29. A kezességi szerződés

29. 1. A biztosítéki szerződések új rendszertani elhelyezése

Az új Ptk. Hatodik Könyve önálló címben szabályozza a biztosítéki szerződéseket, a kezességi és a garanciaszerződést. A régi Ptk. a kezességet és a bankgaranciát a szerződést biztosító mellékkötelezettségek között szabályozta, rendszertani elhelyezésüket a biztosítéki cél határozta meg. Az új Ptk. ezzel szemben az egyes szerződések között helyzete el a kezességi szerződést is, tekintettel arra, hogy bár biztosítéki céllal jön létre, önálló szerződéses jogviszonyt hoz létre a jogosult és a biztosítékot nyújtó személy között.

Vissza a tartalomjegyzékhez

29. 2. A kezességi szerződés lényeges tartalmi eleme

6:416. § [Kezességi szerződés]

(1) Kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.

(2) Kezesség egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, feltétlen vagy feltételes, meghatározott vagy meghatározható összegű pénzkövetelés vagy pénzben kifejezhető értékkel rendelkező egyéb kötelezettség biztosítására vállalható.

(3) A szerződést írásba kell foglalni.

29. 2. 1. A kezességi szerződés alanya és tárgya

A Ptk. 6:416. §-ának (1) bekezdése a kezesi szerződés lényeges tartalmi elemeit határozza meg. A régi Ptk. 272. § (1) bekezdése szerint: „Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.” A kezességi szerződés fogalma és lényeges tartalmi elemei az új Ptk.-ban sem változtak.

A Ptk. 6:416. §-ának (1) bekezdése alapján a kezességi szerződés alanyai a kezes és a jogosult. A biztosított követelés kötelezettje, akinek teljesítéséért a kezes kezességet vállal, a kezességi szerződésnek nem alanya. A kezesség továbbra is a személyi biztosítékok egyik altípusa, a kezes saját személyében egész vagyonával felel más személy kötelezettsége teljesítésének az elmulasztásáért.

A Ptk. 6:416. §-ának (1) bekezdése szerint a kezességi szerződés tárgya a kezességvállalás.

A Ptk. 6:416. §-ának (1) bekezdéséből kitűnően a kezes teljesítési kötelezettsége nem feltétlen, hanem a kötelezett nem teljesítéséhez, mint feltételhez kötött.

29. 2. 2. A kezességgel biztosított követelés

A Ptk. 6:416. § (2) bekezdése a kezességgel biztosított követelésről rendelkezik. Ez a rendelkezés a régi Ptk.-ban nem szerepelt. A Ptk. 6:416. §-ának (2) bekezdése alapján a kezesség szolgálhat akár egy, akár több követelés biztosítására. A Ptk. javaslatának miniszteri indokolása is utal arra, hogy a kezességet nem csak egy meghatározott kötelezettségért lehet vállalni, hanem meghatározott kötelezett meghatározott jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségének biztosítására, illetve a kötelezett és a jogosult között fennálló, meghatározott jogviszony alapján fennálló összes kötelezettség biztosítására is.

A Ptk. 6:416. §-ának (2) bekezdése alapján a kezesség szolgálhat akár már fennálló, akár jövőben keletkező kötelezettségért. Ez a régi Ptk. 272. § (1) bekezdésének szövegezéséből hiányzott, ám ezt a lehetőséget a korábbi joggyakorlat is elfogadta (BH 1994. 205.; BH 1995.108.).

Megjegyzés

A Ptk. 6:416. §-ának (2) bekezdése szerint a kezesség szolgálhat akár feltétlen, akár feltételes kötelezettségért. A régi Ptk. 272. §-ának (1) bekezdése a jogi norma szintjén erről nem rendelkezett, de az ehhez fűzött miniszteri indokolás utalt erre. A feltételes követelés kezességgel történő biztosítását ezért a korábbi joggyakorlat is elfogadta ( BH 1995.108.).

A Ptk. 6:416. §-ának (2) bekezdése a kezességgel biztosítható követelés tartalmát is meghatározza. E szerint pénzkövetelés, vagy pénzben kifejezhető értékkel rendelkező egyéb kötelezettség biztosítására vállalható csak kezesség.

A Ptk. 6:416. §-ának (2) bekezdésében foglalt meghatározás arra utal, hogy a kezes kötelezettsége a kifejezett pénztartozások körén kívül is pénzfizetésre korlátozódik, ezért kell az egyéb kötelezettségnek is pénzben kifejezhető értékkel rendelkeznie. Ezt az értelmezést támasztja alá a beszámításra való utalás is a Ptk. 6:417. §-ának (2) bekezdésében, hiszen valamely tevésre irányuló szolgáltatás esetén a beszámítás lehetősége eleve kizárt. A biztosított követelésnek tehát meghatározottnak, vagy legalább meghatározhatónak kell lennie. Ez utóbbi esetben a követelésnek az esedékesség időpontjában minden további eljárás nélkül egyértelműen meghatározhatónak kell lennie. Nem határozható meg és ezért nem biztosítható kezességgel az olyan kötelezettség, amelynek mértékét „a felek esedékességkor, közös megegyezéssel állapítják meg.” Meghatározható viszont a kötelezettség, ha annak mennyiségét valamely egyenérték meghatározásával az esedékességkor érvényes árfolyamon (pl. 1000 eurónak megfelelő), illetőleg kialakult piaci árra utalással határoztak meg, feltéve, hogy az utalás maga egyértelmű.

29.2.3. A kezességi szerződés alakja

A Ptk. 6:416. §-ának (3) bekezdése a kezességi szerződés alakját határozza meg. A régi Ptk. 272. §-ának (2) bekezdése szerint kezességet csak írásban lehetett érvényesen vállalni.

A Ptk. 6:416. §-a (3) bekezdésének szövegéből az következik, hogy míg korábban csak a kezesség elvállalását tartalmazó kezesi nyilatkozatot kellett írásba foglalni, addig a jelen szabályozás szerint az írásbeliség követelménye valamennyi szerződő fél nyilatkozatára kiterjed. Az írásbeli alak érvényességi kellékei a kezességi szerződésnek, hiszen a Ptk. 6:6 §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a jogszabály vagy a felek megállapodása a jognyilatkozatra meghatározott alakot rendel, a jognyilatkozat ebben az alakban érvényes.

A Ptk. 6:416. §-ának (3) bekezdéséhez fűzött miniszteri indokolás ennek az értelmezésnek látszólag ellentmondóan érvel: „A kezesség alakszerűségére vonatkozó követelmény azonban nem a kezességi szerződésre, hanem csak a kezességvállalásra, a kezességvállaló nyilatkozatra vonatkozik, mivel az alakszerűségi követelmény a kezes védelmét célozza, a kezességvállalás terjedelmével kapcsolatos bizonyítási nehézségek elkerülését szolgálja.” A normaszöveg helyes értelmezése alapján azonban mind a kezes, mind a jogosult nyilatkozatát írásba kell foglalni, ennek hiányában a kezességi szerződés az alakiság megsértése miatt érvénytelen lesz. A kezes illetve a jogosult szerződési nyilatkozata írásba foglalás hiányában a teljesítés jogosult általi elfogadásával a Ptk. 6:94. §-ának (1) bekezdése alapján a teljesített rész erejéig érvényessé teszi a szerződést, a jogosult azonban további teljesítést nem követelhet. Emiatt az a korábbi joggyakorlat, amely az írásbeli formát csak a kezes nyilatkozatára írta elő, nem tartható fenn (BH 1998. 277.; BH 1995.108.; BDT 2007.1535.; BH 1993.631.).

Vissza a tartalomjegyzékhez

29. 3. A kezesség járulékossága

6:417. § [A kezesség járulékossága]

(1) A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt. A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt, kiterjed azonban a kötelezett szerződésszegésének jogkövetkezményeire és a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékkövetelésekre is.

(2) A kezes a jogosult követelésébe beszámíthatja a saját és a kötelezett ellenköveteléseit, és érvényesítheti az őt saját személyében megillető kifogásokon túl azokat a kifogásokat is, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. A kezesség elvállalása után a kezessel szemben nem hatályos a kötelezettnek a kifogásról lemondó jognyilatkozata.

(3) Bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés kezesével szemben a követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni.

(4) A kötelezett ellen indult csődeljárásban biztosított fizetési haladék a kezes kötelezettségét nem érinti. A kötelezett ellen indult felszámolási vagy csődeljárásban kötött egyezség a kezes kötelezettségét nem érinti, ha a jogosult a kezest az egyezség megkötését megelőzően annak feltételeiről tájékoztatta. A tájékoztatás elmaradása esetén a kezes szabadul a kötelemből. A tájékoztatást követően a kezes jogosult a kötelezett tartozásának a teljesítésére. Teljesítés esetén a kezes a felszámolási vagy a csődeljárásban a jogosult helyébe lép.

(5) A kezes a kötelezett ellen folytatott per és végrehajtás költségeiért akkor felel, ha a keresetindítás előtt a jogosult a teljesítésre eredménytelenül szólította fel.

A Ptk. 6:417. §-a összefoglalja a kezesség járulékosságával kapcsolatos szabályokat. A kezesség járulékos kötelezettség, azaz mindig főkötelezettséget tételez fel, amelyhez igazodik. A Legfelsőbb Bíróság 1/2007. PJE határozata szerint a kezes ugyanazért a követelésért felel, mint a főadós, vele szemben a követelés jogcíme is ugyanaz, mint a főadóssal szemben. Az új Ptk. szakít ezzel a koncepcióval és a kezesi kötelezettséget elválasztja a főkötelezettségtől, továbbá elkülöníti a kezesség járulékos és másodlagos jellegét. Míg a kezességgel biztosított főkötelezettség számtalan jogcímen fennállhat, addig a kezes kötelezettségének jogcíme csak a kezességvállalás formájában nyújtott biztosítéknyújtás. A kezesség járulékos, ugyanakkor másodlagos biztosíték. Járulékossága abban áll a már kifejtettek szerint, hogy mindig főkötelezettséget tételez, míg másodlagossága azt jelenti, hogy a kezes helytállási kötelezettsége csak a főadós mulasztása esetén áll be.

Olvasmány

Ajánlott irodalom:

  • Gárdos István: A kezesség esedékessége és elévülése. Gazdaság és Jog, 2012/7-8.,
  • Leszkoven László: A kezességi szerződés. Miskolc, 2009, Hatra Mag
  • Csőke Andrea: A csődeljárás esete a függő kötelezettségekkel, a kezességgel és a dologi kötelezettséggel. Céghírnök, 2010/12.
  • Leszkoven László: A készfizető kezességi jog jellegéről. Egy jogegységi határozat kapcsán. Gazdaság és Jog, 2010/11. szám

Vissza a tartalomjegyzékhez

29. 3. 1. A kezesi felelősség terjedelme

A szabályozás előzménye a régi Ptk. 273. § (1) bekezdésének első valamint a (2) bekezdésének első fordulata. Ezekkel a szabályokkal megegyezően szabályozza a Ptk. 6:417. § (1) bekezdése a kezesi felelősség terjedelmét, amikor kimondja, hogy a kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt. A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállaláskor volt. A Ptk. 6:417. §-a (1) bekezdésének első mondata a kezesi felelősség járulékos jellegét emeli ki, a kezes kötelezettsége a biztosított kötelezettségéhez igazodik a régi Ptk.-val összhangban.

Megjegyzés

A régi Ptk. szerint kialakult gyakorlat alapján a főadós és a kezes kötelezettsége sem volt azonos, sőt még a kezes felelősségének a jellege, illetőleg mértéke sem feltétlenül egyezett meg a főadósi kötelezettséggel. A BDT 213.2009-10. jogeset tartalma szerint a kezes kötelezettsége ahhoz a szerződéshez igazodik, amelyből eredő kötelezettségek teljesítéséért kezességet vállalt, függetlenül attól, hogy a jogosult és a főkötelezett között több szerződéses jogviszony áll fenn.

A kezesség járulékos jellegéből következik, hogy mindaddig, amíg a követelés meg nem szűnik, illetve amíg a főkötelezettel szemben bírósági úton a követelés érvényesíthető, a kezes helytállási kötelezettsége is fennáll. A kezes, sőt még a készfizető kezes sem önálló adós, a vele szembeni követelés nem a saját, hanem a főkötelezett tartozása akkor is, ha a készfizető kezes önállóan perelhető. A kezes helytállási kötelezettsége mindaddig fennáll, amíg a követelés meg nem szűnik, vagy amíg a főkötelezettel szemben bírósági úton érvényesíthető (BH 2006. 60.).

A Ptk. 6:417. § (1) bekezdésének második mondata a kezesi felelősség korlátozott jellegére utal. A régi Ptk.-val összhangban, azzal egyezően rendelkezik arról, hogy a kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt. E szabály helyes értelmezése szerint a jogosult és a kötelezett ugyan az alapjogviszonyt módosíthatja, ez azonban a kezesre csak akkor hathat ki, ha a módosítás a felelősségének terjedelmét nem növeli. Mérlegelés kérdése, hogy az adott körülmények között a kezes felelőssége terhesebbé vált-e vagy sem. Amikor a jogosult a kezes helyzetét a visszkereseti igény veszélyeztetésével nehezíti el, a kezes kötelezettsége nyilván terhesebbé válik, ez esetben szabadul is a kötelemből a Ptk. 6:426. §-a alapján.

Olvasmány

A korábbi joggyakorlat szerint a kezes kötelezettsége terhesebbé vált azáltal is, hogy a határozott időre kötött biztosított szerződés (bérleti szerződés) határozatlan időtartamúvá alakult át (BH 1999. 499.).

A Ptk. 6:417 § (1) bekezdésének második mondata a kezes kötelezettségét kiterjeszti a kötelezett szerződésszegésének jogkövetkezményeire és a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékkötelezettségekre is. A régi Ptk. 273. § (2) bekezdéséhez fűzött miniszteri indokolás szerint „... a kezes nemcsak a kötelezettség teljesítéséért, hanem annak szerződés szerinti teljesítéséért vállalt helytállást. A szerződésszegés következményeinek elejét is veheti azzal, hogy a főkötelezett helyett ő maga teljesít. Végül figyelembe veendő, hogy a kezességnek a jogosultat biztosító szerepe s ezáltal egész jelentősége nagymértékben csökkenne, ha a szerződésszegésért való felelősség a kezest nem terhelné”. A mellékkötelezettségek vonatkozásában a korlátozás a régi Ptk. 273. (2) bekezdésével összhangban továbbra is fennáll, a már esedékessé vált szolgáltatásokat a jogosult önállóan is érvényesítheti. A kezes kötelezettsége ahhoz a követeléshez igazodik, amelyért kezességet vállalt, ezért számolhatott a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékkövetelésekkel is. A régi Ptk. szövegezése szerinti „mellékszolgáltatás” helyett az új Ptk. „mellékkövetelések” megfogalmazást használ, ezzel is kiemelve azt a tényt, hogy a kezes kötelezettsége mindig valamely kötelezettséghez igazodik.

29. 3. 2. A kezes beszámítási joga és az általa felhozható kifogások köre

A Ptk. 6:417. §-ának (2) bekezdése a régi Ptk. 273. §-a (1) bekezdésének második fordulatához képest jóval részletesebben szabályozza a kezes beszámítási jogát és az általa előterjeszthető kifogásokat. Ez alapján a kezesnek joga van arra, hogy a kötelezettségét beszámítás útján teljesítse (6:49. § (1) bekezdés), méghozzá nem csak a saját, hanem a kötelezett követeléseinek beszámításával is.

A Ptk. 6:417. §-ának (2) bekezdése alapján a kezest az őt a jogosulttal szemben a személyében megillető kifogásokon kívül megilletik mindazok a kifogások, amelyek a kötelezettet a kezesség elvállalásakor megillették. Így a sortartási kifogáson kívül megilleti őt az érvénytelenségi kifogás is.

A kötelezett kifogási tekintetében fennálló érvénytelenségi kifogás előterjesztéséhez való joga nem szűnik meg a kezesnek azáltal, hogy a kötelezett a kezesség elvállalását követően lemondott a kifogásolási jogáról. Ugyanez vonatkozik a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló beszámítási jogára is. E vonatkozásban tehát nem érvényesül a járulékosság.

29. 3. 3. A bírósági úton nem érvényesíthető követelésért vállalt kezesség

A Ptk. 6:417. §-ának (3) bekezdése a bírósági úton nem érvényesíthető követelésért vállalt kezességet szabályozza. A régi Ptk. 273. § (3) bekezdése szerint a bírósági úton nem érvényesíthető követelés kezesével szemben a követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni. A Ptk. 6:417. §-ának (3) bekezdése lényegében megegyezik a régi Ptk. 273 §-ának (3) bekezdésével. A kezesség nem járhat azzal a következménnyel, hogy a bírósági úton nem érvényesíthető követelés a kezesség révén bírósági úton érvényesíthetővé váljon. Amennyiben a biztosított szerződés érvénytelen, az ebből eredő kötelezettségért vállalt kezességet sem lehet érvényesíteni, mivel ebben az esetben a kezességi szerződés is érvénytelen.

A Ptk. 6:417. § (3) bekezdésének a biztosított követelés elévülése, illetve az elévült követelésért vállalt kezesség esetén van a legnagyobb gyakorlati jelentősége. Ha a követelés azért nem érvényesíthető bírósági úton, mert az elévült, ezt hivatalból nem lehet figyelembe venni, csak a kezes kérelmére. Ilyen esetben tehát a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának nincs helye és a fizetési meghagyás kibocsátása sem tagadható meg. A készfizető kezes a kötelezettel szemben beállott elévülésre azonban nem hivatkozhat, ha egyébként vele szemben az elévülés megszakadt, vagy kötelezetti késedelembe esett, mielőtt a kötelezettel szemben az elévülés beállt volna. Amennyiben a biztosított követelés elévülése a jogosult hibájából következett be, úgy a kezes a Ptk. 6:426. §-a értelmében a kötelezettsége alól felszabadul.

29. 3. 4. A kötelezett elleni fizetésképtelenségi eljárás hatása a kezesi felelősségre

A Ptk. ezen új szabályának nincs előzménye a korábbi Ptk. normaszövegében. A Ptk. 6:417. §-a (4) bekezdésének első mondata szerint a kötelezett ellen indult csődeljárásban biztosított fizetési haladék a kezes kötelezettségét nem érinti, a készfizető kezessel szemben a követelést tehát az eredeti esedékesség időpontja szerint lehet érvényesíteni.

A Ptk. 6:417. §-a (4) bekezdésének második és harmadik mondata a kötelezett ellen indult felszámolási vagy csődeljárásban kötött egyezség kezességre gyakorolt hatását szabályozza. A főszabály szerint az egyezség a kezes kötelezettségét nem érinti, ha a jogosult a kezest az egyezség megkötését megelőzően annak feltételeiről tájékoztatta. A tájékoztatás elmaradása esetén a kezes szabadul a kötelemből. A tájékoztatásnak tehát fontos joghatása van. Egyrészről a tájékoztatás elmaradása esetén a kezes szabadul a kötelemből, másrészről a tájékoztatást követően a kezes jogosult a kötelezett tartozásának a teljesítésére. Teljesítés esetén pedig jogszabályon alapuló jogutódlás történik, a kezes a felszámolási vagy csődeljárásban a jogosult helyébe lép. Ez lehetővé teszi a kezes számára egyrészről azt, hogy az egyezség megkötésében ezen eljárások keretében részt vegyen, másrészről pedig azt, hogy az esetlegesen ránézve hátrányos egyezségi feltételeket a maga javára változtassa meg.

29. 3. 5. A kezes felelőssége a kötelezett ellen indított per és a végrehajtás költségeiért.

A Ptk. 6:417. §-ának (5) bekezdése a kötelezett ellen indított per és végrehajtás költségeiért való kezesi felelősséget szabályozza. A régi Ptk. 273. § (2) bekezdésének utolsó mondata szerint a kezes a perköltségekért és a végrehajtási költségekért csak akkor felel, ha a keresetindítás előtt őt a teljesítésre felszólították. A kezesnek ez a felelőssége az új Ptk. szerint is fennáll és abból ered, hogy a költségeket saját teljesítésével módjában állott volna elhárítani.

Vissza a tartalomjegyzékhez

29. 4. A jogosultat terhelő tájékoztatási kötelezettség

6:418. § [A jogosultat terhelő tájékoztatási kötelezettség]

(1) A jogosult köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest a kötelezett teljesítésének elmaradásáról, a biztosított kötelezettség teljesítési határidejének változásáról és a kötelezett helyzetében beálló minden olyan változásról, amely a kezes kötelezettel szembeni megtérítési igényét hátrányosan befolyásolhatja. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a biztosított kötelezettségnek a tájékoztatás időpontjában fennálló mértékére.

(2) Ha a kezesség a kötelezettnek egy vagy több meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi kötelezettségét vagy a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségét biztosítja, a jogosult arról is köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest, ha a biztosított kötelezettség mértéke a kezesség elvállalásakor számított vagy az utolsó tájékoztatáskor fennálló mértékéhez képest húsz százalékkal nőtt.

A Ptk. új szabályként speciális tájékoztatási kötelezettséget ír elő a jogosult számára. Ennek a régi Ptk.-ban - a feleket terhelő általános tájékoztatási kötelezettségen túlmenően - nem volt előzménye.

A Ptk. 6:418. § (1) bekezdése három esetben ír elő tájékoztatási kötelezettséget. A kötelezett teljesítésének elmaradásáról való tájékoztatás azt a célt szolgálja, hogy a kezes tisztában legyen azzal, hogy a tartozást a főadós nem teljesítette, ezáltal felkészülhessen arra, hogy a jogosult felszólítása esetén a főadós helyett teljesítsen. A biztosított kötelezettség teljesítési határidejének megváltozása szintén lényeges információ a kezes számára, hiszen arról ad felvilágosítást, hogy helytállási kötelezettségének időtartalma meddig terjed, illetve, hogy legkorábban mikor köteles majd a főadós helyett teljesíteni. A jogosult köteles tájékoztatni a kezest minden olyan változásról is, amely a kezes kötelezettel szembeni megtérítési igényét hátrányosan befolyásolja. A kezes megtérítési igénye szempontjából jelentős információ lehet például, hogy a kötelezett vagyoni helyzete romlott-e.

Annak érdekében, hogy a kezes valamennyi releváns információval rendelkezzen, a tájékoztatásnak mindhárom esetben ki kell terjednie a biztosított kötelezettségnek a tájékoztatás időpontjában fennálló mértékére is.

A Ptk. 6:418. § (2) bekezdése azokra az esetekre ír elő további tájékoztatási kötelezettséget, ha a kezesség a kötelezettnek egy vagy több meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi kötelezettségét, vagy a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségét biztosítja. Ezekben az esetekben a kezes igényt tarthat arra az információra is, hogy mennyi aktuálisan a kötelezett tartozása. A Ptk. ezt a tájékoztatási kötelezettséget azonban korlátozza oly módon, hogy ezen az alapon a kezes tájékoztatására akkor kell sort keríteni, ha a biztosított kötelezettség mértéke a kezesség elvállalásakor számított vagy az utolsó tájékoztatáskor fennálló mértékhez képest húsz százalékkal nőtt. A szabályozás jellegéből kifolyólag a felek azonban ennél alacsonyabb vagy magasabb mértékben is kiköthetik a jogosult tájékoztatási kötelezettségét.

Vissza a tartalomjegyzékhez

29. 5. A sortartás kifogása

6:419. § [A sortartás kifogása]

A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre. Ez a szabály a kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja

A Ptk. 6:419. §-a a sortartás kifogását szabályozza. A régi Ptk. 274. §-ának (1) bekezdése szerint: „A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől és az olyan kezesektől, akik őt megelőzően, reá tekintet nélkül vállaltak kezességet, behajtható. Ez a szabály a kötelezett és a kezesek együtt perlését nem gátolja.” A kezesség sortartó jellege halasztó kifogás formájában érvényesül, a kezes számára a Ptk. diszpozitív szabályként biztosítja a teljesítés időleges megtagadásának a jogát.

A sortartási kifogás a kezest megillető jog, így ő jogosult eldönteni azt, hogy e kifogás lehetőségével kíván-e élni (BH 1985.153 jogeset).

A Ptk. 6:419. §-a alapján a sortartás kifogása alapján a kezes addig tagadhatja meg a teljesítést, míg a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre. Ez az igazolás történhet okiratokkal, amelyek azt igazolják, hogy a behajtás eredménytelen. A Ptk. - eltérően a korábbi szabályozástól - csupán annak bizonyítását várja el a jogosulttól, hogy a követelést megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre. Mindebből következik, hogy a Ptk. 6:419. §-a alapján a jogosult már nem köteles igazolni azt, hogy a követelés behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést. Ehelyett annyit elegendő igazolnia, hogy a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani a követelést, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre. Az ésszerű idő tekintetében a behajtás egészét kell vizsgálni és mindig az adott eset összes körülményeinek mérlegelése útján lehet eldönteni, hogy a behajtás ésszerű időn belül nem vezetett eredményre. Ennek a szabálynak a célja az volt, hogy a kezessel szembeni igényérvényesítéshez ne legyen szükség nyilvánvalóan felesleges eljárások lefolytatása.

A Ptk. 6:419. §-a fenntartja a kezes és a főkötelezett együtt perlésének lehetőségét. A régi Ptk. 274. §-ának (1) bekezdéséhez fűzött miniszteri indokolás szerint e rendelkezés célja az volt, hogy a jogosult mentesüljön az esetleges kétszeri perléstől. Az együttes perlés esetén a kezes feltételes marasztalására kerül sor.

Vissza a tartalomjegyzékhez

29. 6. A készfizető kezesség

6:420. § [Készfizető kezesség]

A kezest nem illeti meg a sortartás kifogása, ha

a) a követelés kötelezettől való behajtása a kötelezett lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének, telephelyének vagy székhelyének megváltozása következtében lényegesen megnehezült;

b) a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést; vagy

c) a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult.

A Ptk. 6:420. §-a a készfizető kezesség esetköreit határozza meg. Az új Ptk. eltérően határozza meg a készfizető kezesség esetköreit, mint a régi Ptk. 274. §-ának a (2) bekezdése. A régi Ptk. 274. § (2) bekezdése szerint készfizető kezesség akkor állt fenn, ha a felek így állapodtak meg vagy a kezességet kár megtérítésért vállalták vagy a kezességet bank vállalta. A régi Ptk. 274. § (2) bekezdésének a) pontja a szabályozás diszpozitív jellegére tekintettel szükségtelen, ezért ez az új Ptk.-ból kimaradt. A bankkezességet a felek eltérő megállapodásának hiányában az új Ptk. nem teszi készfizetővé, a kártalanító kezesség szabályairól pedig külön szakasz rendelkezik.

A Ptk. 6:420. §-a három teljesen új készfizető kezességi esetet szabályoz. Az első eset szerint, ha a főadóstól való behajtás annak elköltözése miatt jelentősen megnehezül, az egyszerű kezesség átalakul készfizető kezességgé. Az eset körülményeinek mérlegelése útján lehet csak megállapítani azt, hogy emiatt a követelés behajtása lényegesen megnehezült-e. A második esetben szintén az egyszerű kezesség alakul át készfizető kezességgé akkor, ha a jogosultnak a kötelezettel szembeni más követelése már behajthatatlannak bizonyult. Ebben az esetben újabb végrehajtási eljárás megindításának már nem lenne értelme, annak a költésegeit is a kezesnek kellene viselnie, ezért az ő érdekében is áll, hogy a jogosult ilyet ne indítson, hanem közvetlenül vele szemben érvényesítse igényét. A harmadik esetben készfizető kezességgé alakul át az egyszerű kezesi jogviszony, ha a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult. Ennek indoka, hogy a kezesség céljával ellentétes lenne az a szabályozás, amely a csődeljárás vagy felszámolási eljárás esetén nem tenné lehetővé a kezessel szembeni igényérvényesítést, hiszen a kezesség célja éppen az, hogy a kezes bevonásával biztosítékot nyújtson a jogosult javára abban az esetben, ha a kötelezett nem teljesít.

Vissza a tartalomjegyzékhez

29. 7. A kártalanító kezesség

6:421. § [Kártalanító kezesség]

Ha a kezes kifejezetten a követelésnek a kötelezettől be nem hajtható részéért vállalt felelősséget, a jogosult akkor követelheti a kezestől a biztosított követelés kielégítését, ha végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést.

A Ptk. új típusként kodifikálja a kártalanító kezességet, amely a sortartásos kezességhez képest tovább erősíti a kezes helyzetét. A Ptk. 6:421. §-a a kártalanító kezesség jogintézményét szabályozza. Az ebben foglalt szabály abban különbözik a sortartási kifogásra vonatkozó szabálytól, hogy a jogosult a kártalanító kezest fel sem szólíthatja a teljesítésre azelőtt, hogy eredménytelen végrehajtást vezetett volna a kötelezett vagyonára. Ebben az esetben a jogosultnak a kötelezett elleni végrehajtást akkor is le kell folytatnia, ha nem várható, hogy az eredményes lesz, illetőleg a felszámolási eljárás esetén ennek befejezését is meg kell várnia. Kártalanító kezesség esetén a kezes tehát nem pusztán kifogásként érvényesítheti a sortartás kedvezményét, hanem a főadós elleni sikertelen végrehajtás a feltétele annak, hogy tőle a jogosult a követelés kielégítését követelje. A kezességnek ez a típusa kizárja a kötelezett és a kezes együttes perlését, hiszen a kezes ebben az esetben csak akkor perelhető, ha a főadós ellen a jogosult már sikertelen végrehajtást vezetett.

A Ptk. 6:421. §-a alapján - a javaslathoz fűzött miniszteri indokolás szerint - a kártalanító kezes és a kötelezett együttes perlésére nem kerülhet sor, az ilyen pert a kártalanító kezes vonatkozásában időelőttiség okán meg kell szüntetni.

Vissza a tartalomjegyzékhez

29. 8. A kezes és az alkezes teljesítése

29. 8. 1. A kezes teljesítése

6:422. § [A kezes teljesítése]

(1) A kezes abban az esetben köteles teljesíteni, ha a jogosult felszólította a teljesítésre.

(2) A kezes köteles késedelem nélkül értesíteni a kötelezettet a fizetési felszólítás kézhezvételéről, és tájékoztatást kérni a kezességgel biztosított kötelezettség mértékéről, valamint a kötelezettet a jogosulttal szemben megillető kifogásokról és követelésekről.

(3) A kezes késedelem nélkül köteles

a) a jogosultnak teljesíteni, és a teljesítés megtörténtéről a kötelezettet késedelem nélkül értesíteni; vagy

b) a teljesítést megtagadni, és a teljesítés megtagadásáról - annak indokát megjelölve - a kötelezettet és a jogosultat késedelem nélkül értesíteni.

(4) A kezes teljesítését követően a jogosult köteles késedelem nélkül átadni a kezesnek minden olyan okiratot és megadni azt a tájékoztatást, amely a kezes kötelezettel szembeni igényérvényesítéséhez szükséges.

A Ptk. 6:422. §-a a kezes teljesítésére vonatkozó szabályokat tartalmaz. A Ptk. 6:422. §-ának (1) bekezdése kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a kezes akkor köteles teljesíteni, ha őt a jogosult a teljesítésre felszólította.

A régi Ptk. normaszövege nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, hogy mikor válik esedékessé a kezes kötelezettsége. A Legfelsőbb Bíróság 1/2007-es PJE határozatában a mögöttes felelősséggel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy a mögöttes felelős helytállási kötelezettsége nem önálló felelősség, a mögöttes felelős nem a saját, hanem a főadós kötelezettségéért köteles helytállni. Ebből kifolyólag a mögöttes felelős ugyanazért a követelésért felel, mint a főadós, vele szemben a követelés jogcíme is ugyanaz. Miután a mögöttes felelős mindaddig megtagadhatja a teljesítést (élhet sortartási kifogással) amíg a követelés a főadóstól behajtható, a mögöttes felelőssel szemben a jogosult a főadóstól való behajthatatlanság igazolt megállapíthatóságától számított egy éven belül érvényesítheti igényét a régi Ptk. 326. § (2) bekezdése alapján. Az új Ptk. szakít azzal a megközelítéssel, mely szerint a főadós kötelezettsége és a kezes helytállási kötelezettsége ugyanaz a kötelezettség lenne, tekintettel arra, hogy a két kötelezettség jogcíme eltérő. A főadós kötelezettségének esedékessé válása tehát nem jár automatikusan a kezes helytállási kötelezettségének esedékessé válásával. Az új Ptk. meghatározza a kezes kötelezettségének esedékessé válását: a kezes akkor köteles teljesíteni, ha a jogosult felszólította teljesítésre. A főadós mulasztása esetén a jogosultat választhat, hogy fellép-e a kezessel szemben. A teljesítésre szóló felhívás is csak akkor teszi a kezes kötelezettségét esedékessé, ha az megalapozott volt, azaz azzal szemben sortartási vagy egyéb kifogásnak nincs helye.

A Ptk. 6:422 §-ának (1 ) bekezdése kapcsán azonban ki kell még emelni, hogy a kezes a Ptk. 6:57. §-ának (1) bekezdése alapján jogosult teljesíteni akkor is, ha őt erre a jogosult nem szólította fel, de más módon tudomást szerez arról, hogy a kötelezett a biztosított kötelezettséget nem teljesítette.

A Ptk. 6:422. §-ának (2) bekezdése a kezes kötelezettségévé teszi, hogy a fizetési felszólítás kézhezvételét követően késedelem nélkül értesítse arról a kötelezettet és tájékozódjék a biztosított kötelezettség mértékéről. E rendelkezésnek a régi Ptk.-ban jogszabályi előzménye nincsen. Ennek a rendelkezésnek a nyilvánvaló célja az, hogy a kezes tudomást szerezzen a teljesítéshez, illetőleg a teljesítés megtagadásához szükséges adatokról, megtudja, hogy a kötelezett szerint mennyi a fennálló tartozás, milyen kifogással élhet, és milyen ellenköveteléseket számíthat abba be. Ez a szabály elkerülhetővé teszi a kétszeri teljesítést is és ezáltal csökkenti a megtérítési igényből fakadó esetleges jogvitákat. Ez alapján a kötelezett is tudomást szerez arról, hogy a jogosult fellépett a kezessel szemben, tehát számíthat rá, hogy a kezes vele szemben teljesítése esetén megtérítési igénnyel fog élni.

A Ptk. 6:422. §-ának (3) bekezdése a kezes kötelezettségeit tartalmazza. A kezes a felszólítást követően vagy köteles haladéktalanul a jogosultnak teljesíteni, vagy pedig a teljesítést megtagadni. Mindkét esetben terheli ezzel összefüggő értesítési kötelezettség is. A teljesítés esetén, annak megtörténtéről a kötelezettet kell értesítenie. A teljesítés megtagadása esetén pedig annak indokát megjelölve a kötelezettet és a jogosultat is köteles értesíteni. A kötelezett értesítése nyilvánvalóan azt a célt szolgálja a kezes teljesítése esetén, hogy a kétszeres teljesítést elkerüljék, másrészről a kötelezett tudomást szerezzen arról, hogy a kezes vele szemben megtérítési igénnyel élhet. A teljesítés megtagadása esetén a tájékoztatás azt a célt szolgálja, hogy a jogosult minél hamarabb tudjon intézkedni a követelés behajtása iránt, akár a többi biztosíték érvényesítése révén. A kötelezett értesítése itt is annak érdekében történik, hogy tisztában legyen azzal, hogy milyen további követelésre és kinek a részéről számíthat. Fontos szabálya a Ptk. 6:422. § (3) bekezdés b) pontjának az, hogy a teljesítés megtagadása esetén nem elegendő pusztán erről a tényről értesíteni a jogosultat és a kötelezettet, hanem meg kell jelölni annak az okát is. Az ok megjelölése nélkül ugyanis sem a jogosult, sem a kötelezett nem tud állást foglalni abban a kérdésben, hogy a megtagadás jogszerű volt-e avagy sem, és ezzel kapcsolatosan bármiféle igényt kíván-e érvényesíteni avagy sem.

A Ptk. 6:422. §-ának (4) bekezdése a jogosult - teljesítést követő - kötelezettségeit szabályozza. Ennek közvetlen előzménye a régi Ptk.-ban nem volt. A Ptk. 6:422. § (4) bekezdése alapján a jogosult köteles átadni a kezesnek minden olyan okiratot és megadni azt a tájékoztatást, amely a kezes kötelezettel szembeni igényérvényesítéséhez szükséges. Ez a kötelezettség arra tekintettel terheli a jogosultat, hogy amennyiben a kezes teljesít, úgy a Ptk. 6:57. §-ának (2) és (3) bekezdése alapján – ha a kötelezett és a kezes közötti jogviszonyból más nem következik – megtérítési igény illeti meg a kezest a kötelezettel szemben. Ennek alapján a jogosult köteles kiadni a kezesnek például a kezesre átszálló garancia esetén a garanciavállaló nyilatkozatot, a kezesre átszálló jelzálogjog esetén a kezes javára szóló bejegyzési engedélyt. Ez a kötelezettség a jogosultat késedelem nélkül terheli. A jogosult késedelme esetén a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint felel a Ptk. 6:142. §-a alapján.

Az új Ptk. a régi Ptk. 276. §-a szerinti szabályt alkalmazza, amely kimondta, hogy ha a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt reá száll át. Ez a szabályozás a Ptk.-nak a harmadik személy részéről történő teljesítésre vonatkozó szabályai között került általános szinten megfogalmazásra. A harmadik személy (például kezes) teljesítése esetén a kezest megtérítési igény illeti meg a kötelezettel szemben a Ptk. 6:57. § (2) bekezdése alapján. A megtérítési igény megkönnyítése érdekében rendelkezik a Ptk. arról az együttműködési kötelezettségből egyébként is fakadó kötelezettségről, hogy a jogosult köteles haladéktalanul átadni a kezesnek minden olyan okiratot és megadni azt a tájékoztatást, amely a kezes kötelezettel szembeni igényérvényesítéséhez szükséges.

29. 8. 2. Az alkezes teljesítése

6:423. § [Az alkezes teljesítése]

Ha a kezes kötelezettségéért kezességet vállalt személy kielégíti a jogosult követelését, a követelés erejéig mindazon jogokat is érvényesítheti, amelyeket a kezes érvényesíthetett volna, ha a jogosult követelését kielégíti.

A Ptk. 6:423. §-a az alkezes teljesítésre vonatkozó speciális szabályt tartalmaz, amelynek a régi Ptk.-ban előzménye nincsen. Az alkezes fogalmát a Ptk. 6:423. §-ának első fordulata határozza meg. Eszerint az alkezes az a személy, aki a kezes kötelezettségért vállal kezességet. Az alkezes személyét meg kell különböztetni attól a kezestől, aki a kezessel együtt vállalt kezességet a kötelezett tartozásáért. Az alkezes a kötelezett tartozásáért csak közvetetten, a kezes teljesítésének elmaradása esetén felel. Az alkezesre minden tekintetben alkalmazhatóak a kezesre vonatkozó szabályok, ebből következik, hogy az alkezes nem csak az őt megillető kifogásokat, hanem azokat is érvényesítheti, amelyek a kezest megillették. Az alkezest ugyanúgy megilleti a sortartás kifogása, mint a kezest, az alkezes a teljesítést az általa biztosított kezestől való behajtás eredménytelen megkísérlésének igazolásáig tagadhatja meg. Mindezek alapján a sortartás kifogásának speciális láncolata alakul ki. Amennyiben a főkezest is megillette a sortartás kifogása, az alkezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést ameddig a jogosult nem igazolja, hogy mind a főadós, mind a főkezes ellen sikertelenül vezetett végrehajtást. Ha a főkezes lemondott a sortartás kifogásáról az alkezes a jogosultat nem a főadóshoz, hanem a főkezeshez utasíthatja, ha csak maga e kifogásról le nem mondott. Amennyiben a főkezes nem, de az alkezes lemondott a sortartás kifogásáról úgy az alkezes nem utasíthatja a jogosultat a főkezeshez. A teljesítő kezest megtérítési igény illeti meg a főkötelezettel szemben, az alkezes pedig teljesítése esetén visszkereseti jogát a főkezessel szemben érvényesítheti. Mivel ebből még az alkezesnek azon joga, hogy mindazon jogokat is érvényesítheti, amelyek a főkezest megilletnék, nem következik, ezért ezt a szabályt külön kimondja a Ptk. A szabályozás célja, hogy a teljesítő alkezes a főkezes fizetésképtelensége esetén is érvényesíteni tudja visszkereseti jogát.

Vissza a tartalomjegyzékhez

29. 9. A határozott időre vállalt kezesség.

6:424. § [A határozott időre vállalt kezesség]

Határozott időre vállalt készfizető kezesség esetén a határozott idő letelte után a kezes szabadul a kötelezettség alól.

A Ptk. 6:424. §-a a kezesnek a kötelemből való teljesítés nélküli szabadulásának egyik esetkörét szabályozza. Eszerint a határozott időre vállalt készfizető kezesség esetén a határozott idő letelte után a kezes szabadul a kötelezettség alól. Ennek a rendelkezésnek a régi Ptk.-ban előzménye nem volt. A Ptk. 6:424. §-a csak a készfizető kezességre vonatkozik. Természetesen az egyszerű kezesség is vállalható határozott időre, de ha a teljesítés a sortartás kifogásának előterjesztése révén marad el a határozott idő elteltéig a kezes a határozott idő eltelte után sem szabadulhat a kötelemből. Amennyiben a teljesítés azért marad el, mert a jogosult a kezest a Ptk. 6:422. §-ának (1) bekezdése alapján nem szólította fel teljesítésre, akkor a kezes a határozott idő elteltével szabadul.

Vissza a tartalomjegyzékhez

29. 10. A határozatlan időre vállalt kezesség felmondása

6:425. § [A határozatlan időre vállalt kezesség felmondása]

Ha a határozatlan időre vállalt kezesség a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló vagy a jövőben keletkező valamennyi kötelezettségét biztosítja, a kezes három hónapos felmondási idővel megszüntetheti a kezességi szerződést.

A Ptk. 6:425. §-a a határozatlan időre vállalt, a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló vagy jövőben keletkező valamennyi kötelezettségére vállalt kezesség alóli szabadulásának egy további speciális esetét szabályozza. Ennek a rendelkezésnek a korábbi Ptk.-ban nem volt előzménye. A felmondási jogot a Ptk. a kezes számára csak a legnagyobb kockázatot jelentő kezesség esetén biztosítja. A felmondási határidőt a Ptk. annak érdekében határozta meg három hónapban, hogy ezáltal a jogosult és a kötelezett se kerüljön kiszolgáltatott helyzetbe. Ezen idő elegendő ahhoz, hogy a kötelezett újabb biztosítékot nyújtson a jogosult számára. Ptk. 6:425. §-a a rendes felmondásra vonatkozó szabályokat tartalmaz, a felmondási időt ebben az esetben három hónapban állapítja meg. A felmondási idő lejártáig esedékessé váló kötelezettségek teljesítéséért a kezes azonban még helytállni köteles.

Vissza a tartalomjegyzékhez

29. 11. A kezes szabadulás a kötelemből

6:426. § [A kezes szabadulása a kötelemből]

Ha a jogosult lemond a követelést biztosító valamely jogról vagy egyébként az ő hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik vagy a behajtása jelentősen megnehezül, a kezes szabadul annyiban, amennyiben a követelést biztosító jog alapján kielégítést kaphatott volna.

A Ptk. 6:426. §-a a kezesség alóli teljesítés nélküli szabadulás általános szabályát tartalmazza. A Ptk. fenntartja azt a szabályt, mely szerint a kezes akkor is szabadul, ha a jogosult hibájából vált behajthatatlanná a követelés (a régi Ptk. 276. § (2) bekezdése alapján). A régi Ptk. szabályaitól azonban két esetben lényegesen eltér. A behajthatatlanság mellett a Ptk. szerint a behajtás jelentős megnehezülése is a kezes szabadulásához vezet. Ennek a szabálynak az az indoka, hogy a Ptk. a jogosultat is gondos és kellő időben történő igényérvényesítésre kívánja ösztönözni annak érdekében, hogy a kezes a megtérítési igényét eredménnyel érvényesíthesse. További lényeges változás, hogy míg a régi Ptk. szabályai alapján a kezes automatikusan szabadult, azaz ha a jogosult lemondott a követelést biztosító olyan jogról, amelynek alapján a kezes a reá átszálló követelésre kielégítést kaphatott volna, a kezes automatikusan felszabadult, addig az új szabályozás szerint a kezes csak annyiban szabadul, amennyiben a követelést biztosító jog alapján kielégítést kaphatott volna. Eszerint, ha a biztosíték csak a követelés egy részét biztosította, a jogosult lemondása következtében a kezes csupán ezen mérték erejéig szabadul.

Vissza a tartalomjegyzékhez

29. 12. Több kezes

6:427. § [Több kezes]

(1) Ha ugyanazért a kötelezettségért többen vállalnak kezességet, a kezesek egyetemlegesen állnak helyt a jogosulttal szemben.

(2) Ha több kezes egymásra tekintet nélkül vállal kezességet, egymás közötti viszonyukban a kötelezettség abban a sorrendben terheli őket, amilyen sorrendben elvállalták a kezességet. Az a kezes, aki a jogosulttal szemben a sortartás kifogásával élhetett, e kifogással a jogosult követelését kielégítő kezessel szemben is élhet.

(3) Ha a kezesek egymásra tekintettel vállalnak kezességet, egymás közötti viszonyukban kockázatvállalásuk arányában kötelesek helytállni.

A Ptk. 6:427. §-a azt az esetkört szabályozza, amikor ugyanazért a kötelezettségért többen vállalnak kezességet. Ezt a jogi helyzetet a régi Ptk. 275. §-a nem kellő differenciáltsággal szabályozta. Amennyiben ugyanazért a kötelezettségért egyidejűleg, vagy egymásra tekintettel többen vállaltak kezességet, a régi Ptk. szabályai szerint a kezesek kétség esetében egyetemlegesen feleltek. Az új Ptk. több kezes esetén részletesen szabályozza a kezesek és a hitelező viszonyát, valamint a kezesek egymás közötti viszonyát is.

29. 12. 1. A kezesek és a hitelező viszonya

A régi Ptk. 275. §-a alapján a kezesek felelőssége csak kétség esetén volt egyetemleges, míg a jelen szabályozásban a főszabály a jogosulttal szembeni egyetemleges kötelezettség. A teljesítésre felszólított kezes a sortartás kifogására tekintet nélkül nem tagadhatja meg a teljesítést azon az alapon, hogy a követelés behajtható azoktól a kezesektől, akik nála korábban vállaltak kezességet.

29. 12. 2. Azon kezesek egymás közötti viszonya, akik egymásra tekintet nélkül vállaltak kezességet

A Ptk. 6:427. §-ának (2) bekezdése alapján, ha több kezes egymásra tekintet nélkül vállal kezességet, akkor a kezesi felelősség a kezességük keletkezésének sorrendjében terheli őket. A jogosult ebben az esetben is bármelyiktől követelheti a teljesítést. Amennyiben a legkorábbi kezes elégítette ki a jogosultat, neki a többi kezessel szemben megtérítési igénye nem keletkezhet, csak a kötelezettel szemben. Amennyiben közbenső kezes teljesít, neki az őt megelőző kezessel szemben keletkezik megtérítési igénye, az őt követő kezesekkel szemben viszont nem. S végül amennyiben időrendben legutolsó kezességet vállaló kezes elégíti ki a jogosultat, úgy neki valamennyi megelőző kezessel szemben keletkezik megtérítési igénye. Minden esetben irányadó azonban, hogy az a kezes, aki a jogosulttal szemben a sortartás kifogásával élhetett, e kifogással a jogosult követelését kielégítő kezessel szemben is élhet. Ennek megfelelően a sortartó kezes a sortartás kifogását a vele szemben megtérítési igényt érvényesítő kezessel szemben is előterjesztheti.

29. 12. 3. Azon kezesek egymás közti viszonya, akik egymásra tekintettel vállaltak kezességet

A Ptk. 6:427. §-ának (3) bekezdése alapján az egymásra tekintettel kezességet vállaló kezeseket a kötelezettség egymás közötti viszonyukban kockázatvállalásuk arányában terheli. Ez a szabályozás teljesen új. A régi Ptk. 275. §-a a kezesek egymás közötti viszonyában a kockázatvállalást, illetőleg annak mértékét egyáltalán nem értékelte. A kockázatvállalás aránya tekintetében a Ptk. miniszteri indokolása ennek meghatározásához nem nyújt semmilyen támpontot.

Egyszerű példán szemléltetve a kezesek felelőssége az alábbiak szerint alakul. 1000,- Ft összegű tartozás esetén:

-amennyiben valamennyi kezes korlátlan helytállást vállalt a kezességi szerződésben, úgy külön – külön valamennyien 1.000,- Ft-nyi kockázatot vállaltak. Két kezes esetén a kockázat vállalásuk aránya 50 – 50 % egymás közötti viszonyukban. Három kezes esetén ez kezesenként 1/3-nyi, négy kezesnél 1/4-nyi rész lesz.

Amennyiben az a. kezes csak a tartozás feléért, azaz 500,- Ft-ért, míg a b. kezes korlátlan kezességet vállalt, így a kezességvállalásuk aránya 500 aránylik az 1.000-hez, azaz 1/3, 2/3 mértékű lesz.

.

Vissza a tartalomjegyzékhez

29. 13. Azonos követelést biztosító kezesség és zálogjog

6:428. § [Azonos követelést biztosító kezesség és zálogjog]

Ha ugyanazt a kötelezettséget kezesség és a kötelezettől eltérő személy által alapított zálogjog is biztosítja, a kezes és a zálogkötelezett helytállására és egymás közötti viszonyukra a több kezesre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

A Ptk. 6:428. §-a szabályozza azt az esetet, amikor ugyanazon kötelezettséget egy vagy több kezesség mellett egy vagy több olyan zálogtárgyon fennálló zálogjog is biztosít, amely nem a kötelezettet illeti meg. Ebben az esetben a kezes és a zálogkötelezett egymás közötti viszonyát szabályozza a Ptk. amikor kimondja, hogy a kezes és a zálogkötelezett helytállására és egymás közötti viszonyukra a több kezesre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A Ptk. tehát a több kezesre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával erre az esetre is kiterjeszti a biztosítéki kötelezettek egyetemleges felelősségét. Egymás közötti helytállásukra pedig a Ptk. 6:427. § (2) és (3) bekezdése lesz irányadó. Amennyiben a dologi zálogkötelezett és a kezes egymásra tekintet nélkül vállaltak kötelezettséget, akkor a dologi zálogkötelezettet a megtérítési igény csak azzal a kezessel, illetve dologi zálogkötelezettekkel szemben illeti meg, akiknek a helytállási kötelezettsége korábban keletkezett. Ha azonban a dologi zálogkötelezettek és a kezesek egymásra tekintet nélkül vállaltak kötelezettséget, akkor őket a kötelezettség kockázatvállalásuk arányában terheli.

Amennyiben a követelés összege meghaladja a zálogtárgy értékét, úgy a dologi zálogkötelezett kockázatvállalásának mértékeként a zálogtárgy értékét kell figyelembe venni. Amennyiben a kezes és a zálogkötelezett egymásra tekintettel vállaltak kezességet, úgy egymás közötti viszonyukban nem egyenlő részben, hanem kockázatvállalásuk arányában kötelesek helytállni. Abban az esetben, ha 1.500,- Ft értékű tartozásért a kezes korlátlan helytállást vállalt, a főadóstól eltérő zálogkötelezett által alapított zálogjog pedig 1.000,- Ft értékű zálogtárgyon áll fenn, akkor a kezes és a zálogkötelezett egymás közötti kockázatvállalási aránya 3:2. Ebben az esetben, ha a jogosult a kezestől 1.200,- Ft tartozást hajt be, a kezesnek 800,- Ft erejéig lesz kielégítési joga a zálogkötelezettel szemben, kockázatvállalásuk aránya alapján.

Vissza a tartalomjegyzékhez

29. 14. A jogszabály alapján fennálló kezesség

6:429. § [A jogszabály alapján fennálló kezesség]

A jogszabály alapján fennálló kezességre a kezességi szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni

A Ptk. 6:429. §-a a jogszabály alapján fennálló kezességre is a kezességi szerződés szabályait rendeli megfelelően alkalmazni. A jogszabályon alapuló kezesség eseteiben a kezességi szerződés megkötésére nem kerül sor, így nem alkalmazandó a kezességi szerződés alakiságára vonatkozó Ptk. 6:416. § (3) bekezdésében írt szabály sem. A Ptk. maga is több ízben rendelkezik a jogszabályi kezességről, így például a Ptk. 6:561. § (2) bekezdése alapján kezesként felel a károsulttal szemben a bérlő vagy a használó valamely tárgynak lakásból vagy más helyiségből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért, ha a károkozót megnevezi. Kezesként felel az épület tulajdonosa valamely tárgynak az épület közös használatára szolgáló helyiségeiből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért a károsulttal szemben, ha a károkozót megnevezi a Ptk. 6:561. § (3) bekezdése alapján.

Vissza a tartalomjegyzékhez

29. 15. A fogyasztó által vállal kezesség

6:430. § [Fogyasztó által vállalt kezesség]

(1) Fogyasztó által vállalt kezesség esetén a jogosult köteles a fogyasztót a kezességi szerződés létrejöttét megelőzően tájékoztatni

a) a kezes jogairól és kötelezettségeiről; és

b) a kötelezett helyzetéből vagy a kötelezettség természetéből fakadó, a hitelező előtt ismert különleges kockázatokról.

(2) Ha a jogosult nem tesz eleget az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének, a kezes határidő nélkül jogosult a szerződéstől elállni.

(3) Ha a fogyasztó a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségéért vagy meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi kötelezettségéért vállalt kezességet, a kezesség akkor érvényes, ha a szerződésben meghatározták azt a legmagasabb összeget, amelynek erejéig a kezes felel a jogosult tartozásáért.

(4) Ha a kötelezett késedelembe esik, a jogosult köteles a kezest késedelem nélkül értesíteni, ennek elmulasztása esetén a kezes nem felel a késedelemből eredő kárért és késedelmi kamatért.

(5) A fogyasztói kezességi szerződés szabályait nem lehet alkalmazni, ha a kezes a jogi személy kötelezett vezető tisztségviselője vagy többségi befolyással rendelkező tagja.

A Ptk. 6:430. §-a a fogyasztó által vállalt kezesség speciális szabályait tartalmazza. A régi Ptk. a kezesség szabályainál nem tartalmazott a fogyasztókra vonatkozó különös szabályokat. A fogyasztó által vállalt kezesség kockázatait próbálja a Ptk. 6:430. §-a mérsékelni a jogosult általi tájékoztatási kötelezettséggel, a fogyasztó által vállalt kezesség keretösszegének meghatározásával.

A Ptk. 6:430. §-a nem tartalmazza a fogyasztói kezességi szerződés definícióját. Ebből következik, hogy ebben az esetben is a Ptk. általános fogyasztó fogalmát kell alkalmazni. A Ptk. 8:1. § (1) 3. pontja szerint akkor minősül fogyasztói szerződésnek a kezességi szerződés, ha a kezes olyan természetes személy, aki szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül vállalt kezességet. A fogyasztó által vállalt kezesség esetén nem releváns, hogy a kezességgel biztosított kötelezettség fogyasztói szerződés alapján áll-e fenn.

29. 15. 1. A jogosult tájékoztatási kötelezettsége a fogyasztói kezesség esetén

A Ptk. 6:430. § (1) bekezdésében írtak szerint a jogosultat egy speciális, még a szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettség terheli a fogyasztó irányában. Eszerint köteles a fogyasztót a kezességi szerződés létrejöttét megelőzően tájékoztatni a kezes jogairól és kötelezettségeiről, valamint a kötelezett helyzetéből vagy a kötelezettség természetéből fakadó, a hitelező előtt ismert különleges kockázatokról. E kötelezettsége elmulasztását utóbb a szerződés megkötését követő tájékoztatással már nem pótolhatja a jogosult. E rendelkezés célja, hogy a kezest a kezesség elvállalása előtt olyan helyzetbe hozza, hogy a megfelelő információk birtokában dönthessen a kezességvállalásról. A különleges kockázatok körében nem pusztán ezek fennállásáról köteles a jogosult tájékoztatást adni, hanem a kockázat jellegéről és annak előre látható mértékéről is. Ilyen különleges kockázat lehet a kötelezett fizetésképtelensége. A tájékoztatási kötelezettség elmulasztása a Ptk. 6:430. § (2) bekezdése alapján azzal a jogkövetkezménnyel jár, hogy a kezes határidő nélkül jogosult a szerződéstől elállni. A szerződés érvényesen létrejön, a kezes azonban akkor is jogosult az elállásra, ha a jogosult a teljesítésre már felszólította vagy ha már részben teljesítette is a szerződést.

29. 15. 2. A keretösszeg meghatározása fogyasztói kezesség esetén

A Ptk. 6:430. § (3) bekezdése értelmében a fogyasztó csak keretbiztosítéki kezesség formájában vállalhat általános kezességet. E felső határ rögzítése teszi lehetővé, hogy a fogyasztó a szerződéskötés időpontjában tisztában legyen a kockázatának maximális mértékével. Ennek alapján az alapul fekvő jogviszony vagy jogviszonyokból fakadó követelések emelkedése esetén sem változik meg a kezes kockázatvállalásának a felső határa, az ezen felüli tartozásokért a kezes nem felel. Amennyiben a szerződés keretösszeget nem határoz meg, a szerződés érvénytelen.

29. 15. 3. A jogosult tájékoztatási kötelezettsége a szerződéskötést követően

A Ptk. 6:430. § (4) bekezdése alapján a jogosultat a kezességi szerződés megkötését követően is terheli a fogyasztó felé tájékoztatási kötelezettség. Eszerint, ha a kötelezett késedelembe esik, a jogosult köteles a kezest késedelem nélkül értesíteni. Ezen értesítési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye, hogy a kezes nem felel a késedelemből eredő kárért és a késedelmi kamatért. E rendelkezés célja nem más, mint hogy a fogyasztó számára biztosítsa azt a jogot, hogy azonnal és önként teljesítsen, amennyiben a kötelezett késedelembe esik. Míg tehát az általános szabályok szerint a kezes felel a kötelezett szerződésszegésének jogkövetkezményeiért, így a késedelemből eredő kárért és késedelmi kamatért is, addig fogyasztói kezességi szerződés esetén csak egy további feltétel teljesülése esetén felel: abban az esetben, ha a jogosult haladéktalanul értesítette a kezest a kötelezetti késedelemről.

29. 15. 4. A fogyasztó által vállalt kezesség szabályai alkalmazásának kizárása

A Ptk. 6:430 §-ának (5) bekezdése kizárja a fogyasztói kezességi szerződés speciális szabályainak alkalmazását, ha a kezes a jogi személy kötelezett vezető tisztségviselője vagy többségi befolyással rendelkező tagja. A Ptk. nem tartja indokoltnak, hogy azokat a természetes személyeket, akik a jogi személy vezető tisztségviselőjeként vagy abban többségi befolyással rendelkező személyként pontos információkkal rendelkeznek a kötelezettségről, annak terjedelméről, a fogyasztókat megillető védelemben részesítse. Nem indokolt e kezesek tájékoztatása a szerződéskötést megelőzően, hiszen a kötelezett helyzetéről, a kötelezettség természetéből fakadó kockázatokkal tisztában kell, hogy legyenek. Ezért ők keretösszeg meghatározása nélkül is érvényesen köthetnek kezességi szerződést.

Vissza a tartalomjegyzékhez

következő oldal