jogszabály értelmezésforrás főoldal vissza

Kovács_Béla_Sándor 2009.09.15. 12:40

A Legfőbb Ügyész dönt, anélkül természetesen nem lehet folytatni az eljárást.Elég nehéz nem észrevenni, hogy olyan bűncslekmény ügyében nyomoznak, amelyet nem magyar állampolgár külföldön követett el.

Nem kérdeznél inkább konkrétan?

sally7 2009.09.15. 11:51

Be.188 § (1) f, kapcsolatos kérdéseim: Honnan kell a döntést beszerzni, honnan lehet tudni, hogy ez egyáltalán megvan, lehet-e enélkül folytatni az eljárást? Mi a következménye ha nincs meg és az eljárás tovább folyik mert ezt senki nem vette észre?

Kovács_Béla_Sándor 2009.07.09. 22:45

Igen, a magyar jogra értettem. Nem nagyon ismerek mást.

ObudaFan 2009.07.09. 20:45

Legalábbis a magyar jogban, ahol a Jatv. szerint az új szabállyal ellentétes régebbit hatályon kívül kell heyezni. A franciák állítólag nem helyezik hatályon kívül formálisan, így ott ez valódi probléma.

Kovács_Béla_Sándor 2009.07.09. 14:23

A gyakorlatban nem túl gyakori, hogy két jogszabály ellentétes rendelkezéseket tartalmazzon, ezért ezeket a jogelveket sem túl sűrűn kell alkalmazni.

Szegednapfény 2009.07.09. 12:40

Sziasztok !Jogszabály értelmezési elvi kérdésem lenne. Világos, hogy vertikálisan a magasabb szintű érvényteleníti az alacsonyabbat; horizontálisan azonos szinten a későbbi lerontja a korábbit; horizontálisan a speciális érvényteleníti az általánost.

Dr.Attika 2007.10.12. 20:07

2009. májusában.

csabacsaba 2007.10.12. 19:57

Sziasztok! Szeretném megkérdezni, hogy ha 2005.májusban első fokon kaptam 1 év 6 hónap börtönbüntetést, de ezt 2006.májusban másod fokon felfüggesztették 3 év próbaidőre. Akkor most a próbaidő mikor jár le? 2008 májusban vagy 2009 májusban?

Kovács_Béla_Sándor 2007.09.13. 09:43

Nem biztos, hogy ez a Büntetőjog rovatban van a legjobb helyen.Az én jogérzékem azt mondja, hogy a családba történő visszahelyezéskore nem szabad mereven ragaszkodni ezekhez az előírásokhoz. Másképpen: nem lehet akadálya a visszahelyezésnek olyan hiányosság, amely nem szolgálhat alapul a családból történő kiemeléshez.

edison 2007.09.13. 08:01

Tisztelt Szakértők!

A kérdésem a családjog,gyermekvédelemre irányul.Azáltal,hogy a gyermekvédelmi rendszerben a paragrafusok értemezése megoszlik a kérdésem a következő lenne.Átmeneti nevelés megszüntetése,gyermek családba történő visszahelyezésének feltétele lehet-e az,hogy a lakás négyzetmétere "nem felel"meg az előírtaknak.Hogy érthető legyen.Vannak aki azt mondják,hogy a gyermekgondozási helyénél figyelembe kell venni a szükséges alapterületet.Ezt vannak akik a hazaadásra értemezik és vannak akik arra,hogy amikor szakellátásba helyezik a gyermeket akkor kell figyelni "csak" arra,hogy biztosítva legyen a gyermek megfelelő 4-5 nm terület/fő a gondozási helyén.Nem tudom érthetőbben megfogalmazni mert nem értek hozzá.Még valami lenne.Kérelem benyújtásától /átm.nev.megszünt./számítva mennyi a határidő az "elbírálásig"Ugyanis a kisunokám ügye 3/4 éve folyik.Köszönöm a segítségüketTisztelettel

Dr.Attika 2007.05.27. 17:15

Meg fogsz lepődni Béla! Mostmár követi. Egyébként kommentárt alaphelyzetben csak ún. "örökérvényű" normák esetében célszerű figyelembe venni.

Kovács_Béla_Sándor 2007.05.27. 11:30

A kommentár jellemzően a norma első elfogadásakor készül, és aztán nem követi az esetleges módosításokat. Másrészt nem láttam én azt a kommentárt, csak annyit, hogy szerinted mit ír. A te értelmezéseiddel szemben pedig vannak fenntartásaim.

(A jogszabályok szövegezésének manapság, sajnos, általában nem a kommentárokat író jogtudósok a részesei, hanem gyakorlatlan, nemegyszer az egyetemi előadókból közvetlenül a minisztériumba került ifjú kollégák.

De azt hiszem, eltértünk a témától.)

hihetetlen 2007.05.27. 10:02

Ezek szerint nem olvastad el, amit írtam. A jogtár magyarázó szövege / amit gondolom nem akárkik írtak / a megtévesztést a döntéskor érti és a később bekövetkező változtatás már nem büntethető. Ezek a jogászok gondolom a törvény szövegezésének is részesei és nem jogalkalmazók, akik azt is belebeszélik amit a jogszabály nem tartalmaz. Gondolom cél az ií, hogy ha szegény nyomozók már annyit "dolgoztak" az ügyen, akkor már valamilyen bűntetést illik kiszabni.

Kovács_Béla_Sándor 2007.05.24. 15:30

Ami azt illeti, eléggé egységesen értelmeztük. Ha jól figyeltem, akkor az ügyben eljárt bíróságok is.

hihetetlen 2007.05.24. 15:19

Köszönöm szépen a válaszadásokat. Azért nekem az nagyon furcsa, hogy egy két soros jogszabály értelmezése, még a jogban jártasoknak is problémás. Akkor a cselekmény megítélése mennyire szubjektív dolog. Lehet Nektek ez természetes mert ebbe szoktatok bele, de a jogban járatlannak ez nagyon szokatlan.16 évig köztisztviselő voltam, előtte és utána is kellett jogszabályt értelmezni, ezek szerint erre egy magamfajta ember képtelen. Az lenne a kérdése, hogy ez jelentheti a jogbiztonságot?

the big cat 2007.05.23. 20:00

Attól tartok, hogy a döntéshozó alatt itt az adott folyamatbeli cselekményről döntést hozót kell érteni, tehát ha a folyósítás feltételeiben történt pl. a megtévesztés, és ezt a folyósító ellenőrizte, akkroa bűncselekmény megvalósult...szerintem.

hihetetlen 2007.05.23. 19:15

Maga a jogszabály az nem a döntésthozó megtévesztését és a megszerzést szankcionálja?

Kovács_Béla_Sándor 2007.05.23. 19:13

A magyarázat nem bír jogi kötőerővel.

hihetetlen 2007.05.23. 19:02

1998-ban érvényes jogszabály szövege: Aki gazdasági előny megszerzése érdekében a döntésre jogosult szervet vagy személyt meg téveszti, és ezáltal maga vagy más részére jugtalanul szerzi meg az állam által biztosított előnyt, b....Vagy 2-3 évvel később változott a jogszabály, hogy a felhasználás és az elszámolást is bele foglalták. A jogszabály magyarázat is azt mondja, hogy a "megtévesztésnek" a döntéskor kell fennállnia.

Kovács_Béla_Sándor 2007.05.23. 18:39

Nem kell külön szólnia róla. A "jogosulatlan előny megszerzése" magában foglalja azt is, ha attól lesz jogosulatlan, hogy nem rendeltetésszerűen használod fel.A folyósító szerv, ha dönthet a folyósításról,akkor e tekintetben döntéshozó.

Egyébként honnan tudhatnám én azt, hogy te kit, milyen szervet tévesztettél meg?

hihetetlen 2007.05.23. 18:21

A jogszabály a "döntéshozó" megtévesztését jelöli meg és a folyósító szerv nem az, nem döntéshozó, Szerintem a köznyelvben ez egyértemű.

hihetetlen 2007.05.23. 18:18

Kedves Kovács_Béla_Sándor!Az először megbizott ügyvédem is így tett észrevételt, nyilatkozatott, mint Te, hogy nem néz utána, akkor a jogszabály mit szankcionált. A visszafizetésről a jogszabály 1998-ban nem szól.

Kovács_Béla_Sándor 2007.05.22. 19:49

Hihetetlen tévedését az okozza, hogy úgy értelmezi a vonatkozó Btk. tényállást, hogy csak az követheti el, aki a döntés meghozatala előtt téveszti meg a döntésre jogosultat. Holott nincs ok az ilyen leszűkítő értelmezésre, a megtévesztés történhet a döntés után, például a folyósítás érdekében vagy a visszafizetési kötelezettség elleplezése céljából is.

Traffic 2007.05.22. 16:37

Hihetetlen!

Igazad van, a BH-t nem néztem meg, hogy pontosan mit tartalmaz. Az ügyedben nem tudok tanácsot adni, csupán egy jogtár van előttem, abban kerestem meg az 1998-ban hatályban lévő Btk.-t és találtam ezt a BH-t.

hihetetlen 2007.05.22. 11:24

Kedves Traffic!

Az általad említett jogszabály szerintem a lakáscélú támogatást szabályozza és nem az állami cél, vagy címzett támogatásokat.[Btk. 288. §, 106/1988. (XII. 26.) MT r. 2. § (2) bek. c) pont].


hihetetlen 2007.05.20. 13:28

Kedves ObudaFan!

Megtörtént.

ObudaFan 2007.05.20. 12:31

Írj e-mailt, megbeszéljük.

hihetetlen 2007.05.20. 12:21

Tisztelt Traffic!Akkor a LB miért hagyta jóvá a másodfokú bíróság ítéletét? Az ítéletben egyértelműen le szögezi, hogy a polgármester /elsőfokú vádlott, ő az elkövető/a döntés után, a pénzintézet /MÁK/ finanszirozási szerződésének megkötése előtt döntött a pénz egy részének, más feladatra költi. Mivel a Magyar Államkincstár nem döntéshozó, ezért számomra az ítélet érthetetlen.

Traffic 2007.05.20. 12:03

Tiszteletem!

Az 1997. november 1-jétől 1999. március 11-ig hatályban lévő Btk. szerint:

288. § Aki gazdasági előny megszerzése érdekében a döntésre jogosult szervet vagy személyt megtéveszti, és ezáltal maga vagy más részére jogtalanul szerzi meg az állam által biztosított gazdasági előnyt, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

BH2003. 228. A jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette célzatos bűncselekmény, amely csak akkor valósul meg, ha az elkövető megtévesztő magatartása az állam által biztosított gazdasági előny jogtalan megszerzésére irányul [Btk. 288. §, 106/1988. (XII. 26.) MT r. 2. § (2) bek. c) pont].

hihetetlen 2007.05.20. 11:51

Az ítélet elküldésének milyen módja lehet?

ObudaFan 2007.05.20. 11:34

Ha már volt felülvizsgálati eljárás, akkor igen kétséges, hogy lehet-e még valamit tenni, de hát meg kell nézni az ítéletet.

hihetetlen 2007.05.20. 11:19

Az ítélet birtokába van rá lehetőség, hogy segítséged adjál? Természetesen anyagiak rendezése mellett.

ObudaFan 2007.05.20. 11:00

Jogtás nincs most nálam, lehet, hogy 98-ban még nem volt ilyen fordulat. Nyilván látni kellene az ítéleteket a válaszhoz.

hihetetlen 2007.05.20. 10:53

Említed, hogy volt olyan "fordulata, ami ilyen utólagos magatartást büntetett", ezt, hogy kell értelmezni? Mivel a jogszabály nem változott, csak most vagy 3-4 éve amikor a meg kapott pénzt másra költik azt is bünteti a jogszabály. 1998-ban csak a jogtalan megszerzést büntette ez a jogszabály, a megszerzést pedig a pályázattal lehet elérni, amibe nekem érdemi munkám nem volt.Ui.: Már felülvizsgálati kérelem volt, a másodfok ítéletét megerősítették.

ObudaFan 2007.05.20. 10:38

Biztos, hogy az "igazságszolgáltatás" által már lezárt ügy? Ha még nem volt felülvizsgálati eljárás, annak még helye van. Viszont a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének volt olyan fordulata, ami ilyen utólagos magatartást büntetett, úgyhogy ennyi alapján még lehet jogszerű a döntés.

hihetetlen 2007.05.20. 10:31

Egy nagyon régi /az "igazságszolgáltatás" által már lezárt/ ügyem, van, ami a mai napig nem hagy nyugodni. 1998-ban jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével vádoltak, mint bűnsegéd és 38 e. Ft-ra bűntettek. A jogszabály a döntéshozó megtévesztését szankcionálja és ennek ellenére engem a döntés után helyzet miatt marasztaltak el / a pénz egy részét másra költöttük/, mivel a felújításnál derült ki, hogy arra nem kell annyit költeni. Minden általam felelhető jogi magyarázat azt mondja, hogy a megtévesztésnek a döntéshozáskor kell fennállnia. Kérdésem, hogy ennek ellenére a bíróság még is hozhat ilyen elmarasztaló döntést?