Harmadik rész: A korlátolt dologi jogok

VII. Cím: A Zálogjog

1. A zálogjogi szabályozás szerkezeti újdonságai

A Ptk.-ban a zálogjogi szabályozás nemcsak tartalmában, hanem szerkezetében is megújult.

Az első jelentős változás, hogy a zálogjogi szabályozás a maga egészében átkerült a kötelmi jog általános részéből a dologi jogba. Ennek indoka, hogy a zálogjog korlátolt dologi jog (értékjog) – még ha tipikusan szerződésen alapul és kötelmi jogviszonyt biztosít is. A zálogjogi szabályozás áthelyezése nyilvánvalóvá tette azt is, hogy a zálogjogra mint dologi jogra vonatkozó szabályozás kógens.

A zálogjogi szabályozás kógenciája nem vonatkozik a zálogszerződésre vonatkozó szabályok összességére. A zálogszerződés egyfelől – más dologi jogok alapítására irányuló szerződésekhez [v.ö.: Ptk. 5:38.§; Ptk. 5:146.§ (1) bekezdés; Ptk. 5:161.§ (1) bekezdés] hasonlóan – a zálogjog alapításához szükséges jogcímet adja, másfelől meghatározza a zálogjogosult és a zálogkötelezett közti jogviszony kereteit. Noha a zálogszerződésre vonatkozó lényeges szabályok valóban eltérést nem engedőek, e szabályozás tartalmát tekintve meglehetősen keretjellegű, ezért tág tér nyílik a felek szerződéses szabadságának. A zálogszerződésre vonatkozó szabályok tehát jobban illeszkedtek volna a Kötelmi Jog III. részében elhelyezett biztosítéki szerződések közé, de a jogalkotó nyilvánvalóan nem akarta megbontani a szabályozás hagyományos szerkezeti egységét.

Ajánlott irodalom

l.: Petrik Ferenc - Pomeisl András: Dologi jog in: Az új Ptk. magyarázata IV/VI. (szerk.: Petrik Ferenc - Wellmann György), Budapest, HVG-ORAC, 2013.; 110., 114-115. old.; A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal (szerk.: Vékás Lajos), Budapest, CompLex, 2013., 416. old; v. ö. azonban: A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal (szerk.: Vékás Lajos), Budapest, CompLex, 2013., 424-426. old;

A másik jelentős változás, hogy a zálogjogi szabályozás átfogja a klasszikus dologi biztosítékok teljes körét. Az új Ptk. az óvadékot – szemben a régivel – a (kézi)zálogjog különleges, közvetlen kielégítési jogot biztosító fajtájának tekinti. A vagyont terhelő zálogjog szabályait nem veszi ugyan át a régi Ptk.-ból, de azzal lényegében azonos tartalmú zálogjog alapítását teszi lehetővé a körülírással meghatározott zálogtárgyon [5:102.§]. Az új Ptk. az önálló zálogjog intézményét elveti, annak gazdasági funkciójának betöltésére megalkotja a különvált zálogjog intézményét [5:100.§]; a különvált zálogjog valójában nem más, mint a zálogjog biztosítéki célú átruházása a biztosított követelés nélkül.

Ajánlott irodalom

l.: Petrik Ferenc - Pomeisl András: Dologi jog in: Az új Ptk. magyarázata IV/VI. (szerk.: Petrik Ferenc - Wellmann György), Budapest, HVG-ORAC, 2013.; 124., 135-136., 142-143. old.; A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal (szerk.: Vékás Lajos), Budapest, CompLex, 2013., 416-418. old;

A szabályozás felépítése nagymértékben eltér a régi Ptk. szabályozásának felépítésétől; míg a régi Ptk. először a valamennyi zálogjog-fajtára irányadó általános szabályokat, majd az egyes zálogfajtára vonatkozó különös rendelkezéseket tartalmazta, addig az új Ptk.-n belül ilyen mértékű elkülönülés nincs: a szabályozás a zálogjog keletkezésétől megszűnéséig követi a zálogjog létszakait, és e mentén rendezi el az általános és a különös szabályokat.

Vissza a tartalomjegyzékhez

következő oldal