Vagyonelkobzás vs. fizetési meghagyásforrás főoldal vissza

ObudaFan 2008.02.20. 20:07

Ez így önmagában viszont egy perújításhoz nagyon kevés lesz.

kolofa 2008.02.20. 09:09

Köszönöm a választ!

Tudom, hogy a kirendelt ügyvéd is "normális" ügyvéd,de az enyém nem normálisan állt hozzá az biztos.

Annak idején amikor első fokon elítéltek és a vagyonelkobzást is elrendelték, azt mondta ne fellebbezzünk ,minden oké örüljek, hogy nem kaptam letöltendőt, az én ügyem itt véget ért. Egy szóval sem említtette, hogy a sértettek a későbbiekben bejelentkezhetnek polgár jogi igénnyel, én meg a joghoz semmit sem értettem. Szóval így jártam. Ha ezt tudom fellebbezek.

Bár én még mindig úgy gondolom, hogy alkotmányellenes egy emberről 2 bőrt lehúzni,de ez már egy másik történet.

Dr.Attika 2008.02.20. 08:49

A kirendelt ügyvéd is normális ügyvéd. A kirendelést nem kérik az ügyvédek, hanem a szó értelméből is következően valamely hatóság kötelezi az ügy ellátására. Az más kérdés, hogy az ügyellátás szinvonalát illetően lehet különbség, ami nem feltétlenül az ügyvéden múlik.Ha nincs pénze normális ügyvédre, akkor valóban csak a "nem normális" ügyvéd közreműködésére számíthat.Egyébként ez "ügyvédkényszeres" ügy. Önállóan beadhatja az indítványt, de érdemben csak akkor tárgyalják, ha vagyígy-vagyúgy jogi képviselővel rendelkezik.

kolofa 2008.02.20. 08:37

Értem, köszönöm. Még egy kérdés:

A büntetőeljárás során ügyvéd részvétele kötelező volt (1-5 év), kérdésem az, hogy a perújrafelvételt be adhatom -e én egyedül,vagy megbízott ügyvédnek kell beadni, ill ha elfogadják a perújrafelvételt, akkor ismét kell -e ügyvéd?

Normális ügyvédre nincs pénzem, kirendelt meg semmit sem ér.

ObudaFan 2008.02.19. 20:43

Csak akkor, ha emellett vagyonelkobzásnak nincs helye. Az meg nem valószínű.

kolofa 2008.02.19. 08:48

És ha olyan tények merültek fel amely alapján a bűnösség továbbra is megállapítható, de jóval enyhébb büntetést kell alkalmazni, akkor eltörölhető a vagyonelkobzás?

ObudaFan 2008.02.18. 21:21

Attól még lehetne, csak éppen az elkobzás és a vagyonelkobzás azok intézkedések, és azoknál a Be. 408. § (1) a) 1.) nem ad lehetőséget perújításra, ha csak az a kérdés, hogy az elkobzás, vagyonelkobzás elrendelhető-e. Persze, ha egyébként is a vádlottat fel kellett volna menteni, akkor lehet erre perújítani, és természetesen ebben az esetben az elkobzás, vagyonelkobzás is hatálytalanítható.

_Wasp_ 2008.02.18. 14:38

408. § (1) A bíróság jogerős ítéletével elbírált cselekmény (alapügy) esetén perújításnak van helye, ha

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontja esetében perújításnak csak akkor van helye, ha

(3) A perújításnak nem akadálya, ha a (2) bekezdés a) pontjában megjelölt bűncselekmény miatt a felelősségre vonás büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok miatt maradt el.(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti új bizonyítéknak kell tekinteni az olyan személy tanúvallomását is, aki az alapügyben a mentességi jogával élve a vallomástételt megtagadta.(5) Perújításnak a terhelt terhére csak életében és csak az elévülési időn belül van helye. A perújítást nem zárja ki, hogy a terhelt büntetését végrehajtották, a terhelt javára szóló perújítást pedig az sem, hogy a terhelt büntethetősége megszűnt.(6) E fejezet rendelkezéseit akkor is megfelelően alkalmazni kell, ha a perújítási indítványt a bíróság eljárást megszüntető vagy tárgyalás mellőzésével hozott végzése ellen terjesztették elő.

_Wasp_ 2008.02.18. 14:32

novum esetén miért ne?

kolofa 2008.02.18. 14:24

Ha egy büntetőügyben első fokon született jogerős ítélet, akkor is adhatok be perújítási kérelmet? Tehát annak idején az első fokú ítélet után nem fellebbeztem, így jogerőre emelkedett.

kolofa 2008.01.28. 13:45

Köszönöm szépen!

Egyjogász 2008.01.28. 13:24

32/2003. (VIII. 22.) IM rendeleta bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről

együttes összegének megfizetésére.(2) Az (1) bekezdés alapján megállapított munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a pertárgy értékével vagy a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A bíróság döntését indokolni köteles.3. § (1) Ha a fél és az ügyvéd között nincs az ügy ellátására vonatkozó díjmegállapodás, vagy ha a fél ezt kéri, a bíróság a képviselet ellátásával felmerült munkadíj összegét a (2)-(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével állapítja meg.(2) Polgári perben, az elsőfokú bírósági eljárásban az ügyvéd munkadíjának a pervesztes felet terhelő összege

(3) Ha a perben a pertárgy értéke nem állapítható meg, a munkadíj minden megkezdett tárgyalási óránként, valamint az ügyvédnek a pert megelőző és a peren kívül végzett igazolt tevékenységéért óránként 5000 Ft, de legalább 10 000 Ft.(4) Nemperes eljárásban és a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban a munkadíj a peres eljárásban megállapítható munkadíj legfeljebb 50%-a.(5) A másodfokú és a felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi munkadíj a (2)-(4) bekezdésben meghatározott összeg 50%-a azzal, hogy a pertárgy értékeként ezekben az esetekben a fellebbezésben, felülvizsgálati kérelemben vitatott összeget kell alapul venni.(6) A munkadíj megállapítása során a munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A bíróság a munkadíjat - különösen az ügy bonyolultsága esetén - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott összegnél magasabb összegben is megállapíthatja. A bíróság a munkadíj eltérő összegben történő megállapítását indokolni köteles.

4. § (1) A fél kérheti, hogy az ügyvédnek az eljárásban felmerült készkiadásait a bíróság az ügyvéd által benyújtott tételes kimutatás alapján állapítsa meg. A bíróság szükség esetén kötelezi az ügyvédet a kimutatásban szereplő kiadások igazolására.(2) Ha az ügyvéd a bíróság által megszabott határidőn belül készkiadásait nem részletezi, vagy nem igazolja, a bíróság a 2. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott készkiadások megállapítását mellőzi.

4/A. § (1) Az ügyvédi díj 3. §-ban meghatározott összege a tevékenység ellenértékét terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza; azt a díj összegén, mint adóalapon felül kell - a külön jogszabály rendelkezései szerint - felszámítani. Ha az ügyvéd az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény szerint adólevonási joggal rendelkezik, a számlával igazolt költségnek csak a nettó összege növeli az adóalapot.(2) Az ügyvédnek a 3. § szerinti díj megállapítására vonatkozó indítványa megtételekor arról is nyilatkoznia kell a bíróságnak, hogy általános forgalmi adó fizetésére köteles-e.5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 8/2002. (III. 30.) IM rendelet hatályát veszti.

kolofa 2008.01.28. 12:53

Igen, ezt gondoltam, hogy perveszteség esetén kell csak fizetnem.

A kérdésem leginkább arra vonatkozik, hogy a felperes ügyvédje egy A4-es oldalt teleirt költségekkel,amit semmilyen bizonylat nem támaszt alá.

Ezt nekem szó nélkül ki kell fizetnem?Mi van akkor ha ezek az utazások meg sem történtek, ha nem küldött az ügyfelének semmilyen e-mailt, ha ezek a költségek fiktívek?

Az adatok valódiságát senki sem ellenőrzi?

Kovács_Béla_Sándor 2008.01.28. 12:11

Nem kell neki fizetned. Most. Majd akkor kell, ha elvesztetted a pert, és a bíróság kötelez a felperes perköltségeinek megtérítésére. Ami azért borítékolható.

Nincs akadálya, hogy magad is ügyvédet bízz meg, csakhogy megélni ő fog belőle, nem te. Ugyanis az ő munkadíját, költségeit már eleve te fizeted.

kolofa 2008.01.28. 11:21

Sziasztok!

Meg van -e határozva valahol ,hogy egy polgári eljárásban az ügyvéd maximum milyen költségeket számolhat -e el magának, illetve ezeket hogyan tudja igazolni?

A felperes ügyvédje jelezte, hogy nem tud ott lenni a tárgyaláson,de már kb . 50 000 Ft költsége van,amit szeretne ha megtérítenék.

A mellékelt táblázatból kiderült, hogy 3 szor utazott az ügyemben a felpereshez ezek benzinköltsége alkalmanként kb 4000 ft ill 3 e-mailt is küldött a felperesnek az ügyemben ,e-mailenként 200 Ft -ért stb.. illetve vannak még egyéb tételek is,de ezek verték ki leginkább a biztosítékot nálam.

Pl az utazásokat nem kell neki menetlevéllel igazolni,ill ha valóban 3 szor utazott a felpereshez,mi a garancia arra, hogy mind a 3-szor az én ügyemben járt el? ilyen alapon én is fogadhatok ügyvédet aztán napont 3 szor szaladgálunk egymáshoz,amiből már egész jól megélnénk.

Egy e-mail 200 ft?? Nekem a net átalánydíjas! Hol az az e-mail én is küldhetek egy nap 500 e-mailt, mindet számoljam el?

Bocs a felháborodásért ,de ha ez a per elhúzódik még 2-3 évig,akkor ennek az embernek lesz vagy 500 000 ft költsége. Én meg nem azért dolgozok ,hogy ingyenélőkre keressek. ha nem tudja igazolni ezen költségek valódíságát,akkor feljelenthetem-e?

ObudaFan 2008.01.19. 13:51

6 hónapnál hosszabb részletfizetést viszont nem fogsz kapni szerintem.

bimba 2008.01.19. 12:44

De gondolom csak érvényes bírói ítélettel lehet vagy nem?Egy cetlit írtunk a tanuk hamisak.6 hónap alatt tuti hogy nem tudom kifizetni ha meggebedek sem,másrészt én nem tehetek arról hogy a nagy üzletelésünk nem hozott hasznot eddig.A papír igazolja hogy közös üzleti vállalkozás lett volna ami sajnos nem jött össze eddig.Valami nem kerek a dologban mert már rég rommá perelt volna az illető,eddig csak felszólított és értekeztünk telefonon.Egy másik topikba megírom a problémát majd,mert én sem látok ezzel kapcsolatban tisztán.

ObudaFan 2008.01.19. 10:51

bimba!

Ekkora tartozás esetén már simán ráteszik az ingatlanra. 6 hónapi részletfizetésre van esélyed.

ObudaFan 2008.01.19. 10:50

elev!

Megkérdezheted, de ha személyesen adta be, akkor felesleges, mert a részedre kézbesített példányon az érkeztető bélyegző is ezt a dátumot mutatja.

bimba 2008.01.18. 22:20

Én kérhetem -e a bíróságot hogy részletben fizethessek??

bimba 2008.01.18. 22:19

Egymilliós tartozás esetében ráterhelheti a bíróság a lakóingatlanra a dolgot addig míg ki nem fizetődik a tartozás vagy csak simán levonatja ha van miből?(gyerektartás,fizetés)

bimba 2008.01.18. 22:17

Nekem is van tartozásom egy ismerősöm felé önhibámon kívül mivel lett volna egy közös üzletelésünk ami nem úgy alakult ahogy kellett volna.Biztos hogy perelni fog előbb utóbb de én nem tudok fizetni mivel tényleg nincs egy vasam sem.-a bíróság dönthet e úgy hogy részletekben fizessem ki a tartozást?Mi van ha nincs ingatlan sem más amire terheljen addig is,akkor is megítélheti a részletekben való megfizetést.?Bankhitelt akartam felvenni de azt sem kapok.Milyen ítélet várható?Mik a variációk ilyen esetben?

bimba 2008.01.18. 22:10

Viccet félretéve.Engem is érdekelne hogy tudja valaki igazolni (amit a végrehajtó is elfogad) hogy a lakásban lévő ingóságok nem az ő tulajdonát képezik?Egyáltalán ha nincs oda bejelentkezve akkor a végrehajtó sem oda fog menni nem?

bimba 2008.01.18. 22:08

Jelentkezz ki a lakásból és legyél papíron hajléktalan és a békávét is ingyen használhatod és az orvosi ellátást is.)

elev 2008.01.18. 19:35

A bíróság fizetési meghagyást küldött parkolási ügyben. Az ügy szempontjából jelentős körülmény, hogy az ügyvédi iroda mikor adta be a kérelmét a bíróságra. Ennek az elévülés szempontjából van jelentősége. A kérdés: megkérdezhetem-e a bíróságon, hogy az ügyvédi iroda mikor adta be a kérelmet?


Dr.Attika 2008.01.18. 11:53

A tulajoni igények soha nem évülnek el. Ajogerős bírósági határozat meghozatalát követően a tulajdonjog az államra száll át.

kolofa 2008.01.18. 09:49

És mivel tudja igazolni, hogy övé a dolog?

Nem hiszem pl, hogy egy 8 éves mosógépről megvan még a számla...

A netet bújva sehol sem találom, hogy a vagyyonelkobzásnak mennyi az elévülései ideje..

Lehet, hogy nem is évül el?

ObudaFan 2008.01.17. 20:49

„aztán perelhetem éveken keresztül vissza a mások tulajdonát...”

Nem te, hanem az, aki igazolni tudja, hogy az övé az a dolog.

Kovács_Béla_Sándor 2008.01.17. 13:25

„Kijelentem, hogy a lakhelyemként szolgáló ingatlanban semmiféle tulajdonom nincs..”Ha ez elég lenne, akkor az ingóságok végrehajtása csak egy elméleti lehetőség volna.

kolofa 2008.01.17. 13:21

Köszönöm a válaszokat!

Bár én igazolt hiányzásra gondoltam: kórház,betegség stb...

Még lenne egy olyan kérdésem, hogy ha esetleg jönne a végrehajtó az állandó lakhelyemre (ahol egyébként semmilyen vagyontárgyam nincs)

Elég -e ha az akkor ottartózkodó családtagjaim felmutatnak egy olyan papírt, hogy:

Alulírott XY

Kijelentem, hogy a lakhelyemként szolgáló ingatlanban semmiféle tulajdonom nincs..

Aláírás, 2 tanú.

Mert gondolom ennek hiányában elvihetnek mindent, aztán perelhetem éveken keresztül vissza a mások tulajdonát...

Vagy az egész procedúrát megelőzendő célszerű kijelentkezni az önkormányzattól és lakhelynélkülinek lenni.

Köszönöm.

ObudaFan 2008.01.16. 19:44

„Jól értem tehát, hogy ha az első tárgyalás kivételével nem jelenek meg a tárgyalásokon,akkor gyakorlatilag a per évekig elhúzható?”

Ha nem jelensz meg, azzal inkább meggyorsítod.

Kovács_Béla_Sándor 2008.01.16. 08:38

„viszont ha bármelyik tárgyaláson valamelyikünk nem jelenik meg akkor szüneteltetik az eljárást. ”

Valamit rosszul olvastál.

kolofa 2008.01.16. 08:30

Köszönöm a választ!

Olvasom az idézés hátoldalán, hogy ha a felperes nem jelenik meg az első tárgyaláson akkor kérésemre megszüntetik az eljárást, viszont ha bármelyik tárgyaláson valamelyikünk nem jelenik meg akkor szüneteltetik az eljárást.Jól értem tehát, hogy ha az első tárgyalás kivételével nem jelenek meg a tárgyalásokon,akkor gyakorlatilag a per évekig elhúzható?

ObudaFan 2008.01.15. 19:05

Kérhetsz. De a polgári bíróság nem állapíthatja meg, hogy nem követted el a bűncselekményt, ha a büntetőbíróság azt állapította meg, hogy elkövetted.Nem kapja meg az államtól (hacsaknem pártfogó ügyvéd, vagy a sértettek részére nyújtott segítség keretében kapja), az ügyfelétől kapja meg. Aztán meg előbb-utóbb azért csak behajtják rajtad.

kolofa 2008.01.15. 13:27

Polgári perré alakult a meghagyás.

A polgári perben olyan bizonyítékokat szeretnék felhasználni, amelyeket a gyanúsítás során, tehát a nyomozati szakaszban lefoglaltak tőlem. Kérdésem: kérhetek -e a rendőrségen fénymásolatot ezekből az iratokból?

Megtagadhatom-e a választ a polgári perben azokra a kérdésekre, hogy hol dolgozom, mennyit keresek,mennyi a vagyonom stb.. egyáltalán megkérdezik-e ezeket?

Pervesztés esetén, ha nekem kell megfizetnem pl a felperes ügyvédi munkadiját egyéb költségeket stb.. és fizetésképtelen vagyok,akkor a felperes ügyvédje megkapja-e ezeket a költségeket az államtól, vagy pénz nélkül marad?

ObudaFan 2007.12.18. 21:17

Ha jogerősen elbírált bűncselekmény vagyoni jogi következményei felől polgári perben kell határozni, a bíróság a határozatában nem állapíthatja meg, hogy az elítélt nem követte el a terhére rótt bűncselekményt.

kolofa 2007.12.18. 14:57

Hát amikor a büntető eljárás volt bűnösnek éreztem magam. De mostmár egyre inkább meg vagyok győződve az ártatlanságomról.

Úgyhogy a sértett max egy fülessel lesz gazdagabb, nem pedig az én pénzemmel.

ObudaFan 2007.12.14. 19:09

Ebben az esetben viszont a kérdező maga sem tagadta, hogy elkövette a bűncselekményt.

csak egy állampolgár 2007.12.14. 09:05

"Van némi bukéja" - erről annyit, hogy engem is marasztalt el a bíróság olyanért, amihez közöm nem volt, és ezen az alapon akkor a sértett követelte persze azt az amúgy nem túl nagy összegét, de természetesen ítélet ide vagy oda, mivel már az indoklásból kiderült egyértelműen, hogy meg se hallotta bíró úr drága amit én és ügyvédem mondtunk neki, ezért én sem vagyok hajlandó kifizetni neki a kárt ... Közöltem is vele, aztán azóta valahogy elhallgatott, mondtam neki, hogy hajtsa be azon aki valóban elkövette, az csak egy dolog, hogy a bíróság szerint én követtem el, és megint másik dolog, hogy mi az igazság. Tehát a semmiért én sem fogok fizetni, vagyis már valószínűleg lezárult a cirkusz, és mondhatom múlt időben, mert a sértett azt hiszem felfogta, hogy az ítélet ellenére sem én követtem el a cselekménmyt, ami felettébb érdekes. Az elvileg baromi dühös, mérges sértett képes volt felfogni az indokaimat, és belátta, hogy én nem lehettem az, de bíró úr drága nem.Tehát a semmiért én sem fizettem az ítélet ellenére sem.eá

Kovács_Béla_Sándor 2007.12.14. 08:14

Ha a hitelezőnek jogi képviselője van, akkor nem kell tanú a fizetési meghagyásra. (A tanúkat általában is pótolja, ha az okiratot ügyvéd készíti és írja alá vagy ellenjegyzi.)

kolofa 2007.12.14. 08:09

Este átnéztem megint a fizetési meghagyást, a papiron csak az ügyvédi iroda pecsétje és az ügyvéd aláirása szerepel. Tanuk nem szerepelnek a papíron. Érvényes-e így a fizetési meghagyás?

Adhatok-e be felülvizsgálati kérelmet a jogerősen kiszabott vagyonelkobzás csökkentésére?

Vagyonelkobzásban a közt. elnök adhat -e kegyelmet?

ObudaFan 2007.12.13. 21:32

Ha perré alakul, a sértett azt meg fogja nyerni.

kolofa 2007.12.13. 16:02

Aham, mert az végtelenül korrekt ugye, hogy amikor lehetőségünk van rá, akkor nem élünk a "kára megtérítésére vonatkozó igénybejelentésünkel" ,aztán előállunk vele 1 év múlva, hogy hoppá mégis kell az a pénz.

Az elmúlt 1 évben nem volt szükség arra a pénzre?

Egyébként a sértet illetékmentességet élvez, tehát nem kockáztat sok mindent.Neki nem kerül semmibe a fizetési meghagyás kibocsátása tehát, valószínűleg csak egy ilyen , "ha hülye akkor beveszi és fizet" tipusú próbálkozásról van szó.

De megszívták mert nem.

Kovács_Béla_Sándor 2007.12.13. 15:47

Van némi bukéja, ha a bűncselekményért jogerősen marasztalt terhelt minősíti a sértettnek a kára megtérítésére vonatkozó igénybejelentését "undorítónak" és "aljasságnak".

kolofa 2007.12.13. 15:36

Tárgyalás közben megkérdezte a bíró, hogy kívánom-e visszafizetni a sértetteknek az okozott kárt, mondtam ,hogy igen. Ennek ellenére csak 1 sértett jelentkezett kárigénnyel,amit már említettem kifizettem.

Ítélethirdetéskor a bíró kijelentette, hogy a vagyonelkobzás mértékét úgy határozta meg, hogy az okozott kárból kivonta a megfizetett kárt. Tehát ha a sértett az eljárás alatt jelentkezik a kárigényével és kifizetem neki az okozott kárt,akkor alacsonyabb lett volna a kiszabott vagyonelkobzás pénzben meghatározott értéke.

Ennek fényében az egészet egy undorító próbálkozásnak tartom.

És pont ezért 1 fillért sem kapnak tőlem. Inkább disszidálok.

Úgy gondoltam a vegyonelkobzással az ügy anyagi része el van rendezve.

Nem gondoltam volna, hogy a jog lehetőséget ad ilyen aljasságra.

Kovács_Béla_Sándor 2007.12.13. 14:54

„Megáll az eszem,nem akarok kétszer fizetni. Egyszer az államnak és a sértettnek is.”Pedig jó eséllyel fogsz. A vagyonelkobzás a büntetőjogi intézkedés, a sértett káráért pedig polgári jogi felelősség terhel. Ezen mit sem változtat, hogy az igényét nem a büntetőeljárásban érvényesíti.

ksstomi 2007.12.13. 13:37

hozzászólás törölve

kolofa 2007.12.13. 13:25

Sziasztok!

Jogban járatos emberek segítségét kérem.

Kb. 1 éve jogerős ítélet született egy bűncselekményben,amelyben többek között vagyonelkobzással büntettek.

Ma kaptam egy fizetési meghagyást az egyik sértett jogi képviselőjétől.

A vagyonelkobzás teljesítését még nem kezdtem meg,egyszerűen azért, mert a végrehajtó még nem keresett meg.

Egyszerűen nem értem a sértettet,hogy milyen jogalapon követel tőlem pénzt,hiszen a büntető eljáráskor nem jelentkezett pénzbeli igénnyel. Annak a sértettnek aki az eljárás kezdetén kérte, hogy fizessem meg a kárát , annak megfizettem az okozott kárt és ezáltal a vagyonelkobzás összegét úgy határozták meg,hogy a megfizetett összeggel csökkentették.

Megáll az eszem,nem akarok kétszer fizetni. Egyszer az államnak és a sértettnek is.

Mit tehetek?

Köszönöm.