Nyílvánosságforrás főoldal vissza

Taurus 2007.12.17. 10:34

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács2004. évi 2. számú ajánlása

a bírósági iratok kutatásának engedélyezéséről

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. tör¬vény 39. § q) pontjában foglalt felhatalmazás alapján an¬nak érdekében, hogy a tudományos kutatás és elemzés számára országosan megteremtsük az egységes elvek sze¬rinti lehetőséget, a következőket javasolja a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságá¬ról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) rendelkezéseinek betartásával:1.A bírósági iratok kutatása a bíróságok jogerősen befejezett és levéltári anyagnak nem minősülő iratanyagának (a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 3. § k) pont) tanulmányozására, adatok gyűjtésére irányul, tudományos vagy más, kutatási tervben előre meghatározott cél érdekében.2.Nem kutatható a bejezett ügy irata, ha folyamatban lévő ügyhöz csatolják, vagy bármilyen eljárás van folyamatban az üggyel kapcsolatban, ennek tartama alatt illetve jogerős befejezése előtt. Nem kutatható a más bíróságnak, hatóságnak hivatalos eljárásra megküldött iratanyag sem.3.A kutatási engedély kérelemre adható. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező személyének azonosításához szükséges személyi adatokat és a részletes kutatási tervet. Az engedély megadásának előfeltétele a 8: pontban megjelölt kötelezettségek-betartásának a kutató által írásban vállalt nyilatkozata.4.A kutatási tervnek tartalmazni kell a kutatás célját, a kutatás tárgyát képező bírósági iratok terjedelmét (a vizsgált időszakot, esetlegesen az ügyek számát, amelyek a vizsgált időszak alatt lettek befejezve), a kutatási tevékenység folytatásának tervezett kezdő és befejező időpontját.A kutatást, annak minden szakaszában úgy kell végezni, hogy az adatkezelés megfeleljen az adatkezelés céljának. (Avtv. 5. § (1) bek.)A kutatási tervhez csatolni kell a kutatót alkalmazó intézmény, szervezet által a kutató részére adott, a kutatás célját igazoló okiratot, ha a kutató ilyen okirattal rendelkezik.A felsőoktatási intézmény hallgatója által végzett kutatás esetén a felelős személy a hallgató konzulense, akinek a személyi adatait az engedélyező határozatban rögzíteni kell.

5.A kutatási kérelemről a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák, a megyei/fővárosi bíróság elnöke a benyújtástól számított harminc napon belül határoz. A határozat tartalma szerint lehet engedélyezés, részleges engedélyezés, elutasítás.Az engedély részleges is lehet, nem szükséges a kérelem nem engedélyezett részének vonatkozásában külön megtagadó határozat vagy rendelkezés hozatala.A kérelmet el kell utasítani, ha az olyan kutatásra irányul, amelynek témája, célja, módszerei, stb. ellentétesen az Alkotmánnyal, hatályos jogszabályi rendelkezésekkel, illetve a jó erkölcsbe ütközik.A részleges engedély, illetve a kérelem elutasítása esetén a határozat tartalmazza ennek okát.6.A határozatban meg kell jelölni a kutató személyét (csoport esetén a vezetőt), a kutatással érintett iratokat, a kutatás folytatására engedélyezett időtartamot, ezen belül azt az időtartamot, amely alatt a kutató az iratokat munkaidőben (ügyfélfogadási időben) ténylegesen tanulmányozhatja, az irattanulmányozás helyét a bíróság épületében.A határozatban a kutatót fel kell hívni az adatvédelmi törvény (Avtv.) rendelkezéseinek betartására és figyelmeztetni kell a Btk. 177/A., 177/B., 221., 222., 223. §-aira.Meg kell jelölni a szakági kollégiumvezetőt, aki a kutatást és az adatvédelmi törvény rendelkezéseinek betartását ellenőrzi.7.Kötelezni kell a kutatót azon mű, szakdolgozat, dolgozat, tanulmány, újságcikk, kiadvány, stb. egy végleges példányának (a továbbiakban: mintapéldány) az elkészítését követő harminc napon belüli átadására, amellyel kapcsolatosan a kutatást végezték. A kutató a kutatás befejezését követően köteles a kutatási jelentés egy példányát átadni az engedélyező számára.Az érintett bíróság elnöke a mintapéldányt haladéktalanul megküldi az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala által gondozott Dokumentációs Központ részére.8.A kutatónak (a felelős személynek) írásos nyilatkozatban vállalnia kell, hogy a megismert és az adatvédelmi törvény hatálya alá tartozó adatokat az Avtv. 10. és 32. §-ában meghatározott módon kezeli és használja fel, azokat szükség szerint anonimizálja, továbbá meg kell jelölni az adatkezelés helyét. Az iratkutatással járó valamennyi költ¬séget a kutatók viselik. (Avtv. 20. § (3) bek.)9.Azonnal vissza kell vonni az engedélyt, ha a kutató a kutatás során az engedélytől eltérő módon folytatja tevé¬kenységét, vagy a személyes adat kezelése a céljától (Avtv. 5. § (1) bek.) eltér. Ezekben az esetekben az engedélyező megtilthatja az addig megszerzett adatok felhasználását.Az engedélyben megjelölt kutatási idő indokolt kére¬lemre meghosszabbítható, amennyiben az engedélyezett határidőben a kutatás nem volt elvégezhető. A kutatható iratok köre bővíthető, azonban az erre irányuló engedély megadásának feltételei azonosak az eredeti engedély meg¬adásának feltételeivel.11.A minősítő által meghatározott érvényességi idő lejártáig az államtitkot, szolgálati titkot vagy törvényben meghatározott egyéb minősített adatot tartalmazó iratban csak a minősítő hozzájárulásával folytatható kutatás.12.A kutatást végzőkről és a kiadott kutatási engedélyekről az engedélyt kiadó bíróság nyilvántartást vezet, amelyben rögzíti a kutató személyi adatait, a kutatás kezdő és befejező időpontját, a vizsgált iratok ügyszámát és a kutatási eredmény felhasználásának, kezelésének helyét.

Dr. Lomnici Zoltán s. k.az Országos Igazságszolgáltatási Tanácselnöke

leopold 2007.12.07. 15:32

Bocsánat, elfelejtettem az utolsó mondat végéről a kérdőjelet.

leopold 2007.12.07. 15:26

Szeretnék érdeklődni, hogy a bíróságokon beadott büntető vagy más feljelentések nyílvánosak? Azokat lehet kutatni? Kik kutathatják, kiknek van hozzáférési joguk.