10. A közvetítői szerződés

A hazai jogban elsőként az önálló kereskedelmi, ügynöki szerződésekről szóló 2000. évi CXVII. tv. szabályozta azt a jogviszonyt, amely alapján valaki nem munkaviszony keretében, díjazás ellenében állandó jellegű megbízás alapján áruk adásvételét, vagy az árukra vonatkozó más szerződést, szolgáltatást, vagyoni értékű jogot, értékpapírra vonatkozó szerződést, vagy tőzsdei ügyletet közvetít. A törvény a tagállamok önálló vállalkozóként működő kereskedelmi ügynökökre vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló 86/653/EGK irányelv szabályait implementálta. Az irányelv tárgyi hatálya alá kizárólag az irányelv által külön nem definiált „áruk” tartoztak. (1. cikk 2. bekezdés) Az irányelv nem terjed ki a szolgáltatások közvetítésére. Az irányelv alkalmazásában „kereskedelmi ügynök”, az önálló vállalkozóként működő közvetítő, aki folyamatos felhatalmazással rendelkezik arra, hogy a megbízó javára áruk eladására, vagy vételére tárgyalásokat folytasson, vagy arra, hogy a megbízó javára és annak nevében ilyen ügyletekre tárgyalásokat folytasson, és azokat megkösse. Az irányelv három kérdéskört szabályozott:

Az irányelv kógens szabályként írta elő a megfelelő gondossággal, és jóhiszeműen történő eljárásra vonatkozó kötelezettséget, e körben szabályozva többek között a tájékoztatási kötelezettséget, és az utasítási jogot is. Az irányelv lényeges újítása, hogy biztosította a kereskedelmi ügynök méltányos díjra jogosultságát (6. cikk), ezen belül külön szabályozta a jutalékhoz való jogát, azon ügyletek tekintetében, amelyek megkötésére közvetlenül, vagy közvetett módon a kereskedelmi ügynök tevékenysége következtében került sor (7. cikk), az irányelv a jutalékhoz való jogot meghatározott esetekben az ügynöki szerződés megszűnését követően megkötött kereskedelmi ügyletek vonatkozásában is biztosította (8. cikk). Az irányelv – jelentős részben kógens módon – szabályozta továbbá a jutalék esedékességét, a jutalékhoz való jog megszűnését és visszatérítési kötelezettségét, valamint a jutalékfizetés alapjául szolgáló kimutatás elkészítésének szabályait (9-12. cikk).

10.1. A közvetítői szerződés általános szabályai

A Ptk. a megbízási szerződés altípusaként nevesíti és szabályozza a közvetítői szerződést, és a bizalmi vagyonkezelést. Utóbbitól eltérően, a közvetítői szerződések a gazdasági-üzleti életben széles körben elterjedtek, az ingatlanközvetítések különösen széleskörű szerződési és bírósági gyakorlata alakult ki. A közvetítői jogügylet elterjedésével párhuzamosan születtek meg azok az ágazati (szakágazati) jogszabályok, amelyek az adott gazdasági-kereskedelmi területre jellemző közvetítői tevékenységet szabályozzák. Ezek a speciális jogszabályok a tevékenység, a közvetítés tárgya szerint a következők:

További jogszabályok is lehetővé teszik közvetítő szerződés megkötését, pl. a sportról szóló 2004. évi I. tv., amely kimondja, hogy a sporttevékenység közvetítésének engedélyezése vagyoni értékű jog.

Olvasmány

Ajánlott irodalom:[A sporttevékenységgel kapcsolatos vagyoni értékű jogok, ügynöki vagy bizományosi szerződés keretében is hasznosíthatóak [Sarkadi I-Tamás L: Kereskedelmi szerződések a sportban – Gazdaság és Jog 2005/2. 15-20. oldal.]

Az irányelv szabályait az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. tv. ültette át. A jogalkotó a törvény hatályát az irányelvnél (86/653/EGK irányelv) szélesebb körben terjesztette ki, így a törvény az áruk közvetítése mellett a szolgáltatások közvetítésére is kiterjedt.

Olvasmány

Ajánlott irodalom: [A kereskedelmi ügynöki jogviszony magyarázatához lásd: Pajor- Bitomszky Magdalena: A kereskedelmi ügynöki szerződés Budapest, 2003. Kjk -KERSZÖV]

következő oldal