A figyelemfelkeltés mentség a rágalmazásra?forrás főoldal vissza

guba 2008.11.07. 19:14

Az ítélethirdetéskor vagy tudomásul veszed az ítéletet, vagy azonnal fellebbezel, vagy három napot kérsz. Ha azonban tudomásul vetted, akkor már nem fellebezhetsz három napon belül sem.

Kovács_Béla_Sándor 2008.11.07. 10:29

Elnézést kérek, igazatok van: a büntető ítéletet kihirdetése közlésnek számít azzal szemben, aki jelen van a tárgyaláson.

A többi kérdésedet én is feltehetném. Főleg polgári perekben eljáról jogászként ugyanis én sem értem. (Egyetlen büntető ügyet vittem az ítéletig, de ott meg nyomban lemondtunk a fellebbezés jogáról.)

justizmord 2008.11.07. 08:59

Polgári ítélet az más, ott kézbesítésől számított 15 nap. Nem így van? De ez büntető, ott szóbeli ítélettől számított 3 nap. Nem?

justizmord 2008.11.07. 08:57

KBS, nem úgy van, hogy a tárgyalás napjától, a szóbeli ítélethirdetéstől ketyeg a fellebbezési határidő? Nem jól tudom? Te vagy a jogász, én csak kibicelek. Vagyis, ha megvárják az írásba foglalt ítéletet, akkor már kicsúsznak a fellebbezésből? Úgy tudom, hogy a szóbeli ítélethirdetéstől számított 3 nap van a fellebbezésre. Nem? Hogy van ez? Hogyan kell fellebbezni, ha még nincs meg az írásos ítélet és az írásos indoklás? Nem úgy, hogy jelzi az ember, hogy fellebbezni akar, de majd kiegészíti a részletes érveket, ha olvasta is az írásbeli indoklást? Nem így van?

Kovács_Béla_Sándor 2008.11.07. 08:44

Az ég áldjon meg! Nem tudsz fellebbezni, amíg nem kaptad kézhez az írásba foglalt ítéletet.

(A fellebbezésre egyébként nem igénye, hanem joga van a feleknek.)

Abban mi az új, hogy az ítéletet le kell írni, mert magától nem íródik? A te irataid csak úgy teremnek a semmiből?

K.né Gyöngyi 2008.11.07. 08:26

Beadtuk a fellebbezési igényünket, és kértünk jegyzőkönyvmásolatot. De nem tudtak adni, mert nincs megírva! Gondolom, nyomtatásban nincs, bár ez nem volt egyértelmű. A bíró nem volt benn, ezért nem tudtunk utánajárni, és még azt sem lehet tudni mikor lesz. Érdeklődi kell, hogy mikor mehetünk a jegyzőkönyvmásolatért. Hát nekem ez is új, hogy ilyen lehetséges!

justizmord 2008.11.04. 18:08

Egyébként az erkölcsi végkimenetele is kérdéses az ügynek. Ha sikerrel ítélnék el, akkor is azt hisznek majd a szomszédok, amit akarnak. Lehet, hogy továbbra is hinni fognak a rágalmazó leveleknek, és meg az is hozzá fog tevődni, hogy a szemét Kovácsék beperelték szegény Szabóékat. Mert ezek a Kovácsék nem elég, hogy bútorlappal rákosítanak meg mindenkit, de még be is perelnek mindenkit.

Ez is lehet a végeredmény.

És, az sem biztos, hogy az illető eltántorodik a jövőben a rágalmak terjesztésétől, csak nem írásban fogja csinálni, és bizonyíthatatlan marad. Meg majd azoknak a szomszédoknak mondja, akik vevők erre, és hisznek neki.

Ha amúgy valaki nem hiszi ezt a bútorlapos rákosítás dolgot, az nem hiszi el per nélkül sem.

Aki meg elhiszi, az a per után is el fogja hinni.

justizmord 2008.11.04. 18:02

Abban a bírónak amúgy igaza volt, hogy nem tartozik a tárgyhoz, és nem is vizsgálható, hogy korábban is terjesztett-e valamit, mert a rágalmazás büntethetősége 30 nap alatt elévül. Vagyis a sértettnek 30 nap áll rendelkezésére a magánindítvány megtételére, 30 napja van "beperelni" pontosabban megvádolni a feltételezett elkövetőt. A régebbi esetek óta több, mint 30 nap telt el, tehát már irreleváns, hogy akkoriban mi történt. Ezen felül a magánindítvány és magánvád sem tért ki azokra, a vádon túlterjeszkednie pedig amúgy sem lehet.

Csak a mostani eset érdekes.

justizmord 2008.11.04. 17:57

Jó, jó, hogy folytatni kell, de erre a tárgyalási naptól számított 3 nap áll rendelkezésre. Ha abból kicsúsznak, akkor már később nem lehet folytatni.

A bíró úgy tűnik, pont félreértette az igazság bizonyításának menetét.

Az állítások igazságtartalmának bizonyítási elrendelése VALÓBAN csak 10-20%-ban történik, de pont ellenkező előjellel. Amikor nem bizonyítják az igazságot, akkor pont arról van szó, hogy mindenképpen elmeszelik a terheltet. Amikor a bíró nem ad helyt, nem ad lehetőséget az igazság vizsgálatára, az pont azt jelenti, hogy mindegy, hogy igaz-e az állítás, mert mindenképpen bűncselekmény.

Mint jeleztem, igazságot (lejárató igazságot) sem szabad terjeszteni senkiről. Ha tehát valami lejárató, akkor mindegy, hogy igaz-e vagy sem, és a bíró nem engedi meg az igazság bizonyítását, mert irreleváns, hogy igaz-e vagy sem, és a terheltet elmeszeli.

Amikor az igazság bizonyítását mellőzik, akkor az azt jelenti, hogy az igazságtartalmától FÜGGETLENÜL tilos volt ezt terjeszteni.

Ha valakiről pl. azt terjesztem, hogy csoportos szex-bulikba jár, akkor itt mindegy, hogy igaz-e vagy sem, mert nem terjeszthetem ezt az állítást, akár igaz, akár nem.

Amikor valaki közérdekből terjeszt valamit, akkor pont helyt kell adni az igazság bizonytásának, mert közérdek esetében az igaz dolgok nem büntetendőek, de a hamis dolgok igen. Pont közérdeknél kell helyt adni az igazság bizonyításának. (Jelen példában viszont nem lehet közérdekre hivatkozni, mert nem közérdek, és így senkire sem tartozik, hogy valaki csoportos sexbulikba jár-e, vagyis ilyen esetben nem lehet elrendelni az igazság bizonyítását.)

Ha a bíró már olyat kijelentett, hogy mellőzi az igazság bizonyítását, nem vizsgálja az igazságtartalmát, akkor már el kellett volna meszelnie a terheltet.

Úgy tűnik, hogy a bíró nagyon félreértett valamit a rendszerben.

K.né Gyöngyi 2008.11.04. 08:08

Először is nagyon köszönöm a válaszát! Azt bebizonyítottuk, hogy a szomszédok is kaptak a levélből. Tanúként meg lettek hallgatva többen is! Azt többször is hangsúsolyzta a bíró, hogy azt ő nem vizsgálja igazak-e a rágalmak! Viszont arra nem adott lehetőséget, hogy elmondja a férjem hogy nem csak a levélről van szó. Az elmúlt egy évben többször hallottuk, hogy szóban terjeszt rólunk a levél tartalmától teljesen eltérő valótlanságokat! Már akkor is, amikor még nem volt tudomása arról, hogy feljelentettük! Arra hivatkozott a bíró, hogy nem tartozik a tárgyhoz. Valóban nem tartozik szorosan a tágyhoz, de a körülményeken változtatna ezek ismerete. Azzal indokolta az ítéletet, hogy közérdekből történt és ezért nem tekinthető rágalmazásnak.Nem vártunk egetrengető büntetést, de erre nem számítottunk!Nem célunk harcolni a pletyka ellen sem, ismerjük annak természetét.Folytatjuk a pert, nem tehetünk mást!

justizmord 2008.11.04. 00:53

A jogi okfejtéseket félretéve feltétlenül fel kívánom hívni a figyelmet, hogy a PLETYKA az emberiséggel egyidős rossz szokás. A PLETYKA már Krisztus előtt 7314 (Hétezer-háromszáztizennégy)-ben is volt, tehát 9322 évvel ezelőtt is. Noé bárkájának megépítését is hátráltatták már a negatív pletykák, de Noé is pont egy pletykára támaszkodva építette meg a hajóját.

Ezekkel csak arra szeretnék utalni, hogy a pletykákat betiltani nem fog sikerülni, azoktól megszabadulni nem lehet, azokkal együtt kell élni. Tetszik, nem tetszik.

Ha sikerrel ítéltetnék el ezt az illetőt, más szomszédok is fognak a későbbiekben is negatív dolgokat terjeszteni.

Ezek a körmondatok rendszerint úgy kezdődnek, hogy "Hallottátok, hogy a Kovácsék...".

Ez így volt, és így is marad, ha elítélik az illetőt, ha nem.

justizmord 2008.11.04. 00:45

Én látatlanba azt mondom, hogy fellebbezni kell. Most rögtön be kell adni a városi bíróság büntető irodájába két sort, hogy fellebbezéssel szeretnének élni, és az indokokat az ítélet kézhezvétele után fogják csatolni. Vagyis most az első részletnek csak egy sor kell, meg ügyszámra hivatkozás. Vigyázat, a három nap a tárgyalástól számít, ezért ennek az üzenetnek az elolvasása után AZONNAL, MÉG AZNAP be kell menni a városi bíróságra. Nem a megyei bíróságra, a városira. Nem a polgári irodába, hanem a büntető irodába. Vinni minden fontos iratot, szigazolványt, és nyitásra, 9-re odaérni.

Jó lenne utána rögtön ügyvédet is keresni.

Alapvetően NEM INDOK a közérdek a hazugság terjesztésére. A közérdek mást jelent, egészen mást jelent. A helyzet az, hogy még IGAZAT sem lehet csak úgy terjeszteni valakiről, pl. valaki börtönben volt, és ez igaz, ezzel nem lehet telekürtölni levélben a környéket. Ha valaki IGAZAT terjeszt, amihez szintén nincs joga ha az lejárató információ, AKKOR és CSAK AKKOR van helye olyan érvelésnek, hogy közérdekből tette. Az igazat terjeszteni, ha az degradáló, CSAK közérdekből szabad. Hamisat terjeszteni KÖZÉRDEKBŐL SEM!!!!

Rettenetesen gyorsan fellebbezni. És ügyvédet találni.

Az igazsághoz tartozik, hogy ha elítélik, akkor sem fog többet kapni, mint bírói megrovás. Még felfüggesztett börtönt sem fog kapni, pénzbirságot sem, letöltendő börtönt meg pláne nem. Ezt is mérlegelni kell a fellebbezés előtt, ez a realitás ugyanis.

Sokan azt hiszik, hogy a rágalmazás az az, amikor hamis tényt állítunk. Nem. Rágalmazás az is, ha igaz tényt állítunk, de degradáló, lejárató igaz tény. Hamis tényt soha, semmikor, semmilyen célból nem szabad terjeszteni, de lejárató igaz tényt is csak nagyon indokolt esetben, és csak ez utóbbinál fogadható el a közérdekre hivatkozás.

Fellebbezésnél később hivatkozni kell arra, hogy NEM az önkormányzathoz beadott levéllel volt a baj, hanem a szomszédoknak bedobáltakból.

Tudni kell azt is, hogy a tények bizonyítása Önöket, és nem a rágalmazót terheli. Ez büntető eljárás, és a terhelt ártatlannak vélelmezendő a vád bizonyításáig. A vád bizonyítása a (magán)vádló kötelessége, ez jelen esetben Ön. Magyarul, bizonyítékokat kell produkálni, a másoknak bedobált leveleket el kell kérni, beadni a bíróságra, megidézni tanúként a szomszédokat.

Elképzelhető, hogy ha az első fokú eljárás során (városi bíróság) ezek elmaradtak, a megyei bíróság már nem engedi pótolni. Elképzelhető, hogy a szomszédoknak bedobált levelek miatt bizonyítottság hiányában mentették fel, vagyis Önök nem bizonyították, hogy a szomszédok is kaptak levelet.

Rágalmazásnál EGYETLEN emberrel közölt hamis tény is kimeríti a bűncselekményt, tehát ha egyetlen szomszédnál bizonyítják, ez elég is.

Ügyvédhez kéne menni, és a megyei bíróságon legalább egy bocsánatkérő levél nyilvános közlését kikövetelni, hogy lássák a szomszédok, hogy nem volt igaz, amiket írkált, és visszavonja állításit. Ettől többet nem igen lehet elérni.

Elképzelhető, hogy ezt polgári perben is lehetne kérni, személyiségi jogok megsértése miatt, de most büntető van folyamatban, ezt kéne befejezni.

Ügyvéd nélkül nem fog sikerülni. Olyan ügyvédet kéne keresni, akinek gyakorlata van büntető ügyekben, és azon belül is rágalmazási ügyekben. Ha ilyen nincs, akkor valami nagyon fiatal ügyvédet, kezdőt, aki még nem régen tanulta a dolgokat az egyetemen.

Kovács_Béla_Sándor 2008.11.03. 21:14

Az indoklást érthette félre. Hogy miért mentik fel a vádlottat.

K.né Gyöngyi 2008.11.03. 20:22

Azt esetleg félreérthette a férjem, hogy csak most nem kapja meg írásban az ítéletet. Nem mondta a bíró, hogy postázzák, de ezt el is felejthette, vagy nem tartotta fontosnak megemlíteni. De azon mit érthetett félre, hogy felmentik a szomszédot, illetve azt, hogy nem vizsgálták az állításait!

Kovács_Béla_Sándor 2008.11.03. 19:13

És olyan nincs, hogy az ítéletet nem foglalják írásba. Szerintem nem ez az egyetlen, amit a kérdező félreértett.

Legislator 2008.11.03. 19:03

Szerintem a közérdekre hivatkozás, és a közérdekű bejelentés esetén is csak jogos érdeket lehet ilyenként beállítani. Abban az esetben, ha a bíróság úgy látta, hogy a tény állítását, híresztelését, vagy arra közvetlenül utaló kifejezés használatát közérdek vagy jogos magánérdek indokolta, akkor ez esetben a bíróságnak kötelessége a valóság bizonyításának elrendelése (A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 182. § szól a valóság bizonyításáról).

K.né Gyöngyi 2008.11.03. 18:53

Ez azt jelenti, hogy közérdekre hivatkozva lehet hazugságokat terjeszteni? A per során nem is vizsgálták azt, hogy van-e valóságalapja a levélnek! Azt, hogy az önkormányzatnál megtették ezt a bejelentést, már az első tárgyaláskor lehetett tudni! Tehát, a törvény helyt ad annak, hogy közérdekű bejelentés látszatával bárkit meghurcoljanak?

Dr. Mohos Gábor ügyvéd (törölt felhasználó) 2008.11.03. 17:09

Konkrétan milyen segítségre gondol? Az ítélet indokolását önnel közölték. Ez alapján el tudja maga is dönteni, hogy van e a fellebbezének értelme.A bíró nyilván elmondta magának a tárgyaláson a rágalmazás törvényi tényállását, amiből az derül ki, hogy az elkövető bizonyíthatja a kijelentésének közérdeket szolgáló jellegét.

K.né Gyöngyi 2008.11.03. 16:41

Szép napot mindenkinek!A segítségeteket szeretném kérni az alábbi ügyben:A szomszédunk, a férjemről szóló válogatott hazudságokkal teleírt levelet dobált a postaládákba a környékünkön. Közérdekű bejelentésként beadta az önkormányzathoz is! Azért közérdek szerinte, mert bútorhulladékkal tüzelünk (ami nem igaz), és emiatt az utcában több a rákbeteg, mint bárhol máshol! Mivel elég otromba dolgokat hord össze benne, ezért feljelentettük rágalmazásért. Tavaly október óta tart a per, aminek ma volt az utolsó tárgyalása.Azzal zárták le a dolgot, hogy a szomszédot felmentették. Mivelhogy az önkormányzatnál tett feljelentést, ez az egész figyelemfelkeltésnek minősül! És ezt így szóban kell tudomásul venni, mert nem kapunk róla határozatot! Fellebbezni három napon belül lehet.Azt szeretném megtudni, hogy ez így normális? Létezik olyan kibúvó a rágalmazás alól, hogy figyelemfelkeltés? Más sem kap írást arról, hogy hogyan döntött a bíróság? És ilyen rövid idő áll rendelkezésünkre, ha fellebbezni akarunk?Aki tud, kérem segítsen! Előre is köszönöm!