VII. cím: A szerződés hatálya. hatálytalanság

6:116. § [Feltétel és időhatározás]

(1) Ha a felek a szerződés hatályának beálltát bizonytalan jövőbeli eseménytől tették függővé, a szerződés hatálya a feltétel bekövetkeztével áll be.

(2) Ha a felek a szerződés hatályának megszűntét bizonytalan jövőbeli eseménytől tették függővé, a feltétel bekövetkeztével a szerződés hatályát veszti.

(3) A feltételre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell arra az esetre is, ha a felek a szerződés hatályának beálltát vagy megszűntét valamely időponthoz kötötték.

Az új Ptk-ban a feltétel és időhatározás szabályai tartalmilag azonosak a korábbi szabályokkal.

Megjegyzés

A feltétel és az időhatározás csak létrejött, érvényes szerződéseknél értelmezhetőek, és a szerződés időbeli hatályához kapcsolódnak. Az új Ptk. 6:116. § (1) bekezdése a felfüggesztő, a 6:116. § (2) bekezdése a bontó feltételt tárgyalja.

A régi Ptk. 228. § (3) bekezdésében, a feltétel és időhatározás fogalmánál,rendelkezik[?]. az érthetetlen, ellentmondó, jogellenes vagy lehetetlen feltétel semmisségéről; az új Ptk. ezekről a 6:95. §-ban, a 6:107. § (1) és (2) bekezdésben rendelkezik, abból kiindulva, hogy nemcsak a felfüggesztő és bontó feltételnél, hanem bármilyen szerződési kikötés esetén alkalmazni kell ezen jogkövetkezményt.

6:117. § [Függőben lévő feltétel]

(1) Amíg a feltétel bekövetkezése függőben van, egyik fél sem tehet semmit, ami a másik fél jogát a feltétel bekövetkezése vagy meghiúsulása esetére csorbítja vagy meghiúsítja. Ez a szabály harmadik személy jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti.

(2) A feltétel bekövetkezésére vagy meghiúsulására nem alapíthat jogot az, aki azt felróhatóan maga idézte elő.

Az új Ptk-ban a függőben lévő feltétel szabályai tartalmilag azonosak a korábbi szabályokkal.

Megjegyzés

A Ptk. nem változtat a függőben lévő feltétel jogkövetkezményein.

6:118. § [Beleegyezéstől vagy jóváhagyástól függő szerződés]

(1) Ha a szerződés hatályosságához jogszabály harmadik személy beleegyezését vagy hatóság jóváhagyását teszi szükségessé, a beleegyezéssel vagy a jóváhagyással a szerződés megkötésének időpontjára visszamenőleg válik hatályossá.

(2) A beleegyezésről vagy jóváhagyásról történő nyilatkozattételig, valamint a nyilatkozattételre megszabott határidő leteltéig a felek jogait és kötelezettségeit a függőben lévő feltétel szabályai szerint kell megítélni.

(3) A szerződés nem válik hatályossá, ha a harmadik személy a beleegyezést vagy a hatóság a jóváhagyást nem adja meg vagy ha arról a bármelyik fél által a másik féllel közölt megfelelő határidőn belül nem nyilatkozik.

Jelentős változást vezet be az új Ptk. azzal, hogy – a jogtudomány álláspontját magáévá téve - a harmadik személy jogszabály által megkívánt beleegyezésének vagy a jogszabály által előírt hatósági jóváhagyásnak a megléte és a hiánya nem a szerződés létrejöttét, hanem hatályosságát érinti.

Az új Ptk. - a régi Ptk szabályához hasonlóan – akként szabályoz, hogy a beleegyezés, illetve a jóváhagyás esetén a szerződés megkötésének az időpontjára visszamenőleg (ex tunc) válik hatályossá.

A bírói gyakorlatból a normaszöveg szintjére emeli azt a tételt, hogy a felek jogaira és kötelezettségeire a függőben lévő feltétel szabályait kell alkalmazni a nyilatkozattételig, illetve a határidő leteltéig.

Lényeges, hogy ha a harmadik személy a beleegyezést vagy a hatóság a jóváhagyást nem adja meg, vagy ha arról a bármelyik fél által a másik féllel közölt megfelelő határidőn belül nem nyilatkozik, a szerződés nem válik hatályossá.

Megjegyzés

A jogtudomány álláspontját elfogadva módosult a Ptk., a korábbi jogtól eltérően úgy foglal állást, hogy harmadik személy jogszabály által megkívánt beleegyezésének vagy jogszabály által előírt hatósági jóváhagyásnak a hiánya nem a szerződés létrejöttét, hanem hatályosságát érinti. A változás indoka, hogy a szerződő felek között a konszenzus megvan, emiatt a jogalkotó a szerződést létrejöttnek tekinti, de jogszabály a szerződő feleken kívüli harmadik személy beleegyezését vagy hatóság jóváhagyását írja elő, ami viszont a szerződés hatályossá válásához szükséges.

A beleegyezés, illetve a jóváhagyás hiánya, a határidő eredménytelen eltelte azt eredményezi, hogy a szerződés nem válik hatályossá.

Az új Ptk. ezen §-ban azt az esetet szabályozza, amikor jogszabály köti harmadik személy beleegyezéséhez vagy hatóság jóváhagyásához a szerződés hatályosságát. Amennyiben nem jogszabály, hanem a felek szerződése ír elő ilyen beleegyezést vagy jóváhagyást, azt az új Ptk. 6:116. § alapján kell megítélni (a feltételre vonatkozó szabályok).

6:119. § [A hatálytalan szerződés joghatása]

(1) Ha a szerződés hatálya nem állt be, vagy a szerződés hatályát vesztette - ideértve azt az esetet is, ha a szerződéshez a harmadik személy beleegyezése vagy a hatóság jóváhagyása hiányzik, vagy azt megtagadták - a szerződés teljesítése nem követelhető.

(2) A hatálytalan szerződés alapján történt teljesítésekre az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeit kell megfelelően alkalmazni.

A hatálytalan szerződés joghatása az új Ptk. új rendelkezése. A szabályozás a hatálytalanság valamennyi esetére rögzíti, hogy hatálytalan szerződés alapján a szerződés teljesítését nem lehet követelni.

Arra az esetre, ha a hatálytalan szerződés alapján teljesítés is történt, az új Ptk. az érvénytelenség megfelelő jogkövetkezményeinek alkalmazását írja elő.

Megjegyzés

A Ptk. a szerződés hatálytalanságának valamennyi esetére rögzíti azt az általános tételt, hogy mivel hatálytalan szerződés a felek által célzott joghatásokat nem képes kiváltani, a hatálytalan szerződés alapján teljesítés nem követelhető.

Egységes jogkövetkezményként írja elő ezentúl a törvény a hatálytalan szerződést kötő felek viszonylatában az érvénytelenség jogkövetkezményeire vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazását. A jogalkotó a „megfelelő” szó használatával tágabb teret ad a mérlegelésnek, ezen belül szóba jöhet például a jogalap nélküli birtoklás (új Ptk. 5:9-12.§), a jogalap nélküli gazdagodás (új Ptk. 6:579-582. §) szabályainak alkalmazása.

6:120. § [Fedezetelvonó szerződés]

(1) Az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a szerző fél rosszhiszemű volt, vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott.

(2) Ha valaki a fedezetelvonó szerződést hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel köti, amelyben többségi befolyással rendelkezik, továbbá ha jogi személy a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, vagy annak hozzátartozójával köt ilyen szerződést, a rosszhiszeműséget és az ingyenességet vélelmezni kell. Ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszeműséget és az ingyenességet azonos természetes vagy jogi személy befolyása alatt működő jogi személyek egymás közötti szerződéskötése esetén, akkor is, ha közvetlen vagy közvetett többségi befolyás nem áll fenn.

(3) A harmadik személy kérelmére a szerző fél a megszerzett vagyontárgyból való kielégítést és a vagyontárgyra vezetett végrehajtást tűrni köteles.

(4) Ha a szerző fél a fedezetelvonó szerződéssel megszerzett vagyontárgyat rosszhiszeműen átruházta vagy attól rosszhiszeműen elesett, a harmadik személlyel szemben a megszerzett vagyontárgy értékéig helytállni köteles.

(5) A fedezetelvonó szerződés szabályait kell alkalmazni akkor is, ha az előny nem a szerződési jognyilatkozatot tevő személynél jelentkezik.

Az új Ptk. fenntartja a fedezetelvonó szerződés fogalmát, ahhoz a régi Ptk-val egyezően a relatív hatálytalanság szankcióját fűzi. A fedezetelvonó szerződés vonatkozásában a relatív hatálytalanság azt jelenti, hogy az ilyen ügylet a szerződést kötő felek között érvényes, csak a követelés jogosultja irányában hatálytalan. A szerződés fedezetelvonó jellege továbbra is csak létrejött és érvényes szerződés esetén merülhet fel.

Fontos, hogy a fedezetelvonó szerződésre a hatálytalan szerződés joghatásáról szóló új Ptk. 6:119. § rendelkezései nem alkalmazandók, mivel az a hatálytalan szerződést kötő felek egymás közötti viszonyait rendezi, míg a relatív hatálytalanság lényege éppen az, hogy az ilyen szerződés csak a követelésének kielégítési alapját részben vagy egészben elvesztő harmadik személy irányában hatálytalan.

Változatlan szabály, hogy a törvény a rosszhiszeműségre, illetve ingyenességre vonatkozó vélelmet állít fel azokra az esetekre, amikor a fedezetelvonó szerződést

Megjegyzés

új Ptk. 8:2. § (1) Többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik.

(2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és

a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy

b) a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.

(3) A többségi befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az (1)-(2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett befolyás útján biztosítottak.]

A régi Ptk. - a relatív hatálytalanság kimondásán túlmenően - nem tartalmazott szabályt a fedezetelvonó szerződés jogkövetkezményére vonatkozóan. Az új Ptk. a fedezetelvonó szerződés egyes jogalkalmazási kérdéseiről szóló 1/2011. (VI. 15.) PK véleményben rögíztett bírói gyakorlattal egyezően rögzíti, hogy a harmadik személy kérelmére a szerző fél a megszerzett vagyontárgyból való kielégítést és az arra vezetett végrehajtást tűrni köteles. Sikeres perlés esetén a bíróság ítéletében a szerződés relatív hatálytalanságát megállapítja, és a szerző felet annak tűrésére kötelezi, hogy a jogosult harmadik személy követelését a megszerzett vagyontárgyból kielégítse (BDT2011. 2479.).

A régi Ptk. szabályához képest másként fogalmaz az új Ptk. a szerző fél helytállási kötelezettségéről arra az esetre, ha a megszerzett vagyontárgy már nincs meg. Az új Ptk. szabálya szerint amennyiben a szerző fél rosszhiszeműen ruházta át a megszerzett vagyontárgyat, illetve attól rosszhiszeműen elesett, a vagyontárgy értékéig saját vagyonából köteles helytállni a harmadik személlyel szemben. A régi Ptk. ehhez képest szigorúbban szabályoz: csak az a fél nem tartozik felelősséggel a harmadik személy irányában, aki a szerződésből származó ingyenes előnytől fel nem róható módon elesett. A régi Ptk-hoz képest az is különbséget jelent, hogy az új Ptk. a rosszhiszeműséghez kötődő helytállási kötelezettséget állapít meg, míg a régi Ptk. felelősségi tényállást kreált a szerző fél és a követelés jogosultja között.

Az új Ptk. új tételes jogi szabálya, hogy a fedezetelvonó szerződés szabályait kell alkalmazni akkor is, ha az előny nem a szerződési jognyilatkozatot tevő személynél, hanem másnál jelentkezik. A törvény megfogalmazása alapján kérdéses, hogy e rendelkezés arra – a régi Ptk. által nem szabályozott és a bírói gyakorlatban egyébként vitás – kérdésre vonatkozik-e, amikor a fedezetül szolgáló vagyontárgyat a perindításig annak megszerzője átruházza. Az új Ptk. miniszteri indokolásának ide vonatkozó része [?]arra enged következtetni, hogy a 6:120. § (5) bekezdése e problémás kérdést kívánja rendezni. Korábban – erre vonatkozó tételes jogi rendelkezés hiányában – az volt vitás a bírói gyakorlatban, hogy a további szerzővel / szerzőkkel szemben a jogosult érvényesítheti-e igényét. Az 1/2011. (VI. 15.) PK vélemény 9. pontjában írtak [?]e kérdésre nyújtottak választ, mely álláspont az új Ptk. alapján is fenntartható.

Megjegyzés

A fedezetelvonó szerződésre vonatkozó tételes jogi szabályok kibővültek a bírói gyakorlat nyomán alakult jogfejlődéssel, és a szabályok egyes helyeken módosításra, pontosításra is kerültek.

Nem érintette a változás, hogy a harmadik személy követelésének már a fedezetelvonó szerződés létrejöttekor léteznie kell (BDT2013. 2873., BDT2011. 2485.). A fedezetét elvesztő harmadaik személy a relatív hatálytalanság megállapítására és a jogkövetkezmények megállapítására csak akkor indíthat pert a fedezetelvonó ügylet szerződő feleivel szemben, ha a követelése esedékessé is vált (azaz az igény állapotába került és kikényszeríthető). A hitelező a szerződés vele szembeni hatálytalanságára - annak fedezetelvonó jellege miatt - akkor hivatkozhat megalapozottan, ha a szerződés megkötésének időpontjában fennálló igényének kielégítésére a szerződés tárgya fedezetül szolgált volna, és ennek elvonása az átruházóval szembeni követelés teljesítését objektíve lehetetlenné tette (BDT2010. 2270.). A keresetindításnak továbbra sem feltétele, hogy a harmadik személy igényét előbb érvényesítse az eredeti kötelezettel szemben.

Az új Ptk. alapján is helytálló az 1/2011. (VI. 15.) PK vélemény 10. pontja az érvénytelenség és a fedezetelvonó jelleg kapcsolatát illetően

1/2011. (VI. 15.) PK vélemény 10. A jogosultak a keresetüket gyakran kizárólag a kötelezett és a szerző fél közötti szerződés érvénytelenségére alapítják, az érvénytelenségi ok ténybeli alapját azonban a fedezetelvonás tényében jelölik meg A fedezetelvonás tényére alapítottan a mások által kötött szerződés érvénytelenségének megállapítása nem kérhető.

Ha a jogosult a keresetében az érvénytelenség mellett a kötelezett és a szerző fél közötti szerződés fedezetelvonó jellegére is hivatkozik, de az érvénytelenségi ok ténybeli alapját a fedezetelvonásban jelöli meg, a bíróság az érvénytelenségi kereset érdemi elutasítása mellett a szerződés relatív hatálytalanságára vonatkozó kereseti kérelem tárgyában folytatja le a pert.

Természetesen a jogosult más ténybeli alapon álló érvénytelenségi okra alapítottan előterjeszthet érvénytelenségi keresetet a fedezetelvonásra alapított kereseti kérelemmel együtt is. A jogosultnak, mint a szerződést kötő feleken kívül álló harmadik személynek az érvénytelenségi kereset előterjeszthetősége körében - a 2/2010. (VI. 28.) PK véleményben foglaltak szerint - a jogi érdekét igazolnia kell. Ebben az esetben a bíróság először a szerződés érvényességének kérdését vizsgálja, mivel a Ptk. 203. §-ában foglaltak csak érvényes szerződés esetében alkalmazhatók.

Említést érdemel, hogy a relatív hatálytalanság másik esete az elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés (új Ptk. 6:223. §).

BDT2013. 2873. I. A készfizető kezesek nem hivatkozhatnak arra, hogy az ajándékozási szerződés hatálytalanságának megállapítására irányuló kereset idő előtti, mert a fedezetelvonó jellege csupán a főkötelezettel szembeni felszámolási eljárás jogerős befejezését követően, a hitelező kielégítésének hiányában lenne megállapítható. A szerződés fedezetelvonó jellegének megállapításához ugyanis elegendő, ha a szerződés megkötésekor a követelés már létezik és legkésőbb a perindításkor az igény állapotába került.

BDT2011. 2485. A fedezetelvonó szerződés törvényi tényállási eleme, hogy a harmadik személyt megillető alanyi jognak a fedezetelvonó ügylet megkötésének az időpontjában már léteznie kell, és a perindításkor - nem pedig a fedezetelvonó szerződés megkötésekor - kell az igény (bíróság előtti érvényesíthetőség) szakában lennie.

BDT2011. 2479. Ha a jogosult követelése elől elvonták a fedezetet, keresetében azt kérheti: a bíróság állapítsa meg a jogügylet relatív - vele szembeni - hatálytalanságát, és mindezek jogkövetkezményeként kötelezze a vagyontárgyat érvényesen megszerző felet annak tűrésére, hogy az összegszerűen megjelölt követelését végrehajtás útján a vagyontárgyból kielégítse. A kielégítés tűrésére irányuló marasztalási kereset hiányában, a megállapítási per törvényi feltételei nélkül a megállapításra irányuló keresetet eljárásjogi okokból kell elutasítani.

BDT2010. 2270. A hitelező a szerződés vele szembeni hatálytalanságára - annak fedezetelvonó jellege miatt - akkor hivatkozhat megalapozottan, ha a szerződés megkötésének időpontjában fennálló igényének kielégítésére a szerződés tárgya fedezetül szolgált volna, és ennek elvonása az átruházóval szembeni követelés teljesítését objektíve lehetetlenné tette.

BH2013. 121. Ha a felperes a keresetében az érvénytelenség mellett a kötelezett és a szerző fél közötti szerződés fedezetelvonó jellegére is hivatkozik, de az érvénytelenségi ok ténybeli alapját is a fedezetelvonásban jelöli meg, a bíróságnak az érvénytelenségi keresetet érdemben el kell utasítania és a pert a szerződés relatív hatálytalanságára vonatkozó kereseti kérelem tárgyában kell lefolytatnia [1959. évi IV. törvény 203. §, 207. § (6) bekezdés].

EBH2012. P.2. A szerződés fedezetelvonó jellege miatt nem érvénytelenségi, hanem relatív hatálytalansági kereset terjeszthető elő. Ha a fél csak az érvénytelenség iránti keresetét tartja fenn, azt el kell utasítani [1952. évi III. tv. 275. § (4) bek., 1959. évi IV. tv. 200. és 203. §].

Vissza a tartalomjegyzékhez

következő oldal