Be. áttétel ?forrás főoldal vissza

hahop1 2007.07.17. 07:51

Traffic és Dr. Attika köszönöm szépen a válaszokat.

Dr.Attika 2007.07.16. 23:04

Szerintem sem kell hatáozatot hozni. A Be. 37.§ (1) bek. szerint a külön jogszabály határozza meg a hatáskört és illetékességet. Jelen ügyben ez a külön jogszabály a 15/1994.(VII.14.) BM rendelet. E rendelet 4.§ (2) bekezdésében szereplő rendelkezés szerint a hatáskör vagy illetékesség hiánya észlelésekor az ügy áttételének van helye a Be. 172.§ (2)-(3) bek. szerint.Miért kellene határozat? "4. § (1) A nyomozó hatóság a hatáskörét és az illetékességét hivatalból vizsgálja.(2) Ha a nyomozó hatóság hatáskörének vagy illetékességének hiányát észleli, az ügyet - az eljárásban résztvevők értesítése mellett - a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 172. §-ának (2) és (3) bekezdése alapján átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatósághoz. Az áttételt követő hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén a (4)-(8) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni."

Traffic 2007.07.16. 21:22

T. hahop1!

Véleményem szerint nem kell határozat, csak egy átirat.A Be. 72. §-a ugyanis az elkülönített és az azt követően áttett ügyekben írja elő kötelezően a határozat hozatalát.

hahop1 2007.07.16. 21:07

A probléma a következő lenne, mi a helyzet akkor, ha egy nyomozó szerv az általa indított (feljegyzés nyomozás elrendeléséről) bűnügyben megállapítja később, hogy nem ő a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó szerv és megküldi a nyomozati iratokat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnak, aki ezt nem vitatja csupán azt kéri, hogy erről készítsen a küldő nyom. hatóság egy határozatot mégpedig a Be. 169. szakasz azt hiszem (1) bek. alapján mert ott az áll, hogy az ügyek egyesítéséről, elkülönítéséről, áttételéről határozatot kell hozni. A Be-ben a 169 szakasznál azonban oda tette a jogszabály alkotó, hogy a 72 szakaszra gondol. A 72 szakaszban viszont azt a variációt írja le a azt hiszem (4) bekezdésben, hogy az elkülönítette bűnügyet kell a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezőhöz áttenni, tehát nem arról az esetről van szó amit fent leírtam.

A kérdés: kell e határozatot hozni kötelezően ( mert tudom, hogyha akarja az nyom szerv akkor ezt a témát is határozatban foglalhatja) erről a fajta áttételről amikor a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó szervnek küldik meg a nyomozati iratokat az eljárás lefolytatására. Remélem érthetően írtam le. Szerintem nem szabályozza a Be., hogy erről határozatot kellene hozni. A gyanúsítottakat, védőket, és sértettet értesítették, a nyom felügyeletet ellátó ügyészséggel egyetemben egy egyszerű levélben ahol azt írták, hogy hat és illetések miatt a büntetőeljárás lefolytatása végett az ügyet xy nyom hatósághoz átteszik.

Rövid, lényegre törő, építő jellegű és eltévelyedésektől mentes korrekt választ kérnék.

A határozat169. § (1) Az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság a kizárásról (32. §, 39. §), a védőnek a kirendelés alóli felmentéséről és a kirendelt védő díjának megállapításáról [48. § (6) és (9) bek.], a védő kirendelésének visszavonásáról, ha annak oka megszűnt [49. § (2) bek.], az igazolási kérelem elbírálásáról (66. §), a mulasztással és a meg nem jelenéssel okozott költség viselésére kötelezésről (69. §), az ügyek egyesítéséről, elkülönítéséről, áttételéről (72. §), a bűnügyi költség megállapításáról [74. § (2) bek.], a személyes költségmentességről, illetve az okozott költség viselésére kötelezésről [74. § (3)-(4) bek.], a tanú és a szakértő mentességre történt hivatkozásának el nem fogadásáról [94. §, 113. § (3) bek.], a szakértő kirendeléséről (100. §, 111. §), kizárásáról (103. §), felmentéséről (104. §), díjának megállapításáról [105. § (6) bek.], a tolmács kirendeléséről, kizárásáról, felmentéséről, díjának megállapításáról (114. §), a kényszerintézkedésekről (VIII. Fejezet) - kivéve a testi kényszer alkalmazását (163. §) -, a határozat kijavításáról [169. § (5) bek.], a feljelentés elutasításáról (174. §), az eljárás felfüggesztéséről (188. §), a felfüggesztett nyomozást követően az eljárás folytatásáról (188. §), a nyomozás megszüntetéséről (190. §, 192. §), a megszüntetett nyomozást követően az eljárás folytatásáról (191. §), az ügyész a szakértő bevonásáról (112. §), a nyomozás határidejének meghosszabbításáról (176. §), a nyomozás részbeni mellőzéséről (187. §) és a panasz elbírálásáról [195. § (4) bek.], a halaszthatatlan nyomozási cselekmény elleni jogorvoslat elbírálásáról [195. § (7) bek.] határozatot hoz. Az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság más intézkedéseit is határozatba foglalhatja.Az ügyek egyesítése és elkülönítése72. § (1) Ha a büntetőügyben több terhelt van, velük szemben rendszerint egyazon eljárást kell folytatni. Ez a rendelkezés a bűnpártolóra és az orgazdára is kiterjed.(2) Egyesíteni lehet azokat az ügyeket, amelyek együttes elbírálása az eljárás tárgyára vagy az eljárásban részt vevő személyekre tekintettel, illetve egyéb okból célszerű.(3) Az ügyek egyesítését mellőzni kell, illetőleg az ügyeket el kell különíteni, ha a terheltek nagy száma vagy egyéb ok a felelősségnek ugyanabban az eljárásban történő elbírálását jelentősen nehezítené.(4) Az elkülönített ügy iratait a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz, ügyészhez vagy nyomozó hatósághoz kell áttenni.