Hatodik rész: Egyéb kötelemkeletkeztető tények

32. A jogalap nélküli gazdagodás

32.1. Helye az új Ptk.-ban

A régi Ptk. a jogalap nélküli gazdagodás jogintézményét a kötelmi jog általános részének végén, a Negyedik Rész II. Címében, annak XXXII. Fejezetében rendezte (361.-364. §-ok). A törvényben külön tételesen nem szabályozott, jogalap nélküli vagyoneltolódást eredményező eseteket egységesen rendező fejezet meglehetősen szűkszavú volt, visszautalt a kártérítés és a jogalap nélküli birtoklás szabályaira. Legfontosabb jellemzője, hogy tényállástípusokat nem emelt ki, helyettesítő, azaz szubszidiárius jellegű. A kikristályosodott bírói gyakorlat szerint szabályai csak akkor voltak alkalmazhatók, ha a követelésnek nincs más jogalapja.

Az új Ptk. Hatodik Könyvének Hatodik Része foglalja össze a másutt nem szabályozott egyéb kötelemkeletkeztető tényeket. Ennek élén, a XXXII. Címben szerepel a jogalap nélküli gazdagodás.

A törvény indokolása rögzíti, a jogalap nélküli gazdagodásnak a jog által nem támogatott vagyoni eltolódások visszarendezésénél a régi Ptk.-hoz és annak bírói gyakorlatához képest szélesebb körben kíván szerepet biztosítani. Ez három összefüggésben mutatkozik meg legmarkánsabban. Egyrészt ha a személyiségi jogok megsértése a jogsértőnél vagyoni előnyt eredményezett, objektív szankcióként a törvényalkotó indokoltnak tartja a vagyoni hátránnyal járó jogsértés orvoslását a kártérítés és a sérelemdíj szubjektív feltételeitől függetlenül. Erre a jogalap nélküli gazdagodás a legalkalmasabb magánjogi eszköz, melynek kapcsán a vagyoni előny átengedésének helyreállító, értékkiegyenlítő szerepe van. Feltétele más személy személyiségi értékeinek jogosulatlan elsajátítása, felhasználása és az ebből eredő jogosulatlan vagyoni előny (2:51. § (1) bekezdésének e) pontja). A második összefüggés az érvénytelen szerződések jogkövetkezményeként merül fel. Irreverzibilis szolgáltatások esetén a már teljesített szolgáltatások miatti vagyoni eltolódást a törvény jogalap nélküli gazdagodásként fogja fel, s rendeli el azok visszatérítését. Ugyanezt a megoldást választja az új Ptk. akkor is, ha a bíróság az adott eset összes körülményének mérlegelése alapján célszerűtlennek találja az eredeti állapot helyreállítását, bár arra elvileg mód volna (6:113. § (1) bekezdése). Harmadik oldalról pedig a törvény kifejezetten rugalmasan és kiegyensúlyozott módon kívánja felfogni a jogalap nélküli gazdagodás szubszidiárius jellegét. A kiinduló elv, hogy a jogalap nélküli gazdagodás járulékos jellegű, azonban a törvény túl kíván lépni azon a nézeten, amely más (mindenekelőtt szerződéses) jogviszony fennállta esetén eleve kizártnak tartja e szabályok alkalmazását. Úgy orientálja a bírói gyakorlatot, hogy más jogviszony fennállása esetén az indokolatlan vagyoneltolódást elsősorban az e jogviszonyra irányadó szabályok szerint szükséges megítélni, azonban ha a vagyoni egyensúly ezek után nem állt helyre, az indokolatlan előny visszatérítésének nincs elvi akadálya.

BH 2010. 333 A jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazhatóságát a felek közötti szerződéses kapcsolat önmagában nem zárja ki. Az igazolatlanul előállott gazdagodás visszatérítésére akkor kerülhet sor, ha a vagyoneltolódásra a szerződéses jogviszony nem adott alapot és az a szerződésszegés szabályai alapján sem orvosolható.

Meg kell jegyezni, a Ptk. különös szabályai a fentiek legfontosabb eseteken kívül is számos alkalommal rendelik alkalmazni a jogalap nélküli gazdagodás szabályait.

Megjegyzés

Ilyen módon szabályozza pl. eltérő rendelkezések hiányában a törvény a jogalap nélküli birtokos helyzetét (5:12. § (4) bekezdése), vagy ugyancsak a jogalap nélküli gazdagodás szabályait kell megfelelően alkalmazni vállalkozási szerződés lehetetlenülése esetén a megkezdett, de be nem fejezett mű átadásából fakadó megtérítési igényekre (6:248. § (2) bekezdése)

A törvény a régi Ptk.-hoz képest más pontokon is eltér. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeihez hasonlóan megszünteti az állam javára marasztalás lehetőségét. Nem tartja szükségesnek fenntartani a régi Ptk. 363. § (1) bekezdésének rendelkezéseit, azaz a jogalap nélküli birtoklásra vonatkozó utaló szabályát (e szabályok alkalmazásának minden kifejezett utalás hiányában is helye lehet), továbbá a gazdagodó fél a dologra fordított költségeit attól függetlenül követelheti, hogy ezt a törvény ehelyütt nem mondja ki. Az új Ptk. nem tartalmazza immár a kártérítés szabályainak megszorítás nélküli megfelelő alkalmazását, mivel nem azonosak a jogalap nélküli gazdagodás és a kártérítés feltételei, mértéke és módja. Újdonság viszont a közös gazdagodók visszatérítési kötelezettségének nevesített megjelenése.

32.2.Tényállása

6:579. § [Jogalap nélküli gazdagodás]

(1) Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.

(2) Nem köteles visszatéríteni a gazdagodást, aki attól a visszakövetelés előtt elesett, kivéve, ha

a) rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz; vagy

b) a gazdagodás megszűnésével kapcsolatban felróhatóság terheli.

következő oldal