12. A bizalmi vagyonkezelési szerződés

12.1. A bizalmi vagyonkezelési szerződés célja, fogalma

6:310. § [Bizalmi vagyonkezelési szerződés]

(1) Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések (a továbbiakban: kezelt vagyon) saját nevében a kedvezményezett javára történő kezelésére, a vagyonrendelő díjfizetésére köteles.

(2) A szerződést írásba kell foglalni.

A bizalmi vagyonkezelési szerződésnek nem volt tételes jogi előzménye a magyar jogban. Angolszász eredetű jogintézmény, amelynek célja, hogy a vagyonrendelő által a tulajdonában adott dolgokat, jogokat, kötelezettségeket a vagyonkezelő a kedvezményezett javára kezelje. A kedvezményezett a szerződéskötésben nem vesz részt.

A bizalmi vagyonkezelési szerződés elterjedése elsősorban a pénzügyi befektetések területén várható, de pl. különböző nyugdíj- és egyéb alapok működtetésére is alkalmas lehet. A bizalmi vagyonkezelés előreláthatólag ott fog elterjedni, ahol a vagyonkezelés professzionális szintet kell elérjen, akár a kezelt vagyon sajátosságainál, akár a kedvezményezett személyénél fogva. Valamely célvagyon elkülönített kezelése különböző egyéb formákat is ölthet jelenleg is (pl. megbízási szerződés, alapítvány, de említhetjük a felszámoló feladatait is a felszámolás alatt álló adós vagyonával kapcsolatban). Lényeges, hogy a jogviszony minősítése során ismerjük fel az elhatárolási szempontokat, ugyanakkor azon elemek tekintetében, amelyek más jogviszonyból ismeretesek, érdemes lehet megvizsgálni, vajon van-e alkalmazható bírói gyakorlat.

A szerződés leegyszerűsített sémája a következő: a vagyonrendelő a vagyont a vagyonkezelő tulajdonába adja › a vagyonkezelő a vagyont kezeli › a vagyonkezelés hasznát a kedvezményezettnek átadja.

A törvény minimális alaki kellékként az írásbeliséget írja elő.

Vissza a tartalomjegyzékhez

következő oldal