III. Cím: A kötelem teljesítése
3.1. Általános rendelkezések
Az új Ptk. nemcsak a III. címben (VIII.-XI. Fejezet) a kötelem általános szabályai között, hanem a szerződések szabályai között (6:122.§-6:136.§) is szól a teljesítésről.
3.1.1. A teljesítés általános szabályai
6:34. § [A teljesítés általános szabálya]
A szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni.
A szabályozás tartalmilag azonos az 1959. évi Ptk.-ban foglaltakkal. Az új Ptk. ezen generálklauzula-jellegű tétele vitás esetekben irányadó lehet mind a felek, mind a bíróság részére. A felek rendelkezésének hiányában, amennyiben jogszabály sem ad kellő eligazítást, ezen elv figyelembevételével kell megállapítani a teljesítésre irányadó követelményeket.
Figyelni kell arra, hogy az új Ptk. ezen részében valamennyi kötelem teljesítésére vonatkozó diszpozitív szabályok találhatók, azaz a szerződések teljesítésére irányadó normákat két helyen kell keresni, ezen fejezetnél és a szerződésekre vonatkozó általános rendelkezések között.
Az 1959. évi Ptk. 277.§-a részletesen rögzítette, mit kell a szerződés tartalmának megfelelő teljesítésen érteni, az új Ptk.-ban a szerződés teljesítésénél a szolgáltatás minőségét tartalmazó 6:123.§ rendelkezik erről.
3.1.2. A teljesítés ideje
6:35. § [A teljesítés ideje]
(1) A teljesítés ideje meghatározható határnap vagy határidő tűzésével. Határnap tűzése esetén a szolgáltatást ezen a napon kell teljesíteni. Határidő megjelölése esetén a szolgáltatás a meghatározott időtartamon belül bármikor teljesíthető, kivéve, ha az eset körülményeiből az következik, hogy a jogosult választhatja meg a teljesítés időpontját.
(2) Ha a szolgáltatás rendeltetéséből a teljesítési idő megállapítható, a szolgáltatást ebben az időpontban kell teljesíteni.
(3) Ha a teljesítés idejét az (1)-(2) bekezdés alapján nem lehet megállapítani, a kötelezett a teljesítés előkészítéséhez szükséges idő elteltével köteles teljesíteni.
Az új Ptk. szemléletbeli változásokat vezet be a teljesítés időpontjának szabályozásában, ennek keretében rendelkezik a teljesítés idejéről határnap és határidő tűzése esetén. Minden olyan esetben, amikor a teljesítés ideje konkrétan meghatározott, ez az időtűzés érvényesül.
Kitűzött határnap vagy határidő, azaz konkrét időmegjelölés hiánya esetén a szolgáltatás rendeltetéséből megállapítható teljesítést írja elő.
Amennyiben a konkrét időpont megjelölés hiányzik és a szolgáltatás rendeltetése alapján nem állapítható meg a teljesítés ideje, a teljesítés előkészítéséhez szükséges idő elteltével kell teljesíteni.
3.1.3. Idő előtti teljesítés
6:36. § [Idő előtti teljesítés]
(1) A jogosult a teljesítési idő előtt felajánlott teljesítést köteles elfogadni, ha az lényeges jogi érdekét nem sérti, és a kötelezett az ezzel járó többletköltséget viseli.
(2) A teljesítési idő előtti teljesítés elfogadása nem érinti a másik fél szolgáltatása teljesítésének esedékességét.
Változás, hogy a teljesítési idő előtt felajánlott teljesítés nem a jogosult beleegyezéséhez kötött, azt a jogosult köteles elfogadni, ha az nem sérti lényeges jogi érdekét és a kötelezett viseli az ezzel járó többletköltséget.
A jogosultnak az idő előtti teljesítést pénzkötelem esetén feltétel nélkül el kell fogadnia (6:43.§).
Rögzíti, hogy az idő előtti teljesítés elfogadása a másik fél számára nem idéz elő előteljesítési kötelezettséget.
Az új Ptk.-ban elmaradt a felelős őrzés intézményére történő utalás.
3.1.4. A teljesítés helye
6:37. § [A teljesítés helye]
(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szolgáltatás teljesítésének helye a kötelezettnek a kötelem keletkezésének időpontja szerinti telephelye, ennek hiányában székhelye, természetes személy esetén lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye.
(2) Ha a kötelezettnek több telephelye van, a teljesítés helyének azt a telephelyet kell tekinteni, amely a kötelemmel a legszorosabb kapcsolatban áll.
(3) Ha a kötelem keletkezését követően a teljesítési hely megváltozik, és erről a kötelezett a jogosultat értesíti, a teljesítés helye az új telephely vagy székhely, természetes személy esetén az új lakóhely vagy szokásos tartózkodási hely. A teljesítés helyének megváltozásából eredő többletköltséget a kötelezett előlegezi és viseli.
Az új Ptk. a korábbi szabályozástól eltérően egy egyszerűbb megoldást kínál a teljesítési hely meghatározására. A teljesítési hely szempontjából releváns időpontként az új Ptk. a kötelem keletkezésének időpontját jelöli meg.
A szolgáltatás teljesítésének helyét főszabályként – függetlenül attól, hogy gazdálkodó szervezetről van-e szó – a kötelezett telephelyét annak hiánya esetében székhelyét, természetes személy esetében lakóhelyét annak hiánya esetére szokásos tartózkodási helyét határozza meg.
Több telephely esetén meghatározza, hogy mi számít a teljesítés helyének.
Az 1959. évi Ptk.-val szemben nem jogszabály, hanem saját eltérő rendelkezésére utal, és elhagyja a 278.§ (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltakat
278. § (1) A teljesítés helye a kötelezett lakóhelye, illetőleg székhelye, kivéve ha
a) jogszabály eltérően rendelkezik,
b) a szolgáltatás tárgyából vagy rendeltetéséből más következik,
c) a szolgáltatás tárgya a felek által ismert más helyen van.
Új elemként szabályozza, hogy a teljesítési hely megváltozásából eredő többletköltséget a kötelezett előlegezi meg és viseli.
Mellőzi az 1959. évi Ptk.-nak a helyközi teljesítésre, a teljesítési segédre, a saját szállítóeszközzel küldésre, a fogyasztói szerződésre vonatkozó rendelkezéseit.
Figyelni kell azonban arra, hogy pénztartozás megfizetése esetén (6:44.§) a teljesítés helye a jogosulthoz kötődik.
3.1.5. A teljesítés elismerése
6:38. § [A teljesítés elismerése]
(1) A jogosult a kötelezett kérelmére köteles a teljesítés tényének írásbeli elismerésére vagy a kötelezvény visszaadására.
(2) Azt, aki felmutatja a jogosult írásba foglalt elismerő nyilatkozatát, a teljesítés elfogadására jogosított személynek kell tekinteni, kivéve, ha a körülményekből nyilvánvaló, hogy a teljesítés elfogadására nem jogosult.
Az új Ptk. szabályozása tartalmilag lényegében változatlan az 1959. évi Ptk. 284.§-ában foglaltakkal, mindössze abban tér el attól, hogy nem veszi át a Ptk. 284. § (2) bekezdésében foglaltakat.
Az új Ptk. a 6:39. §-ban általánosan rögzített alapelvvel összhangban – miszerint a teljesítéssel járó költségek a kötelezettet terhelik – nem vette át az 1959. évi Ptk. 284. § (2) bekezdésének szabályát, miszerint a nyugta költségei a kötelezett terhelik, kivéve, ha a jogosult a kötelezvényt nem adta vissza.
A (2) bekezdés szabályaiban megjelenik a látszaton alapuló képviseletre vonatkozó szabály alapgondolata.
3.1.6. A teljesítési költségek viselése
6:39. § [A teljesítési költségek viselése]
A teljesítéssel járó költségek a kötelezettet terhelik.
A Ptk. új rendelkezése a teljesítéssel járó költségek viseléséről.
Figyelemmel arra, hogy a szabály diszpozitív, a felek a teljesítéssel járó költségeket megoszthatják egymás között.
Célszerű, különösen szerződések esetében a teljesítéssel összefüggésben felmerülő költségekről történő, minél precízebb megállapodás.
Fontos hangsúlyozni, hogy szerződések esetén a jogosultat terhelő megvizsgálási kötelezettség nem tekinthető teljesítésnek, ezért annak költségeit – eltérő megállapodás hiányában – a jogosultnak kell viselnie.
3.1.7. Fajlagos szolgáltatás elosztása
6:40. § [Fajlagos szolgáltatás elosztása]
(1) Ha valaki fajta és mennyiség szerint meghatározott dolgokat ugyanannak a személynek különböző helyekre köteles küldeni, de az egész mennyiséget nem tudja szolgáltatni, a jogosult rendelkezése szerint köteles a rendelkezésre álló mennyiséget elosztani.
(2) Ha a jogosult felszólítás ellenére nem rendelkezik, a kötelezett az egyes helyekre járó mennyiséget arányosan köteles csökkenteni.
Az új Ptk. az 1959. évi Ptk. 291. § (2) bekezdés utolsó fordulatát (nemzetgazdasági érdek) mellőzte, mivel az sérti a polgári jogi jogalanyok rendelkezési jogát.
A teljesítési szabályok valamennyi kötelem tekintetében irányadóak, ezért indokolt volt a kötelmek közös szabályai között elhelyezni azokat.
A jogalkotó a magánautonómia követelményét követte a (2) bekezdésben rögzített normával.
3.1.8. Elszámolás több tartozás esetén
6:41. § [Elszámolás több tartozás esetén]
(1) Ha a kötelezettet a jogosulttal szemben több egynemű szolgáltatás terheli, és a felajánlott teljesítés nem fedezi valamennyi tartozását, a kötelezett a teljesítés időpontjában megjelölheti, hogy mely tartozására kívánja azt elszámolni.
(2) Ha a kötelezett a tartozások elszámolásának rendjéről nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel, a másik fél jogosult eldönteni, hogy az esedékes és nem vitás tartozások közül a teljesítést melyik tartozásra számolja el. A jogosult döntéséről a kötelezettet megfelelő határidőn belül értesíteni köteles.
(3) Ha egyik fél sem rendelkezett, vagy a jogosult döntéséről a kötelezettet nem értesítette, a teljesítést a régebben lejárt, azonos lejárat esetén a kevésbé biztosított, egyenlő mértékben biztosított követelések közül a kötelezettre terhesebb tartozásra kell elszámolni.
(4) Ha a teljesítés a (3) bekezdés alapján nem számolható el, azt valamennyi tartozásra arányosan kell elszámolni.
Az új Ptk. figyelemmel arra, hogy a lehetséges tartozások közötti elszámolások csak így valósulhatnak meg, rögzíti, hogy a szabályozás egynemű szolgáltatásokra vonatkozik.
Új elem, hogy kötelezetti rendelkezés, felismerhető szándék hiánya esetén a jogosultat illeti meg az elszámolás választásának joga.
A törvényi sorrend az elszámolás során csak akkor jelentkezik, ha sem a kötelezett, sem a jogosult nem választott, vagy a jogosult nem értesítette döntéséről a kötelezettet.
Az elszámolás törvényi sorrendjében is változás figyelhető meg. A korábbi szabályozást felcserélve, – a felek érdekeinek arányos védelme céljából – előbb kell a kevésbé biztosított, majd a kötelezettre terhesebb tartozást elszámolni.
A felek érdekeinek arányosabb védelme indokolta azt, hogy az új Ptk. az elszámolhatóság sorrendjében felcserélte a „kevésbé biztosított” és a kötelezettre terhesebb” tartozás helyét.