Üzletszerűségforrás főoldal vissza

ObudaFan 2008.02.01. 16:00

BH2005. 165

Az elsőfokú bíróság 2001. július 13-án kelt ítéletében az I. r. terhelt bűnösségét üzletszerűen elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében, súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntettének kísérletében és társtettesként elkövetett könnyű testi sértés vétségében állapította meg, ezért őt - halmazati büntetésül - 6 év és 6 hónapi fegyházra, mint főbüntetésre, továbbá 6 év közügyektől eltiltásra, mint mellékbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy nevezett feltételes szabadságra nem bocsátható.A másodfokú bíróság 2002. január 17-én kelt és jogerős végzésével az elsőfokú határozatot - kisebb helyesbítések mellett - helybenhagyta.Az ítéleti tényállás szerint a büntetlen előéletű, családos, két kiskorú gyermekét nevelő, rendszeres havi jövedelemmel rendelkező I. r. terhelt 1998 ősze és 1999 novembere között általában kéthetente adott el marihuánás cigarettát a II. r. és a III. r. terhelteknek 1500-2000 forintért. Ily módon összesen mintegy 55-70 szál marihuánás cigarettát értékesített, melyek delta-9-THC (kábítószer) tartalma legfeljebb 0,9 g volt, ami nem érte el a csekély mennyiség felső határát.Mindezeken kívül 1999. november 9-én a házkutatás során a nyomozó hatóság az I. r. terhelt lakásában összesen 3,9 g marihuána törmeléket talált, amely csekély mennyiségnek minősül.A jogerős másodfokú határozattal befejezett ügyben a az I. r. terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt.Indítványában részletezte a nyomozati és bírósági szakban lefolytatott bizonyítással kapcsolatos kifogásait és vitatta egyes ítéleti ténymegállapítások helyességét.Mindezeken túl kifogásolta a kábítószerrel visszaélés bűntette tekintetében alkalmazott jogi minősítést is: érvelése szerint cselekményét nem üzletszerűen követte el.Hivatkozott arra, hogy ismeretei szerint az ügyében alkalmazott anyagi jogszabályok helyett később enyhébb következményeket előíró büntető jogi előírások léptek életbe és kérte ezek alkalmazását.A Legfőbb Ügyészség átiratában a bizonyítást és ítéleti tényállást támadó terhelti érvek tekintetében utalt arra, hogy ezek felülvizsgálati eljárást nem alapozhatnak meg. A kábítószerrel visszaélés bűntettének minősítését törvényesnek találta, ezért a sérelmezett határozatok hatályban tartására tett indítványt.A Legfelsőbb Bíróság a terhelt felülvizsgálati indítványát vizsgálva megállapította, hogy annak az eljárás lefolytatásával, a nyomozati, illetve bírói bizonyítással kapcsolatos kifogásai, ezzel összefüggésben az ítéleti tényállás egyes megállapításait vitató érvei a sérelmezett határozat érdemi felülvizsgálatát nem alapozzák meg. A felülvizsgálat törvényileg szabályozott okai [1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 405. (1) és (2) bek.] között ugyanis a bírói ténymegállapítások esetleges hibái nem szerepelnek, a Be. 420. §-ában foglaltak szerint a Legfelsőbb Bíróságot a felülvizsgálati eljárásban az alapügy jogerős ítéletében rögzített tényállás köti.Erre tekintettel kizárólag a terhelt anyagi jogi érvel tükrében volt érdemben felülvizsgálható a kifogásolt első- és másodfokú ítélet [Be. 405. § (1) bek. b) pont].Az I. r. terhelt az ellene folytatott eljárás jogerős befejezése után hatályba lépett - a kábítószerrel visszaélés bűntettének jogkövetkezményeit enyhébben szabályozó - anyagi jogi előírások alkalmazását kérte.A Be. 420. § (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványt - néhány, a törvényben tételesen meghatározott kivételtől eltekintve - a megtámadott határozat meghozatalakor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Az I. r. terhelt ügyében a törvényileg megjelölt kivételt teremtő okok (Be. 406. §) nem merültek fel, ezért kizárólag az elbíráláskor hatályban volt anyagi jogi előírások alkalmazhatók, a jogerős ítélet meghozatala után hatályba lépett enyhébb jogi előírások nem.A terhelt sérelmezte a kábítószerrel visszaélés bűntettének minősítését is, vitatta, hogy ennek minősített esete: az üzletszerű elkövetés esetében megállapítható lenne.Érveivel a Legfelsőbb Bíróság egyetértett.Az üzletszerű elkövetés feltételeinek körében az ügyben eljárt bíróságok kizárólag a rendszeres elkövetés és az ismételt haszonra törekvés tényét vizsgálták. Az 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 137. § 7. pontjában foglaltakat a halmazat, a folytatólagosság, és általában az ismételt elkövetések jogi megítélésének differenciálása érdekében a bírói gyakorlat többször elemezte. A kérdés jelentősége különösen a kizárólag gyakori, ismételt cselekvéssel végrehajtható elkövetési magatartások kapcsán ismerhető fel, így például a kábítószerrel visszaélés bűntettének elkövetési magatartásai (forgalomba hozatal, kereskedés) önmagukban (tehát alapeseti megvalósulásuk során) is bizonyos ismétlődő, haszonszerző tevékenységet takarnak. A ma már egyértelműen elfogadott jogértelmezés szerint az üzletszerűség minősítő körülményként (vagy egyes bűncselekmények törvényi tényállási elemként) akkor állapítható meg, ha az elkövetőnek a bűncselekménnyel biztosított haszna bűnöző életmódja kialakításában jelentőséggel bír, abban a bűncselekményekből rendszeresen szerzett haszon ilyen életvitelt biztosító jellege tényként állapítható meg. ...... Az üzletszerűség megállapítása szempontjából a tárgyi oldalon jelentkező körülményeken felül jelentősége van az elkövető személyiségének is. A rendszeres haszonszerzésre irányuló bűnözésre - mint életformára - számos együttható tényezőből kell következtetést levonni, a haszon nagyságán, a megvalósított elkövetési cselekményeken kívül az elkövetés időtartama, gyakorisága, az elkövető vagyoni helyzete, életvitele, családi és személyi körülményei is vizsgálandók. A munkaviszonyban álló, rendszeres keresettel rendelkező és rendezett anyagi körülmények között élő személy esetében vizsgálandó, hogy a rendszeres mellékjövedelem megszerzése érdekében a bűnelkövetésre való berendezkedés megállapítható-e (BH1983. 350. sz. jogeset II. pont).A jogerős ítéleti tényállásból kitűnően az I. r. terhelt bűncselekményei elkövetésének idején unokatestvére alkalmazottjaként napi 5000 forint keresettel rendelkezett. Ezenkívül riasztóberendezések értékesítésével foglalkozott, amelyből átlagosan havi 50 000-70 000 forint jövedelme volt. Rendezett életet élt, feleségével két pár hónapos kisgyermekét nevelte.A perben bizonyított adatok szerint a terhelt kábítószerrel visszaélés bűntettével szerzett haszna nem volt jelentős összeg, hiszen egy év leforgása alatt mindössze 55-70 szál marihuánás cigarettát értékesített két társának, ennek teljes mennyisége pedig a csekély mennyiség felső határát sem érte el.Nem volt tehát megállapítható, hogy e bűncselekmény haszna érdekében bűnelkövetői életvitelre rendezkedett volna be, cselekményét ezért üzletszerűen elkövetettként minősíteni sem lehet.A Legfelsőbb Bíróság ezért e minősítő körülmény mellőzésével - a Btk. 1999. december 31-éig hatályban volt rendelkezései szerint - az I. r. terhelt felülvizsgálattal érintett cselekményét a Btk. 282. § (2) bekezdésébe ütköző kábítószerrel visszaélés bűntetteként értékelte és halmazati büntetését 5 év fegyházbüntetésben, az e bűntetthez rendelt, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés tételkeretben határozta meg. Az alapítéletben kiszabott mellékbüntetést nem érintette. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatának meghatározása a megjelölt időben hatályban volt Btk. 42. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltakon alapult. Minthogy e jogszabály 47. § (4) bekezdésének e) pontja a cselekményüket üzletszerűen végrehajtókat zárta ki a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéből, a minősítés változása folytán a Legfelsőbb Bíróság az erre vonatkozó ítéleti rendelkezést mellőzte.A felülvizsgálati eljárásban az alapügy jogerős ítéletének megváltoztatása a Be. 426. § (1) bekezdésének a) pontján alapult. (Legf. Bír. Bfv. II. 2375/2003. sz.)

Kovács_Béla_Sándor 2008.01.31. 22:39

Akkor nem a fórum a legalkalmasabb eszköz a kíváncsiságod kielégítésére. A témáról szakdolgozatot lehetne írni, valószínűleg írtak is már. valamit tanulmányok egész sorát. NAgyon jó kézikönyvek vannak a bünteőjog általános részéből, mindegyik foglalkozik az üzletszerűség problémájával is.

Vick7 2008.01.31. 22:15

értem, magyarán nincsen rá konkrét időköz ami alapján megállapítható az üzletszerűség lényeg hogy saját haszonszerzés céljából többször ugyanaz elkövetett cselekmény? nincs tényállás sőt még nem is magam miatt kérdezem mert látom erre célzol. érdekel maga a téma mivel ezeket olvasgatom itt tartok és felmerült bennem csupán egy két kérdés ennyi az egész

Kovács_Béla_Sándor 2008.01.31. 21:59

Ezt nem lehet minden esetre érvényesen, egzaktul megadni. De nem is kell. ELmondod a részeletes tényállást, és megmondom, üzletszerű-e az elkövetés. Légy nyugodt, a bíró is meg fogja tudni mondani.

Vick7 2008.01.31. 21:51

a rendszeres szó odáig rendben az pontosan mit takar milyen időközök? az is üzletszerüségnek számit ha havonta vagy 2 hetente? azért csak nem mindegy hogy naponta vagy 2 hetente illetve havonta történő dolog?

Kovács_Béla_Sándor 2008.01.31. 21:41

rendszeresen, haszonszerzés céljából, ugyanolyan vagy hasonló bűncselekmény

Vick7 2008.01.31. 21:29

ÜdvAzt szeretném megtudni hogy a btk 137§ / 9. bekezdésében feltüntetett üzletszerüség, na szóval én arra lennék kiváncsi hogy az üzletszerűséget mennyi időközönként kell elkövetni hogy megállapítható legyen, illetve mindent szeretnék tudni erről! Ha lenne valaki olyan kedves és leírná nekem nagyon hálás lennék paragrafusokba szedve! Akár ide illetve lehet postázni az e-mail címemre is! Igyekeztem összeszedni a gondolatomat ezzel kapcsolatban...Előre is köszönöm a hozzászólásokat!Üdv; Vick