A vádhoz kötöttség elvéről...forrás főoldal vissza

Főlökött 2008.01.09. 05:45

Tisztelettel

Majdnem ezt regélgettem én is. Eltért egy hangyányit az ellenőrzés terén.Figyelembe kell venni, hogy a keresetigazoláson szereplő adatok eltérhetnek a ténylegesen megkapott összegtől. Így a munkavállaló nem tudhatja pontosan, mekkora összegnek is kellene szerepelni, pontosan. ( pl. év közben adott juttatások köre is beleszámít )

Alap kérdésben az ügyvezető nyilatkozott, s az nem került tisztázásra, hogy Ő volt-e a kiállító is, a kérdéses okmány tekintetében.

Nem vitattam, hogy a felhasználás bcs. Csak azt próbáltam ecsetelni, hogy a felhasználó tudata átfogta a hamisság tényét, az okmány felhasználásakor, vagy nem. Ha nem, akkor tévedésben volt.

bootmaker 2008.01.08. 15:18

ÜdvBocsi hogy belekotyogok, de..............

A munkavállaló kapja a kialkudott havi fizetését, erről aztán amikor neki kell kér egy jövedelemigazolást amin valóban az az összeg szerepel amit kézhez kap.

Az már más dolog, hogy a munkáltató, az illetékes helyekre telyesen más összeggel jelenti be.Kötelessége egy munkavállalónak tudni, hogy menyi összeggel van bejelentve mondjuk a TB nek?

B

guba 2008.01.08. 12:55

Szia Béla! Köszi és BUÉK neked is!

Kovács_Béla_Sándor 2008.01.08. 08:19

OFFNa végre! Boldog új évet! Elvágott a hó a külvilágtól, vagy ennyi a meló?ON

Ezt mondom én is elejétől fogva.

guba 2008.01.07. 22:53

Az aláírás valódiságától függetlenül a bűncselekmény a hamis tartalmú okirat felhasználásával valósul meg, és csak akkor (mivel szándékos bcsről van szó) ha a felhasználó tudott a valótlan tartalmáról.Azt kell vizsgálni, elképzelhető-e hogy nem tudta mennyit is keres. Ha tudta, a felhasználó az elkövető, a készítő pedig bűnsegéd.Ha az aláírás sem a kiállítóként feltüntetett személytől származik, akkor valótlan tartalmú hamis okiratról van szó, de mivel a felhasználó büntetőjogi felelősségén ez nem súlyosbít, ezért állapította meg a bíróság az adott esetben helyesen, hogy „amennyiben nem a munkáltató állította ki, akkor nyilván a vádlott maga hamisította”

Főlökött 2008.01.07. 19:09

Tisztelettel

Nem vagyok, eltüntem, mert az asszony vacsizni híhott, fenyegetés tényállásával. Bocsika, mert nemesebb szerveimet is emlegette-fenyegette, bántalmazással, így elmegyek.Gongoljuk végig a tényállást , s holnap találkozunk.

Feljelentést teszek az asszony ellen bizti, zaklatésért :))))))életveszélyes fenyegetés alatt állok, folyamatosan, kihül a vacsi.......

Majd jövök, elolvasom a véleményeket. Jó étvágyat mindenkinek !

Kovács_Béla_Sándor 2008.01.07. 19:01

Btk. 276. § „Aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ, ”Ennyi.

Kovács_Béla_Sándor 2008.01.07. 18:59

Megjátszod a naivat, de nem áll jól. :) Ilyesmivel szerintem a bíróságot nem hatod meg.

Főlökött 2008.01.07. 18:58

hara kiri :-)))))))))))))))-t fogok magam ellen elkövetni.

„Ha a szakértő alátámasztja, hogy az illetékes ügyvezető aláírásával szerepelő okmány, melyet felhasznált, valótlan adatot tartalmaz, viszi érte a balhét az ügyvezető, ha Ő töltötte, illetve hitelesítette aláírásával. ”Tévedsz, Főlökött! A hamis magánokiratnak a felhasználása bűncselekmény - a készítése még nem.

kbs

Véleményem szerint pont fordítva. Bocsánat. Volt egy topic, melyben ezt már kiveséztük!!!!!!

Készítő tudatában van a valótlanságnak. Felhasználó esetén, nem biztos, hogy a tudata átfogta, bizonyítandó tény!!!!!Én mint felhasználó, kérem. Kiállítják, aláírják, hitelesítik. Teljesen jóhiszeműleh felhasználom, vélelmezem, hogy az eredeti adatikat tartalmazza.

Gondoljuk végig, a kiállító felel, a kiállított magánokirat tartalmáért, nem annak kérője-azaz felhasználója !!!!!

Főlökött 2008.01.07. 18:44

Tisztelt KBS

Nem hülyéskedtem. Nem az életszerűségre apelláltam, hanem a tényszerűségre. Kiállította, ellenjegyezte, ellenőrizte. Édes hármas.......2-3 személy által kiállított okiratért, nehogymár egy 4 személy legyen felelős, a kérelmező.4 kérte és kapta. Nem kell, szükséges ellenőriznie. Azt már megtették előtte, s aláírásukkal hitelesítették.

Kovács_Béla_Sándor 2008.01.07. 18:42

„Ha a szakértő alátámasztja, hogy az illetékes ügyvezető aláírásával szerepelő okmány, melyet felhasznált, valótlan adatot tartalmaz, viszi érte a balhét az ügyvezető, ha Ő töltötte, illetve hitelesítette aláírásával. ”Tévedsz, Főlökött! A hamis magánokiratnak a felhasználása bűncselekmény - a készítése még nem.

Kovács_Béla_Sándor 2008.01.07. 18:39

Na bumm. Rossz helyen próbálkoztál; nálunk minden ügyfél mindig kap számlát.

Egyébként szavaimban nem volt elítélés (bár valóban elítélem az adó- és járulékcsalást), csak arra kívántam rámutatni, miért is értékelhette az ügyész és a bíróság is okirathamisításként a szóban forgó magatartást.

Főlökött 2008.01.07. 18:38

Tisztelt Q

Nem kell elnézést kérni, nincs miért......azért van ez a FORUM, ami nagyon jó !!!!!!!

Én a kolléga helyében úgy panaszt nyújtottam volna be, mint a szél.Szakértő kimaradt a dologból. Ha a szakértő alátámasztja, hogy az illetékes ügyvezető aláírásával szerepelő okmány, melyet felhasznált, valótlan adatot tartalmaz, viszi érte a balhét az ügyvezető, ha Ő töltötte, illetve hitelesítette aláírásával. Az alkalmazott nem felelős azért, hogy cége által kiállított adatok a valoságnak megfelelnek-e. Igaz, Ő a felhasználó, de tévedésben volt, így nem büntethető.

Szerintem a bírósági eljárásban, az ügyvezető nyilatkozott az okmányról, melyet a felek elfogadtak, így nem került szakértő kirendelésre. De ez csak vélelmezés!!!!!!!!!

A lízingel kapcsolatban nem nyilatkozom, már több topicban megtettem, igen faramuci jogi kapcsolat köti össze a lízingelőt és a lízingcéget. Apróbetűs részben keresendő ( nagyítóval ) a megoldás. Volt olyan ügyem, melyben összetört, totálkáros járműveket lízingeltek, casco bevonásával, teljes kártalanítással, nyilatkozattal, hogy ép-sérülés mentes állapotról. Ezen ügy kapcsán volt olyan "sajnos" jogi képviselő, akit elég rendesen elmarasztaltak, pályafutása megtört, sajnálatos, de hagyjuk.....Lízing esetén egy dolgot nem szabad kihagyni. Időszak alatt, nem mi ( lizingelő ) vagyunk a tulajdonosok, csak az üzemeltetők ( lízingelő törzskönnyel sem rendelkezik ). Így a jármű épségéért, sérülés mentességéért, mindenért mi vagyunk a felelőssek, a szerződés apróbetűs bekezdései alapján.Pl. a járművet nem adhatjuk ki a kezünkből, azt, harmadik személynek nem adhatjuk át, külföldi utazás alapján előre be kell jelenteni, sérülés, baleset esetén, 24 órán belül, lízingelőnek be kell jelenteni a sérülést, állapotban történő változást, stb.A lízingelés igen bonyolult, ezen helyen és időben elregélni, tisztázni nem lehetésges, ahhoz ismerni kellene a szerződés teljes egészét.

Válaszom : összetört-kipofozott jármű lízingelése esetén, + fizetve a lízingdíjat, nehéz bizonyítani a tévedésbe ejtés - tartást, a lízingelő részéről( Lízingcég sérelmére ). Függ a személy mit nyilatkozott, a vásárláskor tudatában volt-e, hogy összetört autót vett-e meg. Tanúkénti nyilatkozatától. Mivel nem szakértő, így nem tudja megállapítani, annak állapotát, erre van az eredetviszgálat, + szgk. szakértő.Ha nem volt tudomása, akkor Őt is tévedésbe ejtették, tartották, a jármű állapotára vonatkozóan. Azaz csalás bcs. megállapítható, az eladó részéről.

Igen összetett az egész lízingelés, vélelmezésekbe, találgatásokba pedig nem kívánok bele menni, ahhoz ismerni kellene a tényeket, iratokat.

Ui.: válaszom is hosszúra sikeredett. :-)))))))))

quantic 2008.01.07. 18:25

Bocsánat, 20=200ezer - értelemszerúen....

quantic 2008.01.07. 18:24

Kedves K_B_S,

ahogyan alább leírtam, ÚGY lehetséges. Azaz a 20ezer az valójában 60+140ezer....hát így. De megkérdezhetem, hogy miért akad így fenn ezen a T. Ügyvéd/vagy Ügyvédjelölt Úr..? Nekem volt már dolgom ügyvéddel, nem is egyszer, - igaz polgári peres ügyben, de ez jelen esetben irreleváns -, a lényeg az, hogy EGYETLEN ESETBEN SEM KAPTAM SZÁMLÁT AZ ÁLTALAM KIFIZETETT MUNKADÍJAKRÓL! De akkor miért is vagyunk ennyire felháborodva, ha máshol is ez a gyakorlat..? Teszem hozzá, sajnálatos módon, - de ne legyünk már ennyire álszentek, könyörgöm...

Kovács_Béla_Sándor 2008.01.07. 18:03

Ne hülyéskedj már, Főlökött! mennyire életszerű, hogy egy munkavállaló nem tudja, hogy a fizetés nem 200 ezer forint havonta, hanem 60?

quantic 2008.01.07. 17:16

Kedves Főlökött,

akkor néhány mondatban megkísérlem összefoglalni a történteket, amennyire tőlem telik - bár nem kaptam rá felhatalmazást, de így anonim módon, és általáosságokban szólva talán nem okozok gondot vele senkinek -, és jogi ismeretek híján kérlek, nézzétek el nekem a szakszerűtlen megfogalmazást.

Ez egy sok vádlottas ügy, ahol a kollegám IX. rendű, a tíz vádlott közül. adott egy autóügynökség, ahol autókat lízingeltek különféle személyek, akikben az a közös, hogy mindegyik autóval vmilyen gond a volt. Nevezetesen mind totálkáros, és totálkárosan vásárolta meg őket egy autóügynökség különféle eladóktól, bianco adásvételikkel (szerintük így szokás)...

Egyes autókat megcsináltattak, majd meghiteleztették különféle vevőkkel őket, - más autók pedig bezúzásra kerültek és csupán papíron léteztek a továbbiakban.Aki rendbehozatott autót vett, annak jelentős árkedvezményt adtak (a gyakorlatban elengedték nekik az önrész befizetését), - akiké pedig csak papíron létezett, azok készpénzt kaptak a "tranzakcióért" cserébe. (Igen, tudom, ez csalás..)

Az én kollegám rendbehozott autót vett, és rendben fizette is a részleteket, és az ügynökség egyéb "okosságairól" nem bírt tudomással. A gond ott kezdődött, amikor is az "autóval nem rendelkező" ügyfelek nem fizették a törlesztőrészleteket, - vagy két-három havi részlet befizetése után - lejelentették, hogy az autóikat ismeretlen tettesek eltulajdonították, és a biztosítóikhoz kárigényt nyújtottak be...

Egymásról természetesen nem tudtak, a nyom.hatóság látóterébe úgy kerültek, hogy a biztosítók megbízásából vizsgálódó magánnomozó cég összefüggést talált a sorra ellopott autók között, - nevezetesen azt, hogy mind ugyanazon autóügynökségből származtak...

Feljelentést tettek, majd 2003-ban a nyom.hatóság vizsgálni kezdte az összes autót. Így került a látóterükbe a kollegám is, majd kiderült, hogy az ügynökség egy alkalmazottja (a vezető természetesen kimaradt az ügyből) rendre meghamisította az adás-vételiszerződéseket (az azon szereplő aláírásokkal egyetemben) és lényegesen magasabb összegeket feltüntetve azokon nyújtotta be a hiteligényléseket a partner-bankokhoz. Az összegek a cég vezetőjéhez érkeztek, majd - állítólag - átadásra kerültek az ügynökség ominózus alkalmazottjához...

Őt egyébként főbüntetésként négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság. Az ügynökség tulajdonosát még csak meg sem gyanusították. De ez tulképp lényegtelen a kollegám szempontjából, ami lényeges, az az, hogy őt, és az összes "autóvásárlót" végül társtettesként elítélték. Aki törött, de rendbehozatott autót vett, azokat 1 rb. csalásban marasztalták, aki "csak papíron létező" autót lízingelt, - majd jelentett bee lopottként -, azokat 1 rb. csalásban és 1 rb. csalás kísérletében marasztalták.

A kollegám esetében pedig a t. bíróság megfejelte a csalást a már említett 1 rb. magánokirathamisítás vétségével is.És történt mindez anélkül, hogy bizonyítást vettek volna fel az okirat hitelességének megállapítására, ugyanis. - magam is alkalmazott lévén - TUDOM, hogy a jöv.igazolást valóban az ügyvezetőnk állította ki és írta alá, plusz valós adatokat tartalmazott - alapbér+jutalék fornmájában, - tehát a kollegám annak tudatában nyújtotta be a hiteligénylését, hogy a jöv.igazolása valós tartalommal bír.Az már megint egy másik dolog, hogy bejelentve csak minimálbérre volt (mint mindannyan itt a cégnél) és a jövedelme további részét jutalékként, úgymond zsebbe kapta....(Tudom, ez sem jogkövető magatartás, de mit tehetünk, nem akarjuk elveszíteni az állásainkat..)

Hát ennyi a történet, talán még annyit, hogy az ügyész nem is emelt vádat a magánokirathamisítás vétsége miatt, a vádiratban ilyen nem szerepel nyomokban sem, csupán a bírói szakban, amikoris a vádlottak jövedelmi helyzetét vizsgálandó meghallgatták a munkáltatók képviselőit, akkor merült fel mindez annak kapcsán, hogy a kollegám munkáltatója tagadta, hogy ő állította volna ki az igazolást...de bizonyítást erre nem kértek, és nem is vettek fel, ezért érte a kollegámat hidegzuhanyként az, amikor az ügyész az ítélet hirdetés napján, a perbeszében már kérte abban is marasztalni őt, majd ugyanazon a napon a bíróság el is ítélte őt ebben a vádpontban is....

Ez egyébként jogszerű így? Belefér a törvényes vád kereteibe..?

Bocsánat hogy ilyen hosszú lettem, és azért is, ha helyenként zagyva, de olyan szövevényes ez az ügy nekem így, laikus szemmel....igyekeztem érthetően fogalmazni, ha nem sikerült mindíg, akkor szintén elnézést:)

Várom további válaszaitokat, üdv:

Q.

Főlökött 2008.01.07. 16:46

Tisztelettel

Olvasni kellene a szavak között.

Nem az Ecserire gondoltam, hogy veszek egy jó típusú okmányt...... Munkáltató pénzügyi szolgálatának, munkavállaló általi hivatalos használatra történő felkérésére, munkáltatói igazolás kiállításáról. Nem a portást kértem fel a cégnél, az okmány prezentálására !! A munkavállalónak nem feladata, az okmány tartalmának leellenőrzése.

Kellő alaki jelzésekkel ellátott magánokiratot kértni, melyet - esetleg - közokiratba foglalnak. A magánokirat tartalmáért az aláíró a felelős és a jóváhagyó, vagy ellenőrző is, ha jóváhagyásával ellátta.A felhasználó így tévedésben volt, a felhasználást illetően ( hammisságra gondolva ), mely megszüntető ok számára. Bizonyítani kell, hogy tudomása volt a valótlanságról, akkor bcs.

ui.: Agyműtétekre előjegyzést felveszek, Ecserin vett diplomám, ott lóg a falon :))))))))))Egész eredetinek tűnik.

Kovács_Béla_Sándor 2008.01.06. 17:26

„Az alkalmazott nem felelős a magánokirat tartalmáért ha bizonyítható, hogy azt a munkáltató pénzügyi szolgálata, vagy személyügye töltötte ki, nevezett felkérésére, annak felhasználási célját közölve. ”Naaa... Ez körülbelül akkora súlyú állítás, mint hogy nem felelek a hamis orvosi diplomámért, ha azt a SOTE illetékes ügyintézője állította ki a számomra, úgy, hogy közöltem vele, hogy egy házi orvosi praxist akarok megpályázni.

Főlökött 2008.01.06. 16:23

Tisztelettel

Nem tudom elképzelni, hogy a kérdéses ügyben nem került szakértői vizsgálatra a bcs. tárgyát képező okmány. Úgy foglalt állást a Bíró, hogy nem lett alátámasztva, hogy az inkriminált magánokirat, valós, vagy nem ? Csak egy tanú ( vélelmezem ügyvezető ) vallomásából került megállapításra ????? Az alkalmazott nem felelős a magánokirat tartalmáért ha bizonyítható, hogy azt a munkáltató pénzügyi szolgálata, vagy személyügye töltötte ki, nevezett felkérésére, annak felhasználási célját közölve. Az okiratot kiállító személy meghallgatásra került az ügyben, az mit nyilatkozott ? Az okmány más tollal történő kitöltése, esetleges javítása, szabálytalan módosítása megalapozná a gyanút.

Számomra itt kilóg a lóláb. Véleményem szerint, valami más bizonyíték is fennáll. 50-50% nem vádképes, s arra az ügyész sem vállalkozik, hogy vádat emel.

Hitelezési csalás :297/A. § Aki gazdasági tevékenység gyakorlásához folyósítandó hitel nyújtásának, megszüntetésének vagy a hitelfeltételek megváltoztatásának kedvező elbírálása érdekében valótlan tartalmú okiratot használ fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Vélelmezem, szakértő, véleménye szerint az okiraton változtatást eszközölt egy személy, azért jutott el a bíróságra a büntiügy.

quantic 2008.01.06. 15:10

Áh, köszönöm szépen ObudaFan:)

ObudaFan 2008.01.06. 10:01

Nem kérés kérdése. A tanácselnök tárgyalást tűz ki, ha bizonyítást vesz fel, ha nem, akkor meg nyilvános ülést (kivéve, ha tanácsülésen intézhető az ügy a törvény szerint). A lényegi különbség meg az, hogy a tárgyaláson részletesen kell ismertetni a korábban lefolytatott bizonyítás iratait.

quantic 2008.01.05. 19:59

Köszönöm szépen Dr Attika, már tegnap be is lett nyúltva a fellebbezés.

Azt nég megkérdezhetem, hogy mi a különbség a "nyilvános ülés" és a tárgyalás között? Milyen esetekben lehet (ill célszerű) tárgyalás megtartását kérni..?

Dr.Attika 2008.01.03. 20:39

Ez sem jelent sokat. Mindenképpen be kell jelenteni a fellebbezést. A Kollégád ezt a bíróságon jegyzőkönyvbe mondással is megteheti. A fellebbezési jog a vádlottat és az ügyvédet is külön- külön megilleti.Mindenesetre én szégyenlem magam az ügyvéd "kolléga" tevékenysége miatt.

quantic 2008.01.03. 18:20

Az ügyész is három napos határidőt kért...


Dr.Attika 2008.01.03. 16:38

Ha az ügyész nem jelentett be a vádlott terhére fellebbezést- már pedig szerintem nem- akkor rosszabb helyzetbe nem kerülhet a kollégád. Mindenképpen érdemes fellebbezni

quantic 2008.01.03. 13:33

Köszönöm Kedves Ügyvéd Urak:) Akkor mégsem javasoltam első felindulásomban neki hülyeséget, megnyugodtam, mert bevallom, tegnap este néhány sör után ez teljesen logikusnak tűnt számomra, miután az ítéletet elővezette szegény exkollegánk, - de már ma "kijózanodva" aggódtam kicsit, hogy túllelkesedtem a dolgot, szóval...köszönöm a megerősítést, még ma tolmácsolom a tippeket az érintettnek (mármint azt, hogy igenis fellebbezni kell!)

Ugyanis sajnos csak kirendelt védőre "futotta" neki, aki három napot kért annak döntésére, hogy fellebeznek-e, vagy elfogadják az ítéletet.

Ő egyébként lebeszélte az azonnal fellebbezni kívánó kollegámat, mondván, hogy nem éri meg további egy évig idegörlő bizonytalanságban élni, - mert minimum annyi idő telik el, amíg a másodfokú bíróság kitűzi a nyilvános ülést.No és szerinte a siker is kétséges a másodfokú eljárásban alkalmazott "felülmérlegelés tilalma" okán, - ezért célszerű és kényelmesebb megoldásnak tartja elfogadni az ítéletet, de szegény kollegám képtelen erre...

Nohát így néz ki a helyzet, köszönöm a megerősítést (az én elsődleges javaslatom egyébként az volt, hogy mindenképpen kell egy meghatalmazott védő! Ugye egyetértetek?)

Dr.Attika 2008.01.03. 12:57

A fellebbezés mindenképpen indokolt. A magán okiratra is áll, hogy azt az ellenkező bizonyításáig valósnak kell elfogadni. Mivel a bíróság. ha jól vettem ki- e tárgyban nem folytatott le bizonyítász, így az ítélete megalapozatlan, ami abszolút hatályon kívül helyezési ok.

Kovács_Béla_Sándor 2008.01.03. 12:42

Akkor föllebezni kell.

quantic 2008.01.03. 12:04

@ ksstomi:

"..es ilyenből akár csak egyedül Te magad mennyiről tudsz?"

OMG! Ezzel csak nem azt akarod mondani, hogy ez - enyhén szólva - gyakorta megesik..?Mert ha igen, akkor ez meglehetősen ijesztően hangzik egy jogkövető állampolgár számára..:(

quantic 2008.01.03. 11:54

Üdv Mindenkinek,és köszönöm az építő jellegű hozzászólásokatat!

A végéról kezdeném:

Dr Attika, sajnos fogalmam nincs hogy jogi értelemben mit takarnak a "jog vagy kötelezettség" meghatározások, - illetve a köztük levő különbség -, amit tudok az az, hogy a hitel felvételéhez kért (és kapott) a vádlott jövedelemigazolást, amelyet a munkáltató cég ügyvezetője maga állított ki és írt alá. /Ezt - mint a cég akkori és jelenlegi alkalmazottja - magam is láttam/.

Ezen a vádlott tényleges jövedelme lett feltüntetve, - ez azonban nem egyezik azon összeggel (minimálbér), amelyre ténylegesen be volt jelentve a vádlott. a jövedelme két tételből tevődött össze, alapbérből (min.bér) és forgalmi jutalékból. A jövedelemigazoláson ezek együttes összege került feltüntetésre.További probléma, hogy a munkaviszony kezdete is pontatlanul lett megjelőlve (néhány nap eltéréssel!) mely a bírónak szemet szúrt, amikoris bekérte a hatóságoktól az erre vonatkozó adatokat.

Nos, a munkáltató cég ügyvezetője megijedt a várható marasztalástól, és azt nyilatkozta, hogy az igazolást nem ő állította ki, és írta alá.Ennek bizonyítását viszont nem tartotta szükségesnek a bíróság.Mindezekből a vádlott arra a következtetésre jutott, hogy nyilván a bírőság nem fogadta el az ögyvezető védekezését, így nem is tett indítványt annak tisztázására, h. az igazolást valóban a munkáltató állította ki...

Ezen előzmények után pedig ténylegesen hidegzuhanyként érte a vádlottat, hogy az ítéletben magánokirat-hamisításért is marasztalták, noha az nem lett bizonyítva, hogy valóban a munkáltató állította-e ki a jövedelem-igazolást, avagy sem...

És itt válaszolnék K_B_S felvetésére, miszerint az elkövetés magával a "valótlan tartalmú igazolás felhasználásával" valósult-e meg:

A vádlotti álláspont szerint nem, mert neki a tényleges össz. jövedelme megegyezett az igazoláson feltüntetett összeggel.

Azt viszont ő nem tudta - és nem is kérte a bank tőle, hogy arról nyilatkozzon -, hogy az igazoláson feltüntetett össz. jövedelme miből is tevődik össze: szimplán alapbérből, vagy az alapbérnek a forg. jutalékkal megnövelt összegéből.....

A munkáltató (aki nekem jelenleg is a főnököm!) azt mondta, hogy tekintettel arra a tényre, hogy az alkalmazottaknak rendszeresen kifizetett jutalék összege nincs lekönyvelve, leadózva, stb, - sem a tb (apeh) felé bejelentve -, ezért ő nem vállalhatta a felelőséget annak feltüntetéséért, mert nem kíván az apehhel összetűzésbe kerüni, főleg nem adócsalás gyanújába keveredni (ezért hát a tagadás részéről)...

ObudaFan:

A vádban nem szerepel a "hamis tartalmú vagy hamisított magánokirat felhasználása" - ez csupán a büntetőeljárás bírói szakában, a vádlott jövedelmi viszonyainak tisztázása során, a munkáltató képviselőjének meghallgatása után merült fel, miután a nevezett azt nyilatkozta, hogy az ominózus jövedelem-igazolást nem ő állította ki és írta alá.

Hogy miért került sor a vádlott jöv. viszonyainak vizsgálatára, ezt valójában nem is tudom.A tárgyalás során egyszer csak felemrült a kérdés az ügyészben, hogy vajon a vádlott nem azzal a céllal vette-e fel eleve a hitelt, hogy nem is állt szándékában soha fizetni azt..? És indítványozta a munkáltató cég ügyvezetőjének meghallgatását, ami a fent leírtak szerint meg is történt.

Az ítéletben egyébként az is szerepel, hogy "bizonyítást nyert, miszerint a vádlott haszonszerzés céljából, a visszafizetés szándéka nélkül vette fel a hitelt" - ezt bizonyítandó határozottan kijelenti, hogy "a vádlott egyáltalán nem fizette a hitel törlesztőrészleteit, ezért a bank a hitelszerződést felmondta.."

Az eljárás során, amikor ez a kérdés is felerült, a vádlott becsatolta arra vonatkozó bizonyítékait, hogy valóban esett késedelembe a törlesztést illetően, ezért a bank a szerződését felmondtam ugyanakkor az elmaradás és járulékos költségeinek megfizetése után a bank visszaállította hitelszerződését. A befizetési bizonylatokat becsatolta.A bíró viszont az ítélete indoklása szerint ezt telejs mértékben figyelmen kívül hagyta, és továbbra is azzal indokolt, hogy a vádlott úgy vette fel hamis adatokat tartalmazó jöv.igazolással a hitelt, hogy azt nem szándékozott soha törleszteni, - ill. nem is törlesztette -, ezért a bank a hitelt felondta, és a folyósított hitellel meg nem térített kára keletkezett...

Azt hiszem az ítéletnem erre a részére mondják, hogy legalábbis "iratellenes"....de javítsanak a jogvégzettek, ha rosszul gondolom.

Mégegyszer köszönet a válaszokért:)

ksstomi 2008.01.03. 11:34

hozzászólás törölve

Kovács_Béla_Sándor 2008.01.03. 11:20

A munkáltatói igazolás magát a munkaviszonyt is igazolja - tehát nem egyetlen jog vagy kötelezettség, hanem egy egész jog- és kötelezettség-együttes meglétét. Kétség nem férhet hozzá, hogy a hamis igazolás felhasználása kimeríti a tényállást.

Dr.Attika 2008.01.03. 10:51

Azért itt felmerül több kérdés. A kereseti igazolás jog vagy kötelezettség fennállását bizonyítja e? mert ha nem, akkor nem valósul meg a mag. ok. ham. törvényi tényállása.tekintettel arra, hogy a bűnsegéd- jelen esetben a készítő- büntethetősége a felhasználáskor kezdődik, így érdemes feljelentést tenni ellene, így tisztázható, hogy ki készítette, ki írta alá, és az az okirat a valóságnak megfelelő keresetet tartalmazza e.

Kovács_Béla_Sándor 2008.01.03. 08:43

Ez a magánokirat nem attól volt hamis, hogy nem az arra jogosult állította ki, hanem attól, hogy valótlan adatot tartalmazott. A hamis magánokirat felhasználásával megvalósult a bűncselekmény. Aki a munkáltató nevében kiállította az igazolást, az ugyan bűnsegéd, de éppen a vádhoz kötöttség elve miatt a bíróság ezt véd hiányában nem állapíthatta meg.

ObudaFan 2008.01.02. 22:10

Amennyiben a vádban magának az elkövetési magatartásnak az említése szerepel (ti. az, hogy az elkövető okiratot hamisított), akkor anélkül sem sérült a vádelv, hogy a konkrét minősítést nem végezte el (vagy nem helyesen végezte el) a vád.

Ugyanakkor okirathamisítást megállapítani írásszakértő nélkül - ez eléggé úgy hangzik, mint egy megalapozatlan ítélet.

quantic 2008.01.02. 20:41

Áh, kihagytam az imént egy szőt, így értelmetlen lett az egész:) Tehát a kérdésem helyesen így szólna:

Mit is jelent a gyakorlatban a "vádhoz kötöttségelve", azaz mennyiben van kötve a vádiratban elővezetettekhez a bíróság?

Köszönöm:)

quantic 2008.01.02. 20:31

Kedves Jogban Járatos Fórumozók!

Kérdésem lenne a fenti témában, egészen pontosan azt szeretném tudni, hogy mit is jelent a gyakorlatban a "vádhoz kötöttség elve", azaz mennyiben van a vádiratban elővezetettekhez a bíróság.

A kérdésem apropója a következő - röviden -, remélem sikerül a lényeget érthetően megragadnom:

Adott egy hitelezési csalási ügy, melyben a vádlottat bűnösnek találta a bíróság a vádiratban meghatározott, 1 rb. jelentős kárt okozó csalás bűntettének kísérletében, továbbá - ezen felül - a vádiratban nem szereplő 1 rb. magánokirathamisítás vétségében.

Konkrétan abban merül ki a magánokirathamisítás, hogy a hitelkérelemhez csatolt munkáltatói igazolást a vádlott munkáltatója állította ki annak hitelkérelméhez, ám amikor a büntetőeljárás során a bírói szakban meghallgatták a vádlott jövedelmi viszonyai kérdésének tisztázása érdekében (nevezetesen, hogy ténylegesen volt-e a vádlottnak megfelelő nagyságú jövedelme az igényelt hitel törlesztéséhez) nos akkor a munkáltató letagadta hogy ő maga állította volna ki az ominózus munkáltatói igazolást, ui szerencsétlen vádlott ugye minimálbérre volt bejelentve, viszont a tényleges jövedelme annál jóval magasabb volt, és hát ugye a munkáltatói igazolásra is ez a magasabb összeg került.Persze a munkáltató megijedt a szankcióktól, és pofátlanul letagadott mindent.

A bíró ezután nem kívánta vizsgálni az igazoláson szereplő cégszerű aláírás valódiságát, - holott az valóban a munkáltató cég ügyvezetőjétől származott, - ezt magam is tanusítom, mert én is ugyanott dolgozom, és jól emlékszem az esetre -, ellenben a legnagyobb döbbenetünkre símán hozzácsapta az ítéletben megállapított csaláshoz, mondván, hogy amennyiben nem a munkáltató állította ki, akkor nyilván a vádlott maga hamisította...

Laikus szemmel - szerintem - ez egyrészt téves logikai következtetés, arról nem beszélve, hogy kétséget kizáróan bizonyítást sem nyert az okirathamisítás, másrészt pedig valahol éppen ezen a fórumon olvastam a már elmített "vádhoz kötöttség elvéről", és ezért ötlött eszembe, hogy ez az eset vajon nem illik-e bele ebbe a támakörbe...Vagyis nem terjeszkedett-e túl a bíróság ezzel az ítélettel a vádon, hiszen a vádiratban nem szerepelt a magánokirat-hamisítás.

A volt kollegámat nagyon felzaklatta maga az ítélethirdetés, és nem egyszerúen emlékszik az ügyész perbeszédédének pontos tartalmára (az ítélet és a jkv pedig még nem készült el), így azt most nem tudja megmondani, hogy abban megemlítette-e az ügyész az okirathamisítást, ezért a kérdésem arra is irányulna, hogy amennyiben az ügyész a perbeszédébe már belefoglalta volna az okirathamisítás vádját is, akkor az már a vád kiterjesztésének számít-e?

Elnézést ha zagyva voltam kissé, de....teljesen laikusként kérdezősködöm,és előre is megköszönöm a válaszaitokat.

Üdv, szép estét!