról híresek, hogy nagyon elkapkodjanak bármit is.Bármelyik szakaszban elhúzódhat úgy az ügy, hogy hónapokig nem történik semmi érdemi.

tudomany 2009.05.11. 20:10

ha a rendőrség befejezte a nyomozást akkor utána az ügyészségre azonnal átadja az anyagot? az ügyészség mennyire kapkodja el az idézéseket? gyorsan lejazlik minden vagy nem?

ObudaFan 2009.05.11. 18:51

„Házi őrizetről mikor lehet beszélni?”

Akkor lehet elrendelni, ha a szökés, elrejtőzés veszélye fennáll, de előzetes letartóztatás elrendelésére nincs ok, vagy lehetőség.

jack4 2009.05.11. 17:59

Tudománynak: Nem megbántani akarlak, de a kérdéseid túl általánosak. Nehéz így bármit is tanácsolni. Az ügyvéd az összes irat és körülmény ismeretében ezekre pontosan tudna válaszolni. Azt sem lehet így megmondani, hogy meddig tart a nyomozás, mert nem tudjuk, hogy milyen bcs. miatt folyik, mennyire bonyolult az ügy stb. Az biztos, hogy két éven belül be kell fejezni.

pazs 2009.05.11. 17:06

A nyomozás két év, nem az őrizet.Egyáltalán nem biztos, hogy pusztán a nyomozás miatt előzetes letartóztatásba helyeznek, lehet az házi őrizet is és lakhelyelhagyási tilalom is. Ezek arra szolgálnak (kb.), hogy ne veszélyeztesse a gyanúsított a nyomozás sikerét. Még az is lehet, hogy nálad egyiket sem alkalmazzák és szabadlábon védekezhetsz.Kérni mindent lehet.De ismét: beszélj a védőddel, én itt csak találgatok és általánosságokat beszélek.

tudomany 2009.05.11. 17:01

és a 2 évet könnyen ráhuzzákj az emberre vagy lehet enyhitést kérni?Házi őrizetről mikor lehet beszélni? Hallottam hogy van ilyen lehetőség is.

pazs 2009.05.11. 16:31

Attól függ, milyen bűncselekményről van szó, mit kell bizonyítani, könnyen beszerezhetők-e a bizonyítékok, stb. Maximum két év a törvény szerint.A tanúk a tárgyaláson ott lehetnek, miután meghallgatták őket (a tárgyaláson is).

tudomany 2009.05.11. 16:21

és a redőrségi nyomozs meddig szokott tartani kb? illetve az ügyészségnek mennyi idővel szokták átadni az iratokat?tárgyaláson a tanúk is ott vannak?

pazs 2009.05.11. 16:20

Van hát.

De miért nem a védőjét kérdezi? Már azért is, mert a védő tudja, hogy milyen bűncselekmény miatt folyik a nyomozás, azt a gyanúsított elkövette-e és hogy milyen tényeket kell/lehet ehhez bizonyítani. Ha ezek az adatok megvannak, akkor is csak jósolni lehetne.

Sz.Márton 2009.05.11. 16:19

Ezt bizony ha tényleg van védő ő jobban tudja és nem örülne ha mástól kérdeznék meg, mert hivatalból is többet tehet, több körülményt ismerhet meg és valamennyi szempontot jobban figyelembe vetethet másokal is, akik az ügy menetére döntően hatnak.. már ha megfizeti és bízik benne a védence.

tudomany 2009.05.11. 16:13

Ha az ügyészség egy panaszt elutasit utána a gyanusitottnak van még reménye arra, hogy ne legyen semmi letöltendője és megússza a börtönt? Védője van.Mennyi ideig tart egy nyomozás kb?