10. A közvetítői szerződés
A hazai jogban elsőként az önálló kereskedelmi, ügynöki szerződésekről szóló 2000. évi CXVII. tv. szabályozta azt a jogviszonyt, amely alapján valaki nem munkaviszony keretében, díjazás ellenében állandó jellegű megbízás alapján áruk adásvételét, vagy az árukra vonatkozó más szerződést, szolgáltatást, vagyoni értékű jogot, értékpapírra vonatkozó szerződést, vagy tőzsdei ügyletet közvetít. A törvény a tagállamok önálló vállalkozóként működő kereskedelmi ügynökökre vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló 86/653/EGK irányelv szabályait implementálta. Az irányelv tárgyi hatálya alá kizárólag az irányelv által külön nem definiált „áruk” tartoztak. (1. cikk 2. bekezdés) Az irányelv nem terjed ki a szolgáltatások közvetítésére. Az irányelv alkalmazásában „kereskedelmi ügynök”, az önálló vállalkozóként működő közvetítő, aki folyamatos felhatalmazással rendelkezik arra, hogy a megbízó javára áruk eladására, vagy vételére tárgyalásokat folytasson, vagy arra, hogy a megbízó javára és annak nevében ilyen ügyletekre tárgyalásokat folytasson, és azokat megkösse. Az irányelv három kérdéskört szabályozott:
- A felek jogai és kötelezettségei
- Az ügynök díjazása
- Az ügynöki szerződés megkötése és megszűnése.
Az irányelv kógens szabályként írta elő a megfelelő gondossággal, és jóhiszeműen történő eljárásra vonatkozó kötelezettséget, e körben szabályozva többek között a tájékoztatási kötelezettséget, és az utasítási jogot is. Az irányelv lényeges újítása, hogy biztosította a kereskedelmi ügynök méltányos díjra jogosultságát (6. cikk), ezen belül külön szabályozta a jutalékhoz való jogát, azon ügyletek tekintetében, amelyek megkötésére közvetlenül, vagy közvetett módon a kereskedelmi ügynök tevékenysége következtében került sor (7. cikk), az irányelv a jutalékhoz való jogot meghatározott esetekben az ügynöki szerződés megszűnését követően megkötött kereskedelmi ügyletek vonatkozásában is biztosította (8. cikk). Az irányelv – jelentős részben kógens módon – szabályozta továbbá a jutalék esedékességét, a jutalékhoz való jog megszűnését és visszatérítési kötelezettségét, valamint a jutalékfizetés alapjául szolgáló kimutatás elkészítésének szabályait (9-12. cikk).
10.1. A közvetítői szerződés általános szabályai
A Ptk. a megbízási szerződés altípusaként nevesíti és szabályozza a közvetítői szerződést, és a bizalmi vagyonkezelést. Utóbbitól eltérően, a közvetítői szerződések a gazdasági-üzleti életben széles körben elterjedtek, az ingatlanközvetítések különösen széleskörű szerződési és bírósági gyakorlata alakult ki. A közvetítői jogügylet elterjedésével párhuzamosan születtek meg azok az ágazati (szakágazati) jogszabályok, amelyek az adott gazdasági-kereskedelmi területre jellemző közvetítői tevékenységet szabályozzák. Ezek a speciális jogszabályok a tevékenység, a közvetítés tárgya szerint a következők:
- a) az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. tv. (Küszt.), mely az áruk,
- b) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. tv. (Tpt.), amely az áruval a kapcsolatos tőzsdei ügyletek,
- c) a befektetési vállalkozásokról, és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. tv., amely (2007. december 1-jétől) az értékpapírok, tőzsdei ügyletek,
- d) a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv., amely az ingatlanok,
- e) a lakástakarék-pénztárakról szóló 1996. évi CXIII. tv., amely a pénzügyi kölcsönszolgáltatások,
- f) a biztosítókról, és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. tv., amely a biztosítási szolgáltatások,
- g) az utazásszervező és – közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII.23.) Kormányrendelet, mely az utazásszervezési szolgáltatások,
- h) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv., amely a pénzügyi szolgáltatások közvetítésének speciális szabályait tartalmazza.
További jogszabályok is lehetővé teszik közvetítő szerződés megkötését, pl. a sportról szóló 2004. évi I. tv., amely kimondja, hogy a sporttevékenység közvetítésének engedélyezése vagyoni értékű jog.
Ajánlott irodalom:[A sporttevékenységgel kapcsolatos vagyoni értékű jogok, ügynöki vagy bizományosi szerződés keretében is hasznosíthatóak [Sarkadi I-Tamás L: Kereskedelmi szerződések a sportban – Gazdaság és Jog 2005/2. 15-20. oldal.]
Az irányelv szabályait az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. tv. ültette át. A jogalkotó a törvény hatályát az irányelvnél (86/653/EGK irányelv) szélesebb körben terjesztette ki, így a törvény az áruk közvetítése mellett a szolgáltatások közvetítésére is kiterjedt.
Ajánlott irodalom: [A kereskedelmi ügynöki jogviszony magyarázatához lásd: Pajor- Bitomszky Magdalena: A kereskedelmi ügynöki szerződés Budapest, 2003. Kjk -KERSZÖV]