Munkajogi problémák

Ervinke10 2015.09.14 11:11:46

Helló!

Arra lennék kíváncsi,hogy a barátnőm  kézbesítő a faluban,fél éve dolgozik már ebben  a munkakörben és nem engedik el szabadságra,mondván nincs helyettesítője. Ilyenkor mi a teendő? Törvényes ez egyáltalán? Válaszokat köszönöm.

Hegylakomaki 2015.09.11 14:52:31

Sziasztok!

Tudna nekem segíteni valaki abban, hogy egy cégnél betöltött műszakvezetői poziciómtól hogyan mondhatok le ha továbbra is a cégnél szeretnék maradni mint munkás.

Köszönettel: Béla

telekkonyv(kagy) 2015.07.31 11:03:20

Tudja valaki, mit jelent a szakképzettség, és mit a szakképesítés?

2016-tól a T1041-esen a

a végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot

"kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát. Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési

családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező

bejelenteni."

hmview 2015.07.30 07:48:56

Milyen következménye lehet egy dolgozó és egy cég számára ha fekete munkást alkalmaz és valaki bejelenti és jön a hatóság ellenőrizni?

Szóval: a megfelelő hatóság kap egy NÉVTELEN bejelentést hogy X cég X dolgozói (konkrétan név szerint beosztás szerint munkaidő szerint) totál feketén minden papír nélkül dolgoznak?Mi lesz a következmény- a cég számára- a dolgozó számára?

A dolgot bonyolítja hogy ez egy iskola (nem KLIK-es) amely nem oylan mint egy káefté hogy zsebből fizet a dolgozóknak. Itt bizony állami pénzből fizetnek a fekete dolgozóknak, mindenféle kamu számlák mögé bújtatva (pl karbantartási költség kamu számla= fizetés a dolgozónak).

Chili7 2015.07.28 13:02:26

Sziasztok!

Én arra lennék kiváncsi, hogy a végkielégítés összegét mennyiben befolyásolja, ha a munkavállaló az  - átlagszámítás alapjául szolgáló - utolsó 6 hónapban,  betegállománya miatt nem kapott teljes bért?

Ilyenkor mivel számolnak? A 6 utolsó rendes havi alapbérrel, vagy a táppénz miatt lecsokkent 6 havi átlaggal?

köszi

Adrestia 2015.07.26 13:00:24

Hello

A történetem röviden. Dolgoztam egy cégnél és nem fizetek ki, ezért munkaügyi bírósághoz fordultam. Amit meg is nyertem. A céget 1.1 millió ft elmaradt bérmegfizetésre kötelezték. A cég még nem áll felszámolás alatt de bírósági végrehajtó már próbált pénzt behajtani. A cég fizetésképtelen, végrehajtani rajtani semmit sem lehet.

A kérdésem a következő lenne. Hallatom a bérgarancia alapról, ahonnan elméletileg meg lehet igényelni az elmaradt béremet. Ha jól tudom csak akkor tudom az igényemet benyújtani ha a cég felszámolás alatt áll? Mennyi esélyem van arra hogy az elmaradt béremet megkapom? Mennyi idő, átlagosan? A céget nem igazán akarja a nav felszámolni, annak ellenére hogy évek óta nem fizet semmilyen adót. Ha jól tudom a cégfelszámolást én is tudom kezdeményezni a bírósági végzésemmel. Hova kell fordulnom a felszámolással kapcsolatban?

Válaszokat előre is köszönöm.

fák,juh 2015.07.23 18:51:42

A munka törvénykönyvéről szóló http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV  (a továbbiakban: Mt.) szerint a felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődő időtartam, amely legalább harminc nap. A felmondási idő tehát a felmondás közlése és a munkaviszony megszűnése közé iktatódó időtartam [Mt. 68. § (1) bekezdés, 69. §]. A felmondási idő a munkaviszony része, annak tartama alatt ugyanazon jogok és kötelezettségek terhelik a feleket, mint a felmondás közlése előtt (bár munkáltatói felmondás esetén a felmondási idő felére a munkavállalót fel kell menteni a munkavégzés alól (Mt. 70. §).

Ebből következően a felmondási idő alatt bekövetkező keresőképtelenség nem befolyásolja a felmondási idő hosszát, így annak lejártát sem. A munkaviszony akkor is a szabályszerűen közölt felmondás szerinti felmondási idő leteltével szűnik meg, ha közben a munkavállaló beteg lesz, vagy más okból mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól (például szabadságot vesz igénybe). Ez akkor is így van, ha a keresőképtelenség még a felmondási idő lejártakor (a munkaviszony megszűnésének napján) is tart. A felmondási idő alatti keresőképtelenség nem teszi a felmondást jogellenessé.

Ettől eltérően, ha a munkáltató él felmondással, és a felmondás közlésekor a munkavállaló keresőképtelen, akkor a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év lejártát követő napon kezdődik [Mt. 69. § (2) bekezdés a) pont]. Ez a szabály sem érinti viszont azt az esetet, ha a munkavállaló a munkáltatói felmondás közlése után lesz beteg. Ekkor a fent kifejtettek irányadóak, tehát a felmondás közlése után bekövetkező keresőképtelenség nincs kihatással a felmondási időre.

kiskukac92 2015.07.22 19:26:10

Üdv mindenkinek fontos kérdésem van.Jelenleg a felmondási időmet töltöm a munkáltatómnál. Én mondtam fel nekik így 30 nap a felmondási idő.Viszont lebetegedtem és nem tudom hogy ha táppénzre megyek az beleszámít e a felmondási időbe vagy annyival hosszabodik? Köszi előre a válaszokat

LumiaC 2015.07.10 19:47:49

Sziasztok!

Egy ismerősömet eddig egy munkaerő kölcsönzőn keresztül alkalmazták a munkahelyén.  A napokban hivatalosan is "átvette" a cég.

Szabályos az ha az ő megkérdezése nélkül a kölcsönző kifizeti az eddig ki nem vett szabadságát?

Így,  hogy ő nem tudott az átvételről előre,  bukta az éves szabadsága felét.   Kinek kellett volna ezt jelezni felé? Van rá lehetőség hogy visszakapja a kifizetett napokat?

Köszi szépen a segítséget.

csokiskapucsino 2015.07.05 00:27:18

Nem valami nagy itt a "mozgás", pedig kérdésem bizony nekem is volna, érdemes egyáltalán ki írni ide ?

Éva Farkas 2015.06.22 13:39:57

Sziasztok!

Többes munkáltató által létesített munkaviszonnyal kapcsolatban szeretnék kérdezni.

Van "A" cég akihez 2005 óta be van jelentve a munkavállaló. "B" cég is szeretné ugyan ezt a munkavállalót ugyan ebben a munkakörben, ugyan azon a helyen alkalmazni.A bér és járulékfizetést és a bevallások beadását továbbra is az "A" cég teljesítené.A NAV-tól azt a tájékoztatást kaptam, hogy a 15T1041-es bejelentő lapon az "A" cégnél lévő jogviszonyát szüntessem meg és egy új bejelentőn, új jogviszony kóddal jelentsem be ismét az "A" cégbe, de ezen már tüntessem fel a "B" céget is mint munkáltatót.Kérdéseim a következők lennének:-ebben az esetben a munkavállaló "A"cégben lévő jogviszonyát munkajogilag is meg kell-e szüntetni, a kilépő papírokat kiadni, szabadsággal elszámolni stb. és egy teljesen új munkaszerződést írni neki, melyben már "A" és "B" cég is szerepel mint munkáltató?- vagy elegendő egy munkaszerződés módosítás, amelyben már "B"cég is szerepel mint munkáltató?

A válaszokat előre is köszönöm!

imikei 2015.05.26 18:44:26

Kérdésem a következő!

A köztisztviselő jogviszonya a KKTV 60.§.2/c pontja alapján lemondással szűnik meg.Kérdésem ebben az esetben köztisztviselőként elhelyezkedhet a továbbiakban?Hozzáteszem hogy nem engedtek el közös megegyezéssel most hogy beadtam a lemondásomat azt közölték nem dolgozhatok államigazgatásban 2 évig ez igaz?

Előre köszönettel...

fák,juh 2015.05.21 21:34:27

Közös megegyezéssel szinte mindent lehet. Csak KÖZÖS legyen az a megegyezés.

malvin82 2015.05.21 13:23:45

Rendben. Köszönöm!

Törölt nick 2015.05.21 09:48:33

elegendő a módosítás.

malvin82 2015.05.20 12:40:00

Üdv mindenkinek!

Arra szeretnék választ kapni, hogy, ha a munkáltató nem változik, de más munkakörben, másik munkahelyen(ugyanazon irodaház másik helyiségében) , más munkát, más bérért kell végeznie a munkavállalónak (erre megvan a közös akarat), akkor egy határozott idejű munkaszerződés esetén közös felmondás után egy új munkaszerződést kell létrehozni, vagy elegendő a munkaszerződés módosítása?

Köszönettel! M

Tesibá 2015.05.19 13:54:16

Üdvözlöm a tisztelt hozzáértőket!

Saját problémával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Gyakornok pedagógusként dolgoztam egészen péntekig, amikor is lejárt a próbaidőm és a vezetőség úgy döntött, hogy addig megválik tőlem, amíg nem kell indokolnia a döntését, legfeljebb 4 hónapig nem kell fizetést adnia ezen a poszton senkinek.

A 2011. CXC. törvény, 62§ 11. bekezdése szerint a gyakornok a munkaidejének maximum a felét töltheti nevelő tevékenységgel. Ez nekem 20 tanórát jelent, a valóságban viszont 26 tanórát kaptam, mert az iskola szerint nincs ilyen bekezdés és ugyan az vonatkozik rám is, mint a magassabb kategóriában dolgozókra, vagyis a munkaórámat kiegészítheti 26-ra.

Érdeklődnék, hogy az említett bekezdés létezik-e, hatályos-e és ha igen, hogy kérhetnék ezt számon az intézménytől?

Köszönöm a segítséget!

fák,juh 2015.05.06 08:19:46

"Praktikusan "egészségügyi okokbol képtelen a munkavégzésre" alapon, rendkívülivel, semmit nem kifizetve."

És ez hol van leírva a kjt-ben?

nethmarcsi 2015.05.05 06:37:16

Köszönöm. Dolgozni nem dolgozhat -nem is tudna - , sejtettem, hogy a szabadságon kìvül másra nem lesz jogosult. A táppénz sokkal kevesebb, mint a megállapìtott járadék, ìgy mielőbb lépünk.

teherelosztószív 2015.05.03 22:35:29

Elsiklottál a _közalkalmazott_ szó felett.

Ez általánosságban mindent megváltoztat. Nem MT hanem KJT..stb.

Nem felmond, hanem lemond. És nem felmondanak, hanem felmentik.

Praktikusan "egészségügyi okokbol képtelen a munkavégzésre" alapon, rendkívülivel, semmit nem kifizetve.

Ez ellen addig védett, amig a jogviszonya nem szüntethető meg, tehát amig bármiféle igazolt távollétre jogosult.

Pl táppénz, vagy kiadják neki "búcsúzóul" a szabit egyben.

Perelni lehet, kétséges eredménnyel, mert a nyert per után a magyar állam tapasztalatok alapján egyszerűen nem fizet, és nincs semmiféle ép ésszel belátható reális módszer behajtani a papiron már jogerős követelést.

Ez napi gyakorlat minden még közalkalmazottakat (figyelem, nem közmunkás!!) foglalkoztató intézményben immár, valamivel nagyobb ereje és több lobbiképessége van a köztisztviselőknek, ott még esetleg másik meccs folyik, de itt egyértelműen a közalkalmazott szót láttam leírva.

fák,juh 2015.05.03 20:20:59

Ha nem tudja ellátni eü okok miatt a munkáját akkor a munkáltató vagy felajánl neki olyan állást amiben tud esetleg dolgozni, vagy felmond a munkáltató és végkialégítést fizet.

nethmarcsi 2015.05.03 07:10:50

Kedves Szakértők!

Édesapám 2014 szeptemberében súlyos beteg lett, bizottságnál volt, legmagasabb besorolást kapta. Nem dolgozhat, jelzem nem is tudna sajnos. 55 éves, 29 éve közalkalmazott. A munkaviszonyát meg kell szüntetni, kérdésem, hogy ilyen esetben jár e végkielégìtés? A szabadság megváltását gondolom ki kell fizessék, ez is elég sok.

Köszönöm a választ!

telekkonyv(kagy) 2015.04.29 17:42:27

Ha az iskola elvégzése után is ott fogsz dolgozni, nem lenne célszerű tanulmányi szerződést kötni?

zsanna 2015.04.29 15:54:29

Ö..... hát ez nem működik, hogy csak a nettó kevesebb....

Inkább akkor azt kéne csinálni, hogy egy munkaszerződés-módosítást határozott időre, egy évre, melyben a bruttó bért viszitek le arányosan. És a módosításban fixáljátok azt is, hogy egy év után az eredeti fizetés lép megint érvénybe.

Ebben az esetben a munkáltatónak a csökkentett bruttó után kell fizetni a járulékot.

Htimo 2015.04.29 15:49:58

Elnézést nem fogalmaztam elég világosan.

Itt arra gondoltam, hogy a munkavállaló fizetését lejjebb lehetne szállítani annyival, ahány nap fizetés nélküli szabija lesz. Pl. ha nettó 154.000 Ft-ot kap és havi 2 fiz nélküli napra van szüksége, akkor pl 154.000 ft helyett 140.000 Ft-ot kellene kapnia. Azonban a munkaadónak a nettó bére feletti kötelezettségeit is meg kell fizetnie, amit ezért a munkavállalóra hárít és akkor már nagyon sokkal kapna kevesebbet az illető.

Csak arra akartam rávilágítani, hogy ez sem jó megoldás.

telekkonyv(kagy) 2015.04.29 15:40:53

Valaki hallott valahol a Bradfrod index alkalmazásáról?

http://en.wikipedia.org/wiki/Bradford_Factor

zsanna 2015.04.29 14:26:07

, viszont a nettó fizetés után fizetendő járulékokat ugyanúgy be kellene fizetni a NAV felé, amit viszont ebben az esetben a munkavállalónak kellene kifizetnie.

Ezt a részt marhára nem értem :-((

Htimo 2015.04.29 10:10:53

Gondoltunk arra is, hogy nem jelentünk be semmit, a munkavállaló egyébként is kötetlen munkaidőben dolgozik a munkaszerződése szerint. Tehát egy esetleges munkaügyi ellenőrzés sem okozna problémát.Ha az igazolt fizetés nélküli szabadságot 30 napban rögzítjük, akkor havonta 2,5 munkanappal kevesebb bért lehetne megállapítani, tehát csökkentenénk a fizetésemet 2,5 munkanapnak megfelelő összeggel.

Bár ez a megoldás garantáltan nem járna a ki/be jelentgetéssel, viszont a nettó fizetés után fizetendő járulékokat ugyanúgy be kellene fizetni a NAV felé, amit viszont ebben az esetben a munkavállalónak kellene kifizetnie.

Így viszont jelentősen kevesebb lenne a fizetése.

Biztosítotti jogviszony szempontjából  úgy is az a fontos, hogy a havi hétezer forint be legyen fizetve. Ennek rendezése pedig szerintem már a felek megegyezésén kellene alapulnia.

Végül is amiatt, hogy a munkáltató olyan "jó fej", hogy igazolt fizetés nélküli szabadságot biztosít a munkavállalónak, még neki keletkezik plusz munkája.

Ezt tartom igazságtalannak. Továbbá azt, hogy miért kell a felek ilyen megegyezése elé további akadályokat gördíteni, amikor a 2012-es Mt így is jelentős jogokat vont el a munkavállalóktól.

Bár azt nem tudom még, hogy ha a munkavállaló nem jelenti be és ki magát és ellátatlan marad, annak milyen további jogkövetkezménye marad? Róhatnak-e ki rá bírságot emiatt?

Htimo 2015.04.29 09:55:49

Kedves Babette, kedves Zsanna!

Nagyon szépen köszönöm a segítségeteket! Jó gyorsan válaszoltatok! :)

Nem az a cél, hogy a munkáltatóval fizesse meg az eü szolg járulékot. Azt a munkavállaló kifizetné. A legfőbb cél az, hogy sem a munkáltatónak, se a munkavállalónak ne kelljen ezt a jogviszonyt ki- és bejelentenie, mivel az felesleges adminisztráció, a könyvelőnőnek van más dolga is.:)

Az lenne a legjobb, ha a biztosítási jogviszony megmaradna, vagy pedig évente egyszer, akár előre is befizethetné a munkáltató azt a 30 nap x 231 Ft-ot. A lényeg nem a törvények megkerülése, hanem a papírmunka és ezzel a hibázási lehetőség elkerülése. (Ráadásul a munkavállaló is mehet a NAV-hoz, vagy ügyfélkapuzhat.)

Igen, valami ilyesmire gondoltam, mint amit Babette legutoljára hozzászólt. :)

Törölt nick 2015.04.29 09:15:31

akkor  az a kiskapu, hogy nem jelentgeti ki a napokra, hanem csak elengedi, es valamilyen legalis jogcimen levonja az azokra jaro fizetest (hogy utolag se lehessen megtamadni emiatt a ceget, hamar ilyen jo fej volt)

Ervinke10 2015.09.14 11:11:46

Helló!

Arra lennék kíváncsi,hogy a barátnőm  kézbesítő a faluban,fél éve dolgozik már ebben  a munkakörben és nem engedik el szabadságra,mondván nincs helyettesítője. Ilyenkor mi a teendő? Törvényes ez egyáltalán? Válaszokat köszönöm.

Hegylakomaki 2015.09.11 14:52:31

Sziasztok!

Tudna nekem segíteni valaki abban, hogy egy cégnél betöltött műszakvezetői poziciómtól hogyan mondhatok le ha továbbra is a cégnél szeretnék maradni mint munkás.

Köszönettel: Béla

telekkonyv(kagy) 2015.07.31 11:03:20

Tudja valaki, mit jelent a szakképzettség, és mit a szakképesítés?

2016-tól a T1041-esen a

a végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot

"kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát. Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési

családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező

bejelenteni."

hmview 2015.07.30 07:48:56

Milyen következménye lehet egy dolgozó és egy cég számára ha fekete munkást alkalmaz és valaki bejelenti és jön a hatóság ellenőrizni?

Szóval: a megfelelő hatóság kap egy NÉVTELEN bejelentést hogy X cég X dolgozói (konkrétan név szerint beosztás szerint munkaidő szerint) totál feketén minden papír nélkül dolgoznak?Mi lesz a következmény- a cég számára- a dolgozó számára?

A dolgot bonyolítja hogy ez egy iskola (nem KLIK-es) amely nem oylan mint egy káefté hogy zsebből fizet a dolgozóknak. Itt bizony állami pénzből fizetnek a fekete dolgozóknak, mindenféle kamu számlák mögé bújtatva (pl karbantartási költség kamu számla= fizetés a dolgozónak).

Chili7 2015.07.28 13:02:26

Sziasztok!

Én arra lennék kiváncsi, hogy a végkielégítés összegét mennyiben befolyásolja, ha a munkavállaló az  - átlagszámítás alapjául szolgáló - utolsó 6 hónapban,  betegállománya miatt nem kapott teljes bért?

Ilyenkor mivel számolnak? A 6 utolsó rendes havi alapbérrel, vagy a táppénz miatt lecsokkent 6 havi átlaggal?

köszi

Adrestia 2015.07.26 13:00:24

Hello

A történetem röviden. Dolgoztam egy cégnél és nem fizetek ki, ezért munkaügyi bírósághoz fordultam. Amit meg is nyertem. A céget 1.1 millió ft elmaradt bérmegfizetésre kötelezték. A cég még nem áll felszámolás alatt de bírósági végrehajtó már próbált pénzt behajtani. A cég fizetésképtelen, végrehajtani rajtani semmit sem lehet.

A kérdésem a következő lenne. Hallatom a bérgarancia alapról, ahonnan elméletileg meg lehet igényelni az elmaradt béremet. Ha jól tudom csak akkor tudom az igényemet benyújtani ha a cég felszámolás alatt áll? Mennyi esélyem van arra hogy az elmaradt béremet megkapom? Mennyi idő, átlagosan? A céget nem igazán akarja a nav felszámolni, annak ellenére hogy évek óta nem fizet semmilyen adót. Ha jól tudom a cégfelszámolást én is tudom kezdeményezni a bírósági végzésemmel. Hova kell fordulnom a felszámolással kapcsolatban?

Válaszokat előre is köszönöm.

fák,juh 2015.07.23 18:51:42

A munka törvénykönyvéről szóló http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV  (a továbbiakban: Mt.) szerint a felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődő időtartam, amely legalább harminc nap. A felmondási idő tehát a felmondás közlése és a munkaviszony megszűnése közé iktatódó időtartam [Mt. 68. § (1) bekezdés, 69. §]. A felmondási idő a munkaviszony része, annak tartama alatt ugyanazon jogok és kötelezettségek terhelik a feleket, mint a felmondás közlése előtt (bár munkáltatói felmondás esetén a felmondási idő felére a munkavállalót fel kell menteni a munkavégzés alól (Mt. 70. §).

Ebből következően a felmondási idő alatt bekövetkező keresőképtelenség nem befolyásolja a felmondási idő hosszát, így annak lejártát sem. A munkaviszony akkor is a szabályszerűen közölt felmondás szerinti felmondási idő leteltével szűnik meg, ha közben a munkavállaló beteg lesz, vagy más okból mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól (például szabadságot vesz igénybe). Ez akkor is így van, ha a keresőképtelenség még a felmondási idő lejártakor (a munkaviszony megszűnésének napján) is tart. A felmondási idő alatti keresőképtelenség nem teszi a felmondást jogellenessé.

Ettől eltérően, ha a munkáltató él felmondással, és a felmondás közlésekor a munkavállaló keresőképtelen, akkor a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év lejártát követő napon kezdődik [Mt. 69. § (2) bekezdés a) pont]. Ez a szabály sem érinti viszont azt az esetet, ha a munkavállaló a munkáltatói felmondás közlése után lesz beteg. Ekkor a fent kifejtettek irányadóak, tehát a felmondás közlése után bekövetkező keresőképtelenség nincs kihatással a felmondási időre.

kiskukac92 2015.07.22 19:26:10

Üdv mindenkinek fontos kérdésem van.Jelenleg a felmondási időmet töltöm a munkáltatómnál. Én mondtam fel nekik így 30 nap a felmondási idő.Viszont lebetegedtem és nem tudom hogy ha táppénzre megyek az beleszámít e a felmondási időbe vagy annyival hosszabodik? Köszi előre a válaszokat

LumiaC 2015.07.10 19:47:49

Sziasztok!

Egy ismerősömet eddig egy munkaerő kölcsönzőn keresztül alkalmazták a munkahelyén.  A napokban hivatalosan is "átvette" a cég.

Szabályos az ha az ő megkérdezése nélkül a kölcsönző kifizeti az eddig ki nem vett szabadságát?

Így,  hogy ő nem tudott az átvételről előre,  bukta az éves szabadsága felét.   Kinek kellett volna ezt jelezni felé? Van rá lehetőség hogy visszakapja a kifizetett napokat?

Köszi szépen a segítséget.

csokiskapucsino 2015.07.05 00:27:18

Nem valami nagy itt a "mozgás", pedig kérdésem bizony nekem is volna, érdemes egyáltalán ki írni ide ?

Éva Farkas 2015.06.22 13:39:57

Sziasztok!

Többes munkáltató által létesített munkaviszonnyal kapcsolatban szeretnék kérdezni.

Van "A" cég akihez 2005 óta be van jelentve a munkavállaló. "B" cég is szeretné ugyan ezt a munkavállalót ugyan ebben a munkakörben, ugyan azon a helyen alkalmazni.A bér és járulékfizetést és a bevallások beadását továbbra is az "A" cég teljesítené.A NAV-tól azt a tájékoztatást kaptam, hogy a 15T1041-es bejelentő lapon az "A" cégnél lévő jogviszonyát szüntessem meg és egy új bejelentőn, új jogviszony kóddal jelentsem be ismét az "A" cégbe, de ezen már tüntessem fel a "B" céget is mint munkáltatót.Kérdéseim a következők lennének:-ebben az esetben a munkavállaló "A"cégben lévő jogviszonyát munkajogilag is meg kell-e szüntetni, a kilépő papírokat kiadni, szabadsággal elszámolni stb. és egy teljesen új munkaszerződést írni neki, melyben már "A" és "B" cég is szerepel mint munkáltató?- vagy elegendő egy munkaszerződés módosítás, amelyben már "B"cég is szerepel mint munkáltató?

A válaszokat előre is köszönöm!

imikei 2015.05.26 18:44:26

Kérdésem a következő!

A köztisztviselő jogviszonya a KKTV 60.§.2/c pontja alapján lemondással szűnik meg.Kérdésem ebben az esetben köztisztviselőként elhelyezkedhet a továbbiakban?Hozzáteszem hogy nem engedtek el közös megegyezéssel most hogy beadtam a lemondásomat azt közölték nem dolgozhatok államigazgatásban 2 évig ez igaz?

Előre köszönettel...

fák,juh 2015.05.21 21:34:27

Közös megegyezéssel szinte mindent lehet. Csak KÖZÖS legyen az a megegyezés.

malvin82 2015.05.21 13:23:45

Rendben. Köszönöm!

Törölt nick 2015.05.21 09:48:33

elegendő a módosítás.

malvin82 2015.05.20 12:40:00

Üdv mindenkinek!

Arra szeretnék választ kapni, hogy, ha a munkáltató nem változik, de más munkakörben, másik munkahelyen(ugyanazon irodaház másik helyiségében) , más munkát, más bérért kell végeznie a munkavállalónak (erre megvan a közös akarat), akkor egy határozott idejű munkaszerződés esetén közös felmondás után egy új munkaszerződést kell létrehozni, vagy elegendő a munkaszerződés módosítása?

Köszönettel! M

Tesibá 2015.05.19 13:54:16

Üdvözlöm a tisztelt hozzáértőket!

Saját problémával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Gyakornok pedagógusként dolgoztam egészen péntekig, amikor is lejárt a próbaidőm és a vezetőség úgy döntött, hogy addig megválik tőlem, amíg nem kell indokolnia a döntését, legfeljebb 4 hónapig nem kell fizetést adnia ezen a poszton senkinek.

A 2011. CXC. törvény, 62§ 11. bekezdése szerint a gyakornok a munkaidejének maximum a felét töltheti nevelő tevékenységgel. Ez nekem 20 tanórát jelent, a valóságban viszont 26 tanórát kaptam, mert az iskola szerint nincs ilyen bekezdés és ugyan az vonatkozik rám is, mint a magassabb kategóriában dolgozókra, vagyis a munkaórámat kiegészítheti 26-ra.

Érdeklődnék, hogy az említett bekezdés létezik-e, hatályos-e és ha igen, hogy kérhetnék ezt számon az intézménytől?

Köszönöm a segítséget!

fák,juh 2015.05.06 08:19:46

"Praktikusan "egészségügyi okokbol képtelen a munkavégzésre" alapon, rendkívülivel, semmit nem kifizetve."

És ez hol van leírva a kjt-ben?

nethmarcsi 2015.05.05 06:37:16

Köszönöm. Dolgozni nem dolgozhat -nem is tudna - , sejtettem, hogy a szabadságon kìvül másra nem lesz jogosult. A táppénz sokkal kevesebb, mint a megállapìtott járadék, ìgy mielőbb lépünk.

teherelosztószív 2015.05.03 22:35:29

Elsiklottál a _közalkalmazott_ szó felett.

Ez általánosságban mindent megváltoztat. Nem MT hanem KJT..stb.

Nem felmond, hanem lemond. És nem felmondanak, hanem felmentik.

Praktikusan "egészségügyi okokbol képtelen a munkavégzésre" alapon, rendkívülivel, semmit nem kifizetve.

Ez ellen addig védett, amig a jogviszonya nem szüntethető meg, tehát amig bármiféle igazolt távollétre jogosult.

Pl táppénz, vagy kiadják neki "búcsúzóul" a szabit egyben.

Perelni lehet, kétséges eredménnyel, mert a nyert per után a magyar állam tapasztalatok alapján egyszerűen nem fizet, és nincs semmiféle ép ésszel belátható reális módszer behajtani a papiron már jogerős követelést.

Ez napi gyakorlat minden még közalkalmazottakat (figyelem, nem közmunkás!!) foglalkoztató intézményben immár, valamivel nagyobb ereje és több lobbiképessége van a köztisztviselőknek, ott még esetleg másik meccs folyik, de itt egyértelműen a közalkalmazott szót láttam leírva.

fák,juh 2015.05.03 20:20:59

Ha nem tudja ellátni eü okok miatt a munkáját akkor a munkáltató vagy felajánl neki olyan állást amiben tud esetleg dolgozni, vagy felmond a munkáltató és végkialégítést fizet.

nethmarcsi 2015.05.03 07:10:50

Kedves Szakértők!

Édesapám 2014 szeptemberében súlyos beteg lett, bizottságnál volt, legmagasabb besorolást kapta. Nem dolgozhat, jelzem nem is tudna sajnos. 55 éves, 29 éve közalkalmazott. A munkaviszonyát meg kell szüntetni, kérdésem, hogy ilyen esetben jár e végkielégìtés? A szabadság megváltását gondolom ki kell fizessék, ez is elég sok.

Köszönöm a választ!

telekkonyv(kagy) 2015.04.29 17:42:27

Ha az iskola elvégzése után is ott fogsz dolgozni, nem lenne célszerű tanulmányi szerződést kötni?

zsanna 2015.04.29 15:54:29

Ö..... hát ez nem működik, hogy csak a nettó kevesebb....

Inkább akkor azt kéne csinálni, hogy egy munkaszerződés-módosítást határozott időre, egy évre, melyben a bruttó bért viszitek le arányosan. És a módosításban fixáljátok azt is, hogy egy év után az eredeti fizetés lép megint érvénybe.

Ebben az esetben a munkáltatónak a csökkentett bruttó után kell fizetni a járulékot.

Htimo 2015.04.29 15:49:58

Elnézést nem fogalmaztam elég világosan.

Itt arra gondoltam, hogy a munkavállaló fizetését lejjebb lehetne szállítani annyival, ahány nap fizetés nélküli szabija lesz. Pl. ha nettó 154.000 Ft-ot kap és havi 2 fiz nélküli napra van szüksége, akkor pl 154.000 ft helyett 140.000 Ft-ot kellene kapnia. Azonban a munkaadónak a nettó bére feletti kötelezettségeit is meg kell fizetnie, amit ezért a munkavállalóra hárít és akkor már nagyon sokkal kapna kevesebbet az illető.

Csak arra akartam rávilágítani, hogy ez sem jó megoldás.

telekkonyv(kagy) 2015.04.29 15:40:53

Valaki hallott valahol a Bradfrod index alkalmazásáról?

http://en.wikipedia.org/wiki/Bradford_Factor

zsanna 2015.04.29 14:26:07

, viszont a nettó fizetés után fizetendő járulékokat ugyanúgy be kellene fizetni a NAV felé, amit viszont ebben az esetben a munkavállalónak kellene kifizetnie.

Ezt a részt marhára nem értem :-((

Htimo 2015.04.29 10:10:53

Gondoltunk arra is, hogy nem jelentünk be semmit, a munkavállaló egyébként is kötetlen munkaidőben dolgozik a munkaszerződése szerint. Tehát egy esetleges munkaügyi ellenőrzés sem okozna problémát.Ha az igazolt fizetés nélküli szabadságot 30 napban rögzítjük, akkor havonta 2,5 munkanappal kevesebb bért lehetne megállapítani, tehát csökkentenénk a fizetésemet 2,5 munkanapnak megfelelő összeggel.

Bár ez a megoldás garantáltan nem járna a ki/be jelentgetéssel, viszont a nettó fizetés után fizetendő járulékokat ugyanúgy be kellene fizetni a NAV felé, amit viszont ebben az esetben a munkavállalónak kellene kifizetnie.

Így viszont jelentősen kevesebb lenne a fizetése.

Biztosítotti jogviszony szempontjából  úgy is az a fontos, hogy a havi hétezer forint be legyen fizetve. Ennek rendezése pedig szerintem már a felek megegyezésén kellene alapulnia.

Végül is amiatt, hogy a munkáltató olyan "jó fej", hogy igazolt fizetés nélküli szabadságot biztosít a munkavállalónak, még neki keletkezik plusz munkája.

Ezt tartom igazságtalannak. Továbbá azt, hogy miért kell a felek ilyen megegyezése elé további akadályokat gördíteni, amikor a 2012-es Mt így is jelentős jogokat vont el a munkavállalóktól.

Bár azt nem tudom még, hogy ha a munkavállaló nem jelenti be és ki magát és ellátatlan marad, annak milyen további jogkövetkezménye marad? Róhatnak-e ki rá bírságot emiatt?

Htimo 2015.04.29 09:55:49

Kedves Babette, kedves Zsanna!

Nagyon szépen köszönöm a segítségeteket! Jó gyorsan válaszoltatok! :)

Nem az a cél, hogy a munkáltatóval fizesse meg az eü szolg járulékot. Azt a munkavállaló kifizetné. A legfőbb cél az, hogy sem a munkáltatónak, se a munkavállalónak ne kelljen ezt a jogviszonyt ki- és bejelentenie, mivel az felesleges adminisztráció, a könyvelőnőnek van más dolga is.:)

Az lenne a legjobb, ha a biztosítási jogviszony megmaradna, vagy pedig évente egyszer, akár előre is befizethetné a munkáltató azt a 30 nap x 231 Ft-ot. A lényeg nem a törvények megkerülése, hanem a papírmunka és ezzel a hibázási lehetőség elkerülése. (Ráadásul a munkavállaló is mehet a NAV-hoz, vagy ügyfélkapuzhat.)

Igen, valami ilyesmire gondoltam, mint amit Babette legutoljára hozzászólt. :)

Törölt nick 2015.04.29 09:15:31

akkor  az a kiskapu, hogy nem jelentgeti ki a napokra, hanem csak elengedi, es valamilyen legalis jogcimen levonja az azokra jaro fizetest (hogy utolag se lehessen megtamadni emiatt a ceget, hamar ilyen jo fej volt)

Ervinke10 2015.09.14 11:11:46

Helló!

Arra lennék kíváncsi,hogy a barátnőm  kézbesítő a faluban,fél éve dolgozik már ebben  a munkakörben és nem engedik el szabadságra,mondván nincs helyettesítője. Ilyenkor mi a teendő? Törvényes ez egyáltalán? Válaszokat köszönöm.

Hegylakomaki 2015.09.11 14:52:31

Sziasztok!

Tudna nekem segíteni valaki abban, hogy egy cégnél betöltött műszakvezetői poziciómtól hogyan mondhatok le ha továbbra is a cégnél szeretnék maradni mint munkás.

Köszönettel: Béla

telekkonyv(kagy) 2015.07.31 11:03:20

Tudja valaki, mit jelent a szakképzettség, és mit a szakképesítés?

2016-tól a T1041-esen a

a végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot

"kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát. Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési

családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező

bejelenteni."

hmview 2015.07.30 07:48:56

Milyen következménye lehet egy dolgozó és egy cég számára ha fekete munkást alkalmaz és valaki bejelenti és jön a hatóság ellenőrizni?

Szóval: a megfelelő hatóság kap egy NÉVTELEN bejelentést hogy X cég X dolgozói (konkrétan név szerint beosztás szerint munkaidő szerint) totál feketén minden papír nélkül dolgoznak?Mi lesz a következmény- a cég számára- a dolgozó számára?

A dolgot bonyolítja hogy ez egy iskola (nem KLIK-es) amely nem oylan mint egy káefté hogy zsebből fizet a dolgozóknak. Itt bizony állami pénzből fizetnek a fekete dolgozóknak, mindenféle kamu számlák mögé bújtatva (pl karbantartási költség kamu számla= fizetés a dolgozónak).

Chili7 2015.07.28 13:02:26

Sziasztok!

Én arra lennék kiváncsi, hogy a végkielégítés összegét mennyiben befolyásolja, ha a munkavállaló az  - átlagszámítás alapjául szolgáló - utolsó 6 hónapban,  betegállománya miatt nem kapott teljes bért?

Ilyenkor mivel számolnak? A 6 utolsó rendes havi alapbérrel, vagy a táppénz miatt lecsokkent 6 havi átlaggal?

köszi

Adrestia 2015.07.26 13:00:24

Hello

A történetem röviden. Dolgoztam egy cégnél és nem fizetek ki, ezért munkaügyi bírósághoz fordultam. Amit meg is nyertem. A céget 1.1 millió ft elmaradt bérmegfizetésre kötelezték. A cég még nem áll felszámolás alatt de bírósági végrehajtó már próbált pénzt behajtani. A cég fizetésképtelen, végrehajtani rajtani semmit sem lehet.

A kérdésem a következő lenne. Hallatom a bérgarancia alapról, ahonnan elméletileg meg lehet igényelni az elmaradt béremet. Ha jól tudom csak akkor tudom az igényemet benyújtani ha a cég felszámolás alatt áll? Mennyi esélyem van arra hogy az elmaradt béremet megkapom? Mennyi idő, átlagosan? A céget nem igazán akarja a nav felszámolni, annak ellenére hogy évek óta nem fizet semmilyen adót. Ha jól tudom a cégfelszámolást én is tudom kezdeményezni a bírósági végzésemmel. Hova kell fordulnom a felszámolással kapcsolatban?

Válaszokat előre is köszönöm.

fák,juh 2015.07.23 18:51:42

A munka törvénykönyvéről szóló http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV  (a továbbiakban: Mt.) szerint a felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődő időtartam, amely legalább harminc nap. A felmondási idő tehát a felmondás közlése és a munkaviszony megszűnése közé iktatódó időtartam [Mt. 68. § (1) bekezdés, 69. §]. A felmondási idő a munkaviszony része, annak tartama alatt ugyanazon jogok és kötelezettségek terhelik a feleket, mint a felmondás közlése előtt (bár munkáltatói felmondás esetén a felmondási idő felére a munkavállalót fel kell menteni a munkavégzés alól (Mt. 70. §).

Ebből következően a felmondási idő alatt bekövetkező keresőképtelenség nem befolyásolja a felmondási idő hosszát, így annak lejártát sem. A munkaviszony akkor is a szabályszerűen közölt felmondás szerinti felmondási idő leteltével szűnik meg, ha közben a munkavállaló beteg lesz, vagy más okból mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól (például szabadságot vesz igénybe). Ez akkor is így van, ha a keresőképtelenség még a felmondási idő lejártakor (a munkaviszony megszűnésének napján) is tart. A felmondási idő alatti keresőképtelenség nem teszi a felmondást jogellenessé.

Ettől eltérően, ha a munkáltató él felmondással, és a felmondás közlésekor a munkavállaló keresőképtelen, akkor a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év lejártát követő napon kezdődik [Mt. 69. § (2) bekezdés a) pont]. Ez a szabály sem érinti viszont azt az esetet, ha a munkavállaló a munkáltatói felmondás közlése után lesz beteg. Ekkor a fent kifejtettek irányadóak, tehát a felmondás közlése után bekövetkező keresőképtelenség nincs kihatással a felmondási időre.

kiskukac92 2015.07.22 19:26:10

Üdv mindenkinek fontos kérdésem van.Jelenleg a felmondási időmet töltöm a munkáltatómnál. Én mondtam fel nekik így 30 nap a felmondási idő.Viszont lebetegedtem és nem tudom hogy ha táppénzre megyek az beleszámít e a felmondási időbe vagy annyival hosszabodik? Köszi előre a válaszokat

LumiaC 2015.07.10 19:47:49

Sziasztok!

Egy ismerősömet eddig egy munkaerő kölcsönzőn keresztül alkalmazták a munkahelyén.  A napokban hivatalosan is "átvette" a cég.

Szabályos az ha az ő megkérdezése nélkül a kölcsönző kifizeti az eddig ki nem vett szabadságát?

Így,  hogy ő nem tudott az átvételről előre,  bukta az éves szabadsága felét.   Kinek kellett volna ezt jelezni felé? Van rá lehetőség hogy visszakapja a kifizetett napokat?

Köszi szépen a segítséget.

csokiskapucsino 2015.07.05 00:27:18

Nem valami nagy itt a "mozgás", pedig kérdésem bizony nekem is volna, érdemes egyáltalán ki írni ide ?

Éva Farkas 2015.06.22 13:39:57

Sziasztok!

Többes munkáltató által létesített munkaviszonnyal kapcsolatban szeretnék kérdezni.

Van "A" cég akihez 2005 óta be van jelentve a munkavállaló. "B" cég is szeretné ugyan ezt a munkavállalót ugyan ebben a munkakörben, ugyan azon a helyen alkalmazni.A bér és járulékfizetést és a bevallások beadását továbbra is az "A" cég teljesítené.A NAV-tól azt a tájékoztatást kaptam, hogy a 15T1041-es bejelentő lapon az "A" cégnél lévő jogviszonyát szüntessem meg és egy új bejelentőn, új jogviszony kóddal jelentsem be ismét az "A" cégbe, de ezen már tüntessem fel a "B" céget is mint munkáltatót.Kérdéseim a következők lennének:-ebben az esetben a munkavállaló "A"cégben lévő jogviszonyát munkajogilag is meg kell-e szüntetni, a kilépő papírokat kiadni, szabadsággal elszámolni stb. és egy teljesen új munkaszerződést írni neki, melyben már "A" és "B" cég is szerepel mint munkáltató?- vagy elegendő egy munkaszerződés módosítás, amelyben már "B"cég is szerepel mint munkáltató?

A válaszokat előre is köszönöm!

imikei 2015.05.26 18:44:26

Kérdésem a következő!

A köztisztviselő jogviszonya a KKTV 60.§.2/c pontja alapján lemondással szűnik meg.Kérdésem ebben az esetben köztisztviselőként elhelyezkedhet a továbbiakban?Hozzáteszem hogy nem engedtek el közös megegyezéssel most hogy beadtam a lemondásomat azt közölték nem dolgozhatok államigazgatásban 2 évig ez igaz?

Előre köszönettel...

fák,juh 2015.05.21 21:34:27

Közös megegyezéssel szinte mindent lehet. Csak KÖZÖS legyen az a megegyezés.

malvin82 2015.05.21 13:23:45

Rendben. Köszönöm!

Törölt nick 2015.05.21 09:48:33

elegendő a módosítás.

malvin82 2015.05.20 12:40:00

Üdv mindenkinek!

Arra szeretnék választ kapni, hogy, ha a munkáltató nem változik, de más munkakörben, másik munkahelyen(ugyanazon irodaház másik helyiségében) , más munkát, más bérért kell végeznie a munkavállalónak (erre megvan a közös akarat), akkor egy határozott idejű munkaszerződés esetén közös felmondás után egy új munkaszerződést kell létrehozni, vagy elegendő a munkaszerződés módosítása?

Köszönettel! M

Tesibá 2015.05.19 13:54:16

Üdvözlöm a tisztelt hozzáértőket!

Saját problémával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Gyakornok pedagógusként dolgoztam egészen péntekig, amikor is lejárt a próbaidőm és a vezetőség úgy döntött, hogy addig megválik tőlem, amíg nem kell indokolnia a döntését, legfeljebb 4 hónapig nem kell fizetést adnia ezen a poszton senkinek.

A 2011. CXC. törvény, 62§ 11. bekezdése szerint a gyakornok a munkaidejének maximum a felét töltheti nevelő tevékenységgel. Ez nekem 20 tanórát jelent, a valóságban viszont 26 tanórát kaptam, mert az iskola szerint nincs ilyen bekezdés és ugyan az vonatkozik rám is, mint a magassabb kategóriában dolgozókra, vagyis a munkaórámat kiegészítheti 26-ra.

Érdeklődnék, hogy az említett bekezdés létezik-e, hatályos-e és ha igen, hogy kérhetnék ezt számon az intézménytől?

Köszönöm a segítséget!

fák,juh 2015.05.06 08:19:46

"Praktikusan "egészségügyi okokbol képtelen a munkavégzésre" alapon, rendkívülivel, semmit nem kifizetve."

És ez hol van leírva a kjt-ben?

nethmarcsi 2015.05.05 06:37:16

Köszönöm. Dolgozni nem dolgozhat -nem is tudna - , sejtettem, hogy a szabadságon kìvül másra nem lesz jogosult. A táppénz sokkal kevesebb, mint a megállapìtott járadék, ìgy mielőbb lépünk.

teherelosztószív 2015.05.03 22:35:29

Elsiklottál a _közalkalmazott_ szó felett.

Ez általánosságban mindent megváltoztat. Nem MT hanem KJT..stb.

Nem felmond, hanem lemond. És nem felmondanak, hanem felmentik.

Praktikusan "egészségügyi okokbol képtelen a munkavégzésre" alapon, rendkívülivel, semmit nem kifizetve.

Ez ellen addig védett, amig a jogviszonya nem szüntethető meg, tehát amig bármiféle igazolt távollétre jogosult.

Pl táppénz, vagy kiadják neki "búcsúzóul" a szabit egyben.

Perelni lehet, kétséges eredménnyel, mert a nyert per után a magyar állam tapasztalatok alapján egyszerűen nem fizet, és nincs semmiféle ép ésszel belátható reális módszer behajtani a papiron már jogerős követelést.

Ez napi gyakorlat minden még közalkalmazottakat (figyelem, nem közmunkás!!) foglalkoztató intézményben immár, valamivel nagyobb ereje és több lobbiképessége van a köztisztviselőknek, ott még esetleg másik meccs folyik, de itt egyértelműen a közalkalmazott szót láttam leírva.

fák,juh 2015.05.03 20:20:59

Ha nem tudja ellátni eü okok miatt a munkáját akkor a munkáltató vagy felajánl neki olyan állást amiben tud esetleg dolgozni, vagy felmond a munkáltató és végkialégítést fizet.

nethmarcsi 2015.05.03 07:10:50

Kedves Szakértők!

Édesapám 2014 szeptemberében súlyos beteg lett, bizottságnál volt, legmagasabb besorolást kapta. Nem dolgozhat, jelzem nem is tudna sajnos. 55 éves, 29 éve közalkalmazott. A munkaviszonyát meg kell szüntetni, kérdésem, hogy ilyen esetben jár e végkielégìtés? A szabadság megváltását gondolom ki kell fizessék, ez is elég sok.

Köszönöm a választ!

telekkonyv(kagy) 2015.04.29 17:42:27

Ha az iskola elvégzése után is ott fogsz dolgozni, nem lenne célszerű tanulmányi szerződést kötni?

zsanna 2015.04.29 15:54:29

Ö..... hát ez nem működik, hogy csak a nettó kevesebb....

Inkább akkor azt kéne csinálni, hogy egy munkaszerződés-módosítást határozott időre, egy évre, melyben a bruttó bért viszitek le arányosan. És a módosításban fixáljátok azt is, hogy egy év után az eredeti fizetés lép megint érvénybe.

Ebben az esetben a munkáltatónak a csökkentett bruttó után kell fizetni a járulékot.

Htimo 2015.04.29 15:49:58

Elnézést nem fogalmaztam elég világosan.

Itt arra gondoltam, hogy a munkavállaló fizetését lejjebb lehetne szállítani annyival, ahány nap fizetés nélküli szabija lesz. Pl. ha nettó 154.000 Ft-ot kap és havi 2 fiz nélküli napra van szüksége, akkor pl 154.000 ft helyett 140.000 Ft-ot kellene kapnia. Azonban a munkaadónak a nettó bére feletti kötelezettségeit is meg kell fizetnie, amit ezért a munkavállalóra hárít és akkor már nagyon sokkal kapna kevesebbet az illető.

Csak arra akartam rávilágítani, hogy ez sem jó megoldás.

telekkonyv(kagy) 2015.04.29 15:40:53

Valaki hallott valahol a Bradfrod index alkalmazásáról?

http://en.wikipedia.org/wiki/Bradford_Factor

zsanna 2015.04.29 14:26:07

, viszont a nettó fizetés után fizetendő járulékokat ugyanúgy be kellene fizetni a NAV felé, amit viszont ebben az esetben a munkavállalónak kellene kifizetnie.

Ezt a részt marhára nem értem :-((

Htimo 2015.04.29 10:10:53

Gondoltunk arra is, hogy nem jelentünk be semmit, a munkavállaló egyébként is kötetlen munkaidőben dolgozik a munkaszerződése szerint. Tehát egy esetleges munkaügyi ellenőrzés sem okozna problémát.Ha az igazolt fizetés nélküli szabadságot 30 napban rögzítjük, akkor havonta 2,5 munkanappal kevesebb bért lehetne megállapítani, tehát csökkentenénk a fizetésemet 2,5 munkanapnak megfelelő összeggel.

Bár ez a megoldás garantáltan nem járna a ki/be jelentgetéssel, viszont a nettó fizetés után fizetendő járulékokat ugyanúgy be kellene fizetni a NAV felé, amit viszont ebben az esetben a munkavállalónak kellene kifizetnie.

Így viszont jelentősen kevesebb lenne a fizetése.

Biztosítotti jogviszony szempontjából  úgy is az a fontos, hogy a havi hétezer forint be legyen fizetve. Ennek rendezése pedig szerintem már a felek megegyezésén kellene alapulnia.

Végül is amiatt, hogy a munkáltató olyan "jó fej", hogy igazolt fizetés nélküli szabadságot biztosít a munkavállalónak, még neki keletkezik plusz munkája.

Ezt tartom igazságtalannak. Továbbá azt, hogy miért kell a felek ilyen megegyezése elé további akadályokat gördíteni, amikor a 2012-es Mt így is jelentős jogokat vont el a munkavállalóktól.

Bár azt nem tudom még, hogy ha a munkavállaló nem jelenti be és ki magát és ellátatlan marad, annak milyen további jogkövetkezménye marad? Róhatnak-e ki rá bírságot emiatt?

Htimo 2015.04.29 09:55:49

Kedves Babette, kedves Zsanna!

Nagyon szépen köszönöm a segítségeteket! Jó gyorsan válaszoltatok! :)

Nem az a cél, hogy a munkáltatóval fizesse meg az eü szolg járulékot. Azt a munkavállaló kifizetné. A legfőbb cél az, hogy sem a munkáltatónak, se a munkavállalónak ne kelljen ezt a jogviszonyt ki- és bejelentenie, mivel az felesleges adminisztráció, a könyvelőnőnek van más dolga is.:)

Az lenne a legjobb, ha a biztosítási jogviszony megmaradna, vagy pedig évente egyszer, akár előre is befizethetné a munkáltató azt a 30 nap x 231 Ft-ot. A lényeg nem a törvények megkerülése, hanem a papírmunka és ezzel a hibázási lehetőség elkerülése. (Ráadásul a munkavállaló is mehet a NAV-hoz, vagy ügyfélkapuzhat.)

Igen, valami ilyesmire gondoltam, mint amit Babette legutoljára hozzászólt. :)

Törölt nick 2015.04.29 09:15:31

akkor  az a kiskapu, hogy nem jelentgeti ki a napokra, hanem csak elengedi, es valamilyen legalis jogcimen levonja az azokra jaro fizetest (hogy utolag se lehessen megtamadni emiatt a ceget, hamar ilyen jo fej volt)

Ervinke10 2015.09.14 11:11:46

Helló!

Arra lennék kíváncsi,hogy a barátnőm  kézbesítő a faluban,fél éve dolgozik már ebben  a munkakörben és nem engedik el szabadságra,mondván nincs helyettesítője. Ilyenkor mi a teendő? Törvényes ez egyáltalán? Válaszokat köszönöm.

Hegylakomaki 2015.09.11 14:52:31

Sziasztok!

Tudna nekem segíteni valaki abban, hogy egy cégnél betöltött műszakvezetői poziciómtól hogyan mondhatok le ha továbbra is a cégnél szeretnék maradni mint munkás.

Köszönettel: Béla

telekkonyv(kagy) 2015.07.31 11:03:20

Tudja valaki, mit jelent a szakképzettség, és mit a szakképesítés?

2016-tól a T1041-esen a

a végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot

"kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát. Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési

családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező

bejelenteni."

hmview 2015.07.30 07:48:56

Milyen következménye lehet egy dolgozó és egy cég számára ha fekete munkást alkalmaz és valaki bejelenti és jön a hatóság ellenőrizni?

Szóval: a megfelelő hatóság kap egy NÉVTELEN bejelentést hogy X cég X dolgozói (konkrétan név szerint beosztás szerint munkaidő szerint) totál feketén minden papír nélkül dolgoznak?Mi lesz a következmény- a cég számára- a dolgozó számára?

A dolgot bonyolítja hogy ez egy iskola (nem KLIK-es) amely nem oylan mint egy káefté hogy zsebből fizet a dolgozóknak. Itt bizony állami pénzből fizetnek a fekete dolgozóknak, mindenféle kamu számlák mögé bújtatva (pl karbantartási költség kamu számla= fizetés a dolgozónak).

Chili7 2015.07.28 13:02:26

Sziasztok!

Én arra lennék kiváncsi, hogy a végkielégítés összegét mennyiben befolyásolja, ha a munkavállaló az  - átlagszámítás alapjául szolgáló - utolsó 6 hónapban,  betegállománya miatt nem kapott teljes bért?

Ilyenkor mivel számolnak? A 6 utolsó rendes havi alapbérrel, vagy a táppénz miatt lecsokkent 6 havi átlaggal?

köszi

Adrestia 2015.07.26 13:00:24

Hello

A történetem röviden. Dolgoztam egy cégnél és nem fizetek ki, ezért munkaügyi bírósághoz fordultam. Amit meg is nyertem. A céget 1.1 millió ft elmaradt bérmegfizetésre kötelezték. A cég még nem áll felszámolás alatt de bírósági végrehajtó már próbált pénzt behajtani. A cég fizetésképtelen, végrehajtani rajtani semmit sem lehet.

A kérdésem a következő lenne. Hallatom a bérgarancia alapról, ahonnan elméletileg meg lehet igényelni az elmaradt béremet. Ha jól tudom csak akkor tudom az igényemet benyújtani ha a cég felszámolás alatt áll? Mennyi esélyem van arra hogy az elmaradt béremet megkapom? Mennyi idő, átlagosan? A céget nem igazán akarja a nav felszámolni, annak ellenére hogy évek óta nem fizet semmilyen adót. Ha jól tudom a cégfelszámolást én is tudom kezdeményezni a bírósági végzésemmel. Hova kell fordulnom a felszámolással kapcsolatban?

Válaszokat előre is köszönöm.

fák,juh 2015.07.23 18:51:42

A munka törvénykönyvéről szóló http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV  (a továbbiakban: Mt.) szerint a felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődő időtartam, amely legalább harminc nap. A felmondási idő tehát a felmondás közlése és a munkaviszony megszűnése közé iktatódó időtartam [Mt. 68. § (1) bekezdés, 69. §]. A felmondási idő a munkaviszony része, annak tartama alatt ugyanazon jogok és kötelezettségek terhelik a feleket, mint a felmondás közlése előtt (bár munkáltatói felmondás esetén a felmondási idő felére a munkavállalót fel kell menteni a munkavégzés alól (Mt. 70. §).

Ebből következően a felmondási idő alatt bekövetkező keresőképtelenség nem befolyásolja a felmondási idő hosszát, így annak lejártát sem. A munkaviszony akkor is a szabályszerűen közölt felmondás szerinti felmondási idő leteltével szűnik meg, ha közben a munkavállaló beteg lesz, vagy más okból mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól (például szabadságot vesz igénybe). Ez akkor is így van, ha a keresőképtelenség még a felmondási idő lejártakor (a munkaviszony megszűnésének napján) is tart. A felmondási idő alatti keresőképtelenség nem teszi a felmondást jogellenessé.

Ettől eltérően, ha a munkáltató él felmondással, és a felmondás közlésekor a munkavállaló keresőképtelen, akkor a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év lejártát követő napon kezdődik [Mt. 69. § (2) bekezdés a) pont]. Ez a szabály sem érinti viszont azt az esetet, ha a munkavállaló a munkáltatói felmondás közlése után lesz beteg. Ekkor a fent kifejtettek irányadóak, tehát a felmondás közlése után bekövetkező keresőképtelenség nincs kihatással a felmondási időre.

kiskukac92 2015.07.22 19:26:10

Üdv mindenkinek fontos kérdésem van.Jelenleg a felmondási időmet töltöm a munkáltatómnál. Én mondtam fel nekik így 30 nap a felmondási idő.Viszont lebetegedtem és nem tudom hogy ha táppénzre megyek az beleszámít e a felmondási időbe vagy annyival hosszabodik? Köszi előre a válaszokat

LumiaC 2015.07.10 19:47:49

Sziasztok!

Egy ismerősömet eddig egy munkaerő kölcsönzőn keresztül alkalmazták a munkahelyén.  A napokban hivatalosan is "átvette" a cég.

Szabályos az ha az ő megkérdezése nélkül a kölcsönző kifizeti az eddig ki nem vett szabadságát?

Így,  hogy ő nem tudott az átvételről előre,  bukta az éves szabadsága felét.   Kinek kellett volna ezt jelezni felé? Van rá lehetőség hogy visszakapja a kifizetett napokat?

Köszi szépen a segítséget.

csokiskapucsino 2015.07.05 00:27:18

Nem valami nagy itt a "mozgás", pedig kérdésem bizony nekem is volna, érdemes egyáltalán ki írni ide ?

Éva Farkas 2015.06.22 13:39:57

Sziasztok!

Többes munkáltató által létesített munkaviszonnyal kapcsolatban szeretnék kérdezni.

Van "A" cég akihez 2005 óta be van jelentve a munkavállaló. "B" cég is szeretné ugyan ezt a munkavállalót ugyan ebben a munkakörben, ugyan azon a helyen alkalmazni.A bér és járulékfizetést és a bevallások beadását továbbra is az "A" cég teljesítené.A NAV-tól azt a tájékoztatást kaptam, hogy a 15T1041-es bejelentő lapon az "A" cégnél lévő jogviszonyát szüntessem meg és egy új bejelentőn, új jogviszony kóddal jelentsem be ismét az "A" cégbe, de ezen már tüntessem fel a "B" céget is mint munkáltatót.Kérdéseim a következők lennének:-ebben az esetben a munkavállaló "A"cégben lévő jogviszonyát munkajogilag is meg kell-e szüntetni, a kilépő papírokat kiadni, szabadsággal elszámolni stb. és egy teljesen új munkaszerződést írni neki, melyben már "A" és "B" cég is szerepel mint munkáltató?- vagy elegendő egy munkaszerződés módosítás, amelyben már "B"cég is szerepel mint munkáltató?

A válaszokat előre is köszönöm!

imikei 2015.05.26 18:44:26

Kérdésem a következő!

A köztisztviselő jogviszonya a KKTV 60.§.2/c pontja alapján lemondással szűnik meg.Kérdésem ebben az esetben köztisztviselőként elhelyezkedhet a továbbiakban?Hozzáteszem hogy nem engedtek el közös megegyezéssel most hogy beadtam a lemondásomat azt közölték nem dolgozhatok államigazgatásban 2 évig ez igaz?

Előre köszönettel...

fák,juh 2015.05.21 21:34:27

Közös megegyezéssel szinte mindent lehet. Csak KÖZÖS legyen az a megegyezés.

malvin82 2015.05.21 13:23:45

Rendben. Köszönöm!

Törölt nick 2015.05.21 09:48:33

elegendő a módosítás.

malvin82 2015.05.20 12:40:00

Üdv mindenkinek!

Arra szeretnék választ kapni, hogy, ha a munkáltató nem változik, de más munkakörben, másik munkahelyen(ugyanazon irodaház másik helyiségében) , más munkát, más bérért kell végeznie a munkavállalónak (erre megvan a közös akarat), akkor egy határozott idejű munkaszerződés esetén közös felmondás után egy új munkaszerződést kell létrehozni, vagy elegendő a munkaszerződés módosítása?

Köszönettel! M

Tesibá 2015.05.19 13:54:16

Üdvözlöm a tisztelt hozzáértőket!

Saját problémával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Gyakornok pedagógusként dolgoztam egészen péntekig, amikor is lejárt a próbaidőm és a vezetőség úgy döntött, hogy addig megválik tőlem, amíg nem kell indokolnia a döntését, legfeljebb 4 hónapig nem kell fizetést adnia ezen a poszton senkinek.

A 2011. CXC. törvény, 62§ 11. bekezdése szerint a gyakornok a munkaidejének maximum a felét töltheti nevelő tevékenységgel. Ez nekem 20 tanórát jelent, a valóságban viszont 26 tanórát kaptam, mert az iskola szerint nincs ilyen bekezdés és ugyan az vonatkozik rám is, mint a magassabb kategóriában dolgozókra, vagyis a munkaórámat kiegészítheti 26-ra.

Érdeklődnék, hogy az említett bekezdés létezik-e, hatályos-e és ha igen, hogy kérhetnék ezt számon az intézménytől?

Köszönöm a segítséget!

fák,juh 2015.05.06 08:19:46

"Praktikusan "egészségügyi okokbol képtelen a munkavégzésre" alapon, rendkívülivel, semmit nem kifizetve."

És ez hol van leírva a kjt-ben?

nethmarcsi 2015.05.05 06:37:16

Köszönöm. Dolgozni nem dolgozhat -nem is tudna - , sejtettem, hogy a szabadságon kìvül másra nem lesz jogosult. A táppénz sokkal kevesebb, mint a megállapìtott járadék, ìgy mielőbb lépünk.

teherelosztószív 2015.05.03 22:35:29

Elsiklottál a _közalkalmazott_ szó felett.

Ez általánosságban mindent megváltoztat. Nem MT hanem KJT..stb.

Nem felmond, hanem lemond. És nem felmondanak, hanem felmentik.

Praktikusan "egészségügyi okokbol képtelen a munkavégzésre" alapon, rendkívülivel, semmit nem kifizetve.

Ez ellen addig védett, amig a jogviszonya nem szüntethető meg, tehát amig bármiféle igazolt távollétre jogosult.

Pl táppénz, vagy kiadják neki "búcsúzóul" a szabit egyben.

Perelni lehet, kétséges eredménnyel, mert a nyert per után a magyar állam tapasztalatok alapján egyszerűen nem fizet, és nincs semmiféle ép ésszel belátható reális módszer behajtani a papiron már jogerős követelést.

Ez napi gyakorlat minden még közalkalmazottakat (figyelem, nem közmunkás!!) foglalkoztató intézményben immár, valamivel nagyobb ereje és több lobbiképessége van a köztisztviselőknek, ott még esetleg másik meccs folyik, de itt egyértelműen a közalkalmazott szót láttam leírva.

fák,juh 2015.05.03 20:20:59

Ha nem tudja ellátni eü okok miatt a munkáját akkor a munkáltató vagy felajánl neki olyan állást amiben tud esetleg dolgozni, vagy felmond a munkáltató és végkialégítést fizet.

nethmarcsi 2015.05.03 07:10:50

Kedves Szakértők!

Édesapám 2014 szeptemberében súlyos beteg lett, bizottságnál volt, legmagasabb besorolást kapta. Nem dolgozhat, jelzem nem is tudna sajnos. 55 éves, 29 éve közalkalmazott. A munkaviszonyát meg kell szüntetni, kérdésem, hogy ilyen esetben jár e végkielégìtés? A szabadság megváltását gondolom ki kell fizessék, ez is elég sok.

Köszönöm a választ!

telekkonyv(kagy) 2015.04.29 17:42:27

Ha az iskola elvégzése után is ott fogsz dolgozni, nem lenne célszerű tanulmányi szerződést kötni?

zsanna 2015.04.29 15:54:29

Ö..... hát ez nem működik, hogy csak a nettó kevesebb....

Inkább akkor azt kéne csinálni, hogy egy munkaszerződés-módosítást határozott időre, egy évre, melyben a bruttó bért viszitek le arányosan. És a módosításban fixáljátok azt is, hogy egy év után az eredeti fizetés lép megint érvénybe.

Ebben az esetben a munkáltatónak a csökkentett bruttó után kell fizetni a járulékot.

Htimo 2015.04.29 15:49:58

Elnézést nem fogalmaztam elég világosan.

Itt arra gondoltam, hogy a munkavállaló fizetését lejjebb lehetne szállítani annyival, ahány nap fizetés nélküli szabija lesz. Pl. ha nettó 154.000 Ft-ot kap és havi 2 fiz nélküli napra van szüksége, akkor pl 154.000 ft helyett 140.000 Ft-ot kellene kapnia. Azonban a munkaadónak a nettó bére feletti kötelezettségeit is meg kell fizetnie, amit ezért a munkavállalóra hárít és akkor már nagyon sokkal kapna kevesebbet az illető.

Csak arra akartam rávilágítani, hogy ez sem jó megoldás.

telekkonyv(kagy) 2015.04.29 15:40:53

Valaki hallott valahol a Bradfrod index alkalmazásáról?

http://en.wikipedia.org/wiki/Bradford_Factor

zsanna 2015.04.29 14:26:07

, viszont a nettó fizetés után fizetendő járulékokat ugyanúgy be kellene fizetni a NAV felé, amit viszont ebben az esetben a munkavállalónak kellene kifizetnie.

Ezt a részt marhára nem értem :-((

Htimo 2015.04.29 10:10:53

Gondoltunk arra is, hogy nem jelentünk be semmit, a munkavállaló egyébként is kötetlen munkaidőben dolgozik a munkaszerződése szerint. Tehát egy esetleges munkaügyi ellenőrzés sem okozna problémát.Ha az igazolt fizetés nélküli szabadságot 30 napban rögzítjük, akkor havonta 2,5 munkanappal kevesebb bért lehetne megállapítani, tehát csökkentenénk a fizetésemet 2,5 munkanapnak megfelelő összeggel.

Bár ez a megoldás garantáltan nem járna a ki/be jelentgetéssel, viszont a nettó fizetés után fizetendő járulékokat ugyanúgy be kellene fizetni a NAV felé, amit viszont ebben az esetben a munkavállalónak kellene kifizetnie.

Így viszont jelentősen kevesebb lenne a fizetése.

Biztosítotti jogviszony szempontjából  úgy is az a fontos, hogy a havi hétezer forint be legyen fizetve. Ennek rendezése pedig szerintem már a felek megegyezésén kellene alapulnia.

Végül is amiatt, hogy a munkáltató olyan "jó fej", hogy igazolt fizetés nélküli szabadságot biztosít a munkavállalónak, még neki keletkezik plusz munkája.

Ezt tartom igazságtalannak. Továbbá azt, hogy miért kell a felek ilyen megegyezése elé további akadályokat gördíteni, amikor a 2012-es Mt így is jelentős jogokat vont el a munkavállalóktól.

Bár azt nem tudom még, hogy ha a munkavállaló nem jelenti be és ki magát és ellátatlan marad, annak milyen további jogkövetkezménye marad? Róhatnak-e ki rá bírságot emiatt?

Htimo 2015.04.29 09:55:49

Kedves Babette, kedves Zsanna!

Nagyon szépen köszönöm a segítségeteket! Jó gyorsan válaszoltatok! :)

Nem az a cél, hogy a munkáltatóval fizesse meg az eü szolg járulékot. Azt a munkavállaló kifizetné. A legfőbb cél az, hogy sem a munkáltatónak, se a munkavállalónak ne kelljen ezt a jogviszonyt ki- és bejelentenie, mivel az felesleges adminisztráció, a könyvelőnőnek van más dolga is.:)

Az lenne a legjobb, ha a biztosítási jogviszony megmaradna, vagy pedig évente egyszer, akár előre is befizethetné a munkáltató azt a 30 nap x 231 Ft-ot. A lényeg nem a törvények megkerülése, hanem a papírmunka és ezzel a hibázási lehetőség elkerülése. (Ráadásul a munkavállaló is mehet a NAV-hoz, vagy ügyfélkapuzhat.)

Igen, valami ilyesmire gondoltam, mint amit Babette legutoljára hozzászólt. :)

Törölt nick 2015.04.29 09:15:31

akkor  az a kiskapu, hogy nem jelentgeti ki a napokra, hanem csak elengedi, es valamilyen legalis jogcimen levonja az azokra jaro fizetest (hogy utolag se lehessen megtamadni emiatt a ceget, hamar ilyen jo fej volt)

Ervinke10 2015.09.14 11:11:46

Helló!

Arra lennék kíváncsi,hogy a barátnőm  kézbesítő a faluban,fél éve dolgozik már ebben  a munkakörben és nem engedik el szabadságra,mondván nincs helyettesítője. Ilyenkor mi a teendő? Törvényes ez egyáltalán? Válaszokat köszönöm.

Hegylakomaki 2015.09.11 14:52:31

Sziasztok!

Tudna nekem segíteni valaki abban, hogy egy cégnél betöltött műszakvezetői poziciómtól hogyan mondhatok le ha továbbra is a cégnél szeretnék maradni mint munkás.

Köszönettel: Béla

telekkonyv(kagy) 2015.07.31 11:03:20

Tudja valaki, mit jelent a szakképzettség, és mit a szakképesítés?

2016-tól a T1041-esen a

a végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot

"kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát. Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési

családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező

bejelenteni."

hmview 2015.07.30 07:48:56

Milyen következménye lehet egy dolgozó és egy cég számára ha fekete munkást alkalmaz és valaki bejelenti és jön a hatóság ellenőrizni?

Szóval: a megfelelő hatóság kap egy NÉVTELEN bejelentést hogy X cég X dolgozói (konkrétan név szerint beosztás szerint munkaidő szerint) totál feketén minden papír nélkül dolgoznak?Mi lesz a következmény- a cég számára- a dolgozó számára?

A dolgot bonyolítja hogy ez egy iskola (nem KLIK-es) amely nem oylan mint egy káefté hogy zsebből fizet a dolgozóknak. Itt bizony állami pénzből fizetnek a fekete dolgozóknak, mindenféle kamu számlák mögé bújtatva (pl karbantartási költség kamu számla= fizetés a dolgozónak).

Chili7 2015.07.28 13:02:26

Sziasztok!

Én arra lennék kiváncsi, hogy a végkielégítés összegét mennyiben befolyásolja, ha a munkavállaló az  - átlagszámítás alapjául szolgáló - utolsó 6 hónapban,  betegállománya miatt nem kapott teljes bért?

Ilyenkor mivel számolnak? A 6 utolsó rendes havi alapbérrel, vagy a táppénz miatt lecsokkent 6 havi átlaggal?

köszi

Adrestia 2015.07.26 13:00:24

Hello

A történetem röviden. Dolgoztam egy cégnél és nem fizetek ki, ezért munkaügyi bírósághoz fordultam. Amit meg is nyertem. A céget 1.1 millió ft elmaradt bérmegfizetésre kötelezték. A cég még nem áll felszámolás alatt de bírósági végrehajtó már próbált pénzt behajtani. A cég fizetésképtelen, végrehajtani rajtani semmit sem lehet.

A kérdésem a következő lenne. Hallatom a bérgarancia alapról, ahonnan elméletileg meg lehet igényelni az elmaradt béremet. Ha jól tudom csak akkor tudom az igényemet benyújtani ha a cég felszámolás alatt áll? Mennyi esélyem van arra hogy az elmaradt béremet megkapom? Mennyi idő, átlagosan? A céget nem igazán akarja a nav felszámolni, annak ellenére hogy évek óta nem fizet semmilyen adót. Ha jól tudom a cégfelszámolást én is tudom kezdeményezni a bírósági végzésemmel. Hova kell fordulnom a felszámolással kapcsolatban?

Válaszokat előre is köszönöm.

fák,juh 2015.07.23 18:51:42

A munka törvénykönyvéről szóló http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV  (a továbbiakban: Mt.) szerint a felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődő időtartam, amely legalább harminc nap. A felmondási idő tehát a felmondás közlése és a munkaviszony megszűnése közé iktatódó időtartam [Mt. 68. § (1) bekezdés, 69. §]. A felmondási idő a munkaviszony része, annak tartama alatt ugyanazon jogok és kötelezettségek terhelik a feleket, mint a felmondás közlése előtt (bár munkáltatói felmondás esetén a felmondási idő felére a munkavállalót fel kell menteni a munkavégzés alól (Mt. 70. §).

Ebből következően a felmondási idő alatt bekövetkező keresőképtelenség nem befolyásolja a felmondási idő hosszát, így annak lejártát sem. A munkaviszony akkor is a szabályszerűen közölt felmondás szerinti felmondási idő leteltével szűnik meg, ha közben a munkavállaló beteg lesz, vagy más okból mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól (például szabadságot vesz igénybe). Ez akkor is így van, ha a keresőképtelenség még a felmondási idő lejártakor (a munkaviszony megszűnésének napján) is tart. A felmondási idő alatti keresőképtelenség nem teszi a felmondást jogellenessé.

Ettől eltérően, ha a munkáltató él felmondással, és a felmondás közlésekor a munkavállaló keresőképtelen, akkor a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év lejártát követő napon kezdődik [Mt. 69. § (2) bekezdés a) pont]. Ez a szabály sem érinti viszont azt az esetet, ha a munkavállaló a munkáltatói felmondás közlése után lesz beteg. Ekkor a fent kifejtettek irányadóak, tehát a felmondás közlése után bekövetkező keresőképtelenség nincs kihatással a felmondási időre.

kiskukac92 2015.07.22 19:26:10

Üdv mindenkinek fontos kérdésem van.Jelenleg a felmondási időmet töltöm a munkáltatómnál. Én mondtam fel nekik így 30 nap a felmondási idő.Viszont lebetegedtem és nem tudom hogy ha táppénzre megyek az beleszámít e a felmondási időbe vagy annyival hosszabodik? Köszi előre a válaszokat

LumiaC 2015.07.10 19:47:49

Sziasztok!

Egy ismerősömet eddig egy munkaerő kölcsönzőn keresztül alkalmazták a munkahelyén.  A napokban hivatalosan is "átvette" a cég.

Szabályos az ha az ő megkérdezése nélkül a kölcsönző kifizeti az eddig ki nem vett szabadságát?

Így,  hogy ő nem tudott az átvételről előre,  bukta az éves szabadsága felét.   Kinek kellett volna ezt jelezni felé? Van rá lehetőség hogy visszakapja a kifizetett napokat?

Köszi szépen a segítséget.

csokiskapucsino 2015.07.05 00:27:18

Nem valami nagy itt a "mozgás", pedig kérdésem bizony nekem is volna, érdemes egyáltalán ki írni ide ?

Éva Farkas 2015.06.22 13:39:57

Sziasztok!

Többes munkáltató által létesített munkaviszonnyal kapcsolatban szeretnék kérdezni.

Van "A" cég akihez 2005 óta be van jelentve a munkavállaló. "B" cég is szeretné ugyan ezt a munkavállalót ugyan ebben a munkakörben, ugyan azon a helyen alkalmazni.A bér és járulékfizetést és a bevallások beadását továbbra is az "A" cég teljesítené.A NAV-tól azt a tájékoztatást kaptam, hogy a 15T1041-es bejelentő lapon az "A" cégnél lévő jogviszonyát szüntessem meg és egy új bejelentőn, új jogviszony kóddal jelentsem be ismét az "A" cégbe, de ezen már tüntessem fel a "B" céget is mint munkáltatót.Kérdéseim a következők lennének:-ebben az esetben a munkavállaló "A"cégben lévő jogviszonyát munkajogilag is meg kell-e szüntetni, a kilépő papírokat kiadni, szabadsággal elszámolni stb. és egy teljesen új munkaszerződést írni neki, melyben már "A" és "B" cég is szerepel mint munkáltató?- vagy elegendő egy munkaszerződés módosítás, amelyben már "B"cég is szerepel mint munkáltató?

A válaszokat előre is köszönöm!

imikei 2015.05.26 18:44:26

Kérdésem a következő!

A köztisztviselő jogviszonya a KKTV 60.§.2/c pontja alapján lemondással szűnik meg.Kérdésem ebben az esetben köztisztviselőként elhelyezkedhet a továbbiakban?Hozzáteszem hogy nem engedtek el közös megegyezéssel most hogy beadtam a lemondásomat azt közölték nem dolgozhatok államigazgatásban 2 évig ez igaz?

Előre köszönettel...

fák,juh 2015.05.21 21:34:27

Közös megegyezéssel szinte mindent lehet. Csak KÖZÖS legyen az a megegyezés.

malvin82 2015.05.21 13:23:45

Rendben. Köszönöm!

Törölt nick 2015.05.21 09:48:33

elegendő a módosítás.

malvin82 2015.05.20 12:40:00

Üdv mindenkinek!

Arra szeretnék választ kapni, hogy, ha a munkáltató nem változik, de más munkakörben, másik munkahelyen(ugyanazon irodaház másik helyiségében) , más munkát, más bérért kell végeznie a munkavállalónak (erre megvan a közös akarat), akkor egy határozott idejű munkaszerződés esetén közös felmondás után egy új munkaszerződést kell létrehozni, vagy elegendő a munkaszerződés módosítása?

Köszönettel! M

Tesibá 2015.05.19 13:54:16

Üdvözlöm a tisztelt hozzáértőket!

Saját problémával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Gyakornok pedagógusként dolgoztam egészen péntekig, amikor is lejárt a próbaidőm és a vezetőség úgy döntött, hogy addig megválik tőlem, amíg nem kell indokolnia a döntését, legfeljebb 4 hónapig nem kell fizetést adnia ezen a poszton senkinek.

A 2011. CXC. törvény, 62§ 11. bekezdése szerint a gyakornok a munkaidejének maximum a felét töltheti nevelő tevékenységgel. Ez nekem 20 tanórát jelent, a valóságban viszont 26 tanórát kaptam, mert az iskola szerint nincs ilyen bekezdés és ugyan az vonatkozik rám is, mint a magassabb kategóriában dolgozókra, vagyis a munkaórámat kiegészítheti 26-ra.

Érdeklődnék, hogy az említett bekezdés létezik-e, hatályos-e és ha igen, hogy kérhetnék ezt számon az intézménytől?

Köszönöm a segítséget!

fák,juh 2015.05.06 08:19:46

"Praktikusan "egészségügyi okokbol képtelen a munkavégzésre" alapon, rendkívülivel, semmit nem kifizetve."

És ez hol van leírva a kjt-ben?

nethmarcsi 2015.05.05 06:37:16

Köszönöm. Dolgozni nem dolgozhat -nem is tudna - , sejtettem, hogy a szabadságon kìvül másra nem lesz jogosult. A táppénz sokkal kevesebb, mint a megállapìtott járadék, ìgy mielőbb lépünk.

teherelosztószív 2015.05.03 22:35:29

Elsiklottál a _közalkalmazott_ szó felett.

Ez általánosságban mindent megváltoztat. Nem MT hanem KJT..stb.

Nem felmond, hanem lemond. És nem felmondanak, hanem felmentik.

Praktikusan "egészségügyi okokbol képtelen a munkavégzésre" alapon, rendkívülivel, semmit nem kifizetve.

Ez ellen addig védett, amig a jogviszonya nem szüntethető meg, tehát amig bármiféle igazolt távollétre jogosult.

Pl táppénz, vagy kiadják neki "búcsúzóul" a szabit egyben.

Perelni lehet, kétséges eredménnyel, mert a nyert per után a magyar állam tapasztalatok alapján egyszerűen nem fizet, és nincs semmiféle ép ésszel belátható reális módszer behajtani a papiron már jogerős követelést.

Ez napi gyakorlat minden még közalkalmazottakat (figyelem, nem közmunkás!!) foglalkoztató intézményben immár, valamivel nagyobb ereje és több lobbiképessége van a köztisztviselőknek, ott még esetleg másik meccs folyik, de itt egyértelműen a közalkalmazott szót láttam leírva.

fák,juh 2015.05.03 20:20:59

Ha nem tudja ellátni eü okok miatt a munkáját akkor a munkáltató vagy felajánl neki olyan állást amiben tud esetleg dolgozni, vagy felmond a munkáltató és végkialégítést fizet.

nethmarcsi 2015.05.03 07:10:50

Kedves Szakértők!

Édesapám 2014 szeptemberében súlyos beteg lett, bizottságnál volt, legmagasabb besorolást kapta. Nem dolgozhat, jelzem nem is tudna sajnos. 55 éves, 29 éve közalkalmazott. A munkaviszonyát meg kell szüntetni, kérdésem, hogy ilyen esetben jár e végkielégìtés? A szabadság megváltását gondolom ki kell fizessék, ez is elég sok.

Köszönöm a választ!

telekkonyv(kagy) 2015.04.29 17:42:27

Ha az iskola elvégzése után is ott fogsz dolgozni, nem lenne célszerű tanulmányi szerződést kötni?

zsanna 2015.04.29 15:54:29

Ö..... hát ez nem működik, hogy csak a nettó kevesebb....

Inkább akkor azt kéne csinálni, hogy egy munkaszerződés-módosítást határozott időre, egy évre, melyben a bruttó bért viszitek le arányosan. És a módosításban fixáljátok azt is, hogy egy év után az eredeti fizetés lép megint érvénybe.

Ebben az esetben a munkáltatónak a csökkentett bruttó után kell fizetni a járulékot.

Htimo 2015.04.29 15:49:58

Elnézést nem fogalmaztam elég világosan.

Itt arra gondoltam, hogy a munkavállaló fizetését lejjebb lehetne szállítani annyival, ahány nap fizetés nélküli szabija lesz. Pl. ha nettó 154.000 Ft-ot kap és havi 2 fiz nélküli napra van szüksége, akkor pl 154.000 ft helyett 140.000 Ft-ot kellene kapnia. Azonban a munkaadónak a nettó bére feletti kötelezettségeit is meg kell fizetnie, amit ezért a munkavállalóra hárít és akkor már nagyon sokkal kapna kevesebbet az illető.

Csak arra akartam rávilágítani, hogy ez sem jó megoldás.

telekkonyv(kagy) 2015.04.29 15:40:53

Valaki hallott valahol a Bradfrod index alkalmazásáról?

http://en.wikipedia.org/wiki/Bradford_Factor

zsanna 2015.04.29 14:26:07

, viszont a nettó fizetés után fizetendő járulékokat ugyanúgy be kellene fizetni a NAV felé, amit viszont ebben az esetben a munkavállalónak kellene kifizetnie.

Ezt a részt marhára nem értem :-((

Htimo 2015.04.29 10:10:53

Gondoltunk arra is, hogy nem jelentünk be semmit, a munkavállaló egyébként is kötetlen munkaidőben dolgozik a munkaszerződése szerint. Tehát egy esetleges munkaügyi ellenőrzés sem okozna problémát.Ha az igazolt fizetés nélküli szabadságot 30 napban rögzítjük, akkor havonta 2,5 munkanappal kevesebb bért lehetne megállapítani, tehát csökkentenénk a fizetésemet 2,5 munkanapnak megfelelő összeggel.

Bár ez a megoldás garantáltan nem járna a ki/be jelentgetéssel, viszont a nettó fizetés után fizetendő járulékokat ugyanúgy be kellene fizetni a NAV felé, amit viszont ebben az esetben a munkavállalónak kellene kifizetnie.

Így viszont jelentősen kevesebb lenne a fizetése.

Biztosítotti jogviszony szempontjából  úgy is az a fontos, hogy a havi hétezer forint be legyen fizetve. Ennek rendezése pedig szerintem már a felek megegyezésén kellene alapulnia.

Végül is amiatt, hogy a munkáltató olyan "jó fej", hogy igazolt fizetés nélküli szabadságot biztosít a munkavállalónak, még neki keletkezik plusz munkája.

Ezt tartom igazságtalannak. Továbbá azt, hogy miért kell a felek ilyen megegyezése elé további akadályokat gördíteni, amikor a 2012-es Mt így is jelentős jogokat vont el a munkavállalóktól.

Bár azt nem tudom még, hogy ha a munkavállaló nem jelenti be és ki magát és ellátatlan marad, annak milyen további jogkövetkezménye marad? Róhatnak-e ki rá bírságot emiatt?

Htimo 2015.04.29 09:55:49

Kedves Babette, kedves Zsanna!

Nagyon szépen köszönöm a segítségeteket! Jó gyorsan válaszoltatok! :)

Nem az a cél, hogy a munkáltatóval fizesse meg az eü szolg járulékot. Azt a munkavállaló kifizetné. A legfőbb cél az, hogy sem a munkáltatónak, se a munkavállalónak ne kelljen ezt a jogviszonyt ki- és bejelentenie, mivel az felesleges adminisztráció, a könyvelőnőnek van más dolga is.:)

Az lenne a legjobb, ha a biztosítási jogviszony megmaradna, vagy pedig évente egyszer, akár előre is befizethetné a munkáltató azt a 30 nap x 231 Ft-ot. A lényeg nem a törvények megkerülése, hanem a papírmunka és ezzel a hibázási lehetőség elkerülése. (Ráadásul a munkavállaló is mehet a NAV-hoz, vagy ügyfélkapuzhat.)

Igen, valami ilyesmire gondoltam, mint amit Babette legutoljára hozzászólt. :)

Törölt nick 2015.04.29 09:15:31

akkor  az a kiskapu, hogy nem jelentgeti ki a napokra, hanem csak elengedi, es valamilyen legalis jogcimen levonja az azokra jaro fizetest (hogy utolag se lehessen megtamadni emiatt a ceget, hamar ilyen jo fej volt)

Ervinke10 2015.09.14 11:11:46

Helló!

Arra lennék kíváncsi,hogy a barátnőm  kézbesítő a faluban,fél éve dolgozik már ebben  a munkakörben és nem engedik el szabadságra,mondván nincs helyettesítője. Ilyenkor mi a teendő? Törvényes ez egyáltalán? Válaszokat köszönöm.

Hegylakomaki 2015.09.11 14:52:31

Sziasztok!

Tudna nekem segíteni valaki abban, hogy egy cégnél betöltött műszakvezetői poziciómtól hogyan mondhatok le ha továbbra is a cégnél szeretnék maradni mint munkás.

Köszönettel: Béla

telekkonyv(kagy) 2015.07.31 11:03:20

Tudja valaki, mit jelent a szakképzettség, és mit a szakképesítés?

2016-tól a T1041-esen a

a végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot

"kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát. Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési

családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező

bejelenteni."

hmview 2015.07.30 07:48:56

Milyen következménye lehet egy dolgozó és egy cég számára ha fekete munkást alkalmaz és valaki bejelenti és jön a hatóság ellenőrizni?

Szóval: a megfelelő hatóság kap egy NÉVTELEN bejelentést hogy X cég X dolgozói (konkrétan név szerint beosztás szerint munkaidő szerint) totál feketén minden papír nélkül dolgoznak?Mi lesz a következmény- a cég számára- a dolgozó számára?

A dolgot bonyolítja hogy ez egy iskola (nem KLIK-es) amely nem oylan mint egy káefté hogy zsebből fizet a dolgozóknak. Itt bizony állami pénzből fizetnek a fekete dolgozóknak, mindenféle kamu számlák mögé bújtatva (pl karbantartási költség kamu számla= fizetés a dolgozónak).

Chili7 2015.07.28 13:02:26

Sziasztok!

Én arra lennék kiváncsi, hogy a végkielégítés összegét mennyiben befolyásolja, ha a munkavállaló az  - átlagszámítás alapjául szolgáló - utolsó 6 hónapban,  betegállománya miatt nem kapott teljes bért?

Ilyenkor mivel számolnak? A 6 utolsó rendes havi alapbérrel, vagy a táppénz miatt lecsokkent 6 havi átlaggal?

köszi

Adrestia 2015.07.26 13:00:24

Hello

A történetem röviden. Dolgoztam egy cégnél és nem fizetek ki, ezért munkaügyi bírósághoz fordultam. Amit meg is nyertem. A céget 1.1 millió ft elmaradt bérmegfizetésre kötelezték. A cég még nem áll felszámolás alatt de bírósági végrehajtó már próbált pénzt behajtani. A cég fizetésképtelen, végrehajtani rajtani semmit sem lehet.

A kérdésem a következő lenne. Hallatom a bérgarancia alapról, ahonnan elméletileg meg lehet igényelni az elmaradt béremet. Ha jól tudom csak akkor tudom az igényemet benyújtani ha a cég felszámolás alatt áll? Mennyi esélyem van arra hogy az elmaradt béremet megkapom? Mennyi idő, átlagosan? A céget nem igazán akarja a nav felszámolni, annak ellenére hogy évek óta nem fizet semmilyen adót. Ha jól tudom a cégfelszámolást én is tudom kezdeményezni a bírósági végzésemmel. Hova kell fordulnom a felszámolással kapcsolatban?

Válaszokat előre is köszönöm.

fák,juh 2015.07.23 18:51:42

A munka törvénykönyvéről szóló http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV  (a továbbiakban: Mt.) szerint a felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődő időtartam, amely legalább harminc nap. A felmondási idő tehát a felmondás közlése és a munkaviszony megszűnése közé iktatódó időtartam [Mt. 68. § (1) bekezdés, 69. §]. A felmondási idő a munkaviszony része, annak tartama alatt ugyanazon jogok és kötelezettségek terhelik a feleket, mint a felmondás közlése előtt (bár munkáltatói felmondás esetén a felmondási idő felére a munkavállalót fel kell menteni a munkavégzés alól (Mt. 70. §).

Ebből következően a felmondási idő alatt bekövetkező keresőképtelenség nem befolyásolja a felmondási idő hosszát, így annak lejártát sem. A munkaviszony akkor is a szabályszerűen közölt felmondás szerinti felmondási idő leteltével szűnik meg, ha közben a munkavállaló beteg lesz, vagy más okból mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól (például szabadságot vesz igénybe). Ez akkor is így van, ha a keresőképtelenség még a felmondási idő lejártakor (a munkaviszony megszűnésének napján) is tart. A felmondási idő alatti keresőképtelenség nem teszi a felmondást jogellenessé.

Ettől eltérően, ha a munkáltató él felmondással, és a felmondás közlésekor a munkavállaló keresőképtelen, akkor a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év lejártát követő napon kezdődik [Mt. 69. § (2) bekezdés a) pont]. Ez a szabály sem érinti viszont azt az esetet, ha a munkavállaló a munkáltatói felmondás közlése után lesz beteg. Ekkor a fent kifejtettek irányadóak, tehát a felmondás közlése után bekövetkező keresőképtelenség nincs kihatással a felmondási időre.

kiskukac92 2015.07.22 19:26:10

Üdv mindenkinek fontos kérdésem van.Jelenleg a felmondási időmet töltöm a munkáltatómnál. Én mondtam fel nekik így 30 nap a felmondási idő.Viszont lebetegedtem és nem tudom hogy ha táppénzre megyek az beleszámít e a felmondási időbe vagy annyival hosszabodik? Köszi előre a válaszokat

LumiaC 2015.07.10 19:47:49

Sziasztok!

Egy ismerősömet eddig egy munkaerő kölcsönzőn keresztül alkalmazták a munkahelyén.  A napokban hivatalosan is "átvette" a cég.

Szabályos az ha az ő megkérdezése nélkül a kölcsönző kifizeti az eddig ki nem vett szabadságát?

Így,  hogy ő nem tudott az átvételről előre,  bukta az éves szabadsága felét.   Kinek kellett volna ezt jelezni felé? Van rá lehetőség hogy visszakapja a kifizetett napokat?

Köszi szépen a segítséget.

csokiskapucsino 2015.07.05 00:27:18

Nem valami nagy itt a "mozgás", pedig kérdésem bizony nekem is volna, érdemes egyáltalán ki írni ide ?

Éva Farkas 2015.06.22 13:39:57

Sziasztok!

Többes munkáltató által létesített munkaviszonnyal kapcsolatban szeretnék kérdezni.

Van "A" cég akihez 2005 óta be van jelentve a munkavállaló. "B" cég is szeretné ugyan ezt a munkavállalót ugyan ebben a munkakörben, ugyan azon a helyen alkalmazni.A bér és járulékfizetést és a bevallások beadását továbbra is az "A" cég teljesítené.A NAV-tól azt a tájékoztatást kaptam, hogy a 15T1041-es bejelentő lapon az "A" cégnél lévő jogviszonyát szüntessem meg és egy új bejelentőn, új jogviszony kóddal jelentsem be ismét az "A" cégbe, de ezen már tüntessem fel a "B" céget is mint munkáltatót.Kérdéseim a következők lennének:-ebben az esetben a munkavállaló "A"cégben lévő jogviszonyát munkajogilag is meg kell-e szüntetni, a kilépő papírokat kiadni, szabadsággal elszámolni stb. és egy teljesen új munkaszerződést írni neki, melyben már "A" és "B" cég is szerepel mint munkáltató?- vagy elegendő egy munkaszerződés módosítás, amelyben már "B"cég is szerepel mint munkáltató?

A válaszokat előre is köszönöm!

imikei 2015.05.26 18:44:26

Kérdésem a következő!

A köztisztviselő jogviszonya a KKTV 60.§.2/c pontja alapján lemondással szűnik meg.Kérdésem ebben az esetben köztisztviselőként elhelyezkedhet a továbbiakban?Hozzáteszem hogy nem engedtek el közös megegyezéssel most hogy beadtam a lemondásomat azt közölték nem dolgozhatok államigazgatásban 2 évig ez igaz?

Előre köszönettel...

fák,juh 2015.05.21 21:34:27

Közös megegyezéssel szinte mindent lehet. Csak KÖZÖS legyen az a megegyezés.

malvin82 2015.05.21 13:23:45

Rendben. Köszönöm!

Törölt nick 2015.05.21 09:48:33

elegendő a módosítás.

malvin82 2015.05.20 12:40:00

Üdv mindenkinek!

Arra szeretnék választ kapni, hogy, ha a munkáltató nem változik, de más munkakörben, másik munkahelyen(ugyanazon irodaház másik helyiségében) , más munkát, más bérért kell végeznie a munkavállalónak (erre megvan a közös akarat), akkor egy határozott idejű munkaszerződés esetén közös felmondás után egy új munkaszerződést kell létrehozni, vagy elegendő a munkaszerződés módosítása?

Köszönettel! M

Tesibá 2015.05.19 13:54:16

Üdvözlöm a tisztelt hozzáértőket!

Saját problémával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Gyakornok pedagógusként dolgoztam egészen péntekig, amikor is lejárt a próbaidőm és a vezetőség úgy döntött, hogy addig megválik tőlem, amíg nem kell indokolnia a döntését, legfeljebb 4 hónapig nem kell fizetést adnia ezen a poszton senkinek.

A 2011. CXC. törvény, 62§ 11. bekezdése szerint a gyakornok a munkaidejének maximum a felét töltheti nevelő tevékenységgel. Ez nekem 20 tanórát jelent, a valóságban viszont 26 tanórát kaptam, mert az iskola szerint nincs ilyen bekezdés és ugyan az vonatkozik rám is, mint a magassabb kategóriában dolgozókra, vagyis a munkaórámat kiegészítheti 26-ra.

Érdeklődnék, hogy az említett bekezdés létezik-e, hatályos-e és ha igen, hogy kérhetnék ezt számon az intézménytől?

Köszönöm a segítséget!

fák,juh 2015.05.06 08:19:46

"Praktikusan "egészségügyi okokbol képtelen a munkavégzésre" alapon, rendkívülivel, semmit nem kifizetve."

És ez hol van leírva a kjt-ben?

nethmarcsi 2015.05.05 06:37:16

Köszönöm. Dolgozni nem dolgozhat -nem is tudna - , sejtettem, hogy a szabadságon kìvül másra nem lesz jogosult. A táppénz sokkal kevesebb, mint a megállapìtott járadék, ìgy mielőbb lépünk.

teherelosztószív 2015.05.03 22:35:29

Elsiklottál a _közalkalmazott_ szó felett.

Ez általánosságban mindent megváltoztat. Nem MT hanem KJT..stb.

Nem felmond, hanem lemond. És nem felmondanak, hanem felmentik.

Praktikusan "egészségügyi okokbol képtelen a munkavégzésre" alapon, rendkívülivel, semmit nem kifizetve.

Ez ellen addig védett, amig a jogviszonya nem szüntethető meg, tehát amig bármiféle igazolt távollétre jogosult.

Pl táppénz, vagy kiadják neki "búcsúzóul" a szabit egyben.

Perelni lehet, kétséges eredménnyel, mert a nyert per után a magyar állam tapasztalatok alapján egyszerűen nem fizet, és nincs semmiféle ép ésszel belátható reális módszer behajtani a papiron már jogerős követelést.

Ez napi gyakorlat minden még közalkalmazottakat (figyelem, nem közmunkás!!) foglalkoztató intézményben immár, valamivel nagyobb ereje és több lobbiképessége van a köztisztviselőknek, ott még esetleg másik meccs folyik, de itt egyértelműen a közalkalmazott szót láttam leírva.

fák,juh 2015.05.03 20:20:59

Ha nem tudja ellátni eü okok miatt a munkáját akkor a munkáltató vagy felajánl neki olyan állást amiben tud esetleg dolgozni, vagy felmond a munkáltató és végkialégítést fizet.

nethmarcsi 2015.05.03 07:10:50

Kedves Szakértők!

Édesapám 2014 szeptemberében súlyos beteg lett, bizottságnál volt, legmagasabb besorolást kapta. Nem dolgozhat, jelzem nem is tudna sajnos. 55 éves, 29 éve közalkalmazott. A munkaviszonyát meg kell szüntetni, kérdésem, hogy ilyen esetben jár e végkielégìtés? A szabadság megváltását gondolom ki kell fizessék, ez is elég sok.

Köszönöm a választ!

telekkonyv(kagy) 2015.04.29 17:42:27

Ha az iskola elvégzése után is ott fogsz dolgozni, nem lenne célszerű tanulmányi szerződést kötni?

zsanna 2015.04.29 15:54:29

Ö..... hát ez nem működik, hogy csak a nettó kevesebb....

Inkább akkor azt kéne csinálni, hogy egy munkaszerződés-módosítást határozott időre, egy évre, melyben a bruttó bért viszitek le arányosan. És a módosításban fixáljátok azt is, hogy egy év után az eredeti fizetés lép megint érvénybe.

Ebben az esetben a munkáltatónak a csökkentett bruttó után kell fizetni a járulékot.

Htimo 2015.04.29 15:49:58

Elnézést nem fogalmaztam elég világosan.

Itt arra gondoltam, hogy a munkavállaló fizetését lejjebb lehetne szállítani annyival, ahány nap fizetés nélküli szabija lesz. Pl. ha nettó 154.000 Ft-ot kap és havi 2 fiz nélküli napra van szüksége, akkor pl 154.000 ft helyett 140.000 Ft-ot kellene kapnia. Azonban a munkaadónak a nettó bére feletti kötelezettségeit is meg kell fizetnie, amit ezért a munkavállalóra hárít és akkor már nagyon sokkal kapna kevesebbet az illető.

Csak arra akartam rávilágítani, hogy ez sem jó megoldás.

telekkonyv(kagy) 2015.04.29 15:40:53

Valaki hallott valahol a Bradfrod index alkalmazásáról?

http://en.wikipedia.org/wiki/Bradford_Factor

zsanna 2015.04.29 14:26:07

, viszont a nettó fizetés után fizetendő járulékokat ugyanúgy be kellene fizetni a NAV felé, amit viszont ebben az esetben a munkavállalónak kellene kifizetnie.

Ezt a részt marhára nem értem :-((

Htimo 2015.04.29 10:10:53

Gondoltunk arra is, hogy nem jelentünk be semmit, a munkavállaló egyébként is kötetlen munkaidőben dolgozik a munkaszerződése szerint. Tehát egy esetleges munkaügyi ellenőrzés sem okozna problémát.Ha az igazolt fizetés nélküli szabadságot 30 napban rögzítjük, akkor havonta 2,5 munkanappal kevesebb bért lehetne megállapítani, tehát csökkentenénk a fizetésemet 2,5 munkanapnak megfelelő összeggel.

Bár ez a megoldás garantáltan nem járna a ki/be jelentgetéssel, viszont a nettó fizetés után fizetendő járulékokat ugyanúgy be kellene fizetni a NAV felé, amit viszont ebben az esetben a munkavállalónak kellene kifizetnie.

Így viszont jelentősen kevesebb lenne a fizetése.

Biztosítotti jogviszony szempontjából  úgy is az a fontos, hogy a havi hétezer forint be legyen fizetve. Ennek rendezése pedig szerintem már a felek megegyezésén kellene alapulnia.

Végül is amiatt, hogy a munkáltató olyan "jó fej", hogy igazolt fizetés nélküli szabadságot biztosít a munkavállalónak, még neki keletkezik plusz munkája.

Ezt tartom igazságtalannak. Továbbá azt, hogy miért kell a felek ilyen megegyezése elé további akadályokat gördíteni, amikor a 2012-es Mt így is jelentős jogokat vont el a munkavállalóktól.

Bár azt nem tudom még, hogy ha a munkavállaló nem jelenti be és ki magát és ellátatlan marad, annak milyen további jogkövetkezménye marad? Róhatnak-e ki rá bírságot emiatt?

Htimo 2015.04.29 09:55:49

Kedves Babette, kedves Zsanna!

Nagyon szépen köszönöm a segítségeteket! Jó gyorsan válaszoltatok! :)

Nem az a cél, hogy a munkáltatóval fizesse meg az eü szolg járulékot. Azt a munkavállaló kifizetné. A legfőbb cél az, hogy sem a munkáltatónak, se a munkavállalónak ne kelljen ezt a jogviszonyt ki- és bejelentenie, mivel az felesleges adminisztráció, a könyvelőnőnek van más dolga is.:)

Az lenne a legjobb, ha a biztosítási jogviszony megmaradna, vagy pedig évente egyszer, akár előre is befizethetné a munkáltató azt a 30 nap x 231 Ft-ot. A lényeg nem a törvények megkerülése, hanem a papírmunka és ezzel a hibázási lehetőség elkerülése. (Ráadásul a munkavállaló is mehet a NAV-hoz, vagy ügyfélkapuzhat.)

Igen, valami ilyesmire gondoltam, mint amit Babette legutoljára hozzászólt. :)

Törölt nick 2015.04.29 09:15:31

akkor  az a kiskapu, hogy nem jelentgeti ki a napokra, hanem csak elengedi, es valamilyen legalis jogcimen levonja az azokra jaro fizetest (hogy utolag se lehessen megtamadni emiatt a ceget, hamar ilyen jo fej volt)

Ervinke10 2015.09.14 11:11:46

Helló!

Arra lennék kíváncsi,hogy a barátnőm  kézbesítő a faluban,fél éve dolgozik már ebben  a munkakörben és nem engedik el szabadságra,mondván nincs helyettesítője. Ilyenkor mi a teendő? Törvényes ez egyáltalán? Válaszokat köszönöm.

Hegylakomaki 2015.09.11 14:52:31

Sziasztok!

Tudna nekem segíteni valaki abban, hogy egy cégnél betöltött műszakvezetői poziciómtól hogyan mondhatok le ha továbbra is a cégnél szeretnék maradni mint munkás.

Köszönettel: Béla

telekkonyv(kagy) 2015.07.31 11:03:20

Tudja valaki, mit jelent a szakképzettség, és mit a szakképesítés?

2016-tól a T1041-esen a

a végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot

"kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát. Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési

családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező

bejelenteni."

hmview 2015.07.30 07:48:56

Milyen következménye lehet egy dolgozó és egy cég számára ha fekete munkást alkalmaz és valaki bejelenti és jön a hatóság ellenőrizni?

Szóval: a megfelelő hatóság kap egy NÉVTELEN bejelentést hogy X cég X dolgozói (konkrétan név szerint beosztás szerint munkaidő szerint) totál feketén minden papír nélkül dolgoznak?Mi lesz a következmény- a cég számára- a dolgozó számára?

A dolgot bonyolítja hogy ez egy iskola (nem KLIK-es) amely nem oylan mint egy káefté hogy zsebből fizet a dolgozóknak. Itt bizony állami pénzből fizetnek a fekete dolgozóknak, mindenféle kamu számlák mögé bújtatva (pl karbantartási költség kamu számla= fizetés a dolgozónak).

Chili7 2015.07.28 13:02:26

Sziasztok!

Én arra lennék kiváncsi, hogy a végkielégítés összegét mennyiben befolyásolja, ha a munkavállaló az  - átlagszámítás alapjául szolgáló - utolsó 6 hónapban,  betegállománya miatt nem kapott teljes bért?

Ilyenkor mivel számolnak? A 6 utolsó rendes havi alapbérrel, vagy a táppénz miatt lecsokkent 6 havi átlaggal?

köszi

Adrestia 2015.07.26 13:00:24

Hello

A történetem röviden. Dolgoztam egy cégnél és nem fizetek ki, ezért munkaügyi bírósághoz fordultam. Amit meg is nyertem. A céget 1.1 millió ft elmaradt bérmegfizetésre kötelezték. A cég még nem áll felszámolás alatt de bírósági végrehajtó már próbált pénzt behajtani. A cég fizetésképtelen, végrehajtani rajtani semmit sem lehet.

A kérdésem a következő lenne. Hallatom a bérgarancia alapról, ahonnan elméletileg meg lehet igényelni az elmaradt béremet. Ha jól tudom csak akkor tudom az igényemet benyújtani ha a cég felszámolás alatt áll? Mennyi esélyem van arra hogy az elmaradt béremet megkapom? Mennyi idő, átlagosan? A céget nem igazán akarja a nav felszámolni, annak ellenére hogy évek óta nem fizet semmilyen adót. Ha jól tudom a cégfelszámolást én is tudom kezdeményezni a bírósági végzésemmel. Hova kell fordulnom a felszámolással kapcsolatban?

Válaszokat előre is köszönöm.

fák,juh 2015.07.23 18:51:42

A munka törvénykönyvéről szóló http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV  (a továbbiakban: Mt.) szerint a felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődő időtartam, amely legalább harminc nap. A felmondási idő tehát a felmondás közlése és a munkaviszony megszűnése közé iktatódó időtartam [Mt. 68. § (1) bekezdés, 69. §]. A felmondási idő a munkaviszony része, annak tartama alatt ugyanazon jogok és kötelezettségek terhelik a feleket, mint a felmondás közlése előtt (bár munkáltatói felmondás esetén a felmondási idő felére a munkavállalót fel kell menteni a munkavégzés alól (Mt. 70. §).

Ebből következően a felmondási idő alatt bekövetkező keresőképtelenség nem befolyásolja a felmondási idő hosszát, így annak lejártát sem. A munkaviszony akkor is a szabályszerűen közölt felmondás szerinti felmondási idő leteltével szűnik meg, ha közben a munkavállaló beteg lesz, vagy más okból mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól (például szabadságot vesz igénybe). Ez akkor is így van, ha a keresőképtelenség még a felmondási idő lejártakor (a munkaviszony megszűnésének napján) is tart. A felmondási idő alatti keresőképtelenség nem teszi a felmondást jogellenessé.

Ettől eltérően, ha a munkáltató él felmondással, és a felmondás közlésekor a munkavállaló keresőképtelen, akkor a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év lejártát követő napon kezdődik [Mt. 69. § (2) bekezdés a) pont]. Ez a szabály sem érinti viszont azt az esetet, ha a munkavállaló a munkáltatói felmondás közlése után lesz beteg. Ekkor a fent kifejtettek irányadóak, tehát a felmondás közlése után bekövetkező keresőképtelenség nincs kihatással a felmondási időre.

kiskukac92 2015.07.22 19:26:10

Üdv mindenkinek fontos kérdésem van.Jelenleg a felmondási időmet töltöm a munkáltatómnál. Én mondtam fel nekik így 30 nap a felmondási idő.Viszont lebetegedtem és nem tudom hogy ha táppénzre megyek az beleszámít e a felmondási időbe vagy annyival hosszabodik? Köszi előre a válaszokat

LumiaC 2015.07.10 19:47:49

Sziasztok!

Egy ismerősömet eddig egy munkaerő kölcsönzőn keresztül alkalmazták a munkahelyén.  A napokban hivatalosan is "átvette" a cég.

Szabályos az ha az ő megkérdezése nélkül a kölcsönző kifizeti az eddig ki nem vett szabadságát?

Így,  hogy ő nem tudott az átvételről előre,  bukta az éves szabadsága felét.   Kinek kellett volna ezt jelezni felé? Van rá lehetőség hogy visszakapja a kifizetett napokat?

Köszi szépen a segítséget.

csokiskapucsino 2015.07.05 00:27:18

Nem valami nagy itt a "mozgás", pedig kérdésem bizony nekem is volna, érdemes egyáltalán ki írni ide ?

Éva Farkas 2015.06.22 13:39:57

Sziasztok!

Többes munkáltató által létesített munkaviszonnyal kapcsolatban szeretnék kérdezni.

Van "A" cég akihez 2005 óta be van jelentve a munkavállaló. "B" cég is szeretné ugyan ezt a munkavállalót ugyan ebben a munkakörben, ugyan azon a helyen alkalmazni.A bér és járulékfizetést és a bevallások beadását továbbra is az "A" cég teljesítené.A NAV-tól azt a tájékoztatást kaptam, hogy a 15T1041-es bejelentő lapon az "A" cégnél lévő jogviszonyát szüntessem meg és egy új bejelentőn, új jogviszony kóddal jelentsem be ismét az "A" cégbe, de ezen már tüntessem fel a "B" céget is mint munkáltatót.Kérdéseim a következők lennének:-ebben az esetben a munkavállaló "A"cégben lévő jogviszonyát munkajogilag is meg kell-e szüntetni, a kilépő papírokat kiadni, szabadsággal elszámolni stb. és egy teljesen új munkaszerződést írni neki, melyben már "A" és "B" cég is szerepel mint munkáltató?- vagy elegendő egy munkaszerződés módosítás, amelyben már "B"cég is szerepel mint munkáltató?

A válaszokat előre is köszönöm!

imikei 2015.05.26 18:44:26

Kérdésem a következő!

A köztisztviselő jogviszonya a KKTV 60.§.2/c pontja alapján lemondással szűnik meg.Kérdésem ebben az esetben köztisztviselőként elhelyezkedhet a továbbiakban?Hozzáteszem hogy nem engedtek el közös megegyezéssel most hogy beadtam a lemondásomat azt közölték nem dolgozhatok államigazgatásban 2 évig ez igaz?

Előre köszönettel...

fák,juh 2015.05.21 21:34:27

Közös megegyezéssel szinte mindent lehet. Csak KÖZÖS legyen az a megegyezés.

malvin82 2015.05.21 13:23:45

Rendben. Köszönöm!

Törölt nick 2015.05.21 09:48:33

elegendő a módosítás.

malvin82 2015.05.20 12:40:00

Üdv mindenkinek!

Arra szeretnék választ kapni, hogy, ha a munkáltató nem változik, de más munkakörben, másik munkahelyen(ugyanazon irodaház másik helyiségében) , más munkát, más bérért kell végeznie a munkavállalónak (erre megvan a közös akarat), akkor egy határozott idejű munkaszerződés esetén közös felmondás után egy új munkaszerződést kell létrehozni, vagy elegendő a munkaszerződés módosítása?

Köszönettel! M

Tesibá 2015.05.19 13:54:16

Üdvözlöm a tisztelt hozzáértőket!

Saját problémával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Gyakornok pedagógusként dolgoztam egészen péntekig, amikor is lejárt a próbaidőm és a vezetőség úgy döntött, hogy addig megválik tőlem, amíg nem kell indokolnia a döntését, legfeljebb 4 hónapig nem kell fizetést adnia ezen a poszton senkinek.

A 2011. CXC. törvény, 62§ 11. bekezdése szerint a gyakornok a munkaidejének maximum a felét töltheti nevelő tevékenységgel. Ez nekem 20 tanórát jelent, a valóságban viszont 26 tanórát kaptam, mert az iskola szerint nincs ilyen bekezdés és ugyan az vonatkozik rám is, mint a magassabb kategóriában dolgozókra, vagyis a munkaórámat kiegészítheti 26-ra.

Érdeklődnék, hogy az említett bekezdés létezik-e, hatályos-e és ha igen, hogy kérhetnék ezt számon az intézménytől?

Köszönöm a segítséget!

fák,juh 2015.05.06 08:19:46

"Praktikusan "egészségügyi okokbol képtelen a munkavégzésre" alapon, rendkívülivel, semmit nem kifizetve."

És ez hol van leírva a kjt-ben?

nethmarcsi 2015.05.05 06:37:16

Köszönöm. Dolgozni nem dolgozhat -nem is tudna - , sejtettem, hogy a szabadságon kìvül másra nem lesz jogosult. A táppénz sokkal kevesebb, mint a megállapìtott járadék, ìgy mielőbb lépünk.

teherelosztószív 2015.05.03 22:35:29

Elsiklottál a _közalkalmazott_ szó felett.

Ez általánosságban mindent megváltoztat. Nem MT hanem KJT..stb.

Nem felmond, hanem lemond. És nem felmondanak, hanem felmentik.

Praktikusan "egészségügyi okokbol képtelen a munkavégzésre" alapon, rendkívülivel, semmit nem kifizetve.

Ez ellen addig védett, amig a jogviszonya nem szüntethető meg, tehát amig bármiféle igazolt távollétre jogosult.

Pl táppénz, vagy kiadják neki "búcsúzóul" a szabit egyben.

Perelni lehet, kétséges eredménnyel, mert a nyert per után a magyar állam tapasztalatok alapján egyszerűen nem fizet, és nincs semmiféle ép ésszel belátható reális módszer behajtani a papiron már jogerős követelést.

Ez napi gyakorlat minden még közalkalmazottakat (figyelem, nem közmunkás!!) foglalkoztató intézményben immár, valamivel nagyobb ereje és több lobbiképessége van a köztisztviselőknek, ott még esetleg másik meccs folyik, de itt egyértelműen a közalkalmazott szót láttam leírva.

fák,juh 2015.05.03 20:20:59

Ha nem tudja ellátni eü okok miatt a munkáját akkor a munkáltató vagy felajánl neki olyan állást amiben tud esetleg dolgozni, vagy felmond a munkáltató és végkialégítést fizet.

nethmarcsi 2015.05.03 07:10:50

Kedves Szakértők!

Édesapám 2014 szeptemberében súlyos beteg lett, bizottságnál volt, legmagasabb besorolást kapta. Nem dolgozhat, jelzem nem is tudna sajnos. 55 éves, 29 éve közalkalmazott. A munkaviszonyát meg kell szüntetni, kérdésem, hogy ilyen esetben jár e végkielégìtés? A szabadság megváltását gondolom ki kell fizessék, ez is elég sok.

Köszönöm a választ!

telekkonyv(kagy) 2015.04.29 17:42:27

Ha az iskola elvégzése után is ott fogsz dolgozni, nem lenne célszerű tanulmányi szerződést kötni?

zsanna 2015.04.29 15:54:29

Ö..... hát ez nem működik, hogy csak a nettó kevesebb....

Inkább akkor azt kéne csinálni, hogy egy munkaszerződés-módosítást határozott időre, egy évre, melyben a bruttó bért viszitek le arányosan. És a módosításban fixáljátok azt is, hogy egy év után az eredeti fizetés lép megint érvénybe.

Ebben az esetben a munkáltatónak a csökkentett bruttó után kell fizetni a járulékot.

Htimo 2015.04.29 15:49:58

Elnézést nem fogalmaztam elég világosan.

Itt arra gondoltam, hogy a munkavállaló fizetését lejjebb lehetne szállítani annyival, ahány nap fizetés nélküli szabija lesz. Pl. ha nettó 154.000 Ft-ot kap és havi 2 fiz nélküli napra van szüksége, akkor pl 154.000 ft helyett 140.000 Ft-ot kellene kapnia. Azonban a munkaadónak a nettó bére feletti kötelezettségeit is meg kell fizetnie, amit ezért a munkavállalóra hárít és akkor már nagyon sokkal kapna kevesebbet az illető.

Csak arra akartam rávilágítani, hogy ez sem jó megoldás.

telekkonyv(kagy) 2015.04.29 15:40:53

Valaki hallott valahol a Bradfrod index alkalmazásáról?

http://en.wikipedia.org/wiki/Bradford_Factor

zsanna 2015.04.29 14:26:07

, viszont a nettó fizetés után fizetendő járulékokat ugyanúgy be kellene fizetni a NAV felé, amit viszont ebben az esetben a munkavállalónak kellene kifizetnie.

Ezt a részt marhára nem értem :-((

Htimo 2015.04.29 10:10:53

Gondoltunk arra is, hogy nem jelentünk be semmit, a munkavállaló egyébként is kötetlen munkaidőben dolgozik a munkaszerződése szerint. Tehát egy esetleges munkaügyi ellenőrzés sem okozna problémát.Ha az igazolt fizetés nélküli szabadságot 30 napban rögzítjük, akkor havonta 2,5 munkanappal kevesebb bért lehetne megállapítani, tehát csökkentenénk a fizetésemet 2,5 munkanapnak megfelelő összeggel.

Bár ez a megoldás garantáltan nem járna a ki/be jelentgetéssel, viszont a nettó fizetés után fizetendő járulékokat ugyanúgy be kellene fizetni a NAV felé, amit viszont ebben az esetben a munkavállalónak kellene kifizetnie.

Így viszont jelentősen kevesebb lenne a fizetése.

Biztosítotti jogviszony szempontjából  úgy is az a fontos, hogy a havi hétezer forint be legyen fizetve. Ennek rendezése pedig szerintem már a felek megegyezésén kellene alapulnia.

Végül is amiatt, hogy a munkáltató olyan "jó fej", hogy igazolt fizetés nélküli szabadságot biztosít a munkavállalónak, még neki keletkezik plusz munkája.

Ezt tartom igazságtalannak. Továbbá azt, hogy miért kell a felek ilyen megegyezése elé további akadályokat gördíteni, amikor a 2012-es Mt így is jelentős jogokat vont el a munkavállalóktól.

Bár azt nem tudom még, hogy ha a munkavállaló nem jelenti be és ki magát és ellátatlan marad, annak milyen további jogkövetkezménye marad? Róhatnak-e ki rá bírságot emiatt?

Htimo 2015.04.29 09:55:49

Kedves Babette, kedves Zsanna!

Nagyon szépen köszönöm a segítségeteket! Jó gyorsan válaszoltatok! :)

Nem az a cél, hogy a munkáltatóval fizesse meg az eü szolg járulékot. Azt a munkavállaló kifizetné. A legfőbb cél az, hogy sem a munkáltatónak, se a munkavállalónak ne kelljen ezt a jogviszonyt ki- és bejelentenie, mivel az felesleges adminisztráció, a könyvelőnőnek van más dolga is.:)

Az lenne a legjobb, ha a biztosítási jogviszony megmaradna, vagy pedig évente egyszer, akár előre is befizethetné a munkáltató azt a 30 nap x 231 Ft-ot. A lényeg nem a törvények megkerülése, hanem a papírmunka és ezzel a hibázási lehetőség elkerülése. (Ráadásul a munkavállaló is mehet a NAV-hoz, vagy ügyfélkapuzhat.)

Igen, valami ilyesmire gondoltam, mint amit Babette legutoljára hozzászólt. :)

Törölt nick 2015.04.29 09:15:31

akkor  az a kiskapu, hogy nem jelentgeti ki a napokra, hanem csak elengedi, es valamilyen legalis jogcimen levonja az azokra jaro fizetest (hogy utolag se lehessen megtamadni emiatt a ceget, hamar ilyen jo fej volt)

Ervinke10 2015.09.14 11:11:46

Helló!

Arra lennék kíváncsi,hogy a barátnőm  kézbesítő a faluban,fél éve dolgozik már ebben  a munkakörben és nem engedik el szabadságra,mondván nincs helyettesítője. Ilyenkor mi a teendő? Törvényes ez egyáltalán? Válaszokat köszönöm.

Hegylakomaki 2015.09.11 14:52:31

Sziasztok!

Tudna nekem segíteni valaki abban, hogy egy cégnél betöltött műszakvezetői poziciómtól hogyan mondhatok le ha továbbra is a cégnél szeretnék maradni mint munkás.

Köszönettel: Béla

telekkonyv(kagy) 2015.07.31 11:03:20

Tudja valaki, mit jelent a szakképzettség, és mit a szakképesítés?

2016-tól a T1041-esen a

a végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot

"kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát. Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési

családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező

bejelenteni."

hmview 2015.07.30 07:48:56

Milyen következménye lehet egy dolgozó és egy cég számára ha fekete munkást alkalmaz és valaki bejelenti és jön a hatóság ellenőrizni?

Szóval: a megfelelő hatóság kap egy NÉVTELEN bejelentést hogy X cég X dolgozói (konkrétan név szerint beosztás szerint munkaidő szerint) totál feketén minden papír nélkül dolgoznak?Mi lesz a következmény- a cég számára- a dolgozó számára?

A dolgot bonyolítja hogy ez egy iskola (nem KLIK-es) amely nem oylan mint egy káefté hogy zsebből fizet a dolgozóknak. Itt bizony állami pénzből fizetnek a fekete dolgozóknak, mindenféle kamu számlák mögé bújtatva (pl karbantartási költség kamu számla= fizetés a dolgozónak).

Chili7 2015.07.28 13:02:26

Sziasztok!

Én arra lennék kiváncsi, hogy a végkielégítés összegét mennyiben befolyásolja, ha a munkavállaló az  - átlagszámítás alapjául szolgáló - utolsó 6 hónapban,  betegállománya miatt nem kapott teljes bért?

Ilyenkor mivel számolnak? A 6 utolsó rendes havi alapbérrel, vagy a táppénz miatt lecsokkent 6 havi átlaggal?

köszi

Adrestia 2015.07.26 13:00:24

Hello

A történetem röviden. Dolgoztam egy cégnél és nem fizetek ki, ezért munkaügyi bírósághoz fordultam. Amit meg is nyertem. A céget 1.1 millió ft elmaradt bérmegfizetésre kötelezték. A cég még nem áll felszámolás alatt de bírósági végrehajtó már próbált pénzt behajtani. A cég fizetésképtelen, végrehajtani rajtani semmit sem lehet.

A kérdésem a következő lenne. Hallatom a bérgarancia alapról, ahonnan elméletileg meg lehet igényelni az elmaradt béremet. Ha jól tudom csak akkor tudom az igényemet benyújtani ha a cég felszámolás alatt áll? Mennyi esélyem van arra hogy az elmaradt béremet megkapom? Mennyi idő, átlagosan? A céget nem igazán akarja a nav felszámolni, annak ellenére hogy évek óta nem fizet semmilyen adót. Ha jól tudom a cégfelszámolást én is tudom kezdeményezni a bírósági végzésemmel. Hova kell fordulnom a felszámolással kapcsolatban?

Válaszokat előre is köszönöm.

fák,juh 2015.07.23 18:51:42

A munka törvénykönyvéről szóló http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV  (a továbbiakban: Mt.) szerint a felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődő időtartam, amely legalább harminc nap. A felmondási idő tehát a felmondás közlése és a munkaviszony megszűnése közé iktatódó időtartam [Mt. 68. § (1) bekezdés, 69. §]. A felmondási idő a munkaviszony része, annak tartama alatt ugyanazon jogok és kötelezettségek terhelik a feleket, mint a felmondás közlése előtt (bár munkáltatói felmondás esetén a felmondási idő felére a munkavállalót fel kell menteni a munkavégzés alól (Mt. 70. §).

Ebből következően a felmondási idő alatt bekövetkező keresőképtelenség nem befolyásolja a felmondási idő hosszát, így annak lejártát sem. A munkaviszony akkor is a szabályszerűen közölt felmondás szerinti felmondási idő leteltével szűnik meg, ha közben a munkavállaló beteg lesz, vagy más okból mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól (például szabadságot vesz igénybe). Ez akkor is így van, ha a keresőképtelenség még a felmondási idő lejártakor (a munkaviszony megszűnésének napján) is tart. A felmondási idő alatti keresőképtelenség nem teszi a felmondást jogellenessé.

Ettől eltérően, ha a munkáltató él felmondással, és a felmondás közlésekor a munkavállaló keresőképtelen, akkor a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év lejártát követő napon kezdődik [Mt. 69. § (2) bekezdés a) pont]. Ez a szabály sem érinti viszont azt az esetet, ha a munkavállaló a munkáltatói felmondás közlése után lesz beteg. Ekkor a fent kifejtettek irányadóak, tehát a felmondás közlése után bekövetkező keresőképtelenség nincs kihatással a felmondási időre.

kiskukac92 2015.07.22 19:26:10

Üdv mindenkinek fontos kérdésem van.Jelenleg a felmondási időmet töltöm a munkáltatómnál. Én mondtam fel nekik így 30 nap a felmondási idő.Viszont lebetegedtem és nem tudom hogy ha táppénzre megyek az beleszámít e a felmondási időbe vagy annyival hosszabodik? Köszi előre a válaszokat

LumiaC 2015.07.10 19:47:49

Sziasztok!

Egy ismerősömet eddig egy munkaerő kölcsönzőn keresztül alkalmazták a munkahelyén.  A napokban hivatalosan is "átvette" a cég.

Szabályos az ha az ő megkérdezése nélkül a kölcsönző kifizeti az eddig ki nem vett szabadságát?

Így,  hogy ő nem tudott az átvételről előre,  bukta az éves szabadsága felét.   Kinek kellett volna ezt jelezni felé? Van rá lehetőség hogy visszakapja a kifizetett napokat?

Köszi szépen a segítséget.

csokiskapucsino 2015.07.05 00:27:18

Nem valami nagy itt a "mozgás", pedig kérdésem bizony nekem is volna, érdemes egyáltalán ki írni ide ?

Éva Farkas 2015.06.22 13:39:57

Sziasztok!

Többes munkáltató által létesített munkaviszonnyal kapcsolatban szeretnék kérdezni.

Van "A" cég akihez 2005 óta be van jelentve a munkavállaló. "B" cég is szeretné ugyan ezt a munkavállalót ugyan ebben a munkakörben, ugyan azon a helyen alkalmazni.A bér és járulékfizetést és a bevallások beadását továbbra is az "A" cég teljesítené.A NAV-tól azt a tájékoztatást kaptam, hogy a 15T1041-es bejelentő lapon az "A" cégnél lévő jogviszonyát szüntessem meg és egy új bejelentőn, új jogviszony kóddal jelentsem be ismét az "A" cégbe, de ezen már tüntessem fel a "B" céget is mint munkáltatót.Kérdéseim a következők lennének:-ebben az esetben a munkavállaló "A"cégben lévő jogviszonyát munkajogilag is meg kell-e szüntetni, a kilépő papírokat kiadni, szabadsággal elszámolni stb. és egy teljesen új munkaszerződést írni neki, melyben már "A" és "B" cég is szerepel mint munkáltató?- vagy elegendő egy munkaszerződés módosítás, amelyben már "B"cég is szerepel mint munkáltató?

A válaszokat előre is köszönöm!

imikei 2015.05.26 18:44:26

Kérdésem a következő!

A köztisztviselő jogviszonya a KKTV 60.§.2/c pontja alapján lemondással szűnik meg.Kérdésem ebben az esetben köztisztviselőként elhelyezkedhet a továbbiakban?Hozzáteszem hogy nem engedtek el közös megegyezéssel most hogy beadtam a lemondásomat azt közölték nem dolgozhatok államigazgatásban 2 évig ez igaz?

Előre köszönettel...

fák,juh 2015.05.21 21:34:27

Közös megegyezéssel szinte mindent lehet. Csak KÖZÖS legyen az a megegyezés.

malvin82 2015.05.21 13:23:45

Rendben. Köszönöm!

Törölt nick 2015.05.21 09:48:33

elegendő a módosítás.

malvin82 2015.05.20 12:40:00

Üdv mindenkinek!

Arra szeretnék választ kapni, hogy, ha a munkáltató nem változik, de más munkakörben, másik munkahelyen(ugyanazon irodaház másik helyiségében) , más munkát, más bérért kell végeznie a munkavállalónak (erre megvan a közös akarat), akkor egy határozott idejű munkaszerződés esetén közös felmondás után egy új munkaszerződést kell létrehozni, vagy elegendő a munkaszerződés módosítása?

Köszönettel! M

Tesibá 2015.05.19 13:54:16

Üdvözlöm a tisztelt hozzáértőket!

Saját problémával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Gyakornok pedagógusként dolgoztam egészen péntekig, amikor is lejárt a próbaidőm és a vezetőség úgy döntött, hogy addig megválik tőlem, amíg nem kell indokolnia a döntését, legfeljebb 4 hónapig nem kell fizetést adnia ezen a poszton senkinek.

A 2011. CXC. törvény, 62§ 11. bekezdése szerint a gyakornok a munkaidejének maximum a felét töltheti nevelő tevékenységgel. Ez nekem 20 tanórát jelent, a valóságban viszont 26 tanórát kaptam, mert az iskola szerint nincs ilyen bekezdés és ugyan az vonatkozik rám is, mint a magassabb kategóriában dolgozókra, vagyis a munkaórámat kiegészítheti 26-ra.

Érdeklődnék, hogy az említett bekezdés létezik-e, hatályos-e és ha igen, hogy kérhetnék ezt számon az intézménytől?

Köszönöm a segítséget!

fák,juh 2015.05.06 08:19:46

"Praktikusan "egészségügyi okokbol képtelen a munkavégzésre" alapon, rendkívülivel, semmit nem kifizetve."

És ez hol van leírva a kjt-ben?

nethmarcsi 2015.05.05 06:37:16

Köszönöm. Dolgozni nem dolgozhat -nem is tudna - , sejtettem, hogy a szabadságon kìvül másra nem lesz jogosult. A táppénz sokkal kevesebb, mint a megállapìtott járadék, ìgy mielőbb lépünk.

teherelosztószív 2015.05.03 22:35:29

Elsiklottál a _közalkalmazott_ szó felett.

Ez általánosságban mindent megváltoztat. Nem MT hanem KJT..stb.

Nem felmond, hanem lemond. És nem felmondanak, hanem felmentik.

Praktikusan "egészségügyi okokbol képtelen a munkavégzésre" alapon, rendkívülivel, semmit nem kifizetve.

Ez ellen addig védett, amig a jogviszonya nem szüntethető meg, tehát amig bármiféle igazolt távollétre jogosult.

Pl táppénz, vagy kiadják neki "búcsúzóul" a szabit egyben.

Perelni lehet, kétséges eredménnyel, mert a nyert per után a magyar állam tapasztalatok alapján egyszerűen nem fizet, és nincs semmiféle ép ésszel belátható reális módszer behajtani a papiron már jogerős követelést.

Ez napi gyakorlat minden még közalkalmazottakat (figyelem, nem közmunkás!!) foglalkoztató intézményben immár, valamivel nagyobb ereje és több lobbiképessége van a köztisztviselőknek, ott még esetleg másik meccs folyik, de itt egyértelműen a közalkalmazott szót láttam leírva.

fák,juh 2015.05.03 20:20:59

Ha nem tudja ellátni eü okok miatt a munkáját akkor a munkáltató vagy felajánl neki olyan állást amiben tud esetleg dolgozni, vagy felmond a munkáltató és végkialégítést fizet.

nethmarcsi 2015.05.03 07:10:50

Kedves Szakértők!

Édesapám 2014 szeptemberében súlyos beteg lett, bizottságnál volt, legmagasabb besorolást kapta. Nem dolgozhat, jelzem nem is tudna sajnos. 55 éves, 29 éve közalkalmazott. A munkaviszonyát meg kell szüntetni, kérdésem, hogy ilyen esetben jár e végkielégìtés? A szabadság megváltását gondolom ki kell fizessék, ez is elég sok.

Köszönöm a választ!

telekkonyv(kagy) 2015.04.29 17:42:27

Ha az iskola elvégzése után is ott fogsz dolgozni, nem lenne célszerű tanulmányi szerződést kötni?

zsanna 2015.04.29 15:54:29

Ö..... hát ez nem működik, hogy csak a nettó kevesebb....

Inkább akkor azt kéne csinálni, hogy egy munkaszerződés-módosítást határozott időre, egy évre, melyben a bruttó bért viszitek le arányosan. És a módosításban fixáljátok azt is, hogy egy év után az eredeti fizetés lép megint érvénybe.

Ebben az esetben a munkáltatónak a csökkentett bruttó után kell fizetni a járulékot.

Htimo 2015.04.29 15:49:58

Elnézést nem fogalmaztam elég világosan.

Itt arra gondoltam, hogy a munkavállaló fizetését lejjebb lehetne szállítani annyival, ahány nap fizetés nélküli szabija lesz. Pl. ha nettó 154.000 Ft-ot kap és havi 2 fiz nélküli napra van szüksége, akkor pl 154.000 ft helyett 140.000 Ft-ot kellene kapnia. Azonban a munkaadónak a nettó bére feletti kötelezettségeit is meg kell fizetnie, amit ezért a munkavállalóra hárít és akkor már nagyon sokkal kapna kevesebbet az illető.

Csak arra akartam rávilágítani, hogy ez sem jó megoldás.

telekkonyv(kagy) 2015.04.29 15:40:53

Valaki hallott valahol a Bradfrod index alkalmazásáról?

http://en.wikipedia.org/wiki/Bradford_Factor

zsanna 2015.04.29 14:26:07

, viszont a nettó fizetés után fizetendő járulékokat ugyanúgy be kellene fizetni a NAV felé, amit viszont ebben az esetben a munkavállalónak kellene kifizetnie.

Ezt a részt marhára nem értem :-((

Htimo 2015.04.29 10:10:53

Gondoltunk arra is, hogy nem jelentünk be semmit, a munkavállaló egyébként is kötetlen munkaidőben dolgozik a munkaszerződése szerint. Tehát egy esetleges munkaügyi ellenőrzés sem okozna problémát.Ha az igazolt fizetés nélküli szabadságot 30 napban rögzítjük, akkor havonta 2,5 munkanappal kevesebb bért lehetne megállapítani, tehát csökkentenénk a fizetésemet 2,5 munkanapnak megfelelő összeggel.

Bár ez a megoldás garantáltan nem járna a ki/be jelentgetéssel, viszont a nettó fizetés után fizetendő járulékokat ugyanúgy be kellene fizetni a NAV felé, amit viszont ebben az esetben a munkavállalónak kellene kifizetnie.

Így viszont jelentősen kevesebb lenne a fizetése.

Biztosítotti jogviszony szempontjából  úgy is az a fontos, hogy a havi hétezer forint be legyen fizetve. Ennek rendezése pedig szerintem már a felek megegyezésén kellene alapulnia.

Végül is amiatt, hogy a munkáltató olyan "jó fej", hogy igazolt fizetés nélküli szabadságot biztosít a munkavállalónak, még neki keletkezik plusz munkája.

Ezt tartom igazságtalannak. Továbbá azt, hogy miért kell a felek ilyen megegyezése elé további akadályokat gördíteni, amikor a 2012-es Mt így is jelentős jogokat vont el a munkavállalóktól.

Bár azt nem tudom még, hogy ha a munkavállaló nem jelenti be és ki magát és ellátatlan marad, annak milyen további jogkövetkezménye marad? Róhatnak-e ki rá bírságot emiatt?

Htimo 2015.04.29 09:55:49

Kedves Babette, kedves Zsanna!

Nagyon szépen köszönöm a segítségeteket! Jó gyorsan válaszoltatok! :)

Nem az a cél, hogy a munkáltatóval fizesse meg az eü szolg járulékot. Azt a munkavállaló kifizetné. A legfőbb cél az, hogy sem a munkáltatónak, se a munkavállalónak ne kelljen ezt a jogviszonyt ki- és bejelentenie, mivel az felesleges adminisztráció, a könyvelőnőnek van más dolga is.:)

Az lenne a legjobb, ha a biztosítási jogviszony megmaradna, vagy pedig évente egyszer, akár előre is befizethetné a munkáltató azt a 30 nap x 231 Ft-ot. A lényeg nem a törvények megkerülése, hanem a papírmunka és ezzel a hibázási lehetőség elkerülése. (Ráadásul a munkavállaló is mehet a NAV-hoz, vagy ügyfélkapuzhat.)

Igen, valami ilyesmire gondoltam, mint amit Babette legutoljára hozzászólt. :)

Törölt nick 2015.04.29 09:15:31

akkor  az a kiskapu, hogy nem jelentgeti ki a napokra, hanem csak elengedi, es valamilyen legalis jogcimen levonja az azokra jaro fizetest (hogy utolag se lehessen megtamadni emiatt a ceget, hamar ilyen jo fej volt)

Ervinke10 2015.09.14 11:11:46

Helló!

Arra lennék kíváncsi,hogy a barátnőm  kézbesítő a faluban,fél éve dolgozik már ebben  a munkakörben és nem engedik el szabadságra,mondván nincs helyettesítője. Ilyenkor mi a teendő? Törvényes ez egyáltalán? Válaszokat köszönöm.

Hegylakomaki 2015.09.11 14:52:31

Sziasztok!

Tudna nekem segíteni valaki abban, hogy egy cégnél betöltött műszakvezetői poziciómtól hogyan mondhatok le ha továbbra is a cégnél szeretnék maradni mint munkás.

Köszönettel: Béla

telekkonyv(kagy) 2015.07.31 11:03:20

Tudja valaki, mit jelent a szakképzettség, és mit a szakképesítés?

2016-tól a T1041-esen a

a végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot

"kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát. Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési

családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező

bejelenteni."

hmview 2015.07.30 07:48:56

Milyen következménye lehet egy dolgozó és egy cég számára ha fekete munkást alkalmaz és valaki bejelenti és jön a hatóság ellenőrizni?

Szóval: a megfelelő hatóság kap egy NÉVTELEN bejelentést hogy X cég X dolgozói (konkrétan név szerint beosztás szerint munkaidő szerint) totál feketén minden papír nélkül dolgoznak?Mi lesz a következmény- a cég számára- a dolgozó számára?

A dolgot bonyolítja hogy ez egy iskola (nem KLIK-es) amely nem oylan mint egy káefté hogy zsebből fizet a dolgozóknak. Itt bizony állami pénzből fizetnek a fekete dolgozóknak, mindenféle kamu számlák mögé bújtatva (pl karbantartási költség kamu számla= fizetés a dolgozónak).

Chili7 2015.07.28 13:02:26

Sziasztok!

Én arra lennék kiváncsi, hogy a végkielégítés összegét mennyiben befolyásolja, ha a munkavállaló az  - átlagszámítás alapjául szolgáló - utolsó 6 hónapban,  betegállománya miatt nem kapott teljes bért?

Ilyenkor mivel számolnak? A 6 utolsó rendes havi alapbérrel, vagy a táppénz miatt lecsokkent 6 havi átlaggal?

köszi

Adrestia 2015.07.26 13:00:24

Hello

A történetem röviden. Dolgoztam egy cégnél és nem fizetek ki, ezért munkaügyi bírósághoz fordultam. Amit meg is nyertem. A céget 1.1 millió ft elmaradt bérmegfizetésre kötelezték. A cég még nem áll felszámolás alatt de bírósági végrehajtó már próbált pénzt behajtani. A cég fizetésképtelen, végrehajtani rajtani semmit sem lehet.

A kérdésem a következő lenne. Hallatom a bérgarancia alapról, ahonnan elméletileg meg lehet igényelni az elmaradt béremet. Ha jól tudom csak akkor tudom az igényemet benyújtani ha a cég felszámolás alatt áll? Mennyi esélyem van arra hogy az elmaradt béremet megkapom? Mennyi idő, átlagosan? A céget nem igazán akarja a nav felszámolni, annak ellenére hogy évek óta nem fizet semmilyen adót. Ha jól tudom a cégfelszámolást én is tudom kezdeményezni a bírósági végzésemmel. Hova kell fordulnom a felszámolással kapcsolatban?

Válaszokat előre is köszönöm.

fák,juh 2015.07.23 18:51:42

A munka törvénykönyvéről szóló http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV  (a továbbiakban: Mt.) szerint a felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődő időtartam, amely legalább harminc nap. A felmondási idő tehát a felmondás közlése és a munkaviszony megszűnése közé iktatódó időtartam [Mt. 68. § (1) bekezdés, 69. §]. A felmondási idő a munkaviszony része, annak tartama alatt ugyanazon jogok és kötelezettségek terhelik a feleket, mint a felmondás közlése előtt (bár munkáltatói felmondás esetén a felmondási idő felére a munkavállalót fel kell menteni a munkavégzés alól (Mt. 70. §).

Ebből következően a felmondási idő alatt bekövetkező keresőképtelenség nem befolyásolja a felmondási idő hosszát, így annak lejártát sem. A munkaviszony akkor is a szabályszerűen közölt felmondás szerinti felmondási idő leteltével szűnik meg, ha közben a munkavállaló beteg lesz, vagy más okból mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól (például szabadságot vesz igénybe). Ez akkor is így van, ha a keresőképtelenség még a felmondási idő lejártakor (a munkaviszony megszűnésének napján) is tart. A felmondási idő alatti keresőképtelenség nem teszi a felmondást jogellenessé.

Ettől eltérően, ha a munkáltató él felmondással, és a felmondás közlésekor a munkavállaló keresőképtelen, akkor a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év lejártát követő napon kezdődik [Mt. 69. § (2) bekezdés a) pont]. Ez a szabály sem érinti viszont azt az esetet, ha a munkavállaló a munkáltatói felmondás közlése után lesz beteg. Ekkor a fent kifejtettek irányadóak, tehát a felmondás közlése után bekövetkező keresőképtelenség nincs kihatással a felmondási időre.

kiskukac92 2015.07.22 19:26:10

Üdv mindenkinek fontos kérdésem van.Jelenleg a felmondási időmet töltöm a munkáltatómnál. Én mondtam fel nekik így 30 nap a felmondási idő.Viszont lebetegedtem és nem tudom hogy ha táppénzre megyek az beleszámít e a felmondási időbe vagy annyival hosszabodik? Köszi előre a válaszokat

LumiaC 2015.07.10 19:47:49

Sziasztok!

Egy ismerősömet eddig egy munkaerő kölcsönzőn keresztül alkalmazták a munkahelyén.  A napokban hivatalosan is "átvette" a cég.

Szabályos az ha az ő megkérdezése nélkül a kölcsönző kifizeti az eddig ki nem vett szabadságát?

Így,  hogy ő nem tudott az átvételről előre,  bukta az éves szabadsága felét.   Kinek kellett volna ezt jelezni felé? Van rá lehetőség hogy visszakapja a kifizetett napokat?

Köszi szépen a segítséget.

csokiskapucsino 2015.07.05 00:27:18

Nem valami nagy itt a "mozgás", pedig kérdésem bizony nekem is volna, érdemes egyáltalán ki írni ide ?

Éva Farkas 2015.06.22 13:39:57

Sziasztok!

Többes munkáltató által létesített munkaviszonnyal kapcsolatban szeretnék kérdezni.

Van "A" cég akihez 2005 óta be van jelentve a munkavállaló. "B" cég is szeretné ugyan ezt a munkavállalót ugyan ebben a munkakörben, ugyan azon a helyen alkalmazni.A bér és járulékfizetést és a bevallások beadását továbbra is az "A" cég teljesítené.A NAV-tól azt a tájékoztatást kaptam, hogy a 15T1041-es bejelentő lapon az "A" cégnél lévő jogviszonyát szüntessem meg és egy új bejelentőn, új jogviszony kóddal jelentsem be ismét az "A" cégbe, de ezen már tüntessem fel a "B" céget is mint munkáltatót.Kérdéseim a következők lennének:-ebben az esetben a munkavállaló "A"cégben lévő jogviszonyát munkajogilag is meg kell-e szüntetni, a kilépő papírokat kiadni, szabadsággal elszámolni stb. és egy teljesen új munkaszerződést írni neki, melyben már "A" és "B" cég is szerepel mint munkáltató?- vagy elegendő egy munkaszerződés módosítás, amelyben már "B"cég is szerepel mint munkáltató?

A válaszokat előre is köszönöm!

imikei 2015.05.26 18:44:26

Kérdésem a következő!

A köztisztviselő jogviszonya a KKTV 60.§.2/c pontja alapján lemondással szűnik meg.Kérdésem ebben az esetben köztisztviselőként elhelyezkedhet a továbbiakban?Hozzáteszem hogy nem engedtek el közös megegyezéssel most hogy beadtam a lemondásomat azt közölték nem dolgozhatok államigazgatásban 2 évig ez igaz?

Előre köszönettel...

fák,juh 2015.05.21 21:34:27

Közös megegyezéssel szinte mindent lehet. Csak KÖZÖS legyen az a megegyezés.

malvin82 2015.05.21 13:23:45

Rendben. Köszönöm!

Törölt nick 2015.05.21 09:48:33

elegendő a módosítás.

malvin82 2015.05.20 12:40:00

Üdv mindenkinek!

Arra szeretnék választ kapni, hogy, ha a munkáltató nem változik, de más munkakörben, másik munkahelyen(ugyanazon irodaház másik helyiségében) , más munkát, más bérért kell végeznie a munkavállalónak (erre megvan a közös akarat), akkor egy határozott idejű munkaszerződés esetén közös felmondás után egy új munkaszerződést kell létrehozni, vagy elegendő a munkaszerződés módosítása?

Köszönettel! M

Tesibá 2015.05.19 13:54:16

Üdvözlöm a tisztelt hozzáértőket!

Saját problémával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Gyakornok pedagógusként dolgoztam egészen péntekig, amikor is lejárt a próbaidőm és a vezetőség úgy döntött, hogy addig megválik tőlem, amíg nem kell indokolnia a döntését, legfeljebb 4 hónapig nem kell fizetést adnia ezen a poszton senkinek.

A 2011. CXC. törvény, 62§ 11. bekezdése szerint a gyakornok a munkaidejének maximum a felét töltheti nevelő tevékenységgel. Ez nekem 20 tanórát jelent, a valóságban viszont 26 tanórát kaptam, mert az iskola szerint nincs ilyen bekezdés és ugyan az vonatkozik rám is, mint a magassabb kategóriában dolgozókra, vagyis a munkaórámat kiegészítheti 26-ra.

Érdeklődnék, hogy az említett bekezdés létezik-e, hatályos-e és ha igen, hogy kérhetnék ezt számon az intézménytől?

Köszönöm a segítséget!

fák,juh 2015.05.06 08:19:46

"Praktikusan "egészségügyi okokbol képtelen a munkavégzésre" alapon, rendkívülivel, semmit nem kifizetve."

És ez hol van leírva a kjt-ben?

nethmarcsi 2015.05.05 06:37:16

Köszönöm. Dolgozni nem dolgozhat -nem is tudna - , sejtettem, hogy a szabadságon kìvül másra nem lesz jogosult. A táppénz sokkal kevesebb, mint a megállapìtott járadék, ìgy mielőbb lépünk.

teherelosztószív 2015.05.03 22:35:29

Elsiklottál a _közalkalmazott_ szó felett.

Ez általánosságban mindent megváltoztat. Nem MT hanem KJT..stb.

Nem felmond, hanem lemond. És nem felmondanak, hanem felmentik.

Praktikusan "egészségügyi okokbol képtelen a munkavégzésre" alapon, rendkívülivel, semmit nem kifizetve.

Ez ellen addig védett, amig a jogviszonya nem szüntethető meg, tehát amig bármiféle igazolt távollétre jogosult.

Pl táppénz, vagy kiadják neki "búcsúzóul" a szabit egyben.

Perelni lehet, kétséges eredménnyel, mert a nyert per után a magyar állam tapasztalatok alapján egyszerűen nem fizet, és nincs semmiféle ép ésszel belátható reális módszer behajtani a papiron már jogerős követelést.

Ez napi gyakorlat minden még közalkalmazottakat (figyelem, nem közmunkás!!) foglalkoztató intézményben immár, valamivel nagyobb ereje és több lobbiképessége van a köztisztviselőknek, ott még esetleg másik meccs folyik, de itt egyértelműen a közalkalmazott szót láttam leírva.

fák,juh 2015.05.03 20:20:59

Ha nem tudja ellátni eü okok miatt a munkáját akkor a munkáltató vagy felajánl neki olyan állást amiben tud esetleg dolgozni, vagy felmond a munkáltató és végkialégítést fizet.

nethmarcsi 2015.05.03 07:10:50

Kedves Szakértők!

Édesapám 2014 szeptemberében súlyos beteg lett, bizottságnál volt, legmagasabb besorolást kapta. Nem dolgozhat, jelzem nem is tudna sajnos. 55 éves, 29 éve közalkalmazott. A munkaviszonyát meg kell szüntetni, kérdésem, hogy ilyen esetben jár e végkielégìtés? A szabadság megváltását gondolom ki kell fizessék, ez is elég sok.

Köszönöm a választ!

telekkonyv(kagy) 2015.04.29 17:42:27

Ha az iskola elvégzése után is ott fogsz dolgozni, nem lenne célszerű tanulmányi szerződést kötni?

zsanna 2015.04.29 15:54:29

Ö..... hát ez nem működik, hogy csak a nettó kevesebb....

Inkább akkor azt kéne csinálni, hogy egy munkaszerződés-módosítást határozott időre, egy évre, melyben a bruttó bért viszitek le arányosan. És a módosításban fixáljátok azt is, hogy egy év után az eredeti fizetés lép megint érvénybe.

Ebben az esetben a munkáltatónak a csökkentett bruttó után kell fizetni a járulékot.

Htimo 2015.04.29 15:49:58

Elnézést nem fogalmaztam elég világosan.

Itt arra gondoltam, hogy a munkavállaló fizetését lejjebb lehetne szállítani annyival, ahány nap fizetés nélküli szabija lesz. Pl. ha nettó 154.000 Ft-ot kap és havi 2 fiz nélküli napra van szüksége, akkor pl 154.000 ft helyett 140.000 Ft-ot kellene kapnia. Azonban a munkaadónak a nettó bére feletti kötelezettségeit is meg kell fizetnie, amit ezért a munkavállalóra hárít és akkor már nagyon sokkal kapna kevesebbet az illető.

Csak arra akartam rávilágítani, hogy ez sem jó megoldás.

telekkonyv(kagy) 2015.04.29 15:40:53

Valaki hallott valahol a Bradfrod index alkalmazásáról?

http://en.wikipedia.org/wiki/Bradford_Factor

zsanna 2015.04.29 14:26:07

, viszont a nettó fizetés után fizetendő járulékokat ugyanúgy be kellene fizetni a NAV felé, amit viszont ebben az esetben a munkavállalónak kellene kifizetnie.

Ezt a részt marhára nem értem :-((

Htimo 2015.04.29 10:10:53

Gondoltunk arra is, hogy nem jelentünk be semmit, a munkavállaló egyébként is kötetlen munkaidőben dolgozik a munkaszerződése szerint. Tehát egy esetleges munkaügyi ellenőrzés sem okozna problémát.Ha az igazolt fizetés nélküli szabadságot 30 napban rögzítjük, akkor havonta 2,5 munkanappal kevesebb bért lehetne megállapítani, tehát csökkentenénk a fizetésemet 2,5 munkanapnak megfelelő összeggel.

Bár ez a megoldás garantáltan nem járna a ki/be jelentgetéssel, viszont a nettó fizetés után fizetendő járulékokat ugyanúgy be kellene fizetni a NAV felé, amit viszont ebben az esetben a munkavállalónak kellene kifizetnie.

Így viszont jelentősen kevesebb lenne a fizetése.

Biztosítotti jogviszony szempontjából  úgy is az a fontos, hogy a havi hétezer forint be legyen fizetve. Ennek rendezése pedig szerintem már a felek megegyezésén kellene alapulnia.

Végül is amiatt, hogy a munkáltató olyan "jó fej", hogy igazolt fizetés nélküli szabadságot biztosít a munkavállalónak, még neki keletkezik plusz munkája.

Ezt tartom igazságtalannak. Továbbá azt, hogy miért kell a felek ilyen megegyezése elé további akadályokat gördíteni, amikor a 2012-es Mt így is jelentős jogokat vont el a munkavállalóktól.

Bár azt nem tudom még, hogy ha a munkavállaló nem jelenti be és ki magát és ellátatlan marad, annak milyen további jogkövetkezménye marad? Róhatnak-e ki rá bírságot emiatt?

Htimo 2015.04.29 09:55:49

Kedves Babette, kedves Zsanna!

Nagyon szépen köszönöm a segítségeteket! Jó gyorsan válaszoltatok! :)

Nem az a cél, hogy a munkáltatóval fizesse meg az eü szolg járulékot. Azt a munkavállaló kifizetné. A legfőbb cél az, hogy sem a munkáltatónak, se a munkavállalónak ne kelljen ezt a jogviszonyt ki- és bejelentenie, mivel az felesleges adminisztráció, a könyvelőnőnek van más dolga is.:)

Az lenne a legjobb, ha a biztosítási jogviszony megmaradna, vagy pedig évente egyszer, akár előre is befizethetné a munkáltató azt a 30 nap x 231 Ft-ot. A lényeg nem a törvények megkerülése, hanem a papírmunka és ezzel a hibázási lehetőség elkerülése. (Ráadásul a munkavállaló is mehet a NAV-hoz, vagy ügyfélkapuzhat.)

Igen, valami ilyesmire gondoltam, mint amit Babette legutoljára hozzászólt. :)

Törölt nick 2015.04.29 09:15:31

akkor  az a kiskapu, hogy nem jelentgeti ki a napokra, hanem csak elengedi, es valamilyen legalis jogcimen levonja az azokra jaro fizetest (hogy utolag se lehessen megtamadni emiatt a ceget, hamar ilyen jo fej volt)

Ervinke10 2015.09.14 11:11:46

Helló!

Arra lennék kíváncsi,hogy a barátnőm  kézbesítő a faluban,fél éve dolgozik már ebben  a munkakörben és nem engedik el szabadságra,mondván nincs helyettesítője. Ilyenkor mi a teendő? Törvényes ez egyáltalán? Válaszokat köszönöm.

Hegylakomaki 2015.09.11 14:52:31

Sziasztok!

Tudna nekem segíteni valaki abban, hogy egy cégnél betöltött műszakvezetői poziciómtól hogyan mondhatok le ha továbbra is a cégnél szeretnék maradni mint munkás.

Köszönettel: Béla

telekkonyv(kagy) 2015.07.31 11:03:20

Tudja valaki, mit jelent a szakképzettség, és mit a szakképesítés?

2016-tól a T1041-esen a

a végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot

"kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát. Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési

családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező

bejelenteni."

hmview 2015.07.30 07:48:56

Milyen következménye lehet egy dolgozó és egy cég számára ha fekete munkást alkalmaz és valaki bejelenti és jön a hatóság ellenőrizni?

Szóval: a megfelelő hatóság kap egy NÉVTELEN bejelentést hogy X cég X dolgozói (konkrétan név szerint beosztás szerint munkaidő szerint) totál feketén minden papír nélkül dolgoznak?Mi lesz a következmény- a cég számára- a dolgozó számára?

A dolgot bonyolítja hogy ez egy iskola (nem KLIK-es) amely nem oylan mint egy káefté hogy zsebből fizet a dolgozóknak. Itt bizony állami pénzből fizetnek a fekete dolgozóknak, mindenféle kamu számlák mögé bújtatva (pl karbantartási költség kamu számla= fizetés a dolgozónak).

Chili7 2015.07.28 13:02:26

Sziasztok!

Én arra lennék kiváncsi, hogy a végkielégítés összegét mennyiben befolyásolja, ha a munkavállaló az  - átlagszámítás alapjául szolgáló - utolsó 6 hónapban,  betegállománya miatt nem kapott teljes bért?

Ilyenkor mivel számolnak? A 6 utolsó rendes havi alapbérrel, vagy a táppénz miatt lecsokkent 6 havi átlaggal?

köszi

Adrestia 2015.07.26 13:00:24

Hello

A történetem röviden. Dolgoztam egy cégnél és nem fizetek ki, ezért munkaügyi bírósághoz fordultam. Amit meg is nyertem. A céget 1.1 millió ft elmaradt bérmegfizetésre kötelezték. A cég még nem áll felszámolás alatt de bírósági végrehajtó már próbált pénzt behajtani. A cég fizetésképtelen, végrehajtani rajtani semmit sem lehet.

A kérdésem a következő lenne. Hallatom a bérgarancia alapról, ahonnan elméletileg meg lehet igényelni az elmaradt béremet. Ha jól tudom csak akkor tudom az igényemet benyújtani ha a cég felszámolás alatt áll? Mennyi esélyem van arra hogy az elmaradt béremet megkapom? Mennyi idő, átlagosan? A céget nem igazán akarja a nav felszámolni, annak ellenére hogy évek óta nem fizet semmilyen adót. Ha jól tudom a cégfelszámolást én is tudom kezdeményezni a bírósági végzésemmel. Hova kell fordulnom a felszámolással kapcsolatban?

Válaszokat előre is köszönöm.

fák,juh 2015.07.23 18:51:42

A munka törvénykönyvéről szóló http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV  (a továbbiakban: Mt.) szerint a felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődő időtartam, amely legalább harminc nap. A felmondási idő tehát a felmondás közlése és a munkaviszony megszűnése közé iktatódó időtartam [Mt. 68. § (1) bekezdés, 69. §]. A felmondási idő a munkaviszony része, annak tartama alatt ugyanazon jogok és kötelezettségek terhelik a feleket, mint a felmondás közlése előtt (bár munkáltatói felmondás esetén a felmondási idő felére a munkavállalót fel kell menteni a munkavégzés alól (Mt. 70. §).

Ebből következően a felmondási idő alatt bekövetkező keresőképtelenség nem befolyásolja a felmondási idő hosszát, így annak lejártát sem. A munkaviszony akkor is a szabályszerűen közölt felmondás szerinti felmondási idő leteltével szűnik meg, ha közben a munkavállaló beteg lesz, vagy más okból mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól (például szabadságot vesz igénybe). Ez akkor is így van, ha a keresőképtelenség még a felmondási idő lejártakor (a munkaviszony megszűnésének napján) is tart. A felmondási idő alatti keresőképtelenség nem teszi a felmondást jogellenessé.

Ettől eltérően, ha a munkáltató él felmondással, és a felmondás közlésekor a munkavállaló keresőképtelen, akkor a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év lejártát követő napon kezdődik [Mt. 69. § (2) bekezdés a) pont]. Ez a szabály sem érinti viszont azt az esetet, ha a munkavállaló a munkáltatói felmondás közlése után lesz beteg. Ekkor a fent kifejtettek irányadóak, tehát a felmondás közlése után bekövetkező keresőképtelenség nincs kihatással a felmondási időre.

kiskukac92 2015.07.22 19:26:10

Üdv mindenkinek fontos kérdésem van.Jelenleg a felmondási időmet töltöm a munkáltatómnál. Én mondtam fel nekik így 30 nap a felmondási idő.Viszont lebetegedtem és nem tudom hogy ha táppénzre megyek az beleszámít e a felmondási időbe vagy annyival hosszabodik? Köszi előre a válaszokat

LumiaC 2015.07.10 19:47:49

Sziasztok!

Egy ismerősömet eddig egy munkaerő kölcsönzőn keresztül alkalmazták a munkahelyén.  A napokban hivatalosan is "átvette" a cég.

Szabályos az ha az ő megkérdezése nélkül a kölcsönző kifizeti az eddig ki nem vett szabadságát?

Így,  hogy ő nem tudott az átvételről előre,  bukta az éves szabadsága felét.   Kinek kellett volna ezt jelezni felé? Van rá lehetőség hogy visszakapja a kifizetett napokat?

Köszi szépen a segítséget.

csokiskapucsino 2015.07.05 00:27:18

Nem valami nagy itt a "mozgás", pedig kérdésem bizony nekem is volna, érdemes egyáltalán ki írni ide ?

Éva Farkas 2015.06.22 13:39:57

Sziasztok!

Többes munkáltató által létesített munkaviszonnyal kapcsolatban szeretnék kérdezni.

Van "A" cég akihez 2005 óta be van jelentve a munkavállaló. "B" cég is szeretné ugyan ezt a munkavállalót ugyan ebben a munkakörben, ugyan azon a helyen alkalmazni.A bér és járulékfizetést és a bevallások beadását továbbra is az "A" cég teljesítené.A NAV-tól azt a tájékoztatást kaptam, hogy a 15T1041-es bejelentő lapon az "A" cégnél lévő jogviszonyát szüntessem meg és egy új bejelentőn, új jogviszony kóddal jelentsem be ismét az "A" cégbe, de ezen már tüntessem fel a "B" céget is mint munkáltatót.Kérdéseim a következők lennének:-ebben az esetben a munkavállaló "A"cégben lévő jogviszonyát munkajogilag is meg kell-e szüntetni, a kilépő papírokat kiadni, szabadsággal elszámolni stb. és egy teljesen új munkaszerződést írni neki, melyben már "A" és "B" cég is szerepel mint munkáltató?- vagy elegendő egy munkaszerződés módosítás, amelyben már "B"cég is szerepel mint munkáltató?

A válaszokat előre is köszönöm!

imikei 2015.05.26 18:44:26

Kérdésem a következő!

A köztisztviselő jogviszonya a KKTV 60.§.2/c pontja alapján lemondással szűnik meg.Kérdésem ebben az esetben köztisztviselőként elhelyezkedhet a továbbiakban?Hozzáteszem hogy nem engedtek el közös megegyezéssel most hogy beadtam a lemondásomat azt közölték nem dolgozhatok államigazgatásban 2 évig ez igaz?

Előre köszönettel...

fák,juh 2015.05.21 21:34:27

Közös megegyezéssel szinte mindent lehet. Csak KÖZÖS legyen az a megegyezés.

malvin82 2015.05.21 13:23:45

Rendben. Köszönöm!

Törölt nick 2015.05.21 09:48:33

elegendő a módosítás.

malvin82 2015.05.20 12:40:00

Üdv mindenkinek!

Arra szeretnék választ kapni, hogy, ha a munkáltató nem változik, de más munkakörben, másik munkahelyen(ugyanazon irodaház másik helyiségében) , más munkát, más bérért kell végeznie a munkavállalónak (erre megvan a közös akarat), akkor egy határozott idejű munkaszerződés esetén közös felmondás után egy új munkaszerződést kell létrehozni, vagy elegendő a munkaszerződés módosítása?

Köszönettel! M

Tesibá 2015.05.19 13:54:16

Üdvözlöm a tisztelt hozzáértőket!

Saját problémával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Gyakornok pedagógusként dolgoztam egészen péntekig, amikor is lejárt a próbaidőm és a vezetőség úgy döntött, hogy addig megválik tőlem, amíg nem kell indokolnia a döntését, legfeljebb 4 hónapig nem kell fizetést adnia ezen a poszton senkinek.

A 2011. CXC. törvény, 62§ 11. bekezdése szerint a gyakornok a munkaidejének maximum a felét töltheti nevelő tevékenységgel. Ez nekem 20 tanórát jelent, a valóságban viszont 26 tanórát kaptam, mert az iskola szerint nincs ilyen bekezdés és ugyan az vonatkozik rám is, mint a magassabb kategóriában dolgozókra, vagyis a munkaórámat kiegészítheti 26-ra.

Érdeklődnék, hogy az említett bekezdés létezik-e, hatályos-e és ha igen, hogy kérhetnék ezt számon az intézménytől?

Köszönöm a segítséget!

fák,juh 2015.05.06 08:19:46

"Praktikusan "egészségügyi okokbol képtelen a munkavégzésre" alapon, rendkívülivel, semmit nem kifizetve."

És ez hol van leírva a kjt-ben?

nethmarcsi 2015.05.05 06:37:16

Köszönöm. Dolgozni nem dolgozhat -nem is tudna - , sejtettem, hogy a szabadságon kìvül másra nem lesz jogosult. A táppénz sokkal kevesebb, mint a megállapìtott járadék, ìgy mielőbb lépünk.

teherelosztószív 2015.05.03 22:35:29

Elsiklottál a _közalkalmazott_ szó felett.

Ez általánosságban mindent megváltoztat. Nem MT hanem KJT..stb.

Nem felmond, hanem lemond. És nem felmondanak, hanem felmentik.

Praktikusan "egészségügyi okokbol képtelen a munkavégzésre" alapon, rendkívülivel, semmit nem kifizetve.

Ez ellen addig védett, amig a jogviszonya nem szüntethető meg, tehát amig bármiféle igazolt távollétre jogosult.

Pl táppénz, vagy kiadják neki "búcsúzóul" a szabit egyben.

Perelni lehet, kétséges eredménnyel, mert a nyert per után a magyar állam tapasztalatok alapján egyszerűen nem fizet, és nincs semmiféle ép ésszel belátható reális módszer behajtani a papiron már jogerős követelést.

Ez napi gyakorlat minden még közalkalmazottakat (figyelem, nem közmunkás!!) foglalkoztató intézményben immár, valamivel nagyobb ereje és több lobbiképessége van a köztisztviselőknek, ott még esetleg másik meccs folyik, de itt egyértelműen a közalkalmazott szót láttam leírva.

fák,juh 2015.05.03 20:20:59

Ha nem tudja ellátni eü okok miatt a munkáját akkor a munkáltató vagy felajánl neki olyan állást amiben tud esetleg dolgozni, vagy felmond a munkáltató és végkialégítést fizet.

nethmarcsi 2015.05.03 07:10:50

Kedves Szakértők!

Édesapám 2014 szeptemberében súlyos beteg lett, bizottságnál volt, legmagasabb besorolást kapta. Nem dolgozhat, jelzem nem is tudna sajnos. 55 éves, 29 éve közalkalmazott. A munkaviszonyát meg kell szüntetni, kérdésem, hogy ilyen esetben jár e végkielégìtés? A szabadság megváltását gondolom ki kell fizessék, ez is elég sok.

Köszönöm a választ!

telekkonyv(kagy) 2015.04.29 17:42:27

Ha az iskola elvégzése után is ott fogsz dolgozni, nem lenne célszerű tanulmányi szerződést kötni?

zsanna 2015.04.29 15:54:29

Ö..... hát ez nem működik, hogy csak a nettó kevesebb....

Inkább akkor azt kéne csinálni, hogy egy munkaszerződés-módosítást határozott időre, egy évre, melyben a bruttó bért viszitek le arányosan. És a módosításban fixáljátok azt is, hogy egy év után az eredeti fizetés lép megint érvénybe.

Ebben az esetben a munkáltatónak a csökkentett bruttó után kell fizetni a járulékot.

Htimo 2015.04.29 15:49:58

Elnézést nem fogalmaztam elég világosan.

Itt arra gondoltam, hogy a munkavállaló fizetését lejjebb lehetne szállítani annyival, ahány nap fizetés nélküli szabija lesz. Pl. ha nettó 154.000 Ft-ot kap és havi 2 fiz nélküli napra van szüksége, akkor pl 154.000 ft helyett 140.000 Ft-ot kellene kapnia. Azonban a munkaadónak a nettó bére feletti kötelezettségeit is meg kell fizetnie, amit ezért a munkavállalóra hárít és akkor már nagyon sokkal kapna kevesebbet az illető.

Csak arra akartam rávilágítani, hogy ez sem jó megoldás.

telekkonyv(kagy) 2015.04.29 15:40:53

Valaki hallott valahol a Bradfrod index alkalmazásáról?

http://en.wikipedia.org/wiki/Bradford_Factor

zsanna 2015.04.29 14:26:07

, viszont a nettó fizetés után fizetendő járulékokat ugyanúgy be kellene fizetni a NAV felé, amit viszont ebben az esetben a munkavállalónak kellene kifizetnie.

Ezt a részt marhára nem értem :-((

Htimo 2015.04.29 10:10:53

Gondoltunk arra is, hogy nem jelentünk be semmit, a munkavállaló egyébként is kötetlen munkaidőben dolgozik a munkaszerződése szerint. Tehát egy esetleges munkaügyi ellenőrzés sem okozna problémát.Ha az igazolt fizetés nélküli szabadságot 30 napban rögzítjük, akkor havonta 2,5 munkanappal kevesebb bért lehetne megállapítani, tehát csökkentenénk a fizetésemet 2,5 munkanapnak megfelelő összeggel.

Bár ez a megoldás garantáltan nem járna a ki/be jelentgetéssel, viszont a nettó fizetés után fizetendő járulékokat ugyanúgy be kellene fizetni a NAV felé, amit viszont ebben az esetben a munkavállalónak kellene kifizetnie.

Így viszont jelentősen kevesebb lenne a fizetése.

Biztosítotti jogviszony szempontjából  úgy is az a fontos, hogy a havi hétezer forint be legyen fizetve. Ennek rendezése pedig szerintem már a felek megegyezésén kellene alapulnia.

Végül is amiatt, hogy a munkáltató olyan "jó fej", hogy igazolt fizetés nélküli szabadságot biztosít a munkavállalónak, még neki keletkezik plusz munkája.

Ezt tartom igazságtalannak. Továbbá azt, hogy miért kell a felek ilyen megegyezése elé további akadályokat gördíteni, amikor a 2012-es Mt így is jelentős jogokat vont el a munkavállalóktól.

Bár azt nem tudom még, hogy ha a munkavállaló nem jelenti be és ki magát és ellátatlan marad, annak milyen további jogkövetkezménye marad? Róhatnak-e ki rá bírságot emiatt?

Htimo 2015.04.29 09:55:49

Kedves Babette, kedves Zsanna!

Nagyon szépen köszönöm a segítségeteket! Jó gyorsan válaszoltatok! :)

Nem az a cél, hogy a munkáltatóval fizesse meg az eü szolg járulékot. Azt a munkavállaló kifizetné. A legfőbb cél az, hogy sem a munkáltatónak, se a munkavállalónak ne kelljen ezt a jogviszonyt ki- és bejelentenie, mivel az felesleges adminisztráció, a könyvelőnőnek van más dolga is.:)

Az lenne a legjobb, ha a biztosítási jogviszony megmaradna, vagy pedig évente egyszer, akár előre is befizethetné a munkáltató azt a 30 nap x 231 Ft-ot. A lényeg nem a törvények megkerülése, hanem a papírmunka és ezzel a hibázási lehetőség elkerülése. (Ráadásul a munkavállaló is mehet a NAV-hoz, vagy ügyfélkapuzhat.)

Igen, valami ilyesmire gondoltam, mint amit Babette legutoljára hozzászólt. :)

Törölt nick 2015.04.29 09:15:31

akkor  az a kiskapu, hogy nem jelentgeti ki a napokra, hanem csak elengedi, es valamilyen legalis jogcimen levonja az azokra jaro fizetest (hogy utolag se lehessen megtamadni emiatt a ceget, hamar ilyen jo fej volt)

Ervinke10 2015.09.14 11:11:46

Helló!

Arra lennék kíváncsi,hogy a barátnőm  kézbesítő a faluban,fél éve dolgozik már ebben  a munkakörben és nem engedik el szabadságra,mondván nincs helyettesítője. Ilyenkor mi a teendő? Törvényes ez egyáltalán? Válaszokat köszönöm.

Hegylakomaki 2015.09.11 14:52:31

Sziasztok!

Tudna nekem segíteni valaki abban, hogy egy cégnél betöltött műszakvezetői poziciómtól hogyan mondhatok le ha továbbra is a cégnél szeretnék maradni mint munkás.

Köszönettel: Béla

telekkonyv(kagy) 2015.07.31 11:03:20

Tudja valaki, mit jelent a szakképzettség, és mit a szakképesítés?

2016-tól a T1041-esen a

a végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot

"kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát. Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési

családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező

bejelenteni."

hmview 2015.07.30 07:48:56

Milyen következménye lehet egy dolgozó és egy cég számára ha fekete munkást alkalmaz és valaki bejelenti és jön a hatóság ellenőrizni?

Szóval: a megfelelő hatóság kap egy NÉVTELEN bejelentést hogy X cég X dolgozói (konkrétan név szerint beosztás szerint munkaidő szerint) totál feketén minden papír nélkül dolgoznak?Mi lesz a következmény- a cég számára- a dolgozó számára?

A dolgot bonyolítja hogy ez egy iskola (nem KLIK-es) amely nem oylan mint egy káefté hogy zsebből fizet a dolgozóknak. Itt bizony állami pénzből fizetnek a fekete dolgozóknak, mindenféle kamu számlák mögé bújtatva (pl karbantartási költség kamu számla= fizetés a dolgozónak).

Chili7 2015.07.28 13:02:26

Sziasztok!

Én arra lennék kiváncsi, hogy a végkielégítés összegét mennyiben befolyásolja, ha a munkavállaló az  - átlagszámítás alapjául szolgáló - utolsó 6 hónapban,  betegállománya miatt nem kapott teljes bért?

Ilyenkor mivel számolnak? A 6 utolsó rendes havi alapbérrel, vagy a táppénz miatt lecsokkent 6 havi átlaggal?

köszi

Adrestia 2015.07.26 13:00:24

Hello

A történetem röviden. Dolgoztam egy cégnél és nem fizetek ki, ezért munkaügyi bírósághoz fordultam. Amit meg is nyertem. A céget 1.1 millió ft elmaradt bérmegfizetésre kötelezték. A cég még nem áll felszámolás alatt de bírósági végrehajtó már próbált pénzt behajtani. A cég fizetésképtelen, végrehajtani rajtani semmit sem lehet.

A kérdésem a következő lenne. Hallatom a bérgarancia alapról, ahonnan elméletileg meg lehet igényelni az elmaradt béremet. Ha jól tudom csak akkor tudom az igényemet benyújtani ha a cég felszámolás alatt áll? Mennyi esélyem van arra hogy az elmaradt béremet megkapom? Mennyi idő, átlagosan? A céget nem igazán akarja a nav felszámolni, annak ellenére hogy évek óta nem fizet semmilyen adót. Ha jól tudom a cégfelszámolást én is tudom kezdeményezni a bírósági végzésemmel. Hova kell fordulnom a felszámolással kapcsolatban?

Válaszokat előre is köszönöm.

fák,juh 2015.07.23 18:51:42

A munka törvénykönyvéről szóló http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV  (a továbbiakban: Mt.) szerint a felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődő időtartam, amely legalább harminc nap. A felmondási idő tehát a felmondás közlése és a munkaviszony megszűnése közé iktatódó időtartam [Mt. 68. § (1) bekezdés, 69. §]. A felmondási idő a munkaviszony része, annak tartama alatt ugyanazon jogok és kötelezettségek terhelik a feleket, mint a felmondás közlése előtt (bár munkáltatói felmondás esetén a felmondási idő felére a munkavállalót fel kell menteni a munkavégzés alól (Mt. 70. §).

Ebből következően a felmondási idő alatt bekövetkező keresőképtelenség nem befolyásolja a felmondási idő hosszát, így annak lejártát sem. A munkaviszony akkor is a szabályszerűen közölt felmondás szerinti felmondási idő leteltével szűnik meg, ha közben a munkavállaló beteg lesz, vagy más okból mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól (például szabadságot vesz igénybe). Ez akkor is így van, ha a keresőképtelenség még a felmondási idő lejártakor (a munkaviszony megszűnésének napján) is tart. A felmondási idő alatti keresőképtelenség nem teszi a felmondást jogellenessé.

Ettől eltérően, ha a munkáltató él felmondással, és a felmondás közlésekor a munkavállaló keresőképtelen, akkor a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év lejártát követő napon kezdődik [Mt. 69. § (2) bekezdés a) pont]. Ez a szabály sem érinti viszont azt az esetet, ha a munkavállaló a munkáltatói felmondás közlése után lesz beteg. Ekkor a fent kifejtettek irányadóak, tehát a felmondás közlése után bekövetkező keresőképtelenség nincs kihatással a felmondási időre.

kiskukac92 2015.07.22 19:26:10

Üdv mindenkinek fontos kérdésem van.Jelenleg a felmondási időmet töltöm a munkáltatómnál. Én mondtam fel nekik így 30 nap a felmondási idő.Viszont lebetegedtem és nem tudom hogy ha táppénzre megyek az beleszámít e a felmondási időbe vagy annyival hosszabodik? Köszi előre a válaszokat

LumiaC 2015.07.10 19:47:49

Sziasztok!

Egy ismerősömet eddig egy munkaerő kölcsönzőn keresztül alkalmazták a munkahelyén.  A napokban hivatalosan is "átvette" a cég.

Szabályos az ha az ő megkérdezése nélkül a kölcsönző kifizeti az eddig ki nem vett szabadságát?

Így,  hogy ő nem tudott az átvételről előre,  bukta az éves szabadsága felét.   Kinek kellett volna ezt jelezni felé? Van rá lehetőség hogy visszakapja a kifizetett napokat?

Köszi szépen a segítséget.

csokiskapucsino 2015.07.05 00:27:18

Nem valami nagy itt a "mozgás", pedig kérdésem bizony nekem is volna, érdemes egyáltalán ki írni ide ?

Éva Farkas 2015.06.22 13:39:57

Sziasztok!

Többes munkáltató által létesített munkaviszonnyal kapcsolatban szeretnék kérdezni.

Van "A" cég akihez 2005 óta be van jelentve a munkavállaló. "B" cég is szeretné ugyan ezt a munkavállalót ugyan ebben a munkakörben, ugyan azon a helyen alkalmazni.A bér és járulékfizetést és a bevallások beadását továbbra is az "A" cég teljesítené.A NAV-tól azt a tájékoztatást kaptam, hogy a 15T1041-es bejelentő lapon az "A" cégnél lévő jogviszonyát szüntessem meg és egy új bejelentőn, új jogviszony kóddal jelentsem be ismét az "A" cégbe, de ezen már tüntessem fel a "B" céget is mint munkáltatót.Kérdéseim a következők lennének:-ebben az esetben a munkavállaló "A"cégben lévő jogviszonyát munkajogilag is meg kell-e szüntetni, a kilépő papírokat kiadni, szabadsággal elszámolni stb. és egy teljesen új munkaszerződést írni neki, melyben már "A" és "B" cég is szerepel mint munkáltató?- vagy elegendő egy munkaszerződés módosítás, amelyben már "B"cég is szerepel mint munkáltató?

A válaszokat előre is köszönöm!

imikei 2015.05.26 18:44:26

Kérdésem a következő!

A köztisztviselő jogviszonya a KKTV 60.§.2/c pontja alapján lemondással szűnik meg.Kérdésem ebben az esetben köztisztviselőként elhelyezkedhet a továbbiakban?Hozzáteszem hogy nem engedtek el közös megegyezéssel most hogy beadtam a lemondásomat azt közölték nem dolgozhatok államigazgatásban 2 évig ez igaz?

Előre köszönettel...

fák,juh 2015.05.21 21:34:27

Közös megegyezéssel szinte mindent lehet. Csak KÖZÖS legyen az a megegyezés.

malvin82 2015.05.21 13:23:45

Rendben. Köszönöm!

Törölt nick 2015.05.21 09:48:33

elegendő a módosítás.

malvin82 2015.05.20 12:40:00

Üdv mindenkinek!

Arra szeretnék választ kapni, hogy, ha a munkáltató nem változik, de más munkakörben, másik munkahelyen(ugyanazon irodaház másik helyiségében) , más munkát, más bérért kell végeznie a munkavállalónak (erre megvan a közös akarat), akkor egy határozott idejű munkaszerződés esetén közös felmondás után egy új munkaszerződést kell létrehozni, vagy elegendő a munkaszerződés módosítása?

Köszönettel! M

Tesibá 2015.05.19 13:54:16

Üdvözlöm a tisztelt hozzáértőket!

Saját problémával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Gyakornok pedagógusként dolgoztam egészen péntekig, amikor is lejárt a próbaidőm és a vezetőség úgy döntött, hogy addig megválik tőlem, amíg nem kell indokolnia a döntését, legfeljebb 4 hónapig nem kell fizetést adnia ezen a poszton senkinek.

A 2011. CXC. törvény, 62§ 11. bekezdése szerint a gyakornok a munkaidejének maximum a felét töltheti nevelő tevékenységgel. Ez nekem 20 tanórát jelent, a valóságban viszont 26 tanórát kaptam, mert az iskola szerint nincs ilyen bekezdés és ugyan az vonatkozik rám is, mint a magassabb kategóriában dolgozókra, vagyis a munkaórámat kiegészítheti 26-ra.

Érdeklődnék, hogy az említett bekezdés létezik-e, hatályos-e és ha igen, hogy kérhetnék ezt számon az intézménytől?

Köszönöm a segítséget!

fák,juh 2015.05.06 08:19:46

"Praktikusan "egészségügyi okokbol képtelen a munkavégzésre" alapon, rendkívülivel, semmit nem kifizetve."

És ez hol van leírva a kjt-ben?

nethmarcsi 2015.05.05 06:37:16

Köszönöm. Dolgozni nem dolgozhat -nem is tudna - , sejtettem, hogy a szabadságon kìvül másra nem lesz jogosult. A táppénz sokkal kevesebb, mint a megállapìtott járadék, ìgy mielőbb lépünk.

teherelosztószív 2015.05.03 22:35:29

Elsiklottál a _közalkalmazott_ szó felett.

Ez általánosságban mindent megváltoztat. Nem MT hanem KJT..stb.

Nem felmond, hanem lemond. És nem felmondanak, hanem felmentik.

Praktikusan "egészségügyi okokbol képtelen a munkavégzésre" alapon, rendkívülivel, semmit nem kifizetve.

Ez ellen addig védett, amig a jogviszonya nem szüntethető meg, tehát amig bármiféle igazolt távollétre jogosult.

Pl táppénz, vagy kiadják neki "búcsúzóul" a szabit egyben.

Perelni lehet, kétséges eredménnyel, mert a nyert per után a magyar állam tapasztalatok alapján egyszerűen nem fizet, és nincs semmiféle ép ésszel belátható reális módszer behajtani a papiron már jogerős követelést.

Ez napi gyakorlat minden még közalkalmazottakat (figyelem, nem közmunkás!!) foglalkoztató intézményben immár, valamivel nagyobb ereje és több lobbiképessége van a köztisztviselőknek, ott még esetleg másik meccs folyik, de itt egyértelműen a közalkalmazott szót láttam leírva.

fák,juh 2015.05.03 20:20:59

Ha nem tudja ellátni eü okok miatt a munkáját akkor a munkáltató vagy felajánl neki olyan állást amiben tud esetleg dolgozni, vagy felmond a munkáltató és végkialégítést fizet.

nethmarcsi 2015.05.03 07:10:50

Kedves Szakértők!

Édesapám 2014 szeptemberében súlyos beteg lett, bizottságnál volt, legmagasabb besorolást kapta. Nem dolgozhat, jelzem nem is tudna sajnos. 55 éves, 29 éve közalkalmazott. A munkaviszonyát meg kell szüntetni, kérdésem, hogy ilyen esetben jár e végkielégìtés? A szabadság megváltását gondolom ki kell fizessék, ez is elég sok.

Köszönöm a választ!

telekkonyv(kagy) 2015.04.29 17:42:27

Ha az iskola elvégzése után is ott fogsz dolgozni, nem lenne célszerű tanulmányi szerződést kötni?

zsanna 2015.04.29 15:54:29

Ö..... hát ez nem működik, hogy csak a nettó kevesebb....

Inkább akkor azt kéne csinálni, hogy egy munkaszerződés-módosítást határozott időre, egy évre, melyben a bruttó bért viszitek le arányosan. És a módosításban fixáljátok azt is, hogy egy év után az eredeti fizetés lép megint érvénybe.

Ebben az esetben a munkáltatónak a csökkentett bruttó után kell fizetni a járulékot.

Htimo 2015.04.29 15:49:58

Elnézést nem fogalmaztam elég világosan.

Itt arra gondoltam, hogy a munkavállaló fizetését lejjebb lehetne szállítani annyival, ahány nap fizetés nélküli szabija lesz. Pl. ha nettó 154.000 Ft-ot kap és havi 2 fiz nélküli napra van szüksége, akkor pl 154.000 ft helyett 140.000 Ft-ot kellene kapnia. Azonban a munkaadónak a nettó bére feletti kötelezettségeit is meg kell fizetnie, amit ezért a munkavállalóra hárít és akkor már nagyon sokkal kapna kevesebbet az illető.

Csak arra akartam rávilágítani, hogy ez sem jó megoldás.

telekkonyv(kagy) 2015.04.29 15:40:53

Valaki hallott valahol a Bradfrod index alkalmazásáról?

http://en.wikipedia.org/wiki/Bradford_Factor

zsanna 2015.04.29 14:26:07

, viszont a nettó fizetés után fizetendő járulékokat ugyanúgy be kellene fizetni a NAV felé, amit viszont ebben az esetben a munkavállalónak kellene kifizetnie.

Ezt a részt marhára nem értem :-((

Htimo 2015.04.29 10:10:53

Gondoltunk arra is, hogy nem jelentünk be semmit, a munkavállaló egyébként is kötetlen munkaidőben dolgozik a munkaszerződése szerint. Tehát egy esetleges munkaügyi ellenőrzés sem okozna problémát.Ha az igazolt fizetés nélküli szabadságot 30 napban rögzítjük, akkor havonta 2,5 munkanappal kevesebb bért lehetne megállapítani, tehát csökkentenénk a fizetésemet 2,5 munkanapnak megfelelő összeggel.

Bár ez a megoldás garantáltan nem járna a ki/be jelentgetéssel, viszont a nettó fizetés után fizetendő járulékokat ugyanúgy be kellene fizetni a NAV felé, amit viszont ebben az esetben a munkavállalónak kellene kifizetnie.

Így viszont jelentősen kevesebb lenne a fizetése.

Biztosítotti jogviszony szempontjából  úgy is az a fontos, hogy a havi hétezer forint be legyen fizetve. Ennek rendezése pedig szerintem már a felek megegyezésén kellene alapulnia.

Végül is amiatt, hogy a munkáltató olyan "jó fej", hogy igazolt fizetés nélküli szabadságot biztosít a munkavállalónak, még neki keletkezik plusz munkája.

Ezt tartom igazságtalannak. Továbbá azt, hogy miért kell a felek ilyen megegyezése elé további akadályokat gördíteni, amikor a 2012-es Mt így is jelentős jogokat vont el a munkavállalóktól.

Bár azt nem tudom még, hogy ha a munkavállaló nem jelenti be és ki magát és ellátatlan marad, annak milyen további jogkövetkezménye marad? Róhatnak-e ki rá bírságot emiatt?

Htimo 2015.04.29 09:55:49

Kedves Babette, kedves Zsanna!

Nagyon szépen köszönöm a segítségeteket! Jó gyorsan válaszoltatok! :)

Nem az a cél, hogy a munkáltatóval fizesse meg az eü szolg járulékot. Azt a munkavállaló kifizetné. A legfőbb cél az, hogy sem a munkáltatónak, se a munkavállalónak ne kelljen ezt a jogviszonyt ki- és bejelentenie, mivel az felesleges adminisztráció, a könyvelőnőnek van más dolga is.:)

Az lenne a legjobb, ha a biztosítási jogviszony megmaradna, vagy pedig évente egyszer, akár előre is befizethetné a munkáltató azt a 30 nap x 231 Ft-ot. A lényeg nem a törvények megkerülése, hanem a papírmunka és ezzel a hibázási lehetőség elkerülése. (Ráadásul a munkavállaló is mehet a NAV-hoz, vagy ügyfélkapuzhat.)

Igen, valami ilyesmire gondoltam, mint amit Babette legutoljára hozzászólt. :)

Törölt nick 2015.04.29 09:15:31

akkor  az a kiskapu, hogy nem jelentgeti ki a napokra, hanem csak elengedi, es valamilyen legalis jogcimen levonja az azokra jaro fizetest (hogy utolag se lehessen megtamadni emiatt a ceget, hamar ilyen jo fej volt)