XI. Cím: A szerződés megerősítése és módosítása

Változás a régi Ptk-hoz képest, hogy az új Kódex a jelen XI. címben szerződést megerősítő jogintézményként három – korábban szerződést biztosító mellékkötelezettségként ismert jogintézményt nevesít: a foglalót, a kötbért és a bankgaranciát.

A régi Ptk-ban szerződést biztosító mellékkötelezettségként ismert kezesség és bankgarancia a Hatodik Könyv LX. és LXI. fejezetében tárgyalt, az óvadékra vonatkozó szabályok a zálogjog szabályai közé épültek be, a jótállás a hibás teljesítés következményei között található, míg a tartozáselismerés [6:26. §] a kötelmek közös szabályai között.

A régi Ptk. szerkezetétől történő eltérés magyarázata, hogy míg korábban a szerződést megerősítő biztosítékok főként a szerződéskötéshez kötődtek, és későbbi kikötésük érvénytelennek minősült – addig az új Kódex már nem teszi érvényességi feltétellé a biztosíték szerződés megkötésével egyidejű kikötését.

A szerződés megerősítéseként tárgyalt jogintézmények egy, a szerződés megerősítésének olyan többletszankciói, amelyek szerződésszegés esetén is csak akkor érvényesíthetőek, ha azt a felek a szerződésben kikötötték.

11.1. A foglaló

6:185. § [Foglaló]

(1) A másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik.

(2) Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.

(3) A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.

(4) A foglaló elvesztése, vagy kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít. A kötbér és a kártérítés összege a foglaló összegével csökken.

(5) A túlzott mértékű foglaló összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti.

Változás:

jogintézményt a régi Ptk. a szerződést biztosító mellékkötelezettségként szabályozta [Ptk. 243-245. §]

nemcsak a szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget lehet foglalónak tekinteni – az új Ptk. szerint ugyanis lehetőség van arra, hogy akár a szerződéskötés előtt, akár a szerződéskötés után kerüljön a foglaló átadására sor. (A változás indokolt volt elsősorban a banki átutalással történő teljesítés, a banki átutalások számának megnövekedése miatt.)

Szakít a régi Ptk. azon szabályával, hogy pénz mellett más dolgot is lehetett foglalónak tekinteni – foglaló csak pénzben adható a törvény szövege szerint. (Az indokolás szerint azonban ez diszpozitív szabály, a felek megállapodhatnak más dolog átadásában is.)

a Ptk. szerint a kötelezettségvállalás erősítéseként adják át (és nem annak jeléül - az utóbbi céljára az előleg szolgál.)

a kétszeresen visszatérítendő, vagy elveszett foglaló nemcsak a kártérítésbe, hanem a kötbérbe is beszámítandó.

a bíróság a túlzott mértékű foglalót csak a kötelezett kérelme esetén mérsékelheti.

A foglaló érvényessége változatlanul nincs írásbeliséghez kötve – az írásbeliség elmaradása azonban bizonyítási problémákat vethet fel.

Amennyiben a szerződést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás ellenértékeként kell elszámolni.

Amennyiben van teljesítés elmaradás, akkor a foglaló elvesztése, vagy kétszeres visszaadása még nem mentesít az alól, hogy a másik fél a teljesítést követelhesse – vagyis a foglaló szankciós jellege a szerződésszegés jogkövetkezményei alól nem mentesít.

A bírói gyakorlat jellemző módon a szerződési érték, ellenérték 10%-a alatt nem tekintette túlzottnak a foglaló mértékét – míg 10% fölött az eset körülményeitől függően.

Megjegyzés

A régi Ptk. szövegezésében megjelenő „szerződés megkötésekor” kifejezést a több évtizedes bírói gyakorlat akként értelmezte, hogy a szerződéskori megállapodás mellett megkövetelte a szerződéskori átadást is. Ez a bírói jogértelmezés több esetben nem felelt meg a szerződő felek akaratának sem, a készpénzforgalom csökkenésével, a banki átutalással is történő teljesítés általánossá válásával pedig gyakorlati problémákat is felvetett. A változást a jogalkalmazás is üdvözli.

Joggyakorlat: [BH.2002/225.]; [BH.1996/599.]; [BH.2012/198.]; [BH.2009/269.]

Figyelem: a jogintézményt érintő legtöbb jogeset a „szerződés megkötésekor” kifejezés értelmezéséhez kötődött, s e körben az új Kódex, új szabályozást tartalmaz – az ehhez kapcsolódó régi jogesetek nem alkalmazhatóak.

Vissza a tartalomjegyzékhez

11.2. A kötbér

6:186. § [Kötbér]

(1) A kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség aló, ha szerződésszegését kimenti.

(2) Kötbér írásban köthető ki.

(3) A jogosult kötbérigényét attól függetlenül érvényesítheti, hogy a kötelezett szerződésszegéséből kára származott-e.

(4) A pénztartozás késedelmes teljesítése esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni.

A régi Ptk. is tartalmazta (246-247. §-okban), mint szerződésbiztosító mellékkötelezettsége a kötbér jogintézményét.

Változás:

a szerződés megerősítésére szolgáló, önként vállalt többletfunkcióként került szabályozásra (és nem szerződést biztosító mellékkötelezettségként),

lehetőség van a: 186. § (1) bekezdés utolsó mondata szerint a kötbérfizetési kötelezettség alóli kimentésre – a szerződésszegés szabályai szerint – a [6:142. §]-ban rögzített feltételek mellett.

Megjegyzés

Emlékeztetőül az új, szerződésszegés alóli mentesülési klauzula szakít a felróhatósági felelősséggel, szinte objektivizálódik ezáltal a felelősség.

A kötbérkikötés érvényességi feltétele az írásbeliség.

A kötbér minimál kárátalány szerepet tölt be, azaz ha a kötbér jogosultjának semmilyen kára nincs, a kötbér akkor is jár.

Kötbért meghaladó kár pedig kártérítési igény összegszerűségének bizonyítása mellett érvényesíthető.

Pénzkövetelés késedelmes teljesítésénél a kötbér a késedelmi kamat funkcióját tölti be.

Megjegyzés

Joggyakorlat: [BDT.2009/85.]; [BDT.2007/1516.]; [BH.2011/63.]; [BH.2010/151.]

6:187. § [Kötbér és egyéb szerződésszegési igények]

(1) A teljesítés elmaradása esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja. A késedelem esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítési kötelezettség alól.

(2) A jogosult a hibás teljesítés miatti kötbér mellett nem érvényesíthet szavatossági igényt.

(3) A jogosult a kötbér mellett érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát.

(4) A jogosult a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését akkor is követelheti, ha a kötbér igényét nem érvényesítette.

A régi Ptk. 246. §-a (2) és (3) bekezdése tartalmában azonos módon szabályozta a kötbér és egyéb szerződésszegési igények egymáshoz való viszonyát.

Kötbérfizetési kötelezettség bármely szerződésszegés esetére vállalható. A meghatározott szerződésszegéshez kapcsolódó kötbér megnevezése azért indokolt, mert eltérő joghatás fűződik hozzájuk.

A teljesítés elmaradása esetére kikötött kötbért meghiúsulási kötbérnek nevezi a jogirodalom, kizárja a teljesítés követelését.

A késedelmi, vagy hibás teljesítési kötbér megfizetése pedig a természetbeni teljesítési kötelezettség alól nem mentesít.

A meghiúsulási kötbér magában foglalja más szerződésszegés esetére kikötött kötbért.

Kizárt a szerződésszerű teljesítést biztosító szavatossági jogok mellett hibás teljesítés miatti kötbér érvényesítése.

A kötbért meghaladó kárigény érvényesítése a kártérítés 6:142-6:147. §-okban leírt szabályok szerint történik.

Az érvényesített kártérítés összegébe a kötbért természetszerűleg be kell számítani. A jogosult választhat a szerződésszegés jogkövetkezményei között – a kötelezettet ilyen jog nem illeti meg, azaz nem kérheti, hogy a jogosult előbb kötbérigényét érvényesítse.

Megjegyzés

Joggyakorlat: [EBH.2012/94.]

6:188. § [A kötbér mérséklése]

A túlzott mértékű kötbér összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti.

A Régi Ptk. is ismerte a túlzott mértékű kötbér mérséklésének a jogintézményét, azt 247. §-ban szabályozta.

Változás: csak az esetben mérsékelhető a bíróság részéről a túlzott mértékű kötbér, amennyiben a kötelezett ilyen kérelmet előterjeszt.

A kötbér mérséklése jogintézménye jól mutatja, hogy a szerződéses kapcsolatokban is az arányosság elve a rendezőelv.

A bíróság a döntése során mérlegel, a bírósági beavatkozás csak kivételes lehet.

Jellemző módon a bíróság akkor dönt a túlzott mértékű kötbér mérséklése mellett, amennyiben a szerződésszegés objektív, (azaz az okozott hátrány ) és szubjektív (azaz az enyhébben megítélhető szerződésszerű magatartás, felek helyzete, stb.) összetevői miatt a mérséklésre megfelelő indok áll rendelkezésre.

Megjegyzés

Joggyakorlat: [BDT.2011/104.]; [BH.2005/281.]; [BDT.2012/2706.]; [EBH.2011/522.]; GK.17: gazdálkodó szervek egymás közötti viszonylatában mikor van helye a kötbér mérséklésének.

6:189. § [Kötbér igény kamata]

Kötbér után kamat kikötése semmis. Az esedékessé vált kötbér után a kötelezett késedelmi kamatot köteles fizetni.

A régi Ptk. is tartalmazta annak 246. §-ában, hogy kötbér után kamat kikötése semmis.

Változás: az esedékessé vált kötbér után a kötelezett késedelmi kamat fizetésére is köteles. (Egyébként a kötbér utáni kamat kikötése változatlanul semmis.)

A túlzott mérték a konkrét helyzet elemzése eredményeként állapítható meg – de valószínűsíthetően a foglalónál már ismertetett 10%-os mérték a szerződési érték ellenértékhez képest itt is zsinórmérce lehet (a meghiúsulási kötbér funkcióját tekintve nyilván eltérő).

Megjegyzés

Joggyakorlat: [BH.2012/194.]

Vissza a tartalomjegyzékhez

következő oldal