38. A polgári jogi társasági szerződés

38.1. Polgári jogi társasági szerződés fogalma

6:498. § [Polgári jogi társasági szerződés]

Polgári jogi társasági szerződéssel a felek (a továbbiakban: tagok) arra vállalnak kötelezettséget, hogy közös céljuk elérése érdekében együttműködnek, a közös cél megvalósításához szükséges vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és tevékenységük kockázatát közösen viselik.

A korábbiakkal szemben kizárólag gazdasági cél érdekében is létrehozható a polgári jogi társaság. Fogalmi elem a tevékenység kockázatának közös viselése és a vagyoni hozzájárulás. A közös cél meghatározásánál nem utal a törvény arra, hogy az gazdasági tevékenységet igénylő kell legyen, mindamellett a vagyoni hozzájárulás és a tevékenység kockázatának viseléséről szóló rendelkezés mellett nehezen képzelhető el olyan együttműködési forma, amely nem igényel gazdasági tevékenységet.

Vissza a tartalomjegyzékhez

38.2. Vagyoni hozzájárulás

6:499. § [Vagyoni hozzájárulás]

(1) A tagok fejenként egyenlő mértékben teljesítenek vagyoni hozzájárulást.

(2) A vagyoni hozzájárulás tárgya lehet pénz, vagyoni értékkel rendelkező dolog, vagyoni értékű jog vagy bármilyen egyéb szolgáltatás, így különösen személyes munkavégzés.

(3) A nem pénzben nyújtott hozzájárulásokat a tagok maguk értékelik, és ennek alapján megállapítják a hozzájárulások egymáshoz viszonyított arányát.

A vagyoni hozzájárulás arányára vonatkozó rendelkezés kifejezetten zavaró és szükségtelennek tűnik, hiszen a felek természetesen eltérhetnek ettől, és meghatározhatják a hozzájárulásuk arányát. A vagyoni hozzájárulás felsorolása példálózó jellegű. A vagyoni hozzájárulás értékének megállapítására a tagok jogosultak.

Noha a polgári jogi társaság alapvetően változatlanul személyegyesülés, a korábbi szabályozással szemben nem semmis az olyan rendelkezés, amely a tagot mentesíti a személyes tevékenység alól.

Az új szabályozás nem korlátozza a feleket olyan megállapodás megkötésében, amellyel vagyoni hozzájárulásuk után kamatot, díjat, személyes közreműködésük után díjazást kötnek ki.

Vissza a tartalomjegyzékhez

38.3. A hozzájárulás módja

6:500. § [A hozzájárulás módja]

(1) A hozzájárulásként adott el nem használható dolgok közös használatba, az elhasználható dolgok közös tulajdonba kerülnek.

(2) A közös tulajdonba került dolog tulajdoni hányadával a tag önállóan nem rendelkezhet.

A vagyoni hozzájárulásként nyújtott dolgok természetüknél fogva kerülnek közös tulajdonba vagy használatba. A közös tulajdonba kerülő dolog tulajdoni hányadával azonban a tag nem rendelkezhet önállóan, mert ez ellentétbe kerülhetne a társaság közös céljával.

Vissza a tartalomjegyzékhez

38.4. Igényérvényesítés a taggal szemben

6:501. § [Igényérvényesítés a taggal szemben]

(1) Ha valamelyik tag nem szolgáltatja a szerződésben vállalt hozzájárulást, bármelyik tag követelheti tőle a szerződésszerű teljesítést. A tagok ezen jogát érvényesen nem lehet kizárni.

(2) Ha valamelyik tag olyan magatartást tanúsít, amely veszélyezteti a közös tevékenység sikerét vagy a szerződéses célt, bármelyik tag követelheti az ettől való tartózkodást.

Látszólag új rendelkezés, hogy ha a tag nem szolgáltatja a szerződésben vállalt hozzájárulást, bármelyik tag követelheti a szerződésszerű teljesítést. Nehezen indokolható, hogy miért kell külön is szabályozni ezt ennél a szerződéstípusnál, amikor a 6:154. § a kötelezetti késedelem jogkövetkezményei között tartalmazza (a korábbival egyezően), hogy a jogosult követelheti a teljesítést

A szerződéses cél vagy a közös tevékenység sikerét veszélyeztető magatartással szemben bármelyik tag felléphet. Véleményem szerint, ha a tag evégből keresetet indít, a társaság minden tagjának perben kell állnia.

Vissza a tartalomjegyzékhez

38.5. Nyereség és veszteség, tartozások

6:502. § [Nyereség és veszteség, tartozások]

(1) A közös tevékenység nyeresége és vesztesége a tagok közt hozzájárulásuk arányában oszlik meg.

(2) Tilos az olyan megállapodás, amely valamely tagot a veszteség viselése alól mentesít, vagy a nyereségben való részesedésből kizár.

(3) Ha a tagok harmadik személlyel kötött szerződésük alapján a veszteség viselésének arányától eltérően kötelesek helytállni, a szerződésben meghatározottak szerint el kell számolniuk egymással.

A nyereségen és veszteségen a tagok a hozzájárulásuk arányában osztoznak – ez is arra utal, hogy felesleges a hozzájárulás egyenlő mértékéről szóló rendelkezés, mert az bármilyen lehet, a nyereség és a veszteség viselése mindenképpen ahhoz igazodik. A korábbiakkal egyezően tilos a tag kizárása a nyereségből vagy a veszteségből.

A törvény korábban tartalmazta, hogy a harmadik személyekkel szemben a társaság felelőssége egyetemleges. Most kifejezetten ez nincs szabályozva; utalás történik arra, hogy ha helytállási kötelezettség a harmadik személlyel kötött szerződésben eltérően van szabályozva, akkor a tagoknak egymás közt a saját szerződésük szerint el kell számolniuk.

Kifejezett szabályozás hiányában a harmadik személlyel szembeni felelősséget a 6:28. és 6:29. §-ok alapján kell megállapítani.

A korábbiaktól eltérően nincs évenkénti elszámolási kötelezettség. Ennek megfelelően a tagok az elszámolás(oka)t a szerződésben foglaltak szerint hajtják végre. Kérdésként vetődhet fel azonban, hogy ha nincs ilyen szabályozás, vajon milyen időközönként kérheti a tag a többi tagtól az elszámolás megejtését? Van-e erre mód a szerződés fennállása alatt, vagy csupán a megszűnéskor?

Ennek kimunkálása – ha egyáltalán problematikus lesz – a bírói gyakorlatra vár. Véleményem szerint az elszámolást az adott tényállástól függően, a körülmények által indokolt ésszerű időpontban a szerződés fennállása alatt is lehet kérni. Nyilvánvalóan azonban nem gyakorolható ez a jog visszaélésszerűen.

Vissza a tartalomjegyzékhez

38.6. Ügyvitel

6:503. § [Ügyvitel]

(1) Az ügyek vitelére a tagok együttesen jogosultak.

(2) A tagok úgy is rendelkezhetnek, hogy az ügyek vitelére meghatározott tagot vagy tagokat jogosítanak fel; ilyenkor a kifejezetten fel nem jogosított tagok nem jogosultak az ügyek vitelére.

(3) Ha több tag együttesen jogosult ügyvitelre, az ügyvitelre jogosult tagok az ügyviteli döntéseket egyhangúlag hozzák meg.

(4) Az ügyek vitelére a társaságon kívül álló személy nem jogosítható fel. Az ügyvitel személyesen látható el. Az e rendelkezésekkel ellentétes szerződési kikötés semmis.

A korábbinál részletesebben szabályozza a törvény az ügyvitel rendjét. Természetesen alapesetben itt is a szerződés rendelkezései irányadók, azzal, hogy ügyvitelre csak tag jogosult, és az ügyvitel csak személyesen látható el, az ezzel ellentétes kikötés semmis. Ha a szerződés nem tartalmaz eltérő rendelkezést, a tagok az ügyvitelre együttesen jogosultak. Nincs akadálya annak, hogy a tagok egy vagy több tagot feljogosítsanak az ügyvitelre, ilyenkor a többi tag arra nem jogosult.

Kérdés, vajon mit takar az „ügyvitel” fogalma? Kizárja-e az ügyvitel személyes ellátásának kötelezettsége, hogy az ügyvitelre feljogosított tag bizonyos, az ügyvitelhez kapcsolódó részfeladatok ellátásához teljesítési segédet vegyen igénybe (pl. könyvelő, jogász, informatikus, gépkocsivezető, stb. segítségét kérje)?

Vissza a tartalomjegyzékhez

38.7. Ellentmondás

6:504. § [Ellentmondás]

Az önálló ügyviteli jogkörrel rendelkező tag ügyviteli intézkedése ellen bármelyik tag, az együttes ügyviteli jogkörben eldöntött ügyviteli intézkedés ellen az ügyvitelből

következő oldal