XIII. Cím: A szerződés megszüntetése megállapodással és egyoldalú nyilatkozattal

13.3. Megszüntetés egyoldalú jognyilatkozattal

13.3.1. Általános megjegyzések

6:213. § [Megszüntetés egyoldalú jognyilatkozattal]

(1) Aki jogszabálynál vagy a szerződésnél fogva felmondásra vagy elállásra jogosult, a másik félhez intézett jognyilatkozattal szüntetheti meg a szerződést. A szerződés felmondása esetén a szerződés megszüntetésének, elállás esetén a szerződés felbontásának a szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy elállásra a fél akkor jogosult, ha az általa kapott szolgáltatás egyidejű visszaadását felajánlja.

(2) Ha a felek az elállás jogát meghatározott pénzösszeg (bánatpénz) fizetése ellenében kikötötték, a túlzott mértékű bánatpénz összegét a bíróság a kötelezett kérelmére mérsékelheti.

(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tartós jogviszonyt létrehozó, határozatlan időre kötött szerződést megfelelő felmondási idő alkalmazásával bármelyik fél felmondhatja. A felmondási jog kizárása semmis.

Az új Ptk. a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése mellett – kivételesen, de több helyütt is – a másik félhez címzett jognyilatkozattal változatlanul lehetőséget ad a szerződés egyoldalú megszüntetésére. Ha ez a szerződéskötésre visszamenő hatállyal történik, elállásról, ha hatálya a jövőre nézve áll be, felmondásról beszélünk. A jogszabály az ismétlések elkerülése érdekében párhuzamot von az egyoldalú nyilatkozattal és a felek megállapodásával történő szerződés megszüntetés esetei között: az ex nunc hatályú megszüntetést eredményező felmondásra a megszüntetés, míg az ex tunc hatállyal megszüntetést jelentő elállásra a felbontás szabályait kell alkalmazni. Mivel azonban a szerződés felbontásához a szerződéskötéskor fennállott helyzet természetben történő visszaállíthatósága szükségeltetik, elállásra a fél csak reverzibilis szolgáltatások esetén jogosult, azaz azzal a feltétellel, hogy az általa kapott szolgáltatás egyidejű visszaadását felajánlja. A törvény indokolása némileg kiterjesztően azt is feltételül szabja, hogy a fél képes is legyen a szolgáltatás visszaadására. Jogvita esetén a bíróság akkor jár el helyesen, ha ezt a képességet vizsgálat tárgyává teszi.

Az elállás és a felmondás alakszerűsége tekintetében értelemszerűen irányadók a szerződés megállapodással történő megszüntetése vonatkozásában kifejtettek.

Megjegyzendő végül, a törvény e helyen – a régi Ptk.-hoz hasonlóan – nem tesz különbséget a rendes, azaz indoklást nem igénylő, valamint a rendkívüli, indoklást igénylő, általában a másik fél súlyos szerződésszegése folytán alkalmazható elállás, illetve felmondás között. Nem tartalmaz itt rendelkezést arról sem, hogy a szerződés egyoldalú jognyilatkozattal történő megszüntetése azonnali hatályú-e, avagy van-e időköz (felmondási idő) a nyilatkozat megtétele és a joghatás beállása között. A rendelkezés értelmezésénél azonban figyelembe kell venni a jognyilatkozatok hatályosulására vonatkozó rendelkezést (6:5.§).

Megjegyzés

Az elállásra és a felmondásra vonatkozóan a törvény számos helyen tartalmaz rendelkezéseket. A teljesség igénye nélkül ilyen a 6:140. § (1) bekezdése a szerződésszegés egyik jogkövetkezményeként. A használati szerződéseknél ugyancsak mindenhol találkozunk a felmondás jogával, pl. bérleti jogviszony rendes felmondással való megszüntetésének eseteiről szóló 6:339. §-ban. A 6:278. § (1) bekezdése a megbízási szerződésekben teszi lehetővé bármelyik fél számára annak felmondását, a 6:364. § pedig a letéti szerződés megszűnéséhez vezető felmondás feltételeit boncolgatja.

következő oldal