V. Cím: A szerződés megkötése és értelmezése

5.1. A szerződés létrejötte

5.1.1. A szerződés létrejötte és tartalma

6:63. § [A szerződés létrejötte és tartalma]

(1) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.

(2) A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. A lényegesnek minősített kérdésben való megállapodás akkor feltétele a szerződés létrejöttének, ha a fél egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja megkötni.

(3) Ha a szerződés létrejött, de a felek az ellenszolgáltatás mértékét nem határozták meg egyértelműen, vagy ellenszolgáltatásként piaci árat kötöttek ki, a teljesítési helynek megfelelő piacon a teljesítési időben kialakult középárat kell megfizetni.

(4) Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésben, amelyet jogszabály rendez.

(5) A szerződés tartalmává válik minden szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatukban megegyeztek, és minden gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak. A szerződés tartalmává válik továbbá minden, az adott üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás, kivéve, ha annak alkalmazása a felek között - korábbi kapcsolatukra is figyelemmel - indokolatlan volna.

Az új Ptk. az 1959. évi Ptk. 205.§ (1)-(2) bekezdésében foglaltakat kiegészíti azzal, hogy – a GK 5. sz. állásfoglalás rendelkezéseit általánosítva – meghatározza, mikor feltétele a szerződés létrejöttének az egyik fél által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodás, ezzel leszűkítve azon kérdések körét, amelyekben való megállapodás hiányában a szerződés nem jön létre.

Egy új diszpozitív szabállyal segíti az ellenszolgáltatás utólagos meghatározását, akként, hogy meghatározza az árat arra az esetre, ha a felek ezt nem tették, vagy piaci árat kötöttek ki. Rendelkezik továbbá, a szerződő felek által ismert és alkalmazott szokások és gyakorlatok szerződési tartalommá válásáról.

Megjegyzés

Az új Ptk. új szerkezetben szabályozza a szerződés létrejöttét, az akarati hibákat az érvénytelenség szabályai között helyezi el. Előbb a szerződés létrejöttének általános sémáját fogalmazza meg, ezt követően rendelkezik a szerződéskötés speciális szabályairól.

Az új Ptk. is a konszenzuál-szerződések elvi alapján áll.

Az ellenszolgáltatás meghatározására vonatkozó szabály célja a szerződések létrejöttének előmozdítása volt.

A kialakult bírói gyakorlatot vette át a felek által alkalmazott „szokások” és „gyakorlatok” szabályozása során. Szokásnak minősül az, amit a felektől függetlenül az adott piacon széles körben és rendszeresen alkalmaznak, gyakorlatnak pedig azok a feltételek minősülnek, melyeket a felek alakítottak ki.

BH2003.409. A valódi vételár feltüntetésének hiánya az adásvételi szerződést nem teszi érvénytelenné. A szerződés létrejöttéhez azonban szükséges a feleknek a vételár tárgyában való megállapodása. Ennek hiányában a szerződés nem érvénytelen, hanem létre sem jöttnek minősül. [1959. évi IV. törvény 205. § (2) bekezdés].

BH2003.410. Lakásingatlan vétele esetén mindazok a körülmények befolyásolják a szerződési akaratot, amelyek az ingatlan rendeltetésszerű használatát érintik; e körben a közüzemi szolgáltatások zavartalansága lényeges körülménynek minősül [1959. évi IV. törvény 205. §, 210. § (3) bekezdés, 221. § (1) bekezdés, 237. § (1) bekezdés, 1952. évi III. törvény 221. § (1) bekezdés].

EBH1999.98. Végleges adásvételi szerződésnek minősül a felek olyan tartalmú megállapodása, amellyel az eladó az általa kárpótlási jeggyel megvásárolandó földrészlet tulajdonjogát ruházza át a vevőre. E szerződés érvényességéhez elégséges, ha a vétel tárgya a felek által ismert, és a szerződésben foglaltak alapján egyértelműen beazonosítható (Ptk. 205. §, 365. §, XXV. számú Polgári Elvi Döntés).

BDT.2005.1281.I. A szerződés tartalmát a felek megállapodása, továbbá - eltérő megállapodásuk hiányában - a diszpozitív törvényi rendelkezések határozzák meg. A szerződés tartalmává válnak azonban - külön kikötés nélkül, hallgatólagosan is - mindazon kötelezettségek, amelyek az adott szerződés természetéből és céljából, a felek közötti korábbi gyakorlatból, valamint a kialakított szakmai szokásokból szükségszerűen következnek.

5.1.2. Ajánlati kötöttség

6:64. § [Ajánlati kötöttség]

(1) Aki szerződés megkötésére irányuló szándékát egyértelműen kifejező és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozatot tesz, nyilatkozatához kötve marad. Az ajánlattevő kötöttségének idejét meghatározhatja.

(2) Az ajánlati kötöttség ideje az ajánlat hatályossá válásával veszi kezdetét.

Az új. Ptk. az 1959. évi Ptk. 211.§-ában foglaltakat pontosítja, és meghatározza az ajánlat fogalmát. Mellőzi azon rendelkezést, hogy az ajánlattevő az ajánlati kötöttségét az ajánlat megtételekor kizárhatja, de a szabályozás nem tiltja az ajánlati kötöttség kizárását.

Megjegyzés

Az ajánlati kötöttség kizárását mellőző szabály mögött azon elvi meggondolás húzódott, hogy egy jogi kötelező erővel nem rendelkező jognyilatkozat valójában nem tekinthető ajánlatnak, hiszen elfogadása nem eredményezhetné szerződés létrejöttét.

5.1.3. Az ajánlati kötöttség megszűnése

6:65. § [Az ajánlati kötöttség megszűnése]

(1) Ha az ajánlattevő kötöttségének idejét nem határozza meg, az ajánlati kötöttség megszűnik

a) jelenlevők között tett ajánlat esetén, ha a másik fél az ajánlatot késedelem nélkül el nem fogadja;

b) távollevők között tett ajánlat esetén annak az időnek az elteltével, amelyen belül az ajánlattevő - az ajánlatban megjelölt szolgáltatás jellegére és az ajánlat megtételének módjára tekintettel - a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta;

c) a másik fél általi visszautasítással.

(2) Megszűnik az ajánlati kötöttség, ha az ajánlattevő ajánlatát a másik fél elfogadó jognyilatkozatának elküldését megelőzően a másik félhez intézett jognyilatkozatával visszavonja.

(3) Az írásbeli ajánlat írásban vonható vissza.

(4) A hatályossá vált ajánlat nem vonható vissza, ha az ajánlat tartalmazza, hogy visszavonhatatlan, vagy az ajánlat az elfogadásra határidőt állapít meg.

Az új Ptk. az 1959. évi Ptk. 211.§ és 214.§-ában foglaltakat kiegészíti azzal, hogy kimondja megszűnik az ajánlati kötöttség, ha a másik fél visszautasítja, valamint, ha az ajánlatot az ajánlattevő a másik fél elfogadó nyilatkozatának elküldése előtt a másik félhez intézett nyilatkozattal visszavonja.

Rögzíti, hogy az írásbeli ajánlat írásban vonható vissza, szabályozza a hatályossá vált ajánlat visszavonásának feltételeit.

A gazdálkodó szervezetek nyilatkozataira nem tartalmaz eltérő szabályozást.

Az ajánlat hatályossá válásának szabályaira a kötelmek közös jognyilatkozati szabályait (6:5.§) kell alkalmazni.

5.1.4. Az ajánlat elfogadása

6:66. § [Az ajánlat elfogadása]

Az ajánlatot az azzal való egyetértést kifejező jognyilatkozattal lehet elfogadni.

Az új Ptk. szerint is az ajánlatot az azzal való egyetértést kifejező jognyilatkozattal lehet elfogadni, az ajánlat elfogadásának időpontjáról külön rendelkezik.

5.1.5. Új ajánlat, módosított elfogadás

6:67. § [Új ajánlat, módosított elfogadás]

(1) Az ajánlattól lényeges kérdésben eltérő tartalmú elfogadást új ajánlatnak kell tekinteni.

(2) Az ajánlattal való egyetértést kifejező jognyilatkozat elfogadásnak minősül akkor is, ha lényeges kérdésnek nem minősülő, azt nem érintő kiegészítő vagy eltérő feltételt tartalmaz. A kiegészítő vagy eltérő feltételek ebben az esetben a szerződés részévé válnak, kivéve, ha

a) az ajánlat az elfogadás lehetőségét kifejezetten az ajánlatban szereplő feltételekre korlátozta; vagy

b) az ajánlattevő késedelem nélkül tiltakozik a kiegészítő vagy eltérő feltételekkel szemben.

Az új Ptk. az 1959. évi Ptk. rendelkezéseitől eltérően – mely az ajánlattól bármely kérdésben történő eltérést új ajánlatnak tekintette – akként rendelkezik, hogy a szerződés akkor is létrejön, ha az ajánlat és az elfogadás csak a lényeges kérdésekben egyezik meg, lényegesnek minősülő kérdésekben pedig csak kiegészítő vagy eltérő feltételeket tartalmaz..

Meghatározza a kiegészítő vagy eltérő feltételek szerződés részévé válásának feltételeit.

Megjegyzés

Az új Ptk. a gazdasági élet szerződéskötési szokásait figyelembe véve szakít azon korábbi merev megközelítéssel, hogy az ajánlattól bármely kérdésben eltérő elfogadás új ajánlatnak minősül. Az új szabályozás – miszerint a szerződés akkor is létrejön, ha a felek a szerződés nem lényeges kérdéseiben ellentétes nyilatkozatot tettek, de az ajánlat és az elfogadás a lényeges kérdésekben megegyezik – összhangban van azzal, hogy a Ptk. a lényeges kérdésekben való megegyezést szabja a szerződés létrejöttének feltétléül.

A felek az ajánlat és az elfogadás megtétele előtt úgy gátolhatják meg a módosított tartalmú szerződés létrejöttét, hogy már az ajánlatban kikötik: csak az ajánlat változatlan tartalmú elfogadása esetén tekintik a szerződést létrejöttnek, azaz a az ajánlat valamennyi kikötését lényeges kikötésnek minősítik. A fél ilyen nyilatkozatot meghatározott szerződési feltételek vonatkozásában is tehet. Az elfogadó jognyilatkozat tudomásul vétele után pedig késedelem nélkül tiltakozhat a kiegészítő vagy eltérő feltételekkel szemben.

Az új Ptk. venire contra factum proprium elvével (1:3. § (2) bekezdés) összhangban a mulasztó félre telepíti annak következményét, ha a szóbeli megállapodást követően az egyik fél nem lényeges feltételekkel kiegészítve vagy módosítva írásba foglalja a szerződést, de annak tartalmát az írásbeli visszaigazolást kapó fél nem sérelmezi.

5.1.6. Késedelmes elfogadás

6:68. § [Késedelmes elfogadás]

(1) Késedelmesen megtett elfogadó jognyilatkozat esetén a szerződés nem jön létre.

(2) Az elfogadó jognyilatkozat késedelmes megtétele ellenére létrejön a szerződés, ha az ajánlattevő erről késedelem nélkül tájékoztatja az elfogadó felet.

(3) Az időben elküldött, de az ajánlattevőhöz elkésetten érkezett elfogadó jognyilatkozat esetén létrejön a szerződés, ha a jognyilatkozatot olyan módon tették, hogy rendes körülmények szerinti továbbítás esetén kellő időben megérkezett volna az ajánlattevőhöz, kivéve, ha az ajánlattevő késedelem nélkül tájékoztatja az elfogadó felet arról, hogy jognyilatkozata késve érkezett, és ezért azt nem tekinti hatályosnak. A szerződés ebben az esetben akkor jön létre, amikor az elfogadó jognyilatkozat rendes körülmények szerinti továbbítás esetén megérkezett volna az ajánlattevőhöz.

Az új Ptk. pontosított formában tartja fenn az 1959. évi Ptk. szabályait. Főszabályként rögzíti, hogy a késedelmesen megtett elfogadó nyilatkozat esetén a szerződés nem jön létre, ez alól kivétel, ha az ajánlattevő késedelem nélkül tájékoztatja az elfogadó felet a szerződés létrejöttéről.

Az 1959. évi Ptk. szabályaitól eltérően az időben elküldött, de az ajánlattevőhöz elkésetten érkezett elfogadónyilatkozat esetén a szerződés létrejöttének további követelményeként szabályozza, hogy a jognyilatkozatot olyan módon tették, hogy rendes körülmények szerinti továbbítás esetén kellő időben megérkezett volna az ajánlattevőhöz.

Szabályozza azt az esetet is, hogy az időben elküldött, de az ajánlattevőhöz elkésetten érkezett elfogadó jognyilatkozat esetén mikor jön létre a szerződés.

5.1.7. A szerződés létrejöttének időpontja és helye

6:69. § [A szerződés létrejöttének időpontja és helye]

(1) A szerződés akkor jön létre, amikor az elfogadó jognyilatkozat hatályossá válik.

(2) Ha az ajánlat megtételére és az elfogadásra ugyanazon a helyen kerül sor, a szerződéskötés helye a jognyilatkozatok megtételének helye. A szerződéskötés helye egyebekben az ajánlattevő székhelye, természetes személy esetén lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye.

Az új Ptk. az illetékességi kérdésekre figyelemmel az 1959. évi Ptk. rendelkezéseitől részletesebben szabályozza a szerződéskötés helyét.

A szerződés létrejötte idejének szabályozása – figyelemmel az ajánlat elfogadására vonatkozó szabályra – tartalmilag azonos az 1959. évi Ptk. rendelkezéseivel.

5.1.8. Írásbeli alakhoz kötött szerződés

6:70. § [Írásbeli alakhoz kötött szerződés]

(1) Írásbeli alakhoz kötött szerződés megkötésére ajánlatot és elfogadó nyilatkozatot írásban lehet tenni.

(2) A szerződést írásba foglaltnak kell tekinteni akkor is, ha nem ugyanaz az okirat tartalmazza valamennyi fél jognyilatkozatát, hanem a szerződő felek külön okiratba foglalt jognyilatkozatai együttesen tartalmazzák a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítását.

(3) A szerződést írásba foglaltnak kell tekinteni akkor is, ha a több példányban kiállított okiratok közül mindegyik fél a másik félnek szánt példányt írja alá.

Az új Ptk. új rendelkezése, mely a Polgári törvénykönyv hatályba lépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet (Ptké.) 38. §-ában, valamint az ingatlan-átruházási szerződés érvényességéről szóló XXV. Polgári Elvi Döntés néhány tételét tartalmazza, amelyek elsősorban a favor negotii elvét kívánják érvényre juttatni.

Vissza a tartalomjegyzékhez

következő oldal