közös ingatlantulajdon

KMónika84 2014.07.28 14:34:03

Az e-mail címem az adatlapomon látszik, vagy onnan tudsz írni közvetlenül e-mailt. Az illetéket a per megindításakor kell megfizetni, a költségmentességet szociális alapon adják, kell hozzá jövedelemigazolás (munkahelyről vagy ha már nyugdíjas akkor a nyugdíj folyósítótól) és minden olyan irat vagy adat ami a rászorultságot igazolja. A közös tulajdont mindenképp megszüntetik, a kérdés csak az, hogy a törvényi sorrend melyik módján. A "jól jön ki" kérdésedre nem tudnék konkrét választ adni, ez mindig szubjektív. Szerintem azzal kellene kezdeni, hogy kértek az önkormányzattól egy adó és értékbizonyítványt, ők viszonylag jól meg tudják mondani, hogy az adott ingatlan mennyit ér. Ha az általuk megadott ár egyezik az általatok elképzelt összeggel akkor lehet, hogy a tulajdonostárs ennek birtokában belemegy a közös értékesítésbe és nem kell pereskedni.

viktor-h 2014.07.28 13:57:59

Mi az e-mail címed? Köszönöm szépen az eddigieket is! :) A közös tulajdon megszüntetése iránti per előtt kell megfizetni a 6%-ot, vagy pedig majd az árverés után vonják le az ingatlan árából? Gondolom anyumnak kell kifizetni. Ha esetleg nincs annyi pénze, akkor mi a teendő? Milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy az állam, vagy a vesztes fél állja? Még ami fontos lenne, hogy általánosságban mik azok a bevett esetek amikor nem szüntetik meg a közös tulajdont? Mennyi esély van arra, hogy anyum jól jön ki belőle az eddig leírtak alapján? Hogyha szükséges még pár információ akkor szólj és leírom, ha úgy könnyebb lesz választ adni a kérdéseimre!

KMónika84 2014.07.27 21:11:57

Az önkormányzati értékbecslés néhány nap szokott lenni, ez attól is függ, hogy milyen kapacitással rendelkezik az adott önkormányzat. Az igazságügyi szakértő kb. 60-80 ezer forint. A perköltségként először is meg kell fizetni a peres eljárás illetékét, ami a pertárgy értékének a 6%-a, erre jöhetnek még plusz költségek, mint pl. a szakértő díja. De lehet kérni költségmentességet ha ennek a feltételei fennállnak, ebben az esetben az állam állja a költségeket, illetve a pervesztes fél.

Ha van még kérdésed írj nyugodtan egy e-mailt.

viktor-h 2014.07.26 16:00:13

Nagyságrendileg, hogyha ügyvédet nem visz anyum, a perköltség mennyi lesz, illetve kinek kell majd fizetni?

viktor-h 2014.07.26 15:32:20

Nagyon szépen köszönöm a válaszod, sokat segítettél! Annyi kérdésem lenne még, hogy egy ilyen igazságügyi szakértő mennyibe kerül? Mennyire huzavonás egy ilyen per általában? Az önkormányzatban, hogyha édesanyám kikéri a papírokat akkor ott azonnal meg is mondják az értékét vagy lesz valami folyamata?

KMónika84 2014.07.21 15:20:05

Sziasztok!

Lehet kérni az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzattól adó és értékbizonyítványt amely tartalmazza az ingatlan értékét beköltözhető és lakott állapotban is. Ennek ha jól emlékszem pár ezer forintos illetéke van, de ezt az önkormányzatban pontosan megmondják.

Ha nem sikerül közös megegyezéssel eladni a szóban forgó ingatlant, akkor érdemes közös tulajdon megszüntetése iránt pert indítani. Ilyenkor a törvény szerint előbb - amennyiben az lehetséges - természetben kell megosztani az ingatlant, ha ezt nem lehet akkor kérhető, hogy a másik fél vegye meg a tulajdonostárs tulajdoni hányadát. Ebben az esetben az ingatlan értékére az önkormányzat által kiadott adó és értékbizonyítványban foglalt érték az irányadó, de ha azt a felek vitatják, akkor a bíróság igazságügyi szakértőt rendel ki, akinek a költését az a fél állja, aki vitatja az értéket. Ha egyik tulajdonostársnak sincs annyi pénze, hogy megvegye a másik tulajdoni hányadát, akkor lehet kérni az ingatlanárverést, ilyenkor is igaz a kikiáltási árra az előzőekben kifejtett értékmeghatározási módszer.

Az adókérdésre az Szja törvény 62. § (6) bekezdése a választ. Az ingatlanügyi hatóság nyilvántartása szerint lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet (ideértve azt is, amelyet a lakáshoz tartozó földhasználati jog terhel) átruházása esetén a jövedelem a számított összeg

1. 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,

2. 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,

3. 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,

4. 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,

5. 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.

Eszerint nincs Szja fizetési kötelezettség a bevétel után, mivel 7 éve vették édesanyádék a lakást.

Remélem tudtam segíteni, ha van még kérdésed írj nyugodtan.

Bunuel Gambit 2014.07.21 12:43:45

f0ntos t0pik, életben kell tartani! Sokak élő problémája.

viktor-h 2014.07.20 18:50:47

Édesanyám és nevelőapám közösen lakott ingatlanukat anyukám anyagi gondjai rendezése céljából és a megromlott viszonyukra tekintettel el szeretné adni. Abban sikerült megegyezniük, hogy a lakás eladásra kerüljön. Fél évvel ezelőtt körülbelül megegyeztek egy árban, hogy mennyiért adják el és annyiért is volt hirdetve. Viszont a múlt héten nevelőapám meggondolta magát és egyértelműen kijelentette, hogy ő többért hajlandó eladni és X összegnél alább nem megy. Nyilvánvaló, hogy ennyiért az életben nem fogja anyukám eladni az ingatlant, hiába, hogy 1 millió forint a különbség a korábbi árhoz képest. Gondolom mellékes, de ezt is abból a célból csinálta, hogy húzza az időt és minél kevesebb érdeklődő legyen.

Mit lehet ez esetben tenni? Mi lesz ennek a menete, illetve végkimenetele? Mik az esélyek az árat illetően? Hallottam olyat is, hogyha az árban nem tudnak megegyezni akkor vagy mi vagy pedig a bíróság szakértőt rendel(het) ki... Mi a különbség, illetve mennyit fog kóstálni ha mi vagy pedig ha a bíróság rendeli ki? Ha több információra van szükségetek, abban az esetben leírom.

Még 1 kérdés: Ha az ingatlan többért adják el mint a 7éve vásárolt értéke akkor a többlet után kell majd adózniuk?

A válaszokat előre is nagyon szépen köszönöm!