2. Az adásvétel különös nemei

2.1 Elővásárlási jog

6:221. § [Elővásárlási jog]

(1) Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel elővásárlási jogot alapít, és a dolgot harmadik személytől származó ajánlat elfogadásával el akarja adni, az elővásárlási jog jogosultja az ajánlatban rögzített feltételek mellett a harmadik személyt megelőzve jogosult a dolog megvételére.

(2) Ha a tulajdonos egymást követően több személynek enged ugyanarra a dologra elővásárlási jogot, a jogosultak az elővásárlási jogok keletkezésének sorrendjében gyakorolhatják elővásárlási jogukat.

A Ptk. lényegesen átalakítja az elővásárlási jog szabályait. A 6:221. § (1) bekezdése tartalmazza az elővásárlási jog fogalmát, a (2) bekezdése rendelkezik a több elővásárlási jog közötti sorrendről. A 6:222. §-a szabályozza, hogy a vételi ajánlatot hogyan kell közölni az elővásárlásra jogosultakkal, és hogy hogyan jön létre elővásárlási jog esetén a szerződés. A 6:223. §-a az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalanságáról rendelkezik.

A 6:221. § (1) bekezdése az elővásárlási jog fogalmát rögzíti, amely ebben a formájában hiányzott az 1959-es Ptk.-ból. Az elővásárlási jog a jogosult olyan hatalmassága, amelynél fogva a tulajdonos dolgát megveheti, ha a tulajdonos harmadik személynek akarja eladni azt.

A tulajdonos több személynek is biztosíthat elővásárlási jogot ugyanarra a dologra. Ez történhet úgy, hogy azonos alkalommal állapodik meg több jogosulttal, de úgy is, hogy egymást követően kerül sor az elővásárlási jogot létesítő megállapodások aláírására. Az első esetben a szerződésben rögzíteni lehet, hogy a több jogosult milyen sorrendben gyakorolhatja az elővásárlási jogot. Ha ilyen megállapodásra nem kerül sor, mindegyikük azonos rangsorban válik az elővásárlási jog jogosultjává. Ha az elővásárlási jogok egymást követő megállapodásokkal létesülnek, akkor a Ptk. szerint a jogosultak a jogok keletkezésének sorrendjében gyakorolhatnak csak elővásárlási jogot, vagyis az időben később keletkezett elővásárlási jog jogosultja csak akkor gyakorolhatja jogát, ha a korábbi nem kívánt élni a jogaival. Természetesen szerződési szabályról lévén szó, a felek eltérő módon is megállapodhatnak, tehát később létesített elővásárlási jog állhat azonos rangsorban korábbival, ha ebbe a korábbi jogosult is beleegyezik. (KISFALUDI András: A tulajdonátruházó szerződések. In VÉKÁS Lajos (szerk.): A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal. Budapest, 2013, Complex.)

Megjegyzés
  • EBH2010. 2133. A cserével vegyes adásvétellel szemben is gyakorolható elővásárlási jog, ha megállapítható, hogy a csereelem szerződésbe iktatására az elővásárlási jog kijátszása érdekében került sor. Ilyen esetben a bíróság a szerződést adásvételi szerződésnek tekinti és a szerződés létrejöttét az elővásárlásra jogosult személy és az eladó között megállapítja.
  • EBH2009. 1952. Cserével vegyes adásvételi szerződésnél nem gyakorolható az elővásárlási jog.
  • EBH2008. 1790. Üzletrész átruházása esetében nem alkalmazható az 1959. évi IV. törvénynek az elővásárlási jog gyakorlására jogosult személy kijelölésére vonatkozó szabálya.
  • EBH2006. 1408. Ha az elővásárlási jog jogosultja részére a vételi ajánlat közlése nem szabályszerűen történt, hanem arról más módon szerzett tudomást, ez a körülmény nem akadályozza annak megállapítását, hogy a jogosult nem élt az elővásárlási jogával
  • BH2012. 294. A szerződés létre nem jöttének megállapítására irányuló kereset előterjesztésének feltételei. A gazdálkodó szervezet által kijelölt személy elővásárlási jogának gyakorlása.
  • BH2012. 16. Az elővásárlási jog gyakorlásának feltételei.
  • BDT2011. 2390. Az ajándékozási és adásvételi elemeket is tartalmazó vegyes szerződés az elővásárlási jog gyakorlását kizárja.
  • BDT2009. 1951. Az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó határidő – függetlenül attól, hogy ezt a felhívás tartalmazza-e – anyagi jogi jellegű, ezért a megjelölt határidő utolsó napján az ajánlat elfogadására vonatkozó nyilatkozatnak meg kell érkezni. A határidő utolsó napján postára adott elfogadó nyilatkozat elkésett.
  • BDT2005. 1280. Az elővásárlási jog gyakorlására való felhívást – az ajánlat közlését – követően az adásvételi szerződés az elővásárlási jog gyakorolhatósága szempontjából rögzül, az ajánlati kötöttség időtartama alatt a felek szerződési szabadsága nem érvényesül.
  • BDT2002. 698. Az elővásárlási jog nem dologi, hanem kötelmi igény, amely nem korlátlan ideig illeti meg a jogosultját. A forgalom biztonságához fűződő érdek is azt követeli, hogy az igény jogosultja a lehető legrövidebb időn belül éljen a jogszabály által biztosított jogával. Az elővásárlási jog, mint kötelmi jogosultság is elenyészik akkor, ha hosszabb ideig nem gyakorolják.
Forrás

KISFALUDI András: Az elővásárlási jog egyes dogmatikai kérdései. In Liber Amicorum, Studia A. Harmathy Dedicata. Budapest, 2003, ELTE ÁJK, 161-185. o.

KOLLÁR Márta–WELLMANN György: Az elővásárlási joggal kapcsolatos jogértelmezési kérdések a bírói gyakorlatban. Gazdaság és Jog, 2009/7-8. 3-9. o.

VEZEKÉNYI Ursula–BODOR Mária: Az üzletrész- és a részvényátruházás során gyakorolható elővásárlási jog egyes kérdéseiről. Gazdaság és Jog, 2009/11. 3-7. o.

Vissza a tartalomjegyzékhez

következő oldal