9. A bizományi szerződés

A megbízási típusú szerződések két nevesített szerződési altípusa:a bizomány és a szállítmányozás. Az új szabályozás nem veszi át többek között az európai alapelvek és az UNIDROIT alapelvek által szabályozott közvetett képviselet konstrukcióját. Ebből következően a szabályozás nem teszi lehetővé, hogy a megbízó és a harmadik személy között – legalább is a bizományost a megbízó képviselőjeként pozícionálva – a tulajdonszerzés közvetlenül bekövetkezzen. A szabályozás nem kívánja a bizományi szerződés szabályait radikálisan átalakítani.

9.1. A bizományi szerződés fogalma

6:281. § [Bizományi szerződés]
(1) Bizományi szerződés alapján a bizományos a megbízó javára a saját nevében ingó dologra adásvételi szerződés kötésére, a megbízó a díj megfizetésére köteles.
(2) E fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az olyan bizományi szerződésre, amely alapján a bizományos más szerződés kötésére vállal kötelezettséget.
(3) Semmis a bizományi szerződés, ha annak alapján a bizományos ingatlan tulajdonjogának a megszerzésére köteles.

A Ptk. a bizományi szerződést a megbízási szerződés önálló altípusaként szabályozza. A bizományi jogviszony kettős jellegű, amely a jogviszony közvetítői jellegéből fakad. A bizományos két irányban szerződik: megbízójával megköti a bizományosi szerződést, és annak teljesítéseként egy harmadik személlyel az adásvételi, vagy egyéb más szerződést. A két szerződés által három személy válik érintetté:

A két szerződést a bizományos személye kapcsolja össze. A bizományos mindkét szerződésben szerződő félként szerepel, szerződéses pozíciója azonban önálló, megbízója felé közvetítőként, a harmadik személy számára önálló gazdasági szereplőként (eladó, vevő, megrendelő) jelenik meg. Mind a régi Ptk., mind az új Ptk. a bizományos alapvető kötelezettségeként szerződés, tipikusan adásvételi szerződés megkötését határozza meg. A szabályozás szűk körben fenntartja annak a lehetőségét is, hogy a bizományos nem adásvételi, hanem más szerződés megkötésére vállaljon kötelezettséget. Az adásvételi bizomány modelljéből kiindulva azonban ennek lehetőségét a kialakult bírói gyakorlatnál szűkebb körre kívánja szorítani.

A bírói gyakorlat bizományi szerződésként ismert el egyes olyan szerződéseket is, melyekkel a megbízott például: vagyonkezelési, bérleti szerződések megkötésére vállalt kötelezettséget. A vagyoni forgalom fejlődésének eredményeként a bizomány jelentősége visszaszorult, és már csak egyike a közvetítőn keresztül történő értékesítésnek. A bizományi áruházak mellett elsősorban az értékpapír bizományi tevékenység az a terület, ahol a bizomány speciális szabályai megfelelően érvényesülhetnek.

A bizományos önállóan, a saját nevében eljárva, de a megbízó javára köti meg a szerződést.(adásvételi szerződést.) Az adásvétel tárgya csak ingó dolog lehet. Változtat tehát a szabályozás azon, hogy milyen szerződés megkötésére szólhat a bizományi szerződés. A korábbi szabályozás értelmében a bizomány tárgya más dolog, tehát így ingatlan is lehetett. A megszorítás indoka az, hogy a Ptk törvényjavaslatának miniszteri indokolása szerint az, hogy az ingatlan-nyilvántartási szabályok nem teszik lehetővé az ingatlan tulajdonjogának bizomány jogcímén történő bejegyzését, így nem jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba olyan tulajdonosváltozás, amely eladóként nem az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett tulajdonost szerepelteti, vagy melynek vevője nem maga kíván az ingatlan nyilvántartásban megjelenni, hanem, mint vevő egy harmadik személy, a bizományi jogviszony megbízója jogszerzése érdekében jár el.

Megjegyzés

Jogeset: A közvetett képviselet lényege abban áll, hogy a megbízott képviselő ugyan a megbízó utasításai szerint és érdekeinek megfelelően jár el, azonban a saját nevében teszi meg a jognyilatkozatot és köt szerződést, ezért a megbízott és a harmadik személy egymással szemben, közvetlenül válnak jogosulttá, és kötelezetté a megbízó és a harmadik személy között nem jön létre közvetlen jogviszony. [BDT 2006.1395.], [BDT 2012.2007.]

Megjegyzés

Mivel az értékpapír is ingó dolognak minősül, a bizományi szerződésre vonatkozó szabályai érvényesülnek az értékpapírok adásvételére kötött bizományi szerződések esetében is. Az értékpapír bizomány speciális szabályait a befektetési vállalkozásokról, és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. tv. 70-72.§-ai tartalmazzák.

A felek alapvető jogai és kötelezettségei nem térnek el az új szabályozás szerint sem, ha a bizományos a fenti feltételek megléte esetén adásvételi szerződés megkötésére, a megbízó pedig díj fizetésére köteles. A megbízás szabályainak megfelelő alkalmazásával itt is a vélelem a szerződés visszterhessége mellett szól. Nem kizárt azonban a bizományi szerződés ingyenessége sem. Az általános szabályokból eredően a bizományos akkor teljesít szerződésszerűen, a megbízóra jellemző gondos eljárással és együttműködéssel, ha az adásvételi szerződés megkötését előkészíti, és a bizományi szerződésben foglalt tartalommal a szerződést megköti.

A bírói gyakorlat gyakran találkozott a szerződéstípusuk elhatárolási problémáival, elsősorban a megbízási és bizományi szerződések elhatárolásának a kérdéseivel.[Lásd: a megbízási és a bizományosi jogviszony elhatárolása:[BDT 2001.534.]

A bizományi és az un. saját számlás szerződések elhatárolása szintén felvetett jogalkalmazási problémákat. A szerződés gazdasági-jogi tartalma alapján dönthető el, hogy a tovább-eladás céljából beszerző fél „saját számlás” adásvételi, szállítási, illetve raktári szerződést, vagy – a raktári szerződésen belül – „idegen számlás” bizományi szerződést köt.[Ld. [BDT 2009.2007.] Az uralkodó álláspont szerint a „saját számlás” beszerzés az adásvételi, stb. szerződést, míg az „idegen számlás” beszerzés a bizományi szerződést jellemzi.

A jogalkotó egyértelművé teszi, a Ptk. szabályozása folytán, hogy az adásvételi bizomány tárgyát csak az ingó dolgok adásvétele képezi, semmisnek nyilvánítja azt a bizományi szerződést, amelynek alapján a bizományos ingatlan tulajdonjogának a megszerzésére köteles. (6:281.§ (3) bekezdés).

Vissza a tartalomjegyzékhez

9.2. A bizományos jogállása

6:282. § [A bizományos jogállása]
(1) A bizományi szerződés alapján kötött adásvételi szerződés a bizományossal szerződő féllel szemben a bizományost jogosítja és kötelezi.
(2) A bizományos akkor áll helyt mindazoknak a kötelezettségeknek a teljesítéséért, amelyek a vele szerződő felet a szerződés folytán terhelik, ha ezt kifejezetten elvállalta.
(3) A bizományos hitelezői nem támaszthatnak igényt
a) a bizományossal szerződő féllel szemben fennálló és a megbízót illető követelésekre;
b) vételi bizomány esetén a bizományos által megvett dolgokra;
c) a bizományoshoz befolyt és elkülönítve tartott vagy kezelt olyan pénzösszegekre, amelyekről megállapítható, hogy a megbízót illetik.

A bizományos főkötelezettsége harmadik személlyel szerződést kötni saját nevében, de a megbízó javára. A bizományi szerződés a megbízó és a bizományos között jön létre, míg a bizományi szerződés teljesítéseként megkötött szerződés a bizományos és a vele szerződő harmadik személy között. A két jogviszony között nincs átjárás, a megbízó és a harmadik személy kizárólag a bizományossal szemben léphet fel a szerződés alapján. E körben továbbra is irányadó a bírói gyakorlat a közvetlen igényérvényesítés lehetőségét kizárta, e tekintetben változatlan szabályai ennek a jogelvnek az érvényesülésén nem változtattak.[ld. [LBH 2008.1882.]

Megjegyzés

Jogeset: A bizományossal adásvételi szerződés alapján kapcsolatban álló vevő az adásvételi szerződőséből eredő igényeit a megbízóval szemben, nem, kizárólag a bizományossal szemben érvényesítheti..[BH 2003.248]

Jelentősen változtatott ugyanakkor a Ptk. a régi Ptk. del credere felelősségi szabályán. A régi Ptk. 509.§ (2) bekezdése alapján a felek eltérő rendelkezés hiányában a bizományos köteles volt megbízójával szemben mindazon kötelezettségek teljesítéséért helytállni, amelyek a vele szerződő felet a szerződés folytán terhelték. Az új szabályozás egyértelművé teszi a del credere felelősség lényegét, két ponton is változtat a korábbi szabályozáshoz képest:

A Ptk. visszatérve ezzel a Kt. eredeti megoldásához – ezt a kötelezettséget csak abban az esetben telepíti a bizományosra, ha a szerződésben kifejezetten elvállalja (nyilvánvalóan magasabb megbízási díj ellenében). A Kt, szemléletének megfelelően der credere felelősség terheli a bizományost a kialakult és alkalmazandó kereskedelmi szokások alapján is. Mivel a Ptk. általános szerződési szabályai szerint a kereskedelmi szokások egyébként is a szerződés részévé válnak, erre a bizományi szerződés külön szabályai között a törvény nem utal. [Ld. [6:63.§. (5) bekezdés]

Az új szabályozás nem változtat a régi Ptk.-nak a megbízó védelmét szolgáló szabályain, a régi Ptk.-val egyező módon védett vagyonként határozza meg a bizományossal szerződő féllel szemben fennálló, és a megbízót illető követeléseket vételi bizomány esetén, a bizományos által megvett dolgokat, a bizományoshoz befolyt és elkülönítve tartott, vagy kezelt olyan pénzeszközöket, amelyekről megállapítható, hogy a megbízót illetik.

Az eladási bizományra átvett dolgok tulajdonjogát a bizományos nem szerzi meg, ezért a védelem fogalmilag kiterjed az eladási bizomány folytán a bizományoshoz került dolgokra is.

Vissza a tartalomjegyzékhez

9.3. A tulajdonszerzés

6:283. § [Tulajdonszerzés]
(1) Vételi bizomány esetén a bizományos a szerződés teljesítése során megszerzett ingó dolog tulajdonjogát az elszámolás során ruházza át a megbízóra.
(2) Eladási bizomány esetén a bizományos jogosult a megbízó tulajdonjogában álló ingó dolog tulajdonjogának az átruházására.

A Ptk. új rendelkezése, hogy egyértelművé teszi, hogy a bizományos tulajdonjogot szerez-e a szerződés tárgyán. A bizomány gazdasági oldalról való megközelítése esetén ésszerűtlennek tűnik az a konstrukció, hogy a tranzakció során a bizományos tulajdont szerezzen. Ez nemcsak a tulajdonszerzéssel járó problémák (közterhek, számviteli kötelezettségek, stb.) miatt valószínűsíthető, hanem amiatt is, hogy sem a megbízó, sem a bizományos szándéka nem irányul arra, hogy a bizományos tulajdont szerezzen.

A Ptk. a tulajdonszerzés kérdésének szabályozása során a Ptk. tulajdon átruházásra irányuló szabályaiból indul ki, és ezek alapján külön vizsgálja a vételi és az eladási bizomány esetén a tulajdonszerzés kérdését.

A vételi bizomány esetén a bizományos tulajdonszerzésének kimondása mégis szükséges, mert az adott jogszabályi környezetben (a nem tulajdonostól történő tulajdonszerzés szabályozása miatt) nincs olyan jogi megoldás, amely lehetővé tenné, hogy a bizományos tulajdonszerzése nélkül szálljon át a tulajdonjog az eladóról a megbízóra. A bizományos a harmadik személy eladóval megkötött adásvételi szerződés alapján megszerzett tulajdonjogot ruházza át a megbízóra.

Eladási bizomány esetén a bizományos a bizományi értékesítésre átvett, de a megbízó tulajdonában maradó ingó dologra kötheti meg harmadik személlyel (a vevővel) az adásvételi szerződést. A bizományos jogosultsága egyben kötelezettséget is jelent, mivel a bizományi szerződés fogalmi eleme az adásvételi szerződés megkötésének a bizományost terhelő kötelezettsége.

Megjegyzés

A nem tulajdonos bizományos tulajdonjog átruházására való feljogosítása tartalmilag annak a kimondását jelentheti, hogy – az elvetett képviseleti (megbízási) konstrukció helyett – a Ptk. e szabálya jogosítja fel a nem tulajdonos bizományost, mint speciális közvetítőt eladási bizomány jogcímén a megbízó tulajdonjogának az átruházására. E minőségében jogosult a saját nevében, de a megbízó javára az adásvételi szerződét megkötni. A harmadik személy vevő közvetlenül a tulajdonos megbízótól szerez tulajdonjogot.

Az adásvételi szerződés megkötéséig és a dolog átadásáig a kárveszély változatlanul a megbízót terheli azzal, hogy a bizományos a dolog gondos őrzésére köteles. Az e körben tanúsított károkozó magatartásért a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség [Ld. [6:142.§] szabályai alapján felel. Az adásvételi szerződés megkötését követően a vételi bizományhoz hasonlóan kerül sor a megbízó és a bizományos között az elszámolásra, amely a vételár kifizetésére, és a megbízási szerződés teljesítésével kapcsolatban felmerült költségek elszámolására is kiterjed.

Az eladási bizomány szabályozásának vitatható jellemzői között megemlítendő, hogy a tulajdonjog közvetlen átruházása ellenére a vevővel szemben változatlanul a bizományos marad az adásvételi szerződésből eredő jogok és kötelezettségek alanya. (6:282.§.(1) bekezdés) Ennek megfelelően, pl. a hibás teljesítésre, de a szerződés érvénytelenségére alapított igények is vele szemben érvényesíthetőek.

Megjegyzés

Jogeset: Nem állna összhangban a bizományos pozíciójával, ha a bizományi szerződés érvénytelensége esetén az eredeti állapot helyreállítására kerülne sor, hiszen az eredeti állapot helyreállítása mindig csonka lenne, mivel a csatlakozó szerződés érvényességét a bizomány érvénytelensége nem érintené, így az továbbra is érvényes lenne. Ez a gazdasági megközelítés összhangban áll az érvénytelenség Ptk. szerinti jogkövetkezményeivel. Az [1/2010. (VI.28.) PK véleményt] követően több ítélet és a Legfelsőbb Bíróság [EBH 2011.2414.] számú elvi döntése is kimondta, hogy a bizomány facere tevékenységre irányul, ezért a teljesítés megkezdését követően a szerződés érvénytelensége esetén nincs lehetőség az eredeti állapot helyreállítására. Mivel a PK vélemény a Ptk. érvénytelenségi szabályait előlegezte meg, bírói gyakorlat e tekintetben összhangban van a Ptk. új szabályaival.

Megjegyzés

Jogeset: Eladási bizomány esetén az adásvételi szerződés a bizomány a vevő között jön létre, így e szerződés eredményes megtámadása esetén az eredeti állapotot a vevő és a bizományos között kell helyreállítani [BH 2009.116.]

Vissza a tartalomjegyzékhez

9.4. A bizományi díj

6:284. § [Bizományi díj]
A bizományosnak díj akkor jár, ha az adásvételi szerződést megkötötték, vagy ha a szerződés megkötésére a megbízó érdekkörében felmerült okból nem került sor.

A régi szabályozás szerint (Ptk. 511.§) a bizományosnak díj csak annyiban jár, amennyiben az adásvételi szerződést teljesítette. Az új szabályozás abban tér el a korábbi Ptk. rendelkezéseitől, hogy kimondja, hogy a bizományosnak akkor jár a díj, ha az adásvételi szerződést megkötötték, vagy ha a szerződés megkötésére a megbízó érdekkörében felmerült okból nem került sor. Ily módon a megbízóra telepíti annak kockázatát, hogy az eladó vagy a vevő nem teljesít. Ha a bizományos az eladó, illetve a vevő kiválasztása, vagy az adásvételi szerződés megkötése során nem a megbízásra jellemző gondossággal járt el, és a megkötött szerződés teljesítésére ez okból nem kerül sor, a bizományos a szerződésszegéssel okozott kár megtérítésének a szabályai szerint felel. A del credere felelősség alapján a bizományos nemcsak a szerződés megkötéséért, hanem a teljesítéséért is felel a megbízójával szemben. A megbízási díjra való jogosultság háttér szabályaként nem vehető figyelembe a megbízási szerződés általános díjszabálya sem [Ld. [6:276.§ (1) bekezdés], mivel a del credere felelősség alól a bizományos nem mentheti ki magát. A Ptk. általános szabályként rögzíti, hogy az ellenszolgáltatás magában foglalja a szerződés teljesítésével rendszerint együtt járó költségeket is [Ld. [6:133.§], a szerződés teljesítésével együtt nem járó költségek megtérítését a bizományos – külön megállapodás hiányában – nem követelheti.

Megjegyzés

Jogeset: bizományi szerződés alapján kötött adásvételi szerződés esetén a bizományos – megbízójával szemben – felelős a vele szerződő fél fizetési kötelezettségének teljesítéséért is (del credere felelősség). Olyan értelmezés nem adható e rendelkezésnek, hogy a bizományos csak a hozzá befolyt vételárat köteles a megbízójának átutalni, mert a bizományosi viszony és felelősség az egyszerű megbízásnál szigorúbb. A hatályos tárgyi jog nem tesz különbséget a külkereskedelmi bizomány, és a Polgári Törvénykönyvben szabályozott bizományi szerződés között. [BDT 2003.888.]

következő oldal